Pesti Hírlap, 1914. december (36. évfolyam, 303-332. szám)
1914-12-04 / 306. szám
I9W. aecernber ?., pénlefc. PESTI HÍRLAP 11 — (Felhivás szülésre.) Egyik folyóiratunkban, amely a közegészségügyet szolgálja, olyan közlemény jelent meg, amelynek irója arra szólítja fel a magyar nőket, hogy szüljenek. A cikk irója minden kertelés nélkül kimondja, hogy ugy most, mint a ránk köszöntő békének további esztendeiben következetesen szülni kell és pedig lehetőleg kiadósan. És amikor a lelka e felhívást útnak indítja, erősen hangoztatja, hogy a háborúban megfogyott emberanyagot minél hamarabb és minél bővebben kell pótolni és pedig azért is, hogy bizonyos idő múlva lehetőleg sokan legyenek olyan fiatal katonák, akik az ágyukkal bánnak és azokkal eredményesen lövöldöznek. Szerinte ez idő szerint minden kulturállamnak, helyesebben minden erkölcsös államnak össze kell fogni atekintetben, hogy a gyermekhalandóság és a gyermeknélküliség a minimumra szálljon, meg hogy a sok gyermekrendszer diadalhoz jusson. A szerző úgy véli, hogy az emberekben beálló hiányokat nem lehet hindukkal, japánokkal és másokkal pótolni, aminél fogva ez a pótlás csakis saját véreinkkel történhetik. Hogy pedig mindezeket elmondja, ama véleményét fejezi ki, hogy a magyar anyákra nemcsak az a kötelezettség hárul, hogy hósapkákat, érközőket és hasmelegítőket kössenek, hanem az, hogy minden erejüket megfeszítve lépjenek a szülés áldásos mezejére, természetesen a törvényes formaságok betartása mellett. Nem feledkezik meg arról sem, hogy a mostani háborúban a férfiak száma alaposan megfogy és hogy ennélfogva az a hit kelt szárnyra, hogy a leányok férjhezmenése a jövőben a magasabb művészetek sorába tartozik Hogy tehát azok számára, akik felhívását a lelkükön akarják viselni, némi vigaszt nyújtson, a statisztikára hivatkozik és abból azt olvassa ki, hogy a véres harcok lezajlása után a házasságkötések száma rendszerint emelkedést mutat, amint ezt a negyven év előtti poroszfrancia háború után bekövetkezett lakodalmak is bizonyítják. Miután pedig a borzalmasságok elmúltával a férfiak mind nagyobb kedvet és vágyat éreznek arra, hogy családot alapítsanak, hát hangsúlyoznia sem szükséges, hogy a szülések száma is nagyobb arányokat ölt. Megemlékezvén a szülések érdekében némi mozgalmat indító cikkíró okoskodásáról, úgy véljük, hogy ez a felhívás kissé rossz időben történt, mert hiszen az anyák ez idő szerint, bármilyen hazafiasak legyenek és bármennyire igyekezzenek is a népesség természetes szaporodását előmozdítani, igazán mégis csak azt érzik, hogy az immár húsz és több évvel ezelőtt megszült gyermekeit a háborúba vitték, ott tartják, ezer és ezer aggodalmat és fájdalmat okozva nekik, akik annak idején felhívás nélkül is szükségesnek tartották azt, hogy a szülés terére lépjenek és sikereket érjenek el. (A lengyel légiók karácsonya.) Az a szokás a lengyeleknél, hogy karácsony estéjén közösen ostyákat fogyasztanak el és ebből az alkalomból egymásnak jókívánságaikat fejezik ki. Ezért a lengyel légionáriusok tábori lelkésze, Panas József, az Országos Katolikus Szövetséghez fordult ötezer darab ostyáért a legionáriusok számára. A szövetség vállalta a költségeket, míg a Sacré Coeur apácái az ostyák sütését végezték. A budapesti lengyel körök ezért nyilvánosan