Pesti Napló, 1851. június (2. évfolyam, 370-392. szám)
1851-06-02 / 370. szám
ben kényszeriték vala, ő felsége kormányához hivatalos tiltakozást adni oly modorban, mint ez Bécsben történt, s mi el nem maradhatott volna, ha e tárgyra vonatkozó iratokat nem szolgáltattam volna kezébe; azt is hozzá adá, hogyha fölgyógyuland betegségéből, mely néhány napra ágyba kényteti, s ha a házat elhagyhatja , azonnal Brunnow báróhoz intézendő közlönyt fog fölterjeszteni a császárnak, mely ez ügyet befejezendi. Sietve közlöm, hogy a cancellár tudata velem, miszerint holnap futárt küldend Londonba, mely közlönyt viend Brunnow bárónak, kétségkívül lordságodra nézve kielégítőt, s mely véget vetend a két kormány közt fönforgó, s a Dardanellákra vonatkozó kérdésnek. Vagyok, stb. BLOOMFIELD. CVIII. Lord, Bloomfield, viscount Palmerstonnak. (Megérkezett jan. 3.) Sz. Pétervár, dec. 19. 1819. My Lord ! Épen most láttam Nesselrode grófot, ki említé, miszerint hiszi, hogy az orosz konstantinápolyi követség és porta között, jelenleg már megkezdetett a diplomatikai közlekedés, s hogy véleményének megerősítését a hét végével várja a legközelebbi török postával. Tudakoltam M. de Titord utasításait, melyek következtében ő excellentiája oly biztosan várja a kívánt eredményt, s válaszul azt nyerem, hogy a miniszter oda utasittatott, miszerint fogadja el a porta ajánlatát, melynek következtében a menekültek Törökországból ki fognak utasittatni, s hogy azon kérdés, mely azokra vonatkozik, kik utóbb keresnének menedéket az ottomán birodalomban, ne szorittassék többé, miután ez ügyet utóbb is el lehet még intézni. Vagyok, stb. BLOOMFIELD. CIX. Báró Brunnow , viscount Palmerstonnak. (Az eredeti franczia). Ashburnham house, dec. 21. —jan. 2. 1840 Báró de Brunnow, üdvözletét küldi viscount Palmerstonnak, s van szerencséje közölni azon utasítást, mely Nesselrode gróftól dec. év érkezett azon megbízással , hogy excellentiádnak fölolvastassék, s másolata kézbesittessék. Lord Palmerston távollétében Báró de Brunnow nem tartá helyesnek a közlést halasztani; azért ma általadja, s kéri ő excellentiáját, szíveskedjék őt a közlöny vételéről tudósítani. Vagyok, stb. BRUNNOW. Folytatjuk. Jlászcsapat onnan eltávolíttatott, ellenben az innen tegnapelőtt útnak indult Vincennesi vadász zászlóalj türelmetlenül váratik. Egyébiránt az Ordre hitelt érdemlő tudósítása szerint a pápa ő Szentsége a napokban bizonytalan időre elhagyja Rómát s előlegesen Anzióba megy, mi fele útja Gaetának. A hivatalos tudósítás azt mondja , hogy levegő változtatás végett. Gondolhatni , hogy e légváltoztatás mily különfélekép commentáltatik. Tegnap a Charivari ügynöke hathónapi fogságra és kétezer frank váltságra, a bepörölt torzkép festője pedig kéthavi fogságra s száz frank váltságra ítéltetett el, a köztársaság elnöke elleni gyanúsítás ürügye alatt. A szóban forgó kép egy széllövést ábrázolt, hol a köztársaság elnöke jutalmat tűz ki annak, aki az alkotmányt szívben találja, ennélfogva a Charivari most azt mondja, hogy örvend elmarasztaltatásának , mert ez által ki van mondva, hogy az elnök és miniszterei nem akarják az alkotmányt megsérteni. Saldanha folyó hó 15-kén csakugyan megérkezett Lissabonba. A Diario do Goberno czímű hivatalos lapnak a tábornagy fogadtatásáról szóló jelentése non plus ultrája a szolgaságnak. De ez megbocsátható egy hivatalos lap szerkesztőjének , mert hisz ő csak a legmagasabb személyek