Pesti Hírlap, 1914. augusztus (36. évfolyam, 181-211. szám)

1914-08-29 / 209. szám

1914. augusztus 447., pénteki PESTI HÍRLAP — (Grósz­ Emil a mentőkhöz.) A budapesti kir. magyar tudomány­egyetem orvosi fakulta­dékánja dr Kovách Aladárnak, a mentő­egyesület igazgató főorvosának, a következő viszont levelet küldte: „Nagyon tisztelt igazgató-főorvos ur! F. nevi augusztus hó 24-én este személyesen volt alkalmam meggyőződni egy kórh­ázi vonat ér­kezése alkalmával ama derekas munkáról, me­lyet orvosi ffk­halgatóink nagyságod bölcs ve­zetése alatt teljesítenek. Fogadja nagyságod fa­kultásunk, elismerését s igen kérem, méltóztas­sék a szolgálatot teljesítő egyetemi polgároknak fakul­tsunk köszönetét tolmácsolni. Ma a cse­lekvés ideje van, amint tanítványaink tettekkel b­izonyítják be kötelességtudásukat, úgy mi is resetekkel fogjuk bebizonyítani, hogy azokat, akik önzetlenül vállalkoznak a legszebb fel­adatra: a szenvedés enyhítésére, pályájukon sze­retettel s erélylyel fogjuk támogatni Hazafias üdvözlettel: Dr G­r­ó­s­z Emilé.­­ az orvosi fakultás dékánja.­­ (Lengyel nemzeti főbizottság.) A len­gyel képviselők klubja, a lengyel kör, Krakóban Tartott ülésén elhatározta, hogy a mostani kö­ponti nemzeti bizottságot, a függetlenségi pár­tok bizottságát és a ..Nemzeti kormányt" meg­szünteti és mint legfőbb nemzeti szervezetet, a ..Nemzeti főbizottságot" állítja fel Elhatározta továbbá, hogy a mostani lövészi szervezetekből két légiót, krakóit és lembergit állít fel és azo­kat Oroszország ellen küldi. Kimondták végül, h­ogy a mostani pénzügyi hadiszervezeteket ,„Lengyel hadikincstár" néven egyesítik.­­ (A megerősített Antwerpen.) A harc­téri táviratok jelentették, hogy a belga hadsereg Antwerpen körül épült sáncokban gyülekezik a vá­ros védelmére. Antwerpennek kiváltképen fontos szerep jutott Belgium védelme tekintetében; nem­csak azért, mert­ sáncai a legmodernebb haditudo­mány szabályai szerint készültek, hanem mert ki­tűnő védelmet nyújtván, hadműveleti bázis gya­nánt is szolgálhat. Háromszoros sánc­öv veszi körül A várost s a sáncárkok szükség esetén TÍZ alá bo­ríthatók. Az eredeti erődítvényi művek még 1659-ből valók, de ezeket a város fejlődésének szükségé­hez képest helyenkint lerombolták, de azért még mindig használhatók. Ezen túl emelkedik azután a két sáncöv, amely már teljesen modern építmény. A legbelső sáncövben, a Schelda folyó balpartján, 1765-ből és 1830-ból való erődök vannak, amelyek most jóltarba helyeztettek. A Schelda jobbpartján több redoute-szerű erődítmény sorakozik, amelyek az 1906-iki törvény értelmeiben 1907-ben és 1908-ban épültek. A harmadik sáncöv, melynek erődjei tíz-húsz kilométernyire vannak kitolva a városon kívül, már egészen új építmé­ny. Ez a sáncöv a Schelda mindkét partján, mintegy harminc nagy földhányásból áll, melynek védelmi erejét fokozza még a sok ezer hektárnyi árterület, mely bármi­kor víz alá borítható. A legszélső sánc-öv ágyúi Brüsszel irányában egészen Maliccs-ig uralják a twiílLetet. — Hogy fognak ezek a sáncok a néme­tek ágiTL-szörnyetegeinek ezer kilogrammos lövedé­kei alatt összeomlani!