Pesti Napló, 1852. október (3. évfolyam, 770–795. szám)
1852-10-05 / 772. szám
A nissai cs. k. erdői és számtartói díjas gyakornok Janovics László , királymezei kerületbeli janoveczi alerdésznek neveztetett ki. A rahói erdői kerületben fekvő vocsi alerdészi állomásra Mágner József neveztetett ki. F. kc 3-kán a cs. kir. távirati hivatal a pályaudvarból a hadastyánok házába visszahelyeztetik. Ez tekintettel a m. aug. 27-ki 5284. sz hirdetményre, ezennel köztudomásra hozatik. Pest, oet. 2. 1852. Cs. kir. posta és távirati igazgatóság. A cs. kir. magyarországi országos pénzügyi igazgatóságnak, 1852. September 30-kán kelt hirdetése. (Az 1852, 1853 és 1854-ik évekre felemelt dohánybeváltási árak iránt.) A cs. kir. Apostoli Felsége atyáskodó szándékának megfelelőleg, miszerint t. i. a dohánytermesztés azon koronaországokban, melyekben a dohányegyedáruság az 1850-dik évi nov. 29-kén kelt cs. kir. nyíltparancs rendeleténél fogva érvénybe lépett, az ezen termesztési ággal foglalkozó lakosok számára nyereséges üzletté emeltessék, a termesztők termesztményeiknek folytonos nemesítésére ösztönöztessenek , és a dohánytermesztményeknek az államjövedéknek beszolgáltatása alkalmával megfelelő árak adása által a termesztők jólléte elősegittessék, a cs. kir. pénzügyi minisztérium f. évi sept. 25-kán 1412yF.M. sz. a. kelt rendelete szerint jónak találni méltóztatott, miszerint beváltásra alkalmas minden dohánylevelek árai fölemeltessenek. A mellékletben látható árak szerint fognak az 1852- dik évben termesztett dohánylevelek beváltatni, és egyszersmind a dohányegyedárussági rend 44, 45 és 46 .§-aira vonatkozólag ezennel kijelentetik , hogy ezen árak az 1855 és 1854 termesztési években sem fognak leszállittatni. A beváltandó levelek nemének megítélése , és minőségük szerinti osztályozása iránt , az 1831 évi apr. hó 9-kén indulus sz. a. kelt hirdetéssel közzétett rendeletek érvényben maradnak. (Magy. Hirl.) ! VEGYES HÍREK ÉS ESEMÉNYEK Pest, oct. 5. — Tegnap reggel a cs. kir. Ap. Felsége legmagasb névünnepe diszteljes egyházi szertartással ületett meg a főváros összes templomaiban , katonai, egyházi s politikai hatóságok és nagyszámú néptömeg revén részt illető lelkészségek szerint az ünnepélyes ájtatosságban. A budavári főtemplomban ez alkalomra Kluger Es-dur miséje, s a pesti belvárosi lelkészségi templomban Haydn nagyszerű egyházi zeneműve, melyet Nelson győzelminek dicsőitésére szerzett, s mely „Nelson miséje"czím alatt ismeretes a zenevilág előtt, játszatott, mindkét jeles szerzemény ihlettsége emelé a hatást, mit az ünnepélyes egyházi komoly szertartás a nagyszámú ájtatoskodó közönségben előidézett. — Nemzetimúzeumunk újra becses darabok birtokába jutana. Azon nagyszámú régiségi maradványok ugyanis, melyek az óbudai római vízvezeték tájékán léteznek, jelenleg mind összegyüjtetnek , s a nemzeti múzeumban, részint annak termeiben, részint a csarnokokban fognak felállittatni. — A hadastyánlaktanyában létező távirdahivatal, mely a3 Figének a palotai táborbani tartózkodása alatt a palotaligeti vendéglő mellett épült kis deszkateremben volt felállítva, tegnapelőtt ismét előbbi rendes helyére szállíttatott át. —■ A „pesti Lloyd” társaság csődöt hirdet az alapszabályok értelmében alkotott főtitkári állomásra, melylyel évi 100 dij lesz összekötve, s melynek elnyerésére mindenekelőtt a kereskedelmi s közgazdászati tudományok és gyakorlatbani jártasság kívántatik, valamint múlhatlan ismerete a magyar nyelvnek is. A főtitkár az alapszabályok szerint egyúttal szerkesztője fog lenni a társaság által mindkét nyelven magyarul és németül kiadatni szándékolt kereskedelmi s közgazdászati közlönynek. Másodrendű s mintegy mellékes föltételül lévén itt a hazai lék , gyámok s mindenrendü elemi tanítók méltó figy-lmA Rókuskórházba kellő üvegáruk szállítására f. hó 8-kán a városházán árcsökkentés fog tartatni a kórházi bizottmány jelenlétében. Oct. 23-kán pedig a szent Gellérthegy melletti fehér homoktelep használata árverés utján egy évre C dec. 1. 