Pesti Hírlap, 1914. december (36. évfolyam, 303-332. szám)

1914-12-19 / 321. szám

12 PESTI HÍRLAP 1914. december 19., szombat. * Dr Faiih betegszállító váll. aulákkal. Vidékre is. ti, Podh­aniczky­ u. 10. Tel.: 137—16 Autók 10 kor.-tól. * (ifjúsági könyvek.) Máskor ilyen tájban már egész serege jelent meg a fiataloknak szánt műveknek, hogy karácsonyi ajándékul szolgál­janak. Az idén azonban csak most, alig egy hét­tel az ünnepek előtt kapjuk az első küldeményt, bizonyságául annak, hogy kiadóink a háborúra való tekintetből az ifjúági munkák fogyására nem igen számítanak. A kezünkbe került új könyvek között találjuk Abonyi Árpád „Magyar fiúk Afrikában" című pompásan megírt regényes elbeszélését, amely a legjobb efajta művek közé tartozik. Figyelmet érdemel Oaál Mózes regé­nye is, amelynek „Ne bántsd a magyart" a címe. Utána következik Egónak „A komoly Novák Magda" címmel ellátott elbeszélése, szépen ki­gondolva és megírva. Zöldi Márton „Világjáró Lábas Péter"-e járul a karácsonyra alkalmas könyvajándékokhoz, míg I­yökössy Endre „A palotai cserkészek" című regényecskéjével járul a többihez. Ezekhez a munkákhoz tartozik még „Cooper börharisnya történetei" Garády Viktor fordításában, valamint „A kis lord" magyar át­ültetése is. A kötetek ára két korona nyolcvan fillér és öt korona között váltakozik. Fővárosi ügyek — Építési ügyek. A középítési bizottság pénteken délután gróf Festetics Géza alpolgár­mester, majd Krátky János tanácsos elnöklete alatt ülést tartott. Az ülésen a Tabán csatorná­zási tervét tárgyalták. A csatornázási ügyosztály erre vonatkozó előterjesztését Farkas Árpád mű­szaki tanácsos ismertette igen behatóan és nagy alapossággal. Az előterjesztéshez Freund Vilmos szólott hozzá, aki nagy elismeréssel nyilatkozott arról az alapos munkáról, amit az ügyosztály végzett. A bemutatott terveket elfogadja, azt kér­dezi azonban, mi van a pesti oldal csatorn­ázásá­val, mert nagy esőzések idején mindig kalamitá­sok szoktak lenni. Fock Ede tanácsos felvilágo­sításul előadta, hogy a pesti oldalon mutatkozó bajok orvoslása szintén programmba van véve. Amint a Tabán csatornázásának ügye elintéző­dött, a Hungária-úti főgyűjtőcsatorna építésére kerül a sor, mely hivatva lesz e bajokon segíteni. A bizottság egyhangúlag elfogadta az előterjesz­tést. Varga László műszaki tanácsos, a város­építési ügyosztály nevében előterjesztést tett a központi konyha céljaira átengedett és az Üllői­út és Hungária­ körút sarkán levő telek megalakí­tása ügyében. A bizottság az előterjesztést elfo­gadta. Végül Vancsek Károly segédfogalmazó előadása alapján több kisebb jelentőségű ügyet intézett el a bizottság. — Szénadomány. Hajnal Lajos fővárosi szénnagy­kereskedő, a főváros szegény lakosságának szénnel való ellátásának céljaira a tél tartamára hetenkint egy-egy fuvar szenet, összesen tizenhat fuvar szenet ajánlott fel a polgármesternek. A polgármester az adományt a ke­rületi elöljáróságok útján fogja szétosztani. Megyék és városok.. A brassói főkapitányi állás. Nyugdíjazás folytán megüresedett a brassói főkapitányi állás. A városban mozgalom indult meg, hogy az eltá­vozott magyar tisztviselő helyére újra magyar ember kerüljön. Az ottani magyarság hivatalos szervezete, az Egységes Magyar Párt, irányította az akciót és legutóbb ebben az ügyben nagy kül­döttség járt gróf Mikes Zsigmond főispán előtt. A küldöttség szónoka hangsúlyozta, hogy a ma­gyarság elvi álláspontjának érvényesülését akarja, amikor ragaszkodik ahhoz, hogy szerzett jogait tiszteletben tartsák. A főispán olyan értel­műen nyilatkozott, hogy a kérelmet teljesen mél­tányosnak tartja és bár kerek ígéretet nem tehet, tőle telhetőleg rajta lesz, hogy a dolog közmeg­elégedésre intéződjék el. Közgazdaság. Pénzügyi kerete. * Az 1914. évi mérlegek Németországban. Berlinből jelentik, hogy a birodalmi kormány az érdekeltség vezetőivel folytatott beható megbe­szélések után arra az egyhangú eredményre ju­tott, hogy különleges alapelveknek az ez évi mérlegek felállításánál való elrendelése nem szükséges, de nem is célszerű. Németországban tehát ez évben is oly módon fogják a mérlegeket összeállítani, mint a normális években. * A Ksod közgyűlése A