Pesti Hírlap, 1914. november (36. évfolyam, 273-302. szám)

1914-11-26 / 298. szám

vívtak a franciákkal. Mihelyst két repülőgép a levegőben találkozott és támadásba bocsátko­zott egymással, elsőbben is arról volt szó, hogy melyik tudja az ellenfelét a sebesebb magas­sági repülésben túlszárnyalni. Lüttichnél történt. Egy nappal a Loudin­erőd bevéttele előtt egy német pilótatiszt föl­ereszkedett felderítési útra. Fenn a magasban szembe került vele egy francia repülőgép és az alkotmány elülső részén elhelyezett gépfegy­ver nyomban tüzelni kezdett rá. A német tiszt tüstént felismerte a veszedelmet, hamarosan fölébe került ellenfelének s közben szakadat­lanul tüzelt, amit a francia nem tudott olyan meredeken fölfelé viszonozni. A felülről irány­zott lövések eltalálták az ellenséges pilótát vagy a motor egyik fontos alkotó részét, mert a repülőgép kődarab módjára zuhant le a földre. A taktika szempontjából is egészen más szempontok vezérlik a németeket, mint a franciákat. A háború első napjaiban a franciák messzire behajszolták német területre az ő repülőgép-flottájukat, hogy megzavarják a mozgósítást és elpusztítsák a fontosabb hida­kat, pályaudvarokat, stb. Minduntalan történ­tek éjszakai támadások a frankfurti központi pályaudvar, a mainzi Rajna-híd és más pontok ellen. Valamennyi ilyen támadás kudarcot vallott, a lehajított bombák célt tévesztettek és egy egész sereg kitűnő francia pilótát lőttek le a háborúnak már ebben az első időszakában. A németek csak­ akkor kezdték sorompó­ba állítani az ő repülőiket, amikor befejeződött a mozgósítás és megindult az előnyomulás. A felderítési repülések csakhamar arra a ta­pasztalatra vezettek, hogy az addig harcszerű­nek számított ezerötszáz méteres magasság alacsony és hogy a repülőknek derült időben jóval magasabbra kell emelkedniük, ha ki akarnak jutni az ellenség lőtávolából. A ma­gasság növekedésével gyarapodtak a meg­figyelés akadályai is. A tüzelési nemek közül az ágyúzás bizonyult a legveszedelmesebbnek. Megnehezítette a repülők munkáját az is, hogy a motor kattogása miatt mindaddig nem lettek figyelmessé a feléjük irányított lövésre, amíg hirtelen közelükben fel nem robbant egy srapnell, mire aztán sietve kellett megváltoz­tatniuk a magassági helyzetet és a repülés irá­nyát. Észrevették azonkívül azt a megnyug­tató tényt is, hogy bár gyakran egész kis golyó­zápor érte a repülőgép szárnyait, de azért a készülék még sem zuhant le. A pilóták le­szállás után egyszerűen betapasztották a lyukakat és oda jegyezték melléjük a sérülés napját. A temérdek német repülőgép között nincs úgyszólván egy sem, amelyik nem mu­tathatna fel ilyen dicsőséges sebeket, amelyekre joggal lehet büszke a repülőgép vezetője. Rendkívül fontos dolog, hogy a meg­figyeléseket végző utas is értsen, úgy ahogy, a gép kezeléséhez. Amikor a németek előnyomul­tak Chalons irányában, két pilótatiszt fölszállt földerítés végett. Egyszerre csak egy erdő szé­léről heves gyalogsági tüzelés zúdult feléjük. A gép vezetője oly súlyosan megsebesült a mel­lén, hogy eszméletlenül dúlt előre. A meg­figyelőtiszt tudott bánni a géppel annyira, hogy leereszkedhetett a földre. Sajnos azonban a franciák kellős közepébe került, ahol esze­veszett lövöldözés fogadta és ő is könnyebben megsebesült a fején. Aztán persze foglyul ej­tették. Utóbb, amikor a franciáknak az ellen­séges szorongattatás miatt nagyon sietőssé vált a visszavonulás, a zűrzavarban szerencsésen elillant a fogoly pilóta és most­ megint ott szolgál az Einem-hadseregben. Fehéri Annátul.