Pesti Hírlap, 1914. szeptember (36. évfolyam, 212-241. szám)
1914-09-11 / 222. szám
4 . oroszok hevesen "támadtak. Túlerőben voltak és fölénybe juthattak volna. A város fölött van egy nagy halastó. Sokkal magasabban fekszik, mint az a sík terület, melyet az oroszok megszállottak. Hajnalban több katonánk erős sortűz közben kirohant a városból, ágyúink fedezete mellett feljutottak a magasan fekvő tóig. Az ellenség előőrsei folyton lövöldöztek rájuk, de közelükbe jönni nem tudtak. Katonáink felnyitották a zsilipet, a tó vize lezuhonjott a síkságra s a következő percek alatt az egész orosz sereg vízben állott. A nyakukig ért a viz, harcképtelenné voltak téve. Aki életben maradt, megadta magát. A szerb-montenegrói harctér. A szerbek betörése kiességgel szét van lőve. Sok ház egyenesen romokban hever. Legjobban a Kalimegdan, és a Száva-utca rongálódott meg. A királyi kanak is erősen megsérült. Három osztrák-magyar bomba csapott le a konakba. Az egyik bomba elpusztította a kerti terraszt, a második a palota tetőzetét, a harmadik pedig a fogadó terembe csapott. A montenegróiak veresége: Bukarest, szept. 10. Egy cettinjei távirat jelenti, hogy az osztrák-magyar hadsereg folytatja csatározásait a montenegrói csapatok ellen. A montenegróiakat már eddig is több megerősített hadállásukból űzték ki és sáncaikat felhányták csapataink.. A szerbek a mi hadseregünkről. Szófia, szept. 10. A „Katabana" cími lap közli egy odamenekült sebesült szerb katonatiszt nyilatkozatát a mi hadseregünkről. — Az osztrák-magyar csapatok — beszéli a szerb tiszt — féktelen elkeseredettséggel vívják meg az ütközeteket. gyalogság kitűnően érti a fedezetek kihasználásának módját, az egyes katonák tehát kevésbbé voltak kitéve a tűznek, mint a mieink. Megfoghatatlan, mily biztosan lő a tüzérségük! Érdekes, hogy mi egyetlenegy ütközetben sem kerültünk szemtől-szembe a tüzérségükkel, amely pedig irtózatos pusztítást vitt végbe sorainkban. Ezzel szemben a szerb tüzérség ágyúi teljesen hatástalanoknak bizonyultak, ami módfölött kétségbeejti a mi tisztjeinket. A Budapesti Tudósítót illetékes helyen a következők közlésére hatalmazták fel: Az ország déli határán pár napja megkezdett csatározások még nem értek véget. Egyes szerb csapatok több ponton átlépték a határt, ami természetszerűleg nyugtalanságot okozott az illető határszéli vidékek lakossága között. A hadműveletek mai stádiumában semmiféle részletes tudósítás nem adható, hangsúlyozandó azonban, hogy az egész akciónak nagy jelentősége nincs és aggodalomra nincsen semmi ok. Az összelőtt Belgrád, Milano, szept. 8. A Corriere della Sera-nak a szerb harctérre kiküldött tudosítója táviratozza Nisből, hogy tegnap visszatért Belgrádból. A Belgrádtól Nisig terjedő egész útvonal valósággal nyüzsög a belgrádi menekültekkel, akik még nem merészkednek vissza Bolgrádba, mert attól félnek, hogy az osztrák-magyar ágyúk ismét megkezdik a város bombázását. A tudósító úgy írja le Belgrádot, mint egy a korábbi lövetések következtében teljesen elpusztult és elhagyott várost. Az összes üzletek zárva vannak, ép úgy mint a kávéházakés a vendéglők, még az olyan városrészekben is, hová pedig egyébként csak ritkán hullnak az osztrák-magyar gránátok. A város közepe, a tulajdonképeni