Pesti Hírlap, 1914. október (36. évfolyam, 242-272. szám)

1914-10-01 / 242. szám

6 PESTI HÍRLAP 191­5. október ".„ csütörtök, a jelenlegi világháború első Dreadnought ál­dozata lett. Hogy a hajó hol pusztult el, azt nem említi a jelentés, de minden valószínűség azonban amellett szól, hogy az Australia vagy valamelyik német Csendes-óceáni szigetgyar­mat közelében futott aknára vagy pedig nyílt ütközetben ellenséges torpedó érte. Az sem le­hetetlen azonban, hogy a csatahajó cirkáló va­lahol sziklaszirtre futott. A Dardanellák elzárása. Konstantinápoly, szept. 30. Félhivatalos kommunique kifejti a Dar­danellák teljes elzárásának szükségességét, mert az angol és a francia flotta egy idő óta a Dardanellák bejáratánál cirkál, a be- és ki­hajózó hajókat föltartóztatja, átkutatja, a hajó legénységét kikérdezi, ami a Dardanellák hajó­zási szabadságát sérti. És ezért a kormány el­határozta, hogy a Dardanellákat elzárja és nem nyitja meg mindaddig, míg a nevezett flották el nem távoznak a szorosból és az eddig fennállott normális viszonyok vissza nem térnek. Elsülyedt vitorláshajó, Róma, szept. 30. A Tribuna jelenti Anconából. Az Alfredo P. nevű vitorlás hajó aknára futott és elsülyedt. A hajó legénységéből csak egy embert sikerült meg­menteni. Az U. 9. hőstette. Bécs, szept. 30. Az „U­. 9.(i német tengeralattjáró hajó sikere alkalmából a hadügyminisztérium tengerészeti osz­tálya a német tengerészeti hivatal államtitkárához a következő táviratot intézte. A dicsőséges U. 9. tengeralattjáró hajó kitűnő és példátlan sikertől koszorúzott hőstette alkalmából a cs. és kir. hadügyminisztérium tengerészeti osz­tálya a flottaparancsnok és az egész cs. és kir. hadi­tengerészet nevében szívélyes bajtársi szerencseki­vonatait küldi és kéri, hogy szíveskedjék e szeren­csekivánatait a dicsőséges császári német haditen­gerészetben szolgáló bajtársakkal közölni. Tirpitz tengernagy e táviratra a következő választáviratot küldötte: A császári haditengerészet nevében legmele­gebb köszönetemet fejezem ki a császári és királyi hadügyminisztérium tengerészeti osztályának, va­lamint a flottaparancsnok úrnak és a császári és királyi haditengerészetnek az „U. 9." sikere alkal­mából kifejezett bajtársi szerencsekívánataiért. Kí­vánom, hogy a két tengerészet fegyverbarátságát az Adrián és az Északi tengeren véghezvitt tettek még jobban szilárdítsák meg. Tirpitz tengernagy: A három angol cirkáló pusztulása. Bécs, szept. 30. A „Daily Graph­ic" szeptember 28-iki számá­ban Ymuidenből a következőket jelenti a három an­gol cirkáló pusztulásáról. A „Flores" nevű gőzös az ymuideni kikötőbe 237 embert hozott azokról az angol cirkálókról, amelyek a német tengeralattjáró hajók torpedóinak estek áldozatul. A megmentett legénység között több sebesült és egy halott volt. Az angol cirkálókat öt német tengeralattjáró na­szád támadta meg, hétfőn reggel fél nyolc órakor. A veszélyben forgó angol cirkálók segélyére több más angol cirkáló és torpedónaszád sietett a harc színterére, amelyek két ellenséges tengeralattjáró hajót el is sü­lyesztettek. Egy amsterdami távirati jelentés szerint, a „Cressy" két német tengeralatt­járót sülyeztett el, mielőtt maga elsülyedt volna. A cirkáló 30 tisztjét, akik a küzdelemben sértetlenek maradtak és akiket azután a hullámok közül men­tettek ki, Slarwich-ben szállították partra. Össze­sen 700 ember menekült meg, akik közül nyolcvanat torpedónaszádokon Parkestonba vittek. A gyarmatokon. Harc angolok és németek közt. London, szept. 