Pesti Hírlap, 1914. szeptember (36. évfolyam, 212-241. szám)
1914-09-05 / 216. szám
1914. szeptember 5., szombat. PESTI HÍRLAP Törökország általános mozgósítása. A Törökországban elrendelt általános mozgósítás alkalmából a budapesti török császári főkonzulátus figyelmezteti a Magyarországon lakó hadköteles török állampolgárokat az ottomán katonai büntető törvényre. A törvény idevágó főbb rendelkezései ezek: Halálbüntetés vár mindazokra, akik mozgósítás esetén katonai szolgálatuknak úgy a szárazföldi hadseregnél, mint a tengerészetnél a behívás és a kihirdetés ellenére eleget nem tesznek. Akik szökésben vannak, amnesztiában részesülnek, ha tíz napon belül jelentkeznek. Mindazokat, akik idegenben tartózkodván, e kihirdetés napjától számított tíz nap alatt a területén levő legközelebbi újoncosztálynál nem jelentkeznek és nem vonulnak be, késedelmüket pedig be nem jelentik, minden egyes napi késedelemért ugyanannyi heti utánszolgálással büntetik; akik pedig nem önként jelentkeznek és elfogatnak, minden egyes napért ugyanannyi havi szigorított kényszermunkával utánszolgálást lesznek kötelesek teljesíteni. A zászló alól való szökés esetén — kivéve, ha az illető egy hét leforgása alatt visszatér és tettét megbánta — egy hónapi utánszolgálást teljesít, ha egy héten belül elfogják, két havi utánszolgálást teljesít, ha egy hét eltelte után fogják el, halálbüntetés vár reá. E törvény magyarázatául szolgál még: 1. ha e kihirdetéstől számított tizenöt nap után a katonaszökevények és az újoncok e felhívásra nem jöttek vagy nem feleltek, akkor a törvény szerint részesülnek büntetésben; 2. ha az említett határidőn belül jelentkeznek, az esetben, ha osztályuk már mozgósítva van, besoroztatnak, ha nem, akkor katonakönyvükben feljegyzik a jelentkezést s egyelőre szabadlábon maradnak; 3. azok a katonaszökevények, akik e katonai formalitásoknak eleget tettek, szolgálatukat a többi újonccal büntetlenül teljesítik, vagy ha létszámfelettiek, egyelőre elbocsáttatnak, csak Ausztria-Magyarország és Németország jelentették bea határozathoz való hozzájárulásukat, míg a többi államok, mint Oroszország, Franciaország, Anglia, Törökország és Olaszország eddig még nem válaszoltak. Az európai Dunabizottság holnap Galacon ülést tart, melynek a román politikai körükben nagy jelentőséget tulajdonítanak. Románia képviselője a bizottságban Zamfiresku meghatalmazott miniszter Sinájában kihallgatáson volt a királynál, hogy utasításokat kérjen. Wied herceg elutazott. Róma, szept. 3. A Stefani-ügynökség jelenti Durazzóból e hó 3-iki kelettel. Tegnap este a rendőrség és csendőrség közegeinek ellenőrzése mellett tiltakozó gyűlés volt. Este 10 órakor számos fegyveres polgár gyülekezett a fejedelem palotája, valamint a pénzügyminiszter lakása előtt és kérte a fizetések folyósítását. Travesky ellenőr megnyugtatta a tömeget, megígérve, hogy az ellenőrző bizottság gondoskodni fog a fizetések folyósításáról. Szürkületkor a város, miután sokan elutaztak, igen élénk volt. Reggel 5 órakor olasz matrózok szálltak partra és a fejedelmi palota körüli utcákban állottak fel. Röviddel hét óra előtt a fejedelem és neje elhagyta a palotát Turkhan pasa, Akif pasa, Sami bég és Ekrem bég, Lobohovo és neje, valamint