Pesti Napló, 1852. május (3. évfolyam, 644–667. szám)
1852-05-01 / 644. szám
kotásában nyerje vissza. Pedig a pártnak nem egyéb czélja, mint a koronát, kizárólag saját czéljaira, feudális szellemű intézetek által korlátolni. E párt Poroszországban nem tekintetik a kormány valódi szövetségesének , s nem is viseli magát úgy, mint ilyen. Azért a lovagrendi pártnak kétszeresen kellemetlen lenne, ha a korona oly pairségben, melyet maga alkot egybe, a conservativ, sőt az aristokrata elemeket illetőleg is, e párt befolyása alól egészen kihúzná magát. A király által kinevezendő pairségnél nagyobb tekintet lenne tudomány s állodalmi érdemekre, s talán egyetemek és nagy városoknak legalább közvetett képviselet adatnék az első kamrában. Pedig ezen elemek a lovagrendnek épen nincsenek ínyére. Azért a pairség elvetése a második kamrában e pártra nézve nem valódi győzelem. A korona, midőn az alkotmányi eskü letétetett, fentarta magának a pairség újjászervezését. Azért ezen szavazásokkal nem lehete a kérdést bevégzettnek tekinteni. A következés meg is mutatta. Berlinből ápril 28-ról érkezett telegráfi tudósítás jelente, hogy a királyi üzenetben kimondatott, miszerint a porosz a kormánynak az első kamara egybealkotására vonatkozó §§-ai érvényen kivül helyeztetvény. évi augusztus 7-vel, e naptól kezdve az első kamara egybealkotása királyi intézkedés alapján fog történni. HIVATALOS. Hirdetmény. Folyó évi május 1-jén az országúton Pest és Tétény közt fekvő Promontor helységben cs. kir. postakiadóság életbe lépend, mely levelek és szekérposta küldemények felvételét és kézhezszolgáltatását eszközölni fogja, a közlekedést pedig a Pest és Tétényi cs. kir. postahivatalokkal a Promontoron naponkint átvonuló levél- és málhaposták által nyerendi. Ezen postakiadósághoz levelek és küldöngzések felvétele végett Albertfalva (Sachsenfeld), Csepel és Promontor helységek utasittattak. Pest 1852 évi sz. György hó 26-án. A cs. kir. postaigazgatóság. M. H. FŐVÁROSI ÉLET. — Május első napja elérkezett. Nem hozta ugyan el mindazon örömet, mulatságot és kényelmet, melyet más években hozni szokott — de azért a fővárosi közönség most is igyekszik, a mennyire lehet megünnepelni e pár napon az új tavasz ünnepét ha nem egyébbel, legalább eszem iszomsággal, vagy ha az idő kedvez, kirándulásokkal a közel vidékre. A természet még nálunk is kevéssé bontakozott ki télies kabátjából; a levegő híres, a mezők nem igen zöldülnek , a Svábhegy kopár és meztelen, s a Margitsziget sem adhat még szállást árnyékos lombok sátorában , dús tenyészetű virágos gyepágyon, szellősusogás, madáréneklés hangjai közt, hogy elfelejtesse a jámbor halandóval a boszos tündérek közelségét, a főváros drágán fizetett hitványságait, és mindazt, amit megunt, amivel torkig jóllakott. De azért epár nap a mulatságnak lesz szentelve; az egyik azért, mivel május első napja, a második, mivel az elsőnek tőszomszédja s ezenkívül vasárnap. Hangos örömet ígér a Széchényiliget, melyen a Morelly által rendezett „nagyteumok“ sora mai napon kezdődik, s messze kihangzó muzsikaszón kívül, világítással, és bemeneti díjjal lesz összekötve. Szokottnál tetemesebb fogyasztásra számítanak a méhképühöz hasonlón rajzó sörcsarnokok, melyekben fülhasító zene mellett egymás hátán nyelhesi a közönség a sörös poharakat, lévén sokan , kik tizenkettőt nyelnek el, s fizetéskor tizet elfelejtenek, s csak kettő jut eszékbe. A császárfürdő szinte rendkívüli élvezetre várja vendégeit holnap , isteni tisztelet, magyar zene, étel ital és más efféle testi