Pesti Hírlap, 1914. november (36. évfolyam, 273-302. szám)
1914-11-13 / 285. szám
T9I? novemEer 13'., pen tele. PESTI HÍRLAP ’ '-------- -------------------------------------------------------------..7.w..i,nait — Segítse Allah győzelemre a mi szultánunkat. Angol ágyunaszádok pusztulása. Konstantinápoly, nov. 11. A Tercsumani Kakikat értesülése szerint egy török motoros csónak Abadannál a Satt-El- Arab torkolata közelében egy angol ágyunaszádot megrongált, miközben az utóbbi legénységéből négyen életüket vesztették. Egy másik török motoros csónak, amely a kuvejti sejk háza előtt teljesített őrszolgálatot, egy ágyunaszáddal harcba keveredett, miközben ez utóbbit súlyosan megrongálta úgy, hogy azkésőbb elsülyedt. A görög követ Konstantinápolyban marad. Konstantinápoly, nov. 11. Az itteni görög követ határozottan megcáfolja azokat az angol részről terjesztett híreszteléseket, melyek szerint a görög követ is el fogja hagyni a legközelebbi időben Konstantinápolyt. A Teheránban elfogott német kolónia. München, nov. 11. A Münchener Neueste Nachrichten jelenti Konstantinápolyból. Amidőn a tebriszi német kolónia Teheránba ment, Mianehnél (Asserheidsan) orosz csapatok megtámadták és elfogták és Oroszországba akarták vinni. A perzsa kormánynál tett az a kísérlet, hogy az elfogottakat kiszabadítsák, eredménytelen volt. A szeidsani emir segélycsapatokat küldött, ezek azonban már elkésve érkeztek. A teheráni orosz követnél, a nemzetközi jog ezen megsértése miatt tiltakozást jelentettek be. Minthogy az oroszok a német konzult és a levéltárt nem tudták hatalmukba keríteni, gyermekeken töltöttére ki boszujukat. i y ., ti gyarmatokon. Csingtau parancsnokának távirata Vilmos császárhoz. Berlin, nov. 12. (Wolff-ügynökség.) A pekingi japán követség közvetítésével a csingtaui kormányzónak Vilmos császárhoz intézett következő jelentése érkezett ide: Csingtau, 9. A vár az összes védelmi eszközök kimerítése után roham és a középen történt áttörés következtében esett el. Az erőd és a város nehéz (egész 28 centiméterig menő kaliberű) ágyukból, kapcsolatban a tengerről intézett erős tüzelés által, súlyosan megrongálódott. Tüzérségünk ereje végül teljesen megszűnt. Veszteségünk nem tekinthető át pontosan, azonban az állandóan igen súlyos tüzelés dacára szinte kisebb, mint várni lehetett volna. Meyer-Waldeck: Tízezer japán esett el Csingtaunál. Kopenhága, nov. 12. Pétervári lapok 10.000 emberre teszik a japánok Csingtau körüli veszteségeit. Forradalmi mozgalom Abesszíniában. Berlin, nov. 12. — Saját tudósítónktól. — Páriából érkezett lapjelentések szerint Abeszszibiából jelentések jöttek, hogy ott forradalmi mozgalom van kitörőben, amely napról-napra nyugtalanítóbbá válik. A cjibuti—asabai francia vasúti vonal, valamint a massaua—abbis-abebai olasz vasúti vonal is teljesen el van pusztítva. A balkán helyzet. Bulgária aktív állásfoglalásának fő feltétele. Szófia, nov. 12. A félhivatalos Narodna Prava foglalkozik a bolgár pártok közti áramlattal és hangsúlyozza, hogy valamennyi párt között teljes egyetértés uralkodik arra nézve, hogy Bulgária aktív állásfoglalásának föléltéte nemzeti ideáljai teljesítésének teljes garanciája. Az öszszes pártok megegyeznek abban, hogy ha az összes békés eszközök elégteleneknek bizonyulnak és Bulgáriát belekényszerítik egy akcióba, ez az akció csak azzal a hatalmi csoporttá karöltve történhet, mely jó előre egyetért a bolgár nép nemzeti ideáljainak tényleges megvalósításával. Görög-bolgár határharcok, Szófia, nov. 12. A határon álló, néhány nap óta nyugtalanító működést kifejtő görög csapatok tegnap váratlanul öt helyen megtámadták Novrokop kerület