Pesti Hírlap, 1914. október (36. évfolyam, 242-272. szám)

1914-10-31 / 272. szám

Budapest, 1914. XXXVI. évfolyam, 272. (12,512.) szám. Szombat, október 31 ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 12 K — f Félévre 16 „ — „ Negyedévre 8 „— „ Egy hóra 2„80„ Egyes szám ára helyben, vidéken és pályaudvaron 12 f. Az apró hirdetésekre vonatkozó minden tudnivaló a 20-ik oldalon olvasható. SZESSZESZTELÉS: Budapest,Vilmos császár-út 79. Telefon 26—45. KIADÓHIVATAL: Budapest,Vilmos császár-út 78. Telefon 26-40. FIÓKKIADÓHIVATAL: Budapest, E­rzsébet­ körút 1. Telefon­­József 52—96. A megmozdult sz­ám. Az ezeregy éjszaka színeiben pompázó köntösét megtépték. Eleven testét cafatokba vagdosták. Önérzetében, emberségében száz­szor megalázták. Az orosz vadász az ebeit uszí­totta rá. Az angol meglopta, ahol hozzáfért és testvéri csók közben a fogait is kilopta a szá­jából. De most a megtaposott féreg felüti a fejét és harap. Hosszú idők felgyülemlett kese­rűségével és dühével fordul a török az ő leg­régibb és legálnokabb ellenségei ellen. Összepréselte ajkait és lenyelte haragját még az utolsó hetekben is Törökország. Meg­rendelt hajóit lefoglalta Anglia­, nem mozdult. Egyiptommal egyszerre úgy rendelkezett, mintha mindig az övé lett volna. Törökorszá­got ez sem vette ki flegmájából. Meg akarták fertőztetni a Dardanellák semlegességét, a porta még mindig csak diplomáciai útán tiltakozott. A török tengerészet újjászervezésével megbízott. Limpus admirális a leggyalázatosabb árulást követte el s egy kereskedelmi gőzös elsülyesz­té­sével próbálta elzárni a Dardanellákat. Tö­rökország még mindig nem mozdult. Azután jöttek az orosz, aknamunkák, megalázások és összeesküvések. A porta végtelen türelme se győzhette tovább. És ma a török flotta kifutott a Fekete-tengerre. Kifutott úgy, mint egy vérig hajszolt vadállat, mely mindent felöklel útjában. Egy orosz aknalerakót s egy orosz tor­pedózúzat, mely útját akarta volna, állani, el­sü­lyesztett. Egy orosz szénszállító hajót néhány perc alatt lefegyverzett. És aztán neki az, orosz partoknak. Dühvel, tüzzel, halállal. Az első órák hírei szerint sikerrel bombázta Sebasto­polt, romba verte Fed­rosziját és rettegésbe ejtette Novoroszijszket. Nem jó most ennek a vérig hajszolt vadállatnak útjába kerülni. De mi a gondviselés őrködő kezét ismer­jük fel abban a bőszítő és uszító munkában, mely Törökországot végre megmozdította és­­a mohamedán világ halálmegvető fanatizmusát is beállította a világháború tényezői közé. A porta­ megmozdulása csak az első mondat az új fejezetben. Törökország gépháza az izlám hajónak s mikor Törökország dolgozni kezd, egyszerre meg kell mozdulnia az egész izlám világnak. Perzsia, Afganisztán, Egyiptom és a mohamedán India a török jeladáshoz fog igazodni. Van, kell lennie kapcsolatnak Török­ország és a Balkán bizonyos államai között is: ezek se fognak sokáig tétlenek maradhatni. És akkor a felbőszített Törökország haragos megmozdulása több világrészben és minden fronton éreztetni fogja hatását. Oroszország kénytelen lesz a maga haderejét megosztani s nem fekhetik egész behemót erejével a monarchiára és a porosz határt védő német­ségre. T­esz dolga a mohamedán támadás, el­hárításával szárazon é­s üzen. Európában és Ázsiában. Ami pedig a páholyban ülő Angliát illeti, annak is ki kell sétálnia a porondra s­ez egyszer a saját becses testével kell a nagy­­ birkózásba avatkoznia. Anglia se adhatja tovább kölcsön zsoldos csirkefogóit franciáknak és belgáknak. Megjön az ő saját külön háborúja, melyet nem játszathat le kölcsönszereplőkkel. Hatalmas, félelmes és reánk nézve fölemelő perspektívái kínálkoznak tehát Törökország megmozd­u­l­ásá­n­a­k. Mikor a szövetséges Németország na­gyobb­ erőket küldött az­ orosz ellen: mindjárt megérezn­ék a fojtogató orosz kar ellankadá­sa­. Przemysl felszabadult s az orosz serege­ket visszakergethettük a Visztuláig. Ha most Törökország is odaveti ősgyűlölettől hevített seregeit orosz területre: ismét gyengül az orosz gyűrű, ismét lehengeredik egy orosz malomkő szívünkről. Az a bizonyos orosz túlerő szépen decentralizálódik. Amit Boroevics nemrégen mondott, hamarább ígér teljesedést, semmint reméltük. Kezdetben az orosz erő egy arány­lat­ a szövtséges nemzetek erejéhez, mint három az egyhez. Jöttek a németek s az arány változott. Már csak két orosz esett egyre a mieink közül. Most aztán jön az izlám. És ha Boroevic­s azt mondta, hogy a mi jobb minő­ségünk javunkra fogja dönteni a világtörté­nelmi birkózást, mihelyt