Pesti Hírlap, 1914. augusztus (36. évfolyam, 181-211. szám)

1914-08-22 / 202. szám

Budapest, 1914. IXXVI. évfolyam, 202. (12,442.) szám. Szombat, augusztus 22. SZERKESZTŐSÉG : Budapest, Váci-körút 78. Telefon 26—15. KIADÓHIVATAL: Budapest, Váci-körut 78. Telefon 26-40. FIÓKEIADÓHIVATAL:­­ Budapest, Erzsébet-körut 1 Telefon: József 52-96. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 82 K — f Félévre IC „— „ Negyedévre 8 „ — „ Egy hóra 2 „ 80 „ Egyes szám­ára helyben, vidéken és pályaudvaron 12 f. ki apró hirdetésekre vonatkozó minden tudnivaló a 20-ik oldalon olvasható. A feltámadt 1870. ..És most ös­szemorzsoljuk őket" — mond­­ja a császár, mikor a birodalmi gyűlés összes pártjainak vezérei eléje járultak, h­ogy a nagy német nemzeti egységet újabb szent fogada­lommal megpecsételjék. És most összemor­zsolják őket. Tegnap a német csapatok bevonultak Brüsszelbe. Csak igy, ilyen isteni egyszerűség­gel bocsátották világgá ezt a brit Berlinből. Bo­­nne, a nagy német vezérkarnak a tegnapi nap­ról más mondanivalója is akadt a világ szá­mára. És ezt a mást, amit most mond, ugyan­olyan keresetlenül, csak több szóval mondja, nyilván mert többet jelent még Brüsszel be­vételénél is. A nagy német vezérkarnak ez a másik közlése 1914. augusztus huszadikáról azt jelenti a világnak, hogy a Metz és Vogézok között, Lotstaringiába előrenyomuló francia haderőt végig az egész vonalon, súlyos veszte­ségeket okozva az ellenségnek, visszaverte a német­ sereg, melyben képviselve voltak az ösz­szes német törzsek s melyeknek élén a bajor trónörökös állott vezérként. Ugyanazon a na­pon történt ez, amelyen Belgium­­fővárosára fölrepült a német lobogó. S mialatt a fekete sas egyik szárnya a belgák országának szivére csapott, a másik szárny sem maradt tetlett. Előbb óvatosan engedte, hogy a franciák a kö­zel száz kilométeres hosszúságú­ területen elő­renyomuljanak s akkor aztán a fekete sas má­sik óriás szárnya is fölemelkedett, h­ogy annál irtóztatóbb erővel csapjon le a franciákra. Ami a szárny alatt maradt, a német diadal nagy­sága: ma még nem is tekinthető végesvégig, mert a csatatér most még annál is nagyobb volt, mint aminőn az egész német haderő 1870-ben küzdött. Így jelenti ezt a világnak a nagy német vezérkar. És ahova ellenséges földre ez a hír elérkezik,­ ott lehetetlen, hogy végzetes páni­kot és rémületet ne okozzon. És ahova szövet­séges, baráti földre elérkezik ez a hir, ott lehe­tetlen, hogy boldog ujjongással ne fogadja a barát, a szövetséges. De akik ezt a hirt világgá bocsátották s akikre elsősorban gondoltak, mikor a szavak korlátolt formájába öltötték a tettek mérhetetlen súlyát,­­ azok elsősorban németek voltak. Lehetetlen volt, hogy a nagy német vezérkar mindenekfölött ne a németekre gondoljon, mikor először röpítette világgá a Rupprecht bajor trónörökös vezérlete alatt küzdő német sereg diadalát és lehetetlen volt, hogy ne arra gondoljon, ami minden né­met lelkében örökmécsesként ég: az 1870-iki Metz körüli csatákra, melyek akkor augusztus 1­1-i­ke és 17-ike között dőltek el, tehát szinte ugyanazokon a napokon, mint most, negyven­négy évvel későbben. 1870-ben, azokon a napokon testesült meg a német egység először a harc­téren; 1870-ben, azokon a napokon, ugyanígy kísé­relte meg Lotharingiában a francia haderő az offenzívát, mint most és ugyanígy járt pórul, mint most. 1870-ben, azokon a napokon, ugyanúgy vitték diadalra a német becsületet az összes, egyesült német törzsek, mint most és hogy most épen Rupprecht bajor trónörö­kös vezérlete alatt vívták ki a diadalt, az a német lélek számára valami hihetetlenül édes mellékizét hozza az örömnek, mert a németek Vilmost is ismerik és Rupprechtet is ismerik ... A bajor trónörökös nemrégen még múló kon­fliktusba keveredett a császárral, akinél nem kevésbbé kemény akaratú ő is... S most, a másodszor is tűzpróbát és vérkeresztséget ka­pott német egység nevében, ime, ő maga je­lenti a császárnak, hogy az összes német tör­zsek élén visszaverte a