Pesti Hírlap, 1914. szeptember (36. évfolyam, 212-241. szám)

1914-09-30 / 241. szám

14 PESTI HÍRLAP \ « 1914. szeptember 30. szerda. Regény-csarnok Falu csöndje. — Regény. — Irta: Somlay Károly. — Néked már lóbajod is volt? Ugyan micsoda nyavalya az a lóbaj? Rúgtál? Nyeri­tettél? Vagy tán szénát, zabot akartál enni? — Akart a fene! Eggyé meg a fene! •—• Hát mi az a lóbaj ?­­ , — Hm, hát izé . . . Három éve már, hogy a­­jászói papoknál cselédkedtem. Hát izé, akkor elköttem egy pejkót a karámból. De elcsíptek a csöndérek. Azért vóttara aztán két esztendeig abban a kis lóbajban Kassán. Ugy. — Bolondos, — kacagott a leány, — én most átmegyek Bors Miháj keresztapámékkal. Ha a malacoknak kukorica kell, a kamra kul­csa nálam van, györj át értem! — Öhöm, — válaszolt morogva a legény, aztán a kert líceum-sövényén átvetve magát, elrohant a juhászlakozásba, a Borcsához. Annus pedig a kapufélfához támaszkod­va, szótlanul nézegette az utcát. Messze, na­gyon messze kalandozhattak a gondolatai, mert még azt is elfelejtette, hogy a szomszédba in­dult. — Ha egy hétig esnék is az eső, az se lenne sok, hisz olyan száraz a föld, akár a sziklakő, — monologizált Bors Mihály a tönkön. — Bizony keresztapám, még a kőnél is szárazabb! — kottyan belé a lány. Az öreg csak most vette észre Annust, hát meglepődve kérdezte: — Micsoda te? Mi olyan száraz? — Mi? Hát a föld. — A föld-e? —­­Sz keresztapám mondta az imént. — Aszondtam-e? Lelkem teremtette, a csöpp kis eszemet is elveszítem, ha rád nézek, te lány . . . Még az én podegrás, vénkutya szi­vem is ficánkol és tajtékot izzad, ha látlak . . . Csak rád kell pillantanom, tüstént eszembe jut a megboldogult régi legénységem ... De régen volt! . .. Tán igaz se volt. . . Már én csak hom­lok a fehérnépért, amíg a csizmáimat üresen nem hagyom. Sok menyecske vigadóján talál­tam én meg valaha a kunkötést, ma bezzeg a saját lájbimon se lelem a pitykét. — Hogy ugy töri a nyavalya kendteket a fehérnépért! — incselkedett kacér mosolylyal a lányka. — Töri ám, akit tör! Engem most már legfölebb ha sátoros innepeken tör­ö­k kicsit . . . Bár törne még vagy ötven esztendeig. — Csak nem bírom észszel fölérni, hogy voltaképen mi szeretni valót találnak a férfiak a fehérnépen? — Majd megtudod eccel! — felelt sunyi grimaszt fintorítva az öreg, — majd megtudod, ha bekötik a fejedet selyemkendővel a nász­asszonyok! Höhöhö! Majd megtudod akkor. — Szájára csapok kiédnek, kereszt­apám! — fortyant fel tettetett duzzogással a leány. — Nem halok én abba belé! — Vagy igen?! — Magad vagy itthon? ! — Hát! ők a templomba mentek? — Oda ők. — Rájuk is férne ek kis istenáldás. Úgy fóg az orruk, mint a pulyka petyegője. — Kiváltképen a Ferenc bátyámé. Olyan, mint a faszent. A lakodalmuk óta minden éj­szakát a szőlőbéli présházban tölt; ha nappal haza is gyón, az istennek se beszél ... Hallgat, mint a kotlós a tojáson. Hej, elparipázott az ő kedvével az ördög! A fránya látott ilyen meg­savanyodott mézes-mázos nászhetet. — Annál többet bágyadozik a mostohád. Egész nap nyaljafalja az emberét, aztán