Pesti Hírlap, 1914. december (36. évfolyam, 303-332. szám)
1914-12-02 / 304. szám
A PESTI HÍRLAP 1914. december 2., szerda. November 17-ike táján kezdtek mutatkozni a határhegyeken az első orosz járőrök. A haditerv készen volt. Kis, alig néhány száz főnyi seregünk megindult az oroszok előtt és magára irányítva az ellenség figyelmét, kezdett visszavonulni Őrmezőig, ahol a barkói szoros nagyszerű terep arra, hogy összeszűkítse az ellenséges frontot és viszont elég mélyen esik, hogy északon megtörténjék a bekerítés és az elvonás. Az orosz jött és csak a könnyű győzelmet látta. Ez alatt nyugaton és keleten megmozdultak a csapatok és a benyomult egberség mögött bezáródott a csata. November 23-án délelőtt értek az oroszok Homonna alá. A városka néptelenül várta az ellenséget, a lakosság legnagyobb része már napokkal azelőtt elköltözött. Össze-vissza talán száz ember maradt a házakban és ezek közül néhány férfi kimerészkedett a közeli dombra. Ezek vasárnap reggel futva jöttek vissza és jelentették: — Jönnek az oroszok. Tíz perccel ezután egy négy kozáktól álló patrouille rohant be a városba. A legvadabb iramban jöttek be az országút felől. A lovakra hasalva, készen tartott karabélylyel végig száguldottak a főtéren az Andrássy-kastélyig, ott visszakanyarodtak és kiváltattak a városból. Miután nem lőttek rájuk, megállapíthatták, hogy a városban nincs katonaság. Egy félórával később megjelent egy kozák, kétszázötven lépéssel hátrább három kozák. Lépésbe jöttek, óvatosan. Öt perc múlva hat gyalogos vonult be. Ezek mögött százötven lépésnyire újabb hat kozák. Ezek után jött zeneszóval a főcsapat. Elöl egy generális lovagolt néhány tiszttel. Hangosak voltak és vidáman mutogattak a barátságos házsorokra. Az orosz csapatok parancsnoka a városháza előtt ugrott le a lóról és kiabálva ment a kapu felé. — Mindenkit felakasztatok, ha csak egy katonámnak is bántódása esik. Azzal gyalog az Andrássy-kastélyhoz ment és elfoglalta. Ugyanebben a pillanatban az orosz had szétszaladt. Ennivalót és meleg ruhát kerestek elsősorban. A gazdátlan lakásokban valósággal őrjöngtek. Ami étel- és italneműt találtak, annak nyomban nekilátták. Az öreg főbíró könnyezett, amikor ezeket a borzalmakat nekem elmondta. — Lehetetlen leírni a rettenetes napokat — dadogta még mindig reszketve. Amikor jóllaktak és eleget ittak, mind kitódultak az utcára, ordítva futkostak, vadul lövöldöztek kutyákra és szarvasmarhákra. A lelőtt ökröknek neki estek. Két nappal később a Kálvária hegyen megdördültek a magyar ágyuk és az oroszok hajadonfől, lobogó fürtökkel szaladtak ki a vámosból a magyar bakák acélszuronyai elől. Urai Dezső h fiának egy részén a pályatest lesülyesztése iránt tegye meg a szükséges intézkedéseket. A szakosztály ezt a kérelmet azzal indokolja, hogy a munkálatok elrendelésével egyrészt enyhíteni lehet a munkanélküliségen, másrészt pedig a közönség egy régi kívánsága nyerne ezzel teljesülést. A lesülyesztendő szakasz a Hungáriakörúttól a Kőbánya alsó pályaudvarig terjedő részen van. A tanács ebben az ügyben a Központi Segítő Bizottság előterjesztése értelmében felterjesztést intéz a kereskedelemügyi miniszterhez. — Az Arénauti villamos meghosszabbítása. A budapesti villamos városi vasút már régebben engedélyt kapott arra, hogy az Arénauti vonalának meghosszabbításához szükséges vágányokat lefektethesse. A munkálatok folyamán a társaság a tanácstól arra kért engedélyt, hogy az Andrássy-út keresztezésében épülő vágányban ideiglenesen bazaltkőburkolatot alkalmazhasson, minthogy megfelelő faburkolat most nem áll