Pesti Hírlap, 1914. december (36. évfolyam, 303-332. szám)

1914-12-09 / 311. szám

1914. december 9., szerda". PESTI HÍRLAP azonban ez nem fog könnyen menni, mert az illetékes körök­ e kéréssel szemben eddig eluta­sító magatartást tanúsítanak, azzal a megoko­lással, h­ogy attól félnek, hogy Románia háborús céljaira fogja a pénzt felhasználni. Sokkal közel állóbb azonban a feltevés, hogy Amerika a saját érdekeit tartja szem előtt és mivel a Romániával való közvetlen összeköttetése el van vágva és igy nem adhatna árut pénz helyett, jobbnak véli a pénzt otthon tartani és ezért vonakodik Romá­niának kölcsönt folyósítani. Közlekedés. * Új holland-olasz összeköttetés. Amster­damból jelentik, hogy a Rotterdami Lloyd posta­gőzösei januártól kezdve úgy az oda­, mint a visszautazásnál Nápolyt is fogják érinteni. A postagőzösök tudvalevőleg Németalföld és Hol­land-Kelet-India között közlekednek. Iparjeg­yek. * Német acélművek gyűlése. A Stahlwerks-Verband januári ülésével kapcsolatban az ősz-B7-es németországi acélművek nagygyűlést fog­nak tartani, amelyen az összes művek termelé­sének arányos redukcióját akarják megkísérel­ni. Ha a termelésredukciót az összes művek el­fogadják, akkor a B-gyártmányok szindikati­zálása is lehetővé válik. * Az angol szövőipar helyzete. Már meg­emlékeztünk azokról a nehézségekről, melybe az angol textilipar, mely a festékanyagokat ki­zárólag Németországból szerezte be, a háború következtében jutott. Most már az angol kor­mány is foglalkozik a kérdéssel és egy londoni jelentés szerint a szövőipari érdekeltségnek be­jelentette, hogy hajlandó másfél millió font sterling után "a kamatgaranciát vállalni, ha az érdekeltség a maga részéről további három mil­lió font sterlinget fordít egy festékgyár létesíté­sére. * A szabadalmak felfüggesztés® Francia­országban, Bernből jelentik, hogy most már Franciaországban is mind erősebb lesz az a fel­fogás, amely a magánjogok védelmét a háború­ban is sérthetetlennek kívánja tekinteni. A Temps egyik legutóbbi számában Pelletier ügy­véd, a párisi barreau egyik legismertebb tagja, élesen kritizálta a kormány intézkedését, amel­­­­lyel az osztrák-magyar és német tulajdonban le­vő szabadalmakat és védjegyeket hatályon kívül helyezte. Pelletier hivatkozik arra, hogy a hágai konvenció kimondja a magántulajdon sérthetet­lenségét és hogy a találmányokat az 1883-iki nemzetközi konvenció is védi. Ezért javasolja "a kormány vonatkozó intézkedésének felfüggeszté­sét, a szabadalmak hatályon kívül való helyezé­sét csakis azoknál a találmányoknál tartja he­lyesnek, amelyek jelenleg ,a francia nemzeti vé­delemre is fölhasználhatók.