határain határőreinket. Az egész vonalon fegyverharc támadt, mely estig tartott. Csapataink megelégedtek azzal, hogy a tüzelést viszonozták, a veszteségek ismeretlenek, Szerbia növekvő gyűlölete Görögország ellen. — Saját tudósítónktól. — Szófia, nov. 12. Nisből jelentik: Mentül jobban óhajtja a nép a Bulgáriához való közeledést, annál inkább növekszik a gyűlölet Görögország ellen, melyet nyilvánvalóig azzal vádolnak, hogy ígéreteit nem tartja be és hűtlenül jár el. A monarchia és a háború. Az osztrák nőegyesületek az angol kegyetlenkedések ellen. Bécs, nov. 12. — Saját tudósitónktól. — 1 . Az osztrák nőegyesületek szövetségének elnöknője, Hainisch Marianna asszony, a dán nőegyesületek utján az angol nőszövetségnek elnökéhez fordult, aki a háború kezdetén tudvalevőleg felhívást bocsátott ki az egész világ nőegyesületeihez és arra kérte őket, hogy járuljanak hozzá a háború nyomán támadt gyűlölet enyhítéséhez. Hainisch asszony utal azokra a hírekre, hogy az Angliában internált osztrákokat, magyarokat és németeket kegyetlen bánásmódban részesítik és arra kéri a semleges államokat, hogy vizsgáltassák meg az angol fogolytáborokat, annak megállapítása végett, hogy ezek a hírek mennyire felelnek meg a valóságnak. Sem Németországban, sem Ausztriában , vagy Magyarországban egyetlen egy angolt, aki egyenruhát nem hordott, le nem tartóztattak és a hatóságok nem zaklattak. Itt nincsenek is eféle fogolytáborok. Az angolok eljárása nem alkalmas arra, hogy a gyűlöletet enyhítse, hanem azt inkább csak élesztgeti. A társadalom és a háború. Háborús délutánok. A Központi Segítő Bizottság által rendezett Háborús délutánok másodika e hó 14-én (szombaton) fog megtartatni a Ritz-szálló földszinti termeiben. Öt és hat óra között teát fognak felszolgálni a hallban és a nagy ebédlőben a szokásos árak mellett. Hat órakor kezdődik az előadás a nagy szalonban. Rákosi Jenő beszédje fogja megnyitni „Háború és esztétika“ címmel, azután Hegedűs Gyula és Thomann István elődásai következnek. Jegyek kaphatók pénteken és szombaton dr u. 4—6 óráig a Ritz-szállóban levő pénztárnál. A katonák műlába. A Magyar Vöröskereszt-egylet központi igazgatósága a következő körlevelet intézte valamennyi egyleti tartalékkórházához, üdülőházához és kisegítő kórházhoz: „A császári és királyi fensége Ferenc Szalvátor főherceg, főfelügyelő úr kegyesen intézkedni méltóztatott akként, hogy a Vöröskereszt egészségügyi intézményekben amputált katonákat művégtagokkal az egyesület lássál el. Ennélfogva kérjük a t. vezetőséget, hogy adandó alkalommal hozzánk haladéktalanul jelentést tenni szíveskedjenek, melynek vételével a szükséges művégtag vagy annak beszerzési árának kiutalása iránt intézkedni fognak. Báró Feilitzsch Berthold főmegbizott-főgondnok:“ Jótékonycélú előadás. A magyar vasúti és hajózási klub hadikórháza javára ifj. Gonda Béla november 19-én, csütörtökön este 6 órakor a klub dísztermében (Csengery utca 68. sz.) „A női divat művészete és a háború“ címen szabad előadást tart. Belépőjegy ára személyenként 2 korona. * Az Egyetemi Kör december 5-én este 8 órakor (VII., Üllői út 4., 1.3.),, részben a katonáink karácsonyi ajándékainak fedezésére, részben a hadbavonultak családtagjainak segélyezésére, műsoros Mikulás tea-estét rendez. A társadalom szive. A Pesti Hírlap szerkesztősége a következő adományokat kapta: A Vörös Kereszt Egyesületnek: Bayer Oszkárné 3 K. Barta Dénes 2 KA katonák karácsonyára: Dr Lüsz gyűjtése 15 K. Hartmann Elza 6 K. Ifj. Petz Jenő Gospic 3 K. Dr Géza Imre Újvidék 50 K. Pataky Lénárdné Petre 9 K. Szenczy Gábor Késmárk 6 K. Márk Flórisné gyűjtése 12 K. Rajman Mariska Nemesvid 10 