29. A­­Reuter-ügynökség liideritzbuchti jelentése szerint tegnap Liideritzbruchtnál igen élénk harc volt angolok és németek között. A németeknek öt halottjuk és két súlyos sebesültük, az angoloknak három halottjuk és négy sebesültjük volt. Csingtau ostroma, Tokió, szept. 30. (Wolff-ügynökség.) Hivatalos közlemény a következőket jelenti ki: Csingtau közvetlen kemlé­ke ellen intézett szárazföldi támadás alkalmával a japánok 3 halottat és 13 sebesültet vesztettek. Tokio, szept. 30. (Wolff­ ügynökség.­) A japánok szombaton Csingtaótól öt mértföldnyire megtámadták a né­meteket Anglia. Az angol kereskedelem kára. Basel, szept. 30. A Nationalzeitung írja, hogy az angol lapok minduntalan az angol tengeri kereske­delemnek a német hadihajók által való ve­szélyeztetéséről közölnek cikkeket. A Daily Post Liverpoolból jelenti, hogy az angol keres­kedelmi körök lépéseket tettek a kormánynál és követelték, hogy az angol tengerészet tegyen meg minden erőfeszítést arra nézve, hogy az Atlanti óceánban cirkáló német hajókat i­rtal­matlannná tegyék. A „Times" hasábjain angol kereskedők panaszkodnak amiatt, hogy semle­ges kikötőkben mintegy kétszáz lefoglalt és 150 visszatartott német hajó van, amelyek majd­nem kivétel nélkül Angliába rendelt árukkal vannak megrakva és ezekre az árukra most hiába várnak az angol kereskedők. Ezeken az állapotokon sürgősen segíteni kell vagy úgy, hogy a hajókat angol legénységgel Angliába szállítják, vagy pedig olyképen, hogy eladják azokat semleges államoknak. A „Westminster Gazette" rámutat azokra az óriási károkra, amelyet a fagyasztott hús behozatalának hiá­nya okoz. A Midland Line hajói már nem köz­lekednek és ezáltal hetenként hat millió font argentínai fagyasztott hús marad el. Hasonló­képen áll a dolog az Ausztráliából való beho­zatallal. Mindez igen meggondolandó, mert hiszen a harctéren küzdő csapatok számára nagyon sok húst kell szállítani. Az angol moratórium: Bázel, szept. 30. A Temps ideérkezett száma jelenti London­ból, hogy az angol kormány elhatározta, hogy a moratóriumot csak november negyedikén szünteti meg teljesen. A mohamedánok Anglia ellen, London, szept. 30.­­A Daily Mail egy e hső 8-áról kelt jeruzsálemi levelet tesz közzé, melyben az foglaltatik, hogy a művelt mohamedánok közül csak igen kevesen szimpatizálnak ententhhatalmakkal és hogy a nagy tömegek­ a németek mellett vannak. A török tisztvi­selők egész nyíltan kifejezést adnak Németország melletti rokonszenvüknek. Haifában és Jeruzsálem­ben a nagy többség Németország mellett van. Da­maskusban, Beirutban­, Aleppóban, Jaffában és Je­ruzsálemben nagymennyiségű katonaság van kon­centrálva. A katonák fez helyett német sapkát vi­selnek. Angliát tartják minden baj forrásának. A mohamedánok gyűlöletüknek adnak kifejezést az itt élő angolokkal szemben és lépten nyomon kigú­nyolják őket. A kereskedelem a bankok bezárása kö­vetkeztében szünetel. Az egyiptomi angol helyőrség tiltakozása. Rotterdam, szept. 30. Kairóból jelentik, hogy az angol helyőrség benszülöttekből álló tisztjei és közlegényei tilta­koztak Szudánba való áthelyezésük ellen. A háborús Német­ország. Vilmos császár Németország gazdasági há­borújáról. Berlin, szept. 