­lentéshez "elsőnek Darányi Ignác szólott hozzá, aki szintén megállapítja, hogy takarékosságra szükségünk van, mert hiszen bebizonyíthatók azok a törekvések, amelyek a háborút azzal a céllal akarják húzni, halasztani, h­ogy­ a küzdő nemzeteket kiéheztessék. Az évi jelentést el­fogadja, azonban felhívja a figyelmet hogy az ipari és kereskedelmi körök­­ érdekeik védelmére most is állandó és nagyarányú tevé­kenységet fejtenek ki, e példákon okulva, feltét­lenül szükséges tehát, hogy a gazdatársadalmi testületek is állandóan munkában maradjanak. A gazdatársadalom­­azonban rászorul minden illetékes tényező, de leginkább a hadvezetőség métányosságára. Különösen a katonai szükség­letek beszerzésénél, a forgalmi korlátozásoknál kell tekintettel lenni a gazdaközönség és egyes vidékek érdekeire. A legfőbb dolognak tartja te­hát, hogy a gazdatársadalmi tevékenység ezek­ben a nehéz órákban se lankadjon, annyival is inkább, mert tudatában lehet mindenki, hogy a magyar gazdatársadalom fegyvereink győzel­me érdekében minden áldozatra hajlat­dó. K­u­binek Gyula igazgató rövidre vont jelentésben számol be az egyesületnek a háborús időkben kifejtett munkásságáról. Bernát István hangsú­lyozza, hogy a mezőgazdaság mai teljesítő­ké­pességének a magvát felőtt húsz évvel hintette el az akkor megindult agrármozgalom. A magyar paraszt ma mindenütt megteszi kötelességét, ami szintén az agrármozgalomban, különösen a szö­vetkező mozgalom megerősödésében gyökered­zik. Gróf Zselénski Róbert a gabonavámok fel­függesztésére vonatkozóan indítványt terjeszt elő, hogy ez a felfüggesztés 1915. év június vé­gén túl ne lehessen érvényben. Báró Ghillány Imre földmivelésügyi mi­niszter kijelenti, hogy teljes tudatában van a kormány annak, hogy a gazdasági év nem a naptári évvel kezdődik és végződik. Ezzel szá­molt a kormány és módot fog keresni, hogy érintkezve az egyesülettel, annak idejében in­tézkedjék. Mutschenbacher Emil ismerteti az évi jelentést. Bujanovics Sándor­ elnök megemlé­kezik, őrgróf Pallavicini Ede elhunytáról, aki fe­lett az emlékbeszéd a háborús idők miatt, ké­sőbb fog megtartatni. Rubinek Gyula igazgató bemutatja a múlt évi zárószámadásokat és a jövő évi költségvetést. A közgyűlés elfogadja az­­előterjesztéseket. Az alapszabály szerint le­járt mandátumú igazgatósági tagokat újra meg­választották, új­ választmányi tag lett Czobor Béla, újra megválasztották a számvizsgáló­­j bi­zottság tagjait. Mezőgazdaság. * Gazdák gyűlése. Kedden délelőtt tar­totta rendes évi közgyűlését az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, s a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége a szokásos nagygyűlését. Megjelent a gyűlésen báró Ghillány Imre földmi­velésügyi miniszter is, Ottlik Iván és Bartóky József államtitkárokkal, ott voltak ezenkívül gróf Dessewffy Aurél, gróf Zichy Tivadar, gróf Zse­lénski Róbert, Osztroluczky Miklós, Darányi Ignác stb. A tanácskozás természetszerűleg alig foglalkozott mással, mint háborús kérdésekkel és az elhangzott beszédek, különösen Darányi Ig­nácé, a magyar gazda áldozatkészségét és a há­borúban való fontos szerepét állította homloktér­be. Hangoztatta, hogy a katonai szükségletek beszerzésénél és a forgalmi korlátozásoknál kell tekintettel lenni a gazdaközönség érdekeire. A gyűlés lefolyásáról a következőkben számo­lunk be:­­ Bujanovics Sándor mondta a megnyitó be­szédet. A mai világtörténelmi jelentőségű időben első szavunkkal királyunk elé kell