példáját követi e részben. Azt mondják a királyné minden , még a legszélsőbb engedélyekre is kész Saldanha irányában, azon egyetlen föltét alatt, hogy a trónon meghagyassék. Saldanha egyik beszédében magát Washingtonhoz hasonlító. (!) Sokan tartanak tőle, nehogy a lázas állapot, mely Portugálban uralkodik, az egész félszigeten át elharapózzék. A legújabban Spanyolország különböző pontjain történt véres jelenetek és a madridi deákok krawalljai ama félelemnek újabb alapot kölcsönözhetnek. Turin , május 20. j. Kettős zavargásról kell önöket értesítenem. Az egyik vallási vakbuzgóság szüleménye volt, Szardinia szigetén,és jelesen San Antioco félszigeten, a hasonnevű szent szobra és földi maradványi miatt, melyeket azonban a hatóság, némi katonaság közbejöttével, legott és könnyen lecsilapított, a másik Nizzában keletkezett s nagyobb jelentőségű eseménynek tekinthető. Megérdemli, hogy róla néhány sorral emlékezzem. A Nagybritannával és Belgiummal kötött kereskedelmi és hajózási szerződések, minthogy a szabad kereskedelem elvein épülnek, minden szabadkikötői kiváltságot fölöslegessé tesznek. Nizza eddig ily kiváltsággal bírván, az új vámrendszer következtében, mely iránt a közelebb múlt ápril 14-én nyújtotta át Cavour a kamarának az illető törvényjavaslatot, ezen kiváltságától a dolog természeténél fogva elesik. Ez fáj a nizzaiaknak ! A visszaható párt ügyesen fel tudta használni ez alkalmat a különben oly békés lakosok szenvedélyeinek felzaklatására. Folyó hó 14-én nagy népgyülekezet tartatott, mely óvást tesz az új vámrendszer behozatala ellenben Nizzába, fölemlíti az egyességet, mely mellett 1388-ban Nizza-grófság önkéntesen adta át magát a savoyai dynastiának, s azon egyesség meg nem tartásának esetére azt maga a kormány által megsemmisíttetnek, s függetlensége visszaszerzésére magát feljogosítottnak nyilatkoztatja. A zavargások tartottak 16-ig. Az elégületlenek vezetője Avigdor, mint hallom, a hasonnevű képviselőnek testvére, vagy rokona, ki azonban 17-én, negyedmagával, a törvényszék parancsára, fogságba tetetett. Mert a kormány szigorúan akar eljárni ez ügyben. S ezt helyesen teszi, mert hasonló zenebonok békés eltűrése csak arra adna okot, hogy Piemont s általában az alkotmányos szabad intézmények ellenségei — kik pedig benn és künn igen számosan vannak — ujjal mutassanak ez országra, mint a folytonos nyugtalanságok és forrongások tűzhelyére. Amaz elhirhedt négyes olasz szövetségről, mely egész Európa hírlapjait megfutotta, csak annyit irata : május 22. Folyó hó elején érintette körútjában főispán Augusz Antal úr megyei főnökünk Jagasics Sándor kíséretében városunkat. Mint értettem azon czélból átázott, hogy hazánk definitív szervezéséhez a megkivántató tapasztalatokat e vidéken is megszerezze. A méltóságának be- és kivonulása alkalmával előtte mindenkor három tatai polgár lovagolt more patria, természetesen — mint mai világban illő — kard nélkül. Visszautazván Esztergomba, ittlétében megnézte a börtönöket is. Az ájtatos szerzet rektora fölkérése következtében bement a kis gymnasiumi osztályokba is, hol a tanulók közöl többeket nyájas leereszkedéssel kikérdezvén, tőlök — minekutána őket előbb a tudomány és erény ösvényein folytonos megmaradásra buzdította — búcsút vett. Értésünkre esett az is, hogy főispán úr átutazása közben Kocson a régi megyeházat megnézte, és annak fölépítését tervbe vette, h így a fölépítés után a jelenlegi