Pesti Hírlap, 1914. november (36. évfolyam, 273-302. szám)

1914-11-27 / 299. szám

1911. november 27., péntek­. PESTI HIRLAP Német támadás az Aisne arcvonalán. Páris,­ nov. 26. 'A lapok, amelyek hetek óta hirdetik, hogy az Aisne melletti csata a francia hadsereg győzelmével végződött, hogy továbbá a néme­tek visszavonulása Észak-Franciaországból mindennap várható és hogy a német hadsereg már sokkal gyöngébb, semhogy újra offenzívát kezdjen, ugyanezek a lapok most már kezdik a nyilvánosságot előkészíteni arra, hogy a német offenzíva a legnagyobb mértékben ismét vár­ható. Bovnai tábornok így ír a Matinban: „Még néhány hetet kell Joffre tábornoknak adnunk. Az 1914 évi angol sorkötelesek segítségével én megfelelő munícióval előbbre fogunk jutni. Addig elég, ha állásunkat megtarthatjuk". Roussel alezredes a Libertében így ír: Úgy látszik, hogy az Aisne melletti második csatának nincsenek komoly következményei. Talán majd a jövő mást mutat. Egyelőre csak azt bizonyítja, hogy a németek még egyszer meg akarják kísérelni, hogy döntő csapást mérjenek az arcvonalnak Páris közelében levő része ellen. A Figaro írja: Nem igen valószínű, hogy a németek bombázásokkal beérik. Sokkal in­kább hihető, hogy ezzel az erősebb offenzívát k­észítik elő. Lehet, hogy az offenzíva az általuk megválasztott pontokon, amelyeket mi nem is­merünk, már megkezdődött, de afelől bizonyo­sak lehetünk, hogy az offenzíva a francia had­vezetőséget nem fogja készületlenül találni. Megújulnak az északfranciaországi harcok. Amsterdam, nov. 26.­ A Handelsblad jelenti Londonból. A Daily Chronicle jelenti Észak-Franciaország­tól, hogy az angol-francia seregeket 48 óra óta a németek hatalmas erővel támadják az Yperntől Labasséeig nyíló arcvonalon. A harc, hír szerint, terjedelem és hevesség tekintetében hasonló a Marne és Yser melletti harcokhoz. A németek a harcot nagy erősítésekkel és új ágyukkal kezdték. A francia és brit seregek közvetlen együttműködéssel dolgoznak és a leg­nehezebb ágyuk vannak működésben. A tengermenti harcok. Köln, nov. 26. A Kölnische Zeitungnak jelentik különös fentartással rotterdami kereskedői körökből, hogy Anglia minden kereskedelmi gőzöst fel­tartóztat, mert angol csapatokat akar Zeebrüg­gebe küldeni.­­Amsterdam, nov. 26. A Telegraaf jelenti Sluisból 25-iki kelettel, Zeebrügge bombázásáról túlzott hírek kerülte forgalomba. A kikötőnegyedben csak egy épület gyuladt ki, a tulajdonképeni Zeebrügge várost a bombázás nem érte. A németek néma ágyúi. Rotterdam, nov. 26. A Daily Chronicle jelenti Észak-Francia­országból. Az egyesült francia-angol csapatokat az Yperntől La Basséeig terjedő vonalon a né­metek hevesen megtámadták és olyan csata fejlődött, mely stílusában és hevességében ha­sonlít a Marne melletti csatára; a németek nagy csapaterősítésekkel és új ágyukkal vesz­nek részt e harcban. Ezek az ágyuk a legcsodá­latosabbak, amiket a haditechnika eddig pro­dukált. A kaliberükről nem lehet semmit sem tudni, csak annyit lehetett megállapítani, hogy harminc kilométer távolságra visznek és kilö­vésükkor nem adnak hangot. Az ágyúdörgést csak akkor lehet hallani, amikor már a lövedé­kek lecsaptak. A németek Belgiumot elzárták a külvilágtól. — Nagy eseményei­ előtt? — Köln, nov. 26. — Saját tudósítónktól. — A Kölnische Zeitung jelenti Kopenhágá­ból. Itt azt hiszik, hogy a németek Belgiumban nagy dolgokat készítenek elő, mert csaknem az egész országot elzárták