Pesti Hírlap, 1914. október (36. évfolyam, 242-272. szám)

1914-10-13 / 254. szám

10 — (Az Érdekes Újság) legújabb száma is­mét tele van háborús szenzációkkal. Mélynyo­mású boritéka „A futó ellenség mögött" címmel klasszikusan szép felvételt hoz a harctérről, a boríték hátsó lapján pedig Fedák Sári látható, hogyan buzgólkodik a Vörös Kereszt, szolgála­tában. Az ugyancsak mélynyomással készítit első ív képei közül kiválnak a szerb és a francia harctérről beérkezett eredeti felvételek, melyek egyrészt a Timok-hadosztály sorsát, másrészt pedig Verdun ostromának szenzációs részleteit ábrázolják. A népszerű képes hetilap egyébként is tele van a háború legaktuálisabb eseményeivel s beszámol már a máramarosi orosz betörés sze­rencsésen elmúlt epizódjáról is. — (,­ Vöröskereszt köréből.) Ferenc Szal­vátor főherceg, az önkéntes egészségápolás fel­ügyelője, gróf I­sekonics Endre királyi biztos előterjesztésére Pirkner János ny. miniszteri ta­nácsos, országgyűlési képviselőt és báró Ba­barczi-Schwartzer Ottót a központi igazgatás körül szerzett kiváló szolgálataik elismeréséül a, Magyar Vörös­ Kereszthez főmegbizotthelyet­tesekké nevezte ki.­­ (Ilösök halála.) Berényi Armánd buda­pesti gyáros, a Berényi é­s Lengyel-féle lakatos­árugyár főnöke, szeptember 17-én, a Drinán átkelt boszniai csapatok licsics küzdelmeinek tizedik nap­ján a Drigó hegyen, Krupanje közelében, mint a II.számú népfölkelő gyalogezred hadnagya és egyik századonok parancsnoka, elesett. Harminchét éves volt és csak alig két év előtt nősült. Székesfehérvárott a hősöknek kijáró tisztelet­tel temették el Mikler József 17. honvédgyalogez­redbeli póttartalékos, Berta István 69. gyalogezred­beli és Molnár Ferenc 10. népfölkelőezredbeli köz­vitézeket, akiket a leggondosabb ápolás sem tu­dott megmenteni az életnek. Keim Lajos 29. közös gyalogezredbeli száza­dos, az 1. számú gépfegyverosztály parancsnoka, szeptember 8-án, negyvenegy éves korában, az észa­ki harctéren hősi halált halt. Bajtársai temették el a csatamezőn a római katholikus egyház szertar­tása szerint. Trátki é-­ salamon­fai Ráb­it Sándor, magyar királyi honvédőrnagy, a karlováci 2.?-ik honvédgya­logezred 1. zászlóaljának parancsnoka, szeptember 23-án, életének negyvenhatodik évében a déli harc­téren vitéz küzdelemben hősi halált halt. Soós János magyar királyi honvédszázados, életének harminckettedik, házasságának hetedik évében, szeptember 2-án a lublini csatában hősi­­halált halt.­­ (Az önkéntes örsereg eskütétele.) Hét­főn reggel kezdődött az önkéntes örseregi szol­gálatra, jelentkezett budapesti polgárok esküté­tele a Nemzeti Szalonban levő központi pa­rancsnokságon. Az A, B, C, D és E betűvel kez­dődő önkéntesekből délelőtt gróf Andrássy Gyula, Plósz Sándor és Molnár Viktor, míg délután Molnár Viktor és dr Gerenday György központi parancsnok vette ki az esküt. Kedden az F, G, N­, I, J é­s K betűsök esküsznek. Csak azok tehetnek esküt, akik a névre szóló behivót felmutatják és személyazonosságukat okmá­nyokkal igazolják. Akik behivót eddig nem kaptak, azok a jövő hétnek kijelölendő napján fognak fölesküdni. A MÁV. tisztviselőire és a két főműhely munkásainak esküjére nézve az az intézkedés történt, hogy a jövő hét valame­lyik napján a főparancsnokság ki fog szállani a MÁV. igazgatóságához és a két főműhelyhez a végből, hogy a közel kétezer MÁV. jelentke­zőnek az eskütétel miatt külön ne kelljen je­lentkeznie.