csépi járás székhelye Kocson lenne, honnét azután a járás is nevezetét veendené. F. hó 19-kén egy más magas vendég érkezett körünkbe szokásos egyházi ünnepélylyel harangzúgás közt: megyés püspök Karner Antal úr. Régi püspöki szokás szerint szép hintán, szép négy lovon, illető udvari emberei kíséretében, úgy hallottuk, hogy a helybeli tanodát is szándékozott meglátogatni, a kisdedek tanulták is erősen az üdvözlő szónoklatokat, és szerdán délután, noha különben ekkor tanórák nem tartatnak, össze is rendeltetett az ifjúság, de őméltósága ezúttal nem vett időt az iskolák megszemlélésére. Tatában jelenleg, miután az itteni társasbíróság április elejével megszűnt, csupán közigazgatási és törvénykezési egyes bíróságok léteznek. A felsőbb közigazgatási és törvénykezési kormányorgánumok Esztergomban székelnek, értvén a megyei főnökséget és törvényszéket, így közigazgatási és törvénykezési fontosabb, valamint bűnügyi tárgyakban a megye, Győr-, Veszprém-, Komárom- és Fejér megyék szélével határos falvak lakóinak Esztergomba, a megye legfúlsóbb szélére kelletik levándorolni, ami főkép télen nem a legnagyobb kellemekkel van összekötve; sőt, mint a térképen látható, nemcsak a megyei szélső lakosok de a belsők is, kivévén az esztergomi sarkocskát, ezen rendszabály által fölöttébb terhelteinek. A jelen politikai fölosztás szerint, minekutána a megye közepén Tatán kívül más város , mely a megyei kormány-orgánumokat keblébe fölvehetné — nem létezik; Esztergom városa pedig a megyei polgárok legnagyobb részére nézve fölötte messze esik, de magára a kormányra nézve is az itteni központosítás igen terhes, sürgős ügyekben pedig hátráltató is *) úgy hisszük, mind a kormány, mind a közönség érdekében szólunk, midőn kimondjuk, hogy az esztergommegyei kormány orgánumok székhelyéül egyedül Tata van hivatva, és semmi esetre Esztergom. Nem lehet ugyan tagadni, hogy az esztergomi tágos megyeház a hivatalnokoknak, valamint bureaux-iknak elég tért adhat, és általa a kormány sok építési költséget megkímél, de ha a hivatalnokoknak szállásilletékük jár, rájuk nézve a megyeház egészen szükségtelen , és szállást magán házakban is vehetnek, mit pénzért Tatában is mindenkor föltalálhatnak. Mi pedig a főnökségi s törvénykezési bureaux-kat s a megyei börtönöket illeti — ezek iránt a helybeli uradalom egyetértésével Tatában is lehetne könnyű móddal és olcsón intézkedni: t. i. itt van a városi piaczon az egykori kórház tévés épülete, mely talán már 15 év óta egésséges falai daczára elhanyagolva, s födél nélkül romban heverve rutitja a városnak legszebb terét, holott a státus, vagy uradalom által a fenebbi czélból fölépítve a városnak díszére, az uradalomnak pedig , valamint a közügynek is hasznára lehetne ; az esztergomi megyeházat pedig a státus — ha ehez jogot tarthat — más czélra fordíthatja. Ajánljuk méltán ezen szerény nézetünket az illetők figyelmébe. A napokban doboltatott ki, miszerint dohányt mindenki vethet, ki akar, csakhogy az őrködtetés lehetősége tekintetéből az illető hatóságnál aziránt jelentést tegyen. Komárom városa hetivásárjai 1-sőapriltól kezdve, szerda és szombat helyett hétfőn és csütörtökön fognak tartatni. Megemlítendőnek tartom az építő közönségre nézve azt is, hogy Száki Zsigmond komáromi deszkakereskedő eleget kívánván a közönség ebbeli kívánságának tenni, Tatában deszkakereskedést állított, és Sz. György nap óta itt is, mint Komáromban mindennemű