Pesti Napló, 1854. április (5. évfolyam, 1218-1242. szám)
1854-04-11 / 1226. szám
De mindennek dácsára, különösen az utolsó két év alatt, e tekintetben roppant előmenetelt tettünk. Alig jelenik meg nevezetesebb könyv, mely minden nagyobb helységben legalább néhány példányban ne volna található. És hasonlítsa bárki össze a hirlap-előfizetők számát az alföldről 1850-ben és 1844-ben, a szembetűnő lesz a nagy különbség. Mindezt nem azért mondjuk, mintha hinni akarnék, miszerint mi is, mások is már eleget tettünk volna kötelességünknek. Sőt inkább érezzük, hogy még sok, igen sok tennivalónk van. Azonban legyen szabad még egy akadályra figyelmeztetnünk, mely szintén nem csekély oka, hogy irodalmi termékeink nálunk nagyobb számban nem terjednek. És ez a könyvkereskedők, egyszersmind közlekedési eszközök hiánya. Tekintsük csak azt a roppant tért, mely Arad és Debreczen közt fekszik ! Hány népes, és olvasni szerető magyar helység terül itt el. És Magyarországnak e legáldottabb vidékén hiába fogsz könyvboltot keresni, hogy kivonatodat vagy tudvágyadat kielégithesd. A nevezett városokból, vagy Pestről rendeljük meg tehát könyveinket? Igen, de télen, midőn mi legtöbbet olvashatunk, novembertől mártiusig, ki ily utat akar tenni, előbb írja meg végrendeletét, mert nem biztos, hogy a sártengerbe nem fog fuladni. Különben is tudjuk, hogy a magyar ember természetében fekszik, miszerint nem igen szeret, kivált szellemi érvek után sokat fáradozni. Ellenben, ha könnyebben hozzájuthatnia könyvekhez,bizonyosan hajlandóbb volna azokat megvenni. Ideiglen talán az által lehetne a bajon segíteni, ha a kiadók, akár a szerzők maguk legyenek azokakár könyvkereskedők, minden nevezetesebb városban gondoskodnának bizományosokról, kik minden nyereség nélkül örömest elvállalnák a nemzeti irodalom érdekében e föladatot s nem sajnálnák a vele járó kis fáradságot. E sorok írója legalább szívesen megtenné e szolgálatot. És miért ne akadnának másutt is egyének, kik arra vállalkoznának? Az előfizetések ennek helyét nem pótolják eléggé. Mert számtalanszor meg volt már írva, milyen bizalmatlan (fájdalom hogy úgy van) a magyar közönség e módja iránt a kiadásnak. Tiz, már meglevő könyv közöl nyolcat bizonyosan megvesznek, míg lehet, hogy tiz előfizetési ív közöl alig lesz egyen vagy kettőn aláíró. Egyébiránt a fönebb említettem bizományokat csak ideiglenes, rögtöni orvosszernek akarom tekintetni. Más gyökeresebbet akarok jövőre ajánlani, melynek részletes tervét későbbi leveleim valamelyikében fogom előadni. —is. (Lapszemle.) A bécsi „Presse“ áprilisi iparügyre vonatkozó cikkéből a következő helyeket tartjuk kiemelendőknek: A mi ipartörvényhozásunk — úgymond — jelentékeny reform küszöbén áll. Már évek óta folytonos tanácskozások tárgya lévén, az illető törvényjavaslat nem rég annyira tisztába hozatott, hogy mármár a birodalom kereskedelmi és iparkamráinak szolgáltathatik át véleményadás végett. A törvényjavaslat valamennyi koronatartományok kereskedelmi és iparügyére kiterjed, kivételével a lombard-velenczei királyságnak, Dalmatiának és Trieszt város területének, hol, tudomás szerint, a napóleoni korszak óta föltétlen iparszabadság uralkodik. Ezen kivétel a nevezett tartományrészek javára, melyekre nézve az iparszabadság eddigi rendszere tovább is érvényben marad, meggyőző bizonyságot szolgáltat, hogy maguk az uj javaslat szerzői is ama tartományok jóknak tapasztalt ipartörvényeibe legalább ugyanannyi bizalmat helyeznek, mint saját művökbe, különben tőlök sem tagadták volna meg abban az előhaladás