­­ (A kolera.) A belügyminisztériumhoz ér­kezett jelentések szerint október 11-én Párkányban (Esztergom m­egye),­ Kerelőszentpálon (Kisküküllő­megye), Ivacsmófalun (Liptó megye), Lőcsén (Sze­pes megye), Toldiin (Tordaaranyos­ megye), Felsőh­itteken (T­orontál megye), Hólakon­ és Csacán (Trencsén megye), Perepaenyon és Nagykaposon (Ungm­erre), Zólyomban (Zólyom megye) és Szé­kesfehérváron egy-egy, Ólublón (Szepca megye), Kolozsváron és Nagyváradon két-két, Németlip­csén (Liptó megye) é­s Budapesten 1.ésy-négy, Zsol­nán (Trencsén megye) és Balassagyarmaton tizen­egy koleraesetet állapítottak meg. A felsorolt ese­tek közül tizenegy a polgári lakosság körében me­rült fe­l, a többi az északi harctérről az egyes váro­sok kórházába szállított katona.­­ (Az időjárás.) Közép- és Dél-Európában az idő hűvös. Csapadék számos helyen és Dél-Európában na­gyobb mennyiségben is esett. Hazánkban hűvös és job­bára csendes idő uralkodott. Csapadék a Kis-Alföldet ki­véve, csaknem mindenütt esett és legtöbbet mértek Báes-Hodros megyében, a Tisza—Maros­ szögében, meg Erdély délnyugati-­é­s északkeleti részein (10—20 mm.). A hő­mérséklet délkeleten emelkedett; a­ maximum 13 fok C. volt Fiumében, a minimum —3 fok C. Rajecfürdőn. — Prognózis: Lényegtelen hőváltozás és helyenkint csapa­dék várható — (Hogyan jutott Bazair.e marsall másod­szor is német fogságba?) Bizonyára az egész világon kacajra fakasztja az embereket az a mulatságos história, amely egy kis határszéli bajor-sváb városkában esett meg az ottani helyi újsággal, amely nem kisebb szenzációval lepte meg olvasóit és a városka lakóit, mint hogy egy óriás francia vereséggel kapcsolatosan egy egész francia hadsereg s vele együtt Bazaine marsall fogságba jutását is jelentette be. A ko­mikus esetnek — mint azt a Mü­nchener Neueste Nachrichten írja — a következő előzményei van­nak: A Vogézekben dúló ádáz harcok közepette végül győzelemre jutottak a német seregek. Volt persze öröm, diadalmámorban úszott az egész németség. A kis bajor-sváb városi újság is ki akart tenni magáért s a dicsőséges győzelem al­kalmából cikket akart irni a győzelmes csatáról, összehasonlítva azt az 1870—71-iki háború har­caival. Evégből a szerkesztő egy nagyobb német lapból kivágta egy vonatkozó cikk azon részét, mely a negyvennégy év előtti francia vesztesé­gekről szólt, ezt akarván megírandó cikkébe be­leszőni, mivel nagyon aktuálisnak látszott kö­zölni az akkori metzi kapitulációnak ebbeli ki­mutatását, hiszen a franciák támadása most is épen Metz ellen irányult. Mikor aztán összeszed­te és egy kutyanyelv-papírra felragasztotta megírandó cikkének adatait, a szerkesztő nyu­godtan távozott, hogy megebédeljen s azután ujult erővel fogjon a munkához Valamivel utóbb bejött a kiadó, kéziratot zavarni és hogy hírek után tudakozódjon. Meglátta a szerkesztő asztalán a felragasztott kivágást, gyorsan átfu­totta, majd egész nekipirulva kiáltott föl, — mégis csak­ hallatlan, hogy micsoda könnyelmű egy ilyen fiatal szerkesztő! Egy ilyen hír­d és ez itt "fekszik a szerkesztői asztalon, mikor a közönség lázban ég és türelmetlenül lesi a híre­ket!" Ezzel hinelen i­ont vett a kezébe, cimet­irt a kivágott cikkrészlet fölé és rohant vele a szedőterembe. Félórával később a lap üzleti ki­rakatában, sőt az egész városban a polgárság