Pesti Hírlap, 1914. október (36. évfolyam, 242-272. szám)

1914-10-06 / 247. szám

I »­ ­1914. október 6., kedd. PESTI HifiLAP Híyilt-tér*) Bukntesekrtofc­oisorondü lábbelit szállít: EUY ADOLF am oloszmester, 12520 Budapast, KOSSMIH Lajos­ utca 4. Az Érdekes Újság Dekasnerottjának első három kötete páratlan sikert aratott. A negyedik kötet tartalomra és nyomdai kiállításra vetekszik az első hárommal. Ez a negyedik kötet Baláss Béla, Elek Vi­tur, Erdős Renée, Gábor Andor, Karinthy Frigyes, Lakatos László, Murai Károly, Somlyó Zoltán, Tóth Béla, Vér Mátyás mélynyomású arcképét, önélet­rajzát és legjobb novelláját tartalmazza. Előfizetőink és igazolt példányonkint vásárlóink fíizett példányát ti ii ii a a ii ii ii 1 kor. 50 fiit.. .,­ mok­et-vászonkötőse példányát .. 2 korona, m­i (habselyemkötése amatőr példányát 3 kor. 50 fii­. ráfizetéssel kaphatják meg. Szállitási költségre helybeli előfizetőink és vásárlóink 40 fillér, a vidékiek 55 fillér portaköltséget szívesked­jenek beküldeni. Újonnan belépő előfizetti­ik, valamint az igazolt pél­dányonkénti vásárlók, kik Az Érdekes Újság Dekameron­jának 11., III. és IV. kötetét megrendelik. Az Érdekes Újság Dekameronjából az I. kötet fttzfitt példányát Ingyen, vászon kin­csban 50 fillár, habselyem , amatőr­ kötésben 2 korona ráfize-­­ tés mailéit kapják meg. Két vagy szJfMEKEsU/sfjSi több kötet együttes megrendelé- J1^—' sénél portaköltségre helyben 42 , kiadóhivatala V. ker., fillér, vidékre 72 fillér küldendő be. Vilmos császár-it 78. tmr RTOKOT keresü­nk vételre 800—200­ holdig Dunántul vagy Pozsony, Nyítra, Bars, Hont,negyékben Ajánlatok részletes leírással a Reamten Wechselstm­en Gesellschmit Wien, l„ Riemergasse 11. clmére intézend­ők. 121­7 Belvárosi Pensió 12517 BUDAPEST, VERES PALKÉ­UTCA 10.32. (Kígyó-tér mel­lett) Központi fettés. TELEFONI 118-64. 40.000 K n. 6. príma leagy­ag, mely jegyezve nincs, de fi éven át évi 10­0V'o osztaléka gazsnláltatik és biztosíttatik, el­adó oly feltétellel hogy fi év múlva 44000 K-ért viszavintatik mire teljes fedezet, nyujtatik. Ajánlatok Káilal Jeni Budapest, Csengery-utca 82 sz. a. intézendfik. 12.116 ^ mzMMM állás Mifen­^Sj tóvárosi elsőrangú VttlWaina). iiOOuO­K készpénzóva­dék letétele, mely biztosíttatik megkívántatik Aján­laok QrUnfeld Csengery-u. 82. ÉMS.intézendők. 12.­,14 Baden bei Wian 12520 A legmodernebb győrgysegéde­zközök. Egész éven át nyitva. Igazgatóorvosok: Dr­­. v. Aufschnaltsz és Dr. Podzah­radsky nász. tanácsos. Prospektus Ingyen. a tv.: Sebes­itek ammitt pótolunk „Lansenoi”-nyegyborokkal is. Nagy palack 1 K 50 SS310 SF0 Sansegoi borgazdaság pincéje IV., Sa3irka»»Bta 4. 12400 Telefon : aTria. A Bulyovszky-utcai leánynevelő intézet gymnasium, háztartási iskolák tantervei napil­u­­ előkészítés. Idegen nyelvek, tökéletes zenei kiképzés. Katonatisztek, háborús területen tökök b­ánoni előny­ben részesülnek. — Prospektust kívánatra küld Dr. Förstner Gyuláné, igazgatónő Budapeist, VI., Qulyev«kg.Hl» 10. szám. Telefon 171—93. 1251S CV ITIS!­E*T 16 m,neB69u t»B*ai» I­­­síi Ilit pontosan FUTÓ GYULA SZEMNAGYKERESKEDŐ Bud­apest, V., Személynök-utca 25. sz. Telefon 80­02. 