1852. kikérdezésekkel, magyarul, naponkint 8—9.ór. Wenzel Gusztáv tr által. Polgári törvénykezési rend, általános rész, kikérdezésekkel, magyarul, hétfőn, szerdán és pénteken regg. 10—11 órakor. Csődtörvénykezés magyarul kedden 12 — 1 ór. ugyanattól. Osztrák polgárjog, első s második rész, egész a 858. §-ig bezárólag, kikérdezésekkel, németül, naponkint 10— 11 ór. Harum Péter úr által. Polgári törvénykezés az Erdélyre nézve megállapított új perrendtartás szerint, kikérdezésekkel, németül, hétfőn, szerdán, péntek és szombaton 12—1 óra ugyanattól. Büntetőjog, az ujan szentesített törvénykönyv szerint, kikérdezések és ismétlésekkel, németül, hétfőn, szerdán, péntek és szombaton, 11 — 12 ór. Virozsil Antaltól. Büntetőjog kikérdezéssel, magyarul, naponkint 9—10 ór. Pauler Tódor úr által. Büntetőjogi elméletek itészi felvilágosítása, magyarul, pénteken 3—4 ór. ugyattól. Bölcseleti s gyakorlati európai népjog, jelesen a bevezetés és békejog, kikérdezéssel, magyarul, hétfőn, szerdán és szombaton, d. u. 3—4 ór. ugyanattól. Bányajog, kikérdezéssel, németül, hétfőn, szerdán, szombaton, 12—1 ór. Wenzel Gusztáv tr által. Váltókereskedelmi jog, kikérdezésekkel magyarul, hétfőn, szerdán és szombaton, 2—3 órakor Karvassy Ágoston tr által. Váltókereskedelmi jog, németül, szerdán és szombaton 4—5 ór. Elischer Boldizsár magántanitó által. Politikai tudományok, jelesen a politikai tudományok előtana, rendőrtan s nemzeti gazdászat, kikérdezésekkel, németül, naponkint 8—9 ór. Karvassy Ágtr által. Jogpolitikai kereskedelmi tan különös tekintettel a kereskedelmi jogi törvényekre, magyarul, pénteken 11— 12 ór. ugyanattól. Statistika elmélete s az európai státusok statistikája, kikérdezésekkel, magyarul, naponkint 10—11 órakor, németül pedig hétfőn, szerdán, péntek és szombaton d. u. 2—3 ór. Laner Ferencz tr által. Osztrák igazgatási törvénytan, I. rész, kikérdezésekkel, magyarul, naponkint 11 —12 ór. Récsy Emil tr által. Osztrák pénzügyi törvénytan, kikérdezéssel, magyarul, hétfőn, szerdán, péntek és szombaton, d. u. 3—4 ór. ugyanattól. Állami számvitel, kikérdezéssel, németül, naponkint 11 — 12 ór. Degen János tr által. — Kolozsvárról Írják: Erdély közepe délnyugoti felében egy nevezetes légtünemény volt látható. Több helyről érkezett utasaink egyhangú véleménye szerint sept. elején , egy tiszta nap délutánja 4 — 5 órája közt, az égen egy bolygó tűz alakú tünemény vonult el, mely miután néhány másodperczet ragyogott, több darabokba pattant, s utána tompa mennydörgés szerű moraj volt halható. Meteor hullást gyanítanak, de még eddig hírt nem vettünk, hova hullott volna. Marosújvár és Enyed között pattanhatott el. Színházunk jelenleg nincs. October közepére várunk Aradról színészeket. Pécs, oct. 4. — A Montenegro függetlenségi nyilatkozata tárgyában kérvényét ő Felsége elé nyújtandó küldöttség oct. 20-dikán megy Zágrábba, miszerint a végett ő Felsége előtt egy külön kihallgatásban megjelen Az egyetemi leczkerend szerint jövő téli félévben a jogtani karban következő tanulmányok a köv. tanárok által adatnak elő: 1) jog 6s politikai tudományok encyclopaediája, s természeti magánjog, ismétlések és kikérdezésekkel összekötve, németül, hétfőn, szerdán, péntek és szombaton reggeli 9—10 órakor Virozsil Antal ír által. Természeti társalomjogrészi alkalmazással a legújabb korban fölmerült különféle communistikus és socialistikus elméletekre, németül, kedden