Pesti Hírlap, 1914. november (36. évfolyam, 273-302. szám)
1914-11-18 / 290. szám
10 PESTI HÍRLAP 1914. november 18., szerda, készpénzvagyonából 3500 koronát jegyez a hadikölcsönre. Az Újpesti Kereskedelmi és Iparbank 50.000 koronát jegyzett a hadikölcsönből, az újpesti államifőgimnázium tanári testülete pedig elhatározta, hogy a jótékony célokat szolgáló ifjúsági alapok minden vagyonát a hadikölcsön kötvényeibe fekteti. — Alsódabas község 10.000 kor. hadikölcsönt jegyzett. — A vakok budapesti orsz. kir. nevelő- és tanintézete tanári testülete 2400 koronát jegyzett. Ezenkívül a vak növendékek gyűjtött pénzeiből 300 koronát; a vakok Braille-könyvtára alapjából 1100 koronát; a vakok karácsonyfa-alapjából 2000 koronát; a vakok kápolna-alapjából 1400 koronát; a vakok sport-alapjából 50 koronát; a Vakok Közlönye alapjából 150 koronát jegyeztek a nemzeti kölcsönre. A szabolcsmegyei mozgalom. Megírtuk már, hogy Nyíregyháza városa az elsők között volt, akik a hadikölcsönre közpénzekből nagyobb jegyzést tettek, négyszázezer koronát jegyezvén a magyar hadikölcsönre. Most Nyíregyháza városát Szabolcs vármegye is követni fogja, amennyiben nagyobb, milliónál magasabbra rugó összeggel akar résztvenni a jegyzésben. Mint értesülünk, Szabolcs vármegye közönsége rendkívüli közgyűlésre fog összeülni, amelyen indítványt fognak előterjeszteni, mely szerint Szabolcs vármegye törvényhatósága nyolcszázezer koronás jegérzéssel, Szabolcs vármegye árvaszéke pedig ötszázötvenezer koronás jegyzéssel vegye ki részét a nemzeti kölcsönből. A nyíregyházi evangélikus egyház ötvenezer koronát szavazott meg a hadikölcsön céljaira, a nyíregyházi iparosok III. temetkezési egylete nyolcezer koronával járul a magyar hadikölcsönhöz. Komoly tanácskozások folynak, hogy a nyíregyházi önkéntes tűzoltó egylet, a főgimnázium, a nyíregyházi egyházak, az összes testületek és intézmények tőkéjüket hadikölcsön értékpapírba fektessék. A nyíregyházi püspökök Miklósy István, a görög katholikus és Geduly Henrik, az evangélikus egyházmegyék fejei, pásztorlevélben hívták föl híveiket a nemes célra. A gazdaszövetség nyilvánosközgyűlést illetőleg értekezletet tartott, amelyen a kisgazdákat kölcsönjegyzésre szólítják föl. Balla Jenő városi főjegyző az ipartestület által összehívott értekezleten a város iparosságát szólította fel privátjegyzésekre. Általában a legszélesebb körben mozgalom indult meg, amelyben előljárnak a szabolcsi pénzintézetek, amelyek szintén jelentős összeget szándékoznak jegyezni. Hozzávetőlegesen sem lehet megállapítani a szándékolt jegyzések összegét, de valószínű, hogy Szabolcsban 8—10 milliónál többre for rúgni. A pesti ág. hitv. evang egyházközség képviselőtestülete elhatározta, hogy a templomépítési alapból 100.000 koronát, a Glosius Artner-alapítványból 45.000 koronát és a nyugdíjintézeti alapból Pedig COOO koronát jegyez a hadikölcsönből. Nagykőrös képviselőtestülete Beretvás János nagybirtokos indítványára egyhangúlag 300.000 koronát szavazott meg a hadikölcsön céljaira. ^^ Brassó város 250.000, a Brassói kath. egyházközség 30.000, a Brassói ref. egyházközség 31.000 koronát jegyez a hadikölcsönből. Brassói