jótéteményét. — Mi azt hiszszük — folytatja a Presse — hogy az új törvényjavaslat jellemét jobban nem rajzolhatjuk, mint midőn azt a czéhbeliség és iparszabadság közötti középletnek nevezzük. Egy magasabb iparkifejtés föltételeit szándék a fenállóval egyesíteni. De hátha a fenálló össze nem egyeztethető azokkal? hátha egy vagy más esetben a fenálló semmit sem ér ? Egy gyökeres reform szükségessége már magában azon hiedelmet kelti föl, hogy a fönállón túl kell adni, ha az elsőnek czélját elérni akarjuk. — Csupán egy mód van a czéhbeliségtől valósággal szabadulni: attól csak úgy menekíthetünk, ha az iparszabadságot életbe léptetjük. Francziaország, Belgium, rajnai Oroszország, Lombardia és Velencze ezt megtették s mellette anyagilag mindnyájan jobb helyzetben érzik magokat, mint azon országok, hol ezt elmulasztották. Ha e mellett a fenállóhoz ragaszkodtak volna, úgy soha sem fogtak volna czélhoz jutni. Általában itt nem az forog fen, vájjon valamely ügyben a fenállót megtartani lehetséges-e, hanem vájjon az egyszersmind hasznos -e. — Mi megelégedéssel ismerjük el — imigy zárja czikkét a Presse — azon dicséretes szándékot, mely az új törvényjavaslatot sugalmazta; mi örömmel üdvözöljük a nagy élvileges előhaladást, mely az ő általános szabályaiban nyilatkozik; de épen ezért Ausztriára nézve kétszerre fájdalmas volna, ha ezen jóakaratú törekvés ujonan és talán sok évre háttérbe tolná azon időpontot, melyben végre terményző erőinek a mozgás szükséges szabadsága megadatva leend. AUSZTRIAI BIBOML01 0 cs. kir. Apostoli Felsége a belügyminiszter úrhoz következő sajátkezű iratot intézni méltóztatott: „Kedves miniszter Bach! „Tudomásomra jutott, hogy több tartományi városokban szándék létezik, bekövetkezendő egybekelésem napját különböző ünnepélyességek, név szerint közkivilágítások által ünnepélyesen megülni. „Bármily örvendetesen hat is reám a részvét minden tanúsítása ez alkalommal, mégis a sok helyen uralkodó drágaság sürgetőleg óhajtana velem , hogy azon költségek, melyek hasonló örömnyilvánításokra kiadatnának, az önhibátlan szükséget enyhítő jótékony tettekre fordíttassanak. „Megbízom önt, ezen kívánságomat általánosan» közzétenni.“ „Alattvalóimnak ismeretes s oly sok alkalmakkor újólag tanúsított jótékonysági érzete azon meggyőződést kelti bennem, hogy várakozásimnak ez irányban is megfelelendnek, és hogy ennélfogva e nap a legszegényebbre nézve is az öröm napja leend, mint azt teljes telkemből kivonom. Bécs, april 8. 1854. Ferencz József s. k.“ (Ost. Corr) Bécs, april 9. Francziaország és Angliának Oroszország ellen most már bekövetkezett háborús állapota által a két első hatalom állása a bécsi conferentiában változást szenvedett, mely kívánatosnak láttató, újonan jegyzőkönyvileg megerősíteni, hogy a négy kabinet ösihangzása a közösen kifejezett elvek alapján ez által nem változott, E jegyzőkönyv mai napon íratott alá. A török birodalom integritásának elve , melynek lényeges feltételeihez a dunafejedelemségek kiürítése tartozik, abban újabb elismerést talál, valamint a négy hatalmasság azon elhatározása is, hogy az eszközöket egyetértésük czéljának elérésére ezentúl is közös tanácskozásuk és egyezések tárgyává teszik. Egyúttal a hatalmak a meggyőződéseikben r öszhangzást az által is ki akarták fejezni, hogy mindnyájan a Porta keresztény alattvalóinak sorsa javítását a jegyzőkönyvben mint érdekekben állót nyilvánították. — A mai ,,W. Zeitung“ mond az Ost. Corresp. — egy becses bizonyítványát tartalmazza császár Ő Fölsége, a mi legkegyelmesb Urunk hasonlithatlanul nemes