deszkák, léczek, épületfák sat, nagy mennyiségben kaphatók. Még valamit. Nemrég érkezett a kerületi rendőrség felügyelőségétől az itteni kereskedőkhöz egy rendelet (hitelt érdemlő kereskedők beszélik) melynélfogva vasárnapon estig minden boltnak zárva kell lennie, kivévén az aerarialis szivar- és dohányárusokat, kiknek, — de csak dohányt és szivart árulniok, a rendőrség, minthogy ez aerarialis vagyon, megengedte; — a pénzügyőrség parancsnokságtól pedig azon engedélyt vették a trafikánsok, hogy dohányt és szivart vasárnapon is egész nap árulhatnak. A termékek ára nálunk jóval alább szállott, a búzának p. mérője 6,7 forint váltó, és így van a többi termékeknél is, de a májusi folytonos eső és hidegjárás ha még sokáig tart, azt aligha föl nem szökkenti ; itt oly esőzés és hideg uralg, hogy midőn az ember sétálni indul, esernyőjét és téli öltönyét alig meri hol hagyni. LEVELEZŐ. Paks, május 28. Az ország külön vidékeiről érkezett tudósítások egyhangúlag bizonyítják, hogy az ingerültség a lakosság közt általános. Kétséget nem szenved egy részről az, hogy országszerte , daczára a rendőrség éber őrködésének jól organizált titkos társulatok léteznek, melyek eldöntő befolyással bírnak a műhelyekre , és ezek lakóival egyetértőleg el vannak határozva szükség esetében a legelkeseredettebb harczra. Másfelől azok, kik magukat a rend barátainak nevezik, az alkotmányrevisio melletti izgatásaikkal i igyekeznek mozgásba tenni a forradalmi elemeket. Az ország ily lázas állapotával szemben a Rivoli és Pyramid utczai gyüldék a fölött czivódnak: várjon V. Henrik, vagy Bonaparte Lajos érdekében döntsék-e meg a köztársaságot ? Ma Rómából újabb tudósítások érkeztek,május 20-ról. Ezek szerint a franczia katonák folyvást gyilkoltatnak, úgyannyira hogy Gemeau tábornok kénytelen volt oly rendeletet adni ki, minélfogva minden gyilkossági merénylet tettén kapott egyén, minden kihallgatás nélkül, a legközelebbi őrség által rögtön főbe lövendő. Továbbá daczára a szentszék ellenzésének a tábornok kieszközölte, hogy a Romában volt pápai sorezred és néhány század vanismus; neki Organismus az az önkénytelen rángatózás, melylyel a meglőtt állat egyet kettőt rúg magán, mikor a nyaka metszett csirke félölnyire pattog fel a földről kungjában; ez neki mind Organismus. Ezekre lehet igazán elmondani, hogy az élet utójátékai , és valóban ezen jelenetekhez leszen hasonlóvá az az élet, melyet B. organismusnak hisz a művészetben, s annak nevez Hegedűs „Hazatéritek“ nézőjátékában. De ilyet is mond B.. ky : „A bonyolódás fokról fokra növekszik.“ Mi erre azt mondjuk , hogy merő lehetlenség, mert fokozat csak jellemek fejlesztése, szabadakaratuk találkozása- s egymásra hatásából állhat elő. Ez „kétszer kettő négy“ bizonyosságú. Vagy a bonyolódás hamis, mikor, ne is szóljunk róla. Mert vajjon micsoda bonyolódás az, mikor a motívumok mint raktárba vannak betömve a múltba, s a cselekvény folytában egyenkint rántatnak elő, mint a policinello bábjai ? B. . ky hallott a romantikáról, hallotta névszerint annak összefüggését a kereszténységgel, és szép szókat rakván egymás mellé „a remény, szerelem és hit“ felől, így szól: „Hogy a vakleány, ki az élet külső varázsát egészen lelkében hordja, a kedvese által szivébe oltott ,,remény sugárt, szerelme által fölszentelve, hitté emelte, ez gyönyörű cultusa a keresztény romantikának.