Pesti Hírlap, 1914. október (36. évfolyam, 242-272. szám)
1914-10-31 / 272. szám
Budapest, 1914. XXXVI. évfolyam, 272. (12,512.) szám. Szombat, október 31 ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 12 K — f Félévre 16 „ — „ Negyedévre 8 „— „ Egy hóra 2„80„ Egyes szám ára helyben, vidéken és pályaudvaron 12 f. Az apró hirdetésekre vonatkozó minden tudnivaló a 20-ik oldalon olvasható. SZESSZESZTELÉS: Budapest,Vilmos császár-út 79. Telefon 26—45. KIADÓHIVATAL: Budapest,Vilmos császár-út 78. Telefon 26-40. FIÓKKIADÓHIVATAL: Budapest, Erzsébet körút 1. TelefonJózsef 52—96. A megmozdult szám. Az ezeregy éjszaka színeiben pompázó köntösét megtépték. Eleven testét cafatokba vagdosták. Önérzetében, emberségében százszor megalázták. Az orosz vadász az ebeit uszította rá. Az angol meglopta, ahol hozzáfért és testvéri csók közben a fogait is kilopta a szájából. De most a megtaposott féreg felüti a fejét és harap. Hosszú idők felgyülemlett keserűségével és dühével fordul a török az ő legrégibb és legálnokabb ellenségei ellen. Összepréselte ajkait és lenyelte haragját még az utolsó hetekben is Törökország. Megrendelt hajóit lefoglalta Anglia, nem mozdult. Egyiptommal egyszerre úgy rendelkezett, mintha mindig az övé lett volna. Törökországot ez sem vette ki flegmájából. Meg akarták fertőztetni a Dardanellák semlegességét, a porta még mindig csak diplomáciai útán tiltakozott. A török tengerészet újjászervezésével megbízott. Limpus admirális a leggyalázatosabb árulást követte el s egy kereskedelmi gőzös elsülyesztésével próbálta elzárni a Dardanellákat. Törökország még mindig nem mozdult. Azután jöttek az orosz, aknamunkák, megalázások és összeesküvések. A porta végtelen türelme se győzhette tovább. És ma a török flotta kifutott a Fekete-tengerre. Kifutott úgy, mint egy vérig hajszolt vadállat, mely mindent felöklel útjában. Egy orosz aknalerakót s egy orosz torpedózúzat, mely útját akarta volna, állani, elsülyesztett. Egy orosz szénszállító hajót néhány perc alatt lefegyverzett. És aztán neki az, orosz partoknak. Dühvel, tüzzel, halállal. Az első órák hírei szerint sikerrel bombázta Sebastopolt, romba verte Fedrosziját és rettegésbe ejtette Novoroszijszket. Nem jó most ennek a vérig hajszolt vadállatnak útjába kerülni. De mi a gondviselés őrködő kezét ismerjük fel abban a bőszítő és uszító munkában, mely Törökországot végre megmozdította ésa mohamedán világ halálmegvető fanatizmusát is beállította a világháború tényezői közé. A porta megmozdulása csak az első mondat az új fejezetben. Törökország gépháza az izlám hajónak s mikor Törökország dolgozni kezd, egyszerre meg kell mozdulnia az egész izlám világnak. Perzsia, Afganisztán, Egyiptom és a mohamedán India a török jeladáshoz fog igazodni. Van, kell lennie kapcsolatnak Törökország és a Balkán bizonyos államai között is: ezek se fognak sokáig tétlenek maradhatni. És akkor a felbőszített Törökország haragos megmozdulása több világrészben és minden fronton éreztetni fogja hatását. Oroszország kénytelen lesz a maga haderejét megosztani s nem fekhetik egész behemót erejével a monarchiára és a porosz határt védő németségre. Tesz dolga a mohamedán támadás, elhárításával szárazon és üzen. Európában és Ázsiában. Ami pedig a páholyban ülő Angliát illeti, annak is ki kell sétálnia a porondra sez egyszer a saját becses testével kell a nagy birkózásba avatkoznia. Anglia se adhatja tovább kölcsön zsoldos csirkefogóit franciáknak és belgáknak. Megjön az ő saját külön háborúja, melyet nem játszathat le kölcsönszereplőkkel. Hatalmas, félelmes és reánk nézve fölemelő perspektívái kínálkoznak tehát Törökország megmozdulásának. Mikor a szövetséges Németország nagyobb erőket küldött az orosz ellen: mindjárt megéreznék a fojtogató orosz kar ellankadása. Przemysl felszabadult s az orosz seregeket visszakergethettük a Visztuláig. Ha most Törökország is odaveti ősgyűlölettől hevített seregeit orosz területre: ismét gyengül az orosz gyűrű, ismét lehengeredik egy orosz malomkő szívünkről. Az a bizonyos orosz túlerő szépen decentralizálódik. Amit Boroevics nemrégen mondott, hamarább ígér teljesedést, semmint reméltük. Kezdetben az orosz erő egy aránylat a szövtséges nemzetek erejéhez, mint három az egyhez. Jöttek a németek s az arány változott. Már csak két orosz esett egyre a mieink közül. Most aztán jön az izlám. És ha Boroevics azt mondta, hogy a mi jobb minőségünk javunkra fogja dönteni a világtörténelmi birkózást, mihelyt