Pesti Hírlap, 1941. március (63. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-05 / 53. szám

Németországi fényképészeti papírgyár (világmárka) magyarországi vezérképviselete keres utazót. Ajánlatokat fényképpel, igénybejelentéssel ,,Komoly 1227“ jeligére főkiadóba. NEDVES FAL szab. „légszigetelés“­­sel azonnal száraz lesz. Ambrus mérnök, VI., Jókai­ u. 28. T.: 120-864. ÜZLETHELYISÉGET keretek a lm »Textilnegyed 123S»jeligére SiMnnolira Erzsébet-körú­ti folkiadóba. RT. 6 Pesti Hírlap 1941 márc. 5. szerda — Bugarszky István meghalt. Dr. Bugar­szky István, a budapesti Pázmány Péter Tu­dományegyetem nyugalmazott ny. r. tanára Budapesten meghalt. Bugarszky 1868-ban szü­letett Zentán. Egyetemi tanulmányait Buda­pesten végezte. 1898-ban az állatorvosi aka­démián ny. rendkívüli, 1903-ban rendes tanár lett. Egyetemi­­magántanári képesítését 1894- ben nyerte, öt évvel később az Akadémia le­velező tagjai sorába választotta. Később a Pázmány Péter Tudományegyetemre került mint ny. r. tanár a kísérleti és gyakorlati ké­mia tanszékére, ahol értékes munkásságot fejtett ki. Tanulmányai, tankönyvei német nyelven is megjelentek. Főművét az Akadé­mia jutalmával tüntették ki. Temetése 5-én délután 4 órakor lesz a gör­gel. egyház szer­tartásai szerint a kerepesi temetőben. A fő­város díszsírhelyet ajánlott fel. — A 400 éves Jézustársaság. Világszerte most ülik meg az emlékét annak, hogy III. Pál pápa 400 év előtt hagyta jóvá a Loyolai Szent Ignác alapította Jézustársaságot. Ná­lunk 9 napos ájtatosság keretében a jövő va­sárnap a pesti Vigadóban lesz a jubileumi díszünnepély, amelyen Serédi Jusztinián her­cegprímás elnököl. A Szent István-baziliká­ban dr. Angelo Rotta apostoli nuncius mutat be főpapi szentmisét, Glattfelder Gyula Csa­nádi püspök pedig szentbeszédet mond. A bevezető ájtatosság hétfőn este volt az egye­temi templomban. Harangzúgás közben ér­kezett a templomba dr. Czapik Gyula veszp­rémi püspök, aki a főoltárnál a Veni Sanctet intonálta. A bevezető szentbeszédet dr. Ham­vas Endre ált. érseki helytartó mondotta. Az ünnepi vesperást a veszprémi püspök cele­brálta nagy segédlettel. — Hat hónapi fogházra ítélték Matolcsy An­dor írót. Dr. Matolcsy Tamás nyilaskeresz­­tespárti országgyűlési képviselő múlt év má­jus közepén engedély nélkül tartott gyűlést Pilisen. Amikor a csendőrök a jelenlévőket távozásra szólították fel, Matolcsy Andor író arra biztatta az embereket, hogy ne távoz­zanak el, majd sértő kifejezéseket használt a magyar nemzettel és az eljáró csendőrök­kel szemben. Az­­ író a törvényszék dr. Hét­helyi Ferenc tanácselnök elnöklésével mű­ködő ötös tanácsa előtt azzal védekezett, hogy a neki tulajdonított kijelentéseket nem tette meg. A törvényszék Matolcsy Andort nem jogerősen hathónapi fogházra ítélte. — A Pesti Hírlaphoz érkezett adományok. A Horthy Miklósné-segélymozgalomra: Euró­pai Áru- és Poggyászbiz­tositó Rt. (Bp.) 200 P. — Erdélyért: Tiszaújfalun rendezett műked­velő előadás jövedelme 55 P. — A csiksom­­lyói templom restaurálására: Surgoth Miksa (Balatongyörök) 25 P, Szűcs Józsefné­­ (Bp.) 20 P, Nagyenyedi Egry Margit (Bp.) 10 P, Ferencz Domokos (Pestszentlőrinc) 10 P, Il­lés József (Bp.) 5 P, Wildfeuer Paula (Bp.) 5 P, dr. Móra Erzsébet (Bp.) 3 P, Garainé Barthesz Margit (Bp.) 2 P, Dinnyési Ágoston (Bp.) 1P. — A Horthy Miklós Nemzeti Re­pülőalapra és a Légvédelmi Liga javára: Sar­­man Tibor (Kispest) 5—5 P. — Urmánczy Nándor szobrára: vitéz Szendy Béla (Bp.) 20 P, Buk­ó István (Bp.) 20 P, Nemes Inge Já­nos 3 pengő. — Elfogtak egy veszedelmes betörőt. Az utóbbi időben Csepelen sorozatos lakásfosz­togatások történtek. Széleskörű nyomozás indult, amelynek során a gyanú Matucsek Fe­renc napszámosra irányult, aki kedden kü­lönös körülmények között került kézre. Egy fiatal­ember jelentkezett Kistarcsán az inter­nálótábor parancsnokságánál és beszélgetési engedélyt kért. A táborban őrzött rovott­­multú betörőket akart meglátogatni. A de­tektívek gyanúba fogták, megfigyelték és csakhamar kiderült, hogy ő a régóta keresett Matucsek Ferenc, a csepeli betörő, aki egyéb­ként katonaszökevény is. Tizenkilenc betörett elkövetésével gyanúsítják. Őrizetbe vették. — Rendőrbirói ítéletek. A zsidótörvény megszegése miatt a IX. ker. kapitányság rendőri büntető bírája Hajnal László Borá­­ros-téri termény- és fűszerkereskedőt jog­erősen 20 napi elzárásra átváltoztatható 2000 pengő pénzbüntetésre ítélte. Ugyanilyen ki­hágásért a XIV. ker. kapitányság a Vigogne és Gyapjúfonó kft. igazgatóit fejenként 25 napi elzárásra átváltoztatható 2500 pengő pénzbüntetésre ítélte jogerősen.­­ Az osztálysorsjáték húzásán, kedden a következő nagyobb nyereményeket sorsol­ták ki: 20.000 pengőt nyert 44143 5000 pengőt nyert 68578 4000 pengőt nyert 16997 1000 pengőt nyertek 32273 35328 63027 86947 800 pengőt nyertek 7238 17050 39310 43810 600 pengőt nyertek 17672 25319 500 pengőt nyertek 14253 20637 32567 36699 47963 49137 72066 300 pengőt nyertek 1566 13625 16133 16563 17270 18495 19340 24583 25595 31149 37150 38206 45474 46759­ 47214 51606 56849 57963 68747 77817 77873 82686 86196. — Az esetleges számhibá­kért felelősséget nem vállalunk. — Legköze­lebbi húzás: március 7-én. — Vegyünk fel székely fiúkat tanoncoknak! A marosvásárhelyi Magyar Iparos Tanuló Otthon igazgatósága azzal a kéréssel fordul a Pesti Hírlap útján az anyaország iparo­saihoz, gyárosaihoz és kereskedőihez, hogy alkalmazzanak a most visszacsatolt erdélyi Székelyföldről tanoncokat. A székelység leg­szebben, ősi módon beszéli a magyar nyel­vet, szereti a munkát és azt jókedvvel vég­zi. Becsületes, gazdájához hűséges, értelmes, gyors felfogású. Mivel kevés a földje, a gyermekáldás pedig nagy, ezért kell a szé­kely legénykéknek iparra menniök. Kéri az Otthon igazgatósága, hogy a tanoncigénylé­­seket bélyegtelen megkereséssel intézzék a Magyar Kir. Állami Tanoncotthonhoz Ma­rosvásárhelyre, ahol mint gyűjtőhelyen tör­ténik a fiuk szakmánkénti kiválasztása. Ezen az igénylésen rövid uton igazolni kell a he­lyi ipartestülettel, vagy a község lelkészével, hogy az igénylő a fiúnak keresztény, pol­gári nevelést adhat, iparának megtanulá­sára pedig alkalmas hellyel rendelkezik. Re­méljük, hogy az anyaországi iparosok meg­értik a székely legénykék kérését és rövid idő múlva Erdélynek e derék fiai itt tanul­hatják meg iparukat, amellyel maguknak kenyeret, a székelységnek pedig újabb meg­becsülést szerezhetnek. — Csipke halbőrből — cipőtalp üvegből. A Frankfurt alja Main-i iparművészeti iskola nemrég rendezett „pótanyag"-kiállítása mél­tán keltett feltűnést. Főkötők az elasztifon­­nak nevezett áttetsző esőkabát-anyagból, csipkék halbőrhulladékból. Ízléses díszgom­bok hajlékony üvegből, virágokkal, halbőr­­szandálok, üvegtalppal — hegymászótúrákon kipróbált estélyi cipők üvegsarokkal — csupa