Pesti Napló, 1855. március (6. évfolyam, 1491-1517. szám)
1855-03-20 / 1507. szám
— A jó reménység fokáról jan. 29-kéről érkezett tudósítások még semmit sem jelentenek az ellenségeskedések kitöréséről, egyedül általános és élénk nyugtalanságról szólanak. — A Roebuck féle vizsgálati bizottmány előtt (melyben tegnap Mr L ayard elnökölt, Roebuck gyengélkedése miatt) legelőször is Shakspeare ezredes (ezen név igen gyakran fordul elő a kenti grófságban) hallgattatott ki, mint tanú. Ő, mint a lovas tüzérség ezredese, június 4-kén indult el Angliából ezredjéhez Várnába, s onnan a hadsereggel együtt Krimiába ment; parancsnoksága alatt Gálgya és 189 ember állott, s az élelmezési ellátás fölött nem panaszkodhatott. Várnában 8 embert vesztett el betegségek következtében. Krimiában hadcsapata igen jó állapotban volt; egy sebész volt ugyan vele , de hiányzottak a gyógyszerek. Az átmenetnél egy lovat veszített, az almai csatában kettőt, Balaklava mellett egy lovat s egy embert sem vesztett. De Balaklavában 70 lova hullott el az ostrommunkálatok melletti eretetés miatt. A hideg magában nem ártott volna annyira a lovaknak, mert december közepe táján, midőn táborban voltak s istállókat rögtönöztetett számukra, egyetlenegyet sem vesztett el. Jó időjárás mellett csapatja is jól érze magát; később mintegy 20 feküdt közölök kórházban. Hetenkint 4—5-ször fris húst kaptak; nem volt ugyan főzelékök, de volt rizskásájuk, s elég korán láttattak el a szükséges téli ruházattal. Emberei mindig oly kényelmet élveztek, amilyen csak ellenség előtt lehetséges volt, mindezt pedig saját gondoskodásának tulajdonítja. Az egész hadseregben egy csapat sem volt oly jól ellátva. A köztök kiosztott szerszámok azonban mind igen roszak voltak, a hegyes fejszéket kivéve. Különböző panaszok következtében új szerszámokat kaptak, de ezek sem voltak jobbak az előbbieknél. — Mr. Crowe vallomásai csekély jelentőségűek valának; ő, mint tourista, meglátogatá mind a két tábort s a francziát mind tisztábbnak mind jobban szervezettnek találta. Sokkal fontosabbak kellett kapitány vallomásai a „Himalaya“ hajóról, melyet a kormány múlt évben vásárolt meg , több ezredet és 1682 lovat szerencsésen és jó állapotban szállított át Krimiába. De ezután Boxer admiral parancsára teljes egy hónapig tétlenült vesztegelt a Bosporusban , s midőn végre beát, kétszersültet sat. kellett volna Balaklavába szállitnia, ismét három hétig foglalatosság nélkül tartóztaták le. Más alkalommal kőszenet rakott fel a Bosporusban a hadsereg számára, mire annak nagy szüksége volt, midőn Balaklavába megérkezett, Christie kapitány megtilta neki a partraszállítást, (ezen kapitány és Boxer admirál minden tanúvallomásánál a legszomorubb szerepet játszták) jóllehet ő arra ajánlá magát, hogy saját emberei által fogja kihordatni. Ezen köszönteherrel kétszer vagy háromszor evezett oda meg vissza Balaklavába , s minthogy Christie kapitány makacsul vonakodott a szenet átvenni, nem maradt egyéb hátra, mint a terhet ismét Boxer admirálnak átszolgáltatni. s Később felüdülőket vitt vissza Krimiába. A balaklavai kikötő a legrendetlenebb állapotban volt. Ő ajánlkozott, hogy ezt, valamint a várost is 7 nap alatt a rondaságból kitisztítatja. Sperkes alezredes a 38. ezredtől, ki május 18-kán szállott ki Gallipoliban, kimondja, hogy ő a történt csatákban s a futóárkok átmunkálása által igen sokat vesztett emberei közöl, sokszor 24 sőt 36 óráig is szakadatlanul kellett dolgozniok. Az adagokat jó minőségben s rendesen megkapták; a csizmák jól valának készítve, csakhogy nagyobbrészt kicsinyek valának. Téli