Pesti Hírlap, 1914. december (36. évfolyam, 303-332. szám)

1914-12-20 / 322. szám

20 PESTI HÍRLAP 1914. december 20., vasárnap. legeredményt. Nyiry István kéri, hogy az álla­milag segélyezett vasutak,­korlátozás nélkül kap­ják segélyüket. Halom Dezső attól tart, hogy a moratóriumrendelet miatt a betevő a részvényes­sel szemben hátrányban lesz. Az osztalékot olyan követelésnek kellene minősíteni, mint az augusz­tus 1-e előtt keletkezett követeléseket. Balogh Jenő igazságügyi miniszter megkö­szönte a vélemények nyilvánítását és az érte­kezletet bezárta. * Kereskedelmi kamarai választott bíróság. A budapesti kereskedelmi és iparkamara felter­jesztéssel fordult az igazságügyminiszterhez, amelyben rámutat arra, hogy a háború folytán bekövetkezett gazdasági eltolódások a vitás ke­reskedelmi forgalmi kérdések egész tömegét ve­tették fel, amelyek már természetüknél fogva is nem annyira rendes bíróságok, mint inkább a kereskedelmi választott szakbíróság döntése alá kívánkoznak. Alig lesz kereskedő Magyarorszá­gon, aki e rendkívüli helyzet következtében ne volna kénytelen perbe bocsátkozni. Az így támadó nagyszámú ügyek gyors elintézését a rendes bírói eljárás helyett a budapesti kereskedelmi­és iparkamara kebelében létesítendő állandó jel­legű választott bíróságra kellene bízni. A szó­ban lévő választott bíróság csak abban az eset­ben fog megfelelhetni hivatásának, ha felruház­tatok mindazokkal a perrendi előnyökkel, ame­lyeket a törvény a kivételes jogú választott bíró­ságoknak biztosít. A elterjesztésben végül a ka­mara felkéri a minisztert, hogy a kamarai választott bíróságot a háború esetére szóló kivé­teles intézkedésekről alkotott 1912. LXIII. t.-e. II. szakaszában nyert felhatalmazás alapján lép­tesse életbe egyelőre a kivételes helyzet időtar­tamára. A felterjesztéshez mellékelve egy élet­beléptetési és egy ügyrend tervezete! Ezek értel­mében a választott bírósági testület 50 tagból állana, ezek közül 30 tagot a kamara válasz­tana az igazságügyminiszter jóváhagyásával, 20 tagot pedig az igazságügyminiszter nevezne ki az általa felhívott kereskedelmi és ipari egyesületek javaslata alapján. A választott bíró­ság hatásköre írásban kiköthető volna bármely kereskedelmi ügyletből felmerülő peres kérdésre nézve, ha a felek valamelyike kereskedő vagy iparűző, ideértve az építési vállalkozókat, bér­lőket és az ingatlanok forgalmával foglalkozó ügynököket is, amennyiben az illető ügyre nézve kizárólagos hatáskör megállapítva nincs. —Nenv­esztenek a választott bíróság hatáskörébe ,olyan keresetek,­amelyek a Budapesti áru- és,,érték-,, tőzsde tagjai között ,a tőzsde helyiségében létre­jött ügyletből eredő igény érvényesítésére irá­nyulnak. A bíróság a tervezet értelmében elnök­ből, 4 bíróból és jegyzőből alakulna meg és az irodai munkákat a budapesti kereskedelmi- és iparkamara e célból megalakítandó irodai osz­tálya fogja ellátni. * Az olasz borkiviteli tilalom. Már ismétel­ten beszámoltunk az olasz kormány rendeleté­ről, melylyel a borkivitelt eltiltotta, illetve szabá­lyozta. Most végül az olasz kir. pénzügyminisz­térium a következő rendeletet adta ki: 1. A mi­nisztérium fentartja magának a jogot, hogy da­rabonkint 40 kg.-on felüli súlylyal­­bíró friss marhabörökre és darabonkint 33 kg.-nál nehezebb sózott marhabörökre esetről-esetre a kivitelt en­gedélyezze. Azon esetekben, mikor ily­ bőrökhöz a minisztérium engedélyét nem csatolják, a kivi­tel meggátlandó. A fenti súlyon alul való bőrök kiviteli tilalma feltétlenül fennáll. 