Pesti Hírlap, 1914. augusztus (36. évfolyam, 181-211. szám)

1914-08-21 / 201. szám

Vilmos császár búcsúja a gránátosoktól. Berlin, aug. 20. — Saját tudósítónktól. — Amikor a Hohenzollernek háziezrede, az első gyalogtestőrezred, elhagyta Potsdamot, ahol eddig helyőrségen volt. Vilmos császár, mint az ezred tulajdonosa, beszéddel búcsúzott el gránátosaitól, akiknek a következőket mondta: — Régi dicsőségünk appellál most a német népre és a kardjára. Az egész német nép a legutolsó emberig megmarkolta a kardot. Igy hát én is ki­rántom kardomat, melyet Isten segítségével évti­zedeken át hüvelyében hagytam. (A császár e sza­vaknál kihúzta kardját és magasan feje fölé tar­totta.) A kard ki van húzva és én győzelem és be­csület nélkül nem tehetem vissza a hüvelyébe, tehát gondoskodjatok róla, hogy becsülettel tehessem visz­sza. Tőletek várom, hogy ellenségeimnek én diktál­hassam a békét. Fel a háborúra ellenségeink ellen és le Brandenburg ellenségeivel. Háromszoros hur­rá vitéz hadseregünkre. A lü­ttichi jezsuiták. Köln, aug. 20. Lüttichben a csőcselék fölgyújtotta a je­zsuiták kolostorát és húsz jezsuitát meggyilkolt.­­A német katonaság beavatkozott és 350 jezsui­tát óriási vagyonukkal együtt Németországba vitt. Lehman tábornok Kölnben. Köln, aug. 20. Lehman tábornokot, Lüttich várának el­fogott belga parancsnokát, autón Kölnbe vit­ték. Monaco Franciaország mellett. Róma, aug. 20. Monacóból érkezett jelentés szerint a német, úgyszintén az osztrák és magyar alattvalókat — a Franciaország és Monaco közt fennálló szerződés alapján­­*—kikitasították.­­ — A mühlhauseni sebesültek. Bern, aug. 201. . —• Saját tudósítónktól. — Egy svájci orvos, aki két nappal a mülhauseni csata után ott járt és meglátogatta a kórházakat, a sebesültek számát mind a két részén körülbelül ezer emberre teszi. A franciák a sebesülteknek egy ré­szét magukkal vitték. Az elesettek pontos számát­­előreláthatólag csak a háború után fogják meg­tudni. A franciák hadállásának centruma, úgy lát­szik, Mülhausentól délre, a rixheimi erdős magas­latokon volt. Ott vontatták fel a francia ágyukat. A franciák egy darabig abban a veszedelemben fo­rogtak, hogy visszavonulásukat elvágják és ez ok­ból a vasút mentén Altkerchenen túl vonultak visz­sza. A németek őket egészen Dammerkichig üldöz­ték. Egy másik francia hadosztály Pfirt felé vo­nult vissza és lehetséges, hogy Pfirt és Dammer­kirch környékén még most is francia csapatok állnak. Afrikai csapatok Franciaországban. Berlin, aug. 20. Marseilleből jelentik a stockholmi Afton­bladednek. Afrikai csapatokat, főként benszü­lött vadászokat szállítanak ide, hogy Belfort felé tovább vigyék őket. Az orosz harctér. Csapataink újabb előnyo­mulása. Bukarest, aug. 20. Pétervárról és Besszarábia több váro­sából ide érkező jelentések mind megerősítik, hogy a magyar csapatok diadalmasan elfog­lalták Novosielicát és onnét győztesen és gyorsan nyomulnak előre és eljutottak Ma­malyga állomásig. Az orosz katonák elmene­kültek és a megjelölt helyeken még az orosz gyárakat is fölgyújtották. Az áruló bolgár követ — orosz hadtest­parancsnok. - Bécs, aug. 20. IS Reick­spost szófiai távirata szerint Di­j Diserijev Ratko tábornokot, a volt pétervári, PESTI HÍRLAP 1914. augusztus 21., péntek. bolgár követet, az odesszai hadtest parancsno­kává nevezték ki. A szerb harctér. Rálőttek György szerb hercegre. Bécs, aug. 20. A Südslavisch­e Korrespondenz jelenti Zimonyból, György szerb hercegre, aki az utóbbi napokban több ízben megfordult auto­mobilon Belgrád környékén, hogy az erődíté­seiket