cs. kir szab. kas­sa— oderbergi vasút f. hó 18-án tartotta Ludvigh Gyula v. k. t. t. elnöklete alatt ez évi rendes köz­gyűlését. A kormányt Hollán Sándor ny. állam­titkár képviselte, a jegyzőkönyvet dr Hollán Mik­lós vezértitkár vezette. A vasúttársaság módosí­tott alapszabályainak 24. §-a értelmében az üz­leti év az állami költségvetési évvel összhang­zatba hozatván, az 1914. évi január—juniusi üz­leti évről külön zárószámadások készíttettek. Az igazgatóság erre vonatkozó jelentése egyhan­gúan tudomásul vétetett és a fölmentvény ugy az igazgatóságnak, mint a felügyelő bizottságnak megadatott. A zárószámadások adatai szerint az 1914. év első felében az üzleti bevételek 16.619.024 K 17 fillért, az üzleti kiadások 14.752.420 K 78 fillért tettek ki, az üzleti fölösleg tehát 1.866.603 K 39 fillér volt. Az üzleti bevételek az előző év hasonló időszakával szemben mintegy 100.000 K-val emelkedtek. A kiadásoknál kereken 900.000 K-nyi emelkedés mutatkozik, mely jórészt a járó­művek nagyobb arányú javítása, részben pedig a tescheni üzletigazgatóság felállítása és a kassai üzletvezetőség szervezése folytán keletkezett. Az­ évi jelentésből kiemelendőnek tartjuk még, hogy az osztrák vonalon a II. vágány és az ezzel ösz­szefüggő egyéb munkálatok a folyó év első felé­ben is folyamatban voltak, továbbá, hogy a ma­gyar vonal részére 423 drb különféle kocsi ren­deltetett a m. kir. kormány által engedélyezett 2.500.000 K függő kölcsön terhére. * A Magyar Jelzálog Hitelbank kamatozat­lan nyereménykötvényeinek sorsolása a f. hó 27-ére eső vasárnap miatt egy nappal később, f. hó 28-án délután 1­4 órakor fog a bank sorsolási termében megtartatni. * „Hermes" Magyar Általános Váltóüzlet Részvénytársaság ügyvezető igazgatója, Wénin­ger Vince, az ügyek vezetésétől visszavonul. * Svéd doh­ánymonopóliumtársaság. Stock­holmból jelentik, hogy Svédországban egy do­hánymonopóliumtársaság van alakulóban. Az állam 18 millióval, a társaság 17 millió koroná­val járul hozzá. A társaság ezenkívül 20 millió koronás kölcsönt is fog kibocsátani. Kereskedelem. * A vasárak emelkedése a háborúban. A vaskartell a vas- és lemez árait a jövő év első, illetve második negyedére jelentékenyen felemel­te. Rudvasat egy koronával, finom lemezt egy koronával, durva lemezt 75 fillérrel, horgany­zott vaslemezt két koronával 100 kg­ kint. A bá­zis­árak a következőképen alakulnak: Rudvas: Budapest 20.15, Zsolna 19.85, Pozsony 19.65, Sopron 19.85, Fiume 20.50. Finom lemez: Bpest 28, Zsolna 26.50, Po­zsony 27.50, Sopron 26.50, Fiume 26.75. Durva lemez: Budapest 25, Fiume 25.15, Sopron 24.75, Pozsony 24.75, Zsolna 25.05. Látni való, hogy a budapesti ár van leg­nagyobbra szabva, mert hiszen itt támaszthat legnehezebben versenyt a külföldi vasipar. A bu­dapesti ár általában jellemző a vaskartell politi­kájára. A benne, tömörült vasművek gyönge osz­talékot fizetnek (a Rimamurányi osztaléka fel­tűnést keltett ebben a tekintetben), azzal a meg­okolással, hogy nem a legjobb a konjunktúra, azután pedig összeülnek és mintha alig tudnák a fogyasztást kielégíteni, emelik az árakat. Mi­után most a hadsereg a legnagyobb vasfogyasztó, nem tudjuk megdicsérni a vaskartell vezetőit, a­miért ennyire mindent elkövetnek, hogy a had­ügyi szükségleteket minél drágábban lehessen beszerezni. Csakugyan itt az egyetlen mentség: nem közvetlenül a közönségnek, hanem a had­seregnek szól az áremelés. * Maximális árak és az áruátadás szabá­lyozása Németországban. Berlinből jelentik, hogy a birodalmi tanács rendeletet bocsátott ki a kényszereljárást illetőleg, mely olyan áruk át­vételénél alkalmazandó, amelyekre maximális árakat állapítottak meg. Ez a rendelet az eddigi eljárást erősen megszigorítja. Eszerint ugyanis az illetékes hatóság az áru birtokosát felszólítja, hogy az árut bocsássa rendelkezésére. Ez a fel­szólítás már magában véve a lefoglalás hatályá­val bír és így a birtokos az árut az átvételi ár megállapítása előtt el nem adhatja. Közintézmé­nyek is felruházh­atók azzal a joggal, hogy le­foglaló hatályú felszólításokat bocsássanak ki; ez a felszólítás azonban egy héten belül ható­sági megerősítésre szorul. Aki ilyen felszólítást kap, köteles a lefoglalt