­­ (Bu­davára visszavételének évfordulója.) Bu­davárát, amely száznegyvenöt évig volt török ké­zen, aai egyesült birodalmi és magyar seregek 1686.­­szeptember 2-án foglalták vissza hosszas s véres os­trom után az ellenségtől. Az akkori hadi relációk szerint a császáriak Lotharingi­ai Károly főherceg vi bérletével a Rózsadombon táboroztak, a bajorok Ifiksa Emánuel herceg vezérletével a Gellérthegyen helyezkedtek, a badenie­k pedig, akiket sváboknak elírtak, a mai Svábhegyen ütöttek tábort. Az egye­sült seregek északról, délről és nyugatról egyszerre ostromolták a várat, amelyet végre sikerült beven­ni. Budavárának visszafoglalását az egész művelt világ nagy örömmel fogadta és a győzelem emléké­re Innocencius pápa a katholikus egyházban ünne­pet rendelt. A budavári koronázó Mátyástemplom-Ihan, mely közel másfél századon át a törökök fe­specsetje volt, a visszafoglalás emlékére a dicső­­fegyvertény 22- ik évfordulóján szeptember 2-án, szerdán délelőtt tíz órakor ünnepi mise lesz, ame­lyet dr Nemes Antal címzetes püspök budavári apátplébános fog mondani.­­ (Diákok nemzetvédelmi segélycsajzata.) Az esztergomi tanulóifjúság nemzetvédelmi segélycsa­ppatot tervezett, amely nagy buzgalommal végzi szolgálatát. A katonailag szervezett ifjúság irodát tart fenn, ahol mindig állandó őrség áll az ügyes­fontos fe­lek rendelkezésére és elismerésre méltó ál­dozatkészséggel és hozzáértéssel siet minden hozzá­fordulónak segítségére. Fennállása óta napról-nap­ra többen keresik fel a diákirodát, ahol megcímezik leveleiket, kikutatják, hogy él-e még az, aki után szülő, vagy feleség érdeklődik, megmagyarázzák,­­mit kell tenni, hogy ezt, vagy azt elérjék, megtud­ják.­­ (Ebzárlat meghosszabbítás.) A IX. kerületben is­mét megállapították egy kutyán a veszettséget, miért is a kerületi elöljáróság, mint elsőfokú állategészségügyi hatóság, a ragadós betegség továbbterjedésének megaka­dályozása érdekében szeptember 2-áig meghosszabbítot­ta az ebzárlatot. Ez az intézkedés kiterjed a kerülettel határos utak, utcák, terek mindkét oldalára.­­ (A pápaválasztás.) A Vatikán hivatalos lapja, az Osservatore Romano, jelentése szerint a szent kollégium Migre Miecsatelit választotta e­g a konklávé vezetőjévé. A péntek reggeli gyűlésen, melyen hetvennyolc bíboros jelent meg, rásorsolták az egyes bíborosok lakását. Mint a római Tribuna jelenti, a bíboros camerlengo az apostoli palotákba való belépésre csak kevés jegyet bocsátott ki és a többi között néhány újságírónak is adott jegyet, de az újságíróknak, köztük a katholikusoknak adott belépőjegyeket is u­tóbb visszavonták. Pénteken dr Bauer, frourne gasquet, Roviere de Cabrieres és Lo­gue bíborosok érkeztek Rómába. X. Pius pápa vég­rendeletét nem fogják közzétenni, mert nem tény­leges végrendeletről van szó, hanem a végrendelet jóformán nem egyéb szeretettel áthatott levélnél, amelyben a pápa gazdasági természetű tanácsokat ad. A Tribuna publikál egy igen elterjedt híresz­telést is, amely szerint a bíborosok közt két előzetes megállapodás állana fenn: 1. Hogy egy amerikai bíborost bízzanak meg az ellentétek kiegyenlítésé­vel, amelyet