Pesti Hírlap, 1914. november (36. évfolyam, 273-302. szám)

1914-11-18 / 290. szám

10 PESTI HÍRLAP 1914. november 18., szerda, készpénzvagyon­ából 3500 koronát jegyez a hadiköl­csönre.­­ Az Újpesti Kereskedelmi és Iparban­k 50.000 koronát jegyzett a hadikölcsönből, az újpesti állami­­főgimnázium tanári testülete pedig elhatá­rozta, hogy a jótékony célokat szolgáló ifjúsági ala­pok minden vagyonát a hadikölcsön kötvényeibe fekteti. — Alsódabas község 10.000 kor. hadiköl­csönt jegyzett. — A vakok budapesti orsz. kir. ne­velő- és tanintézete tanári testülete 2400 koronát jegyzett. Ezenkívül a vak növendékek gyűjtött pénzeiből 300 koronát; a vakok Braille-könyvtára alapjából 1100 koronát; a vakok karácsonyfa-alap­jából 2000 koronát; a vakok kápolna-alapjából 1400 koronát; a vakok sport-alapjából 50 koronát; a Va­kok Közlönye alapjából 150 koronát jegyeztek a nemzeti kölcsönre. A szabolcsmegyei mozgalom. Megírtuk már, hogy Nyíregyháza városa az elsők között volt, akik a hadikölcsönre közpénzek­ből nagyobb jegyzést tettek, négyszázezer koronát jegyezvén a magyar hadikölcsönre. Most Nyíregy­háza városát Szabolcs vármegye is követni fogja, amennyiben nagyobb, milliónál magasabbra rugó összeggel akar résztvenni a jegyzésben. Mint érte­sülünk, Szabolcs vármegye közönsége rendkívüli közgyűlésre fog összeülni, amelyen indítványt fog­nak előterjeszteni, mely szerint Szabolcs vármegye törvényhatósága nyolcszázezer koronás jegérzéssel, Szabolcs vármegye árvaszéke pedig ötszázötvenezer koronás jegyzéssel vegye ki részét a nemzeti köl­csönből. A nyíregyházi evangélikus egyház ötven­ezer koronát szavazott meg a hadikölcsön céljaira, a nyíregyházi iparosok III. temetkezési egylete nyolcezer koronával járul a magyar hadikölcsön­h­öz. Komoly tanácskozások folynak, hogy a nyír­egyházi önkéntes tűzoltó egylet, a főgimnázium, a nyíregyházi egyházak, az összes testületek és intéz­mények tőkéjüket hadikölcsön értékpapírba fektes­sék. A nyíregyházi püspökök Miklósy István, a gö­rög­ katholikus és Geduly Henrik, az evangélikus egyházmegyék fejei, pásztorlevélben hívták föl hí­veiket a nemes célra. A gazdaszövetség nyilvános­­közgyűlést illetőleg értekezletet tartott, amelyen a kisgazdákat kölcsönjegyzésre szólítják föl. Balla Jenő városi főjegyző az ipartestület által összehí­vott értekezleten a város iparosságát szólította fel privátjegyzésekre. Általában a legszélesebb körben mozgalom indult meg, amelyben előljárnak a sza­bolcsi pénzintézetek, amelyek szintén jelentős össze­get szándékoznak jegyezni. Hozzávetőlegesen sem lehet megállapítani a szándékolt jegyzések összegét, de valószínű, hogy Szabolcsban 8—10 milliónál többre fo­r rúgni. A pesti ág. h­itv. evang egyházközség képviselőtestülete elhatározta, hogy a templomépíté­si alapból 100.000 koronát, a Glosius Artner-alapít­ványból 45.000 koronát és a nyugdíjintézeti alapból P­edig COOO koronát jegyez a hadikölcsönből. Nagykőrös képviselőtestülete Beretvás János nagybirtokos indítványára egyhan­gúlag 300.000 koronát szavazott meg a hadikölcsön céljaira. ^^ Brassó város 250.000, a Brassói kath. egyházközség 30.000, a Brassói ref. egyházközség 31.000 koronát jegyez a hadikölcsönből. Brassói