“ Messze vinne annak fejtegetése, mennyiben működött e három, hajdan fő erénynek hitt, tulajdon a keresztény költészetben ; de hogy a sentimentalismus, melylyel naplói bírálónk vádolja „Hazatérteket“, ezekből fejlett ki, annyi bizonyos. Tehát ne legyünk szóhajtók, ne tanítsunk hamis fogalmakat; a hit, szerelem (szeretet) és remény nem kizárólagos keresztény romantikas elem, legalább nem mindegyik az; tehát miért egymás fölibe fokozni azokat, mikor egy ind költészet, sőt a fátumok poesise százszorta nagyszerűbben tüntetik azt föl a régi és nem keresztény világban, noha megengedjük, hogy a keresztény világ szeretete erősebb mindennél, de minek ily kicsire devalválható szavakkal bombaszírozni. Mondhatjuk : az ily felfutt beszédek se drámai költészetünket, se az ítészet hitelét nem mozdítják elő, sőt inkább feljogosítnak bennünket ama „souverain kicsinylésre,amely efféle állítások emberét joggal illetné, ha tudnánk hallgatni most épen, drámai ügyünk körüli hamis apostolkodások láttára is. És elvégre mit talált a heti szemlész a „Hazatérttekben,“ hogy ily állításokkal lép elő. Eltagadá az Organismus alkatrészeit mind, s mégis rá ruházza az organismust magát. Nincs egység, jellem, belső rendeltetés, hanem van mégis szerinte: „phantasia, erő, bensőség.“ Ezekkel a drámai (és nem általánosan költői) műről a legkevesebb van mondva. De ha a phantasia bitang, az erő erőködés, a bensőség ráfogás — mert egység, jellem és belső rendeltetés nélküli műben nem is lehet máskép — zengedezzünk-e hozsánát, dicsérjük-e az idő telségét drámai szegénységünk mellett is ? B ..kynak nincs szobája, hanem háza van; krajczára nincs, de forintokkal szabadon rendelkezik. És így ő nem gondol a részekkel, hanem csak az egészszel. És most mikor megállapítá, hogy Organismus van a műben, nem meri állítani, hogy van jellem, egység, hanem „phantasiát, erőt, bensőséget“ hirdet. Azaz háza volna, de az csak kocsi színt forintja is volna, de az itt nem jár. Látnivaló, hogy mi nem a drámát bíráltuk mindeddig, hanem védőjét. Mi a drámát egyébiránt saját szempontból tekinjük, hitünk felőle, mondjuk ki őszintén, ennyi : el van érve benne a rész irány következetességének utolsó foka; elértük a netovábbat ebben is; most nincs egyéb hátra, mint egy nagy megjózanodással visszatérni az igaz útra. A Czakó által művelt pályát mi megfutva látjuk. Ki ezután még feljebb akarná csigázni a színpadi meglépések, véletlenségek, holmiságok, semmiségek hajházatát, úgy járna, mint a hold betege, midőn a ház tetejére följutva, még egyet emel lábán, de a sugárokra nem léphet, beléjök nem fogózhatik, vége a földnek és földinek, lépte alatt. És mert vége van, mintegy a tehetlenség szemérmében és zárt szemmel lelő ismét a földre, melyet betegségében nem látva hagyott el, így kell történni drámai költészetünkben is a fejlődésnek. E szerint Hegedűs műve alkalmasint legutolsó a roszban , és a roszban utolsónak lenni olykor majdnem elsőség. Ha erő van benne, az e művel csakugyan roszhelyre volt vesztegetve, s adja Isten, hogy más úton forrja ki magát. Adja Isten , hogy támadjon drámai lángész , ki megszabadítson bennünket emez aesthetikai gonosztól , a rosz iránytól, mely a hatáskeresésban mint velőnyomó lidércz nehezkedik a művészeti törekvésekre , s eddigelé már az írók közöl nem egynek lódíta ki tengelyéből aesthetikai meggyőződését. De költőink nehezen tanulnak,“ s lángész gyanánt akar- nak feltűnni,“ mint Lamartine a középszerű tehetségekről mondja , „az által, hogy kitörnek az észszerüség korlátiból.