a külvilágtól. Az idő tartósan nagyon hideg, az utak és a földek ke­ményre vannak fagyva. A francia parlament összehívása. —­­A kormány vendégszereplése Parisban. — Páris, nov. 26. A Temps foglalkozik a parlamentnek de­cember közepére tervezett összehívásával és föl­veti azt a kérdést, hogy vajon ez a kormánynak Párisba való visszatérését jelenti-e és kijelenti, hogy az ellenség még tíz kerületet tart egészben vagy részben megszállva. Elérkezik a nap, ami­kor az ellenséget megfelelően visszaszorítják és a kormány visszatérhet Párisba. Addig is a ka­marák Párisban tarthatják üléseiket. A minisz­terek, akiknek jelenléte az ülésen kívánatos, részt vehetnének az üléseken és nyomban azután visszautazhatnának Bordeauxba. A Párisban el­intézendő ügyek csak rövid időt vesnnének igénybe. A parlamenttől felhatalmazást fognak kérni adók beszedésére és a jövő évi kiadások megszavazására. Amennyiben a kormánynak nyilatkozatokat kellene tennie, úgy azokat nem nyílt ülésen, hanem bizalmas jellegük miatt, a költségvetési bizottságban fogja megtenni. A ka­marák valószínűleg csak szavazni fognak. Nem tételezhető fel — úgymond a lap — hogy a szó­ban forgó törvényjavaslatokról vagy interpellá­ciókról nyílt vitát kezdenének. Páris türelmesen fogja bevárni azt az időt, amikor a kormány tel­jes egyetértésben a generalisszíniussal és a fele­lős tábornokokkal, lehetségesnek fogja tartani a visszatérést. Poincaré Párisban. Páris, nov. 26. Poincaré elnök Viviani miniszterelnök társaságában ma ideérkezett. Munkában a német aviatikusok­. Berlin, nov. 26. A Lokalanzeigernek jelentik Kopenhágá­ból. Párisi lapjelentések szerint a német aviati­kusok az utóbbi napokban élénk tevékenységet fejtenek ki. Észak-Franciaország több városát aviatikusok bombázták. Basfleulban egy német Taube veszteségeket okozott az angol csapatok­nak. Hazebrookban öt bomba csapott le, jelen­tékeny kárt okozva anyagban és több embert megöltek vagy megsebesítettek. Féltékenykedés az angolok és franciá­­ között. Gent, nov. 26. A legutóbbi francia hivatalos jelentés azt a félre nem érthető mondatot tartalmazza hogy Flandriában és Észak-Franciaországban a fran­cia csapatok végzik a főmunkát. Ez a mondat vá­lasz azokra az angol forrásból származó hí­rekre, melyek az említett harctéren a szövetsége­sek részéről mutatkozó ellenállást az angolok ja­vára írták. Feltűnő Joffre jelentésének hallga­tása a flandriai partnak tegnapelőtt angol hajók­ról történt bombázásáról. A német csapatoknak az Yser-csatornánál történt jelentékeny előhala­dása arra indította a francia vezérkart, hogy Dixmuidennél és Bixschotenél megerősítse a francia csapatokat. Joffre rendreutasítja a tisztjeit. Berlin, nov. 25. Joffr­e tábornok francia generalisszimus leg­utóbb a következő napiparancsot adta ki: — Tudomásomra jutott, hogy több tiszt durván megtámadta katonáit és barátságtala­nul bánt a legénységgel s a­mi a legsúlyosabb, előjogokat vindikált magának az étkezéseknél, amik pedig nem illetik meg. A köztársaság a tejet és nem a gyomrot tette meg tisztnek. Örülnék, ha azt látnám, hogy a tisztek nem csak a bátorság terén nyújtanak ragyogó pél­dát a csapatoknak, hanem nagylelkűségükkel is. A csapatoknak a győzelemhez nemcsak táplá­lékra van szükségük, hanem szellemi erőkre is, mert hiszen a háború eseményei között és az otthonra való visszaemlékezések miatt, amúgy is sokat szenvednek. A lélek fűszerét a tisztek becsülése és