Pesti Hírlap, 1914. október (36. évfolyam, 242-272. szám)
1914-10-01 / 242. szám
6 PESTI HÍRLAP 1915. október ".„ csütörtök, a jelenlegi világháború első Dreadnought áldozata lett. Hogy a hajó hol pusztult el, azt nem említi a jelentés, de minden valószínűség azonban amellett szól, hogy az Australia vagy valamelyik német Csendes-óceáni szigetgyarmat közelében futott aknára vagy pedig nyílt ütközetben ellenséges torpedó érte. Az sem lehetetlen azonban, hogy a csatahajó cirkáló valahol sziklaszirtre futott. A Dardanellák elzárása. Konstantinápoly, szept. 30. Félhivatalos kommunique kifejti a Dardanellák teljes elzárásának szükségességét, mert az angol és a francia flotta egy idő óta a Dardanellák bejáratánál cirkál, a be- és kihajózó hajókat föltartóztatja, átkutatja, a hajó legénységét kikérdezi, ami a Dardanellák hajózási szabadságát sérti. És ezért a kormány elhatározta, hogy a Dardanellákat elzárja és nem nyitja meg mindaddig, míg a nevezett flották el nem távoznak a szorosból és az eddig fennállott normális viszonyok vissza nem térnek. Elsülyedt vitorláshajó, Róma, szept. 30. A Tribuna jelenti Anconából. Az Alfredo P. nevű vitorlás hajó aknára futott és elsülyedt. A hajó legénységéből csak egy embert sikerült megmenteni. Az U. 9. hőstette. Bécs, szept. 30. Az „U. 9.(i német tengeralattjáró hajó sikere alkalmából a hadügyminisztérium tengerészeti osztálya a német tengerészeti hivatal államtitkárához a következő táviratot intézte. A dicsőséges U. 9. tengeralattjáró hajó kitűnő és példátlan sikertől koszorúzott hőstette alkalmából a cs. és kir. hadügyminisztérium tengerészeti osztálya a flottaparancsnok és az egész cs. és kir. haditengerészet nevében szívélyes bajtársi szerencsekivonatait küldi és kéri, hogy szíveskedjék e szerencsekivánatait a dicsőséges császári német haditengerészetben szolgáló bajtársakkal közölni. Tirpitz tengernagy e táviratra a következő választáviratot küldötte: A császári haditengerészet nevében legmelegebb köszönetemet fejezem ki a császári és királyi hadügyminisztérium tengerészeti osztályának, valamint a flottaparancsnok úrnak és a császári és királyi haditengerészetnek az „U. 9." sikere alkalmából kifejezett bajtársi szerencsekívánataiért. Kívánom, hogy a két tengerészet fegyverbarátságát az Adrián és az Északi tengeren véghezvitt tettek még jobban szilárdítsák meg. Tirpitz tengernagy: A három angol cirkáló pusztulása. Bécs, szept. 30. A „Daily Graphic" szeptember 28-iki számában Ymuidenből a következőket jelenti a három angol cirkáló pusztulásáról. A „Flores" nevű gőzös az ymuideni kikötőbe 237 embert hozott azokról az angol cirkálókról, amelyek a német tengeralattjáró hajók torpedóinak estek áldozatul. A megmentett legénység között több sebesült és egy halott volt. Az angol cirkálókat öt német tengeralattjáró naszád támadta meg, hétfőn reggel fél nyolc órakor. A veszélyben forgó angol cirkálók segélyére több más angol cirkáló és torpedónaszád sietett a harc színterére, amelyek két ellenséges tengeralattjáró hajót el is sülyesztettek. Egy amsterdami távirati jelentés szerint, a „Cressy" két német tengeralattjárót sülyeztett el, mielőtt maga elsülyedt volna. A cirkáló 30 tisztjét, akik a küzdelemben sértetlenek maradtak és akiket azután a hullámok közül mentettek ki, Slarwich-ben szállították partra. Összesen 700 ember menekült meg, akik közül nyolcvanat torpedónaszádokon Parkestonba vittek. A gyarmatokon. Harc angolok és németek közt. London, szept. 