Pesti Napló, 1850. április (1. évfolyam, 19-43. szám)
1850-04-02 / 19. szám
1850. első évi folyam. ........* ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Budapesten hillba küldve : Egy hónapra 1 ír. 30 kr. p. Évnegyedre 4 „ — „ „ Félévre . . 8 „ — „ „ Egy évre . 15 „ — „ „ Egyes szám — „ 4 „ „ A lap polit. tartalmát illető minden közlés bérmentes levélben, s egyenesen a kiadó-tulajdonos CSÁSZÁR FERENCZ úrhoz intézendő. Vidéken postán küldve : Egy hónapra 1 ír. 50 kr. Évnegyedre 4 „ 40 „ „ Félévre. . 9 „ 15 „ „ Egy évre . 1 7 „ 20 „ „ Egyes szám— „ 4 „ „ 19. Szerkesztési iroda : úri-utcza, 449. sz. A havonkénti előfizetés mindig a hónap 1-től számittatik. ■.........— Kedd, ápril 2. HIRDETÉSEK ÉS MAGÁN VITÁK. Hirdetések négyhasábos petit sora 4. pengő krajczárjával számittatik. A beigtatási díj előre lefizetendő Erich Gusztáv úr könyvkereskedésében. Magán viták háromhasábos sora 6. pengő krajczárjával számittatik. A fölvételi díj szinte mindenkor előre leteendő, a Pesti Napló szerkesztőhivatalában. Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. Figyelmeztetjük azon t. olvasóinkat, kiknek havi előfizetésük 1. april 8-kán lejár, szíveskedjenek lapjaink további megrendelése iránt minél előbb intézkedni, nehogy a megküldésben hátramaradás történjék. Budapest, april 2 dikán. Tisztelt elvbarátink egyikének sorai feküsznek előttünk. A levél Balaton déli vidékéről jött, s olly eszméket tartalmaz, mellyeket mi, magunkéivá tevén, t. barátunk megbocsátand , ha azokból némellyeket, bár egyedül hozzánk valának intézve, olvasóinkkal közleni sietünk. Mi állandó békét és szilárd törvényes rendet óhajtunk ezen olly felette zaklatott hazának, hogy azok malaszti, áldási között nagy sebeiből mielőbb felüdülhessen. Hogy ez sikeresebben megtörténhessék, nem elég, hogy czélszerű rendeleteket adjon a kormány, de ügyelnie is kell szorosan arra, hogy intézkedései teljesedésbe menjenek. Az érdeklett levél kivonata következő: „A nép bizodalmának a kormány iránt, megvalósítása, a feladás! „Magyarország népei, kik a forradalom, vagy ha úgy tetszik, az 1848. évi törvények által anyagi hasznot nyertek, a birodalmi alkotmánynyal, melly nyereményeket meg nem szüntető, meg vannak elégedve, vagy legalább az iránt ellenszenvet nem mutatnak. De ha tökéletes meggyőződést nyerhetnek arról, hogy nyereményük állandó, hőn fognak az új alkotmányhoz ragaszkodni. „A népre, hogy bizodalommal legyen a kormányhoz, a kormány orgánumainak kell hatni. Az új rendszer szerint felállított kerületi tisztviselőknek kellene mindenek felett az 1848. évi nyeremények állandóságáról, mint mellyek a birodalmi alkotmány által biztosítvák, a népet meggyőzni; mert ha azt véli a kormány, hogy ő felségének e tárgybani biztositó manifestuma a nép ismeretére kellőleg eljutott, csalatkozik ! Azon manifestum a zajos időkben, a számtalan plakátumok, de leginkább a forradalmiak ámító szózatai között, elhangzott, s ez oka, hogy a nép féltékenységből sóhajt képzelt megváltója után. „A tisztviselőségnek ha nem lelkesedéssel, legalább jóakaratú készséggel kellene a nép sorsa könnyítésére már eddig is kiadott jó és szép rendeleteket életbeléptetni, s azokat szentül megtartatni , mert igy fogná a nép az uj alkotmányt megkedvelni. Van, példa az előfogatokra nézve igen jó ideiglenes rendelet ? — de azért mégis a régi rendszert követjük, az állandó ordinanczozás még most is divatoz. Az új ideiglenes rendszer szerint, a költözködő tisztviselőknek ingyenkocsik kiszolgáltatása