Pesti Hírlap, 1914. október (36. évfolyam, 242-272. szám)

1914-10-02 / 243. szám

1914. október 2., péntek. PESTI HÍRLAP Svéd lap galíciai hadállásunkról. Berlin, okt. 1. A Vossische Zeitung a következő stockholmi jelentést közli: A Svanska Tagbladed irja. Az új osztrák-ma­gyar és német harcvonal bizonyosan hamarosan sta­bilizálódik. Orosz részen h­ír szerint rekognoszkálá­sok után arra az eredményre jutottak, hogy a szö­vetségesek csapatai Przemysl és Krakó között oly erős pozíciókat foglaltak el, hogy azok ellen formá­lis ostromot kell majd intézni. Annál is inkább, m­ert az oroszok a német csapatok által erősített osztrák és magyar csapatokhoz viszonyítva, ez idő szerint számra nézve kisebbségben vannak, mint­hogy nagyobb mennyiségű csapatot kellett részben Lengyelországba, részben Kelet-Galiciába küldeni, hogy a Bukovinával való együttműködés lehetséges­sé tétessék. Ha a lengyelországi csapatküldésről szóló hir valónak bizonyul, akkor érthető, ho­­y Hin­denburg operációja olyan formában nyilvánul meg, hogy az orosz nyomás Ausztria és Magyarország el­lenében enyhül. Megjegyzendő, h­ogy e hírt Pétervárról meg­­­táviratozták párisi lapoknak. A pozsonyi gyalogezred hőstette. Bécs, okt. 1. A lapok jelentik: Számos szavahihető tanú­nak elbeszéléséből kiviláglik, hogy bátor csapataink az északi harctéren egész hadseregünk dicsőségére minő hőstetteket vittek véghez. Eme hőstettekhez csatlakozik­ a pozsonyi 72. ezrednek kiváló maga­tartása, akik Tossata ezredes parancsnoksága alatt Rudniknál szereztek babérokat. Az ezrednek nem­csak a több vonalban kitűnően és szinte láthatatla­nul elsáncolt ellenséggel, hanem a támadás irányá­ban rendkívül meredek vidék kedvezőtlen talajával is meg kellett küzdeniök. Mindennek dacára a mint­egy kétezer lépésnyi szélességű délről kiindult front támadása a 72. ezred minden szakaszában oly nyu­galommal és rendben történt, mintha az ezred nem is csatatéren, hanem csak gyakorlótéren volna. Az ezred feltartó­zhatatlan támadását más csapattestek­­bekerítő mozdulatai is segítették és végre az egész vonalon győzelmet arattak. A győzelem oly hirtelen volt, hogy a pusztító tűzzel elárasztott és menekülő oroszok egy része már el sem tudta hagyni a sánco­kat. A 72. ezred három szakasza ennél a támadásnál hat tisztet és 452 legényt­ fogott el­­tak le. Hogy milyen eredménynyel, az eddig még ismeretlen. György herceg állapota súlyosbodott. Bukarest, okt. 1. Nisi távirat jelenti, hogy György herceget, aki a csatatéren megsebesült, ma Nisbe szállítot­ták. A herceg állapota súlyosbodott, alkalmasint műtétet is kell rajta végezni. Ferenc Ferdinánd volt ordonánctisztje el­esett. Bécs, okt. 1. Pilz Engelbert százados, Ferenc Ferdinánd főherceg utolsó ordonánctisztje, szerb földön egyik legutóbbi győzelmes csatánkban súlyosan megsebe­sült és ugyanaznap este, az ütközet színhelyéhez közel, a tábori kórházban meghalt. Fut az ellenség. Arad, okt. 1. A déli harctérről érkezett sebesültek egyi­ke beszélte el a következőket a szerbiai győ­zelmes előnyomulásról. — A Száván keltünk át szerb területre. Az első sabáci pusztítások nyomai erősen meg­látszottak fölperzselt összelövöldözött falvak között vonultunk Az első napokban számbave­hető ellenséggel nem találkoztunk. Itt-ott egy kis komitácsi-bandával kerültünk szembe, amely csakhamar megfutamodott. Sabácon túl már ren­des sorkatonasággal álltunk szemben. A regulá­ris csapatok derekasan harcolnak. A pozíciókat körömszakadtáig védelmezik s csak akkor hát­rálnak, amikor látják, hogy minden erőlködés hiábavaló Sortüzü­nkkel és ágyúinkkal szemben képtelenek állásaikat megtartani. Rengeteg ha­lottat vesztettek. Láttam