elbámulva és meghatottan olvasta a következő újdonságot: „Csata Metznél. A Metz és a Vogé­zek között folyó s már jelentett nagy csata a franciák óriás vereségével végződött. Az egész megmaradt francia haderő fogságba jutott; 173.000 ember. A 2-­­­0 tiszt és 8 tábornok — köztük Bazaine marsall is —­ tette le a fegyvert és ke­rült német fogságba." Ez a Bazaine második fogságba jutásának kacagtató históriája s ezen kacag most Németország és a német sajtó, mulat­va azon a naiv tudatlanságon, mely sírjából rántja elő a szerencsétlen francia tábornagyot, hogy mégegyszer végigélje a kapituláció szé­gyenét és keserű­ségét és egye — fogságba jut­va — a németek kenyerét. Ilyen dicstelen ka­tasztrófát és szenvedést azonban még Bazaine — aki mégis csal: katona és hősiesen küzdő el­lenfél volt — sem érdemelt meg. — (Aki mit sem tud a világháborúról.) Míg az egész világ minden táján és országában lázas érdeklődéssel lesik és várják az európai nagy háború hiteit, addig, ime, a háborúskodó országok egyik centrumában, Németországban, van olyan ember is, aki csak most vett tudo­mást arról, hogy háború dúl és hogy hazája egyik főrészese a véres e­dményeknek. Ez az ember a 76 éves Edlbauer Péter, aki majoros az óriáshegység egy kis havasi gazdaságában és aki egész éven át állandóan ott él és dolgozik ötven év körül járó leánya társaságában. Az isten háta mögötti hegyi lakó eddig mit sem tu­dott a háborús eseményekről. Újság ugyanis nem jár a hegyi majorba és a levélhordó, aki a bellivó parancsokat és hirdetményeket a ha­vasi községekbe kihordta, szintén messze el­kerülte a havasi majort és megtakarította az ottan való kihirdetést, mivel tudta, hogy az öreg majoroson kívül más, fegyverbiró ember, nem lakik a havasi majorságban. A napokban az­után véletlenül egy turista vetődött a major­ságba s az aggastyán ettől értesült a megindult és már javában folyó véres háborúról. Az öreg azonban nem akart hitelt adni a turista rémes meséjének, ez okból fogta magát és bement Breslauba, ahol a kaszárnyában a katonai őr­ségnél tudakozódott, vajon igaz-e, hogy háború van. A kaszárnyában azonban az öreggel vic­cet csináltak és megnyugtatva küldték el. Utóbb azonban az egyik rendőri őrsz­obában föl­fedték előtte a valóságot, elmondván, hogy Né­metország, jóllehet több fronton küzd, szép ered­ménynyel hadakozik s minden remény megvan arra, hogy a háborút fényes győzelemmel fejezi be. Erre az öreg megnyugodott s biró remé­nyekkel eltelten tért vissza otthonába, a havasi majorságba . (Hadifogoly a füzesben.) Az esztergomi főkáptalan nánat birtokán ritka fogást csinált az uradalmi csősz. Észrevette, hogy a garamparti füzesben egy katonaféle alak bujdosik Éles sze­me megismerte benne az orosz hadifoglyot, ki szerencsére fegyvertelenül bujkált a fűzfák tö­vében. Rákiáltott, hogy álljon meg, de bizony őkelme futásnak eredt, mire a csősz szolgálati fegyverét vette elő. A menekülő, mikor vissza­tekintve észrevette a szolgálati fegyvert, a szo­kásos módon, mindkét kezét feltartva, megadta magát. A csősz nagy diadallal adta át a foglyot a párkányi járásbíróságnak és most dicsekedve meséli, hogy csatába se kellett neki mennie, mégis szert tett orosz hadifogolyra.