és szeretetteljes szivének. Értésére jutván, hogy több tartományi városban a cs. k. Ap. Fölségének egybekelése napját különféle ünnepélyek által, névszerint nyilvános kivilágítások által szándékoznak fényesen megölni, méltóztatott . Fölsége f. hó 8-kán a belügyminiszter úrhoz egy kéziratot bocsátani, melyben legnemesb-lelküleg fejeztetik ki azon óhajtás, hogy tekintetbe vévén a sok helyen uralkodó drágaságot, fordittatnának azon költségek, melyek hasonló örömnyilvánításokra vannak szánva, jótékonysági czélokra s enyhítésére az önvétség nélküli ínségnek. — Ha minden jó ausztriai polgár örömteljes lélekkel s mélyen hatott szívvel tekint ama szép nap elé, mely a mindenkitől szeretett fejedelem házi szerencséjének megalapítására van határozva, úgy szükségkép a legmagasb és legtisztább megelégedést szüli, midőn a felséges uralkodótól, kihez az odaadás és lelkesült öröm ezen érzelmei szállnak, azon magasztos óhajtást halljuk kifejeztetni, hogy annak külső jelei áldozatul az emberszeretet és jóltevőség oltárára tétetnének le. — Szükséges-e várjon a meggyőződést, hogy Császár Ő Felségének óhajtása a legterjedtebb körökben viszhangra és áldásdús valósulásra fog találni, még szavakkal fejezni ki? Az ausztriai polgár hajlandó és hűséges lévén, mindenkor kész az ő császárjával örömet és bánatot megosztani, mikép késhetnék most ily ünnepélyes és boldogító alkalomnál vele született jóhtevőségi érzetét oly módon tüntetni ki, mint az ő Felsége nemes gondolkozásának és óhajtásának megfelel. Bécs, ápr. 2. A „National Zig“-nak írják: Ausztria csupa szemlélői szerepet nem vállalhat, és mióta az oroszoknak Dunáni átkelése az ozmán birodalom lételét a legközvetlenebb módon fenyegeti, nem lehet messze amaz időpont, melyben a cselekvőleges részvétel neki az önfentartás visszautasíthatlan kötelessége által parancsolva van. Az ausztriai javaslatok, tudtommal, oda irányozvák, hogy Poroszország ne kötelezze ugyan magát támadó cselekvésre; mindazáltal ha keleten egy elhatározó föllépés következtében a mi egyéb határainkat ellenséges beütés fenyegetné, akkor megvárják, hogy Poroszország ne csupán a mi német birtokunkra , hanem a nem-német birtokra nézve is minden ily invasio ellen a beavatkozás kötelezettségét vállalja el. Mivel az 1851. máj. 3-kai titkos egyezmény, mely 3 évre köttetett s igy legközelebb lejár, már egyszer nyilvánosan szóba hozatott, tehát figyelmeztetnem kell, hogy ilyen, Poroszországtól elvállalt kezesség arra egyátalában nem fogna egészen új kötelességeket róni, hanem csak az eddig már fenállott viszonyt meghoszszabbítani. Poroszország akkor az ausztriai ösz vém birtoknak a német szövetségbe fölvételét ellenzi, de a szövetség kötelékét Ausztriával elég szorosnak tekinté, hogy, ha mindjárt csak rövid időközre is, azon, a nemnémet birtokbeli tartományok utalmát biztosító egyezmény megköttessék. Nem várható, hogy a felfogás egy válság pillanatában, milyen a mostani, más lehessen. Egyébiránt bármily élénk is kormányunk óhajtása, hogy ez ügyben karöltve haladjon Poroszországgal, mégsem tehetni föl, hogy az államunk hatalmát, jelentőségét, sőt tételét is egy legszorosabb baráti kabinethez föltétlen simulás által kockáztathatná. Ha egyetértés nem volna eszközölhető, úgy Ausztria kénytelen lenne érdekei védelmében saját útját követni, akkor egy lehetőleg szoros szövetségre fogna lépni a nyugati hatalmakkal, melyek ajánlatai eddig csupán Poroszország iránti tekintetből nem fogadtattak el határozottan. Hogy Poroszország ez által magára hagyatnék, mindenki belátja , végre is