meglepő, ötletes újdonság. A táskák, melyek természetesen ugyancsak műanyagból készül­tek, elpusztíthatatlanok üvegszálaikkal. — Kötelező diftéria-ellenes védőoltások. A belügyminiszter rendelettel kötelezővé tette minden második életévében levő gyermeknek diftéria elleni védőoltását. E belügyminiszteri rendelet alapján a kerüli elöljárók most el­rendelték a diftéria-védőoltások megtartását és azokat a kerületi orvosok hivatalos helyi­ségükben 1941 március hó­­ és június 30-ika között fogják díjtalanul foganatosítani a ke­rületi elöljárók által falragaszokon ismerte­tett helyeken. Elrendelte a belügyminiszter a 7-ik életévükben levő gyermekek diftéria elleni kötelező védőoltását is. , — Halálozás. Balásfalvi Kiss Ferenc nyug­ altábornagy felesége, Aiding­er Rita 4-ikén meghalt. Temetése csütörtökön d. e. 11 óra­kor lesz a farkasréti temetőben. Özv. Tamás Ferencné ny. MÁV főfelügye­lő felesége vasárnap Budapesten meghalt. Az elhunytban Tamás Ilonka, az Operaház mű­vésznője és dr. Tamás Ferenc MÁV fő­titkár édesanyjukat gyászolják. Temetése szerdán fél 4 órakor lesz a farkasréti temetőben. Dr. Theodorovits Döme ny. L o. főtörzsor­­vos 4-én meghalt. Beszentelése márc. 6-án délelőtt 10 órakor lesz a farkasréti temető­ben; a holttestet Felcsútra szállítják és ott délután 2 órakor a családi sírboltban helye­zik örök nyugalomra. Baross Kálmán, a kamocsai ref. egyház­nak több mint négy évtizeden át volt lelki­pásztora, 75 éves korában meghalt. Zoltovány Czechmeister János színész, ar­tista és festőművész 65 éves korában meg­halt. Szerdán 4 órakor temetik az új közte­metőben. Dr. Eri Pálné szül. dr. Kiss Mária 44 éves korában Mohácson meghalt. Beniczei és micsinyei Beniczky Mártha alapítványi hölgy 80 éves korában Domony­­ban meghalt. özv. Schöberl Jánosné szül. Molnár Antó­nia 85 éves korában meghalt. Szerdán 4 órakor temetik a farkasréti temetőben. Egyesületek és előadások Harsányi Zsolt előadása a Parthenonban. A Parthenon felhívja tagjainak és az érdek­lődőknek figyelmét arra, hogy csütörtökön d. u. 6 órakor a Tudományos Akadémián rendezendő ülésen Harsányi Zsolt tart nagy érdeklődéssel várt előadást „Horatius és Ars Poeticája“ címmel. Guido Vernoni olasz orvostanár, a római egyetem általános kórtani intézetének igaz­gatója kedden tartotta első előadását Buda­pesten; ezt szerdán d. u. 6-kor megismétli a Közegészségtani Intézetben, a harmadikat pedig csütörtökön d. u. 6-kor a Rákkutató Intézetben (Üllői­ út 26.) „A daganatok patho­­geneziséről“. Dr. Gömöry-Saiml László rendkív. követ szerdán este 9 órakor megismétli a Történel­mi Társulatban megtartott előadását „Fegy­veres közbelépésünk a keleti kérdésben 1840 —41-ben“ címmel a Budapesti Polgári Ka­szinóban. A magyar faj védelme. Antal Lajos fő­orvos, az EPOL elnöke a MÉP XI. kerületi szervezetében „A magyar faj védelme“ cí­­men előadást tartott. Hangoztatta, hogy min­den eszközzel növelnünk kell a születések számát, mindent alá kell vetni a nép­meg­­tartás és a népszaporodás gondolatának és ezt reformokkal kell elősegíteni, mert csak így maradhat fenn magyar fajtánk a népek küzdelmében. A Magyar Ornitológusok Országos Szövet­sége márc. 13-án d. u. 5 órakor tartja köz­gyűlését Baross­ utca 13. (Nemzeti Múzeum) alatt. Hat órakor filmen bemutatják a kakuk fejlődéséről és életéről szóló filmet. Turáni Vadászok hazafias szervezetében csütörtökön 7-kor Paulini Béla „A magyar