bankoknál tömegesen folynak a jegyzések és feltűnő nagy a román jegyzések száma. Fiumei jegyzések: Weinhardt Gusztáv miniszteri tanácsos, pénzügyigazgató közlése szerint a pénzügyigazgatóság eddig 974.150 koronára gyűjtött aláírást a hadikölcsönre, amelyből 297.300 koronányi kötvényt zároltak. Az itteni bankoknál ma újabban nagyobb öszszegeket jegyeztek. . Temes vármegye törvényhatósága hétfőn tartott közgyűlésén elhatározta, hogy a hadikölcsönre 450.000 koronát jegyez. A csanádi káptalan Glattfelder Gyula püspök elnöklésével elhatározta, hogy a hadikölcsönre 1.200.000 koronát jegyez. A káptalan a hadbavonultak családtagjai részére 20.000 koronát szavazott meg. A bácsmegyei községek: Péterréve bácsmegyei község 300.000 korona, Tvrja község pedig 100.000 korona értékű kötvényt jegyzett a nemzeti hadikölcsönből. A jegyzések a megyében másutt is szinte nem várt eredménynyel járnak. Az Országos Színészegyesület elhatározta, hogy a nyugdíjintézeti alapból 100.000 koronát jegyez a hadikölcsönre. A Magyar Országos Központi Takarékpénztár a hadi kölcsönből saját számlájára 2.000.000 névértékű kötvényt jegyzett. A budapesti hetedik kerületi függetlenségi és negyvennyolcas pártkör 10.000 koronát jegyzett a magyar hadikölcsönre. Nagykőrös városa 300.000 koronát jegyzett a hadikölcsönre. Péntek József kiscsertői tanító harminc évi pusztai működése alatt megtakarított egész vagyonát, 2000 koronát, a hadikölcsön jegyzésére fordította. * Ezeken kívül a következő nagyobb jegyzésekről értesültünk: Zsigmondy Béla és családja 600.000 K, Zsigmondy Béla és Zsigmondy Dezső együttesen 400.000 K, Sloffmann József cég 500.000 K, Huber József 250.000 K, özv. Stern, Frigyesné 200.000 K, báró Stralendorff Brunóné 150.000 K, Nagy István 150.000 K, Landesmann L. József ISO.OQO K, Ágoston Lajos 100.000 K, Allstock Gyula 100.000 K, Wellisch Hugó 100.000 K, Schreiber Lajos földbirtokos, Homok 100.000 K, Schreiber Herus földbirtokos, Homok 100.000 K, gróf Ambrózy Gyula 100.000 K, Breyer Lipót és fia 100.000 K, Hammer Antal 100.000 K, id. Haggenmacher Henrik és fiai 1,250.000 K, Dréher Antal, Kőbánya 1,000.000 K, Petrozsény-Csimpai faipar Pollacsek és Scheiber 500.000 K, Hungária műtrágyagyár 150.000 K, Haworda-Wehrlandt Ferenc v. b. t. t. ő felsége magán- és családi alapjainak vezérigazgatója, 100.000 K, Návay Aladár és neje, Guttmann Hermina 100.000 K, okányi Schwarz Jakab 600.000 K, Budapest székesfőváros árvaszéke 510.000 K, Első magyar részvény serfőződe 400.000 K, Gácsi gyapjúszövet és finomposztógyár 200.000 K, Pannonhalmi főapátság 200.000 K, haraszti Jellinek Henrik 200.000 K, Kollerich Pál és fiai 150.000 K, Wolfner Józsefné 150.000 K. dr Jellinek Arthur 130.000 K. dr Hültl Hümér 100.000 K, Sváb Gyula Szolnok 100.000 K, Kickl Gézáné, Debrecen 100.000 K, Hirsch József Lajos 100.000 K, Wolfner Nándor 100.000 K. * • * A Leszámítoló Banknál mai napon eszközölt jegyzések közül a következőket emeljük ki: A bíboros hercegprímás tegnapi nagy jegyzését a banknál ma báró Hornig veszprémi biborosérsek jegyzése követi a veszprémi róm. kath. egyházmegye 1.000.000 koronás jegyzésével. Az arisztokrácia és az előkelő