bankoknál tömegesen foly­nak a jegyzések és feltűnő nagy a román jegyzések száma. Fiumei jegyzések: Weinhardt Gusztáv miniszteri tanácsos, pénz­ügyigazgató közlése szerint a pénzügyigazgatóság eddig 974.150 koronára gyűjtött aláírást a hadiköl­csönre, amelyből 297.300 koronányi kötvényt zárol­tak. Az itteni bankoknál ma újabban nagyobb ösz­szegeket jegyeztek. . Temes vármegye törvényhatósága hétfőn tartott közgyűlésén elhatározta, hogy a ha­dikölcsönre 450.000 koronát jegyez. A csanádi káptalan Glattfelder Gyula püspök elnöklésével elhatározta, hogy a hadikölcsönre 1.200.000 koronát jegyez. A káptalan a hadbavonultak családtagjai részére 20.000 koronát szavazott meg. A bácsmegyei községek: Péterréve bácsmegyei község 300.000 korona, T­vrja község pedig 100.000 korona értékű kötvényt jegyzett a nemzeti hadikölcsönből. A jegyzések a megyében másutt is szinte nem várt eredménynyel járnak. Az Országos Színészegyesület elhatározta, hogy a nyugdíjintézeti alapból 100.000 koronát jegyez a hadikölcsönre. A Magyar Országos Központi Takarékpénztár a hadi kölcsönből saját számlájára 2.000.000­­ név­értékű kötvényt jegyzett. A budapesti hetedik kerületi függetlenségi és negyvennyolcas pártkör 10.000 koronát jegyzett a magyar hadikölcsönre. Nagykőrös városa 300.000 koronát jegyzett a hadikölcsönre. Péntek József kiscsertői tanító harminc évi pusztai működése alatt megtakarított egész vagyonát, 2000 koronát, a hadikölcsön jegyzé­sére fordította. * Ezeken kívül a következő nagyobb jegyzések­ről értesültünk: Zsigmondy Béla és családja 600.000 K, Zsigmondy Béla és Zsigmondy Dezső együtte­sen 400.000 K, Sloffmann József cég 500.000 K, Huber József 250.000 K, özv. Stern, Frigyesné 200.000 K, báró Stralendorff Brunóné 150.000 K, Nagy István 150.000 K, Landesmann L. József ISO.OQO K, Ágoston Lajos 100.000 K, Allstock Gyu­la 100.000 K, Wellisch Hugó 100.000 K, Schreiber Lajos földbirtokos, Homok 100.000 K, Schreiber Herus földbirtokos, Homok 100.000 K, gróf Ambró­zy Gyula 100.000 K, Breyer Lipót és fia 100.000 K, Hammer Antal 100.000 K, id. Haggenmacher Hen­rik és fiai 1,250.000 K, Dréher Antal, Kőbánya 1,000.000 K, Petrozsény-Csimpai faipar Pollacsek és Scheiber 500.000 K, Hungária műtrágyagyár 150.000 K, Haworda-Wehrlandt Ferenc v. b. t. t. ő felsége magán- és családi alapjainak vezérigaz­gatója, 100.000 K, Návay Aladár és neje, Guttmann Hermina 100.000 K, okányi Schwarz Jakab 600.000 K, Budapest székes­főváros árvaszéke 510.000 K, Első magyar részvény serfőződe 400.000 K,­ Gácsi gyapjúszövet és finomposztógyár 200.000 K, Pan­­non­halmi főapátság 200.000­ K, haraszti Jellinek Henrik 200.000 K, Kollerich Pál és fiai 150.000 K, Wolfner József­né 150.000 K. dr Jellinek Arthur 130.000 K. dr Hültl Hümér 100.000 K, Sváb Gyula Szolnok 100.000 K, K­ickl Gézáné, Debrecen 100.000 K, Hirsch József Lajos 100.000 K, Wolfner Nán­dor 100.000 K. * • * A Leszámítoló Banknál mai napon eszközölt jegyzések közül a következőket emeljük ki: A bíboros hercegprímás tegnapi nagy jegyzését a banknál ma báró Hornig veszprémi bi­borosérsek jegyzése követi a veszprémi róm. kath. egyházmegye 1.000.000 koronás jegyzésével. Az arisztokrácia és az előkelő