az arányszám ki­egyenlítődött, nos hát akkor ez a várva várt pillanat már kopogtat és nemsokára elegen leszünk, hogy az orosz kolosszust ledöntetik. A magyar vitézség, a német kitartás és a török megbízhatóság elvégzik a többit. Még Orosz­országnak sinc­s annyi katonája, hogy ezt a három áradatot feltartóztathassa. A japánok helyett, akik Ázsia angoljai és a zsebükkel A nemzetközi jog szerinti formális had­üzenete pillanatig még nem történt meg, de az ellenségeskedések tényleg megkezdődtek Tö­rökország és Oroszország között és ezzel a mon­archia első hadüzenete után három hónapra Törökország is belekapcsolódott a világhábo­rúba. A világháború új fejezeténe­k megindu­lását elsőben egy pétervári félhivatalos je­lentés röpítette világgá. Ez a jelentés hírül ad­ta, hogy egy török cirkáló a Krími-félsziget délkeleti partján levő Feodozia nevű orosz ki­kötőt ágyúzta; egy másik török cirkáló, a ,,Hamidie" pedig a Fekete-tenger Novoro­szijszk nevű öblének ugyanilyen nevű városát megadásra szólította fel, majd eltávozott. Az ottani török konzult és hivatalnokait erre az orosz hatóság letartóztatta. A pétervári jelentés után egy konstantinápolyi authentikus jelen­tés érkezett ,s ez azután felfedte az ellenséges­kedések megkezdődésének közvetlen motívu­mát. Október 29-én délelőtt a fekete-tengeri orosz flotta megtámadta a török flottát; a harcban a törökök mindjárt elsülyesztettek egy orosz aknalerakó hajót­ és egy torpedózuzat; elfogtak ezenkívül egy orosz szénszállítót s a rajta levő tiszteket és legénységet foglyul ej­tették. Ugyanez a konstantinápolyi jelentés vé­gül megállapítja, hogy a törökök sikerrel bom­bázták Szebaszlopolt. A világhistóriai jelentő­ségű külsőségekhez tartozik még annak a meg­említése, hogy a portán a nagyvezér elnöklete alatt rendkívüli minisztertanács­­volt,­­továbbá a háború belső valóságát bizonyítja az a sor­rend szerint, utoljára érkezett galaci jelentés, érezvén, le­hagyták magukat, kaparni, olda­lába kapja most Oroszország a mohamedán világot s a mohamedán világban elég régen forró és gyü­lem­lik a gyűlölség, hogy Oroszor­szág ne tekinthesse könnyű prédának. A mohamedán dió még az oroszok vasfogainak is kemény lesz. Éreztük, tudtuk, hogy ez a mi nagy háborúnk hajnala lesz a­rab nemzeteknek. Megérezte Törökország is. És megmozdult. Elhozza a mi igaz ügyünk védelmére azt a nagy robbantó erőt, melyet benne százados orosz marcangolások és százados angol szi­polyozások halmoztak fel. Eddig hitet, lelkese­dést, tüzet és elszántságot vittünk harcainkba. A török most belehozza a fanatizmust és a le­számolás égő szomjúságát. A világháború kezd formát kapni . . . hogy a törökök a Donez nevű orosz cirkálót is elsülyesztették. A török-orosz háború kitörésének első­­napjáról egyelőre ennyi a följegyezni való ese­mény. Hogy Törökországot a világháborúba való bekapcsolódására milyen okok kény­szerí­tették, az annyira köztudomású, hogy elegen­dőnek tartjuk, ha itt csak néhány kiemelkedőbb momentumra emlékeztetünk. Három hónap alatt az entere annyiszor tüntetett Törökor­szág ellen, annyiszor provokálta a török önér­zetet, hogy a muzulmán türelemnek is vége kellett, hogy szakadjon. Kezdve a Törökország számára Angliában készült két Dreadnought le­foglalásán, folytatva a Dardanellák elzárása miatt demonstráló, sőt erőszakoskodó entente­flottán, a Dardanellák aláaknázott, zónájának terveit kikémlelő Limpus angol admirális áru­lásán s végezve Anglia atrocitásain Egyiptom­ban, melyek a khedivét is menekülésre kész­tették, szinte az a csodálni való, hogy Török­ország ily sokáig bírta türelemmel. De itt vi­szont emlékeztetni kell Enver pasának arra a kijelentésére, melyet még a világháború legele­jén tett, hogy t. i. Törökország tevékenysége csak a nagyon nehézkes török mozgósítás tel­jes befejezése után következhetik el. Mert Tö­rökország, úgy látszik, már az első pillanat­ban tisztában volt vele, hogy létérdeke a kettős szövetség mellé parancsolja. Törökország fegyveres fellépésének di­plomáciai előzményei különben most már a maguk teljes összeségükben a világ elé fog­n­ak tárulni. A fegyveres fellépés következme- Ellenségeskedések hadüzenet nélkül. Az orosz flotta megtámadta a török flottát. — Három orosz hajó elsü­lyedt. — Szehasztopol és Feodozia bombázása. - Visszavertük az orosz támadásokat farké-nál, Stary-Sambornál és a San felső folyásánál. - 7BMm fiádifoni&tiftfc iran8 — Igémét sikerek a francia-belga harc­téren. — Az­­Emeleti 44 gjabje hőstette. A Festi Hirlap mai száma 20 oldal.

Next