K. A bevonult katonák családjainak: Bayer Oszkárné 2 korona A Dr Légrády Ottó és Imre hadikórháza sebesültjeinek: Greszl K. János egy csomag szövet alsóruhája* Kánosy Gyuláné, ref. lelkészné, Vasadt csomag Orzsoka Viktorné részére: Gáspár Balázs Budapest 20 korona. Az elesett katonák családjainak: Pollák Sándorné 10 korona. A katonáknak meleg ruhákat küldött: Szabó nővérek (Rahó, Máramaros megye) és Fülöp Gizella (Bályok) egy csomag. • A Fonetére, Pesti biztosítóintézet tisztviselőnői az igazgatóság által adományozott pamutból nagymennyiségű hósapkát és érmelegítőt készítettek, amelyet ma küldtek át a hadsegélyző-bizottsághoz- A nemzeti kölcsöne. A hadi kölcsön és az otthon tartogatott pénzkészletek. Köztudomású dolog, hogy a közönség nagy része a takarékpénztári intézmény jelenlegi nagy elterjedtsége és fejlettsége mellett is a kelleténél jóval nagyobb készpénzkészleteket szokott odahaza tartani, amelyek így a közgazdasági forgalomból kivonatvan, gazdasági viszonyaink alakulására termékenyítő hatást nem gyakorolhatnak. E korántsem gazdaságos eljárás oka népünk konzervatív hajlandóságában gyökeredzik. A háborús állapot és a velejáró riadt, oktalan félelem ennek a gazdaságilag káros , szokásnak valóságos melegágya lett, amely növelte az otthon őrzött pénzkészletek mennyiségét. A közönség bizalmatlanságát fokozta a moratórium is, amelyben csak kevesen látják az oktalan gazdasági pánik megakadályozására feltétlenül szükséges és csupán átmeneti jellegű védő intézkedést, hanem a legtöbben károsító korlátozásnak veszik készpénzük fölött való szabad rendelkezés tekintetében. A közönség körében az az alaptalan föltevés is erősen tért hódított, hogy a moratóriumot esetleg azokra a betétekre is kiterjeszthetik, amelyeket a közönség ez év augusztus 1-e után helyez takarékba és ennek folytán a közönség úgy gondolkodik, hogy inkább gyümölcsözetlenül magánál tartja pénzkészleteit, semmint kitegye magát annak, hogy akkor, amikor szüksége lesz rá, pénzéhez ne juthasson. A befektetési alkalmaknak a gazdasági pangás következtében beállott hiánya szintén közrehatott a gyümölcsözetlenül visszatartott pénzmennyiségek növekedésére. Ezen a kedvezőtlen és káros kihatású állapoton lényegesen segíthet a most kibocsátott hadikölcsön. Ennek feltételeit és módozatait a pénzügyi kormány céltudatosan úgy állította össze, hogy ezzel a közönségnek kedvező alkalma nyíljék a háborús állapot okozta oktalan félelem és bizalmatlanság miatt gyümölcsözetlenül visszatartott pénzkészleteit föltétlenül biztosan, jövedelmezően és célszerűen elhelyezni. Föl kell világosítani a közönséget arról az általános érvényű közgazdasági igazságról, hogy a pénzünknek is — tehát a rejtve őrzött pénznek is — tulajdonképen a magyar állam hatalma, tekintélye és fizetőképessége adja meg az értékét. És ugyanezen tényezők biztosítván a kibocsátásra került hadikölcsönkötvények értékét is, önmagától értetődik, hogy a magyar állami kötvény semmivel sem nyújt kisebb biztosságot, mint maga a pénz. Különbség csak az, hogy az otthon tartogatott pénz kamatot nem hoz, míg a hadikölcsönkötvény busásan gyümölcsözik. A nemzetnek a hadikölcsön-kibocsátás sikeréhez fűződő nagy érdekei itt teljesen egybeesvén úgy az általános közgazdasági, mint a jól fölfogott magánérdekkel is, a gazdaságilag műveltebb rétegek példaadása és tájékoztató fölvilágosítása bizonyára meghozza azt a nagyjelentőségű eredményt, hogy a jelenleg gyümölcsözetlenül visszatartott tőkék nagy tömege a hadikölcsön révén belekerül a nemzet gazdasági életének vérkeringésébe és így ezek az eddig meddőségekre kárhoztatott tőkék is termékenyítő szerepet vesznek föl.