rendelkezésre. A tanács a társaságnak az erre vonatkozó engedélyt megadta. — A átvilágitás javitása. A tanács a VI. Babérutcában a gázcsövek lefektetését és ezzel kapcsolatban a közvilágításra szolgáló lámpák felállítását elrendelte. Fővárosi ügyek. — A képviselőválasztók névjegyzéke. A központi választmány Rózsavölgyi Gyula helyettes polgármester elnöklése alatt ülést tartott, amelyen Rukovszky Viktor főjegyző eladása alapján tárgyalta azokat a felszólalásokat és észrevételeket, amelyeket az országgyűlési képviselőválasztók jövő évi névjegyzéke ellen beadtak. A felszólamlásokat, szám szerint 3536-ot, a választmány elintézte és a felszólalások alapján a kerületi névjegyzékeket megfelelőképen kiigazította. — A ceglédi vasúti keresztezés lesülyesztése. A központi segítő bizottság közgazdasági szakosztálya előterjesztést intézett a tanácshoz, amelyben arra kéri, hogy a már ceglédi vona- A képviselőház ülése. • A mai nap már a befejezésé. A hadi ülésszak végét járja. A tegnapi ünnepélyes, eseményes ülés után ma csupa formaság. A folyosón is bágyadt a hangulat. Mindkét oldalon lassan gyülekeznek a képviselők. Tíz órakor még kevésen vannak. Az egyenruhákat már megszokta a szem: az az őszhajú hadnagy, aki fiatalos gesztusokkal magyaráz egy csoportban, Désy Zoltán, Pallavicini György, Eszterházy Móric meg mintha csak mindig huszárblúzban járnának. A háborúról beszélget mindenki. Az arcok komolyak, még a tréfák, adomák színe is mintha megváltozott volna. A legtöbb szó a kárpáti harcokról esik. • * Az előző napok különös, érdekes izgalma eltűnt. Az ellenzék vezérei közül csak Apponyi jött el. De akik itt vannak, azok is csak féllélekkel vannak itt. A Politika haldoklik: ma megint mindenki a harcmezőkre gondol. Simontsits Elemér alelnök háromnegyed tizenegykor nyitotta meg az ülést. Jelentést tett a válasz nélkül maradt interpellációkról s a beérkezett indítványokról. A napirend tárgyalása következett. Elsőnek a törvénykezési illetékekről szóló javaslatot olvasták fel harmadszor. Hantos Elemér a pénzügyi bizottság nevében jelentette, hogy az annak idején tett tömeges módosítások közül tizet elfogadott a bizottság. A javaslat ebben a módosított szövegben fogadta el a Ház. Ami fölött a nyáron heteken át olyan szenvedélyesen vitáztak, azon most szótlanul suhantak keresztül. Aztán a tegnapi javaslatokra került a sor. Mindegyike csak néhány perc. Az országos kivándorlási tanács négy tagját választották meg: báró Dániel Gáborra, báró Bornemissza Lajosra, Giesswein Sándorra és Sipeky Sándorra esett a választás. Csak Budiszavljevics Szergejnek, a hazaárulással vádolt horvát képviselőnek, mentelmi dolga váltott ki az ülés végén, némi érdeklődést. Darvas Fülöp, a mentelmi bizottság előadója, referálta az ügyet. A jelentést, melyet tegnap nyomtatásban szétosztottak a képviselők között, mai számunkban egész terjedelmében közöltük. Az előadó, miután hosszasabban ismertette a jelentést, megállapította, hogy a büntetendő cselekmények úgy anyagi, mint alaki kellékei fennforogni látszanak, ítéletet mondani nem a mentelmi bizottság feladata,a körülményekee való tekintettel pedig a bizottság kötelességenek tartja a mentelmi jog felfüggesztését indítványozni. Javaslatára a Ház kimondotta, hogy nemcsak hozzájárul a kormány eljárásához, hanem számtára — annak következményei alól, hogy" a gyanúsított képviselőt a Ház megkérdezése nélkül őrizet alá helyeztette — a felmentést is megadja. A vita bezárása után a miniszterelnök is felszólalt. — Egész röviden annak a kijelentésére szorítkozom — mondotta — hogy a kormány, teljes