mondanak köszönetet és egyúttal fölkérik valláskülönbség nélkül mindazokat, akik az Észak-Magyarországban hősiesen küzdő lengyel legionáriusok vitéz küzdelmét méltányolják, küldjenek a szent estére nekik süteményeket, gyümölcsöt és halkonzerveket a következő címre. Lengyel légiók, 2. számú tábori posta, vagy főtisztelendő Panas József a lengyel légiók harmadik ezredének tábori lelkésze, 2." számú táboriposta. (Életuntak.) A Révai utca 24. számú Wien-szállodában egy fiatalember halántékon lőtte magát, meghalt. A nála talált iratokból kitűnt, hogy Weisz Miksa huszonegy éves kereskedősegéd. Holttestét a törvényszéki orvostani intézetbe vitték. — Ohneczky Flórián hatvan éves cipész Wesselényi utca 21. számú lakásán kazein felvágta az ereket. A Rókus-kórházba vitték. — Mészáros Erzsébet harmincöt éves cseléd Leány Fő utca 49. számú szolgálati helyén kinyitotta a gázcsapot és lefeküdt. Mire rátaláltak, már meghalt. Holttestét a törvényszéki orvostani intézetbe vitték. (A Kis Érdekes) második száma mélynyomása képeinek meleg színével s egész háborús tartalmának aktualitásával mindenkit meggyőzhet, hogy hasonló szépségű képes hetilapot egyetlen nemzet sajtója sem nyújt közönségének. Amit a nyomdai technika tökéletessége és a háborús hírszolgálat fürgesége egyesülten produkálni képes, az szövetkezett A Kis Érdekes tökéletesítésére. És tartalma és kiállítása szerint tökéletes is ez a második szám. Gyönyörű képei közül kiemelkednek: a trónörökös látogatása a przemysli várban, Jenő főherceg emlékbeszéde az Akadémián, az északi és a déli harctér eseményei, a legendás Emden és Karlsruhe hajók, Molnár Ferenc, mint haditudósító, a San folyó, élet a monitorokon, a valjevói diadal után stb. A Kis Érdekes heti specialitása, a szinte keretbe kívánkozó kétoldalas nagy kép, ezúttal egy dunai patrouille-csónakot ábrázol s a népszerű képes hetilap harctérre küldött fényképészének, Révész és Bírónak, pompás felvétele. (Tábori levél a francia harctérről.) A Berliner Tageblatt a francia táborból egy dán újságíró következő levelét közli: — Újságot kérünk! Nincs egy öreg párisi lapja? — Ezeket a kiáltásokat hallottam a sínek mentén felállított francia katonáktól, amikor vonatom a kora reggeli órákban bizonytalanul csúszott előre a ködös messzeségbe. A katonák bánatosan tekintettek utánunk és a kupék ablakain át újságlapok és cigaretták repültek feléjük. Minél messzebbre jutottunk Paristól és minél inkább közeledtünk Észak-Franciaország felé, annál fájdalmasabban hangzott a katonák kérő kiáltása, de annál kevésbbé is tudtunk nekik lapokat adni. Az utolsó újságpéldányok Chaponalnál repültek ki az ablakon a katonák kezébe. Ennél a helységnél találkoztam az első elmaszkírozott vármővel, amelyhez hasonlót később igen sűrűn láttam Páris és a harc frontja között Az egyik téren, ahol mindenféle ócskavas volt felhalmozva, lövészárkok húzódtak és öreg konzervskatulyáknak valóságos hegye mögött gépfegyverek és kis ágyuk sorakoztak egymás mellé. Egyes helyeken, mezőségeken és elkanyarodók mellett erősen felfegyverkezett katonák állottak őrt és tartották távol a járókelőket E helyeken ugyanis a föld alá rejtve gyilkosan magas feszültségű villamos árnmyvezetékek és automatikusan működő robbanó aknák voltak elrejtve. A tájéknak ilyen