a diplomáciai kar kíséretében. Az ellenőrző bizottság tagjai a palota kertjében gyülekeztek és hódolatukat fejezték ki a fejedelmi pár iránt. Egy csendőrszázad tisztelgett. A fejedelmi pár egy ideig beszélgetett az ellenőrző bizottság tagjaival, azután folytatta útját a kikötőhöz. A térről a közönséget teljesen leszorították. Az olasz matrózok és a román önkéntesek nyomban levették a zászlót a fejedelmi palotáról. Röviddel nyolc óra után a Misurata hadihajó kitűzte az olasz és az albán zászlót. A Lybia hajó üdvlövései közben a Misurata Velence felé elindult. Az utazás az olasz part mentén történik. A fejedelem az ellenőrző bizottságra ruházta a kormányhatalmat, amiről értesítette a népet. Ma reggel 1200 koszovói polgár, akik részt vettek a város védelmében, Media irányában elvonult. Az európai Duna-bizottság ülése. Bukarest, szept. 4. Az európai Dunabizottság tudvalevőleg még a háború kitörése előtt határozatban kimondotta a Duna semlegességét és e határozatának ellenőrzésével Romániát bízta meg. A bizottságban képviselt államok közül eddigelé A társadalom és a központi segíőbizottság megalakítása. A fővárosban működő jótékony akciók egységesítése, a társadalmi és hatósági segítés munkájának egy mederbe való terelése volt a célja annak az impozáns gyűlésnek, amelyre dr Bárczy István polgármester péntek délután négy órára meghívta az új városháza közgyűlési termébe a hatóságok és a társadalom vezető egyéniségeit. Bárczy István polgármester megnyitójában beszámolt arról, hogy a kormány és a főváros mit tettek eddig a segélyezés terén, majd vázolta azokat az okokat, amelyek egy központi segítő bizottság felállítását teszik szükségessé. E bizottságnak első dolga figyelemmel kísérni a fővárosban végbemenő minden hatósági és társadalmi segítő tevékenységet és ezt kellőképen ellenőrizni. E célra külön végrehajtó bizottság kiküldésére kért az elnökség részére felhatalmazást. Második feladata volna e központi szervezetnek, hogy kevés számú, de agilis tagokból álló felügyelő bizottságok alakításával egységes mederbe terelje a különböző akciókat és végül legfontosabb feladata volna a keresetnélküliség orvoslása kereseti alkalmak nyújtásával. Ez irányban leginkább a kormánynak és a fővárosnak kell működni, mertezt a feladatot a társadalom már ner ii vállalhatja. Az utóbbi éveket a gazdasági kérhadás korszakaként jellemezte a polgármester és az építkezés volt az a narkotikum, mely a gazdasági tevékenység látszatával hatott. .Most, hogy az építkezések is szünetelnek, teljes rikító mivoltában jelentkezik a keresetnélkiliség. E téren a kormányra és a hatóságokra vár a legnagyobb feladat, míg a társadalomnak fő feladata legyen a segítés, az adakozási kedv fellendítése, azok javára, akik a kereset nélkülisége miatt jutottak ínségbe. _ • ..v Alpolgármester beszédét,nagy tapsol és,éljenzéssel fogadták. Gróf Tisza István miniszterelnök emelkedett ezután szólásra és többek közt a következőket mondotta: Rendkívüli viszonyok között élünk most, nemcsak azok, akik harcban vannak, de mindnyájan és ezért vállalnia is kell minden munkát válogatás nélkül annak, aki erre rá van szorulva. Utalok csak a konfekció munkára, ahol a nők sok ezrét lehet keresethez juttatni, de nem