Pesti Hírlap, 1914. szeptember (36. évfolyam, 212-241. szám)

1914-09-12 / 223. szám

arra nézve, hogy mennyi katonája van még Franciaországnak, vagyis csak megközelítőleg lehet megállapítani, hogy a védelem mekkora haderőnek van még ott a birtokában. Erre csak a legfőbb hadvezetőség tudna pontosan vála­szolni. A nyilvánosság eddig azt tudja, hogy milyen nagyok voltak az egyes ütközetekben a németekkel szemben állott haderők és ezt a kö­vetkezőkben lehet megállapítani: Rupprecht bajor trónörökös megvert nyolc francia had­­­testet. Bülow és Hausen tábornokok augusztus 26. és 27-dikén levertek nyolc hadtestet és bel­­­ga csapatokat. Kluck generális ugyanezen a napokon megverte az angol haderőt és St-Quentintől északra három francia territoriális hadtestet tett tönkre. Augusztus 28-án, előnyo­mulás közben, Bülow elfogott egy angol zászló­aljat és néhány napra rá, tökéletesen szétvert négy francia hadtestet és három tartalék had­osztályt. Albrecht herceg és Vilmos német trón­örökös hadseregei (lehet, hogy Hausen generá­lisnak is része volt benne) szeptember 2-án tíz francia hadtesttel, végeztek. Hogyha minden esetben friss francia csapatokkal lett volna dol­gunk, úgy nem kevesebb mint harminc francia hadtestet, három tartalék hadosztályt és három territoriális hadosztályt vertünk volna meg, részben úgyszólván tökéletesen és teljesen. Ezt a feltevést azonban nem fogadhatjuk el. Az egy­szer már megvert francia hadtestek egy része bizonyára másodszor is ütközetbe ment. Ha e körülményt is tekintetbe veszszük, még mindig igen nagy lesz a megvert és menekülő, halottak és foglyok által megtizedelt francia hadtesek száma. Janson generális szerint a francia had­erő teljes hadilétszáma 21 hadtest, 10 lovashad­­­osztály, 20 tartalék­ hadosztály és 20 tartalék lovas­brigád. Ehhez hozzá kell számítanunk a territoriális hadsereget, amely francia terv sze­rint 145 gyalogezredből és hét vadászzászlóalj­­ból áll. Miután Franciaország északi része meglepetésszerű gyorsasággal került német kézre, ennélfogva a territoriális hadsereg tel­jes létszámát aligha lehetett felállítani. Ha már most számítás alapján 90 hadosztályra taksál­juk az egész francia haderőt, akkor a német győzelmek fennebb kimutatott megállapításai szerint a franciák hadseregének több mint egy harmadát vertük meg egyszer vagy többször és több mint egy harmadát futamítottuk már meg. Ami a francia északi seregből megmene­kült, az bevonult Franciaországnak még meg nem vívott védett területeire. Más részek, amennyiben nem szóródtak szét, valószínűleg elérték a párisi tábort. Most érkezett a híre, hogy Franciaország az 1914. és 19­15. évjáratú újoncokat is elő akarja készíteni a háborúban való részvételre. Az előbbiek a húsz évesek, az utóbbiak tizenkilenc esztendős ifjak. Ha nagyon leszállítják a katonamértéket, akkor ez a két évjárat aligha ad összesen többet 250 ezer újoncnál, akiknek hadi célokra való fölhaszná­lása a messze jövő lehetőségei közé számítandó. Emlékeztetni akarunk itt arra a körülményre, hogy 1871-ben 400 ezer főből álló improvizált francia hadsereg képtelen volt áttörni a néme­teknek Páris körül vont zárt gyűrűjét, jóllehet ez mindössze 150 ezer emberből állott. Jobb emberanyagból álló hadsereget a franciák most sem tudnak majd ellenünk mozgósítani. Harc Páris kapui előtt. Milano, szept. 11. Itteni lapok jelentik Parisból, hogy a csata tikkasztó hőségben folyamatban van. A párisi katonai hatóságok részleges sikerről ér­tesítik a közönséget, de nem mondják meg, hogy tu­lajd­onképen Páris kapui előtt folyik a harc­ és melyek azok a sikerek. Közben állan­dóan készülnek Páris ostromára. A világtól elzárva. Genf, szept. 