módon való megerősítését a legnagyobb titokban hajtották végre és a katonaőrök valószínűleg nem is tudják, hogy voltaképpen mit őriznek. Armentiéresben szállottam ki a vonatból és azt hittem, eljuthatok Arrasig. Értésemre adták azonban, hogy az ostromlott városba nem lehet bemenni és hogy a harci operációk egész területét elzárták a be nem avatottak elől. Később azonban, a figyelmeztetéssel mit sem törődve, elindultam az országúton Arras felé. Nemsokára szuronyos katona állított meg. Átvizsgálta irataimat és tovább engedett. — Meddig mehetek még északra előre? — kérdeztem a katonát — Addig, amíg nem lőnek magára! — hangzott a kedélyes felelet Az utam szomorú tájékon vezetett keresztül. Köröskörül sáncárkok húzódtak. Lassan délután lett és mivel még semmi különöset nem láttam, éppen vissza akartam fordulni, amikor az út egy kis erdő mellett kanyarodót csinált Ebben a pillanatban szurony szegeződött a mellemnek: — Halte-lá! Qui vive! Egy francia katona kiáltott hatt-ot felém. Megint előszedtem papirosaimat és közben körülnéztem. Lerongyolt fáradt francia katonák hevertek egy ároknak a szélén. Egy tiszt, akinek az akadémia arany pálmája diszlett a mellén, megszólított. Kijelentette, hogy Arrasba nem lehet eljutni. Szakadatlanul folyik a harc és gyengén ide is elhallatszott az ágyuk dörgése. Ezen a helyen táborozott a tartalék és a harcokban kimerült legénység. A katonák unalmukban nyulakra vadásztak. Az újságíró ezután megtudta, hogy Arrasnál a németek és franciák oly közel feküdtek egymással szemben, hogy jól odaláthattak egymás állásaihoz. Részleteket a francia katonái nem tudnak, csak azt látják, hogy az ütközetme eredménye eldöntetlen. (Halálos liftbaleset) A Concordia-ma-romban Héder István kőfaragó teherfelvonóliften a negyedik emeletre akart felmenni. Létrával ment be a liftbe, a harmadik emeleten azonban elcsúszott és a létrával együtt a liftszerkezet és a fal közé szorult. A mozgó lift agyonnyomta. Holttestét a törvényszéki orvostani intézetbe vitték. (Hazaérkezés Szerbiából.) Jelentettük már, hogy a szerbiai Vranjszka Banja fürdőhelyen rekedt kétszázkilencven szerb ajkú magyar honpolgár a háború kitörése után és hogy ezek közül heten, akik valamennyien újvidéki illetőségü nők voltak, hazaérkeztek. Szerdán több újvidéki és szarémségi illetőségű nő érkezett Szabadkára, ahonnan a délután folyamán továbbították őket illetőségi helyeikre. A mene-kült fürdővendégek, akik egy hét alatt Krusevác, Nis, Szófia és Bukaresten át érkeztek Szabadkára, a következők: Ognyanovics Szcetozárné, született Zagoricza Zorka Cs leánya, újvidéki magánzók, Guduzics Pálné szmonováci kereskedő felesége, Veszelovics Pál indiai ruhafestő, Zekovics Alexandra és Angelina szurdoki tanítónők, Jovanovics Ránkóné beskai magánzónő, Milánkovics Ljubomirné njkazalováci kereskedő felesége és Ga, özvegy Szlankamenácz Miklósné és Spernyák Zorka karlócai földbirtokosnők. A menekülők elmondották, hogy egyikük, Milánkovics Lyubomir njkazalováci kereskedő Lyubica nevű tizennyolc éves leánya annyira megrendült egyrészt az internálás folytán, másrészt azért, mert hadköteles jegyeséről nem hallott hírt hogy kevéssel a háború kitörésének híre után fájdalmában súlyos beteg lett és egy hét alatt meghalt . (Hősök halála.) A Zemplén vármegyeire