szabad senkinek sem mondania, hogy ez a munka nekem derogál. Sokkal nagyobb mértékben kell foglalkoznunk a segítés akciójával, mint valaha, de mindennél fontosabb, hogy ez a segítés emberi segítés legyen, olyan, amely az embert hozza közelebb az emberhez. Azt szeretném, hogy segélyző és segélyezett egészen közel jussanak egymás lelkéhez, mert ez az, ami egyedül képes megaranyozni a jótékonyság művét és nemesítőleg hat mindenkire. Akinek módja van faluhelyen megfordulni, menjen végig a falun, nyisson be a szegények házába, nézzen szét és meg vagyok győződve, hogy körútja végén jobbinak és megelégedettebbnek fogja érezni magát. Hány ember szűr el nagy szenvedést panasz nélkül, hány él megelégedve a roicrrkénél rosszabb viszonyok között; ha erre gondolunk, sokszor kell elszégyelnie magát annak, aki a futó kellemetlenségek miatt kifakadt. Jobb és boldogabb volna az egész magyar társadalom akkor, ha az első emeleten lakók tudnának a pincék és a negyedik emeleten lakók sorsáról, ha a vita negyed lakói ismernék a külvárosi lakók viszonyait és nem zárkóznának el egymástól. Itt az alkalom át törni az élet elfásult közönyén és a magyar társadalom jobb és szebb jövője érdekében használja fel mindenki az alkalmat, keressék fel a pincék és a külvárosok lakóit és aki ezt megteszi, pár hét múlva belátja, hogy nincs oka megbánni azt, hogy megtette. Azt hallom, 1000 szegénygyám, jelentkezett már a hatóságnál, közöttük mintegy 700 hölgy. Vállalkozzanak erre a munkára minél nagyobb számban, nem azzal a felületességgel, mely az első sápadt, szőke gyermekarc láttára ellágyul, hanem azzal a megfontoltsággal, amely a kellő helyen a kellő módon segít. Most az egész társadalom lelkes, emelkedett hangulatban van, ezt használják fel és fektessük át alapját annak a szociális munkának, amely hivatva van megteremteni az új, egységes Magyarországot. Thék Endre megköszönte Bárczy polgármesternek és Tisza István miniszterelnöknek nemes megnyilatkozásukat, majd a polgármester megalakítottnak nyilvánította a Budapesti Központi Segítő Bizottságot, . v v* ^ *w v v •-» » A katonáknak fölösleges pénzt küldeni. A táborba szállott, hadkötelesek részére feladott apróbb pénzküldemények nagy száma sm enged következtetni, hogy a nagyközönség szélesebb rétegeiben mia téves hit van elterjedve, hogy a hadbavonultak az itthon maradt családtagok és hozzátartozók pénzbeli segélyére és támogatására szorulnak. Ez a felfogás teljesen alaptalan, amennyiben a táborba szállott hadkötelesek ellátása és élelmezése minden tekintetben kifogástalan. A naponkénti átlagos adag 98 gramm kávékonzervből, 400 gramm marhahúsból, 100 gramm főzelékből (rizs, dara, hüvelyesek, stb.), 400 gramm kenyérből, azonkívül 18 gramm dohányból áll; végül minden egyes katona kétnapi tartalékadagot (konzervet) visz magával, arra az esetre, ha a rendes adag nem a kellő időre ,s így nem a kellő mennyiségben érkeznék meg rendeltetési helyére. Ezenfelül minden közkatona zsold és hadipótlék címén naponkint 36 fillért kap, amit tíznaponkint fizetnek ki neki. A helyzet tehát az, hogy a legénységnek elegendő pénz áll rendelkezésre, olyannyira, hogy igen sokan a kapott zsoldjukból még hazajuttatni is törekszenek. E célból a tábori postai