Pesti Hírlap, 1926. július (48. évfolyam, 145-171. szám)

1926-07-13 / 155. szám

6 PESTI HÍRLAP 1028. július 13 kedd Rákosi Jenő ünneplése az újságírók üdülőházában Vass József az újságírókról, Ripka Ferenc — Rákosi Jenőről Az Újságírók Kórház- és Szanatórium-Egyesülete Gizella-telepi üdülőházéban családi körben ünnepelte vasárnap Rákoti Jenőt, ak­i az egyesület szombaton megtartott köngyülésén örökös tiszteletbeli tagjává választott. A meghitt ünnepségen, amelyen dr. Vass József helyettes miniszterelnök és dr. Supka Ferenc főpolgármester is megjelent, az üdülőtelep ebédlőjé­ben leleplezték Rákosi Jenő arcképét. Az ünnepségen megjelent vendégeket Salu­sinszk­y Imre, az egyesület elnöke üdvözölte és ő kö­szöntötte Rákosi Jenőt is, aki mondotta : nem vá­lasztott vezér, hanem munkái, küzdelmei és eredm­é­nyei tették meg az újságírók vezérévé. Rákosi Jenő meleg szavakkal válaszolt az üd­vözlésre. Hangoztatta, hogy e baráti körben teljes a sajtó- és szólásszabadság, az Ülés, a kollégiaitás és a hazafiság hármas korlátján belül. Reméli, hogy ez a szabadság belátható időn belül az egész sajtóra bekö­vetkezik, mert a mai idők lehetetlenné teszik a sajtó­nak azt a­ kollátiasságot, amelyhez hozzászoktunk és amelyet a jövőtől is várunk. Márkus Miksa, a Magyarországi Újságírók Egye­sületének elnöke, hálával adózott a Mindenhatónak azért, hogy Rákosi szellemét örök fiatalsággal ál­dotta meg, mintegy jelképezni akarván ezzel a ma­gyar erők elpusztíthatatlanságát. Ezután megemléke­zett az újságíró-társadalom nehéz helyzetéről, ennek kapcsán az egykor oly erős nyugdíjintézetről, amelyért egész Európában irigyelték a magyar új­ságírókat, amely azonban ma önhibáján kirilt csal, karitatív tevékenységet tud kifejteni, ha ezt is csak kis mértékben. Dr. Vass József helyettes miniszterelnök hang­súlyozta, hogy ő mint újságolvasó közönség szólal fel. Ő előtte, akit a nagyrabecsüléssel párosult szeretet hozott ide, nem lehet közömbös az újságírótár­sadalom nehéz helyzete s ő igyekezni is, fog módját keresni an­nak, hogy ennek a testületnek bajain segítsen. A miniszternek nagy éljenzéssel fogadott sza­vaiért Hoitsy Pál mondott köszönetet. Kiemelte, hogy a teljesen elszegényedett újságírótársadalomnak nem­csak betegjei, hanem rokkantjai is vannak, akiktől gondoskodnia kell. A valorizációban látja egyetlen út­ját annak, hogy az újságírók jóléti intézményei ismét talpraálljanak és megerősödjenek. Ilipk­a Ferenc főpolgármester Rákosi Jenő iránti tiszteletét és hódolatát juttatta kifejezésre. Mint a lelki betegeknek legnagyobb gyógyítómesterét aposz­trofálta az ünnepeltet. Sokszor hallotta Rákosiról azt mondani, hogy szembekerült a kereszténységgel, ő, aki évtizedek óta bámulója és tisztelője Rákosi sze­mélyének nyugodt lélekkel állíthatja, hogy K­ákosi sohasem került szembe a kereszténységgel, de szembe­került azokkal, akik a kereszténységet pártpolitikai célokra használták fel. K­ákosi Jenő a gyűlölködés ere­jével szemben hősien erővel védte az ezeréves magyar nemzeti társadalom szent templomát. Dr. Ángyán Béla miniszteri tanácsos sajtófőnök szólott ezután s arra kérte Vass Józsefet, hogy az új­ságíró jóléti intézmények ügyét, ne csak mint népjóléti miniszter, de mint helyettes miniszterelnök is karolja fel. Sebestyén Arnold, dr. Kun Andor és Kovács Dé­nes zárta be a felszólalások sorát. Évekig nem fogadhat el Amerikába szóló újabb útlevél­kérelmeket a belügyminisztérium. Már két évre kijelölték, akiknek útlevelet adnak. A Pesti Hilap tudósítójától. Még nemrégen az amerikai lapokban erősen tartotta magát a hír, hogy az amerikai Egyesü­lt­­Á­lamok kormánya revízió alá veszi a bevándorlási törvényt és egyes vontkozásaiban lényegesen eny­hít a bevándorlási arányszám szigorúságán, vagyis a bevándorlási kvótát fölemeli bizonyos százalék­kal. Ezek a híresztelések nagyrészben hozzájárul­tak ahhoz, hogy legújabban Magyarországon is feltűnő arányban megszaporodott a kivándorolni­­óhajtók száma, ami az egyes útlevélkiállító hatósá­gokhoz szokatlan nagy tömegben érkező kérvények formájában nyilatkozott meg. Annak ellenére, hogy az