az mégse gyulad lángra. Pedig lelkem teremtette, a menyecskék nem igen szeretik a csüggedt fér­fit! Pedig már kéthetes házasok. — Kettő ám! Épen máma kettő! —­­só­hajtotta Annus. — Mi a frányának vette el őtet Ferenc, ha nem köll neki? — Miért? De nehéz koponyája van ke­resztapámnak! Hát a vagyonra fájt az agyara. Az is lehet, hogy békaszívből bolonditót főzött neki az Agni Luca éjszakáján. — Embernek olyan ember ő, mint az arany lehetne óra az ezüstrót láncon! Körmi való. (Folyt. köv.) 17 Nyilt-tér*) 100 ágyas HADIKÓRHÁZRA mr­­CE!iS¥iIf§€* mely már fennálló kórház közelében van és a buda­pesti pályaudvartól vagy hajóállomástól kényelmesen elérhető. Ajánlatok: V., Bálvány­ utca 16. félemelet. 12404 Sebesültek vérveszteségii pótorjai „Sansegoi"-gyógyborokkal is. Nagy palack 1 K 50 fillér. Sansegoi borgazdaság pincéje IV., Szarka-utca 4. 12400 Telefon : 87—18. ApirAfifflTácak megkezdődtek az 1910/40.988. UCIIŰlMI£,üdun számú közoktatásügyi milliste­­rmern szaktanfolyam­okra. Hold-utca 16. Telefon 107—08. Prospektus kívánságra. 12413 Sal­atorium | Mosackír(830m)Steierország.Prospektus: "12289 " *) E rovat alatt közlö­ttekért nem vállal fe­lelősséget a szerkesztő. Törvénykezés. —• Utasnők fosztogatója. Brán Mária bar­tafalusi származású 29 éves varrónő, aki külön­böző lopás, csalás és sikkasztás miatt már ki­lencszer volt büntetve, ez év június havában kint a keleti pályaudvaron rendszeresen űzte az el­utazó cselédleányok fosztogatását. A váróterem­ben megszólította az elutazni készülő cselédleá­nyokat és felajánlotta nekik, hogy megváltja vas­úti jegyeiket. Váltott is vasúti jegyet, de nem addig, ameddig a leányok utazni akartak, hanem egy közelebbi állomásig. A szegény leányok csak akkor tudták meg, hogy csalónőnek lettek az áldozatai, mikor a kalauzok új jegyváltásra szólították fel őket a vonaton. Ez év június 3-án Biró Róza cselédleánytól csalt ki 12 korona 50 fillért, hogy két vasúti jegyet vált a részére Csík­szenttamásig. Brán Mária azonban csak Nagy­kátáig váltott jegyet. Borbur Anna 30 koronát adott át neki, hogy váltson három darab jegyet. Brán Mária most is csak Nagykátáig váltotta meg a jegyeket. Komaniska Anna nevelőnőt pedig azzal csapta be, hogy ajánlkozott kézitás­kájának megőrzésére addig, amíg vasúti jegyét megváltja. A nevelőnő, mikor jegyét megváltva, visszatért, Brán Máriának már hűlt helyét ta­lálta, mert ez a kézitáskával együtt megszökött. A károsult leányok feljelentésére a rendőrség csakhamar letartóztatta a csalónőt, aki ellen a kir. ügyészség háromrendbeli csalás bűntette miatt emelt vádat. Kedden tárgyalta ezt a bűn­ügyet a büntető törvényszék dr Kállay bíró el­nöklete alatt. A tárgyaláson a vádlottnő beis­merte a­­ terhére rótt bűncselekmények elköveté­sét, mire a bíróság dr Pogány kir. ügyész vád­beszéde után Brán Máriát háromrendbeli csalás bűntettéért két és fél évi fegyházra itélte. Az íté­let kihirdetése után a vádlottnő éktelen lármá­ban tört ki s egyre azt hajtogatta: Mégis csak istentelenség ilyen csekélységért két és fél évi fegyházbüntetést