Pesti Hírlap, 1914. október (36. évfolyam, 242-272. szám)

1914-10-23 / 264. szám

1914. október 23., péntek. PESTI HÍRLAP A rettegő Anglia. Az első Zeppelin az angol partok előtt. Berlin, okt. 22. A „Daily Telegraph" — mint egy kerülő úton érkezett londoni távirat, jelenti — h­írt ad róla, hogy egy Zeppelin és egy angol tor­pedóvadászhajó között az Északi-tengeren el­keseredett hajsza keletkezett. A Zeppelin Har­wichtól körülb­elül huszonöt tengeri mérföld­nyire szállott nagy magasságban, hogy kikém­lelje az angol flotta mozdulatait. Egy torpedó­vadászhajó üldözőbe vette a Zeppelint, ágyú­val lövöldözött rá, de a német katonai légió jó elmenekült. Londont megerősítették. Berlin, okt. 22. A B. Z. am Mittag táviratot kapott Kopenhágából, hogy odaérkezett newyorki je­lentések szerint London már meg van erősítve. A fővárost húsz mértföld kerületben földsán­cokkal­ és erődökkel vették körül. A londoni nép úgy vélekedik, hogy a háború még nagyon so­káig fog tartani. London fél a német kémektől. London, okt. 22. Angolország keleti partján nem szabad többé belga menekülteket partra szállítani, mert attól tartanak, hogy közöttük német kémek­­is akadhatnak. Plymouthban a hatóságok szintén megtiltották menekültek bebocsátását. A Doverbe érkezett menekültek között állítólag negyven né­met kémet fedeztek fel. Az Északi tenger elzárásának terve. Berlin, okt. 22.­­— Saját tudósítónktól. — Londonból Hollandián át jelentik. A Ti­mes katonai szakértője szenzációt keltő indít­ványnyal áll elő, melyet a lap feltűnő helyen közöl. A katonai szakértő nem kisebb dolgot ja­vasol, mint azt, hogy az Északi-tengert egysze­­­rű­en zárják el. Az eddig elpusztult cirkálóha­jók vesztét az okozta, hogy az Északi-tengerben a semleges hajózás ellenőrzése végett őrszolgá­latot végeztek. A nemzetközi jog értelmében, így vélekedik a szakértő, a hadviselő hatalomnak jogában áll, hogy valamely tengert a kereske­delmi hajók részére elzárjon. A cikk szerint az Északi-tenger a Shetland szigetektől a Norvég­partig volna elzárható, de ott, ahol szükséges, a Skagerrakon át keskeny hajózási vonalt nyit­va lehetne hagyni. Az olyan hajók, melyeknek az a rendeltetésük, hogy Angliába menjenek, kísérettel Anglia nyugati partjához evezhetné­nek. Minden hajót, mely a tilalom ellenére be­merészkednék az Északi-tengerbe, figyelmezte­tés nélkül el kellene sülyeszteni. Az elzárás vég­rehajtása után az őrszolgálatra többé nem kel­lenének nagyszámú személyzettel ellátott cir­kálóhajók, hanem csak tizenhat mérföld sebes­séggel haladó gőzösök és felfegyverezett travel­lerek. Felkelés Portugáliában. Lissabon, okt. 22. Félhivatalosan jelentik: Az elmúlt éjjel a­ vasúti és a távirdaforgalom sabotage követ­keztében némi megszakítást szenvedett, amit azonban ismét helyreállítottak. Ez idő szerint ismét rend van az országban, kivéve Bragan­zát és Maffrát, ahol felkelést kíséreltek meg, de azt csakhamar elnyomták. A felkelőknek egy Maffrából kiindult bandáját a csapatok üldö­zőbe vették. Beca Adriano volt ezredes a feje, mint látszik, a nem sikerült felkelésnek. Bra­ganzában elfogták Becat. A háborús H­émetország. — Hindenburg — herceg. — Bécs, okt. 22. Beszélik, hogy Vilmos császár Hindenburg altábornagynak 67-ik születésnapja alkalmából üdvözlő levelet irt, melyben igy szólította meg a tannenbergi hőst: — Mein lieber Herzog von Tannenberg, Fürst Hindenburgi Miksa hesseni herceg angol hadifogságban. Frankfurt, okt. 22. Miksa hesseni herceg, Frigyes Károly hes­seni herceg másodszülött fia, Vilmos császár só­gora, megsebesült és angol hadifogságba jutott. Miksa herceg két nappal ezelőtt volt húsz eszten­dős. A háború kitörésekor mint porosz kadét­altiszt vonult be a hadseregbe. Rend a keletporoszországi postaforgalomban. Berlin, okt. 22. A Nordd. Alig­. 