29. AReuter-ügynökség liideritzbuchti jelentése szerint tegnap Liideritzbruchtnál igen élénk harc volt angolok és németek között. A németeknek öt halottjuk és két súlyos sebesültük, az angoloknak három halottjuk és négy sebesültjük volt. Csingtau ostroma, Tokió, szept. 30. (Wolff-ügynökség.) Hivatalos közlemény a következőket jelenti ki: Csingtau közvetlen kemléke ellen intézett szárazföldi támadás alkalmával a japánok 3 halottat és 13 sebesültet vesztettek. Tokio, szept. 30. (Wolff ügynökség.) A japánok szombaton Csingtaótól öt mértföldnyire megtámadták a németeket Anglia. Az angol kereskedelem kára. Basel, szept. 30. A Nationalzeitung írja, hogy az angol lapok minduntalan az angol tengeri kereskedelemnek a német hadihajók által való veszélyeztetéséről közölnek cikkeket. A Daily Post Liverpoolból jelenti, hogy az angol kereskedelmi körök lépéseket tettek a kormánynál és követelték, hogy az angol tengerészet tegyen meg minden erőfeszítést arra nézve, hogy az Atlanti óceánban cirkáló német hajókat irtalmatlannná tegyék. A „Times" hasábjain angol kereskedők panaszkodnak amiatt, hogy semleges kikötőkben mintegy kétszáz lefoglalt és 150 visszatartott német hajó van, amelyek majdnem kivétel nélkül Angliába rendelt árukkal vannak megrakva és ezekre az árukra most hiába várnak az angol kereskedők. Ezeken az állapotokon sürgősen segíteni kell vagy úgy, hogy a hajókat angol legénységgel Angliába szállítják, vagy pedig olyképen, hogy eladják azokat semleges államoknak. A „Westminster Gazette" rámutat azokra az óriási károkra, amelyet a fagyasztott hús behozatalának hiánya okoz. A Midland Line hajói már nem közlekednek és ezáltal hetenként hat millió font argentínai fagyasztott hús marad el. Hasonlóképen áll a dolog az Ausztráliából való behozatallal. Mindez igen meggondolandó, mert hiszen a harctéren küzdő csapatok számára nagyon sok húst kell szállítani. Az angol moratórium: Bázel, szept. 30. A Temps ideérkezett száma jelenti Londonból, hogy az angol kormány elhatározta, hogy a moratóriumot csak november negyedikén szünteti meg teljesen. A mohamedánok Anglia ellen, London, szept. 30.A Daily Mail egy e hső 8-áról kelt jeruzsálemi levelet tesz közzé, melyben az foglaltatik, hogy a művelt mohamedánok közül csak igen kevesen szimpatizálnak ententhhatalmakkal és hogy a nagy tömegek a németek mellett vannak. A török tisztviselők egész nyíltan kifejezést adnak Németország melletti rokonszenvüknek. Haifában és Jeruzsálemben a nagy többség Németország mellett van. Damaskusban, Beirutban, Aleppóban, Jaffában és Jeruzsálemben nagymennyiségű katonaság van koncentrálva. A katonák fez helyett német sapkát viselnek. Angliát tartják minden baj forrásának. A mohamedánok gyűlöletüknek adnak kifejezést az itt élő angolokkal szemben és lépten nyomon kigúnyolják őket. A kereskedelem a bankok bezárása következtében szünetel. Az egyiptomi angol helyőrség tiltakozása. Rotterdam, szept. 30. Kairóból jelentik, hogy az angol helyőrség benszülöttekből álló tisztjei és közlegényei tiltakoztak Szudánba való áthelyezésük ellen. A háborús Németország. Vilmos császár Németország gazdasági háborújáról. Berlin, szept. 