aztán csak vagy Oroszországhoz kellene csatlakoznia, vagy a többi hatalmak egyesüléséhez térni vissza. Itt azon véleményben vannak, miszerint lehetetlen , hogy Poroszország magát ily végzetteljes alternatívába helyezze. Bécs, april 8. Vilmos főherczeg ő cs. Fenségének álma ma éjjel is nyugalmas volt; erőben kissé gyarapodott, a láz megszűnt, és miután a többi kórtünemények ugyanazon mértékben tünedeznek, ennélfogva ebből a magas beteg javulásának örvendetes haladása tűnik ki. KÜLFÖLD. Németország. Berlinbehir gyanánt közlik, hogy Manteuffel miniszterelnök, azon törekvések következtében, melyek szerint Poroszország téves és ferde állásba hozatik a nyugoti hatalmakkal, s azon akadályok miatt, melyek az Ausztriávali egyezkedésnek újonan útjába állnak, beadta lemondását; azonban a jelen pillanatig e hit valósulása még hiányzik. — Poroszországnak Ausztriávali alkudozásai, mint halljuk, még nincsenek tökéletesen befejezve. Miután azok határozott eventualitásokra vonatkoznak, ennélfogvást az új események mindennapi bekövetkezésénél a befejezés halogatását könnyű kimagyarázni. A történt egyezkedések, miután azok nagy részben katonai és stratégiai természetűek, nem fognak közzététetni. A miniszterelnöknek a második kamra kölcsön-bizottmányában tett jelentései szerint Ausztriától a mart. 16-kai porosz sürgönyben következő pontok iránt követett felvilágosítás :a) várjon Ausztria az ő saját határszéli tartományainak nyugalma érdekében szükség esetén a határos török tartományokat meg akarja-e szállani; b) vájjon ez utóbbiakat a béke visszaállításáig zálogként akarja-e birtokba venni; vagy végre c) cselekvőleg akar-e részt venni a harczban? — Az ausztriai mart. 14-kei körsürgönyben értésül adatott, miszerint Ausztria maga előtt nem titkolhatja, hogy a küszöbön álló harcz oly fordulatot vehet, mely saját érdekeit is közel érinti. Míg viszonyai megengedik , addig a háborúban nem veend részt, azonban a tettleges részvétel esetét is szem előtt kell tartania. Ha általában még volna mód, azon veszélyek tovább terjesztésének meggátlására, melyek Európát fenyegetik, úgy az csak Ausztria és Poroszországnak, összeköttetésben német szövetséges társaikkal a közös föllépésében áll. — Különös fontosságú a miniszterelnök ama nyilatkozata, hogy Bécsben egy új jegyzőkönyv befejezése van kilátásban, mely a négy hatalmasság folytonos egyetértését tanúsítandja. A négy hatalmasság tovább is jegyzőkönyvek útján az eddigi közösséget fogja kitüntetni. Föltehető, hogy a nyugati hatalmak nem fognak többé a Poroszország és Ausztria elé terjesztett s az ezen hatalmak által visszautasított conventio megkötéséhez ragaszkodni. A conventio jelentősége a nélkül is csak túlnyomólag formaszerű fogott volna lenni. A „Schl. Zig“ ezen közleményekhez ama kiegészítő tudósítást csatolja, hogy Bécsben e napokban Ausztria, Francziaország és Anglia meghatalmazottai a többször szóba hozott jegyzőkönyvet aláírták, mely az Oroszország és a Porta közötti jövő békekötés alapzatait tartalmazza. Poroszország ez aláíráshoz nem járult, s számára a jegyzőkönyv aláírás végett nyitva hagyatott. (Az Oestr. Corr. fölebbi czikke szerint ama jegyzőkönyvet Poroszorság is aláírta.) — Az Ausztria és Poroszország közt tervezett conventionak, mely épen most ausztriai részről Berlinben Hesz tlsznagy által megköttetni czéloztatik, főpontjairól a ,.D. Alig. Zrg“ következő hitelest akar tudni. A conventio név szerint megállapítana : 1) Tökéletes solidaritást nemcsak Poroszország és Ausztria között, hanem az egész többi Németországgal is, és pedig amaz államok nem német tartományait illetőleg is. E solidaritás, mely szükségesetben 400.000 főnyi fegyveres erővel támogattathatik, oly hatalmat alkot , mely minden eshetőséggel szembe száll, s a külföld által semmi tekintetben magát kényszerittetni nem tartozik. 