lelki gyönyörűség kínálkozik ott, csak az idők szeszélye gátat ne vessen az emberek szándékának. Mondják , hogy a budai városmajorban is annak rende szerint megülik e napot. Tudni való dolog, hogy e különböző mulatság aztán az embernek, ha egyéb tagját nem is, erszényét okvetlen megviseli; kivéve tán azon fiatal holdjárót, ki megelégszik azzal, ha kora hajnalban egy zöldelő májusgalyát vagy bokrétát tűzhetett szerelmesének ablaka vagy kapufélfája mellé. — Figyelmeztetjük a közönséget újólag a holnap megnyitandó virágkiállításra , mely, hogy sok tekintetben igen érdekes lesz, az eddig érkezett küldemények eléggé tanusítják. E napokban igen számos növény szállíttatott a múzeumba a nevezett czélra. Nemrég Eszterházy herczeg vasvári kertjéből mintegy kétszáz különböző igen szép növény küldetett, melyek közt némely ritkaságok is találtatnak. A herczeg érdekkel viseltetvén e kiállítás s egyszersmind saját küldeményei iránt, e kétszáz növénynyel főkertészén kivül még három kertészsegédet külde, kik a szükséges redezésben részt vesznek, különböző kerti eszközök, kosarak, cserepek stb. beküldése is meglehetős részvéttel történik, kivált a fővárosból s közeléből. — A Loc. Bt.-ban olvassuk, hogy Hollósi Kom. most már Lonovicsné asszony, e hónap 15-kén s 28-kán két hangversenyt adott Aradon, melynek jövedelmét, 603 pengő forintot, ismeretes jótékonysági érzetét követve, jótékony czélokra fordítá. Ez összeg negyedét adta az ó-aradi kórház számára; a megmaradt összegből egy részt Szerdahelyi árváinak, két részt az Egressi-emlék alaptőkéjének segélésére fordított. Ezen összegek rögtön rendeltetések helyére küldettek. __ A nemzeti muzeumbeli különböző gyűjtemények jövő hétfőtől kezdve ismét nyitva állanak a közönség előtt nyilvános megtekinthetés végett. A nyitvatartás napirendje épen úgy lesz , mint a múlt évben volt: hétfőn a régiséggyűjtemény, kedden és szombon a képtár, csütörtökön a természetrek tára lesz megtekinthető reggeli 9 órától 1 óráig. A Patikárus testvérek zenebandája, mint hírlik, meghívást kapott volna az idei fürdősaisonra Baden Badenbe. Tökéletesen hisszük , hogy ők itt is diadalt vívnának ki a magyar zenével s rájok nézve e tekintetben nincs is egyéb hátra, mint a vállalat financziális oldalának megfontolása. Bandájok most már teljesen helyénvan. A fiatalabb Patikárus, kit betegsége jó ideig távol tartott a fővárostól, e napokban egészségesen tért vissza s új erővel kapta kezébe a hegedűt. Egy új csinos nótát is hozott magával Ercsiből, hol tartózkodott, s nevezi azt innen „Ercsiemlék“-nek. A banda czimbalmas czimbalmosa oly kitűnő, hogy klarinét helyét is pótolja. Igyekezet, haladás látszik az egészen. Szó sincs róla, hogy örömmel figyelne rájuk Baden Baden, ha szinte nem értené is úgy hegedülök lelkét, mint az a közönség, mely előtt most játszogatnak. — Holnap történik — ha történik — a császárfürdő ünnepélyes megnyitása, mely eddig az időjárás kellemetlensége miatt maradt el. Délelőtt több műkedvelő s műkedvelőnő segítségével Haydn nagyszerű miséje adatik elő a fürdő melletti kápolnában. Magától értődik , hogy a mise után ebéd következik ép úgy mint most esztendeje, midőn Sugovszky szakács tálalt, úgy hogy nem igen köszönte meg a kinek ennie kellett. A fürdő udvarán egyik magyar zenebanda játszik, délután pedig a fürdőkertben nagy reunio lesz bemeneti díj mellett — hogy ezek után mi történik, ki ki tudja — a közönség hazaoszlik és mámorát kialussza. Említésre méltó még, hogy délután 3 órakor muzsikaszó mellett fog a gőzös Pestről a császár-fürdőbe repülni. Vendégek mindenesetre nagy számmal lesznek, ha az idő is úgy akarja. — Irodalmi ügy. Megrendelést tehetni ily czimű munkára: „Terményleirás, vagyis a legnevezetesebb állatok, növények és ásványok rövid, jellemző és világos leírása. Márki József kir. képezdei tanár által. Pesten, 1852.