Pesti Hírlap, 1914. szeptember (36. évfolyam, 212-241. szám)
1914-09-08 / 219. szám
1914. neptember 8., kedd. PESTI HÍRLAP A szerbiai állapotok. Sarajevo, szept. 7. Stadler érsek lapja, a „Hrvatszki Dnevnik" a szerbiai állapotokról hosszabb közleményben számol be és jó helyről nyert értesítései alapján ecseteli azt a nyomorúságos állapotot, amelyben Szerbia sínylődik. * A nép hangulata teljesen megváltozott, mióta a Királyi család és a kormány székhelyét Belgrádból Nisbe tette át. A Karagyorgyevics-ház népszerűsége tejesen alászállott, még a királyt sem éltetik sehol , a nyomott hangulat inkább a háború ellen nyilatkozik meg. Beszámol a közlemény a szerb hadsereg rossz élelmezéséről is. A szerb parasztság az élelmet nem akarja kiadni a katonaságnak, mert a Balkán-háború idejében eszközölt szállításokért a járandóságot még most sem kapta meg. Ezért a katonaság szükségletét úgy szerzi be, hogy e°yes csapatok megjelennek a falvakban és erőszakkal veszik el a lakosságtól az élelmiszereket, ami mind csak a katonaság ellen izgatja a népet. A hivatalos kéok — írja a lap — még mindig erősen bizakodnak az orosz segítségben, de a apuk azért már alább hagytak a monarchia elleni gyalázó kifejezésekkel, de annál nagyobb hangon adnak hírt az orosz győzelmekről, amelyeket azonban a szerb intelligencia egyáltalában nem hisz. Végül számot ad a lap a szerb hadseregben dúló betegségekről és rámutat arra, hogy küönöen a vérhas harapódzott el a hadseregben, ami nagy pusztításokat végez a katonaság soraiban. Az orosz fiar elér. Uj győzelem az északi ssmnretően. A németek megszállották Radomot. Krakó, szept. 7. — Saját tudósítónktól. — A Nova Reform a következőket jelenti Radont megszállásáról: Az orosz csapatok augusztus 20-án elhagyták Radomot, de 27-én visszatértek oda. Az oroszok lesbe akartak állani Amikor azonban elterjedt arre, hogy a szövetséges csapatok közelednek, az oroszok soraiban rettenetes pánik támadt. Az oroszok nagy sietséggel és a legnagyobb rendetlenségben elhagyták a várost. A gyalogság hat versztnyire Radom mögött megállt. És amikor egy orosz lovasjárőr mutatkozott, az orosz gyalogság ezt ellenségnek nézte és a lövegek egész záporával fogadta. Sokan elestek vagy megsebesültek. Kilenc ló gazdátlanul visszafutott a városba. Augusztus 28. és 29-én a németek megszállották Radom városát. A német csapatok parancsnoka sok politikai foglyot azonnal szabadon bocsátott. Ez alatt a lengyel önkéntes sereg radomi származású tisztjei a városba jöttek és értesítették a német parancsnokot, hogy a városi fogházban még sok politikai fogoly sínylődik. A parancsnok felhatalmazta a lengyel tiszteket, hogy a foglyokat bocsássák szabadon. Egy tiszt azonnal a fogházba ment, amelyben egykor ő maga is sokáig ült, mint a cári hatalom ellensége, és tizennyolc politikai foglyot, köztük két nőt, kiszabadított. A kiszabadított foglyok közt volt egy, akit már három izben ítéltek halálra és ezen kívül huszonötévi börtönbüntetést mértek rá. Krakó, szept. 7. A Naprzot jelenti: A német csapatok Radomban kiszabadítottak IS politikai foglyot, kiket az oroszok az ottani börtönökben hátra hagytak. A kiszabadítottak összesen 124 évi kényszermunkára és Szibériába való deportálásra voltak elítélve. Nyugalom a hadszintéren, hány napon belül nem lesznek nagyobb harcok. A hadszintéren és körülötte a lakosság személyes tapasztalatom szerint nyugodt és bízik hadseregünkbenés főparancsnokságunkban. Ugyanennek a lapnak délután 5 óra otr perckor jelentik. Az általános helyzet tegnap óta lényegesen nem változott. Minden oldalról megerősítik, hogy az elrendelt intézkedések végrehajtása teljesen simán megy végbe. Magánjelentések is hangsúlyozzák, hogy Lemberg kiürítése teljes rendben történt, hogy csapataink hősiesen és jókedvűen harcolnak és hogy a sebesültek ellátása mintaszerű. Az ukrajnai lakosságnak csak kis töredéke russzofil érzelmű. Lemberg kiürítése csak incidens. Bécs, szept. 