el van törölve, de mégis minden jutalom nélkül kell a népnek kocsikat illy czélra kiállítani *). Ezek tehát a bizodalmatlanság okai is ezek sajtó útján legbiztosabban elenyésztethetnének. „De mostani állásunk ezt, ha egyenesen nem tilja is, a működőknek mindazáltal nagy elemekkel kell küzdeniük — és micsoda, ha ettől a jobb érzelmű ember retteg ? „A nepotismus többhelyütt ismét divatba jött. Rosz következései nem fognak soká elmaradni. „Mig tehát a kormány orgánumai a rendeleteket, szabályokat lelkismeretesen és buzgón végre nem hajtják ; mig ők azokkal szabadon dispensálhatnak, addig az új birodalmi alkotmányt a nép írott malasztnak tekintendi.“ Ha mindezek igy vannak a vidéken, min kételkedni e levél nyomán, épen nem tudunk, önkéntelenül támad bennünk a gondolat: vájjon nem terv szerint történnek-e az illy és hasonló eljárások? és meggondolják-e az illetők: hová és mire vezethetnek azok? Nem akarunk jósok lenni, de figyelmeztetjük őket azokra, miket lapjaink 8. számának első czikke végsoraiban egész nyíltsággal kimondunk. Az osztrák internuntius és a díván közti conferentiák, a dunai fejedelemségeket illetőleg, eléggé engedik sejtetni, minő oldalról érdekli Ausztriát a keleti kérdés? A conferentiák eredményéről tudomásunk nincs, talán ez a diplomatiai egyezkedés titkos pontjai közé is fog tartozni, de annak megítélésére nem kívántatik jós tehetség, hogy a Portának a bécsi kabinethez közeledésében, az orosz csak új okot lát arra nézve, hogy amannak szoros barátságot ajánljon. A Porta ma a legnagyobb tengeri és a legnagyobb szárazföldi hatalmasság befolyása alatt áll. Egyik vagy másik befolyás alól kell magát függetlenné tennie, hogy csak némi részben is szabadon cselekhessék. Az európai török birodalom túlnyomó népe a szláv elemhez tartozik. A Portának a pétervári kabinettel szoros barátsága, csak megerősödése volna a birodalom szlávajku népének azon befolyás által, mellyet az orosz közvetve és közvetlenül a Portára gyakorol. A szláv elemnek ezen megerősödése által, saját kebelében fogná hordani a díván, a birodalom megromlásának magvát. És mint az erős folyamatnak a part utána-döl, úgy fognának e politikának, az osztrák birodalom délnyugati részei, utána omlani. S hogy egy illyen processus nem tartozik az álmok országába, annak talán amaz ébrenlét is bizonyságául szolgál, mellyel ma a német nyelv alóli emancipálás ajánltatik? — Ha az orosz birodalom emelkedését figyelemmel kisérjük, önkéntelenül Rómára kell visszaemlékeznünk, melly a már hatalmas Görögországnak, mintegy észrevétlenül nőtt nyakára. Oroszország politikája nem kevesebb messze számitás- és óvatossággal került az európai civilisatio elibe. Míg keleten hódító seregei működtek, nyugaton mint segítő és szövetségi hatalom jelent meg mindenkor. A pétervári kabinet mindig tudta a népeket egy olly szükségi állapotba vezetni, mellyet azok természetszerűnek tartsanak; elegendő ok a politikában arra nézve, hogy barátokat szerezzünk. Az orosz diplomatiát barátsága teszi félelmesebbé, mint fegyvere, mert az ildomosságban több erő van, mint a szenvedélyességben. Oroszország ma támogatja Dániát, alig őszinteségből, hanem azon számítással, mellyel a német egységnek ellene van. Talán ezt teszi közép Európa déli német státusaira nézve is, mivel a szövetségi alkotmány revisiojánál többet nem akar. És ellene van az angol befolyásnak keleten, nem a kisebb közép tengeri hatalmak érdekéből — mint azt a februári ismeretes jegyzék szeretné láttatni — de mert az angol-keleti kereskedés gyengülése, az ő kezébe adná a nagy Sándor kardját, mellyel a gordiusi csomót ketté vágta. És azon hatalmak, mellyek a keleti kérdés olly befolyás alatti megoldásától, birodalmuk történeti határait, vagy tengeri kereskedések felvirágzását reményük, fognák tapasztalni az oroszlán ismert osztozkodási elveit: „ego prímám tollo, sat.