7.tg. jelenti, hogy Kelet-Po­roszországban a postai forgalom ismét teljesen rendben folyik, kivéve egy-két határmenti helysé­get a Gumbinen kerületben, ahol még némi korlá­tozások vannak. A monarchia és a háború. Föltételes önkéntesi kedvezmény. Az 1894. évben és részben az 1895. évben született ifjak is népfölkelési szolgálatra igénybe vétetvén, számos ifjúra nézve az a helyzet állott elő, hogy azok, akik rendes körülmények között katonai szolgálatuk megkezdéséig az egyévi ön­kéntesi jogot megszerezhették volna, behivatásuk következtében középiskolai tanulmányaikat be nem fejezhették. Ezek helyzetének megkönnyítése céljá­ból a honvédelmi miniszter a hadügyminiszterrel egyetértőleg elrendelte, hogy az ilyenek bizonyos körülmények fenforgása esetében az egyévi önkén­tesi kedvezményben egyelőre feltételesen részesít­tessenek. Erre a kedvezményre azok az alkalmas­nak talált népfelkelők tarthatnak majd igényt, akik rendeletileg megállapítandó bizonyos határidőn belül a közös hadsereghez vagy a honvédséghez ön­kéntes belépés u­tján külön besoroztatják magukat. A húszéves népfölkelőnek azonkívül be kell igazol­ni­uk azt, hogy a folyó tanévben az egyévi önkén­tességre jogosító valamely tanintézetinek utolsó évfolyamába beiratkoztak. A tizenkilencéves nép­felkelők valamelyik ily tanintézetnek utolsóelőtti évfolyamába történt beiratkozásukat tartoznak be­igazolni. A részletes rendelkezéseket a honvédelmi miniszter néhány napon belül közzé fogja tenni. Hősök jutalma. A király a vaskorona-rend 2. osztályát a h­adiékit­ménynyel, díjmentesen adományozta az ellenséggel szem­ben vitéz és eredményes magatartása elismeréséül. Lu­kas Károly altábornagynak, a 19. gyaloghadosztály pa­rancsnokának, a Lipót-rend lovagkeresztjét a hadiékit­ménynyel díjmentesen az ellenséggel szemben vitéz és eredményes magatartásuk elismeréséül a következő ve­zérőrnagyoknak: Manns-Auf Schneider Józsefnek, az 5. és Kletter Ernőnek, a 37. gyalogdandár parancsnokának; ns. Sellner Ödörnek, a 3. hegyi 1.­dandár parancsnoká­nak; Samschula Rezsőnek, a m. kir. 82. honvéd gy. dan­dár parancsnokának; Herzberg Emilnek, a 16. gyalogdan­dár parancsnokának, aki az ellenség előtt elesett; az el­lenséggel szemben vitéz viselkedésük elismeréseül a kö­vetkező vezérőrnagyoknak: Goldbacc Antalnak, a 3­2. gyalogdandár és Eberswaldi Siegler Konrádnak, a m. kir. 101. népfölkelő gyalogdandár parancsnokának; továbbá: Brauner Adolf nyugállománybali ezredesnek, az 1. nép­felkelő gyalogdandár parancsnokának; a Lipót-rend lo­vagkeresztjéhez a hadi­ ékítményt az ellenséggel szem­ben vitéz és eredményes magatartása elismeréseül: ns. Fabini Lajos vezérőrnagynak, a 8. gyaloghadosztály pa­rancsnokának, a vaskorona-rend 3. osztályát a hadiékít­ménynyel díjmentesen az ellenséggel szemben vitéz és eredményes magatartásuk elismeréseül: Krasel Felicián vezérőrnagynak, a 12. gyalogdandár parancsnokának; Kratky Károly ezredesnek, a 7. táb. t.