betört oroszok kivezetésénél november 29-én hősi halált halt munkácsi Barkassy Sándor, honvédszázados, négy géppuskás osztag parancsnoka. Alig egy éves házasság után felesége, született rozsnyai Huszty Edith összetört özvegygyé vált, az öthetes árva fiuk, a kis Bélával kebelén. Dr Rosenauer Jenő Béla, királyi törvényszéki jegyző, a 29. vadászzászlóalj tartalékos hadnagya, november 22-én Oroszországban, Skala mellett elesett. Szeptember első felében Magierov körül vívott harcokban kétszer sebesült meg. Most huszonnyolc éves korában golyó járta át szívét. Mann Andor vegyészmérnök, a 7. tarackezred tartalékos hadnagya, a miskolci hadikórházban huszonkilenc éves korában meghalt. Egy tábornokhoz volt beosztva az északi harctéren mint adjutáns és mikor rendeltetési helyére juttatott egy fontos parancsot, a rettenetes hóviharban tífuszt kapott amely megölte. A szülőföldjén, Kisjenőn, temették el. Woziwodzky József, a Sles horn. gy.-e. egyéves önkéntese, az északi harctéren, Ulmovnál vivott ütközetben, 22 éves korában, hazájáért hősi halált halt . (Hindenburg és Ludendorff köszönőlevele.) A breslaui egyetem jog- és államtudományi fakultása — mint már jeleztük — Hindenburg és Ludendorff tábornokokat, továbbá Sven Hedint díszdoktorokká választotta. Az illetők most köszönő levelekben fejezték ki az egyetem fakultásának a kitüntetés felett érzett örömüket. Hindenburg tábornok azt a megjegyzést teszi levelében, hogy nagy megtiszteltetésnek tartja jogi- és államtudományi doktorrá avatását. Az oroszverő tábornok vezérkari főnöke, Ludendorff generális, pedig a következő sorokat írta: „Büszke vagyok a doktori tisztségre én ezért őszinte köszönetet mondok. Sokat értünk el. A csapatok hősiessége és a német nép egységes állásfoglalása elérik céljukat."' — (A tábori pilóta katasztrófája.) Hírt adtunk róla, hogy Fessl Béla főhadnagy, a kitűnő pilóta, a napokban meghalt. A bátor repülőt katasztrófa érte Eperjesen. Az ottani repülőterein egy új gépet akart kipróbálni és midőn a gépével huszonöt-harminc méteres magasságba emelkedett, a benzin felrobbant, az égő gép lezuhant s a főhadnagy-pilóta, mielőtt valaki segíthetett volna rajta, porrá égett. A katasztrófa helyére sietett parancsnoka már csak megszenesedett holttestét találta meg a gép roncsai alatt. Temetése nagy katonai pompával ment végbe Eperjesen. A gyászszertartáson megjelentek a katonai és polgári hatóságok vezetői, élükön Szinyei-Merse István főispánnal. (Villamos elgázolás.) Dózsa Béla harmincegy éves hivatalnok a Zsigmond utca 41. számú ház előtt egy villamoskocsira menetközben felugrott, de elcsúszott, leesett s a pótkocsi kerekei alá került ,amelyek ballábát szétroncsolták. Az Irgalmasok kórházába szállították. (Időjárás.) Közép- és Dél-Euópában az idő száraz fő Németországban enyhe volt. Éjjeli fagyok Ausztriában és a Balkánon voltak. Hazánkban változóan felhős, száraz és nappal — különösen a déli részeken — enyhe idő uralkodott. Az éjjeli fagy többnyire gyengült. A hőmérséklet maximuma: 12 fok C volt Fiumében, minimuma — 12 fok C Botfalun. Az orsz. meteorologiai intézet jóslata: Az idő"jSrác'biti Ii'-megen változik nem várható. Házasság: Dr Vásárhelyi Zoltán tart tüzérnattnagy, komáromi ügyvéd és Lakos siranka novereec 28-án Újvidéken házasságot kötöttet"