az arányszám kiegyenlítődött, nos hát akkor ez a várva várt pillanat már kopogtat és nemsokára elegen leszünk, hogy az orosz kolosszust ledöntetik. A magyar vitézség, a német kitartás és a török megbízhatóság elvégzik a többit. Még Oroszországnak sincs annyi katonája, hogy ezt a három áradatot feltartóztathassa. A japánok helyett, akik Ázsia angoljai és a zsebükkel A nemzetközi jog szerinti formális hadüzenete pillanatig még nem történt meg, de az ellenségeskedések tényleg megkezdődtek Törökország és Oroszország között és ezzel a monarchia első hadüzenete után három hónapra Törökország is belekapcsolódott a világháborúba. A világháború új fejezetének megindulását elsőben egy pétervári félhivatalos jelentés röpítette világgá. Ez a jelentés hírül adta, hogy egy török cirkáló a Krími-félsziget délkeleti partján levő Feodozia nevű orosz kikötőt ágyúzta; egy másik török cirkáló, a ,,Hamidie" pedig a Fekete-tenger Novoroszijszk nevű öblének ugyanilyen nevű városát megadásra szólította fel, majd eltávozott. Az ottani török konzult és hivatalnokait erre az orosz hatóság letartóztatta. A pétervári jelentés után egy konstantinápolyi authentikus jelentés érkezett ,s ez azután felfedte az ellenségeskedések megkezdődésének közvetlen motívumát. Október 29-én délelőtt a fekete-tengeri orosz flotta megtámadta a török flottát; a harcban a törökök mindjárt elsülyesztettek egy orosz aknalerakó hajót és egy torpedózuzat; elfogtak ezenkívül egy orosz szénszállítót s a rajta levő tiszteket és legénységet foglyul ejtették. Ugyanez a konstantinápolyi jelentés végül megállapítja, hogy a törökök sikerrel bombázták Szebaszlopolt. A világhistóriai jelentőségű külsőségekhez tartozik még annak a megemlítése, hogy a portán a nagyvezér elnöklete alatt rendkívüli minisztertanácsvolt,továbbá a háború belső valóságát bizonyítja az a sorrend szerint, utoljára érkezett galaci jelentés, érezvén, lehagyták magukat, kaparni, oldalába kapja most Oroszország a mohamedán világot s a mohamedán világban elég régen forró és gyülemlik a gyűlölség, hogy Oroszország ne tekinthesse könnyű prédának. A mohamedán dió még az oroszok vasfogainak is kemény lesz. Éreztük, tudtuk, hogy ez a mi nagy háborúnk hajnala lesz arab nemzeteknek. Megérezte Törökország is. És megmozdult. Elhozza a mi igaz ügyünk védelmére azt a nagy robbantó erőt, melyet benne százados orosz marcangolások és százados angol szipolyozások halmoztak fel. Eddig hitet, lelkesedést, tüzet és elszántságot vittünk harcainkba. A török most belehozza a fanatizmust és a leszámolás égő szomjúságát. A világháború kezd formát kapni . . . hogy a törökök a Donez nevű orosz cirkálót is elsülyesztették. A török-orosz háború kitörésének elsőnapjáról egyelőre ennyi a följegyezni való esemény. Hogy Törökországot a világháborúba való bekapcsolódására milyen okok kényszerítették, az annyira köztudomású, hogy elegendőnek tartjuk, ha itt csak néhány kiemelkedőbb momentumra emlékeztetünk. Három hónap alatt az entere annyiszor tüntetett Törökország ellen, annyiszor provokálta a török önérzetet, hogy a muzulmán türelemnek is vége kellett, hogy szakadjon. Kezdve a Törökország számára Angliában készült két Dreadnought lefoglalásán, folytatva a Dardanellák elzárása miatt demonstráló, sőt erőszakoskodó ententeflottán, a Dardanellák aláaknázott, zónájának terveit kikémlelő Limpus angol admirális árulásán s végezve Anglia atrocitásain Egyiptomban, melyek a khedivét is menekülésre késztették, szinte az a csodálni való, hogy Törökország ily sokáig bírta türelemmel. De itt viszont emlékeztetni kell Enver pasának arra a kijelentésére, melyet még a világháború legelején tett, hogy t. i. Törökország tevékenysége csak a nagyon nehézkes török mozgósítás teljes befejezése után következhetik el. Mert Törökország, úgy látszik, már az első pillanatban tisztában volt vele, hogy létérdeke a kettős szövetség mellé parancsolja. Törökország fegyveres fellépésének diplomáciai előzményei különben most már a maguk teljes összeségükben a világ elé fognak tárulni. A fegyveres fellépés következme- Ellenségeskedések hadüzenet nélkül. Az orosz flotta megtámadta a török flottát. — Három orosz hajó elsülyedt. — Szehasztopol és Feodozia bombázása. - Visszavertük az orosz támadásokat farké-nál, Stary-Sambornál és a San felső folyásánál. - 7BMm fiádifoni&tiftfc iran8 — Igémét sikerek a francia-belga harctéren. — AzEmeleti 44 gjabje hőstette. A Festi Hirlap mai száma 20 oldal.