“ A megrendelések, e legfőlebb itt ivet teendő munkára elfogadtatnak a szerzőnél (Pest, belvárosi molnár-utcza 20. sz. 14. szállás) május 15-kéig, miután a könyvecske ugyanezen hónap utolsó napjára megjelenik. 50 példány ára kötetlenül 3 ft, 100 példány 5 ft p. Egyes példányokban a nevezett munkát szerzőnél nem kaphatni. — Schulhoff kedvelt zongoraművész, ki Európa vendéglő teremében a közönség osztatlan tetszésére adott legközelebb két hangversenyt, mint hírlik, nem távozik még néhány napig fővárosunkból, számos tisztelői közéhajtásának engedve, egypár nappal megtoldott mulatásának idejét. Hétfőn a nemzeti színházban fog föllépni, s ezen kívül még egy hangversenyt ad a pestbudai hangászegyleti zenede javára. — Tegnap délután egy halotti gyászmenet vonult végig a Hatvani utczán. A koporsóban egy öreg férfiú hült tetemei nyugodtak, mint a felirat mutatta, 103 esztendőt ért. ■—• A Horváth István féle könyvtár a nemzeti múzeumnak ünnepélyesen átadatván, ez alkalommal Kubinyi Ágoston kir. tanácsos és muzeumigazgató ur, Horváth Istvánnak jól talált arczképével ajándékozta meg a muzeum nemzeti képcsarnokát. S e képcsarnok nem csupán Horváth arczképével szaporodott ez alkalommal, hanem több másokkal, melyek a Horváht féle könyvtárral együtt jutottak a muzeum birtokába. Azok közt vannak Kazinczy Ferencz, Virág Benedek, Révai arczképei, mind Donat által rajzolva. — Néhány nap óta ájtatos bucsujáró népcsapatokat látunk keresztül vonulni utczáinkon, lobogókkal, ájtatos éneklés között. Mindnyájan a közelvidékből valók. A templomok előtt, szent képek közelében megállnak ,s térdelve folytatják tovább éneklésöket s imádkozásukat. • A háztulajdonosok mostanában újólag hivatalosan figyelmeztettek , hogy udvarukat a legszükségesb oltóeszközökkel , úgynevezett kapitányvízzel lássák el. E rendelet pontos teljesítése s életben tartása végett nemrég hivatalos vizsgálat tartatott a különböző városrészekben. Holnap délutáni 4 órakor Weisz Cornelia és Sarolta testvérek hangversenyt tartanak Europa szálloda teremében. A hangversenyadó hölgyek ismert voltán kívül, a programm .érdekessége hihetőleg számos közönséget fog ez alkalommal összegyűjteni. Rajtuk kívül részt vesznek e hangversenyben Wieser Teréz k. a., Singer Ödön hegedű virtuóz és Lengyel Gy. urak. Több magyar dal és zongoradarab fog benne előadatni. Figyelmeztetjük rá a közönséget. A program a következő : 1. Nyitány „Teli“ operához, négy kézre, előadják a versenyzőnek. 2. a) „Ez a világ“, b) „Télen nyáron“, magyar dalok Egressytől, énekli Wieser Teréz kisassz. 3. „Morceau de Concert“ Kalkbrennertől, előadja Dosnayné, szül. Weisz Cornelia. 4. Magyar dal, énekli Lengyel György úr. 5. a) „Danse des Fées“ Jaelltől, b) „Mazurka de Salon“ Egghardtól, előadja Weisz Sarolta kisassz. 