kiszabni. A jajveszékelő vád­lottnőt, aki különben fölebbezett az ítélet ellen, a börtönőr gyorsan visszavezette a fogházba. Az ítélet ellen súlyosbításért az ügyész is föleb­bezett. — Gyilkosság féltékenységből. Kostrzeva József piaci árus özv. Stricker Ferencné, szül. Klézl Katalinnal lépett közös háztartásba, akit folyton féltékenységével üldözött. Legutóbb ez év augusztus 2-án szemére lobbantotta­, hogy má­sokkal is viszonyt folytat. A civódást késő éjjelig folytatta. Éjfél után két óra tájban egy nagy konyhakéssel támadt rá az asszonyra, aki két­ségbeesetten kiabált segítségért. Dulakodás köz­ben leteperte az asszonyt, s fojtogatni kezdte, majd a konyhakést szúrta a nyakába. A szeren­csétlen asszony néhány perc alatt meghalt. A kir. ügyészség szándékos emberölés büntette miatt emelt vádat Kostrzeva József ellen, aki fe­lett kedden ítélkezett a büntető törvényszék es­küdtbírósága dr Mikovich táblabíró elnöklete alatt. A tárgyaláson a vádlott beismerte, hogy kedvesét megszúrta, azt azonban tagadta, hogy életétől megfosztani akarta volna. Az esküdtek dr Uzonyi kir. ügyész vádbeszéde és dr Lénárd Béla védő meghallgatása után bűnösnek mond­ták ki a vádlottat az erős felindulásban elköve­tett halált okozó testi sértés bűntettében, mire a bíróság Kostrzeva Józsefet három évi börtönre ítélte. Az ítélet jogerős. — Felmentett hitvesgyilkos. Damó Árpád csendőrfőhadnagy Székudvar községben 1913 december 22-én reggel feleségét, szül. Porzsolt Zsuzsannát, akit hűtlensége miatt kérdőre vont, heves szóváltás után három revolverlövéssel agyonlőtte. Az aradi esküdtek Damót az erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés bűntettének vádja alól felmentették. A kúria II. büntető tanácsa ma az összes semmiségi pana­szok elutasításával, helybenhagyta­ a felmentő ítéletet.­­ A Hámory-Mladin-pör új főtárgyalása. A Curiától most érkezett le az aradi királyi törvényszékhez a Hámory László országgyűlési képviselő ellen intézett merénylet aktái. A Cu­ria a pör ujabb tárgyalására az aradi esküdtszék helyett a nagyváradi esküdtszéket delegálta. Szerkesztői üzenetek. — Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza és névtelen levelekre nem válaszol. — — Benkó. Nem vehetjük hasznát. — Vagy mnte még magyarok. E. L. Ennek sem. — B. A. Értéknélküli. — X. P. Messze esik a közölhetőség mértékétől. — G. K. Sehogysem sikerült. — A. D. Kolozsvár. Nem vált be. — U. J.-né, Hamburg. Katonái részére a levelezés on­nan is viteldíjmentes. — F. A. Kérni kérhet, de aligha fog kapni, mert nincs rá jogcíme. — F. L. Nagymargita. Ne tessék elhinni, hisz az, aki sose volt hosszabb ideig katona, nem lehet tiszt. — K. L.-né, Budafok. Nincs. — Hitelbank. Meg fog nyílni, de az idén csak az egyéves. — V. J. 96. Mindenesetre jelentkezzék. — G. I. Bereg­szász. Állást és foglalkozást kishirdetések utján tessék keresni. — 146070. sz. előfizető. A vöröskereszt tudakozó irodája talán azt is meg tudja mondani. — E. J. Sátor­aljaújhely. A kapitulációk bizonyos pontozatokat jelen­tenek, amelyeket a keresztény fejedelmek a töröktől, mikor annak a hatalma Európa területén már hanyatló­ban volt, a saját alattvalóik részére, mint kedvezménye­ket kicsikartak. Ilyenek voltak a többek között, hogy a török birodalomban lakó idegen alattvalók adót nem fi­zetnek, hogy saját postákat állíthatnak, hogy a fölöttük nem a török, hanem a saját bíróságuk ítélkezik, stb., stb. — V. F.