­ ­ 1915. november 26., csütörtök. PESTI HÍRLAP Rettegés a német inváziótól. (Küszöbön a német flotta, támadása. ) Befejezésükhöz közelednek a német előkészületeit.) Bécs, nov. 25. Hogy mekkora az angolok félelme az esetleges német inváziótól, arra nézve jellemző az a londoni jelentés, hogy az angol nagy lapok katonai írói majdnem egyhangúan azon a vé­leményem vannak, hogy a német tengeri flottá­nak az angol tengerpart ellen irányuló akciója közvetlenül küszöbön áll. Ezt a véleményt azzal indokolják, hogy a Keleti-tengernek mind­inkább fokozódó befagyása következtében a németek keleti-tengeri flottája másutt QOSZ-nálható fel és hogy így az Északi-tengeren a német haderőket jelentékenyen gyarapítják. Ezenkívül alkalmasint befejezésükhöz közeled­nek azok a széleskörű előkészületek, amelyek­et a háború kitörése óta Kielben és Hamburgban tettek. Az angol, katonai szakírók egyáltalán nem tartják kizártnak, hogy német csapatok Angliában partra szállanak­. Egyik-másik ka­tonai író felszólítja az angol kormányt, hogy ebben az esetben kíméletlen frankti­er-harcot indítson a német inváziós csapatok ellen. India új alkirályt kap. Rotterdam, nov. 25. A londoni „Daily Mail" jelenti november 20-ról, hogy India új alkirályt fog kapni. Az indiai lázadásról szóló hírek*túlzottan". (!) Mindamellett a kormány, minden eshetőségre ké­szen, elővigyázatossági rendszabályokat léptet élet­be, hogy Indiától távol tudjon tartani minden vallási vagy politikai agitációt. Kirabolt fegyverszállító kocsi. Rotterdam, nov. 24. A Rotterdamserie Courant egy angol lap alapján közli, hogy szombat este az ír önkéntesek­nek szánt 90 fegyverrel megrakott kocsit Dublin­ban mintegy 50 főnyi csoport lesből megtámadta és kirabolta. A kiséret nem állott ellen. Merénylet egy angol őrnagy ellen. Kopenhága, nov. 25. — Saját tudósítónktól. — A „Gentral News" jelenti Bombayből. Egy sepoy (indiai katona) merényletet követett el An­derson angol őrnagy ellen, akit oldalfegyverével agyonszúrt. Az angol tiszt éppen készült ezredével egy Európába induló hajóra szállni. A merénylő­benszülött katonát nyomban agyonlőtték. Angol vereség Kelet-Afrikában. Hága, nov. 25. Az angol követség közli: A Kelet-Afrikából legutóbb érkezett jelentések szerint, amikor híre járt, hogy egy fontos német vasúti állomás gyen­gén van megszállva, brit Kelet-Afrikából egy an­gol csapatot küldtek ki, hogy az állomást elfog­lalja. Az angol csapatok 2-án partraszálltak és az ellenséges állások felé nyomultak, amelyről azonban kitűnt, hogy igen erős. Az angol csapat ugyan elérte a­ várost, de kénytelen volt vissza­vonulni. Veszteségük 800 ember volt. Részleges mozgósítás, London, nov. 25. A Reuter-ügynökség jelenti Liszabonból 24-iki kelettel. Miután a miniszterelnök az egybegyűlt képviselők és szenátorok előtt kije­lentését megtette, a kongresszus egyhangúlag elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely fel­hatalmazza a kormányt, hogy Angliával fenn­álló egyezménye atlapján a jelenlegi konflik­tusban olyképen interveniáljon, amint azt leg­jobbnak tartja. Felhatalmazást nyer