belváros, tel- Uram, a trebinjei ulema már százötven esztendővel ezelőtt hasfájás ellen mézet ajánlott egyik ősömnek. Ezt a szert az arabok már kétezer évvel előbb kipróbálták és konstatálták, hogy a méz megszünteti a gyuladást. A kiváncsi kérdező nem szólt semmit, de azért látszott rajta, hogy épenséggel nincs meggyőződve arról, hogy a méz „megszünteti a gyuladást". Van itt a fővárosban egy társaság, baráti kör. Komoly tudósokból, akadémikusokból s egyéb kiválóságokból áll. Egyik tagja, akit, valószínűleg dicsekvő hajlamainál fogva, Száli névre kereszteltek, nagy franciabarát. Azaz, hogy helyesebben fejezzem ki magamat, inkább a francia tudománynak, művészetnek, a gall kultúrának barátja. S bár ő is óhajtja a franciák teljes legyűrését, titokban szíve megremeg arra a borzasztó gondolatra, hogy egy német bomba e ledönthetné a Madelaine tornyait. Ez a fölötte rokonszenves tudós egy Párisban vásárolt szalmakalapot visel mostanában, mely valósággal szálka a társaságnak föntartás nélkül franciaellenes tagjai szemében. S bár ezek, kozák módra, ezernyi változatban próbálták „nyugtalanítani" e szalmakalapot, döntő csapást hosszú ideig nem tudtak rámérni. Végre, tegnap, ez is sikerült. A gallophil tudós néhány percre a telefonhoz távozott, teljesen megfeledkezve féltett kalapjáról. A franciagyűlölők alaposan kihasználták a helyzetet. Fölgyújtották a kalapot s erről a tudóst ily sorokkal értesítették: ,,Száll! Kalapod jobb szárnya ég, kémek fényjelekkel elárulták hadállásaidat". Mire a tudós visszaérkezett, utolsót lobbant a gall szalma. A Magyar Távirati Iroda jelenti Berlinből. A nagy vezérkar közli szeptember 10-iki kelettel: « Páristól keletre az ellenséget üldöző és a Marne folyón áthatolt, csapattesteinket Párisból, továbbá Meaux és Montmirail között túlerőben levő ellenség támadta meg. Csapataink két napig tartóttehére küzdelemben feltartóztatták az ellenséget, sőt sikereket is értek el. Amikor az erős ellenséges csapatok közeledését jelentették, a németek ezt a Egy ifjú pesti pointeur praesumptiv örököse Debrecenben lakó dúsgazdag nagybátyjának, aki, tényleg, többszörös milliomos. Az öccs a napokban lerándult az öreghez, hogy ismét rendbe hozza zilált ananciáit. De a nagybácsi kérlelhetetlen maradt, sőt annyira ment, hogy még a visszautazás költségeiről sem akart hallani, mondván, tessék az öcsémuramnak gyalog Pestre bandukolni. Egyik hadi humoristánk e családi drámát „debreceni csatának" keresztelte el s arról a következő kommünikét adta ki: • „Béla úr reggeli kilenc óra óta tűzben áll. Az ellenfél hadainak támadását két ízben visszaverte. Délután négykor heves szuronyrohamot intézett, mely azonban az ellenfél törhetetlen elszántságán meghiusult. Este, lovasságának hátrahagyásával, kénytelen volt Debrecent kiüríteni, mely alkalommal aknára került és fölrobbant". A „fölrobbant" azóta szomorúan jár-kel Pesten s ha nem csalódom, azzal vigasztalódikhogy a második „debreceni csata" jobban fog sikerülni. Egy sebesült huszárőrmester beszéli, hogy a golyója egy kozákezredesnek a hasát találta. Ebben a pillanatban csodálatos látványnak voltak tanúi huszárjaink. A muszka hasából óriási lángnyelv tört elő, mely tűzbe borította s hihetetlen gyorsasággal elhamvasztotta a kozákok ezredesét. Ugy mondják, hogy a golyó fölrobbantotta a muszkában foglalt alkoholt. Mint mikor egy benzintartályba csap a lövedék. „Se none Verdi, e ben Trovatore . . ." Diplomata. 