öltönyüket már decemberben vagy még előbb is megkapták. Az utána következő tanú volt egy altiszt a gránátos gárda törzsétől, ki az inkermanni csatában lövést kapott vállába , melynek következtében bal karját le kellett vágni. Ő a következőket vallja : Bolgárországban a katonáknak a nagy hőség miatt a sátrakban igen sokat kellett szenvedniük; a kávét pörköletlenül kapták, a kenyér is némelykor homokos és savanyu volt. Midőn Krimiában kikötöttek, a katonák mindnyájan jó kedvűek valának. Az említett pörköletlen kávén kívül semmit sem tud az élelmezési hiányokról. Eleintén hetenkint háromszor kaptak fris húst, később azonban kénytelenek valának füstölt hússal elégedni meg. Megsebesülte után egy ambulance-kocsin a hajó fedélzetére vitetett; e kocsik igen czélszerűtlenül vannak alkotva. Midőn Krimiét elhagyá, a csizmák és ruhák ágén roszak valának. A skutarii kórházban 27 napig maradt s nagy szorgalommal ápoltatott. London, mart. 15. Az alsó ház tegnap tartott ülésében semmi általános érdekű sem fordult elő. — Palmerston kabinetjében a helyek még most sincsenek mind betöltve. Gyarmatügyi alállamtitkár még nincs, és ha lord John Russell, kinek a „Chronicle“ és „Times“ levelezései szerint a császári fővárosbani mulatása mód nélkül tetszik, ottani tartózkodását hoszabbra nyújtandja, végre mégis szükséges leend egy „valóságos gyarmatügyi miniszter“ kineveztetése. — A Bécsből érkező távirati sürgönyök és levelezések igen tetszenek maguknak békejóslataikban. Itt azonban a félhivatalos világ fejét csóválja mindezekhez, így a „Chronicle“ azt mondja : „A következések, melyeket Miklós czár halálától vártak, épen nem következtek be. Az európai politika bonyolult szövete ez ez által még bonyolultabbá vált. Ez esemény arra szolgált, hogy Poroszország politikájába új életet öntsön, s hogy békés megoldásbani hitet terjesszen el, mi pedig, félünk, hogy igen messze van. Poroszország királya nincs ugyan már többé sógorának szigorú és erélyes jelleme iránti tisztelet által lekötve, de egy más, talán még sokkal szorosabb kapocs köti őt mást Éjszakhoz. Van e hízelgőbb állás, mint az újonnan megkoronázott czár politikai gyámjának szerepe? Mielőtt tehát a bécsi congressus szilárd békekilátásokat nem nyújt , nem szünendünk meg a nyugati hatalmakat az erőteljes hadvezetés és szakadatlan harczra készülés szükségességére folytonosan inteni. A cs.gárdához intézett manifestuma háborút lehel. A hadseregbeni változtatások világosan erre mutatnak. Rüdiger, Osten-Sacken, Luders és Read kineveztetésük a legfőbb parancsnoksági állomásokra az 1.j czár helyes ítéletére mutatnak, jóllehet felingerlik az orosz párt irigységét. Mindennek daczára reméljük, hogy az egyesült sergek néhány hét múlva hősi győzelem által vivándják ki a semmi conferentia által meg nem adható becsületteljes békét.“ Törökország. Konstantinápolyból, folyó hó 8áról tudósitatunk, mikép William angol tbkot s Lamarmora piemonti tbkot naponkint várják a fővárosba. William tbk az angol költségen Törökországban toborzott önkénytesek főparancsnokává van kinevezve. Ezek 5000-ből álló hadsereget képezendnek s indokrit tisztek alatt állandnak. Albániában igen sok önkénytes jelentkezik; török Szerbiában és Bulgáriában nem sok követőre találnak a toborzó tisztek. William Ilck a foglaló pénzt megkétszerezni szándékozik. Dunafejedelemség, Bukarest, mart. 5. A musir, Izmail pasa mart. 1-jén délben ide érkezett s rangjához illő minden kitüntetésekkel fogadtatott. Oroszország. Sz. Pétervár, mart. 8. Sándor császár egy beszéde a senatorokhoz itt általános figyelmet gerjesztett. A császár ez