franciákat. A német egység föltartózhatatlan­ ereje és az 1870-iki események álomszerű föltáma­dása . .. Mi kell több a német léleknek? Mi kell több, mint a multak szirtje, amin megállhat bizton és keményen és amin oly csodálatos biztonsággal várhatja a jövendőt is, mint ami­lyen biztos, hogy vele van az igazság és mint amilyen biztos, hogy holnap is fölkel a nap. „És most összemorzsoljuk őket"­ — mondta a császár. És most össze fogják morzsolni őket — a maguk dicsőségére és a mi dicsőségünkre is. A Rupprecht vezérlete alatt küzdő német sereg diadala már csak a múltak emlékei miatt is bizonyosan büszkébb örömet okoz Berlinben, mint Budapesten vagy Bécsben, mert hiszen a dicsőség elsősorban német dicső­ség s csak azután a közös igazságé. Erre a dicsőségre büszkék vagyunk mi is, de bizo­nyos, hogy a mi örömünk még nem olyan édes, mert mi még nem vagyunk egészen mél­tók hozzájuk. De halálraszántságunkat adjuk át nekik zálog gyanánt, hogy egészen méltók leszünk hozzájuk. Nagy francia vereség. A német sereg Metztől a nogézekig terjedő vonalon döntő győzelmet aratott a franciák fölött. - Belgiusmban az Északi tenger felé nyomul a német sereg. - n­eém­eti tengeren nincs ellenséges hajó. - Csapataink előnyomu­lása Orosz-Lengyelországban. - Törökország megálla­podott Romániával és Bulgáriával. Alig két héttel a német-francia háború megkezdése óta a németek három világtörténel­mi jelentőségű haditényt produkáltak: vihar­sebesen elfoglalták Lüttichet, bevonultak a kin­cses, dúsgazdag Brüsszelbe és tegnap olyan nagy csatát vívtak meg, amelyhez fogható az 1870-iki háborúban sem zajlott le: a Metztől a Vogézekig terjedő vonalon, mintegy száz kilo­méternyi hosszúságú területen hatalmasan megverték a francia sereget. Tegnap történt ez a rendkívüli jelentőségű győzelem; ma érkezett róla hír, azzal a jelentéssel kapcsolatban, hogy a diadalmas német sereg üldözi a franciákat és hogy ilyenformán az eldöntött harc természet­szerű következménye, az ellenség visszakerge­tése még folyik. Számszerű adatok még nem vi­lágítják meg, milyen hadseregek állottak szem­ben egymással, de abból, hogy a németek több ezer hadifoglyot ejtettel­, minden esetre lehet következtetni. És abból is, hogy a német sereg­ben részt vettek az összes német törzsek. ... Lélekzetet elállító gyorsasággal halad­nak diadalútjukon a németek. Mintha csak föl­támadnának a regék: ma itt, holnap ott. És csakugyan: az álom valósággá varázslódik; híre érkezett ma annak, hogy a Belgiumban operáló német sereg az Északi-tenger felé vo­nul. „Mi tettekkel dolgozunk és nem fantaszti­kus hazugságokkal" — így hangzik egy német kommüniké, válaszul a külföldi hazugságokra. Az angolok pár nappal ezelőtt nagy hanggal azt kürtölték ki, hogy­­csapatokat szállítanak partra Belgiumban. Akkor, mikor az angolok hazug­sággyárából ez a kövér kacsa kiröppent, a fan­tazmagórián csak mosolyogni lehetett. Most el­lenben, amikor a németek maholnap a belga tenger partján állanak, az angoloknak és a franciáknak az ajkára fagyott a szó. Nem tud­nak már hazudni sem. Három nap óta Paris­ban egyetlen kommünikét sem adott ki a hadve­zetőség. Anglia vitéz haditénykedése pedig ab­ban merül ki, hogy­ tényleg a kontinensre kül­dött egyetlen szál katonát: Freudi tábornokot, az angol szárazföldi hadsereg parancsnokát, aki a burokkal szemben szenvedett kudarcait most Parisban próbálja értékesíteni. A Pesti hirlap mai száma 20 oldal. A francia-belga harctér. Döntő győzelem a franciák fölött. Berlin, aug. 21. A Magyar Távirati Iroda je­lenti. A nagy vezérkar közli: Sere­günk, amelyben az összes német tör­zsek képviselve voltak, a bajor trón­örökös vezetésével tegnap a Metz és a Vogézek között lefolyt csaták­ban nagy diadalt arattak. A Lotharingiában nagy ha­d­erővel előnyomuló ellen­séget az egész vonalon visszavertük és súlyos veszte­ségeket okoztunk nekik. Több ezer foglyot ejtettünk és szá­mos ágyút vettünk el az ellenség­től. A győzelem összes részletet nem lehet még áttekinteni, mert a

Next