társadalom köréből gróf Dessewffy Miklós 100.000 K, gróf Nemes János 100.000 K, Zsolnay Miklós főrendiházi tag 200.000 K, IFess Bertfoldné 250.000 K, dr Hosszú Vazul szamosujvári püspök 20.000 K, megyeri Megyery Izidor 200.000 K, Havas Emil udv. tanácsos 50.000 K, Nagy Mihály nyug. főispán 30.000 K. összegű jegyzését említjük fel. A nagyobb vállalatok sorából: a Budapesti Államvásárpénztár rt. 500.000 K, ennek vezérigazgatója Demkó Dezső 10.000 K, a Zenta-Boskányi iparvállalatok 50.000 K, a Magyar Belhajózási rt. 100.000 K. — Baksay Sándor 60.000 koronát jegyzett. — Pagány Zsigmond wieni nagykereskedő és Beif Manó győri kereskedő nagyobb összeget jegyzett a 0 százalékos magyar nemzeti hadikölcsönre a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank belvárosi fiókjánál; egyúttal utasították a pénzintézetet, hogy jegyzésük kamatait a háborúban elesett magyar katonai özvegyeinek és árváinak segélyezésére fordítsa, fékeztetni akarják az illetékes köröket a nemzet katonai követeléseire. Az erre vonatkozó tanácskozásokon, amelyekben gróf Károlyi Mihály, a függetlenségi párt elnöke is részt vett, Károlyival szemben állott gróf Apponyi Albertnek a véleménye, aki azt hangoztatta, hogy ez idő szerint nem tartja opportunusnak a politikai kérdések bolygatását. A két ellentétes vélemény a bécsi lap szerint könnyen szakadásra vezethet a függetlenségi pártban. Erre a hírre vonatkozólag illetékes felvilágosítás céljából gróf Károlyi Mihályhoz, a függetlenségi párt elnökéhez fordultunk, aki azonban ez idő szerint nincsen Budapesten. A függetlenségi párt elnökségének többi tagja is nagyrészt távol van a fővárostól. Alkalmunk volt beszélni a párt egyik alelnökével, Földes Béla egyetemi tanárral, aki az elnöki tanács hétfői ülésén résztvett és aki következőképen nyilatkozott: — Nevetséges dolog a bécsi lap híre. A tegnapi elnöki tanácsban teljes egyetértés volt, nézeteltérés egyáltalán nem merült fel, minden határozatot egyhangúlag hoztunk. Nevetséges kombináció az egész. Ismétlem, a tegnapi ülésből kifolyólag szakadásról beszélni a függetlenségi pártban egyszerűen nevetséges erőlködés. Az elnöki tanács egy másik tagja, Szentiványi Árpád, a következőket mondta munkatársunknak: — Olvastam a cikket és kijelenthetem, hogy semmi se igaz belőle. A tegnapi ülésen abszolúte nem volt nézeteltérés, az egyes kérdések fölött való határozatokat egyhangúlag hoztuk, még szavazásra sem került a sor. A románok és a képviselőház. A román nemzetiségi párt tagjai a képviselőház jövő heti ülésein részt vesznek. A párt ez alkalomból külön értekezletet nem tart, amennyiben azonban a képviselőház többi pártjai részéről nyilatkozatok történnének, a román nemzetiségi párt nevében is várható felszólalás. Összeül a képviselőház. A függetlenségi párt egysége. Amint jelentettük, a képviselőház november 25-én néhány napos ülésszakra összeül, hogy több sürgős törvényjavaslatot, köztük a megyei tisztviselők megbízatásának meghosszabbításáról, a hadikölcsön-pénztárról, a kivételes intézkedésekről szóló törvény kiegészítéséről, az élelmiszerárak maximális megállapításáról, a moratóriumról, az ügyvédi nyugdíjintézetről és