lóárkokat telve össze­roncsolt tetemekkel. A szerb hadsereg tényke­dése most már nem egyéb eszeveszett futásnál, menekülésnél. A szerb-montenegrói harctér. Csetepaték a montenegrói határon. Sarajevo, okt. 1. A montenegrói csapatok, noha nagyon súlyos veszteségeket szenvedtek és ki vannak merülve, a múlt héten kisebb határmenti cse­tepatékra adtak okot. Megkísérlették, hogy több ponton betörjenek határainkon át Boszniába, de mindenütt visszaverték őket. Egyes egészen jelentéktelen bandáknak sikerült átjutniok Boszniába, ezek közül kettőt már elfogtak a mi határvédő csapataink. Az utolsó napokban egy őrjáratunk raj­taütött egy körülbelül százötven főnyi monte­negrói bandán, amelyben szokásuk szerint az asszonyok is együtt harcoltak a férfiakkal. Ezt a bandát sikerült elpusztítani. Egyre több és több katonaszökevény menekül át hozzánk. Ezek a szerencsétlenek ki vannak éhezve, azt mondják, hogy napok óta nem ettek és azt be­szélik, hogy egész Montenegróban szörnyű az éhínség, mert az a kevés élelmiszer, amelyet francia hajók Antivárin át juttattak Monte­negrónak, már elfogyott. Utólag jelentik, hogy a minap történt összeütközések alkalmával sui­tárvédőcsapataink és a montenegrói bandák között francia katonák is voltak az elesettek k­özött. Ezek a francia katonák a szkularii kü­lönítményből mentek át a montenegrói csapa­tokhoz. ((Südslavische Korrespondenz.) Repülőgépeink Cettinje fölött. Zára, okt. 1. Mint a zárai ,,Hrvatska Kruna" jelenti, pilótáink a legutóbbi napokban több ízben je­lentek meg Cetinje fölött és bombákat hajítot­­ t francia harctér. Német győzelmek. Berlin, szept. 30. (Wolff-ügynökség.) A nagy vezérkar közli: A nagy főhadi­szállás jelenti. (Érkezett éjjel 3 óra 30 perc­kor.) Az Albert városától északra és­­­élre előnyomuló túlnyomó ellensé­ges haderő súlyos veszteségeket szenvedve, visszavezetett. A h­adi­szintér harcvonaláról nincsen újabb hír. Argonnes táján támadásunk bár lassan, de állandóan nyomul előre. A Maas vonalának záróerődeinél nincsen változás. Elzász-Lotharingiában az ellen­ség tegnap a Közép-Vogézek táján előretört. Támadásait erőteljesen visszavetettük. Antwerpen előtt az ágyútűz alá vett erődök közül kettőt elpusztí­tottunk. (E táviratot csütörtöki számunk példányai­nak egy részében közöltük.) A német offenzíva dehaladása. Berlin, okt. 1. A B. Z. am Mittag jelenti: A német offen­zíva valamennyi hadszíntéren eredményesért halad előre. A párisi főhadiszállás jelentései. Párisból jelentik Rómán át. A párisi fő­hadiszállás szeptember 28-án reggel a követ­kező hivatalos jelentést adta ki: Balszárnyunk, mely Nancy északi részén van, előcsapataival előre akart nyomulni, azon­ban, mivel sokkal erősebb ellenfélre akadt, kénytelen volt egy kis területet feladni és hátravonulni. Miután újabb csapatok érkeztek, a feladott területekből erélyes, offenzívával si­került visszafoglalni egy részt. A harc ezen a területen nagyon heves karakterű, mert az ellenfél hősiesen védi pozícióit. A középen semmi új. Jobbszárnyunkon a Nancyból és Toulból kitörő csapataink elöl az ellenség ki­ürítette Woevre községet és Beauv­ont felé vonult. Az akciót folytatjuk. A Meuse magas­latain az ellenség csapatai előre vonulhattak egészen Saint Micielig, azonban még nem tud­tak átkelni a Meus (Maas) folyón. Délután 3 órakor a következő hivatalos jelentést bocsátották k: A Somme és az Oise folyók között a harc rendkívül heves. Az Oise és Soissons között csapatainkat kissé előretol­tuk. Az ellenség itteni előrevonulásunkat nem akadályozta. Soissons és Reims között semmi különösebb változás nem állott be. A középen Reimstől Verdunig a helyzet ugyanaz. Verdun­nél