-dandár préncsno­kának; Veltzé Brúnó 11. nehéz tarackosztálybeli őrnagy­nak; az ellenséggel szemben vitéz magatartása elismeré­seül: Blondian Tivadar 9. táb. t.-e.-beli őrnagynak; az ellenséggel szemben vitéz és eredményes magatartásuk elismeréseül: Melasfeldi I­nschuld Bódog vezérőrnagy­nak, a 10. gyalogdandár parancsnokának; Meisel Emil ezredesnek, a 77. gy.­e. parancsnokának; az ellenséggel szemben vitéz magatartásuk elismeréseül: Powaciti Ro­senzweig János ezredesnek, a 29. táb. 1.-e. parancsnoká­nak; Lehár Antal 83. gy.-e.-beli őrnagynak, a m. kir. 13. népf. gy.-e.-nél; Sternschwefti Loy V­ilmos 1. gy.-e.-beli századosnak; Krasser József ezredesnek, a 13. gy.-e. pa­rancsnokának; Hassenfelsi Stummel Rezső 71. gy.-e.-beli őrnagynak; az ellenséggel szemben vitéz és eredményes magatartásuk elismeréseül: Jungl József alezredesnek, a 30. táb. vad.-zászlóalj parancsnokának; a következő ez­redeseknek : Sedlaczek Nándornak, a 28. és Fischer Gusz­távnak, az 59. gy.­e. parancsnokának; az ellenséggel szemben vitéz magatartásuk elismeréseül: ns. Merten Ede 28. gy.-e.-beli ezredesnek; Falbrecht Artúr 12. t. t.-e.-beli alezredesnek; Wagner Károly 88. gy.-e.-beli őrnagynak és az ellenség előtt elesett Feleki Rech Gyula 59. gy.-e.­beli századosnak; továbbá a következő ezredeseknek: Rudel Rezsőnek, a 15. és Steiger Károlynak, az 55. gy.-e. parancsnokának; Langendorf Lajosnak, az 51. gy.-e.-ben és Préveaux Ferenc 55. gy.-e.-beli alezredesnek; Kindl Ernő ezredesnek, k­b.-h. 2. gy.-e. parancsnokának; Um­fahrer Ernő 7. táb. 1.-e.-beli őrnagynak, Zborowski Ju­lián 7. gy.-e.-beli századosnak; az ellenséggel szemben kiválóan vitéz magatartása elismeréseül az ellenség előtt elesett Junek Adolf 8. gy.-e.-beli őrnagynak; az ellenség­gel szemben vitéz magatartásuk elismeréseül: ns. Hoff­mann Alfonz és Mitteregger Ferenc 20. gy.-e -beli alezre­deseknek; ns. Paszkiewicz Sándor 77. gy.-e.-beli őrnagy­nak; Angel Teoban 3. utászzászlóaljbeli századosnak; Hejduk Antal 33. táb. t.-e.-beli századosnak; Mayer Bé­lának, az ellenség előtt elesett 14. n­. e.-beli alezredesnek; a vaskorona-rend 3. osztályához a hadiékitménynyel az ellenséggel szemben vitéz magatartása elismeréseül: gróf Spannocchi Lelia ezredesnek, a 13. dzs.-e. parancsnoká­nak; a Ferenc József-rend lovagkeresztjét a katonai ér­demkereszt szalagján az ellenséggel szemben vitéz ma­gatartása elismeréseül: dr Frank Vilmos 2. oszt. főtörzs­orvosnak; az ellenséggel szemben vitéz és önfeláldozó magatartása elismeréseül: dr Hoorn Frigyes 13. gy.-e.­beli törzsorvosnak; az ellenséggel szemben vitéz és ön­feláldozó magatartása elismeréseül: dr Lux Emil 8. h.-e.­beli ezredorvosnak; a katonai érdemkeresztet a hadiékit­ménynyel az ellenséggel szemben vitéz magatartásuk el­ismeréseül : Scholz Nándor ezredesnek, a 33. táb. t.-e. pa­rancsnokának; Reutter András alezredesnek, a 6. lovas tüzérosztály parancsnokának; Mansch Mór 11. táb. ta­rack e.-beli őrnagynak; Slusarczuk Szilárd 15. és Slatin­ski Szaniszló, Szemin János és Temple Döme 55. gy.-e.­beli századosoknak; Szabó Vilmos 12. vonat o.-beli tart. hadnagynak; Ramann Vilmos alezredesnek és Sárfalvai Nagy Dezső őrnagynak a 71. gy.-e.-ben; a következő szá­zadosoknak: ns. Raabl Ferencnek, Pokorny Árminnak és Falta Lászlónak a vezérkarnál; Kozesnik Oszkárnak, Kis-Sámbokréti Sámbokréthy Gusztávnak és Nückerl Fe­rencnek a 71. gy.