6. „Les adieux Morceau de Salon“ hegedűre Gottermanntól, előadja Singer Ödön úr. 7. Ábránd Moisébeli szerzemények szerint Thalbergtől, előadja Dosnayné, szül. Weisz Cornelia. — Hallatszik, hogy nemzeti színházunknál az eredeti darabok díjazására nézve legközelebb némi módosítást léptetett életbe az igazgatóság. E módosítás abból állna, hogy ezután az eredeti darabok szerzői az első előadás jövedelméből épen semmi honoráriumot ne kapjanak, hanem a második és harmadik előadás jövedelmének egy része, vagy tán fele legyen e czélra szentelve. Mi tisztelni, s becsülni akarjuk az igazgatóság jó törekvését, melylyel az intézet részére egypár forintot meggazdálkodni igyekszik, s még inkább örülnénk, ha e gazdálkodási kuporgatást nem holmi apróságokra, hanem az intézet nagyobbszerű , életbevágóbb körülményeire látnék kiterjesztve. De vájjon az írói honoráriumnak ily megszorítása , csakugyan jövedelmező eredménynyel van-e összekötve az intézetre nézve ? várjon azon egy két garasnál, melyet ezúton megtakarít, nem több szellemi vesztesége lesz-e a drámaírók ily módon is leendő elkedvetlenítése, lehangolása által ? Mert hogy csak három négy ízben, méltányosan színre kerülhető darabot írni is nem csekély feladat — azt a legújabb példák igen hangosan bizonyítják. S ha egy jó igyekezetű író darabja egyszeri adatásnál, de mely népes,és jövedelmező vala, többet nem érhet, vajon kivánható-e méltányosan, hogy egészen hiába fáradozott legyen ? hiába akkor , midőn egyszersmind az intézetnek is jövedelmet hajtott! A nemzeti színház egyik feladata a nemzeti drámairodalom fejlesztése, az igazgatóság ama régi nagy falragaszokban , melyeken egykor új bérletre hívta a közönséget, Ígért is minden jót, e tekintetben. Ily gazdálkodási út azonban nem igen felel meg sem ez ígéretnek, sem ama feladatnak, még akkor sem, ha jó drámákra különjutalmak tűzetnének , mire pedig semmi kilátás. VIDÉKI ÉLET. Brassó, ápr 25. Szomorú jövőnek állunk küszöbén, s a közelgő éhség ki kezdte tárni e vidéken polypkarjait, — martiusi gyönyörű napjainkat folyó hó 9-én sürü havazás váltá fel, mely máig perezre sem szűnt meg, — mezőinken a hótömeg singnyi magasra nőtt a szárba indult gabonára, kirügyözött gyümölcsfáink összedermedtek, — sok lakost a nedves idő ártalma ágyba fektetett, szóval úgy állunk , hogy ha Isten keze nem könyörül, borzasztó jövőnk méltán tölthet el aggodalommal, — annál is inkább , mert Oláhországban épen hasonló az időjárás, s ha ott sem terem gabona, e vidék elmehet vándorolni. Kormányzóig Schwarzenberg e magassága, kegyeskedett városunkat — minden előleges tudatás nélkül meglátogatni, s három napi itt mulatása alatt, az ügyek mikénti kezeléséről személyes meggyőződést szerezni. — Bámulandó vala, miként törekvők e nagy férfiú mindenre kiterjeszteni éles figyelmét, különösen a nevelés ügyére, — és itt meg kell említenem egy igen komoly rendeletét, már egy éve, hogy a magas kormányrendele, miszerint köteles minden tanuló vallástanulásra ahoz a felekezethez járni, hová tartozik, különben iskolai bizonyítványt nem kaphat, — ezen rendelet közölve volt a helybeli evang. lath. iskolai igazgatósággal is, s mégis — noha többször felszólitatott az illető kath. iskolai elöljáróságtól, soha életbe nem léptettetett, minek következtében kormányzó ő maaga keményen megparancsolta, hogyha az evang. igazgatóság ezentúl is vonakodik a náluk tanuló kath. ifjúságot vallástanulásra a katholikusokhoz parancsolni, mi érendi, tulajdonítsa magának. — Az ujonczozás e vidéken is megtörtént, képzelhetni, hogy sok szív szorult. Minap egy kávéházban két arszlán kártya közt egymásra cserrent, s a szóbeli vitát komolyabb ütlegek válták fel, amely operativ egyik félre egy kissé érzékenyen ütvén ki, kiről elégtétellel akarta feldagadt testrészeit enyhíteni, miért is hirtelen tollat ragad, egy bizonyítványt fogalmaz, esdekel a jelenlévőknek, szíveskedjenek aláírni, azok egész hidegvérűséggel mentik magokat, hogy örömest