árut a hatóság által meg­állapított időpontig bizonyos csekély őrzési díj Iparügyek. * Áremelés a linoleumiparban. A német linoleumgyárak szövetsége Kölnben tartott leg­utolsó ülésén elhatározta, hogy a németországi kartell-szerződést, mely 1914 végén járna le, to­vábbra is meghosszabbítja. A kartell ezzel egy­idejűleg elhatározta az árak közel 10 százalék­kal való felemelését és elhatározását a nyers­anyag és az előállítási költségek nagymértékű drágulásával indokolja. * A cukorexport. Prágából jelentik, hogy a cseh cukorgyárak eddigi eladásai az összter­melés 50 százalékát felülmúlják. Triesztben je­lenleg igen nagy a kereslet pilécukor iránt, me­lyet többnyire Görögországba exportálnak. — Ezenkívül még Törökország is nagyobb meny­nyiségű cukrot vásárol a monarchiában. * A Sárosfürdő munkái és a kárpitosok. Dr Vázsonyi Vilmos orsz. képviselő vezetésével dr Bárczy István és dr Bódy Tivadar polgármes­terek előtt a Budapesti Kárpitos Ipartestület mintegy száz tagból álló küldöttsége jelent meg és arra kérte a polgármestereket, hogy a Sáros­fürdő építkezése és berendezése körül felmerült kárpitosmunkákat a mesterek helyzetére való te­kintettel sürgősen adja ki. A küldöttség kérésére dr Bódy Tivadar alpolgármester válaszolt, aki válaszában kijelentette, hogy ismeri a kárpitos­mesterek szomorú helyzetét és törekedni fog a Sárosfürdő építkezésével kapcsolatos szállításo­kat minél előbb aktuálissá tenni és iparkodni fog a részükre állami kárpitosmunkákat is szerezni. A küldöttség megnyugvással vette tudomásul a választ. * Az orosz szesz felhasználása. Az orosz kormány tudvalévőleg a háború kezdetekor el­tiltotta a szesznek szeszes italok készítésére való felhasználását. Ez érzékeny károsodását jelentette az orosz állami pénzügyeknek és így a pénzügyminisztérium most valamiképen fel szeretné használni a fölösleges szeszkészleteket. Ezért az orosz pénzügyi kormány jelentékeny összegeket szán egy nemzetközi pályázatra, mely a szesznek új technikai célokra való felhaszná­lását tenné lehetővé. Ilyenfajta találmányokra 100.000 rubelig terjedő pályadíjakat fognak ki­tűzni, ellenében megőrizni és azt csakis az illető ható­ság rendeletére kiadni. * Újabb kiviteli tilalmak. Lisszabonból je­lentik, hogy a portugál kormány rövidesen kivi­teli tilalom alá fogja helyezni az összes mező­gazdasági termékeket, hogy ilyképen a túlzott gabonaexportot megakadályozza. — Stockholm­ból jelentik, hogy a svéd kormány megtiltotta a burgonyaliszt, graphitanyag, mangánvas, ólom és ólomlemezek, csövek, drót és rudak kivitelét. Szociálpolitika. * Mozgalom a remuneráció érdekében. Tu­dott dolog, hogy a háborús állapotok bekövetke­zése idején a kereskedelmi és ipari cégek tekin­télyes hányada tisztviselőinek jelentékeny részét elbocsátotta, másik részének fizetését pedig erő­sen leszállította. Azóta a viszonyok némi tekin­tetben kedvezően megváltoztak, amennyiben az elbocsátott tisztviselők egy részét szolgálatukba visszafogadták, sőt itt-ott a leszállított fizetése­ket is megjavították. A kereskedelem napszámo­sai, a magántisztviselők és alkalmazottak, az összes kereső osztályok között legsúlyosabban érzik a mostoha idők járását, egyrészt a minden vonalon érezhető drágaságot és másrészt a meg­csappant jövedelem következéseit. Sajnos, az iparvállalatok és kereskedelmi cégek között sok van, amely az évforduló alkalmán szokásos re­munerációt az idén, a háborús viszonyokra való hivatkozással, egészben vagy részben megszün­tetni szándékoznak. A magántisztviselők ezzel szemben hivatkoznak arra, hogy az év végén esedékes remuneráció már régen nem ajándék­jellegű, hanem, amint a legfelsőbb bíróság már­számtalan ízben kimondotta, a fizetés kiegészítő része. Azt hisszük azonban, hogy amely cégnek módjában lesz, a jogi alaptól függetlenül is meg fogja adni a megszokott remunerációt. Mezőgazdaság. * Az állattenyésztés a háborúban. A je­lenlegi háborús helyzet egyik következménye az is ,hogy a marhaállománynak az eddiginél jóval nagyobb részét a fokozódott húsfogyasztás kielé­gítésére kell fordítani. Hogy a nagy szükséglet kielégíthető legyen, másrészt azonban az állatte­nyésztés és a marhaállomány állandósága is lesz.

Next