amerikai bevándor­lási kvóta felemeléséről terjesztett híreket az Egye­sül­ Álamok kormánya kénytelen volt hivatalosan megcáfolni, az útlevélkérő folyamodványok özöne még mindig nem akar szünetelni. Az útlevélkiállító hatóságok a hozzájuk küldött kérvények nagy tö­megét további intézkedés végett a belügyminiszter­ihez továbbítják. A belügyminiszter m­ost külön kor­rendeletben intézkedik az Egyesült­ Államokba út­levelet kérő folyamodványok sorsáról. Utasítja az az összes útlevélkiállító hatóságokat, hogy az ezután hazájuk érkező kérvényeket ne terjesszék fel, mert azokkal a belügyminiszter érdemben amúgy sem tudna foglalkozni. A körrendelet szerint a belügy­miniszter a most következő 1926—27. fiskális évre már kijelölte azokat az útlevélkérelmezőket, akik­nek erre az egy esztendőre útlevelet szándékozik adni az Egye­sült­ Államok területére, sőt annyi itt előjegyzett, hogy azokból már a következő 1927—­­1928. fiskális esztendő kvótaaránya is kitelik. Mind­ebből pedig az következik, hogy az Egyesült­ Álla­mokba való útlevélkérelmezések belátható időn belül teljesen hiábavaló fáradsággal és költséggel járnak az illető kivándorolni szándékozókra nézve. Ezért a belügyminiszter utasítja az útlevélkiállító ható­ságokat, hogy ezekről világosítsák fel a hozzájuk út­levélért forduló feleket és igyekezzenek őket a fölösleges munk­ától és költségtől megkímélni. Az Egyesült­ Államokba való kivándorlás mai rendkívüli korlátozásáról, a fenti rendelettel kap­csolatosan a belügyminisztérium kivándorlókat vé­dő irodájában a következő magyarázatot kaptuk: „­ Az amerikai bevándorlási kvóta rendkívüli alacsonysága miatt legalább öt esztendeig szó sem lehet arról, hogy az újonnan kérelmezők útlevél­ügye kedvezően intéztessék el, ha csak az Egyesült­ Államok időközben lényegesen fel nem emelnék a bevándorlási kvótát. A most kezdődő fiskális évre természetesen a felemelés már nem történhetik meg, mert ilyen irányu­ törvényjavaslatot az Egyesü­lt­ Állam­ok kormánya nem is készített. Marad tehát az idén is változatlanul a Csonka-Magyarországra megállapított százhetven és az elszakított területek­kel együtt összesen négyszázhetvenhárom kiván­dorló. Ennél többnek, a fennálló törvényre hivat­kozva, az Egyesült­ Államok kormánya nem ad be­utazási engedélyt. Az említett belügyminiszteri ren­­delet azt célozza, hogy az alacsony bevándorlási kvóta figyelembevételével az útlevelet kérő folya­modványok nagy tömegének fölösleges munkájától megkímélje a kivándorolni szándékozókat, vagyis a kérvények számát a körülményekhez képe­st mi­nél kisebbre szorítsa le. A vádtanács kedden dönt Bacher házi őrzése ügyében. Bacher Emil malomigazgató elleni bű­nper­ben dr. Gál Jenő és dr. Székely Lajos védők hétfőn­ reggel megjelentek Medves-Medíco István büntető­törvényszéki vizsgálóbírónál, akinél bejelentették, hogy a vádtanács által a múlt ié­en meghozott vég­zés ellen, amely Bacher Emil további fogvatartását rendelte el, nem élnek felfolyamodással. Nem kíván­ják az ügy iratainak az ítélőtáblához­ való felter­jesztését, mert most már más alapon szorgalmazzák védencük szabadlábra helyezését. A múlt hét végén úgy állott a Bacher-ü­gy, h­ogy a büntetőtörvényszék vádtanácsa hétfőn dél­­ben dönt a védőknek a házi őrizet elrendelése érde­kében benyújtott kérvényéről. Közben azonban az ügyészségen dr. Auer György ügyész tovább foly­tatta a Bacher-ügy nyomozási munkáját, újabb tanúkat és könyvszakértőket hallgatott a meg. Bacher védőinek a házi őrizet elrendelésére vonat­­kozó kérvénye is ott fekszik már dr. Auer György ügyész előtt, aki csak kedden reggel foglalja írásba a vádhatóságnak a kérelemre vonatkozó észrevéte­leit és véleményezését. A védők egyébként hétfőn bejelentették az ügyészségnél is, hogy a Viktória r.