12621 Törvénykezés. Agyon 11­tt renorsegédfogalmazó. — Esküdtbirósági főtárgyalás. — Város dráma játszódott le ez év március 5-én délután négy óra tájban az államrendőrség kispesti kapitány®ágának épületiben. Dazsó Gyula magánhi­vatalnok hat lövéssel agyonlőtte dr Csiszár Imre rendőrségi segédfogalmazót, aki feleségét elcsábí­totta. A véres tett után Gazsó Gyula bejött a fő­városba s önként jelentkezett a főkapitányságnál, ahol nyomban letartóztatták. A nyomozás és vizsgálat, az eset előzményeiről és lefolyásáról a következőket állapította meg: Gazsó Gyula magánhivatalnok 1011. évben nőül vette Kovács Mihály asztalos leányát, Kovács Erzsébetet. A házasság azonban nem volt boldog. Gazsó Gyula szerette ugyan az asszonyt, de ez gyakran adott okot a férjnek a féltékenykedésre, összetűzésre és a tettleges fellépésre. 1918. október havában Gatsó Gyuláné összeveszett sógorával, Gat­só Gézával, majd sógornőjével, Gatsó Vilmával. Ezek a civódások arra késztették az asszonyt, hogy férjét elhagyva, anyjához költözzék. Az asszony vá­lópert akart indítani férje ellen s ezért már meg is tette a kellő lépéseket. A házasfelek azonban egy hónapi különélés után kibékültek. Kevéssel ezután Gazsó Vilma apja és saját nevében följelentést tett sógornője, Gazsó Gyuláné ellen a kispesti rendőr­kapitányságon sikkasztás, illetve lopás miatt. Föl­jelentésében azt­ panaszolta, hogy Gazsóné elvitt idősebb Gazsó Gyula lakásáról egy varrógépet, s azt nem akarja visszaadni. Ennek a följelentési ügynek vezetésével a kispesti rendőrkapitányságon dr Csi­szár Imre rend­őrsegédfogalmazó volt megbízva, aki több ízben beidézte Gatsónét ebben az ügyben ki­hallgatás végett hivatalszobájába. A rendőrbeszéd­fogalmazónak megtetszett a 22 éves asszony s ud­varolni kezdett neki. Egyik beidézés után dr Csi­szár elkísérte Gatsónét. Budapestre s itt a moziba ment vele. Majd később arcképeket is adtak egy­másnak. Ez év február 27-én találkozóra hívta Csi­szár Imre Gazsónét a budapesti keleti pályaudvar­ra. A férjnek az asszony elmaradozásai gyanúsak voltak , kérdőre vonta feleségét. Ekkor Gazsóné újra elhagyta férjét és anyjához költözött. Március 2-án dr Csiszár Imre találkát adott az asszonynak március 4-ére Budapesten a Mester-utca sarkára. A találka napján délután hat óra tájban dr Csiszár Imre az asszonynyal felment a Ráday-utca 50. sz. házban egy barátjának a lakására, miután előbb ti­szti becsületszavára megígérte az asszonynak, hogy bántani nem fogja. A lakásban aztán vacsorá­val és pezsgővel kínálta az asszonyt, aki csak más­nap reggel távozott el onnan. A férj kérdőre von­ta, mi­re az asszony sírva bevallotta, hogy a­ Tend­őrfogalmazó elcsábította. Mentségére csak azt hoz­ta fel, hogy ő jóhiszeműen ment fel a Ráday­ utcai lakásba, mert Csiszár megígérte neki becsületsza­vára, hogy bántani nem fogja, sőt azzal is biztatta, hogy feleségül fogja venni. A férj erre revolvert vásárolt s kiment még aznap délután a kispesti ka­pitányságra, hogy kérdőre vonja dr Csiszárt s fi­gyelmeztesse feleségének tett házassági ígéretének beváltására. Délután négy óra felé történt ez a kér­dőm vonás dr Csiszár hivatalszobájában négyszem­között. A rendőr segédfogalmazó ingerülten utasí­totta vissza a férj követelését, mire ez revolvert­­ ránlott elő s hat lövéssel megölte Csiszárt. A pestvidéki kir. ügyészség szándékos ember­ölés bűntette miatt emelt vádat Gazsó Gyula ellen. Hétfőn tárgyalta ezt a bűnügyet a pestvidéki törvényszék esküdtbíróság­a dr Csengey Miklós bíró elnöklete alatt. A tárgyaláson a vádat dr Szöllős­y Oszkár kir. ügyész képviselte, a vádlottat dr Salu­sinszky Gyula ügyvéd védte. Az elhalt rendőrsegéd­fogalmazó atyjának, Csiszár Sándornak, mint sér­tettnek