2. A miniszté­riuma a friss és szárított lóbőrük kivitelét vissza­vonásig megengedi. 9. A minisztérium visszavo­násig engedélyezi a friss és szárított szőrtelen juh és kecskebőrök kivitelét, ellenben ezen bőrök­nek szőrös állapotban (virhák) való kivitele ti­los. 4. A cserzett bőrökre nézve a kiviteli tilalom fennáll. * A Duna darabáruforgalma. A tulajdon­képeni darabáruforgalom a még fennálló viszony­latokban, vagyis Budapest fölött, még váratlanul élénk, Budapest alá azonban kevés áru irányul. A pozsonyi átrakódónak forgalma közepes. Az utolsó heti kimutatás szerint a hajók a főváros­ban 115.000 mm. darab áruforgalmat bonyolítottak le, melyből a helyben való föladásra 39.000 mm. jutott. A szén- és kokszszállítás Wien és Pozsony felöl a vasúti szállításnak teljesítőképességével tart lépést és az utolsó heti kimutatás szerint 17.000 mm.-ra rúgott. A szénszállítás a magyar bel­forgalomban megfelelő. Tűzifát minden lehet­séges viszonylatból szállítanak a hajók. A ce­mentforgalom, bár kis mértékben, de még tart. A terméskő- és téglaszállítás megszűnt. Homokot és kavicsot az utolsó heti kimutatás szerint a ha­jók már csak 31.000 mm.-t hoztak­ a fővárosba. Utasszállítás csupán az átkelési viszonylatokban van. * Vasúti kedvezmények az exportnak. A háborús állapotok bekövetkezte folytán rendkí­vül sok kivitelre szánt áru rekedt meg Fiume és Trieszt­ állomásokon és ezeknek szabad kikötői­ben, minthogy sem a tengeri hajózás, sem pedig a vasutak nem vállalhatták a továbbszállítás kockázatát. Hogy az árukat terhelő jelentékeny költségek apasztassanak, a kereskedelmi kor­mány az érdekelt cégek kívánságára többrend­beli kedvezményt léptetett életbe egyrészt a ma­gyar tengrentusi forgalomban, másrészt a ma­gyar—adriai vasúti kötelékben, valamint a Fiu­méből és Triesztből szárazföldi úton Olaszor­szágba elszállított küldemények után. A kedvez­mény értelmében azok a küldemények, amelyek az itt jelzett, köteléki díjszabások alapján el­számoltan Fiuméba éreztek, de a feladó utóla­gos rendelkezése folytán a feladási állomásra visszaszállíttatnak, mind az oda-, mind pedig a visszaszállításnál a kedvezményes díjtételek nyernek alkalmazást, még pedig visszatérítés út­ján. Ez a kedvezmény 1914 augusztus hó 1-től 1915 február hó­­-ig vehető igénybe és a vissz­keresetek az eredeti feladási áldomáson történt díjfizetés napjától számított három hónapon be­lül érvényesítendő. Hasonló kedvezményes díjté­teleket biztosítanak a magy. kir. államvasutak és a részes vasutak azon küldemények részére, amelyek 1914. év augusztus he­t­e előtt Fiumébe és Triesztbe érkeztek és a tengeri kivitel szüne­telése folytán ott rekedtek, amelyek azonban a feladó utólagos rendelkezésére szárazföldi úton (vasúton) Olaszországba továbbuttaznak. Ezek­re a küldeményekre a nevezett vasutak a köz­vetlen, osztrák-magyar—olasz áruforgalom díj­tételeit fogják alkalmazni. * Felolvasás: Katona Béla közgazdasági író december 21-én, hétfőn este 7 órakor a VII. ker. Kereskedő és Iparos Szövetség rendezésé­ben felolvasást tart „Gazdasági érdekeink és a háború" címmel a VII. kerületi Erzsébetvárosi kör Erzsébet-körút 41. szám alatt levő helyi­ségében. * Déligyümölcs-aukció. A Magyar Bank-és Kereskedelmi rt. kedden, 1914 december 22-én reggel 8 órakor a dunaparti teherpályaudvar II. számú raktárában nyilvános aukciót rendez, mely alkalommal 4000 láda narancs, citrom és mandarin kerül eladásra. * A negyedik moratórium ismertetése. Az Orszá­gos Magyar Kereskedelmi Egyesülés kiadásában most jelent meg dr Halasi Béla titkár tollából a negyedik moratórium rendelet népszerű ismertetése. A füzet 60 fillérért kapható. Iparügyek. 