társadalom kö­réből gróf Dessewffy Miklós 100.000 K, gróf Nemes János 100.000 K, Zsolnay Miklós főrendiházi tag 200.000 K, IFe­ss Bertfoldné 250.000 K, dr Hosszú Vazul szamosujvári püspök 20.000 K, megyeri Me­gyery Izidor 200.000 K, Havas Emil udv. tanácsos 50.000 K, Nagy Mihály nyug. főispán 30.000 K. összegű jegyzését említjük fel. A nagyobb vállalatok sorából: a Budapesti Államvásárpénztár rt. 500.000 K, ennek vezérigaz­gatója Demkó Dezső 10.000 K, a Zenta-Boskányi iparvállalatok 50.000 K, a Magyar Belhajózási rt. 100.000 K. — Baksay Sándor 60.000 koronát jegy­zett. — Pagány Zsigmond wieni nagykereskedő és Beif Manó győri kereskedő nagyobb összeget jegy­zett a 0 százalékos magyar nemzeti hadikölcsönre a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank belvárosi fiókjánál; egyúttal utasították a pénzintézetet, hogy jegyzésük kamatait a háborúban elesett ma­gyar katonai­ özvegyeinek és árváinak segélyezésére fordítsa, fékeztetni akarják az illetékes köröket a nemzet katonai követeléseire. Az erre vonatkozó tanács­­kozásokon, amelyekben gróf Károlyi Mihály, a függetlenségi párt elnöke is részt vett, Károlyival szemben állott gróf Apponyi Albertnek a vélemé­nye, aki azt hangoztatta, hogy ez idő szerint nem tartja opportunusnak a politikai kérdések boly­gatását. A két ellentétes vélemény a bécsi lap szerint könnyen szakadásra vezethet a független­ségi pártban. Erre a hírre vonatkozólag illetékes felvilágosítás céljából gróf Károlyi Mihályhoz, a függetlenségi párt elnökéhez fordultunk, aki azon­ban ez idő szerint nincsen Budapesten. A függet­lenségi párt elnökségének többi tagja is nagyrészt távol van a fővárostól. Alkalmunk volt beszél­ni a párt egyik alelnökével, Földes Béla egyetemi tanárral, aki az elnöki tanács hétfői ülésén részt­vett és aki következőképen nyilatkozott: — Nevetséges dolog a bécsi lap h­íre. A tegnapi elnöki tanácsban teljes egyetértés volt, nézeteltérés egyáltalán nem merült fel, min­den határozatot egyhangúlag hoztunk. Ne­vetséges kombináció az egész. Ismétlem, a tegnapi ülésből kifolyólag szakadásról beszél­ni a függetlenségi pártban egyszerűen nevet­séges erőlködés. Az elnöki tanács egy másik tagja, Szent­iványi Árpád, a következőket mondta munkatár­sunknak: — Olvastam a cikket és kijelenthetem, hogy semmi se igaz belőle. A tegnapi ülésen abszolúte nem volt nézeteltérés, az egyes kér­dések fölött való határozatokat egyhangúlag hoztuk, még szavazásra sem került a sor. A románok és a képviselőház.­ ­ A román nemzetiségi párt tagjai a képviselő­ház jövő heti ülésein részt vesznek. A párt ez alka­lomból külön értekezletet nem tart, amennyiben azonban a képviselőház többi pártjai részéről nyi­latkozatok történnének, a román nemzetiségi párt nevében is várható felszólalás. Összeül a képviselőház. A függetlenségi párt egysége. Amint jelentettük, a képviselőház november 25-én néhány napos ülésszakra összeül, hogy több sürgős törvényjavaslatot, köztük a megyei tisztvi­selők megbízatásának meghosszabbításáról, a ha­dik­öl­csön-pénztárr­ól, a kivételes intézkedésekről szóló törvény kiegészítéséről, az élelmiszer­árak maximális megállapításáról, a moratóriumról, az ügyvédi nyugdíjintézetről