2) Egy szigoran semleges és önálló politikának követése, mindazáltal a bécsi conferentia jegyzőkönyvében Oroszország eljárásával szemközt, kifejezett elvileges álláspont megtartása alatt, úgyhogy e semlegesség Oroszország elleni hadműködéssé fogna átváltozni, ha a nyugati hatalmak harczi ereje egy maga elégséges nem volna, Oroszországot a bécsi conferentia által szabott határok közé visszavezetni. 3) A bécsi conferentia folytatása a békeföltételek s általában az reményeknek mivoltához alkalmazandó rendszabályok megállapítása végett; és végre 4) Egyezmény a mozgóvátételről általánosan s a katonai állásokról különösen. Könnyen érthető, hogy mindezen pontoknál még sok mindenféle tekintetbe veendő , s hogy különösen az utolsó pont nem oly hamar leend elintézve. Francziaország, Páris , ápril 4. A hadügyminiszter sürgős parancsára Brunt és Espinasse tábornokok, valamint több tiszt, s ezek közt Vaubert ezredes is, ki Stambul térparancsnokául van kijelölve, apr. 1-jén Osiris postagőzösön Marseilleből Gallipoliba utaztak, honnan Stambulba fognak menni. — Ma azt állítják, hogy azon levelezés, melyet az orosz czár Albert hggel s Aberdeen- lorddal folytatott, nem sokára meg fog jelenni. Nem hiszik , hogy Aberdeen lord a kabinetben tovább is megmaradhatna. Az okmányok, melyek az angol parliament ekbe terjesztettek, mint hinni akarják, nem azok, melyekkel a czár fenyegetőzött. Minthogy a Feketetengerreli gabnaszállítás megszűnt , a gabnaárakban ismét emelkedettség állott be, kivitelről pedig a franczia hadsereg számára szó sem lehet; azonban már eddig is tetemes gabnavásárlások létettek Egyptomban, melyeknek következtében remélik, hogy Gallipoli mellett elegendő gabnamennyiéggel terhelt szállító hajók érkezendnek meg egy időben a franczia hadcsapatok kiszálltával. A Rhona alsó tájain a városok tömvék csapatokég ujonczokkal, s a községi hatóságok gyakran nagy zavarban vannak, hova kell őket elszállásolni, jóllehet a katonai vendégeket mindenütt igen szívesen látják.— Londoni levelek érkeztek Párisba, melyekben jelentik , hogy egy orosz kereskedő hajó a waterforti kikötőben (Izland)hadi martalékul nyilatkoztattatott, s legénysége hadifoglyokul jön letartóztatva. A nagy végnek csekély kezdete. Egy másik orosz hajó, mely a hadüzenetről mit sem tudott, Marseille közelében majdnem így járt, sikerült annak azonban még idejekorán elillanni, miután a helyzet veszélyességét fölismerte. Nagybritannia, London, ápril. 4. Az angol kormány részéről e pillanatban alkudozások folynak Svédországgal , melyekben ezen hatalom semlegességébeli kilépése s a nyugati hatalmakhozi csatlakozása forog kérdésben. Eventualitások esetére alkudozások fognának történni egy kiszállítandó szárazföldi hadcsapat fölött. — Az alsóház tegnapi ülésében a szónok felolvasá ő felsége feleletét a válaszfeliratra. Scobell kapitány kérdést tesz: vájjon valósul-e azon hir, hogy a flotta a Feketetengeren szükséget szenvedne kőszénben, és ez okból tétlenül vesztegel ? Sir J. Graham ezen hír megcáfolására felhozza azon tudósítást, miszerint az egyesült flotta Várna előtt áll. Dundas admirál ezenfelül egy, mart. 19-kén kelt levelében, hitelesen bizonyítja, hogy ő január 11e óta 10,000 tonna szenet kapott Szambulból. 