járulni. Sza­vait, amelyben biztosította az uralkodót a magyar gazdatársadalom legbensőbb ragaszkodásáról és hódolatáról, a közgyűlés állva hallgatta végig, majd javaslatára elhatározta a közgyűlés, h­ogy ő­felségéhez hódoló táviratot intéz. Báró Ghillány Imre azért kér szót, hogy megállapítsa, hogy a gazdatársadalom a megpró­báltatások mostani nehéz óráiban a legnagyobb önzetlenséggel áldozza a haza javára életét, vé­rét és vagyonát. ^A gazdatársadalomra azonban ezentúl is jelentős feladatok várnak, miután a mostani háborúban kizárólag a magunk készsé­gére vagyunk utalva^A gazdákra vár a hadsereg alimentációja, éppen azért figyelmeztető szavak­kal fordul a gazdaközönséghez, hogy az észszerű takarékosságról meg ne feledkezzék. Az évi jó­ Budapesti gabonatőzsde. — Dec. 8. A kukorica. rÁ következőkben fölsoroljuk az egyes vármegyék gazdasági egyesületeinek jelentését a kukoricatermelésről. Zárjelben reprodukáljuk a tavalyi statisztika három adatát: a területet ezer katasztrális holdban, az átlagot métermázsák­ban és az összmennyiséget ezer métermázsában. Végül" következik idei saját becslésünk átlag­ban métermázsánként és összesen ezer méter­mázsában a­ mult évi területet alapul véve: Abaujtorna vm. Nyolc métermázsa k. hol­don. (9, 8.1, 71). Atl.: 8,­ össz: 70. Alsófehér vm. Sokkal jobb a tavalyinál. (71, 4.9, 348). Atl.: 7, össz: 500. Arad vm. Jó középtermés. (155, 10.9, 1697). Atl.: 11, össz: 1700. Árva vm. Nincs kukoricatermelése. Össz: 0. • Bácsbodrog vm. Legtöbb helyütt annyi, mint tavaly, itt-ott több. (479, 17, 8068). Atl.: 18, össz : 8620.­­ Baranya vm. Megadja a tavalyi 12 méter­mázsán felüli hozamot. (95, 12,9, 1222). Atl.: 13, össz: 1230. Eors vm. A fejlődés a csőképzésig jó volt, utána 15—20 százalék károsodás. (12, 10.3, 122). Atl.: 8, össz: 100. Bereg vm. Magyar holdon 3—4 métermá­zsa csöves tengeri. (29, 4.3, 124). Atl.: 3, össz: 90, . Békés vm. 10—12 mm., uradalmakban 15 métermázsa k. holdon. (134, 11.9, 1601). Atl.: 12, össz: 1610. Besztercenaszód vm. Jó termés. (30, 5.6, 168). Atl.: 7, össz: 210. Bihar vm. Nem jobb a mult évinél. (205, 8.6, 1755). Atl.: 8, össz: 1640. Borsod vm. Jó közepes termés. (24, 7.7, 184). Atl.: 8, össz: 190. Brassó vm­. Sokkal jobb a mult évinél (9, 7.1, 63).. Atl.: 10, össz: 90. Cs­anád vm. Becslések­ alul maradt. (74, 13.5, 1007). Atl.: 9, össz: 670. Csik vm. Jobb a mult évinél. (2, 5.1, 10.8). Atl.: 8, össz: 20. Csongrád vm. Tavalyinál 45—50 percent­tel rosszabb. (98, 14.7, 1458). Atl.: 8, össz: 780.­­ • Esztergom vm. Magyar holdankint 20 mm. csöves kukorica. (16, 10.6, 159). Atl.: 13, össz: 210. Fejér vm. K. holdon 22—25 méter mázsa (84, 13.8, 1155). Atl.: 18, össz: 1510. Fogaras vm. Kétszer annyi, mint tavaly. (19, 4.9,'95). At.: 8, össz: 150. Göm­örkishont vm. Nagyobb a tavalyinál. (7, 9.1, 63). Atl.: 10, össz: 70. Győr vm. A mult évihez hasonló. (20, 11.6, 233). Atl.: 12, össz: 240. Hajdú vm. Jó közepes termés. (83, 10.6, 886). Atl.: 10, össz.: 230. Háromszék vm. Megfelel a mult évinek. (14, 4.3, 61). Atl.: 5, össz: 