esetleg a hadbavonultak családjainak támogatásáról szóló törvényjavaslatokat elintézze. A kormány körében valószínűnek tartják, hogy a képviselőháznak ezen rövid ülésezése alatt is szóba fog kerülni az általános politikai helyzet és hír szerint kormánykörökben az az óhajtás, hogy ezek a nyilatkozatok mindössze egykét beszédre szorítkozzanak oly módon, hogy az ellenzék részéről gróf Andrássy Gyula, az alkotmánypárt vezére szólaljon fel, akinek aztán a kormány nevében gróf Tisza István miniszterelnök fog válaszolni. Ezzel kapcsolatban a Neue Freie Presse azt írja, hogy a függetlenségi párt körében szóvá akarják tenni a románoknak tett engedményeket és hivatkozva arra a nagy áldozatra, amelyet a háborúban a magyar csapatok már eddig is hoztak, cm- A kolozsvári függetlenségi párt és a román kérdés. A kolozsvári függetlenségi pártkör választmánya legutóbbi ülésében foglalkozott gróf Tisza István miniszterelnöknek Metianu János nagyszebeni metropolitához intézett levelével, valamint a kormánynak e kérdéssel kapcsolatban kiadott rendeleteivel Hosszabb vita után abban állapodtak meg, hogy a választmány az e kérdésben való állásfoglalást későbbi békésebb időre halasztja. Fővárosi ügyek. Nyugdíjazás. A tanács Hochrein Lajos polgári iskolai igazgatót szolgálatának elismerése mellett nyugdíjazta. — ösztöndijadományozás. A tanács a Schay ,Joric-féle alapítványnak üresedésben lévő két egyenkint 100 koronás ösztöndíjas helyét a II. ker. állami főreáliskola tantestületének javaslatához képest, Cziki Ervin és Cserhalmy György tanulóknak adományozta. " A füstemésztő tüzelés és a gyárosok. A fővárosi kilencedik kerületi gyárosok kezdeményezésére a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége értekezletet tartott a füstemésztő tüzelést illetőleg a legutóbbi időben történt hatósági intézkedések tárgyában. Az értekezleten dr Hegedűs Lóránt elnökölt. Dr Freund István ismertette a gyárosok álláspontját a füstemésztő tüzelés dolgában. Harrer Ferenc tanácsnok, Springer Ferenc, Magyarits Ágost, Wilcsele Vilmos, Vécsei Ede és mások felszólalása után az értekezlet kimondotta, hogy az új Építésügyi Szabályzat ama intézkedése ellen, amelynek alapján a gyárak kötelezhetők a füstemésztő tüzelésre, a gyárak szempontjából sem tesz kifogást, szükségesnek tartja azonban, hogy a hatóságok az idevágó intézkedéseiknél, amelyek súlyos anyagi megterhelést jelentenek a gyárakra nézve, a legnagyobb körültekintéssel járjanak el. A szövetség lépéseket tesz a főváros polgármesterénél és a közmunkák tanácsánál, hogy az ebben az irányban történt intézkedések felfüggesztessenek. — A katonák és a főváros fürdői. A Rudasfürdő igazgatója jelentést tett arról, hogy ez év augusztus 2-tól október 28-ig 85.700 hadbavonuló katona használta díjmentesen a Rudas-fürdő uszodáját és népfürdőjét. A tanács a jelentés tudomásulvételével a mai napon tartott ülésében olykép intézkedett, hogy úgy a hadbavonuló, mint az onnan betegen visszatért és lábbadozó katonák a Rudas-fürdő két népfürdőjét a jövőben is ingyen használhatják. A katonatisztek és egyéves önkéntesek részére a tanács 70 filléres kedvezményes jegyeket adat ki, amelyeknek el-