30. A német középosztályok gyűléséről Vilmos császárhoz intézett hódoló táviratra a következő távirati válasz érkezett: Kem­pf elnöknek Berlin. A német gazdasági élet képviselőinek egyhangú tömörülése, valamint erőteljes manifesztálása szilárd akaratuknak, hogy a hazánkra kényszerített existenciális háborút gaz­dasági téren is győzelmesen vívják meg, rendkívül megörvendeztettek. Szívélyes köszönetem és legme­legebb óhajaim kísérik ezt a komoly hazafias mun­kát. A mindenható isten koronázza meg e szép szán­dékot áldásával és fordítsa jóra napjaink valameny­nyi súlyos áldozatát, hogy ezek a német nép és ha­zám szerencsés jövőjének alapul szolgáljanak. .Vil­mos I. B. A balkáni helyzet. Károly király beszéde a korona­tanácson. A Brailában megjelenő „Románia" cimű­ lap legutóbbi száma érdekes részletet közöl a legutóbb lefolyt bukaresti koronatanácsról, amelyen tudvalevőleg a román kormány újra kimondotta Románia szigorú semlegességét. Take Ionescu fényes beszéde után, amelyben kifejtette, hogy Romániának mindvégig a leg­lojálisabb módon semlegesnek kell maradnia és Carp fejtegetései után, amelyben azt igyeke­zett bizonyítani, hogy Romániának erkölcsi és politikai kötelessége azonnal belépni a háború­ba és támogatni a két központi hatalom akció­ját. Károly román király is felállott és a kö­vetkezőket mondotta: — Közel félszázada már, hogy elő­ször tettem lábamat ennek az országnak a földjére. Higgyék el nekem, hogy e hosz­szú idő alatt magamévá tettem ennek a népnek, amely fölött uralkodom, minden érdekét és minden szükségletét, amelyeket mind nagyon jól ismerek. És épen azért, mert ismerem önöket is és mert hosszú uralkodásom alatt számtalan bizonyítékot szereztem arról, hogy önök szívesen köve­tik jótanácsaimat, ezúttal is tartózkodás nélkül fogom elmondani önöknek meggyő­ződésemet, amelyet különben önök már régen ismernek. Meggyőződésem, amíg Isten éltet, megmásíthatatlan, mert a tör­ténelem tanúságain nyugszik s mert a történelem egyik napról a másikra nem változik. Az én meggyőződésem az, hogy az országnak nagy érdekei és a jövő azt követelik, hogy kölcsönös szolgálatokon alapidő jóbarátság politikáját kövessük a központi hatalmakkal. Mert tény — amely számunkra igazi axióma — hogy míg a germán népeknek érdekükben áll bennün­ket segíteni, hogy ezáltal hatalmas véd­bástyája legyünk az egyre fenyegetőbb szláv áradattal szemben, addig Oroszor­szág, amely makacsul követi régi ideálját, hogy egykoron az egész európai keletet Konstantinápolylyal együtt uralma alá hajtsa — csak ellenséges szemmel nézheti a mi fejlődésünket.­­ Megengedem önöknek, hogy a két központi hatalom barátsága nem az ér­zelmekből fakad, hanem a nagyon is könnyen megérthető érdekek követelik azt. Mialatt Oroszország azon fáradozik ve­lünk szemben, hogy ál-barátságát leplezze, az érdeke, amint az hagyományos hódító politikájából nyilvánvaló, ellenkezik és kiengesztelhetetlen konfliktusban van a mi országunk érdekeivel. Oroszországnak ebben a pillanatban szüksége van a mi támogatásunkra. Ajánlatokat nem tett. De lehetséges, hogy fog tenni ilyeneket. De ezt csak arra az esetre, ha győzedelme­sen kerül ki. De mi lesz, ha a fegyverek sorsa az ellenkezőt eredményezi és ha mi Oroszország oldalán a balsikernek min­den hátrányát végigszenvedjük? Akkor ellenséges viszonyba kerülünk Németor­szággal, úgyszintén az osztrák és magyar monarchiával . Oroszországot sem fogjuk tudni eltántorítani attól az eszméjétől, hogy ha Konstantinápolyba akar jutni.

Next