11. A párisiak a rövid hivatalos kommüni­kéktől eltekintve, jóformán semmiféle hireket sem kapnak. Parisban, mint a Genfer Journal mai száma közli, nem i­s tudják, hogy Mau­beuge elesett. - — *—- -­ PESTI HÍRLAP 1914. szeptember 12., szombat. . Több mint egy millió ember menekült el Párisból. Berlin, szept. 11. Milánóból érkezett távirat jelenti, hogy a múlt héten nyolcszázezren menekültek el Pá­risból s ezen a héten is körülbelül háromszáz­ezren. Hágai jelentés szerint Páris lakossága három millió négyszázezerről két millió száz­ezerre csökkent. Éhínség előtt. Berlin, szept. 11. Párisi lapok vásárpiaci jelentéseiből ki­tűnik, hogy hús és zöldségneműekben igen nagy a hiány. A h­úshiány az időbbi napokban elér­te a kritikus pontot. Ezen úgy igyekeznek se­gíteni, hogy Angliából hajókon fagyasztott húst hozatnak. Párosban a rend fentartása nehézsé­gekbe ütközik. Legutóbb hat apacsbandát fog­tak el, amelynek tagjai között több orosz is volt. Turin, szept. 11. Párisból jelentik. A szajnai prefektus tegnapelőtt rendeletet bocsátott ki, amely sze­rint szigorú büntetés alá esnek azok, akik a szétosztott kérdőívekbe hamis adatokat írnak arra vonatkozólag, hogy hány gyermekük van, akit tejjel táplálnak. Továbbá, hogy fával, szén­nel avagy petróleummal főznek-e. Egyidejűleg megtiltották és a hadijog szerint büntetik a gáznak fűtésre való használatát. Hatszázezer munkanélküli. Zürich, szept. 11. A Züricher Zeitung jelenti: A Matin tu­dósítása szerint Párisban a munkanélküliek száma kétségbeejtő módon növekszik. Ennek a közvetlen oka az, hogy a Páris körül fekvő elővárosokban, ahol a gyárak legnagyobb ré­sze van, beszüntették az üzemet. Ez idő szerint magában Párisban több mint 600.000 ember van munka nélkül. Ezek a legnagyobb nyomor­ban vannak, családjaikkal együtt, v­agy szá­muk miatt a hatóságok alig bírják a munka­nélkülieket segélyezni. A megszállott Belgium, Ostende kiürítése Berlin, szept. 11. Hollandiából érkező hírek szerint tegnap három esztendei menekülőkkel zsúfolt külön­vonat érkezett a holland határállomásokra. A menekülők elbeszélték, hogy a belga hatósá­gok a lakosságot felhívták Osztendő elhagyásá­ra, mert mindenki tudja, hogy a német seregek a legközelebbi időben megkezdik Osztendő bom­bázását. Belgium álszente­skedő tiltakozása. Berlin, szept. 11. A római spanyol nagykövetség közli, hogy a belga kormány a berlini spanyol nagy­követség közvetítésével Németországhoz tilta­kozó jegyzéket intézett. A jegyzék tartalma az olasz lapok szerint a következő: Belgium békét akart, de Németország arra kényszerítette, hogy fegyvert ragadjon és védekezzék egy semmiféle cselekménynyel sem igazolható támadás ellen. Belgium önmagát tisztelte meg, amikor lojálisan, a háborúnak és a népjogoknak minden szabályát tiszteletben tartva, harcolt. A német csapatoknak Belgium­ba való betörése után a kormány az egész or­szágban falragaszokat tett közzé, amelyekben megtiltotta, hogy a háborúban részt nem vevő lakosság ellenséges támadásokat kíséreljen meg a behatolt csapatok ellen. A belga kor­mány élénken óvást emel a német kormány hamis beállításai ellen. Ha egyes esetek előfor­dultak is, ahol a hadiállapot szabályait túllép­ték, szem előtt kell tartani azt a jogos fölhábo­rodást, amelyet a belga népben a német kato­nák kegyetlenkedései fölkeltettek. A belga nép rendkívül békés érzelmű, de el van tökélve jogai megvédésére és az emberiesség tisztelet­ben tartására. (1) A belga jegyzék ezután egész sor kihágást sorol föl, amelyeket állítólag a