nénmnvpSz.Pt Tranul“ c­ímem tart Turáni Vadászok hazafias szervezetében csütörtökön 7-kor Paulini Béla „A magyar népművészet körül“ címen előadást tart. SZÍNHÁZ és zene­ i Kamaraoperák. Fiatal művészekből, énekesekből és muzsikusokból alakult együttes a kamaraopera műfajának ápo­lását tűzte ki célul. Vidám egyfelvonáso­­sok kerülnek elő a zenetörténet ládafiából, finom alkotások, melyek elmúlt korszakok zenei szellemét tükrözik, de üde bájuk­kal ma is érdekelnek. És van még egy nagy előnyük: anélkül, hogy túlzott tech­nikai igényeket támasztanának, a törekvő fiatalság klasszikus stílusérzékének, ének­es játékkészségének fejlesztésére, fegyel­mezésére kiválóan alkalmasak. Endre Béla, a kis társulat zenei vezetője bemutatko­zásra Méhul „Kincskeresőjét“ és Schenk „Csodadoktorát“ választotta. Mindkét da­rab betanításával és vezénylésével na­gyon jó munkát végzett. A ferencvárosi „Liszt Ferenc“-hangversenyterem dobogó­ján Pünkösti Andor rendezői ötletessége frissen perdülő játékban mozgatta a sze­replőket, akik közül főként Páka Jolán, Szabó Miklós és dr. Sándor István tűntek ki. Senyei-Szabó Ilus és Kara Richárd is ügyesen szerepeltek. A rokonszenves vál­lalkozás remélhetőleg könnyebben meg­közelíthető színházban is talajt kap, de addig is a külterületen nagy erkölcsi ha­szonnal terjeszti a komoly zenekultúrát. * Svanholm vendégjátéka. (Második est: A nürnbergi mesterdalnokok.) Nincs az a szigorú Beckmesser, aki kivetnivalót ta­lálhatna azon a Stolzingi Walteren, akit Svanholm alakít. A kitűnő dán művész — egyre inkább látjuk — tökéletes, eszményi Wagner-énekes.. Valami elemez­­hetetlen varázs van abban, ahogy a mes­terdalnokok közé csöppent lovagot már a puszta megjelenésével átszellemíti, a való­ságból a zenedráma fénykörébe emeli. Az első pillanat meggyőző hatása pedig végig­kíséri az egész alakítást, annak ének- és játékbeli része megbonthatatlan harmó­niába olvad és az előadóművészet diadal­mas szépségével ragad el bennünket Kü­lön kellene szólni megint Svanholm csoda­szép, hősi erejű és lírai zengésű tenorjá­ról és mesteri tudásáról, amely tündöklő példát szolgáltat a szabad, minden erőlte­tés nélkül való és mégis minden erőfoko­zatban remek hatású éneklésre. Ezt a han­got bizonyára nem fogja idő előtt megtörni vagy elkoptatni a wagneri énekstílus. Failoni kitűnő vezetése alatt minden rész­leteiben kifogástalan előadást élveztünk. Főkép Losonczy nemes Sachsa, Székely méltóságos Pognere, Osváth Julia költői Évája tűnt ki az együttesből. L. V. * Orosz szimfonikus est Változatosan összeállított műsor adott bőséges ízelítőt az orosz muzsikából a Szimfonikus Zene­kar keddi hangversenyén. Borodin sejtel­mes színekben játszó középázsiai vázlata és Csajkovszki V. szimfóniája között két versenyművet hallottunk — mindkettő a tegnapból mába áthajló orosz zenei irányo­kat képviseli. Az egyik Glazunov a-moll hegedűversenye volt, meglehetősen üres, de annál csalogóbb mű, amelyet Ajtai Vik­tor játszott, kifogástalan technikával győz­ve le a mű nehézségeit, s nem az előadó művészen múlt, hogy mélységeket nem éreztethetett. A másik Rachmaninoff bő­vérű, csapongó szenvedélyességgel áradó c-moll zongoraversenye, amelynek szép szüleit, nem annyira mély, mint inkább forró líráját finoman és gazdagon tolmá­csolta Hajdú István. Közbül Rimszky-Kor­­zakov utolérhetetlenül brilliáns zenei ké­­pecskéjét, a Dongót adta elő a zenekar, igazául