megszemlélje, egy ilyen adjutánsa kísé­retében tett automobil­ útján rálőttek és fején megsebesítették. Péter király Vranjában időzik, Sándor trónörökös Kragujevácba érkezett. A bosnyák pénzügyőrök dicsérete. Sarajevó, aug. 20. Potiorek tartományfőnök hadseregfelügye­lő a tartományi kormányhoz a következő átira­tot intézte: A bosznia-hercegovin­ai pénzügyőr­ség a mozgósítás folyamán bátran, férfiasan harcolt a határon, vállvetve a császári és ki­rályi hadsereg csapataival az aljas ellenséggel szemben és katonai erényeinek ismételten adta fényes tanújelét. Különös örömömre szolgál, hogy a bosznia-hercegovinai pénzügyőrség tag­jainak az ellenség előtt tanúsított kitűnő maga­tartásáért a legfőbb szolgálat nevében dicsérő elismerésemet és legőszintébb köszönetemet tol­mácsolhatom. Az ellenséges flották. Két német cirkáló bravúros támadásai. Berlin, aug. 20. A „Strassburg" és a „Stralsund" nevü két kis német cirkáló a legutóbbi napokban előnyomult az Északi-tenger déli részébe. A Strassburg az angol partok közelében két ellenséges tengeralatt­járó naszádot vett ész­re és elkezdte azokat bombázni. Kevés lövés­sel sikerült neki az egyik tengeralatt­járó hajót elsülyeszteni. A Stralsund több ellen­séges torpedózárral ütközött meg és kettőt ezek közül megrongált. A két cirkáló és egy léghajó, mely egészen a Skagerrakig ment szemleútra, megállapította, hogy a német partok és a német tenger teljesen mentes az ellenségtől és hogy a semleges hajók aka­dálytalanul közlekedhetnek. (Magyar Táv­irati Iroda.)­­A Strassburg és a Stralsund védett kis cirkálók. Németország legújabb és leggyorsabb cirkálói közé tartoznak és csak 1912-ben ké­szültek el. A két gyorscirkáló mindegyike 4550 tonnás, 12 darab 10,5 cm­-es gyorstüzelő ágyú van mindegyikén és 20.000 lóerős gépeikkel óránként huszonhét és fél tengeri mértföldet tesznek meg.) Az orosz flotta Konstantinápoly előtt? Bukarest, aug. 20. Itteni politikai körökben elterjedt hírek szerint az orosz flotta parancsot kapott, hogy menjen Konstantinápoly alá és kezdje meg a bombázást. Ez a híresztelés azonban nagyon valószínűtlen, mert a lerakott aknákon kívül jelenleg már a Goeben áll őrt a Boszporuson. Tiltakozás a Goeben és a Breslau meg­vásárlása ellen. Milano, aug. 20. Az a hír, hogy Törökország megvette a „Goeben" és Breslau" hajókat, Angliában és Franciaországban nagy elégedetlenséget keltett. Mindkét állam kormánya erélyes előterjesztése­ket fog tenni. Állítólag angol hajóraj van út­ban már a Dardanellák felé. A „Zenta" cirkáló sorsa. Arról a támadásról, melyet az egész francia hajóraj intézett kis, régi hajóink ellen, melyek Antivár­nak s a többi montenegrói kikötőnek a blo­kádirozásával voltak megbízva, é­s hajóinknak, köztük a „Zentá"-nak hősies magatartásáról a Neues Wiener Tagblatt­ a következőket írja: Világos, hogy tekintettel a Közép-tenger ál­talános hadiviszonyaira s arra a körülményre, hogy Montenegrónak egyáltalán nincsen tengeri ereje,­­ az ottani partok blokádirozása flottánknak csak mellékes, jelentéktelen feladata volt. Érthető tehát az is, hogy e feladat végrehajtását csupán régi és valódi harcképesség nélküli kisebb hajókra bízták. Ezek közé tartozott a „Zenta" is. Az ötven millimé­ter vastag páncélfedélzeten kívül a kis hajónak nem volt semmi más védelmi eszköze. Egész felfegyver­zése nyolc 12 centiméteres és tíz 4,7 centiméteres ágyúból, továbbá négy golyószóróból állott. 