“ — Erős meggyőződésünk, hogy Ausztriának szomszéd viszonyainál, és a birodalom jövendőjének érdekéből, olly politikai állást kell keleten elfoglalnia, melly a crisis perczében, neki a szabad cselekvési tért biztosíthassa. A magyar faj, úgy látszik, arra van hivatva, hogy a kormány egyedüli tájékozási pontja legyen e tekintetekre nézve. Minden intézkedés, melly e fajra nézve a szabadabb alkotmányos élet érdekében történik: előmunkálat egyszersmind az ausztriai birodalom keleti politikájának consolidatiojára nézve. Mi hiszszük, hogy ebbeli nézetünket a Magyarországnak adandó alkotmány igazolni fogja; hogy a tartományi élet szabadabb mozgása ez alkotmányban biztosíttatni fog mindazon intézetek által, mellyek egy erős kormánynyal összeférnek, de a népek politikai életének is föltételei. ") Az itt érintett rendeletre nézve megjegyzendő , hogy annak szabályai csak jövő ápril 1-jével lépnek kötelező erőbe ; mindamellett nem ártott, ha a tisztviselők , a kormány és népegyüttes érdekében , azt kihirdetése után legott alkalmazták volna. Szerk. A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. HETI SZEMLE A NEMZETI SZÍNHÁZRÓL. Mart. 23. Donizetti LINDA operájának első és második felvonása. Ezt követte LAMMERMOORI LUCIA opera harmadik felvonása, szinte Donizetti. Végül pedig, már nem Donnisettitől, hanem derék magyar dalszerzőnk Egressi Bénitől, „Ez a világ a mi ilyen nagy. . .“ és „Csalogány búcsúja“, mindkettőt éneklő Hollósi Kornélia, ki, mint a színlap hirdető, a mai előadással búcsúját vette a közönségtől. SCHODELNÉ, te nagy művésznő, egyik teremtője a magyar operának! kinek minden hangja csalogányi volt, s ki még sem hirdettetéd, annál kevesbbé énekelted magad felöl saját ajkaiddal, hogy te csalogány vagy . — SCHODELNÉ, feledhetlen dicső papnője a nemzeti Thaliának ! ki együtt örvendél e honnal és együtt öltöttél gyászt vele, ki hazagságos kebellel osztál meg jó és rosz napokat, kinek magas lelkét szintolly kévéssé fordíthatta el tőlünk hálátlanság és irigy rágalom, mint a milly kévéssé birta megszéditni a közhódolat és tömjénezés, — SCHODELNÉ, ki egyiránt valál nagy a dalok honában, és ritka tökélyü a szinmüvészetben, ki a melly nemzet fiainak feledhetlen műélveket nyujtál, azt egyszersmind szived mélyében szeretted, kinek tisztelve marad köztünk emléke mindenkoron, — hol vagy most, hová vonultál ? Mart. 24. Egy rablás által károsult intézeti hivatalnok fölserélésére Zenészeti és szavalati akadémia két szakaszban. E rovat írója megvallja, gondatlanul ment a színházba, nagy részben figyelem nélkül hallgatott, s most alig tudná mit írjon, ha egy mellette ülő, s mint ki fog tűnni, roppant műismerettel biró, derék szomszédjának szintolly elmés, mint a milly csodálatosan tárgyavatott észrevételei ki nem segítik a bajból. Első darabul az összes hangászkar egy nyitányt adott elő, Mehul „József és testvérei“ czimű operájának nyitányát. Ref. nagy tisztelője a jó zenének, s bátorkodik megjegyezni, hogy ő is vallja azt, mit minden zeneértő vall, miszerint a valódi zenét nem mai világban divatos szerzőknél kell keresni. Miután azonban ref.szintolly távol van attól, hogy akármit is, pusztán a zamatánál fogva, jónak ismerjen: Mehul nyitányából csak annyi élvezete volt, mennyit a mi derék hangászkarunk a mi még derekabb Erkelünk igazgatása alatt már számtalan, sokkal üresebb zeneműbe is öntött. ... A műértő szomszéd azt jegyezte meg fontos képpel a nyitányra, hogy : na, ez elég jó. — Következett a második darab: Toperczerné éneke. ... A derék szomszéd nagyokat ásított: „Ejh, mondá, ez már rész, ez valódi klassikus zene.