utalványszolgálat sürgős bevezetése vált szükségessé. A hadbavonultak, részére tehát pénzt küldeni felesleges. Pamitadományokat kérnek. A Hadsegélyző Hivatalhoz naponta seregestől érkeznek az olyan levelek, amelyekben nők érmelegítő és hósapka kötésére ajánlkoznak, ha a hivatal az erre szükséges pamutot, amelyet a magukéból megvenni nem tudnak, rendelkezésükre bocsátaná. A Hadsegélyző Hivatal ezért a társaság amaz úrhölgyeit, akik maguk is készítenek ilyen érmelegitőt és hósapkát, de idő híján egész pamutkészletüket fel nem dolgozhatják, arra kéri, engedjék át készletüknek egy részét a Hadsegélyző Hivatalnak. A hivatal útbaigazító irodáját, amely eddig a Szerb utca 2. számú házban működött, áttette saját helyiségébe: IV. Váci utca 38. N. em. A Vörös Kereszt kérése a közönséghez. A Vöröskereszt Egyesület Papnövelde utca 6 szám alatti gyűjtőraktára arra kéri a nagyközönséget, hogy mivel raktárhelyisége túl van halmozva a beküldött párnákkal, további párnaküldeményeit juttassa el a vidéki városok katonai és vöröskeresztkórházaiba. Fehérneműt, de különösen lepedőt, zsebkendőt, törülközőt és kapcaruhát (55 cm. méretben), úgyszintén fogkefét, hajkefét továbbra is nagy hálával fogad a vezetőség. 9 ' ' ; ; •. . .- j, A társadalom szíve. A Pesti Hírlaphoz a mai nap folyamán a következő adományok érkeztek: A bevonult katonák családjának: Kereszty Gézáné 6 korona, Tiszaszőllősi töltés építésénél's Csákány 2 kor., Lovász 2 kor., Szekeres 5 kor., Gyuricza 1 kor., Elek 2 kor., Balla 3 kor., Balla 2 kor., Tóth 2 kor., Szabó F. 1 kor., Bala J. 2 kor., Szabó J. 2 kor., Hajdú 1 kor., Tóth L. 4 kor., Vasziló 2 kor., Granás 1 kor., Megyeri 3 kor., Magyar,J. 23 kor., Magyar L. 3 kor., Krámer 5 kor., Nagy J. 12 kor., Török 8 kor., Kádasdi 5 kor., Szinnyei György 10 kor., Zaruba Hedvig 2 kor., Roth Adolf 5 kor., Rónay Károlyné 2 kor. 20 f1 11. A Vöröskereszt egyesületnek: Szinnyei György 10 kor., Művezetők Országos Szövetsége Diósgyőr 100 kor., özv. Bittó Ivásmánné 200 kor., Grósz Manea és László 7 kor., Springer Teruska és Winkler Róza gyűjtése 50 kor. 84 fill., Rédl Sándor főmérnök 20 kor., Kankovszky M. 20 kor., özv. Wirtschafter Bertalahné 15 kor., Barta Mann 10 kor., H. L. 5 kor., N. N. 1 kor. 20 fill., Roth Adolf 5 kor., Reil Lajos Bpest 350 darab cigaretta. Párnaadományokat küldtek a következők: Friedmann Rezső Verpelét, Ilpeh Ignácné Szigetvár, Rosenfeld K.-né Komádi, Ilalmi Jenőné Érszakácsi, özv.Zsíros Benőné Cegléd, Weszely Miksáné és Gubodi Jánosné Zámoly, Trosser Miklós Gátalja. .4® elesett katonák családjának: Magyar búvárok mint haditengerészek Pólában 38 kor., Paál Árpád 10 kor., özv. Wirtschafter Bertalanné 15 kor., Tamási István 6 kor. Az Auguszta gyorssegély-alapra: özv. Kapácsy Györgyné m. kir. postamesternő Zalabaksa 100 kor., Gaumin-Kolane asztaltársaság 151 kor., 64 fillér. * Kutasi Bründl János gyáros, udvari szállító, 500 koronát küldött a német birodalmi katonák családjainak felsegélyezésére. Kuh-Chrobak Lili, a közös pénzügyminisztérium elnöki osztálya vezetőjének felesége, Bécsből kétezer koronát küldött a harcbavonultak családtagjainak. A sebesültek. Pénteken hajnalban hatszáz sebesült érkezett a keleti pályaudvarra, a lembergi és lublini ütköz