a kollégium német és francia tagjai között fölmerülhetnének, 2. hogy a választást per compromissum vagy per delegationem ejtsék meg. A bíborosi bizottság, amelynek a delegálás a felada­ta volna, öt bíborosból állana. Ezeket a konklávé első hivatalos gyűlésén a szent kollégium per acla­mationem megerősítené. A sixtusi kápolnában pénteken tartották az első ünnepi misét negyvennégy bíboros, a szent­széknél akkreditált diplomáciai kar, a máltai rend lovagjai, a patríciusok és a prelátusok, valamint nagyszámú meghívott közönség jelenlétében. A mi­sét Vincenzo Vanuielli bíboros celebrálta. Agliárdi, Cassetta, Bélai és Vincenzo Vanuielli bíboros püs­pök, valamint Falconio bíboros osztották ki az ab­solutiót. A sixtusi kápolna énekkara Perosi vezeté­sével előadta Perosi Requiemjét, melyet XIII. Leó pápa halálára komponált. A budapesti belvárosi főplébániatemplomban péntek reggel kilenc órakor ünnepi gyászistentisz­telet volt, amelyen nagyszámú közönség jelent meg. A gyászmisét Bal­ács János belvárosi apátplébános mondotta, míg a templomi ének- és zenekar Pichler­­Elemér karnagy vezetésével Ett requiemjét ad­ta el­ő.­­ (A cár „kedves" zsidói.) Hét lerongyolt, kaftános orosz zsidó érkezett pénteken katonai fedezet mellett a szabadkai vasúti állomásra. Va­lamennyien az orosz-lengyelországi Ch­otin vá­rosból valók. Így mondták el útjuk történetét: — Július végén már nagy izgatottságot ta­pasztaltunk a városban. A nép arról beszélt, hogy háború lesz. A rendőrség és a kormányzói ki­rendeltség vezetője állandóan fizetést kap tőlünk zsidóktól, mert másképen nem tudnánk megmen­teni életünket a pogromtól. Így történt, hogy au­gusztus 3-án a rendőrfőnök magához hivatta a város leggazdagabb zsidóját és megsúgta neki, hogy másnap reggel jönnek a csendőrök, viszik a fegyverbíró népet katonának. Még azon az éj­szakán megszökött Ohotinból minden katonakö­teles zsidó ember. De elmenekültek a város többi tehetős polgárai is. Részben a román, részben az osztrák határ felé menekültek. Mi Ausztria felé vettük utunkat, gyalog jöttünk. Amint az osztrák határra értünk, a katonák elfogtak. Az orosz csendőrök utánunk jöttek és kiadatásunkat kö­vetelték. Az osztrák-magyar katonák ezt megta­gadták, minket pedig szállítottak befelé a monar­chia belsejébe. Útközben értesültünk a cár kiált­ványáról, amelyet a „kedves" zsidókhoz intézett, de nem hiszünk az ígéretekben. Egész Lengyel­ország örülne, ha sikerülne felszabadulnia az orosz járom alól.­­ (A tábor: postai ktünemények helyes címzése.) A hadba vonult sereggel való postai forgalmat nem egy, hanem több tábori vagy hadtáppostah­ivatal közvetíti s mindegyik tábori (hadtáp) postahivatal mis-más számot visel A hadba vonult sereghez tartozó parancsnokságok, csapattestek és intézetek a maguk körében már a moz­gásírás megkezdésekor kihirdetik annak a tábori postá­nak a számát, amelyhez utalva vannak. Ezt minden ka­tonának tudnia és azokkal az egyénekkel, akiktől pos­tai küldeményeket vár, közölnie kell. A parancsnoksá­gok, hatóságok, csapattestek és intézetek éltnzási mintá­kat is készíttetnek és ezeket a legénységi állományhoz