kitűnően és olyan sikerrel, hogy az alig egyperces kis művet meg is kellett ismételnie. Általában jó estéje volt a ze­nekarnak, amelyen megérzett Komor Vil­mos hivatott és lelkiismeretes karmesteri munkája. (f. j.) * Dalest. Sonja ten Kate Kovalefska hol­land alténekesnő finom ízléssel állította össze komoly igényeket támasztó dalműsorát, Bach, Schuman, Brahms, Mahler, Strauss, Debussy, De Falla és Musszorgszkij szép és nagybecsű alkotásai tekintélyes lírai antológiában so­rakoztak. A művésznő rokonszenves becsvá­gyát, zeneszeretetét és odaadó szorgalmát őszintén dicsérhetjük annál is inkább, mint­hogy az egyes dalok előadásában bensősé­ges átélőképesség is érvényre jutott. Flei­scher Antal ragyogó zongorakíséretét külön kiemeljük. A közreműködő Weöreös Julia zongoraművésznő jó képességekre valló elő­adással játszott Bach és Chopin műveket. Mennyiségtan — a színfalak mögött A művésznő fiacskája délutáni előadás alatt, a szünetben, az öltözőben meglátogatja a mamáját. Amikor kijön az öltözőből, azon­nal körülfogják s a másik színésznő nyája­san megkérdezi tőle: — Hány éves vagy, fiacskám? Az okos fiacska habozás nélkül feleli: — Ha a papával vagyok: tiz. Ha a mamá­val vagyok: öt! Rózsavölgyi hangversenyei: ERNA SACK ma, V. 8. Bak László zongoraest holnap. Karaj- Lily—Forray-est holnap. Dohnányi—­Telmájtyi szombaton. Pécsi öreg Diákok vasárnap Z. 9 .* Szentgyörgyi quartett ma Z. 1. MOZI A Kegyelmes úr rokona Corso—Omnia Ebből az új magyar filmvígjátékból új hang csendül ki: a szatíra hangja! Nehéz ma szatírát nem írni, — mondhatnánk mi is a klasszikus költőrel De filmíróink, úgy látszik, mind a mai napig meg tudtá­k állni... Nem írtak szatírát, csak a bohó­zat és vígjáték könnyebb, felületesebb válfajait művelték. Pedig sok hálás lehe­tőséget hagytak kiaknázatlanul. Most lát­juk csak igazán, amikor Szitnyay Zoltán kitűnő regényének és dr. Asztalos Miklós egyenrangú átdolgozásának jóvoltából megláthattuk az első szatirikus film-víg­­játékot. Egy fiatal mérnök áll a mese kö­zéppontjában, akit a Kegyelmes úr, a dús­gazdag gyáros egyetlen rokonának és örökösének hisznek. Sokszor fordul a mese, bőséges az alkalom, hogy igaz va­lójában mutatkozhassék meg a főhős kö­rül sürgölődő-forgolódó sok furcsa ha­szonleső alak, akiken aztán élvezettel sújt­hat végig a szatíra ostora. Kitűnő a film szereposztása: a legkisebb epizódszereplő­ket is éles szemmel válogatták ki. Olyan alakítások, mint Csortos monumentális inasa, Mezey Mária ártatlan szemű „bes­­tiá“‘-ja, Greguss notórius bajkeverője, Köpeczyr Boócz tenyérbeszaladón aljas hi­vatalfőnöke, biztos sikert szereznének a leggyengébb magyar filmnek is. És nem lehet kifogás a két főszereplő, Szilassy László és Simor Erzsi ellen sem: a maga „nemében“ mind a kettő szemrevaló. Podmaniczky Félix rendezésének sok új­szerű szint köszönhet a film. (mja) • Meghalt egy amerikai magyar film­színész. A hollywoodi rádió jelentette, hogy meghalt Joe Penner, az ismert nevű, kiváló filmkomikus. Az elhunyt művész magyar származású volt Igazi neve Pintér József, Nagybecskereken született és szü­lőhazájával még akkor is meleg kapcsola­tot tartott fenn, amikor már híres és ün­nepelt művésze volt az ujvlágnak. Phila­delphiában halt meg alig harminchat éves korában. • Bolgár Géza gyártásvezető levelet in­tézett vitéz Bonczos Miklós kormánybiz­toshoz. Bejelenti, hogy az „Ismeretlen ellenfél“ című kémelhárító propaganda filmje tiszta jövedelmének 5 százalékát az árvízkárosultak javára engedményezte. Felajánlotta most készülő második kém­filmje — címe: „Akit elkap az ár . . .