mértékben átérzi a mentelmi jog fontosságát, a maga részéről a legnagyobb súlyt helyezi a mentelmi jog tiszteletben tartására, de úgy gondolja, hogy ez az eset azok közé a kivételes esetek közé tartozott, amelyekben akkor követett volna el hibát és mulasztást a kormány, ha a mentelmi jog megsértéséért nem vállalta volna a felelősséget . . . Az elnök befejezte a tanácskozást, ezzel a napirend tárgyalása véget ért. A Ház most már csak egy ülést tervez, melynek a főrendiház tárgyalásaihoz kell igazodnia. Az elnök felhatalmazást kért tehát arra, hogy a legközelebbi ülést belátásához képest hívhassa össze. Ennek az ülésnek napirendje a további teendők felöli intézkedés lesz. A hadi ülésszaknak — szabad-e csakugyan „ülésszak"-nak nevezni? — ma volt az utolsó, érdemleges tanácskozása. A Mformás kenyér. A kenyérmagvakkal eddig nálunk nem igen kellett takarékoskodni, a közfogyasztásra szánt kenyerünk legtöbbször tiszta búza vagy tiszta rozslisztből, esetleg a kettő keverékéből készült. A háború megtanított bennünket most arra is, hogy a lisztgyártás céljaira a nemes terményeken kívül más gabonának magvait is felhasználjuk, mint az árpáét és tengeriét. Sőt az aránylag olcsó burgonyalisztet ebből a nézőpontból is különösebb figyelemre méltatják. Németországban ennek a lisztfajtának a használata közmegelégedésre nagyobb és nagyobb arányokat kezd t ölteni. Az okos előrelátás, de a kényszerűség fs oka, hogy ma a kevésbbé finom, a sötétebb árnyalatú lisztből készült cipót is sokkal többre becsüljük, hiszen a gabonának mai ára olyan, mint azelőtt talán soha. Gazdasszonyaink még a tiszta fehér búzalisztet használják a kenyér készítésére és izének javítására a tésztába főtt burgonyapépet dagasztanak. Legtöbben, mondhatni egészen megokolatlanul, csak a fehér lisztből készült krumplis kenyeret szeretik, de nemcsak a városi ilyen, hanem a vidékről a városba felkerült baka is, aki esténként néhány garasán a péknél csak fehér kenyeret kér és vásárol. Azelőtt a tudományos problémák megvitatása körül, — azok is, amelyek a kenyérrel való táplálkozásra vonatkoznak, sokszor a legélesebb nézeteltérésre adtak alkalmat, az egyik nagy tudós a korpamentes fehér kenyér fogyasztása mellett kardoskodott, — ez táplálóbb és könnyebben emészthető, — míg a másik nagyrabecsült, mindenttudó azoknak a gyakorlati embereknek táborába állt ,akik az emberiség jóltevőjeként a barna vagy a fekete és a korpás kenyeret állították oda. Ma, a csaták zajában, ilyen szólamokat már nem lehet hallani. Megelégszünk, mert meg kell elégedni azzal, amink van, jólesik majd a barna, árpás vagy kukoricás kenyér is. Csak legyen bőven és olcsón juthassunk hozzá. A malmok megkezdik az új típusú sötét lisztnek a gyártását és ennek árpából, rozsból és tengeriből készült liszttel való keverését. November hó végén pedig forgalomba hozzák az egységes tipusu lisztet, amely, mint mondják, a fogyasztó közönség körében bizonyára kedvező fogadtatásra fog találni s mint azt olvasni is lehet, az ilyen kenyér sokkal táplálóbb és ízesebb, sőt egészségesebb is, mint a tiszta búzalisztből készült termék. És tényleg a jól elkészített, kevert lisztből való kenyér kifogástalan minőségű, mint azt a próbasütések már sokszor igazolták. Az a fontos kérdés merül fel már most, vajon pékipari szempontból az úgynevezett kevert liszttel a helyes tésztakészítés módja milyen legyen, ami nemcsak a péket, hanem azt a gazdaasszonyt is érdekli, aki kenyértésztáját otthon dagasztja. A kevert liszttel való bánásmód, különösen, ha az aránylag nagyobb mennyiségben tartalmaz