alkalommal tudata ez urakkal, miképp már 10 év óta teljesen részt vett mind a kormányban mind boldogult atyja terveiben, — ennélfogva, mond a „N. Pr. Zig“, melyből e közlést vesszük — világos, hogy változásokról, sem a politikában sem a közigazgatásban nem lehet szó. — A trónralépési mattifestumot Sándor császárnak atyja jelenlétében kelle terveznie s előtte felolvasnia. Sz. Pétervár, mart. 9. II. Sándor császár következő iratot intézett gr. Zakrewsky gy. tbk, főhadsegéd s Moszkva katonai kormányzójához: Gróf Andreiewitsch Arzén! Azon mély gyászban, mely szivemet szaggatja,midőn dicső emlékezetű felséges atyám halálát siratom, Lanskoi főhadsegédemet megbíztam, hogy önnek azon manifestumot átvigye, melyben Oroszországnak azon megmérhetlen veszteséget jelentem, mely bennünket sújtott. A mi első fővárosunk, mely bölcsöm volt, könyeit és imáit az enyéimmel egyesitendi. Meggyőződve Moszkva összes lakosainak rendithetlen ragaszkodásáról a császházhoz, kérem önt, hogy nekik őszinte jóakaratomat nyilvánítsa. Vagyok ön iránt hajlandósággal Sándor. A „Journ. de St. Petersb.“ rendkívüli száma közli a halotti menet azon programmját, mely végbe menend, midőn Miklós czár hulláját a téli palotából a Péter és Pál apostolok templomába átviendik. A menet 13 osztályra van osztva. Megnyitja azt a szertartásmester lóháton fekete és fehér krepp vállszalaggal. Őt követi katonai zenekar, a csász. istállók egy tisztje, egy tábornagy a tábornagyi bottal; 4. század, különféle fegyvernemekből, élükön a cs. gárdavértesek egy százada, a cs. istállók egy másik tisztje, 40 szolga gyalog, 8 futár,8 lovász, 8 pohárnok, 20 apród s egy apródszázad parancsnoka. Ezzel végződik az első osztály. A másodikat megnyitja egy szertartásmester, kit egy tábornagy követ. Ezután jő a zászló a cs. családi czimerrel , a veres hát. zászló, a két magas tiszt által vezetett lova a császárnak, 2 lovász és számos zászlók a különböző tartományok czimereivel. A 3,4,5. és 6. osztályban hasonló zászlók, továbbá a két tábornok és két ezredes által vitt nagy birodalmi czimer, mely előtt négy vezérőrnagy megy, a polgárok és kereskedők testülete stb. a különböző minisztériumok képviselői, aranyhímzetű vánkosokon vitt 53 rendjel, a Newski Sándor kolostor s a kazáni székesegyház énekesei, a papság égő gyertyákat vive, a 8 ló által vont halottas kocsi, 12 főhadsegéd, 8 tábornok és 60 apród kíséretében, mely utóbbiak égő fáklyákat visznek, it mindjárt a kocsi után megy Sándor császár, két legidősb főhadsegéd, a cs. ház minisztere, a mérnöki főfelügyelő, a tüzéri főfelügyelő s a főszállásmester kíséretében. Aztán következik a würtembergi koronaörökös, Konstantin, Miklós és Mihály nhgek, Fridrik hesseni hg, György meklenburg-strelitzi hg, Vilmos ausztriai hg, Károly porosz hg, a mecklenburg-schwerini nhg és Hermann szász-weimari nhg, a palota gránátosainak százada, a két császárné, s Mária és Olga nhgnök egy kocsiban, s más kocsiban Alexandra, Helena és Katalin nhgnök s az özvegy mecklenburg-schwerini nhgnö, továbbá egy 3-dik kocsiban a nhg trónörökös és Sándor, Wladimir és Alexis nhgek; negyedik kocsiban Romanowski Miklós és Euen nhgek s Romanowski Mária hgne. Több kocsik udvari hölgyekkel, különféle udvari hivatalnokai és orvosai a boldogult császárnak zárják be a menetet. Varsóból (Bécsen át) jelentik : II. Sándor császár a parasztok emancipatiójára Lengyelországban vonatkozó törvény előterjesztését parancsolta meg. E rendszabály a kárpótlás és váltság elvei szerint fogna foganatosíttatni. Ha ez valósul, úgy az uj czár kormányzása méltón kezdődik, s azzal több történt, mint