barátságos magatartása szolgáltat­ Páris fölött. — rA Pesti Hirlap kiküldött hadUudSaitijátil, — Nyugati nagy főhadiszállás, nov. 22. Az Aisne mentén kifejlődött hadállási harcokban jelentős szerepe volt a repülőgépek csatározásának és mindenekfölött a bomba­vetésnek. Kivált Rheims tájékán lehetett gyak­ran látni cirkálni egy­­ellenséges pilótát, aki állandóan elérhetetlen magasságban szállt el a német tüzérség és gyalogsági hadállások fö­lött és mihelyt kijutott az ágyuk lőtávolából, lejebb ereszkedett és bombákat dobott le az országúton végigvonuló hadoszlopokra. Az egyik tüzérezred parancsnoka, hogy ártalmat­lanná tegye a veszedelmes repülőt, két tarac­kot állított föl a tüzérségi hadállás mögött és amikor megint ellátogatott oda a repülőgép, lelőtték. Általán gyakran bevált az a mód­szer, hogy azokon a helyeken, ahol ismételten megjelent egy repülőgép, teljes fedezékben ta­rackokat állítottak föl és amikor aztán a ké­szülék földerítés végett alacsonyabban hasí­totta a levegőt, hirtelenében tűz alá fogták. Kitűnő eredményeket értek el a német pilóták a hosszútávolsági földerítő repülések terén. Azóta, hogy egy bátor hesseni drago­nyos hadnagy elsőnek jelent meg Páris fölött és ott bombákat hajított le, a Szajnaváros ked­velt kiránduló helye lett a ném­et hadsereg re­pülőinek. Egy ismeretes nevű pilótatiszt, aki a mi­napában maga is elrepült Páris felé, ezeket mondotta el nekem útjáról: — Délelőtt negyed tízkor indultam el az én repülőgéptáboromból és már tizenegy óra ötvenöt perckor alattam láttam elterülni Pá­ris városát. Már messziről megpillantottaite as Eiffel-tornyot és csakhamar a végtelen ház­tömbök fölött szálltam el. Olyan hatással volt rám a látvány, mint hogyha a térképemet né­zegettem volna. A Madeleine, a Place de la Concorde, a Cham­ps Elysée és az Arc de Triomph. Egyszerre csak azt vettem észre, hogy Páris mintha megbénult volna és mintha néhány percre elállott volna a szívverése. A forgalom megakadt. A villamos vasutak, az automobilok, a bérkocsik, az omnibuszok mind megállottak a rémülettől. A milliós város egész érdeklődése mifelénk irányult. Tíz bombát dobtam le, amelyek közül — mint utóbb a pá­risi lapokból megtudtam — az egyik az észak­nyugati pályaudvarra esett és egy kocsit leso­dort a vágányokról. Négy ember meghalt és 5 fa. A tiszt irányítja a hadsereg hangulatát és nekünk emelkedett, örvendező hangulatra van szükségünk. Német orvosok tiltakozása francia rágalmak ellen. Berlin, nov. 26. A német orvosok szövetsége a következő til­takozást teszi közzé: Az a becstelen hadjárat, amelyet az ellenségek hazugsággal és rágalmak­kal folytatnak Németország becsülete ezren, újabb áldozatot követelt. Párisi bírák arra ra­gadtatták magukat, hogy fogságba jutott német orvosokat a lakosság ellen állítólag elkövetett erőszakosságok és sebesültek hanyag kezelésé­nek vádja miatt egy és két évi fogházbüntetésre ítéljenek. Kinek nem kergeti arcába a vért ez a hír? Német orvosok fosztogattak volna és béké­s polgárok ellen követtek volna el erőszakosságo­kat, német orvosok érdemeltek volna ki betegek­kel szemben való magatartásukkal ilyen bünte­tést? A védekezést ilyen hallatlan hazugsággal szemben korunk lealázásának tartanak, csak az általános felháborodásnak és ama biztos remé­nyünknek akarunk kifejezést adni, hogy Német­ország nem fogja nyugodtan zsebrevágni ezt az arculcsapást, hanem régi jó német módra fogja viszonozni.

Next