­­ (A főváros közbiztonsága.) A főváros közigazgatási bizottságának ülésén dr Boda Dezső főkapitány az államrendőrségnek az el­múlt hónapban kifejtett tevékenységéről a kö­vetkezőkben számolt be: A bűnügyi osztály az elmúlt hónapban összesen 3907 bűnügyi­­eset nyomozását fejezte be. Ezek közül 1566 volt bűntett, 2841 vétség, 270 irányult az ember élete és testi épsége ellen, 3467 a vagyon ellen és 170 volt az egyébfajta bűncselekmények száma. A rendőrség a mult hónap folyamán 205 egyént helyezett előzetes letartóztatásba , 200 fiatalko­rút vett őrizetbe. A rendőrfogház és toloncü­gy­osztálynál összesen 1462 egyén került közigaz­gatási elbánás alá. Ír­t Sír HIHLAP 1914. október 13., keddi. wmm drótlámpa elpusztithatatlan. 1­1 Óvakodjunk utánlatoktól 11 MAGYAR GYÁRTMÁNY! Kapható mindenü­tt. Ugarita: Ég előtt sztlámpa és villamossági r.-t Újpest Házasság. Szabó Irént Oross Gyula hadnagy, Szabi Vil­mát Strauss Ernő zászlós Budapesten eljegyezte. (Minden külön értesités helyett.) Alsó- és felsőkamenici nemeskosztolányi Kosz­tolányi Adrienne és dr Várady-Szakmáry Pál kir. törvényszéki biró, jegyesek. Budapest, 1914 szep­tember hó. Halálozás. A Magyar Királyi Kereskedelmi Muzeum moszkvai levelezője, Fodor Emil, aki a háború ki­törésekor Budapestre menekült, itt egy helybeli szanatóriumban, orvosi műtét közben meghalt. Aranyosrákosi Székely János, magyar ki­rályi adófőellenőr, meghalt Budapesten, ötven éves korában. Super Valér Mór premontrei kanonok, nyuga­lomba vonult perjel, Budapesten egy szanatórium­ban, ahol hosszabb időn át súlyos betegen feküdt, ötvenhat éves korában meghalt. Kezdetben tanul­mányi felügyelő volt a jászói székházban, majd újoncmester és teológiai tanár ugyanott. 1907-ben rendi alperjel, később perjel lett. Állásától pár hó­napja súlyos betegsége miatt vált meg. Eikö­kedi Szabi Ernő magyar királyi hon­véd őrnagy a hadi rendkívüli fáradalmak okozta végkimerülésben élete 45-ik, házasságának 9-ik évé­ben Kassán meghalt. Uray József református lelkész, a nagykárolyi református egyházmegye volt tanácsbirája, élete 75-ik,­­lelkipásztorkodása 46-ik és háziassága 28-ik évében, három napi súlyos szenvedés után Csoma­közön meghalt. Özvegy Bakoss Gáborné, született Sárközi Terézia, élete 86-ik, özvegysége 30-ik évében Földe­sen, hosszas szenfzedés után, végelgyengülésben meghalt. Éder Géza nyugalmazott állami felső építő­ipariskolai tanár életének 67-ik és házasságának 8-ik évében, rövid szenvedés után Budapesten meghalt. Wesztermayer Ignác, székesfőv. főtisztviselő, hosszas szenvedés után 64 éves korában Budapesten elhunyt.­­ Et Faith betegszállító váll. autókkal. Vidékre is. ("1.. Podm­aniczky-u. 10 Tel 137-16 Autók 10 tor­tói. x A Hannover huszárok. Irta. Diplomata Garay Ákos művészi rajzaival Ára 5 — korona Diszkötésben 6.— korona. Kapható Légrády Testvérek könyvkiadóhi­vatalában. Budapest, V. Vilmos császár­ út 78.­­ A világháború térképei: Pak­s és környéke, az összes erődítmények — várfalak és környékbeli közsé­gekkel — 50 fillér Nyugatmroszirszsig 80 fillér Szerbia háború térképe 60 fillér. Közép Európa háború térképe 2.— korona. Európa térképe 2 — korona Kapható a meg­felelő összeg és 10 fillér bérmentesítési díj előzetes be­küldése ellenében Légrády Testvérek könyvkiadóhivata­lában, Budapest. V., Vilmos Császár­ út 78. , Eső­védburok A lapunk múlt hó 19. és 22-iki számában hirdetett ,,Esővédburok" egyedüli árusítása Magyarország részére átadó. Pályázók forduljanak Peni­zek­et Rainer, Wien?­I., Singerstrasse 8., céghez.

Next