1­1 . * Nemzetközi selyemipart, pályáit...­­Az olasz királyi földművelési, ipari­­ és kereske­delmi­ minisztérium a selyem feldolgozási módo­zatok javítását­ célzó rendszerekre nézv­e nem­zetközi pályázatot hirdet. A pályázat négy rész­ből áll és díjakra összesen 125.000 frank enge­délyeztetett. Az egyes pályázati pontok a követ­kezők: 1. Találtassák fel uj alapelveken nyugvó selyemgombolyitási módszer, melynek az a célja, hogy a selyem legombolyitás költségeit közvetve vagy közvetlenül csökkentse. Dij­ negyvenezer líra. 2. Találtassék fel uj módszer, melynek se­gélyével a gabónak nagyobb kitermelési hozama biztosíttatik. Díj negyvenezer lira. 3. Találtásék­fel oly módszer, mely a selyem legombolyitásá­nak ,és a szál sodrásának különböző eljárásait egyesíti. Dij harmincezer lira. 4. Találtassék fel az egyes gombolyitási és sodrási műveleteknek technikai és mechanikai tökéletesítése: Dij ti­zenötezer líra. Az 1—3. pontban felsorolt pá­lyázatok benyújtásának határideje 1917 juniu­s 30; a 4. pontban jelzett pályázat benyújtásának határideje 1915 december 31. Érdeklődök bővebb felvilágosítások végett forduljanak a budapesti olasz királyi főkonzulátushoz. * A petroleumipar helyzete. Az oroszok­nak Nyugat-Galiciából való­ kiűzése arra indított néhány petroleumfinomító vállalatot, hogy a nyugat-galiciai telepekre képviselőiket elküldjék, hogy az­ üzem újrafelvételét előkészítsék. Ez nevezetesen a limanovai, jászlói és maryanpoli petróleumfinomítókra vonatkozik. Bár nyers­anyagkészletben hiány van a helyeken, mégis félgyártmányok vannak készenlétben, amelyekre a termelés mai stádiumában sürgős szükség van. A petróleum ára 56 és fél koronára emelkedett Oderberg állomásról. Jelentékenyen emelkedett a melléktermények ára is, mint parafin stb. a nyers termények hiánya következtében. A para­fin ára a­ Bécs 79 és fél korona és október óta 15 koronával drágább. Ennek következtében a gyertya ára is emelkedett. A petróleumipar további fejlődése a nyersolaj beszerzésének le­hetőségétől függ. E téren is rövidesen fordulat várható. * A vasművek kimutatása. A vaskartell el­adásai novemberben is jelentékeny visszaesést tüntetnek fel. A részletes adatok a következők: 1914 fovum- 1913 novemberhez­hez képest kevesebb métermázsa Rudvas Vasgerendák Lemezek Sinek Az ez évi eladások novemberig a követke­zők voltak: 375.710 203.952 66.974 125.327 * A boszniai cukorkontingens. A hivatalos lap szombati száma közli a pénzügyminiszter rendeletét a Boszniába illetékmentesen átutal­ható cukor tárgyában. A rendelet értelmében a Boszniába és Hercegovinába 1915-ben illeték­mentesen átutalható cukor mennyiségét a pénz­ügyminiszter az osztrák pénzügyminiszterrel egyetértésben 98.400 méter mázsában állapította meg és ennek a mennyiségnek felosztására vo­natkozó eddigi határozatok 1915-re is érvényben maradnak. * A német katonai posztógyárosok szövet­sége. Az előírásszerű katonai posztógyárosok Kriegstadi-Verband E. V. cég alatt egyesültek és a hadsereg posztószükségletét a jövőben ki­zárólag a szövetkezet fogja ellátni. A szövetke­zet tagjai mindazok a vállalatok, amelyek a há­ború kitörésekor a katonai hatóságok részére való posztószállításban résztvettek, továbbá azok, amelyek a katonai posztó előállításához szükséges berendezésekkel rendelkeznek. Szociálpolitika. * Az állástalan magánalkalmazottakért. A