mennyit az 1830-ki lengyel forradalom tenni merészelt. Amerika: Roger Haiti elnökének bukása (1844) óta a szigetnek ezelőtt spanyol osztályrésze, melynek nagyobbrészt mulat, népessége 200 000-et tesz, Haiti négerországtól elszakittatott s Dominica nevű külön állammá lön alakítva. A dominicaiak gyűlölik Soulouque kormányrendszerét s kizárólagos négerségét. Fegyvert ragadtak s meglepő belátás- és vitézséggel verték vissza Santana tábornok vezénylete alatt, a haitiak minden támadásait. Santana — nem tudni szándékosan vagy kényszerülege ? — 1849-ben visszalépett s a kaukázfajhoz tartozó Jimenez emeltetett az uj állam elnökévé. Soulouque örült a változásnak s az ezáltal támadt zavaroknak. Dominicát nagy sereg lepte el s a „lázadók“ ellen irtóháborút viselő barbár ellen már csak néhány napi járó földre állt a fővárostól. A megrettent dominicaiak ekkor a jeles vezért Santanát ismét előhitták. Ez rögtön megverte az ellent s kiűzte az országból. Jimenez Soulouquehoz menekült , ki őt örömmel fogadta s Samana Dominia legelső kikötő helyének herczegévé nevezte. Santana akkor állhatatosan vonakodott ez elnökséget elfogadni. A dominicaiak más egyént kényszerültek keresni. A tábornok barátját s az új állam polgárosításának munkájában segédét , Buenaventura Baez mulattot helyezék az elnöki székre. Az elnök itt is, mint Észak-Amerikában, alkotmányszerüleg 4 évre választatik. Oldalán egy 5 tagból álló senátus s közvetlen a nép által választott 15 egyénből álló tribunátus áll. Ezek képezik az évenkint összegyűlő congressust. A kerületi- és városi szervezetek az önkormány tág alapján nyugosznak és sokban hasonlók a régi spanyol tartományi intézmények és helyhatóságokhoz. Dominicában minden idegen állandóan megtelepülhet, a polgári jog megszerzése igen könnyű feltételekhez van kötve. Az országot hat hétezer jó gyakorlatú s hazafias lelkesedésű sereg védi, sőt több hajóból álló haditengerészet is létez. A pénzügy oly jó lábon áll, hogy az alig tíz éves mulatt államnak — a néger népesség állítólag nem több 16000-nél — csak békére s önállóságának Haiti általi elismerésére van szüksége, hogy ama nyugatindiai szigetvilágban jelentőségre vergődjék. Természetes, hogy az országot folyvást izgalomban tartó franczia- és északamerikai fondorlatoknak is meg kellene szűnniök. Ezek benső pártszakadásokat is idéznek elő , 1853-ban a négy éves elnökség kit telt. Baez helyébe Santana választatott; ezzel a két jeles férfiú közötti barátságnak vége szakadt. Baez száműzetett. Ez idő óta Új-Yorkban lakik s mindent elkövet ellenese megbuktatására. Az amerikaiak örülnek e vitának s remélik , hogy ezzel vagy azzal szövetkezve, ha nem is az egész köztársaság, de legalább Samana kikötő uraivá lesznek. Dominált, mellőzve a terület nagy becsét, forgalom és hajózás tekintetéből igen jó előőrsi állomás lenne Cuba ellen. Régebben folynak már erre cúlzó alkudozások. Soulouque ezek által s a franczia és angol consulok előterjesztései által reá hivatott, hogy keletre irányzott támadásaival felhagyjon. — „A köztársaság kényszerüleg könnyen végkép Észak-Amerika karjaiba vethetné magát.