tennék, de a bizonyítvány nincs bélyegpapirra fogalmazva, —miből az a tanúság, hogy igen tanácsos, mindig, ha szobánkból kimegyünk, egy iv 15 kros bélyegpapirt zsebünkbe dugni. Egy brassói lakos. A M. H -nak írják Nagyszombatból : — A már megszűnt marhadög miatt a barom ára rendkívül felszökkent. Egy közönséges pár ökör 230, egypár jó ökör 300, egypár középszerű ló 2—300 pengő forinton kel. A különböző portékák közt legérezhetőbb változást lehetett észrevenni a posztónál, melynek ára 30—50 százlékval emelkedett az előbbi vásárhoz hasonlítva. Az időjárás rész volta miatt, a drágaságot sokan elkerülhetlennek állítják. Egyébiránt a gabona piaczi ára alig változott. A bor ára szintén veszteg áll. Cseresznye, baraczk semmi, szilva s másféle gyümölcshöz is csak kevés remény. Pozsonyból a Pest. Z.-nak . — A Misérhelységi és landschitzi tűz-károsultak fölsegélésére Pozsonyban házról házra adakozások gyüjtettek. — A városi szegények javára nemrég jótékony előadás rendeztetek a színházban. AUSZTRIA, Bécs, ápr. 29. Krakkóból érkezett levelek szerint ő Felsége az orosz czár május 6-dikán érkezendik oda, s útját Bécs felé azonnal folytatandja. Május 9-dik és 10-dikén, a magas vendég tiszteletére nagyszerű katonai szemle fog tartatni. — Don Carlos spanyol infáns a nyári hónapokra a közeljevő Badenbe váratik, hova hir szerint, még május hóban fog megérkezni. / ~ osztrák-helvétiai szerződés, a szökevények és közönséges bűnösök kölcsönös kiadatására vonatkozólag hir szerint , nemsokára alá fog íratni, mely ugyanazon alapokon nyugszik , melyek szerint az 1828. sept. 18-kán Bernben kötött szerződés íratott alá, saját képen csak a régi szerződés határozatainak megújításáról van szó.— Az épen átvizsgálás alatt levő jövedéki büntető törvény az egész monarchiára érvényességgel birand, s annak megjelenésével a Magyarországban és Erdélyben még divatban levő harminczad rendeletek megszűnnek. Az új törvény, mely Krausz kir. tanácsos úr vezetése alatt szerkesztetett, nemsokára végtárgyalás alá kerülend. — Nemsokára egy rendelet fog megjelenni, a takácsáruk résmértékének szabályozására, s meghatározandja, hogy minden ily árudarab tartalma létszámra pontosan határoztassék meg, hogy a vevők a gyakran előforduló csalások ellen biztositassanak. KÜLFÖLD. Francziaország. (!) Páris, ápr. 24. — A miniszteri Correspondance az első bírósági törvényszéknek az Orleans-család javait illető ítéletére ezeket jegyzi meg : „A párisi elsőbirósági törvényszék, tegnap, daczára a selemegyei főispántól fölhozott ellenmondásoknak, Lajos Fülöp örökösei és az álladalmi javak igazgatósága közti perben magát illetőnek nyilvánította, és a tárgyalás napját kitűzte. Szerencsére ezen végzés még nem döntő, a törvényszék korlátait túllépte, ez benső meggyőződésünk, de ezen törvényszékek jóvá tehetik és jóvá is kell tenniök, s mi egy pillanatig sem kétkedünk, hogy a semmitő törvényszék, az államügyész megtalálására, ezen ítéletet megsemmisítendő. Az előttünk álló esetben egy eset van, és csak egy lehetséges, s még pedig azon határokra nézve, melyeknek a hatalmak közt fen kell államok; ez azon határ, melyet a párisi első birósági törvényszék, a kormány körébe vágással, félreismert. „A jan. 22-ki rendeletek a herczeg-elnöktől törvényhozói hatalma gyakorlatakor adattak ki; ezen rendeletek politikai indokokra támaszkodnak, melylyek nem tartoznak a törvényszékek bírósága alá. Sehol és egy jól szervezett országban sincs a bírói hatalom oly joggal fölruházva, hogy a törvényhozó hatalomtól eredő tényeket megítélje