a kor­mány, hogy az ehhez szükséges intézkedéseket megtegye. A lapok jelentése szerint holnap vagy holnapután jelenik meg a részleges moz­ A Szuez-csatorna veszedelme. Róma, nov. 25. A Corriere d'Italia tudósítója jelenti Alexandriából: Megdönthetetlen tény, hogy a tö­rökök eljutottak a Szuez-csatornáig és minden fegyvernemből összealakított előhadaik erőltetett meneteléssel nyomulnak Izmaila felé. Indiai ka­tonák teveháton a csatorna partjában, közel össze­ütköztek a beduin lovassággal. A döntő pillanatban ott termett a török lovasság és szétugrasztotta az indiai tevés csapatokat. A veszteség mind a két részen nagy volt, de az angolok kereken tagadják vereségüket. Berlin, nov. 25. Milánóból táviratozzál?: Az itteni lapok je­lentése szerint a törökök El Khaznánál, a Balah-tó torkolatánál mind a két partot elzárták és ezzel le­hetetlenné tették, hogy az angolok csapatokat szállítsanak a Szuez-csatornához. * A Balah-tó Port-Saidtól azaz a Szuez­csatorna északi végétől ötven kilométerre fek­szik dél felé. A tó azon része, melyen a csatorna átvezet, mintegy öt kilométer széles. Ismaila a Timsah-tón fekszik mintegy tíz kilométerre délre a Balah-tó déli partjától. A város a Szuez-csatorna vállalat hajózási al­kalmazottainak, a felügyelőknek és kalauzok­nak lakóhelye, óriási raktáraiban pedig renge­teg anyag van felhalmozva. Ismaila azonkívül még fontos vasúti gócpont is, mivel innen ágazik el a port-said—szuezi vasútból a Ram­ses és Lagastén keresztül Alexandriába és Kairóba vezető vasúti vonal. A törökök az által tehát, hogy Ismaila ellen vonulnak, nemcsak a Szuez-csatorna legfontosabb állomását, hanem az egész angol védelmi romi főtápvonalát akar­ják kézrekeríteni. Angol és francia hajóraj a Dardanellák előtt. Köln, nov. 25. — Saját tudósítónktól. — Athéni jelentés szerint egy angol-francia hajóraj cirkál a Dardanellákon kívüli vizekben. A hajóraj bombázott öt török torpedónaszádot. Egy másik hajóraj kisázsiai partjai körül ran. gósításról szóló rendelet. Egyidejűleg kiált­ványt intéz a hadügyminiszter az országhoz. Török hivatalos jelentés. Konstantinápoly, nov. 25. (Elkésve érkezett.) A főhadiszállásról jelentik: Az e hó 19-én Basszarali környékén folyó harcok után, amelyekben az angolok közül igen számosan kerül­tek fogságba és amelyek az ellen­ségre súlyos veszteségekkel jártak, segítségül küldött újabb csapatok­kal egyesülve, agyunaszáriai tűsé­nek védelme alatt az angol haderő a folyó mentén lassan előrenyo­mult. A mi csapataink új pozíciók­ban várják az ellenséget, ahol azt hajóágyúk nem támogathatják. Ki-Ifa mellett egy gőzösünket baleset­­ érte. A többi hadiszintezekről ma nem érkezett je­lentés. * Néhány nap előtt jelentette a török főhadi­szállás, hogy Bat-el-Arabnál, a Tigris-folyó torkola­tánál, győzelmet arattak a török csapatok és meg­hiúsították, hogy a Perzsa-öbölből az angolok csapa­tokat szállítsanak partra. A mostani jelentésben említett Basszarali, a Tigris-folyó mentén, annak­ torkolatától 85 kilométernyire fekszik. A török gőzös, melynek neve „Nílus partja" , amelyről a hivatalos jelentés szól, kétszáz tonnás hajó volt, amelyet aknalerakásra használtak. Hir szerint e hajó beleütközött azon tengeralatti aknák­ egyikébe, amelyek egy bolgár kikötőből szabadultak ki és amelyeket az ár Kil­a elé sodort.

Next