6000 tonnából álló készlet Máltában van lerakva. • A közönség hangulata még mindig nem miniszteriális, s az ellenzék bizalmatlansága nem engedi magát eláltatni. A „Daily News“ örömét fejezi ki, hogy a feleleti adressz átnyújtása, elfogadása s a viszonfelelet czerimóniáinak valahára vége van. A nemzet megtette a magáét, s most megvárja, hogy a végrehajtó hatalom is tegye meg kötelességét. Az „Advertiser“ már kifogyott türelméből; az oroszok Dobrudzsában állanak s az angol lovasság még mindig Angliában időzik. Ragan és Hardinge lordok a fölötti vitatkozásban töltik az időt, hogy lehetne azokat minél czélszerűbben elszállítni. Az egyik Francziaországon keresztül akarta küldeni, a másik pedig a legközelebbi angol kikötőből szállítni tengerre. Ellenben a „Chronicle“ igyekszik megmutatni , hogy az elhalasztásban legkevesebb veszély sem rejlik, mert az oroszok most valóságos kelepczébe jutottak, s most egészen más hatalommal van dolguk,mint volt 1828 és 29-ben; csak kétségbeesett emberek hihetik azt, hogy az oroszok Stambult vágtatva érendik el. A „Herald“ a kormányt török vagyis Urquahart-féle szempontból támadja meg. „Ép azon pillanatban — úgymond — midőn azultán sorsa a szorosan mohamedán hadsereg hűségétől függ, melyet ő tágas birodalmának minden végéről összedoboltatott, mi, az ő szövetségesei oly kérdést zavartunk föl, mely országát darabokra szaggathatja, s a vitát, melyet az úgynevezett „hitetlen török“, mindeddig szorgosan birtokvitályra szorított, a legiszonyatosabb vallásháborúvá alakíthatja. Rifaat pasa, azultán függetlenségének egyik legerélyesebb védelmezője, és a sejk-ul-izlam, a mohamedanismus főpapja, elbocsátottak hivatalaikból, s azultán és leghűségesebb alattvalói közt, harcz — vallásos harcz ütött ki ... . A muzulmán lakosság igen el van keseredve, s szövetségesünket egy belső forradalom fenyegeti.— Egy igen nevezetes kérjelenség, hogy épen most egy társulat alakult Törökország feloszlatásának megakadályozására (Association for the Protection of Turkey from Partition). Ezen társulat, mely lételét a legutóbbi Store-street-meetingnek köszöni, már legelső nyilatkozatában igen merész és izgató hangon szól a közönséghez.A Napier-féle kelettengeri flotta egyik tisztje így ír barátjának Londonba . A „Miranda“ azon tudósítást hozta nekünk, hogy az orosz flotta (valószínűleg egy orosz hajócsapat értetik) Révaiban horgonyoz , s ápril vége előtt nem leend képes a nyílt tengerre szállani.“ Sokat meséltek a felől, hogy a hajókat fűrészszel és kalapácscsal akarják a jégtől megmenteni, mindebből azonban semmi sem igaz , s Napiernak azon előnye leend, hogy az orosz flotta egyik részét a nyílt tengeren csatára kényszerítheti. — Mit a Kiel- és Hamburgból érkező levelezések mondanak a rokonszenvről és jámbor óhajtásokról, melyekkel Éjszak-Németországban Napier flottáját kisérik, az angol közönségben rendkívül örvendetes sensatiót idézett elő. London, apr. 5. Amint a „Globe“ jelenti, tegnap két nagy hadigőzös lefoglaltatott, melyek Northfleetben Mr. Pitchernél az orosz czár számára építtettek, s már majdnem egészen készen valónak. Ma reggel a gépek és üstök szintén elkoboztattak. Pitcher a munkát darabszámra fizettető meg magának, úgy hogy most Oroszország egyedül fogja szenvedni a pénzbeli veszteséget. Három orosz mérnök, kik Northfleetben az építés fölött őrködtek, már egy idő előtt elutazott, mégpedig, mint mondják, Éjszakamerikába. A Liverpoolban jelenleg 15 gőzös, összesen 16,000 tonna tartalommal, teljesen felszerelve vitorlakészen áll, a keleti csatatérre hadcsapatokat szállítandó. Spitheadban egyetlenegy