1 PESTI HÍRLAP 1914. szeptember 13., vasárnap. A francia harctér. A Marne melletti harcok, szárnyát visszavonták. Az ellenség nem közvette a visszavonulókat. Ezekben a harcokban a német csapatok ötven ágyút zsákmányoltak és néhány ezer foglyot ejtettek. A Verduntől nyugatra levő csapatok még mindig harcolnak. Lotharingiában és a Vogézekben a helyzet változatlan. A keleti hadszíntéren a küzdelem újra megkezdődött. Sen, főhadiszállásmester. A német császár fia megsebesült. A Magyar Távirati Iroda jelenti Berlinből szeptember 10-iki kelettel. (Hivatalos.) Joachim porosz herceget tegnap srapnellövés megsebesítette. A golyó jobb felsőcombján fúródott át, de csontot nem ért. A herceg mint parancsőrtiszt teljesített szolgálatot a csatavonalban. A sebesült herceget a legközelebb levő helyőrségi kórházba szállították. „Ez az én háborúm!" Bécs, szept. 10 Római jelentések szerint Bordeauxban legélénkebb élet uralkodik. A kereskedők nagyszerű üzleteket csinálnak. A kávéházak a késő éjszakai órákig tömve vannak. Nagy feltűnés keltett, amikor Isvolski megjelent az egyik kávéházban, Isvolski sugárzó arccal elkiáltott magát. . . . — Ez az én háborúm! Izvolszky Svájcba küldte a családját. München, szept. 10 — Saját tudósítónktól. — Izvolszkynak a Tegernsee partján levő nyári lakását eladják. Családja, mely a háború kitörésekor Londonban tartózkodott, Izwolszky határozott rendelkezése folytán Svájcban tele- pedett le. A jövőben valószínűleg Izwolszky is Svájcban fog élni. ..-. .--. Millerand meg van elégedve a helyzettel Berlin, szept. 10. Párisból érkező jelentés szerint Millerand hadügyminiszter kijelentette, hogy a helyzet nem oly rossz, amilyennek honfitársai látják. Most még áldozatokat kell haryni, de Franciaország győzelem felé halad. Joffre tábornok taktikája javított kiadásban. Köln, szept. 10 — Saját tudósítónktól. — A Kölnische Zeitungnak a hollandi határról következőket jelentik Joffre tábornok taktikájáról: A francia főparancsnokság napiparancsot adott ki amelyben okát adja egyes francia hadtestek vereségének és kijelenti, hogy a francia gyalogság támadása ez esetekbel a tüzérség akcióba lépése előtt következett be, úgy, hogy a gyalogság idő előtt került a német gépfegyverek tüzébe. A gyalogságot ezenkívül nem mindig tudták elég kiterjedt frontétt vezetni, úgy, hogy az ellenfél az offenzívát mer, tudta törni. Ezenkívül figyelmeztetni kell az offenzívában lévő francia lovasságot, hogy minden időben ép úgy, mint a német lovasságnál, a készen állt és elegendő erős gyalogság fedezetében támadjon. Clemenceau mint Joffre stratégiájának megnyugtató eredményét kijelenti, hogy megállapítható az ellenségnek Páris és Nancy között való beszorítása. Nincsenek orosz csapatok Franciaországban. London, szept. 10. A londoni orosz nagykövet megcáfolja azt a hírt, hogy orosz csapatok Franciaországban partra szállottak volna. A compiègnei erdő lángokban. Berlin, szept. 10. A Züricher Zeitung párisi levelezője jelenti. A franciák fölgyújtották a pompás compiègnei erdőt, hogy a német csapatokat onnan kiüssék.