regg. 9—10 órakor ugyanattól. Történet, bevezetés s belső és külső egyházi jog, ismétlések és kikérdezésekkel, latinul, naponkint regg. 9—10 év, kedd és szombaton 10—likor Vizkelety Ferencz tr által. A római polgárjog történettantételes magyarázata, a kötelezettségi jog kivételével, folytonos tekintettel az osztrák polgári törvénykönyvre, kikérdezésekkel összekötve, latin nyelven, naponkint reggel 8—9 ór. hétfőn, szerdán s pénteken pedig délutáni 3—4 ór. Henfner János tr által. Magyar polgárjog, bevezetés, általános rész, dologi s kötelezettségi jog, NEY FERENCZ, a fest. akad. társulat titkára. Magyar festészeti akadémia. Az első m. festészeti akadémiát gyámolitó társulat választmánya oct. 1-jén ülést tartván, az akadémiai növendékek tanulmányműveinek megbirálására bizottmányt nevezett, melynek tagjai: Bajzáth Rudolf, Karlovszky Zsigmond, Danzi Auguszt, Kiss Bálint és Ney Ferencz. Öszvesen 104 darab tanulmánymű van kiállítva, s a választmány részéről is figyelmeztetik ezennel a 1. közönség e kiállítás megtekintésére, mely eléggé hangosan bizonyítja az intézeti növendékek dicséretes haladását. — A Dijosztás és a részvényesek közt felsőbb engedelem nyomán kisorsolandó képek kijátszása a társulat ünnepélyes közgyűlésén menend véghez i. é. nov. 14-kén d. e. 11 órakor. El nem mulaszthatom ez alkalommal a t. közönséget következőkről értesíteni : 1) A társulati alapítók száma ez év folytán kettővel szaporodott, miután Marczibányi Mária Onga és gf Károlyi István ő mga egy egy 66 pftos alapítványt 1852—54 évekre aláírni méltóztattak , — miért is a választmány ezennel nyilvánosan kijelenti szives köszönetét. A részvényesek száma is örvendetesen szaporodott. 2) Főherczeg Albert országkormányzónk ő Fenségénél f évi ápril 28-kán mutatta le hódoló tiszteletét a társulat részéről egy küldöttség társulati elnök Ürményi Ferencz ő excllja vezérlete alatt, amikor is ő Fensége a társulat és intézet állapotáról kegyes leereszkedéssel tudakozódni méltóztatott. 3) Folyó évi máj hljén a társulati növendékeket kötelező szabályzat adatott ki, melynek szigorú megtartása követeltetek. 4) Az állandó műkiállítás megpendített eszméjével a választmány különböző fontos okoknál fogva még f. é. apr. 7-kei ülésében felhagyott, miről a t. közönséget értesíteni czélszerűnek tartatik. 5) Az adakozók sorában különösen megemlítendő Neumann Ferdinand vésnök tír, ki a társulat számára egy igen csinosan és művészileg vésett pecsét-nyomót ingyen készitni szíveskedett. Fogadja azért a tűz a választmány nyilvános köszönetét. b) Az 1851-iki tanévben a társulat részéről 12 növendékért fizettetett a tandíj, kik között három alapítónak saját nevére képezett három növendék van. 7) Végre el nem mulaszthatom annak megemlítését, hogy az idei műkiállításban volt akadémiai növendékektől számosabb festvény vola szemlélhető , melyek méltányló elismerésben részesültek, miért is az akadémiát s az azt gyámolitó társulatot a t. közönség figyelmébe újabban ajánlani bátorkodom. Kelt Pesten, oct. 3-kán 1852. u gas gyöngyháznyeregben, turbánjában magas kócsag, oldalán görbe szablya. A leányka csengés öszvéren ült, mellette bátyja ment gyalog, nyeregkápáját fogva, hogy kis testvére le ne essék. Az öszvért zabláján fogva vezette egy barnaképű oláh kalauz, míg a karaván élén egy török kalauz ballagott. A török kalauznak fogadása tarta, akárhol az utón keresztülfolyó patakot talált, abban harmincháromszor megmosni kezeit és ábrázatját; az oláhnak pedig az a fogadása volt, hogy ahol egy szent képet talált az útfélen, s előtte kiürülve a pomana korsaját, addig odább nem ment, mig forrást nem talált, a miből azt megmentse, mely vallásos és emberbaráti fogadások számtalanszor nyujtanak