“ — díszbemutatójának teljes jövedelmét is az árvízkárosultak javára. Amerikai filmkockák „Decency Legion“ az Egyesült Államok­ban egy új liga neve, amely az erkölcs szempontjából szigorúan megbírálja az amerikai filmeket. A múlt évben például a filmeknek majdnem a felét kifogásolta és az erkölcsökre veszélyeseknek minősí­tette. A filmgyárak kénytelenek valahogy engedékenységre binni a légiót, különben eltiltja tagjait a film megtekintésétől, sőt mozgalmat is indít a film ellen. Rendesen némi átalakítás után a film kegyelmet kap. * Valamelyik neves hollywoodi filmgyáros meghívta magához New York kilenc híres és kiváló arcképfestőjét A művészek a meghívást elfogadták és busás honorárium ellenében portrékat festettek a gyáros filmjeinek valamennyi csillagáról. A gyár külön kis „képzőművészeti kiállítás“-t ren­dezett a festményekből. A reklámötlet fö­löttébb hatásosnak bizonyult. A kiállítás egyformán felkeltette a mozirajongók és a műbarátok érdeklődését Igazságügyi A kormányzó dr. Frenreisz Frigyest a bpesti táblához tanács­elnökké, dr. Kiss De­zsőt a zalaegerszegi tvszék elnökévé, dr Fábián Emilt a bpesti táblához bíróvá, Gazda Lászlót a balassagyar­mati tvszékhez tanács­elnökké, dr. Szemesy Ferencet az újpesti­­bí­­rósághoz alelnökké, dr. Varnyu Bélát a kalo­csai, dr. Szent-Gály- Faur Aurélt a huszti ügyészség elnökévé, dr. Mac­ay Gézát a győri, dr. Gegus Imrét, dr. Tóth Lászlót a bpesti táblához bírákká, dr. Szenygr­ Istvánt a ta­mási, dr. Perlaky Fe­rencet a hatvani, dr. Hints Ferencet a ba­lassagyarmati, dr. Elek Gábort a nagykátai, dr. Nyúl Bertalant a du­­navecsei, dr. Szigethy Lászlót a zirci jbiróság elnökévé, dr. Szabó Gusztávot a bpesti, dr. Unger Józsefet a sop­roni tvszékhez birák­ká, dr. Draskovics Je­nőt a bpesti büntető­­birósághoz jbíróvá, dr Képes Józsefet nyir­­e" .Azi ügyésszé, dr. vitéz Füzesy Rudolfot a debreceni, dr. Glatz Aurélt az újpesti, dr. Haydó Bélát a bpesti központi, dr. Molnár Lászlót a kispesti jbi­rósághoz jbirákká, dr. Czibor Bélát a kecske­méti tvszékhez biróvá, dr. Csorba Gáspárt a szombathelyi­­­ijbiró­­sághoz jbiróvá, dr kinevezések Hanny Kálmánt bajai ügyésszé, dr. Molnár Mihályt a hatvani, dr. Pacsi Jenőt a székes­­fehérvári jbirósághoz jbirákká, dr. Hambur­ger Tibort az érsekúj­­vári tvszékhez bíróvá, dr. Domonkos Sándort a szarvasi jbirósághoz jbiróvá, dr. Bogdán Sándort a balassagyar­mati tvszékhez biróvá, dr. Mosonyi Gusztávot a gyönki­­birósághoz­­biróvá, dr. Tézsla Jó­zsefet a bajai tvszék­hez biróvá, dr. Perecz Lászlót nyíregyházi, dr. Morava Károlyt veszprémi, dr. Tóth- Zsiga Jenőt kaposvári ügyészekké, ifj. dr. Ge­bauer Tivadart a vásá­­rosnaményi, dr. Hévézi Andrást a rétsági, dr. vitéz Szabolcsi Istvánt a pyöngyösi, dr. Zalá­nyi Istvánt a huszti jbirósághoz jbirákká, dr. Wieber Józsefet érsekújvári ügyésszé, dr. Sikabonyi Györ­gyöt a marcali, dr. Szabó Lászlót a bács­almási, dr. Szökendi Jánost az igali jbiró­sághoz jbirákká, dr. Takáts Nándort az ér­sekujvári tvszékhez bi­róvá, dr. Szauberer Andort az ökörmezői, dr. Perecz Bélát az ér­sekujvári, dr. Merényi Imrét a huszti jbiró­sághoz íbirákká kine­vezte, továbbá dr. Diósszilágyi Józsefnek a jbirósági elnöki cí­met­ adományozta.

Next