képviseletében dr Baumfeld Lajos ügyvéd jelent meg a tárgyaláson. A vádlott előélete. Az elnök megnyitva a tárgyalást, elsősorban üdvözölte a megkezdődött esküdtbirósági ülésszak­ban birói tisztet teljesítő esküdtbirákat, azután a vádlottat, Gazsó Gyulát hallgatta le az általános kérdésekre. Gazsó Gyula elmondotta, hogy 1848. janus 26-án született Budapesten. Nős, felesége Kovács Erzsébet. Magán­tisztviselő volt a Walla-cégnél. Négy középiskolát és egy kereskedelmi iskolát végzett, büntetlen előéletű, vagyontalan, március 1-től fogva van. Az esküdtek. Ezután az esküdtszék megalakítására került a sor.Csendes esküdtbirák lettek: Ni­ck Ede, Al­í­mí­ves István, Grill Gusztáv, Vérbő Pál, Stotty Mór,­­Torzsabet­ Ernő, Dreskó István, Dimitriovics­­Jenő, Dorong József, Szűcsi Sámuel, Pokorny Sándor és Burián Imre. Ilelyettes esküdtek lettek: Solti Sándor és Burányi Sándor. Az esküdtek kisorsolása után a ki nem sorsolt többi esküdtbírákat az elnök azzal bocsátotta el, hogy csütörtökön reggel kilenc órakor jelenjenek­ meg újra egy másik ü­gy fetárgyalására. A vallomás. A vádirat, rendelkező részének­ felolvasása után az elnök Gazsó Gyula vádlottat hallgatta ki. — Megértette a vádat? — Igen. — Elismeri-e, horry bűnös? •— Nem ismerem el. — Miért nem érzi magát bűnösnek? — Mert­ önvédelemből lőttem rá Csiszárra, aki kardot rántott reám. — Mikor nősült? — 1911. évben. — Milyen volt a házaséletük! — Zavartalan és boldog volt. — Nem adott okot a felesége a féltékeny­kedésre ! — Nem, soha. — Az eddigi adatok szerint ennek épp az el­lenkezője áll, mert tanuk bizonyítják, hogy ön fél­tékeny volt a feleségére s hogy emiatt sok kelle­metlenség is volt az önök házaséletében, sőt azt is állítják, hogy ön kikapós magaviselete miatt m­eg is fenyítette az asszonyt. — Ez nem való. — Hát az való-e, hogy a felesége otthagyta önt s az anyjához ment lakni? — A m­ult év őszén egy hónapig különválva éltünk. — Mennyi volt az ön fizetése? —­­180 korona havonta, ebből a lakásért 32 koronát fizettünk. — Tudja-e, hogy az ön nővére feljelentést tett az ön felesége ellen lopás miatt­, a kispesti rend­őrségnél ? •— Igen. Apám ajándékozott egy varrógépet a feleségemnek, de ezt a gépet a húgom vissza­követelte. Mivel a feleségem nem akarta visszaad­ni, a húgom feljelentést tett ellene a kispesti rend­őrségnél, azt állítva, hogy feleségem jogtalanul vitte el a varrógépet —­ Tudja-e, hogy hányszor volt ebben a sik­kasztási ügyben a feleség, beidézve a kispesti rendőrséghez ? — Én legalább négy idézést láttam, de lehet, hogy többször is beidézte Csiszár fogalmazó. — Beszélt-e a felesége a kihallgatások után ön előtt dr Csiszárról? — Igen, beszélt s azt mondta, hogy Csiszár fogalmazó azt tanácsolta neki, hogy intézzük el bé­késen az ügyet. _— Igaz-e az, hogy a felesége későn szokott hazajárni ? — Két egymásután következő napon maradt, ki, először tíz óra után jött haza, másodszor pedig kilenc óra után. Először nem szóltam semmit ezért, mert azt mondta a feleségem, hogy sétálni volt s ezt el is hittem neki, mert tudtam, hogy ide­ges természetű. De másodszor, mikor kimaradt s azt mondta, hogy a moziban volt, szemrehányást tettem neki. — Nem verte meg? —­ Nem. — Tanuk azt állítják, hogy megverte? — Én nem bántottam. — Mi történt azután? — Március 5-én azt mondta a feleségem, ki­sérjem el egy barátnőjéhez és várjam meg, hogy együtt menjünk haza. Én nem mehettem, hanem f 11 !

Next