“ Ref. nagy meglepetéssel bámult elmés szomszédjára, ki Donizetti zenéjét klassikusnak nevezé, de hallgatott. — Jött Beethoven, a Moll versenye, zongorán előadva Deutsch Willi úr műkedvelő által. Ki nem ismeri, s a ki ismeri, kit nem ragad el az óriási zeneköltőnek e dicső műve ? ... . Még ref. szomszédja sem ásított, hanem megvallana, ez már jobb; ez már látszik, hogy nem klassikus... Ref. bámulása a nagy zenei részi tehető sség iránt mindig nagyobb lett. — Következtek aztán áriák és s kardalok Verdid, meg ismét Verdid, aztán Mercadantetól és Császártól, Egressi Bénid, s egy nyitány Gherubinitöl. . . . Ref. szomszédja mindig nagyobbakat ásított, egyre jobban káromlá a klassikus zenét, mert előtte a nevezett művek mind klassikusok voltak, s végre kikelt a színház ellen, hogy miért rendeznek benne olly akadémiát, mellyben az ember halálra unja magát a sok klassikusság miatt! . . . . Ref. pedig egyre nagyobb tisztelettel bámulta a nagy mestert, ki a hangversenyt, melly, egyetlen klassikai mű kivételével, egészen olasz és magyar divatos művekből volt szerkesztve, klassikusság miatt vádolja unalmasnak; ámbár ref. meg van győződve, hogy a maga nemében különben derék Egressi Béni és Császár György, kiknek, az olasz maestrok mellett hely engedtetett, örömest engednék magokat illy müértéktül unalmasoknak neveztetni, csakhogy más müértéktül aztán kiérdemelhetnék a klassikus nevet..........Midőn az előadásnak vége volt, és ref.jeles müértéssel felruházott szomszédja meg nem szűnt zúgolódni a klassikus zene ellen, meg nem állhatta fel, hogy végre a következő ártatlan kérdést ne intézze hozzá : — „Kérem, tisztelt úr, mit ért ön klassikai zene alatt ?“ — „Mit értek ? válaszolt a kérdeztetett folyvást haragosan, — hát klassikai alatt azt értem, ami unalmas.“ — Na te már e szerint ugyancsak klassikus ember vagy! — gondolá magában ref., részesülj sok műelvekben, mellyek minél távolabb legyenek a klassikusságtól, a te hited szerint. Mart. 25. A színház zárva volt. Mart. 26. A pesti gyermekkórház javára Zenészeti és szavalati AKADÉMIA 2 szakaszban, mellynek részletei voltak: Doppler ILKA czimü operájának nyitánya, előadva az összes zenekar által. —,Versenymű a hegedűre Remitől, előadva a kis ÚRBÉRI VISZONYOK. Ötödik czikk Ki a lajtáns morvántuli erdők milly karbani tartásának a magyarországi erdők — nagy átalán elhanyagolt — állapotának összehasonlításával bíbelődött, elismerendő, hogy Magyarország a mezőgazdászat semminemű ágában annyira viszsza nem maradt, mint az erdészet ügyében. Tisztelet, becsület, de igazság is, és azért be kell vallanunk, hogy azalatt, míg amott az erdők igen okszerűen míveltettek : ezek imitt, minden törvényes ordo sylvanalis daczára, oktalanul irtattak s könnyelmüleg pusztíttattak a kályha mögötti szunyadásban, s a nagy semminek őrzésében elaluszékonyodottak nagy serege által, minővel az oknyomozó történész a világon mindeddig mindenütt találkozik, hol egy országos nemzet a mégsem") Lásd PESTI NAPLÓ 12. 13. 14. és 17-dik számait.