tartozóknak több példányban azzal a megh­agyással ad­ják ki, hogy a tábori postahivatal számát ráírják, és egyébként is kitöltve hozzátartozóikn­ak küldjék meg. Csak az érdekeltekkel közölt számú tábori postához cím­zett küldeményeket lehet a hadba vonult személyekhez biztosan eljuttatni. Ha a tábori postai küldeményen a kézbesítő tábori posta száma jelezve nincs, a küldemény csak az esetben jut célhoz, ha a tábori postaosztályozó állomások (Budapest 72., Kassa 2., Kolozsvár 1., Nagy­várad 2., Pécs 2., Pozsony 2., Sopron 2., Temesvár 2., Zagreb 2.) a területükön visszamaradt katonai parancs­nokságok útján a címirat hiányzó adatát pótolhatják. Ellenkező esetben a küldeményt a feladó visszakapja.­­ (öngyilkos ügyvédjelölt.) Pénteken reggel az Erzsébet­ körúti fürdőben háromszor magára lőtt egy fiatalember. A mentők a Rókus-kórházba vitték, ahol nemsokára meghalt. A rendőrség megállapítot­ta, hogy az illető dr Bicl Jakab ügyvédjelölt, aki a Teréz­ körút 6 szám alatt lakott. Gyógyíthatatlan betegsége miatt lett öngyilkos.­­ (A hősapka.) Országszerte szorgos kezek buzgón kötik, horgolják a hadsereg számára való védelemre egyebek közt a hósapkát is. Egy előkelő hölgy, aki ezen a téren óhajtott szabad óráira elfog­laltságot találni, egyszersmind hazafias szivét is ki­elégítve, a honvédelmi minisztériumhoz fordult hó­sapkamintáért. Kapott is, el is vitte, meg is próbál­kozott vele és kezében a hósapkamintával szállított a Hadsegélyező Hivatal helyiségébe s ezt mondotta : — Uraim, nézzék, ez hósapkaminta, amelyet én a honvédelmi minisztériumtól azért kértem, hogy mását készítsem a hadsereg számára. Meggyő­ződtem azonban, hogy egy ilyen sapka megkötésére nekem, — noha elég jó munkás vagyok, — két na­pi kötögetésre van szükségem. Ilyen háborús idők­ben, amikor két nap alatt nagy csatákat nyernek, ez nagy idő és kevés eredmény. Gondolkoztam raj­ta, hogy miként lehetne ezen segíteni. Elmentem egy kereskedésbe, találtam hasonló színű, puha­­mi­nőségű flam­elt, abból a minta szerint kiszabtam egy sapkát (ezzel a zsebébe nyúl és kivesz egy kész flam­elsapkát és felmutatja), itt van, tessék meg­próbálni és megítélni. Mert ilyet tudok egy nap csi­nálni-negyvenet-ötvenet, egy kis segítséggel százat is. A költsége pedig a kötöttnél jelentékenyen ki­sebb. Ezzel átadja a sapkát, amelyet ott egy tiszt fején rögtön kipróbáltak és a célra teljesen alkal­masnak, sőt tökéletesnek ítéltek. Ajánljuk höl­gyeink figyelmébe. A sapkából mintát a Hadsegé­lyező Hivatalban (IV., Váci­ utca 38.) lehet kapni.­­ (Tűzhalál a fürdőhelyen.) A Nagyvárad mellett levő Püspök-fürdőben borzalmas szerencsét­lenség történt. Bérkocsin egy idősebb asszony ér­kezett oda, aki vonakodott a nevét megmondani, mert állítása szerint másnap már tovább utazik. Másnap reggel a szobából erős égésszag áramlott ki a szolgaszemélyzet betörte a szoba belülről elzárt aj­taját és az ismeretlen urinőt megszenesedve a földön elterülve találta, míg az ágy és a szoba bútorzata egészen lángban égett. Eloltották a tüzet és az elő­hívott rendőrség több jelből arra következtetett, hogy az ismeretlen nő öngyilkossági szándékból vá­lasztotta ezt a borzalmas halálnemet, noha az sem lehetetlenség, hogy az éjjeli szekrényen elhelyezett gyertyától származott a tűz.