h­áború miatt állásukat vesztett magántisztvise­lők­­ és kereskedelmi alkalmazottak segélyző kuratóriuma báró Kohner Adolf és Szegedy-Lu­kács József elnöklete alatt ülést tartott, amelyen Krausz Simon indítványára elhatározták, hogy az anyagi eszközök kimerülésével szemben szé­lesebb rétegekre fogják kiterjeszteni az intakt fizetésben megmaradt tisztviselők önmegadózta­tásán alapuló gyűjtőakciót. Dr Kertész Sámuel titkár terjesztette aztán elő heti­­ jelentését a kuratórium segélyakciójáról, amelyből kitűnik­, hogy mintegy 2500 állástalan részesült eddig, 158.000 koronát kitéve rendszeres segélyben. Dr Rónai Zoltán kuratóriumi ügyész terjesztette elő a pénzügyminisztériumhoz intézendő kér­vény tervezetét, amelylyel adókedvezményeke­t kér a kuratórium ama háziurak részére, akik a kuratórium interventiójára elengedték az állás­talanok, házbérhátralékának­, kétharmadát és be­érték annak egyharmadával,, amelyet a kura- ,­tórium fizetett ki. Végül báró Kohner Adolf el-,­, elnök és Vágó József titkár ismertették gróf Tiszai István miniszterelnöknek az állástalan magán­alkalmazottak és keresetnélküli kiskereskedő­k és kisiparos exisztenciák segélyakciójának orszá­gosítására irányuló tervét. Hálás örömmel fo­gadta a kuratórium annak a hírét, hogy a had­segélyző adóbevételekből a kuratóriumi segély­­alap h­avi 30.000 koronás államsegélyben fo£» . rész­esittetni. ~ Munkásköz­vetítés. A budapesti ipari és kereske­delmi munkaközvetítő intézet (VIII. József­ u. 33) f. hó 18-iki kimutatása szerint 2358 munkás és 54­ t munn­­kásnő keres foglalkozást. Helyben: 18 kovács, 32 laka­tos,­5 géplakatos, 13 vas- és rézesztergályos, 5­­műsze­rész, 4 szíjgyártó, 1 molnár, 1 hentes, -1 szüne­, 10 ma­gyar-, 42 egyenruha- és 50 szabó háti­zsák zzjinkára, 72 férfi-, női- és vásári munkás cipész, 3 fi­atal borbély-­­ segéd, 2 betonmunkás, 8 kéményseprő, 1­ tetőfedő, 14­ ács, 200 napszámos különböző munkákra. 20 szolga,­­11)­­kocsis. Vidéken: 7 kovács, 33 lakatos, 1 géplakatos és gépész, 3 bádogos, 11 vasesztergályos, 1 szíjgyártó, 2 kefekötő, 2 molnár, 1 nagy- és 3 magyarszabó, 3 ve­gyes cipész, 30 borbély-fodrász, 6 kádár, 3 bognár, 4 kötélgyártó, 2 szövő, 2 könyvkötő, 1 üveges és 1 csapos.. Munkát kaphat még helyben: 27 varrónő hadi mun­kára, 2 kárpitos varrónő, 1 nyomdai kirakónő, 3 ing­vasalónő, 10 mindenes és 7 takarítónő.­ Az intézet min­­den hétköznapon reggel 8 órától miután 2 óráig köz­vetít az összes iparágakban, délitán 4-től fél 8 óráig pedig a sütő- és cukrásziparon. 224.480 —19.734 33.933 —25.106 25.530 — 6.184 17.935­­25.001 .1914 1913-ban kevesebb volt métermázsa Rudvas Vasgerendák Lemezek Sinek 3.054.751 938.099 378.222 572.064 Mezőgazdaság. * A bécsi állatvásárok. A múlt h­eti bécsi állatvásárokon az áralakulás igen különböző volt. A marhavásáron a felhajtások jelentéke­nyen nagyobbodtak, ennek ellenére többnyire a múlt heti árak tartották magukat, egyes fajtái ára pedig 1—2 koronával javult. A sertésvásá­ron a felhajtások érezhetően csökkentek és ez az áruivó javulására vezetett; főleg a hússerté­sek ára javult és pedig úgy a leölt, mint az élő árué. A borjúvásáron az irányzat lanyha volt és az árak ismét estek. A kis marhák ára általá­ban csökkenő tendenciát mutatott; a juhárak is csökkentek. Ami az egyes vásárlókat illeti, a vá­gómarhavásárra a megelőző héthez képest 10981 darabbal többet hajtottak fel, egyedül a hízott­ ökör felhajtás 973 darabbal emelkedett. A multi heti szilárd irányzat következtében az árak­­

Next