az egész társaságnak alkalmat a megpihenhetésre. A török kalauz szótalan ember volt, annál beszédesebb volt az oláh , elmondta apjának, anyjának, öreg apjának minden viselt dolgait; minden bokorról, patakról tudott valami emlékezetest: „Itt ebben a körben bukott el Murza paripája tavaly nyáron, amott abba a fába véste a nevét Drágu Lupuj, meg a szeretője Muntye Ljubu, derék egypár voltak; itt akasztatta fel azt a harmincz rablót sorba egymás mellé Halil effendi; abban a lyukban ott lakott a süvöltő sárkány, a kit Balina Gregu szurokpogácsával megölt. Itt nyomta agyon a terhes szekér azt a zsidót, a ki öt esztendővel ezelőtt felfordult s a szekér alá esett. Amott verték agyon a debrényi kántort a zsiványok öt dénárért. Itt volt ezer esztendő előtt az a nagy tő, a miben aranyhaju Flore fürdőtt, meg az arany ludak. Ezen a kövön állt Drakul vajda, mikor a czigányasszony megjövendölte neki, hogy Várna alatt el fog esni a magyar király s ő a fiát küldte hozzá két jó futó paripával, hogy megszabadítsa... Mindezen helyeket már messziről mutogatá a jó oláh, ki szüntelen karavánok vezetésében vénült meg, s valahányszor egy említett helyhez ért, mindig egy követ vetett oda, úgy hogy időjártával egész halmot rakott mindenüvé. Ilonka, — igy hittük a kis árva leányt, — figyelmesen hallgatá mind e meséket, gyermek lelke elandalgott a tündéres, a szokatlan, a borzasztó regéken, s hi vezetője el talált hallgatni, ő kérdezé: hát e helyről nem tudsz valami mesét? Mi gyújtotta fel ezt a fát ? ki égeti azt a tüzet ott a távolban, mi füstöl ott az erdők közt, micsoda veresség csörgött ottan le a sziklán ? mi csattog úgy a távolban ? És az oláh semmire sem felelte volna azt, hogy nem tud róla ; sem oly tudatlan választ nem adott, hogy azt a fát a villám gyújtotta volna meg, hogy a tűz pásztorfiúk műve, a füst pedig szénégetőké, és a veresség nem egyéb zápormost a veres földnél; s a távoli zörej a hegyi patak moraja, hanem megmagyarázta szépen, hogy ahoz a fához egy szegény kegyes oláh barátot kötöztek kegyetlen tatárok s úgy gyújtották meg alatta , ott a tűznél zsiványok sütnek ökröt, s a füst a föld alól jő, hol kecskelábú boszorkányok főznek irtóztató üstben rettenetes főzeléket, az a véresség pedig ott a griff madárnak a vére s a mi zuhogást hallani olykor a messzeségből, az nem egyéb, mint a kétszarvu embernek a köhögése. A leányka csak hallgatta, amíg csodákról és tündérekről volt szó, de a legutóbbinál elnevette magát, s megtaszítva kis kezecskéjével az oláh mozsárnyi báránysüvegét, monda: — Eredj, te bolond! mit mesélsz nekem kétszarvú emberről. — No, no, inte az oláh, majd meglátod, csak jól ne viseld magad. — Hát milyen az ? mit csinál az itt ? — Tudom is én, hogy mit csinál ? Én csak azt tudom, hogy elszaladok, ha meglátom. — Hát láttad te ? kérdé a lyánka, féltében nevetve. No, no, csak nevess. Épen az ilyen gyermekeket kapja el, mint te vagy. — Mit ijesztgeted azt a gyermeket? riadt rá oda fordulva Katalin. Mit hazudozol annyit? — De nem hazudok én , állitá az oláh, ahány- szor gyerekhangot hall, mindjárt előjön a kétszarvú ember, amiért ha valaki keresztül megy a Dzerdzina völgyén, már előre beköti a gyerekei száját, hogy ne beszéljenek. Katalin elkaczagta magát. — No itt nincs több gyerek, csak te magad, jó kalauz, hát kösd be a szádat, mert mindjárt a Dzerdzina völgyet érjük. Az említett völgy egy sivár, elhagyott hely, már messziről kiválik az egész táj közül: egymásra hányt sziklák, égnek emelkedő csúcsok vadon tömkelege az, mikről kuszáltan maradnak szét a vihartépte fák. Alig látszik rajta valami zöld, az út a sötét mélységbe kanyarodik alá, s ott elvész szem elől, míg ismét szörnyű távol látszik újra, amint előtt