7. A nagy hadműveleti területen semmi fontosabb dolog nem történt. A Morgen haditudósítója táviratozza, hogy a két ellenséges haderő felderítő és előőrs-csapatok között kisebb összeütközések voltak. A legközelebbi napokban nem várható nagyobb esemény. A lap megállapítja, hogy Lemberg kiürítése stratégiai okokból csak incidensnek tekinthető. Ennek az intézkedésnek célszerű volta rövidesen az egész világ előtt be fog bizonosodni. Lemberg kiürítésének híre Berlinben. Berlin, szept. 7. Az itteni lapok, amelyek kiemelik az osztrák-magyar hadseregnek a tíznapos csatában elért csodálatraméltó eredményeit. Lemberg kiürítésének hírét teljes nyugalommal fogadják, mint az osztrák-magyar vezérkar számításán alapidő intézkedést. A város harc nélkül keresztülvitt kiürítése bizonyítja, hogy valamelyes katonai meglepetésről itt szó sem lehet. A keleti és nyugati orosz haderő elszakítása* A Magyar Távirati Iroda jelenti: (Feladatott szept 7-én déle'''t 11 órakor.* Dangl-hadsereg ellen az e^nség vasúton érkezett tetemes segélycsapatokat vonun^unt fel. Az ezekkel vivott, már jelentett ismételt harcokon kívül a Kesztranek altábornagy parancsnoksága alatt álló csoport az oroszoknak egy erős támadását véresen visszaverte és további hatszáz oroszt ejtett foglyul. Különben mind a két hadszintéren, amennyire eddig ismeretes, aránylag nyugalom van. Höfer vezérőrnagy, a vezérkar főnökének helyettese, tisztelete egyaránt. Így aztán az angol embertenyésztés csúcsaként jelentkezik a gentleman, ez az imponáló, hűvös, nemes, de kissé egyoldalú s lelkilg inkább szürke és lendületteen tipus. Mint látható, igen magas az a színvonal, ahova Anglia s az angol emberiség felküzdötte magát. A viktoriánus korszak alatt, melynek betetőzése Dizraeli imperialista politikai koncepciója volt, Anglia mint a világma büszkélkedhetett. De mint minden csúcs egyszersmind a hanyatlás kezdete, körülbelül ugyanekkor, mindenesetre pedig a húsza:',ik "''"-sd kezdetén megindult Anglia egész közelséégén, sőt az angol lélekben is az a változás, melyet az előbb jelzett megszorítással bízvást hanyatlásnak lehet nevezni. Mindenki, aki a régi, Viktória királynő korabeli Anglia emlékeivel megrakodottan jelent meg az utóbbi évek Londonjában, tapasztalja, hogy ez már nem a régi London. Számi alföldi, főleg csatornántúli francia szellem fertőzőte látszott meg a nagyszerű világvároson. A régi angol vasárnap páratlan zordsága enyhült, a színházak hófehér és rózsaszínű szellemét pajkos, sőt vaskos anekdoták, kétértelmű bon mot-k kezdtek tarkázni. Az a temperamentumos, szabados, sőt céda népélet, mely a párisi boulevarde-okat jellemezte, enyhültön bár, de félreérthetetlen hasonlósággal megjelent a Piccadillyn, a Regent Streeten s a végtelen hosszú két Oxforstreeten. Míg a mindennapi élet prózai szükségleteit kielégítő iparágak terén egyre nagyobb tömegű németség kezdett feltűnni, a mulatozásra, élvezésre, az életszilre egyre jobban reá nyomódott a francia s főleg dekadensen francia szellem. Bár azt tartom, hogy egy néplélek megváltozását nem szabad egy egyén föllépésétől datálni, mivel ez egy lassan, hosszú idő folyamán kiBécs, szept. 