és esetleg a hadbavonul­tak családjainak támogatásáról szóló törvényjavas­latokat elintézze. A kormány körében valószínűnek tartják, hogy a képviselőháznak ezen rövid ülése­zése alatt is szóba fog kerülni az általános politi­kai helyzet és hír szerint kormánykörökben az az óhajtás, hogy ezek a nyilatkozatok mindössze egy­két beszédre szorítkozzanak oly módon, hogy az el­lenzék részéről gróf Andrássy Gyula, az alkot­mánypárt vezére szólaljon fel, akinek aztán a kor­mány nevében gróf Tisza István miniszterelnök fog válaszolni. Ezzel kapcsolatban a Neue Freie Presse azt írja, hogy a függetlenségi párt körében szóvá akar­ják tenni a románoknak tett engedményeket és hivatkozva arra a nagy áldozatra, amelyet a hábo­rúban a magyar csapatok már eddig is hoztak, cm- A kolozsvári függetlenségi párt és a rom­án kérdés. A kolozsvári függetlenségi pártkör választ­mánya legutóbbi ülésében foglalkozott gróf Tisza István miniszterelnöknek Metianu János nagysze­beni metropolitához intézett levelével, valamint a kormánynak e kérdéssel kapcsolatban kiadott ren­deleteivel Hosszabb vita után abban állapodtak­ meg, hogy a választmány az e kérdésben való állás­foglalást későbbi békésebb időre halasztja. Fővárosi ügyek. Nyugdíjazás. A tanács Hochrein Lajos polgári iskolai igazgatót szolgálatának elism­e­rése mellett nyugdíjazta. — ösztöndijadományozás. A tanács a Schay ,Joric-féle alapítványnak üresedésben lévő két egyenkint 100 koronás ösztöndíjas helyét a II. ker. állami főreáliskola tantestületének javasla­tához képest, Cziki Ervin és Cserhalmy György tanulóknak adományozta. "­­ A füstemésztő tüzelés és a gyárosok. A fővárosi kilencedik kerületi gyárosok kezdemé­nyezésére a Magyar Gyáriparosok Országos Szövet­sége értekezletet tartott a füstemésztő tüzelést ille­tőleg a legutóbbi időben történt hatósági intézke­dések tárgyában. Az értekezleten dr Hegedűs Ló­ránt elnökölt. Dr Freund István ismertette a gyá­rosok álláspontját a füstemésztő tüzelés dolgában. Harrer Ferenc tanácsnok, Springer Ferenc, Magya­­rits Ágost, Wilcsele Vilmos, Vécsei Ede és mások felszólalása után az értekezlet kimondotta, hogy az új Építésügyi Szabályzat ama intézkedése ellen, amelynek alapján a gyárak kötelezhetők a füst­emésztő tüzelésre, a gyárak szempontjából sem tesz kifogást, szükségesnek tartja azonban, hogy a ható­ságok az idevágó intézkedéseiknél, amelyek súlyos anyagi megterhelést jelentenek a gyárakra nézve, a legnagyobb körültekintéssel járjanak el. A szövet­ség lépéseket tesz a főváros polgármesterénél és a közmunkák tanácsánál, hogy az ebben az irányban történt intézkedések felfü­ggesztessenek. — A katonák és a főváros fürdői. A Rudas­fü­rdő igazgatója jelentést tett arról, hogy ez év augusztus 2-tól október 28-ig 85.700 hadbavonuló katona használta díjmentesen a Rudas-fürdő­ uszodáját és népfürdőjét. A tanács a jelentés tu­domásulvételével a mai napon tartott ülésében olykép intézkedett, hogy úgy a hadbavonuló, mint az onnan betegen visszatért és lábbadozó katonák a Rudas-fürdő két népfürdőjét a jövő­ben is ingyen használhatják. A katonatisztek és egyéves önkéntesek részére a tanács 70 filléres kedvezményes jegyeket adat ki, amelyeknek el-

Next