­e.-ben; a következő főhadnagyoknak: Schober Frigyesnek a vasúti és Svec Alajosnak a távíró e.-ben; a következő­ hadnagyoknak: Jedlicska Vencelnek a 13. gy.-e.-ben és Bab­ar Károlynak a vasúti e.-ben; to­vábbá: Pflster Gusztáv 96. gy.-e.-beli alezredesnek; a kö­vetkező századosoknak: Benel Arthurnak és Aranyos-Maróthi Rónay Rezsőnek a 61. gy.-e.-ben; Koch Henrik­nek a 34. táb. 1.-e.-ben; báró Szentkereszthy Istvánnak a 2. h.-e.-ben; a következő főhadnagyoknak; Gallinori Galateo Ágostnak, beosztva a vezérkarnál; Markovics Antalnak a 64. gy.-e.-ben; továbbá: Dragh­s Döme 64. gy.-e.-beli hadnagynak; Nagy-Ernyei Kelemen Károly­nak, az ellenség előtt elesett 31. gy.-e.-beli századosnak; Kostecki Zdiszláv 6. dzs.-e.-beli alezredesnek; a követ­kező századosoknak: Rieder Rezsőnek és Hickel Gusztáv­nak a 4. és Wildaheimi Siöpler Rezsőnek az 5. lovas 1.­oszt.-ban; Lomnitzai báró Skerletz Gyulának a 6. h.-s.­ben és ns. Ritter-Záhony Edgárnak a 6. dzs.-e.-ben; to­vábbá: Kőnig Ede 6. dzs.-e.-beli főhadnagynak; Mares István 4. lovas t.-osztálybeli hadnagynak, báró Augustin Ágost 10. hegyi t.-e.-beli alezredesnek; a következő szá­zadosoknak: Schindler Rezsőnek a 9. táb. t-e.-ben; Tau­far Miksának, Hajek Norbertnek és Schim Kamillnak a­ 11. lovas 1.-osztályban; a következő főhadnagyoknak: Lukics Mihálynak a b.-h. 2. gy.-e.-ben; Mitroviczai Spaits Péternek, számfeletti a 12. h.-e.-ben, beosztva a vezér­karnál; Ottenschlager­­Crnőnek és Villát Odónak a 11. lo­vas 1.-osztályban; továbbá: Neumann Jaromir b.-h. 2. gy.-e.-beli tartalékos hadnagynak; Morva-Lieszkoi Mier­ka Alfréd nyugállománybeli alezredesnek, Latma Károly 1. gy.-e.-beli őrnagynak; Bozdech József 20. és Lakotics Edhem 77. gy.-e.-beli, ns. Laizner Albert 10. utászzászló­aljbeli, Gellinek Keresztély és gróf Ehrbach-Fürstenau Adolf 12. drag. e.-beli és Bélik Emil 3. dzs.-e -beli szá­zadosoknak; lovag Arciszewski Ferenc 1. árkász és Tris­ka Nándor 10. utászzászlóaljbeli főhadnagyoknak; az el­lenség előtt elesett: Eisenstein Antal 13. gy.-e.-beli főhad­nagynak és ns. Schönfeld Gyula 3. dzs.-e.-beli had­nagynak.­ ­ A balkáni helyzet. Törökország­ elutasító válasza Angliának. London, okt. 22. A Reuter-ü­gynökség jelenti Konstantiná­polyból a hó 19-iki kelettel. A brit kormánynak ama diplomáciai fölszólalására, hogy a török hadihajókon német legénység teljesít szolgála­tot, a porta azt a végleges, választ adta, hogy ez belső ügy. Marad a román kormány. Bukarest, okt. 22. (R. t. i.) Ferdinánd király nem fogadta el Bratianu miniszterelnöknek Károly király ha­lála után felajánlott lemondása. „Oroszország Románia pusztulására tö­rekszik." Bukarest, okt. 22. Bosetti Radu volt osztályfőnöknek röpirata nem csak politikai körökben kelt nagy megelégedést, hanem a nagy n­yilvánosságban is rendkívüli fel­tűnést keltenek. A legnyomatékosabb hatást Ro­settinek ama fejtegetései gyakorolják, amelyek­ből bebizonyosodik, hogy Oroszország tisztára Ro­mánia pusztulására törekszik. Erre vonatkozóan Rosetti a következőket írja: „Egy megnagyobodott egyesült Románia az­zal a területtel, amit Oroszország oly kegyes lesz megengedni, hogy kaparithassunk magunknak, a legyőzött és legyengített Németország és a megsem­misített Ausztria-Magyarország mellett csak orosz hűbéres állam lehetne, amely évről-évre lemorzso­lódnék jogaiban és egyéniségeiben. Oroszország

Next