Pesti Hírlap, 1914. szeptember (36. évfolyam, 212-241. szám)

1914-09-15 / 226. szám

8 rona 45 fillér folyt be, 1913 augusztusában pedig 2,718.970 korona 90 fillér. Az eredmény 1,253.500 korona 45 fillérrel kedvezőtlenebb. A főváros közbiztonsága. Az államrendőrség jelentése szerint a bűnügyi osztály az elmúlt hónapban összesen 3866 bűnügyi eset nyomozását fejezte be. Ezek közül 1490 volt bűntett, 2376 volt vétség, 273 irányult az ember élete és testi épsége ellen, 3086 a vagyon ellen és 507 volt az egyéb bűncselekmények száma. E számadatokban kimutatott bűncselekményekből kifolyólag az államrendőrség az elmúlt hónapban 218 egyént helyezett előzetes letartóztatásba és 20 fiatalkorút őrizetbe vett. A jelentés ezután felsorolta a múlt hónap nevezetesebb bűneseteit és többek között a következőket mondja: A háború következtében a bűncselekmények egyes fajai fokozottabb mértékben vette igénybe a bűnügyi osztály munkásságát. Az elkerülhetetlen csoportosulásokat alaposan kihasználták a zsebtolvajok, akik közül többet sikerült elfogni. Esti levél. — Ál-takarékosság. — Slermann Bahr, a kitűnő német író nevezte el ,,ál-takarékosság"-nak azt a divatot, mit a háború alatt egyes gazdag emberek kezdenek fölvenni. Ostoba, sőt veszedelmes takarékosságnak nevezi, hogy tehetős családok puszta ijedelemből elbocsátják a nevelőnőt, a cselédek felét, a gépírónőt, beszüntetik a vásárlásaikat, nem vesznek maguknak se ruhát, se cipőt s ezt a hisztérikus spórolást még hazafiságnak tartják, holott koldussá tehetik vele az országot. A német most nagy tekintély lett nálunk, tehát Hermann Bahr úr fedezete mellett talán föl lehet kérni teljes tisztelettel a tehetős urakat és úrhölgyeket, hogy szíveskedjenek a maguk rendes életét folytatni s ne méltóztassanak fejüket elveszíteni. Mert esetleg még ennél is többet és értékesebbet veszíthetnek, ha a normális polgári élet egyszerű beszüntetésével, a teli bugyellárisok hirtelen elzárásával, az üzleti forgalom mesterséges kiirtásával általános közgazdasági elvérzést idéznék elő, ami aztán olyan visszaható erővel hat, hogy a gazdag emberek vagyonát is devalválja.s Bevallhatjuk őszintén, hogy amilyen bátorságot fejtenek ki katonáink a harcmezőn, olyan gyávaság uralkodik az itthon maradt civil világban. Pedig tán azoknak több okuk és joguk volna a megijedésre, akiknek a feje fölött a golyó fütyül és a shrapnell puffog, mint nekünk, akik a civil ruha biztonságában az életre-halálra menő játszma mellett csak kibicelünk. A nem katonáskodó társadalomnak is megvan a maga kötelessége a háborúban s az első hadiparancs azt mondja, hogy a gazdag ember a takarékosság cégére alatt ne uzsoráskodjék, ijedtében ne üljön a pénzén, hanem a maga normális életével igyekezzék lehetőleg normálissá tenni a gazdasági életet. Ha minden tehetős ember elbocsátja az alkalmazottjait s nem vásárol semmit, akkor minden kereskedő, minden iparos, minden gyár tönkre megy s millió ember jut koldusbotra. Ez a mesterségesen csinált nyomor azután visszahat a gazdag emberek vagyonára is. Mert hiszen csak egy általános eleven pénzforgalomban találhatja meg a milliomos is a maga vagyonát Ha a paraszt ember ijedtében a földbe ássa az aprópénzét, ezt butaságnak nevezik De minek nevezzük azt, ha a tehetős ember harisnyába vagy Wertheim-szekrénybe dugja az ezreseit s magától is, mástól is megvonja a legszükségesebbet? Hisz ez a buta ijedelem is csak a pénzforgalmat s ezzel magát a polgári életet akasztja meg. Kétségbeesve drukkol egy sereg ember, hogy hátha nagyon le fog menni az értékpapírjainak értéke s számítgatja, hogy majd esetleg mennyit fog veszíteni? De arra nem gondolnak hogy a legtöbb papír értékére a háborún kívül az is befolyással van, ha minden gyárnak, vállalatnak és üzletnek működése szünetel. Minden értékpapír közvetve vagy PESTI HÍRLAP közvetlenül összeköttetésben áll az eleven közgazdasági munkával is Tehát ha minden értékpapírtulajdonos a maga életmódjával élni hagyja az összes üzleteket, akkor nem lesz általános elszegényedés s ő sem szegényedik