7. A Sonn- und Montagszeitung jelenti a hadit sajtószállásról szeptember 6-án délelőtt 10 óra 10 perckor feladott távirattal. A tegnapelőtti szünet után tegnap csak kisebb csetepaték voltak a felderítő csapatok között. Máskülönben a nap nyugodtan telt el. Az az impresszióm, hogy kebontakozó folyamat, szimbolikusan kiütköző s e folyamat előrehaladottságát kétségtelenné tevő tünet gyanánt lehet mindenesetre felfogni Oszkár Wilde irodalmi működését és életét. Ez a francia nevelésű és délszaki sóvárgásokkal telitett bzó egy szellemi La Manche-híd volt s bár magánéletének állítólagos eltévelyedéseiért Angla eldobta magától, mintegy felrobbantotta az ő területén lévő hídfőt, mégis sok szárazföldies szellem áradt Albionba ezen a hídon. Különben is az igazi, materiális híd megépítése Calais és Dover között már kész tervként feküdt a háború előtti Anglia közvéleménye előtt. Voltak persze sokan, akik nemcsak katonai, de erkölcsi okokból is ellenezték e terv megvalósítását. A régi puritán Anglia hívei féltették hazájukat attól, hogy e híd még jobban hozzá kapcsolja őket a barbár s egyben dekadens szárazföldhöz. A háború után mindezek az aggályok valószínűleg el fognak réyészni; a hídon át történő, Franciaországból kiinduló katonai inváziótól nem igen fog már félni Anglia. Az a felfogás pedig, hogy a híd a kontinentális szellemet segíti át a szigetországba, naivitás lévén, szintén meg fog dőlni; egy ilyen híd építése lehet jelképes tünete a közeledésnek, némileg elősegítőjé is, de döntő szerepe e téren nincs. Iuddal vagy híd nélkül, Anglia egyre inkább szárazföldi selet fog ölteni magára. Nagy, szinte zuhanásszerű esés volna ebben az irányban az általános védkötelezettség behozatala, ami a háború után könynyen megtörténhetik. Ma az egész angol nép szinte szűz a katonáskodás terhétől; kis szárazföldi hadseregük s hatalmas tengerészeink nagyobbára zsoldosokból, méghozzá jórészt idegen származásuakból alakul össze. Az angol férfi nem ismeri a katonáskodás egy, két vagy három éves könyvrakó, szept. 7. A Nova Reforma az orosz hadsereggel folytatott óriási harcainkról a következőket írja: Dankl és Aufschberg seregei azzal, hogy az orosz csapatokat Lublin és a Bug mögé vetették vissza, megszakították a keleti és nyugati orosz haderő kontaktusát. Bal- és jobb szárnyunk eddigi fényes operációi följogosítanak arra a szerűséget, ami befolyásolja a fiatalember társadalmi tevékenységének kialakulását s kitolja a házasodási időt, s nem érzi a hadbavonulás és csatatéri halál Damokles-kardját folyton feje fölött lebegni, ami pedig, mint most látjuk, olykor le is esik. A mai angol társadalomban hiányzik mindaz, amit nálunk katonai szellemnek, katonásságnak neveznek, hiányzik az ezzel rokon lovagiasság s a párbaj intézménye, hiányzik, a katonatisztnek kijáró különös elismerés s egy csomó más jelenség, mely nem is annyira nálunk, mint inkább Németországban különösen fejlett formában jelen van. Mi, sem érezteti meg ezt a különbséget jobban, mint a következő ellentét: egy angol tiszttől sértés, ha látogatóba egyenruhásan megy, egy német tiszt ellenben azzal sérti meg vendéglátóját, ha nála nem egyenruhában jelenik meg. Bizonyos, hogy ezek az állapotok nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az angolság azzá az okos, józan, szelíd, tiszta erkölcsű s ha mint állam nem is, de egyes egyéneiben igazságos és szociális érzésű néppé fejlődött amilyen jórészt ma is még. A történelmi fejlődés kényszeríti azonban arra, hogy megváltozzék. Németország grandiózus, Spencer Herbert által nem is sejtett példáját nyújtja annak, hogy egy nép egyesítheti magában az indusztriális s a katonai kiválóságot, ami mellesleg szólva kulcsa, magyarázata, megoldó formulája a németek mostani páratlan sikerének. Hogy miképen fogja Anglia megoldani ezt az események folytán reákényszerített feladatot, hogy mennyit fog régi mivoltából átmenteni új formájába, azt nem tudjuk. Egyelőre csillaga halványul s a véres, események visszfényétől már is vörhenyesedni kezd. A világ kalmárjának kardot kellett kötnie s valószínű, hogy most már nem i.. f^'f ]0_ tenni. «