-né. A hósapkák készítésmódját és a rajzát lapunkban már ismételten és eléggé ismertettük, azért fölöslegesnek tartjuk más módokat is ajánlani és ismer­tetni. Különben is nem az a fő most, hogy miképen ké­szül a sapka, hanem az, hogy minél előbb és minél több készüljön. — Régi előfizeti­. Még most nem lehet tudni. — Ilona. Kapják egy ideig, de hogy meddig, azt nem le­het tudni. — H. Sz. Csurog. Mintát a Hadsegélyző Hiva­taltól kell kérni. Budapest, IV., Váci­ utca 38. — Ö. Z. Gy.-né Huszt. Van elég honvéd és közös hadapródisko­la, ahová szívesen beveszik kincstári vagy alapítványi költségen. De az idénre már alighanem elkéstek vele, mert májusban kellett volna folyamodni. Mindazáltal méltóztassék megkísérlem, lehet, hogy a rendkivüli vi­szonyokra való tekintettel, most is föl fogják venni va­lamelyikbe. — S. G. Nagyharsány. A tartalék tábori kór­házak hollétéről nem lehet tudomásunk. — K. J. Buda­pest. Félreértés lehetett a dologban, mert mint önmaga személyesen is meggyőződhetik, a kórházakban fekvő sebesült katonák látogatása a napnak bizonyos óráiban meg van engedve. — Biynica. A közleményt a Corriere della Sera című olasz lapból vettük át, amely bővebb fölvilágosítást nem adott róla. — Dr P. L. Nem közölhe­tő. — L. A. Nem közölhető. — B. A. Nem közölhető. — Cs. A. Nem célirányos ily módon alkalmatlankodni. — B. A. Nem közölhető. — B. A. Nem közöljük. — Fiatal író. Nem közöljük. — K. és M. Nincs igazuk. — C. A. Igaz. — Vidéki püspök. Hungária szálloda — K. Pista. Ha az iskola igazgatójától bizonyítványt mutat fel arról, hogy csakugyan a nyolcadik osztály tanulója, akkor meg fogja kapni a jogot. — 162726 sz. elöfisc­ö. Negy­vennégy koronát, mert a lakásbérnyugdij után nem kell fizetnie. — F. E.-né. Bozenben a 2-ik sz. tiroli vadász­ezred állomásozik. — Urdabánya. Nem lehetetlen, hogy még egyszer előveszik. Akit betegség miatt szabadságol­tak, annak fölgyógyulása után jelentkeznie kell. — L. i. 1. Ha most önkéntesen lép be, nem kötelezhető, ha nem akar tovább szolgálni. 2. Minden esetre be fogják szá­mítani. 3. Lehet, hogy a rendkívüli viszonyokra való te­kintettel, az önkéntesi igényét el fogják ismerni. 4. Még eddig nem nyilt meg. — K. S. 28. A Németbirodalom főkonzula gróf Fürstenberg-Stammheim Ferenc Egon, méltóságos. — 150539. sz. Jobb­arsz ha bevárja a rendes sorozás idejét a jövő tavaszszal és akkor veszi igénybe az önkéntesi jogát. Most pedig, ha beválik, népfelkelő szolgálatot teljesít. — R. V. Magyarországon még eddig nincs, a wieni címét pedig nem tudhatjuk. — R. J. Az a kérdés, hogy milyen női tanfolyamot gondolnak, mert nők nem minden tanfolyamban vehetnek részt. — R. H. Margitta. Egy évi önkéntességhez nincs joga, de ha­ha-

Next