-t. igazgatósága is szorgalmazza Bocher Emil szabadlábra helyezé­sét, mert az igazgatóknak a további ügyvitel zavar­talan lebonyolítása végett szükségük van arra, hogy Bacher Emillel folytonos érintkezést tartsanak fenn. Nap-nap mellett többször válik szükségessé, hogy Bacher Emiltől adatokat kérjenek és kapjanak az ügyvitelre vonatkozólag. A védők hangsúlyozzák, hogy ez az adatszolgáltatás keresztülvihetetlen, ha Bacher a letartóztatásban marad. Jelentést tettek­­ a védőügyvédek arról is, hogy a Viktória ügyeinek szanálása érdekében elhatározták Bacher Emil ma­gánvagyon tárgyainak realizálását is. Ennek révén sok milliárd áll majd a rendezés céljára. A magántárgyaknak a realizálása azonban szük­,­ségessé teszi azt, hogy Bacher Emil a jelentkező vevőkkel és több vállalat igazgatóival permanens, érintkezésbe kerüljön, ami szintén lehetetlenség a f­ogházi letartóztatás alatt. Hangsúlyozzák a védők, hogy itt közvagyon oltalmazásáról van szó, mert­ az állami hozzájárulás visszatérítése csak Bacher Emil személyes közreműködése esetén várható. Mindezektől eltekintve, a házi őrizet elrende­lését kívánják a védők a becsatolt orvosi bizonyít­ványok alapján, mert Bacher­ Emil egészségi álla­pota annyira leromlott, hogy a további fogság a be­tegséget súlyosbítaná, sőt életét is veszélyeztethetné. A vádtanács leghamarabb csak kedden, a déli órák­ban határozhat. Féláru utazással, féláru szálloda Budapesten, a Pesti Hírlap vidéki előfizetői részére. A Pesti Hírlap vidéki előfizetői részére oly kedvezményt nyújt, amelyet bizonyára öröm­mel fogadnak azok, akiknek az a szándékuk, hogy július hónapban Budapestre jöjjenek. 1. Július havára ugyanis vidéki előfizető­inknek a Máv­ összes vonalain olyan igazolványo­kat bocsátunk rendelkezésükre, amelyek bármely kocsiosztályon arra jogosítják fel, hogy a Buda­pestre váltott egész menetjeggyel, Budapestről díj­mentesen utazhassák vissza! A Magyar Folyam- és Tengerhajózási R. T. és a Dunagőzhajózási Társaság vonalain, az ország határától Budapestre és vissza történő utazásoknál is 50 százalékos kedvezményű igazolványokat bocsátunk t. előfizetőink rendelke­zésére. A Déli vasút vonalain, az ország határától Budapestre és vissza­történő utazásokra is 50 száza­lékos kedvezményű­ utalványokat bocsátunk t. előfi­zetőink rendelkezésére. Ezekkel kapcsolatban igazolványt kapnak fel­jelentkező előfizetőink, amely „Az Ember" Nem­zetközi Embervédelmi Kiállítás kétszeri díjmen­tes meglátogatására jogosít. Ezen igazolványok együttes megszabott ille­téke: 10.000, azaz hatvanezer korona. Teljesen ille­tékmentesen juttatja azonban a Pesti Hírlap előfize­tőit ezzel kapcsolatban egy hatalmas és igen számot­tevő kedvezményhez is. 2. A Pesti Hír­lap ugyanis jelentős áldozatok árán megállapodásra lépett Budapest két elsőrangú és a legkitűnőbb hírnévnek örvendő szállodájával, oly irányban, hogy a Pesti Hírlap ezen szállodák­ban lefoglalt egyelőre julius hónapra bizonyos számú, 1 és 2 ágy­a­s szobát s ezeket a kedvezményes utazást igénybe vevő előfizetőink részére féláron engedi át. Ezen szállodák a: 1. Vadászkürt - szálloda (3., TUtána István-utca 3.) 2. Bedlevue-szálloda (­. Triuita­ utca 53.) A teljes szobaárak mindkét szállodában az egyágyas szobákért 70 ezertől 130 ezer koronáig, a kétágyas szobákért 90 ezertől 100 ezer koronáig terjednek. A Pesti Hírlap előfizetői ezen árak felét fizetik. Az utazási és szállodai kedvezmények idémi bevételének módozatai. A Pesti Hírlap azon vidéki előfizetője, aki július havában Budapestre szándékszik utazni, ajánlott levelet intéz a Pesti Hírlap főkiadóhiva­talához, V., Vilmos császár­ út 78, s e levélben be­jelenti, hogy igénybe veszi a Pesti H­írlap utazási és szállodai kedvezményét s ee­m­tal beküld any­nyiszor 60.000 korona illetéket, ahány személy (csa­ládtag) részére kívánja igénybe venni az igazolvá­nyokat. Ezen bejelentés alapján és az igazolványo­kért járó díj beérkezése után mi megküldjük I. elő­fizetőinknek az összes igazolványokat. A szállodai utalványon kitüntetjük, hogy a megnevezett két szál­loda közül melyikben áll rendelkezésére szoba és értesítjük a további teendőkről, aminek pontos be­tartását kérjük. Gyermekeknek is csak ugyanaz a kedvez­mény jár, mint a felnőtteknek. Az utazási igazolványok július hónapra, 1926 augusztus­á-ig terjedő időben vehetők igénybe s a Budapestre való utazás keletbélyegzőjétől számított 8 (­nyolc) napon belül visszautazásra érvényesek.

Next