70. Heves vm. A mult évinél 20 százalékkal nagyobb. (38, 10.1, 385) Atl.: 12, össz: 460. Ilont vm. A mult évihez hasonló, helyen­kint jobb. (8, 9.2, 79). Atl.: 10, össz: V. Hunyad vm. Jó termés. (92, 5.5, 508). Atl.: 7, össz: 640. Jásznagykunszolnok vm. A mult évinél lé­nyegesen kisebb a termés. (131, 11.4, 1499) Atl.: 8, össz:­1050. Kisküküllü vm. A tavalyinak kétszerese. (44, 5.0, 223). Atl.: 10, össz: 440. Koloz­s vm. Jobb a tavalyinál. (75, 4.7, 35111. Atl.: 6, össz: 450. Komárom vm. 15—20 százalékkal jobb a mult évinél (38,. 10.6, 397.) Atl.: 12, össz: 460. Krassószörény vm. A tavalyinál alig jobb. (172, 7.2, 1236). Atl.: 7, össz.: 1200. Liptó vm. Nincs kukoricatermelése. össz:0. Máramaros vm. Jobb a tavalyinál. (46, 52, 242). Atl.: 7, össz: 320. Marostorda vm. ötven százalékkal jobb. (52, 4.3, 225). Atl.: 7, 6867, 360. Moson vm. Jó termés. (34, 10.4, 350). Atl.: 11, össz : 370. Nagyküküllő vm. Sokkal jobb a mult évi­nél. (57, 5.2, 302).­Atl.: 8, össz: 460. Nógrád vm. A mult évihez hasonló.­­(20, 9.9, 192). Atl.: 10, ÖSSZ: 200. Nyitra vm. Jobb a mult évinél '(27, 11.5, 316). Atl.: 12, össz: 320. Pestpilissoltkiskun vm. Jó közepes termés. (212, 11.5, 2440). Atl.: 12, össz: 2540. ' Pozsgáiy vm. A mult évihez viszonyítva jó közepes, kitűnően beérett termés. (28, 11.2 320). Atl.: 12, össz: 340. ,L Sáros vm. Alárendelt mennyiségű. (0.5, 3.7, 2). Atl.: 3, össz: 0. Somogy vm. Jó termés. (85, 11.6, 991). Atl.: 12, össz: 1020. Sopron vm. 20—24 méter mázsa, k. holdon. (13, 11.3, 144). Atl.:­18, össz: 230. Szabolcs vm. Átlagban hét méter mázsa k. holdon (56, 7.2, 410). Atl.: 7, össz.: 390. Szatmár vm. Tavalyhoz képest 50—60 per­centtel jobb. (93, 5.8, 543). Atl: 9, össz­: 840. Szeben vm. Sokkal jobb a mult évinél. (37, 7.2, 270). Atl.: 10, ösz: 370. Szepes vm. Nincs kukoricatermelése, össz: 0. Szilágy vm.­­6—8 méter mázsás hozam. (65, 4.6, 300). Atl.: 7, össz: 460. S­zolnokdoboka vm. Bőségesebb a tavalyi­nál. (93, 4.1, 388). Atl.: 6, össz: 560. S­zemes vm. 25 százalékkal kevesebb, mint tavaly (334, 10.8, 3634) At.: 8, össz: 2670.­­Tolna vm. A mult évinél 15 százalékkal több. (68, 13.4, 914). AtL: 15, össz: 1020 Tordaaranyos vm. A tavalyinál torra szá­zalékkal jobb. (47, 4.4, 210) AtL: 7, össz: 330. Torontál vm. Jobb, mint tavaly. (464, 15.0, 6989). Atl.­ 16, össz: 7420. Trencsén vm. Csak kertekben termelik. (0.1, 7.5, 0.8). Atl.: 7, össz: 0. Turóc vm. Nincs kukoricatermelése. Össz: 0. Udvarhely vm. Az előző évhez képest jó. (22, 3.5, 77). Atl.: 6, össz: 130. Ugocsa vm. Gyenge. (18, 2.9, 53). Atl.: 3, össz: 50. - -Ung vm. Közepes termés. '(11, 5.4, 60). Atl.: 6, össz: 70. Vas vm. Jó hozam. "(24, 8.9, 210) . Atl.: 10, össz: 240. ". Veszprém vm. Átlagban 20 mm. k. holdon. (38, 11.6, 439). Atl.: 18, össz- 680. Zala vm. A tavalyinál 20 százalékkal na­gyobb. (70, 11.4, 806). Atl.: 14, össz: 980. Zemplén vm. Jobb a mult évinél. (25, 7 , 191). Atl.: 9, ösz: 230. Zólyom vm. Nincs kukorica termelése, össz- 0. Idei főösszeg: 47,8 millió métermázsa, 13 Szergncze ára 40 fillér .

Next