30. A német középosztályok gyűléséről Vilmos császárhoz intézett hódoló táviratra a következő távirati válasz érkezett: Kempf elnöknek Berlin. A német gazdasági élet képviselőinek egyhangú tömörülése, valamint erőteljes manifesztálása szilárd akaratuknak, hogy a hazánkra kényszerített existenciális háborút gazdasági téren is győzelmesen vívják meg, rendkívül megörvendeztettek. Szívélyes köszönetem és legmelegebb óhajaim kísérik ezt a komoly hazafias munkát. A mindenható isten koronázza meg e szép szándékot áldásával és fordítsa jóra napjaink valamenynyi súlyos áldozatát, hogy ezek a német nép és hazám szerencsés jövőjének alapul szolgáljanak. .Vilmos I. B. A balkáni helyzet. Károly király beszéde a koronatanácson. A Brailában megjelenő „Románia" cimű lap legutóbbi száma érdekes részletet közöl a legutóbb lefolyt bukaresti koronatanácsról, amelyen tudvalevőleg a román kormány újra kimondotta Románia szigorú semlegességét. Take Ionescu fényes beszéde után, amelyben kifejtette, hogy Romániának mindvégig a leglojálisabb módon semlegesnek kell maradnia és Carp fejtegetései után, amelyben azt igyekezett bizonyítani, hogy Romániának erkölcsi és politikai kötelessége azonnal belépni a háborúba és támogatni a két központi hatalom akcióját. Károly román király is felállott és a következőket mondotta: — Közel félszázada már, hogy először tettem lábamat ennek az országnak a földjére. Higgyék el nekem, hogy e hoszszú idő alatt magamévá tettem ennek a népnek, amely fölött uralkodom, minden érdekét és minden szükségletét, amelyeket mind nagyon jól ismerek. És épen azért, mert ismerem önöket is és mert hosszú uralkodásom alatt számtalan bizonyítékot szereztem arról, hogy önök szívesen követik jótanácsaimat, ezúttal is tartózkodás nélkül fogom elmondani önöknek meggyőződésemet, amelyet különben önök már régen ismernek. Meggyőződésem, amíg Isten éltet, megmásíthatatlan, mert a történelem tanúságain nyugszik s mert a történelem egyik napról a másikra nem változik. Az én meggyőződésem az, hogy az országnak nagy érdekei és a jövő azt követelik, hogy kölcsönös szolgálatokon alapidő jóbarátság politikáját kövessük a központi hatalmakkal. Mert tény — amely számunkra igazi axióma — hogy míg a germán népeknek érdekükben áll bennünket segíteni, hogy ezáltal hatalmas védbástyája legyünk az egyre fenyegetőbb szláv áradattal szemben, addig Oroszország, amely makacsul követi régi ideálját, hogy egykoron az egész európai keletet Konstantinápolylyal együtt uralma alá hajtsa — csak ellenséges szemmel nézheti a mi fejlődésünket. Megengedem önöknek, hogy a két központi hatalom barátsága nem az érzelmekből fakad, hanem a nagyon is könnyen megérthető érdekek követelik azt. Mialatt Oroszország azon fáradozik velünk szemben, hogy ál-barátságát leplezze, az érdeke, amint az hagyományos hódító politikájából nyilvánvaló, ellenkezik és kiengesztelhetetlen konfliktusban van a mi országunk érdekeivel. Oroszországnak ebben a pillanatban szüksége van a mi támogatásunkra. Ajánlatokat nem tett. De lehetséges, hogy fog tenni ilyeneket. De ezt csak arra az esetre, ha győzedelmesen kerül ki. De mi lesz, ha a fegyverek sorsa az ellenkezőt eredményezi és ha mi Oroszország oldalán a balsikernek minden hátrányát végigszenvedjük? Akkor ellenséges viszonyba kerülünk Németországgal, úgyszintén az osztrák és magyar monarchiával . Oroszországot sem fogjuk tudni eltántorítani attól az eszméjétől, hogy ha Konstantinápolyba akar jutni.