“ A művészet azon szabályai, melyek után valami derekast mégis állíthatni elő , már feltalálvák s nálunk is voltak hirdetve , gyakorolva; s miután a prometheusi láng, az európai műveltség sugáraiban, hozzánk is le van hozva , bármi csekélyek igényeink , de azért többet várhatunk már a művészetben egy két forrasztgató kovács legénynél. Mi teljes őszinteséggel kérjük az igazgatóságot , el is várjuk tőle, hogy adassa e roppant kitövésű drámát még, ha ugyan a közönség kívánja, mert többet fog használni vele a közítélet tisztulásának, mint sok ilyen kritikával, melyből mégis nehezebb ítélni, mint a színről színre látott eredeti valódiságból. Talán megunjuk a rostat valahára , s egyszer aztán majd feltámad bennünk a tisztább érvek utáni sóvárgás. Végül emlékeztetjük a bíráló urakat, vegyék fontolóra, minő küldetésben járnak , tegyenek különbséget személyes tetszéseik és a tudomány tanai között. Ideje valahára kijózanodnunk. .. P. hatok, hogy mindeddig — noha már létrejöttnek mondották — semmi sem lett belőle, s lenni nem is jól fog. Az pedig, hogy e szövetséghez Piemont is járulna, valódi hírlapi kacsa. Hiányzik t. i. még mindig az alap, melyre ilyes frigy a római udvar és piemonti kabinet közt építtethetnék. Mert bármennyire óhajtható volna is, hogy a két udvar közötti jó egyetértés újra helyreálljon, ez, amatalapon, melyre a római szentszék azt fektetni akarná, meg nem történhetik. A Liccardi-törvények lényeges módosítása, Franzoni és Marongio érsekek visszahonosítása, ezidőre oly föltételek, melyek teljesítése nálunk a lehetlenségek közé tartozik. Spinola ideutazásának oka e szerint még mindig kabineti titoknak marad. Egy sikere azonban tapasztalható : mielőtt t. i. Turinba jött volna, már mint megkötöttet hirdeték az olasz és némely franczia lapok a négyes olasz szövetséget; visszatérte után jelentik, hogy az nem létesülhetett. Azeglio úr tehát nem hiába rándult volt akkoriban Génuába, Abercombry látogatására ? — Fura időket élünk ! Mit az emberek ma már létezőül hirdetnek, holnap ugyanazt megsemmisültnek tapasztaljuk. HIVATALOS. Ő. cs. és apostoli k. felsége f. évi mart. 20-án kelt legkegyelmesebb elhatározátánál fogva magánszemélyeknek a felségsértés miatt haditörvényszékileg elitélt személyek elkobzott vagyonához, minden igényeik felszámítás , vagy egyesség által közigazgatási úton , vagy szükség esetében törvény útján lévén kiegyenlítendők, ezen igényeknek közigazgatási utáni felszámolására a magyarországi pénzigazgatóság elnökének nagymellő*) Nemrég történt, hogy az oroszláni vadász egy gombaszedőt véletlenül agyonlőtt, minek következtében a tatai járásbíróságnak , minthogy Tatában még rendes járási orvos kinevezve nincs,Esztergomba kelletett futárt küldeni hivatalos orvos kiküldetése végett, ki harmad napra csakugyan megérkezett, és a halottat — minekutána a járásbiróság az orvos megérkezéséig eltemetni megtiltotta, — temetetlen érvén , az orvosi vizsgálatot még is megtehette. Egypár napra ez eset után, új hasonló adta magát elő. Vegyük föl most, hogy ily esetek a kormányzat egyéb ágainál is fordulhatnak elő , mégpedig nagy számmal, azonnal világos lesz előttünk, minő terhére van a kormánynak magának is orgánumainak Esztergombani központosítása ; ide nem számítván a tatai és csépi járás 80.000re menő polgárainak terheltetését és káros hátramaradását, mi a kormány figyelmét megérdemli.