“ Mindamellett a haitii csácsár nem volt rávehető, hogy a „lázadók“ önállóságát forma szerint elismerje, habár hivatkoztak is előre III. Fülépés III. György követésre méltó’ példájára, kik a hollandi britt államok függetlenségét elismerték. Múlt évi december végéről kelt amerikai tudósítások szerint, az észak-amerikai szövetség és Dominica között a szerződés már megköttetett volna, ha az angol és franczia consulok ez ellen nem tiltakoznak. Ha azonban a szerződés igen valószínűleg csakugyan létrejő, akkor Dominica az amerikai köztársaságnak egy új rabszolgatartó államává lesz. Ezért sürgeti a dolgot oly buzgóan Carneau tbk, a washingtoni követ. Pierce tbk kabinetje ezáltal a déli államoknak, melyek fölösleges emberbarmaikat örömest adnák el jó áron (s erre egy új rabszolgatartó állam legkedvezőbb alkalom lenne) ajánlani akarja magát. Egyébiránt Samana már magában is megérdemli, hogy a yankeek sóvár szemmel pillantsanak reája. E pompás öböl közelében nagy mennyiségű kőszén kapható; aztán ama fő útvonalon fekszik, mely Európából Közép-Amerikába s az atlanti tengerről a csendes óczeánra visz, vagy tervezve van. Itt bővebben szólni még nem lehet.“ E megjegyzés s illetőleg nehézség ellen kifogást tesz Jerney 1. 9. s azt egyszeri rövid megpillantásból származottnak nyilvánítja, s felhív „minden tudós hazafit, e tisztelendő régiség éles szemekkeli megtekintésére, mielőtt fölötte, vagy értekezése irányában palctát törni kívánna.“ Annyi kétségen kívül van, hogy noha a két magyar imádság egy két jelentéktelenebb pontját még Jerney nagy készületű közlése és magyarázata is tisztába nem hozható, de a legnagyobb részt mindazonáltal, nagy terjedelmű és alapos régiségtani, diplomatikai, történelmi és nyelvészeti tudományával annyira fölvilágosító megállapító és szilárdító, miszerint e nyelvemlékeket lenézőleg mellőzni, s ignorálni, ha lehet úgy szólnom, többé nem szabad. E sorok írója, nem lévén azon helyzetben, hogy Jerney magyarázatát, ahol méltó bírálati vizsgálat alá vehesse, s miután az ilynemű műtétet e lapok körét is túlhaladni látszik, az olvasó közönségnek való rövid bemutatás mellett, a magyar nemzeti akadémia nyelvtudományi és történelmi osztályai felé függeszti várakozását és óhajtását, e nyelvkincsek egész mivoltának megvizsgálására s megalapítására nézve. Minde mellett is azonban, legyen szabad egy két pont felett, némi töredékes jegyzeteket tennünk. Azokhoz, mik 1. 23. a sátán dög kifejezés világosítására mondatnak, nem leend talán egészen felesleges megjegyeznünk, hogy e héber eredetű szó, mely eredetileg gyűlölőt, ellenkezőt jelent, s mely alatt a szent könyvek azon gonosz szellemet értik, ki isten népével s az anyaszentegyházzal folytonos ellenkezésben van, s azt bűnre csábitni törekszik, már az uj szövetségi könyvekben is határozottan jő elő oly értelemmel, miszerint a sátán, a bálványimádásnak előmozdítója, pártfogója. Act. XXVI. 18. Apoc. XII. 9. e gonosz szándékát csalárdsággal s költött csodákkal is előmozdítja. 2. Cor. XI. 14. 2. Thess. II. 9. Apoc. XX. 7. 8. Ezen eszmére és felfogásra lehet talán némi czérzás az imádságban használt sátándög vezetése kifejezésben. A mennyiben pedig a sátán, nyavalyák és testi nyomorok szerzőjének is tartatik. Luc. XIII. 16. I. Cor. V. 5. I. Thess. II. 18. I. Tim. 1. 20. talán e felfogással, mely a pestis eszméjét is magába zárja, lehet némi viszonylata a dög melléknévnek. A pogányeb kifejezés világositására helyesen idéztetik : ecclesias : XIII. 22. Máté VII. 6. De ezen kifejezésnek az imádságbani értelmét, sokkal egyenesebben s döntőbben világosítja Máté XV. 26. és Márk VII. 27., hol maga a Krisztus, egy fenicziai pogány nő leányáról szólván, a pogányokról az eb kifejezést használja, alkalmazkodván e részben a zsidók általános felfogásához, kik a pogányokat, épen mint a törökök is a török különböző felekezetüeket, ebeknek nevezték; nálok azonban nem vala e kifejezés oly lealacsonyító, mint nálunk. II. Gejza királyunk helyett, bizonyosan nyomdai hibából áll I. Gejza lap. 27. A hő gyehenna kifejezés világosítására felhozottakhoz megjegyezhetjük, miszerint az, eredetileg, nem jelent szomorúság völgyét, mint 1. 