vagy megsemmisítse. A bírói hatóságok egyetlen feladata: a törvények végrehajtása , s nem hogy ábrándjuk szerint jónak és érvényesnek nyilvánítsák. Különben azt állítják , miszerint itt tulajdon kérdés van összeszőve, de a tulajdoni jog meghatározására a törvény van hivatva , és a törvényszékek engedelmeskednek határozatainak. Különben a selemegyei főispántól fölhozott ellenvetések a kérdést azon állapotban hagyták, miszerint a jan. 22-diki rendeletnek, mint törvénynek értelme fölött, az államtanácsnak kell határoznia. „Más szempontból a panasztóknak elvitázhatlan joguk vola, hogy a senatushoz folyamodhassanak, mely a tulajdont védő törvények őrzésével bízatott meg. „Igen könnyen fölfoghatni, miért vitték ezen ügyet az Orleans-örökösök a törvényszékekbe, mert ismeretes politikájuk, ezen ügygyel a legnagyobb lármát csinálni, s még egy kis botrányt is megkísérteni, de nagyon sajnálni lehet, hogy az első bírósági törvényszék ezen taktikához önkényt kezet nyújtott. „A fölállított testületek könnyen oly tettekre ragadtatják magukat, melyekből nekik nagy fontosságot lehet tulajdonítani, de a bírósági személyeknek, nézetünk szerint, nem kell oly hamar feledniök, miszerint ők a forradalom által veszélyezett elmozduhatlanságukat Napóleon Lajosnak köszönhetik, — és hogy épen most tették le a hűségi esküt. Mi meg vagyunk győződve , hogy ezen érzelmet az egész bíróság osztja , és hogy egy ily megfontolatlan ítéletet jóvátevő határozat az országnak erről fényes bizonyítványt fog szolgáltatni.“ Egy más lap így nyilatkozik ezen tárgy felől: Monceaux és Neuilly (a lefoglalt jószágok) ügye nagy zajt okoz. Az elsőbírósági törvényszék illetőségi nyilatkozata után türelmetlenül várják a per tárgyalását, mi azonban ma úgy halljuk , miszerint a senes megyei főispán ezen ítélet ellen az államtanácsnál megtette a szükséges lépéseket. Azt állítják, miszerint az államtanács egy 1826-os határozat nyomán, ha az állam és egy bíróság közti illetőségi kérdés forog fen, utolsó bíróság helyett ítél, és hogy a kérdéses ügy nem fog a semmitő és felebbezési törvényszék ekbe terjesztetni. Tegnap délután Saint-Antoine külváros Beauvanpiaczán a köztársaság elnökének szobra fölállíttatott; hasonló szertartás volt Saint-Honore külváros Labord nevű vásárpiaczán. A Constitutionnelnek egy Dalmas nevű szerkesztője kisérte a többek közt a herczegelnököt solognei útjában. Több lap szerkesztői nem részesülvén ezen kegyben, nehezen esik nekik, hogy a Constitutionnel ennyire pártoltatik. A Morning Chronicle és Neue Preussische Zeitung a rendőrségtől meghazudtoltatak; levelezőik megintették, hogy ha még több hazugságot közölnek, előbbi az illető lap, azután ők is kitiltatnak Francziaországból. Az Akhbar szerint, a lambessai fegygyarmaton már is történt némi lázadás. A foglyok nem akartak kényszerített munkát tenni. A parancsnok intése mit sem használt, erőt erő ellen kellett állítani. Az őrség és gensdarmerie erélyes magatartása miatt lecsendesedtek később. Mintegy 20 deportált szobákba záratott, s néhány, példa végett, hadtörvényszék elibe fog állíttatni. Az Union panaszkodik a főispánoknak a vidéki lapok irányábani önkényességéről, mi épen ellentétben áll a miniszterek bánásmódjával, melyet Párisban gyakorolnak. A Gazette de France Girardin Emillel ismét vitázik a Bourbon-dynastia nemzeti eredete fölött, és történeti adatok fölhozásával igyekezik megmutatni, miszerint Hugo Capet egy nemzeti gyűléstől, mely az állam akkori szervezete szerint országnemesekből állott, választatott meg.