hadihajó sem horgonyoz. Portsmouthban csak „St. Vincent,“ (101 á.) „Penelope“ (16 á) „Résistance“ (10 á) és a „Megaera“ (6 á) felszerelés végett állanak. Törökország. A török félhivatalos lapnak, a sok ügyességgel szerkesztett s a mostani viszonyok közt nagy érdekkel bíró „Journal de Constantinople“-nak szerkesztője Nogu és a Porta ellen fellázadt görögöket egy keményen tartott czikkben megtámadván, közte s a görög „Observateur d'Athénes“ szerkesztője között élénk politikai polémia keletkezett, megelőzve a két kormány közötti diplomatiai viszonyoknak nem sokára ezután bekövetkezett megszakítását. — E polémiából közöljük itt — habár terjedelmessége miatt csupán kivonatban — Nogyes úrnak a görög lap szerkesztőjéhez intézett s XIV. czikkre osztott levelét, mely részint a görög állapotokról lapunk mártiusi folyamában közlött nézeteinket igazolja, részint pedig az e czikkekben megkezdett s az orosz befolyásra vonatkozó történelmi vázlatunkat kiegészíti. I. Ön Görögországot akarja védeni— írja Nogués az „Observateur d’Athénes“ szerkesztőjéhez — s keményebben vádolja, mint legnagyobb ellenségei vádolhatnák ; ön védeni igyekszik a görög kormányt, s a világ közvéleménye előtt tönkre sújtja azt. Ön uram öngyilkolási tényt követett el, de bármennyire tévedt legyen is, ön nem hitethette el magával azt, hogy a múlt kor hibáit és vétkeit Törökország ügyetlen és igaztalan megtámadásával hozhassa helyre. Bebizonyítandom ezt, de előbb egy rövid és gyors visszapillantást vetek önök kis országára, hogy mindenki láthassa önök orvosolhatlan szenvedélyeit, érzületét, háborgásait, kormányozhatlan szellemét, törvényszegéseit s életét, mely az államok alapelveivel az erkölcsiséggel, igazságossággal, s az ipar és földművelés haladásával mindig ellentétben állott; hogy ismerhesse mindenki az országot, hol mindenki kormányozni akar, de engedelmeskedni senki; hol minden rész lehetséges, s minden jó lehetlen, minek következtében fenállása sokak előtt megfejthetlen tünemény. II. Az 1821. felkelés, Ypsilantival élén,az országon kívül származott le. A régi Hellasz klassikai emlékei által rászedett Európa önöket buzgalmával, pénzével, katonáival segíti, s míg Moreában és Navarrnnál önök mellett harczol, addig önök egymás között verekednek a hatalomért, mégpedig nem a tekintélyért, mit a hatalom nyújt, hanem az abból húzandó nyereségért. Egyetlen erélyes emberek, ki a rend némi elemeit helyreállítani törekszik, Capo d’ Istrias gyilkos tőr alatt esett ki. Londonban Görögország ügyét jegyzőkönyvek által akarják rendezni: a görögök boszonkodással fogadják a jó szándékot s összeesküsznek ellene, míg a Porta lelkiismeretesen tartja meg az érdeke elleni rendszabályokat. A három védhatalom 60 milliót kölcsönöz s egy királyt ad önöknek; e királyt önök a legigazságtalanabb ellenszenv nyilatkozásaival fogadják, a kölcsönt pedig tíz év alatt nemcsak nem fizetik vissza, de kamatjait sem bírják letenni a folytonos zavarok miatt, melyeket otthon s a török földön egyaránt szitának, s melyeknek eredménye az 1843-as forradalom, és ennek folytán az, hogy a három hatalmasság által alkotott királyság megbénítva megalázva kerül ki önök kezei közöl. A szenvedélyek e tobzódása közt önök egy alkotmányt hoznak létre, mely a zavarokat csak növeli, a katholikusok irányában hálátlanságot tanúsít s a polgárokat osztályokra szaggatja. Ezen alkotmány (jól mondta Guizot, hogy bárminő alkotmány önöknek csak vesztére fogna lenni) a nemzeti képviseletet alapítja meg, de a választásoknál cselszövény, vesztegetés, fenyegetés.