31. említve van. Ge hinnom, vagy ge bén hinnom, héber szó, jelent Hinnom, vagy Hinnom ifíjainak völgyét. Feksedt ez Jerusalemtől délkeletre; a bálványimádásra tántorodott zsidók itt áldoztak a Moloch-nak nemcsak állatokat, de gyermekeket is. Eltöröltetvén e szertartás Josias által, az állatok és gonosztevők holttesteinek eltakarítására, s egyszersmind bármely tisztátalan tárgyak tüzzeli megégetésére használtatott e völgy. Majd későbben a zsidók vallásos képzelődése által a föld gyomrában hitt, s tűzzel megtelt azon hely is, hol a gonoszok vég nélkül kinoztatnak, g e e n n a-nak neveztetett. Ily felfogással jő ez elő az uj szövetségi könyvek több helyein már, s a h e melléknevet különösen világosítja: Máté XVIII. 8.; XXV. 41. V. 82. XVIII. 9. Marc. IX. 47 stb. stb. hol tűznek gyehennájáról, annak kiolthatatlan örök tüzéröl, tűznek kemenezéjéröl stb. van emlékezet. (Lásd: Gesenius Gr. Thesaurus philologicus criticus lingvae hebraeae et chaldaeae veteris testamenti. Tom. I. Fasc. I. Lipsiae. 1829. 4 r. pag. 280. 281. Brettschneider G. C. Lexicon manuale graeco latinum in Libros novi testam. Lipsiae 1840. 4. r. pag. 78. s más újabb nyelvészeket és magyarázókat. A 33. 1. xiiquiq, nyomdai hiba lesz xvilog helyett; mint szintén 92 l. lytania, litania helyett. Miután a magyar imádságok pontonkénti tudós világosítását, azokra vonatkozó orthographiai táblázattal, betürendi szómutatóval a latin szövegű imádság magyarázatával, s a magyar szöveg némi nyelvtani sajátságainak felemlítésével s illetőleg világosításával s végre a szakértők bírálatra való felhívásával bezárta volna a tudós szerző: szózatot intéz még irótársaihoz., a magyar Onomasticon ügyében. 182—91. Miután kiemelte e tárgy nagyszerű fontosságát, mind történelmi irodalmunkra, mind nyelvészetünkre s különösen helyneveinkre nézve,— bizonyságára annak, hogy legeredetibb magyaroknak látszó helyneveink is, igen sokszor martyrologiai személynevekből alakultak : az Achill, Arad, Atila, Bihar, Csanád, Gönczöl, Pentele, Pipo, Tihany, Ugocsa, Ugra helynevek tudós magyarázatát terjeszti elő. Tudományos kutatásokra hajlandó fiatal íróinkat szólítja tehát föl, — óhajtván, hogy valaki közölök, felkarolván a magyar onomasticon kidolgozását, — hazánkat ily nagy becsű művel egykor ajándékozza meg; — maga részéről szerzőnk, gyűjteményét, tanácsadását s közlékenységét szives készséggel felajánlja. — Vajha lenne méltó sikere a buzgó szózatnak s nemeskeblü ajánlkozásnak! Fájdalom! remény kevés lehet; miután fiatal íróinknak a vers és regényírás mezején több és könnyebben szerezhető borostyán kínálkozik, mint a nemzeti történelem s a nyelvészet sokak előtt sivatagnak látszó , nehéz munkát és épfeláldozást kívánó, s épen ezért csak az erősebb lelkeket vonzani képes tévéin. Miután a magyar akadémia nyelvtudományi osztálya, múlt évi nov. 13 dikán tartott gyűlésében, elfogadó azon indítványt, miszerint „valamennyi magyar jelentésű vagy hangzású tulajdon és köznevek, úgy phrasisok is, melyek a XIV-dik század kezdetétől a mohácsi veszedelemig terjedő szapora időközben okmányok és krónikában foglaltatnak, — szedetnének össze, és szótáriig szerkesztve adatnának ki a régi m. nyelv-emlékek gyűjteményében;“ s miután a nagyszerű vállalat végrehajtására, az arra közelismerés szerint legméltóbb s legképesebb szerzőnk Jerney János bízatott meg : ez ügy barátinak óhajtása ismét ő felé fordul, s ő reá van függesztve, ki, ha mind az Árpádok korából utólagosan , mind a következő korból, egyúttal már a személyneveket is kiszedné és besorozná, leteendené méltó alapját a magyar onomasticonnak is, melyre, hogy korunkban s a közel jövőben, vállalkozhatik-e méltó egyén, folyvást nagy kétségek tárgya marad. Elvégre a végső lapon, 92. mellékletül közli szerzőnk, azon olaszországi litaniai verseket a X-dik századból, melyek szerint a magyarok nyilaitóli megmentetésért könyörgenek. „Ab ungarorum nos defendas faculis.