az ellenség Saint Mihiel felé a Meus (Maas) folyón nagy erővel áthaladt, azonban a mi offenzívánk a folyó nagy részén az átnyomu­lást később nagyrészben megakadályozta. Verduntól délre a harc részünkről egyre he­vesebb lesz. A 16-ik német hadtest Visszavonu­lóban van elölünk. Jobbszárnyunkon (Lotha­ringia és a Vogézek), a németek effektív hadai­kat számbelileg csökkentették. Azok az előre­nyomott csapattestek, amelyek néhány ponton a mi lovasságainkat erős támadással vissza­verték, s amely támadást a német rezervisták nyitottak meg, útjukban fel lettek már tartóz­tatva. A Camp des Rom­ains erőd, Milano, szept. 27. A Corriere della Sera­ párisi tudósítása sze­rint Parisban még mit sem tudnak a Camp des Romains erőd elestéről. Épen ezért nem tudják megérteni, miként volt lehetséges a németek­nek áttörni a Maast. Seré de Riviéres tábornoka, az erőd építője, még csak legutóbb is bevehetet­lennek mondotta a Camp des Romains erődöt, melyen nem fog sem az ostrom, sem a roham. A völgy, mely azt a csúcsot, melyen az erőd épült, a legközelebbi magaslattól elválasztja, olyan széles, hogy a lövedékek nem vághatnak rést a bástyákon. A völgybe leszállani s ugy megkísérelni az ostromot, az erőd tüzelése miatt lehetetlen. Legfölebb csak kiéheztetéssel lehet megadásra kényszeríteni az erődöt. Egy zuáv­ dandár megsemmisülése. Berlin, okt. 1. A B. Z. am Mittag a Daily Mail párisi tu­dósítójának egy sebesült zuáv altiszttel folyta­tott beszélgetését közli, aki elmondta, hogy szep­tember 20-án egy 8000 főből álló zuáv dandár német gépfegyvertűzbe került és ezer sebesült kivételével teljesen megsemmisült. A francia lapok vándorlása. Rotterdam, okt. 1. Ide érkezett táviratok szerint a francia la­pokat kényszerítették, hogy szerkesztőségeiket Pá­risból ismét Bordeauxba helyezzék át; mától kezd­ve tehát a „párisi" lapok megint Bordeauxban je­lennek meg. Páris lakosságát bizonytalanságban akarják hagyni, mert a főváros védelmezése ellen erős mozgalom nyilvánul meg; a lakosság nagyobb része Páris feladását követeli. Gallieni tábornok kénytelen volt a munkásszindikátust feloszlatni, mert ez Páris védelmezése ellen általános ellen­állást szervezett. Clémenceau a kormány ellen. Milano, okt. 1. A Corriere Della Sera jelenti Bordeauxból. Miután Millerand hadügyminiszter Clémenceau lapjának, a L'Homme Libre-nak, megjelenését nyolc napra beszüntette, Clémenceau — hogy ki­játszsza ezt a tilalmat — újságjának címét L'homme pas libre-ra (A nem szabad ember) változtatta, sőt eltökélte, hogy lapjának címét még harmadszor is meg fogja változtatni, ha a cenzúra neki újabb nehézséget okozna. A német hadsereg fölénye a francia fölött. Páris, szept. 30. A „Dépéche" című­ francia újság katonai munkatársa írja a következőket: — A mi költőink eléggé nevetségessé tették a szürke uniformist, amelyet a hadügyminiszté­rium olyan sokáig tanulmányozott — sajnos csak tanulmányozott — a németek ellenben ke­vésbbé szellemesek voltak, kevesebbet énekeltek róla, hanem inkább­­ felvették a csukaszürke uniformist. Mindenféle fegyvernemük ilyet visel, a lovasság, a gyalogság, a tisztek és a közkato­nák egyaránt. Száz meg száz katonától hallot­tam, amint keservesen panaszkodott, hogy rálőt­tek, de nem látta, hogy honnan. Puszta szemmel lehetetlen is egy ilyen ruhájú ellenséges katonát még nyolcszáz méterről is felismerni. Egyálta­lán az egész német felszerelés nagyszerű. Sajka, tányér, tábori kulacs, kés, villa mind alumínium­ból van, a csizmájuk könnyű és mégis erős, a tomiszter kényelmes, kevés helyet foglal el és sokkal könnyebb, mint a mienk. Egyszóval a né­met hadsereg sokkal jobban fel van szerelve. 3

Next