el. A szegény ember takarékoskodjék. De aki teheti, az éljen normálisan, keresse föl a boltokat, vásároljon, rendeljen, menjen színházba is, attól se hal meg, ha egy-egy kép vagy szobor potom áron való megvételével az éhhaláltól megment egy-egy művészt. A határainkat védik a katonáink, nekünk a közgazdasági s kulturális erőnket is kell védenünk. S míg a hőseink a csatatéren megverik az ellenséget, szégyen volna ránk, ha minket az ijedtség verne meg. Zsolt. Színház és zene. * (Vígszínház.) A Vígszínházban szerdán kerül bemutatóra az Előre!, Gábor Andor egész estét betöltő, ötfelvonásos színjátéka Az első felvonás színhelye a manonvilleri állomás, ahol a Franciaországból menekülő magyarok várják a megmentőt. A második felvonás egy budapesti nagy szállodában játszik. A harmadik felvonás Lazarevics délvidéki kastélyában történik, a negyedik a csatatéren, az ötödik a táborban. Az Előre! szerepeit a Vígszínház együttesének színe-java játszsza. A statisztémát és a kórusokat megerősítették. Holnap, kedden, a Mindnyájunknak el kell menni kerül színre kétszer. Hegedűs Gyula és Faragó Jenő szép alkalmi darabjának legközelebbi azután való előadásai szombaton lesznek . (Nagynémetország az Urániában.) Az Urániaszínház igazgatósága a jövő hétre tervezi Vészi Margit Nagynémetország című nagyszabású darabjának a bemutató előadását. Vészi Margit gazdag anyagot hozott Németországból, szebbnél-szebb érdekes álló- és mozgófelvételeket a háborús Németországból. * (A harctérről érkezett szenzációs filmek) a váci utcai Corso Mozi tegnapi előadásain még a Corso Moziban is alig tapasztalt frenetikus sikert arattak. Ma ez a filmsorozat újabban érkezett képekkel bővült. Minden előadásban és Budapesten először bemutatásra kerülnek a következő képsorozatok: Menekülés Belgiumból, a hadizsákmány, a tábori posta munkában, belga gépfegyverek, bevonulás Lüttichbe és Brüsszelbe, az összelövöldözött Löwen, a lüttichi hadifoglyok, a sáncosó franktirőrök, összelőtt autók az országúton, a 42-es mozsarak rettentő hatása, Lüttich a harc után, a hős katonák ellenséges területen, a lüttichi citadella, egy bombavető Zeppelin borzalmas hatása, barrikádok és szétrombolt hidak Lüttichben, Brüsszel német közigazgatás alatt, Loucin erőd a harc után, a lengyel lövészifjak elvonulása, őfensége Ferenc József stb. stb. A váci utcai Corso Mozi ezekkel a filmekkel bizonyára szintén feltétlen sikert fog aratni, mert hiszen alig van valaki, aki maga elé nem akarja varázsolni a háború nagyszerűségét és borzalmait a maga igaz teljességében. * (Vidéki színházak nyitása.) Örömmel konstatáljuk, hogy lassan-lassan vidéken is megindul a színházi élet, így Aradon október 3-án kezd szezont Szendrey Mihály színigazgató, Nádasi József pedig Szabadkán október 1-én. A vidéki színigazgatók helyzetét két körülmény könnyíti meg: először az, hogy szervezkedésük konzorciumos alapon történt, azután pedig az, hogy máris egész sor aktuális, itt Budapesten nagy sikert aratott darab áll rendelkezésükre, arról nem is szólva, hogy ugyancsak módjukban lesz előadni a még ezután előadásra váró aktuális darabokat is. (Az Érdekes Újság szenzációi), melyeket a legfrissebb szám mutat be, még a világsajtó háborús felvételei közül is magasan kiemelkednek. A déli harctérről olyan képeket mutat be a népszerű képes hetilap legújabb száma, hogy bizonyára minden magyar ember örök emlékül fogja eltenni könyvtárába. Ha borzalommal és undorral emlegették idáig a komitácsi nevét a tudta ország-világ, hogy ebben a névben benne van minden, ami állati vadság, kegyetlenség és vérszomjúság csak emberbe férhet. Az Érdekes Újság szenzációs felvételei után azt is meg fogják tudni, hogy ezek az embervadak nem kerülhetik el méltó büntetésüket. Egyébként is csupa háborús kép van Az Érdekes Újság legújabb számában, csak a címlapon látható egy nemes és szelid fej: a katholikus világ új pápájának, XV. Benedeknek feje. De még ez is vonatkozásban van a háborúval, mert hiszen az új pápának első encyclikája a békét, a világbéke szükségességét hirdeti. Itt