7950 ló­erős gépeivel maximális sebessége 21 tengeri mért­földet ért el, mi azonban a hajó régiségénél fogva körülbelül csak 18 tengeri mértföldre apadt. Nyilvánvalókig a „Zenta" volt déli irányban a legmesszebbre tolva a blokádírozásnál. Szürkület­kor feltűnt a nyugati láthatáron a tizenhat páncé­losból és páncélos cirkálóból álló francia hajóraj. Ugy látszik, hogy a hajóraj az éj folyama alatt, abban a szándékban, hogy a gyenge blokád-hajók visszavonulási útját elvághassa,­­ az Adria nyu­gati részén észak felé hajózott s aztán kelet felé a blokád-hajók ellen fordult. Ezeknek azonban még idejekorán sikerült északi irányban kitörni. Csak a délfelé legmesszebbre levő „Zenta" ju­tott a teljes erejével előretörő ellenséges flotta tűz­vonalába. A bátor kis cirkáló minden gondolkozás nélkül ágyútűzzel felelt és sikerült neki, mint maga az ellenség is elismeri, az ellenséges flotta néhány hajóját súlyosan megrongálni. Az egyenlőtlen harc kimenetele természetesen nem lehetett kétséges. Külföldi jelentések szerint a cirkáló negyedórai harc után alámerült. Ha a hős hajónak további sorsáról nincsen is föltétlen megbízható hir, magából a harcnak tényé­ből azt a lehetőséget lehet levonni, hogy a kis cir­káló hősiesen küzdve, elmerült s az angol „Am­phion" és „Warrior", valamint a német ,Jimden" sorsára jutott. Ha a hir minden részletében igaz­nak bizonyul, akkor a kis hajó úgy viselte magát­, mint ahogy azt, aki ismeri flottánk szellemét, nem is várhatta másként. Szakadatlanul tüzelve, meg­­adásra s az ezzel egybekötött menekülésre egy pil­lanatig sem gondolva, parancsnok, tisztek és legény­ség a lissai hősök méltó utódaiként, utolsó lehelség, tű­kig harcolva sülyedt el akkor fennen lobogó vö­rös-fehér-vörös zászlajával a derék kis hajó. Talán a legközelebbi francia páncélosról felharsant a kürtszó: az ellenség h­ódolatának jele a hősök iránt. Ha beigazolódik a kis cirkáló veszte, úgy megsiratjuk hős tengerészeink halálát, de egyszer­smind büszkeség is tölti el szívünket. Kicsiny szá­muk megmutathatta a túl erős ellenségnek, hogy az életnél is magasabbra értékelik­­ a kötelességüket. Bizonyára sokakat megmentettek a vízből a legény­ség sorai közül, hogy hányat, azt természetesen csak később lehet majd megállapítani. Minthogy a hajó­nak egyáltalán semmi harcképessége nem volt, el­vesztése a tengeri háború kimenetelére nézve semmi jelentőséggel sem bírhat. Nem messze a „Zenta­'-tól futott teljes gőzzel egyik torpedó­zuzónk. A kis cirkáló lefegyverzése után erre koncentrálódott az egész francia flotta tüzelése. Nem épen szól ellenségeink tüzelési kikép­zése mellett az a körülmény, hogy ezt a torpedót, miután már kissé távolabb volt, egyetlen lövés sem találta. Magyar hajósok bravúrja. A Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajó­zási részvénytársaság hajóskapitányai és hajós­alkalmazottai valóságos bravúrtetteket műveltek a Száván és a Dunán. Ezeknek a derék hajósok­nak, akiknek nagy része túl van már a negyven­két éven, jutott az a feladat, hogy átszállítsák ha­jóikkal a Száván és a Dunán Szerbiába bevonuló csapatainkat. Ez, mint ismeretes, igen nehéz fel­adat és merész vállalkozás, mivel­ úgy a Duna, mint a Száva jobb partja ellenséges terület és az aránylag keskeny folyókat a szerbek teljesen uralták lövegeikkel. A szerbek igen jól tudták, hogy a magyar járművekre mily feladat vár és ezért mindenképen arra törekedtek, hogy minél több járművet elpusztítsanak. Ahol egy magyar hajó csak kimerészelt a folyamra, azonnal gyil­kos szaphnel és golyózáport zúdítottak feléje. A magyar hajósokat ez azonban nem­ tartotta visz­sza kötelességük teljesítésétől és feladatuk fontos­ságának tudatában, ne® törődve az ellenség gyil-

Next