­­ (Oroszok feltartóztatása Aradon.) Nagy fel­tűnést keltett az aradi vasúti állomáson, h­ogy Be­recz Ferenc rendőrkapitány több detektive­l feltar­tóztatott egy nagyobb utazó társaságot, amely csu­pa elegáns öltözetű hölgyből és idősebb úrból ál­lott. Az állomáson néhány perc múlva elterjedt a sík­e, hogy a feltartóztatottak oroszok. Szám szerint tizenhatan voltak, köztük hat nő. Valamennyien jómódú emberek, akik a háború kitöréséig Karls­badban és Marienbadban üdültek. Minthogy had­köteles nincs köztük, nem volt akadálya hazautazá­suknak. Aradon azonban a katonai parancsnokság utasítására tartóztatták fel őket. Most rendőri fel­ügyelet alatt szállóban laknak és további sorsukról a katonai parancsnokság dönt. Az oroszok Romá­nián keresztül készültek hazautazni.­­ (A harctéri sebe­sültek látogatása.) A harctérről a fővárosba, szállított és a főváros különböző kórházaiban elhelyezett sebesültek látogatására vonatkozólag a következő intézke­déseket tették: A XVI. helyőrségi kórházban fekvő sebesülteket, hozzátartozóik délután 1—4 óra között, a XVII. helyőrségi kórházban el­helyezett sebesülteket hozzátartozóik délután 1—3 óra között és a Vörös Kereszt felügyelete alatt álló összes kórházakban elhelyezett sebe­sülteket délután 2—4 óra között kereshetik fel hozzátartozóik.­­ (A jószivű emberekhez.) A jószívű embe­rek irgalmához fordul egy szegény asszony, Preit Antalné. Hétfőn reggel hét órakor a József­ körút és Baross­ utca keresztezésénél a férjét elütötte egy villamos. A szegény ember, akinek két lábát ron­csolták szét a kerekek, péntek este meghalt a Ró­kus-kórházban s most a felesége és három kis­gye­reke kenyérkereső nélkül maradt a legnagyobb nyo­morban. Az özvegynek annyi pénze sincs, hogy fér­jét eltemettethesse. Azoknak, akik segíteni akarnak a szerencsétlen családon, ide írjuk a címét: Ba­ross­ utca 108., pince, első számú ajtó.­­ (Nyolc testvér a háborúban.) Unger Sá­muel soproni gazdálkodónak kilenc fia közül nyolc van a háborúban. A bevonult nyolc testvér különbö­ző fegyvernemekhez tartozik és van köztük: fiazt, altiszt, újonc, baka, tüzér, huszár és utász is. A ki­lencedik fiú is katona, de valami sérülés miatt, amelyet a katonaságnál szerzett, most nem vonulha­tott be szolgálatra. A derék szülők büszkeséggel vi­selik sorsukat és azt mondják, hogy a hazáért min­den áldozatot meg kell hozni.­­ (A Szépművészeti Múzeum látogatási rendjének megváltozása.) A háború idejére meg kellett változtatni a Szépművészeti Múzeum látogatási rendjét, még pedig a következően: Vasárnap 10-től fél 2-ig nyitva a modern magyar képtár és a gróf Pálffy-féle gyűjtemény, hétfőn grafikai kiállítás, kedden régi képtár, szerdán modern magyar képtár, csütörtökön régi képtár, pénteken modern magyar képtár, szombaton grafikai kiállítás. A látoga­tás naponta 10 órától fél 2-ig van megengedve. A több gyűjtemények, ideértve a történelmi képcsarnokot (V Akadémia) is, egyelőre zárva marad.. ... 13

Next