emlitjük meg, hogy Kreybig Lajos parancsőrtiszt Az Érdekes Újságnak átengedett háborús képek honoráriumát, száz koronát, a Vörös Kereszt céljaira ajánlotta fel s mi ezt az összeget rendeltetési helyére is juttattuk. (Pétervári krónika.) A római „Giornale d'Italia" című lapnak írja haditudósítója Pétervárról. A nyaralóhelyekről visszatérő nők, gyermekek; a szomszédos vidékekről beözönlő emberek; a zászló alá hívott katonák, akik ismeretlen rendeltetéssel csakhamar tovább utaznak, valamennyien hozzájárulnak a város életének szokatlan mozgalmasságához és változatosságához. És ez az óriás embertömeg azért mégis nyugodt, szinte szórakozásra hajlandó. De azért maga a város, amint az egész ország, teljesen magára hagyott. Németországgal és Ausztria-Magyarországgal megszűnvén minden közlekedés, Oroszországot egyedül az a sínpár köti össze Európával, amely Finnországon át Torneóig vezet, ahonnan ötven kilométernyi kocsiút visz a svéd Hypparandáig; avagy az Odeszszából hetenként induló hajó, amely tizennyolc nap alatt ér Nápolyba. A külföldi posta egészen megszűnt, csak a távíró idegszálai fűzik még össze Oroszországot a külvilággal: a trans-szibériai vezeték Japánnal és Amerikával; a perzsiai vezeték Bombay-n át Londonnal; az odeszszai, kopenhágai és a stokholmi kábel a nyugati országokkal. A ,,vodka" és a sör tilos, kivéve az elsőrangú vendéglőket, de ezek is este tíz órakor zárnak. A tej szállítása megbízhatatlan, a hus ára hihetetlenül felszökkent, mert bajos a szállítása; a közúti vasút járatait redukálta, miért is az utcai közlekedés szinte megakadt és csak hosszas várakozás után, vagy baksis révén jut az ember föl a kocsira. Az „isvosciki"-k (bérkocsis) száma is nagyon megcsappant s valósággal zsarolják a közönséget. A katonaság tömeges fölvonulása miatt az utcai közlekedés sokszor hosszabb időre megakad. A német föiratok, mintha a szélvész söpörte volna le, egyszeribe eltűntek az üzletek cégtábláiról, s az utcán sem hallani többé német szót. A német és osztrák alattvalók mind eltávoztak. Azok az üzletek és nyilvános helyiségek, melyeknek német vagy osztrák ember volt a gazdája, egytől-egyig zárva vannak. Az „Astoria"-szálló csaknem az „Excelsior" sorsára jutott, s még a külföldi diplomaták és idegen vendégei is kicsi hija, hogy az utcára nem kerültek; csak az utolsó pillanatban sikerült egy ügyes adminisztratív megoldással a szálló fennállását biztosítani. Az utca népe háborús karikatúrákban gyönyörködik. (Hősök halála.) Dr Rodriguez Béla pénzügyi titkár, tartalékos hadnagy, mint családját a századparancsnokság hivatalosan értesítette, az északi csatatéren hősi halált halt. Dr Rodriguez Béla a budai társadalomnak egyik ismert és kedvelt tagja, a Rózsadomb és vidéke egyesületnek sok év óta főtitkára és a budai érseki gimnázium Rákóczi Kollégium gondnoksági ellenőre volt. Felesége és két fia gyászolja, — Dr Freyler József ismert nevü budai ügyvéd, az ,,Élet" irodalmi részvénytársaságnak és a budai érseki gimnázium Rákóczi Kollégium gondnokságának ügyésze, a napokban az északi csatatéren hősi halált halt. Özvegyet és egy gyermeket hagyott hátra. — (öngyilkos lett, mert nem vonulhatott be.) Münchenből írják, hogy Geyer preysdorfi polgármester tizennyolcéves fia öngyilkosságot követett el, mert szüleit nem engedték meg, hogy önkéntesen belépjen a hadsereg kötelékébe. A Geyer-házaspárnak egyik fia már mint önkéntes harcol a franciák ellen és ezért nem akarták a szülök megengedni, hogy még egyetlen otthon levő gyermekük is bevonuljon katonának. Napi hirek. Adakozzunk a Vörös Kereszt Egyletnek! Segítsük a hadbavonultak családjait és az elesettek hozzátartozóit! — (A közös pénzügyminisztérium vezetője Budapesten.) Báró Engel, a közös pénzügyminisztérium vezetője, Bécsből Budapestre érkezett. — (A budapesti polgárőrség.) Dr Nagy György, a Kossuth Lajos-párt elnöke, azt a felhívást intézi a párt budapesti tagjaihoz, hogy minél tömegesebben jelentkezzenek a budapesti polgárőrségbe. Ő már fel is vétette magát a polgárőrségbe. 1014. szeptember 15., kedd.