német csapatok Belgiumban elkövettek. A jegyzék így végződik: Ezek a tények maguk­ban foglalják fegyvertelen parasztok lemé­szárlását, asszonyok és leányok ellen elköve­tett erőszakosságokat, falvak felgyújtását, és számos lopást. (!) Ezek közül a cselekmények közül igen sokat tisztek jelenlétében követték el a katonák, sőt gyakran azok egyenes utasí­tására. Nyilvánvaló, hogy a német hatóságnak az volt a célja, hogy a belgiumi lakosságot ter­ror szád­ja. (1) * Ha a belga kormány rendeletet bocsátott ki a frankii­erösködés ellen, hát ez a rende­lete nem sokat használt. Úgy látszik a belga kormánynak kevés befolyása van a lakosság­ra. És ha a belga kormány annyira nem sze­reti a franktiról módra való háborúskodást, hát honnan volt a belga parasztoknak a fal­vakban annyi fegyverük? Az az állítás, hogy a német hatóságok a belga lakosságot terrori­zálni akarták, kétszeresen oktalannak és alap­talannak tetszik, ha visszaemlékszünk arra, hogy még Lüttich eleste után is békét ajánlott a német kormány Belgiumnak. Az ellenséges flották. A japán flotta bombázza Csingtaut. Berlin, szept. 11. Pekingből jelentik Rotterdamon keresztül. Augusztus 25-én megkezdődött Csingtau bom­bázása. A bombázást egy japáni hajóhad in­tézte, brit, francia és orosz hadihajókkal együtt. Az erődök hevesen viszonozták a tüzelést. Japán és China között megszakadt az összeköttetés, mert a kábelt, amely Nagasakit Shanghaival összeköti, elvágták. A Németor­szág elleni háborúra három nagy japán hajó­hadat mozgósítottak. Az első hajóhad Tomo­saburo-Kato altengernagy parancsnoksága alatt áll és Csingtau bombázását intézi. A má­sik két hajóhad Sadakichi-Kato és Tsushya al­tengernagyok parancsnoksága alatt áll. Hogy ennek a két flottának mi a feladata, az nem ismertes. Azt hiszik azonban, a­ hogy hadművele­teik területe a Sárga-tengeren kívül van, s az a dolguk, hogy a Csendes-óceán német szigeteit megszállják. Torpedónaszádjaik felderítő útja. Róma, szept. 11. Ideérkezett jelentés szerint két osztrák és, magyar torpedónaszád Korzikanő közelében, ahol az angol és francia flotta fekszik, felderí­tő utat végzett. Francia cirkálók üldözőbe vet­ték a két torpedónaszádot, de ezek még ideje­korán befutottak a pólai kikötőbe. A harcban álló hajók ágyúinak dörgését hallották Anko­nában. Lefoglalt német gőzös, Kopenhn­ga, szept. 11. A Politiken londoni jelentése szerint a New­yorkból Rotterdamba haladó Nordam gőzöst, ame­lyen sok német tartalékos utazott, az angolok nyilt tengeren lefoglalták és Kingstownba vitték. Megtalálták az Ottawa angol gőzös roncsait. , London, szept. 11. (Berlinen át.) Az Északi tengeren megtalál­ták az Ottawa nevű angol gőzös roncsát. A gőzös valószínűleg aknára futott. A lefoglalt holland gőzösök, Hága, szept. 11. A Nieuw Amsterdam és Tambora nevű gőzö­söknek francia cirkálók által történt elkobzása és rakományuk nagy részének, közte a Németalföldi Banknak küldött ezüstrudak elkobzása az itteni közvéleményben, mint a lapok cikkeiből kitűnik, a legkedvezőtlenebb hatást idézte fel. Harc Német-Kelet-Afrika határán, Berlin, szept. 11. Angol jelentések szerint a Longwe-folyó közelében Ném­d-Kelet-Afrika és a Njassza­tartomány határán harc volt a német és angol csapatok között, amelyben mindkét részről szá­mos európai elesett. Ugyanezen hír szerint Ka­merunban is sok halott és sebesült volt. Hiva­talosan e hírt ezideig nem erősítették meg. Az angol király proklamációja: Rotterdam, szept. 11. György angol király proklamációt intézett a gyarmatokhoz, amelyeknek köszönetét fejezi ki együttérző támogatásukért és azt mondja: •».

Next