“ (Muratorii Lud. Ant. Antiquitates Italiae medii aevi. Mediolani, 1737. fob Tom. I. Dissert. 1. pag 22). Ennyi az, mit e sorok írója, vidéki elszigeteltségében, az ügy iránti belső részvétből, s e lapok tisztelt szerkesztőjének felszólítása következtében is, e tárgy felett elmondani bátorkodott; ajánlván elvégre is, nyelvészetünk egyetemes ügyét , úgy különösen a históriai nyelvészetet, s annak mezejéről az itt ismertetett tudós közleményt, az olvasó közönség szives figyelmébe és pártfogásába. — v. — Magyar könyvészet 127(927). Dáciák. Jegyzetek az egyházjogi ellenészrevételekre a „Religio“ban adott „Felelet“ fölött. Nyomatott Trauner Károlyinál. Pesten, 1855. 4-rét. 15 r. st Hadi mozgalmak. Délkeleti csatatér. Krimia párjairól, Szebasztopol sánczai alul, az állandó hadseregek táboraiból nagyszerű szövevénye a szálaknak húzódik ki az egész világra. A hatalmak igyekeztek a keleti kérdés bonyodalmainak bizonyos pontok formulázása által határt vetni, de e pontok mögött még nagyobbszerű kérdések merülnek fel. Oroszország fenyegeti az európai súlyegyént, s ezzel szemközt alakult az angol-franczia szövetség, melynek rendeltetése vala nagy kifejlődést nyerni. A keleti és fekete tengerekre indultak ki közösen e hatalmak egyesült flottái; a nyugati tengeri erők felosztása az egész óceánon arra látszék számítva lenni, hogy Oroszországot mint szárazi-tengeri és gyarmati hatalmat nem csak fenyegesse, hanem mintegy gyökerestül kiirtsa. De mit állítandottak e 150 éves tényező helyébe az európai történelemben? Oroszország oly fontos szerepet játszott az utolsó időszakok minden combinatióiban; 30 éven át árkodó állam volt, ilyennek roppant utóhatást kellendne előidézni,s mindenekelőtt ez úr kitöltését kelle lehetségesnek találni De aztán milyen leendett Anglia és Francziaország állása egymás irányában. Nem említve a múlt századok harczait, még a júliusi monarchia is élénk emlékezetben áll. A francziák marokkói expeditióját leplezetlen féltékenységgel kisérte Anglia s állomásfoglalásuk a csendes tengeren oly parázst képezett a két tengeri hatalom közt, melyet Oroszország felszínni készült. Azonfelül kölcsönös féltékeny figyelemmel kísérék a csatornán innen és túl a két kabinet emelkedő tengeri hatalmát, ekkorig azonban még mindig megtarta az angol tengeri erő a túlsúlyt, s e viszonynak a Feketetengeren is vissza kell tükröződnie. Mondják, hogy a Feketetengert szabaddá kell tenni, de kitől? Az orosz felsőség helyébe az angol lépjen? Vagy külön intézkedések fognak e tengermedenczén uralkodni? Ez esetben azonban az marad mi volt : mare clausum, ellentétben a nyílt tengerrel, hol az uralkodik, kinek hatalma van. — A nyugati hatalmak szintúgy elfoglalhatják Szebasztopolt, de kinek javára? ki bírja az elfoglalt földet? ki használja s ki őrködjék az eltörölt hadi kikötő felett ? — Mind e kérdések merülnek fel a négy pont mögött, melyek most a bécsi conferentia asztalán meghányatnak, a nélkül, hogy ezek megoldása azok kifejtését is maga után vonná. E kérdések visszautasithatlanul ki fognak kelni a jövő méhéből, azalatt, hogy a megállapított négy pont megoldásán amott az értekezletek asztalánál, emnt a fegyverek zaja közt dolgoznak.