Pesti Napló, 1855. augusztus (6. évfolyam, 1618-1642. szám)
1855-08-01 / 1618. szám
menend. Mint hírlik, ez alkalommal egy nagyobb birtokot is meg akar látogatni, melynek megvétele iránt már alkudozásban áll. — Mint a „P. Lt.“ értesül, múlt pénteken B. Füreden jelentékeny tűzvész dühöngött. — A nagykörösi egyháztanács közelebb tartott gyűlésében elhatározá, hogy az ottani nyilv. főgymnasium mellé még egy praeparandiát is fog felállítani 3 tanárral. — Veszprémből írják, miszerint itt a Veszprém megyében alakult dalárda e napokban tartá első hangversenyét, melynek tiszta jövedelme a víz által károsult tiszavidékiek segélyzésére fordittatott. Nemesebbül nem is kezdhette volna meg a derék dalárda működését. — Örömmel olvastuk a soproni kereskedelmi és iparkamarának tudósításában, mely szerint a selyemtenyésztés ügye a soproni kerületben mindinkábbi virágzásnak indul. A köznép, látva az e térem fáradozásainak dús gyümölcsét, mindinkább nagyobb kedvet nyer a selyemtenyésztéshez, és míg 1852-ben csak 1800,1853-ban már 9500 font selyemgubót adott el. Az egyszerű mód, melylyel sikerült a népet a gazdászat ez ágának mivelésére megnyerni, abból áll, hogy néhány ügyes egyén szemeltetett ki, kik a selyembogarakkali bánásmódra a népet gyakorlati uton tanították meg. A soproni kerületben jelenleg 521,524 darab eperfa van, melyből legtöbb (289,281) esik Tolna, és legkevesebb (4225) Veszprém megyére. — Dobsin a gömörmegyei bányavárosban jur. 19-én kiütött, általunk is jelentett tűzvész alkalmával mint különös szerencse említhető föl, hogy az ottani lőportorony, melyben 15 mázsa lőpor volt, daczára annak, hogy fedele egészen elégett, és az ajtókra is lecsapott a láng, a tűz által megkímélve jön. Méltánylattal kell itt egyszersmind megemlíteni a községtanács emberbaráti gondoskodását, mely a lakosokat sújtott nagy csapás után rögtön lisztet vásároltatott be, hogy a szerencsétlen szükölködőknek éhségét enyhítse. — Uj-Becséről írják a „P. Ll.“-nak: Számos évek óta nem látogatták a bánságot az elemi csapások oly súlyosan, mint az idén. A Temes, Bega és Tisza medreiből kicsapott habár több százezer holdnyi területen elpusztító a vetéseket; a júniusban bekövetkezett hideg esőzés igen nagy mértékben ártott a búzaföldeknek; a júliusi jégvihar roppant pusztításokat tön a Bánátban és Bácskában. Ha ezen csapások be nem következnek, a bánság rendkívül gazdag aratásnak örvendett volna, így azonban a búzatermelés csak középszerű. Minőségre nézve a pancsovai és becskereki környéken igen gyönge, a temesvári, marosi és alsó tiszai vidékeken jobb, és némely helyen megközelíti súlyban a 86 fontot. Az árpa és zab mind minőség-, mind mennyiségileg kielégítő. A köles, kukoricza és burgonya tartós eset szükségesnek. Az uj búza mérője 4 ft 24 kr. — 5 frt. Az árpáé 2 frt. A repetéé 7—7 frt 24 kr. A Tisza nyolcz nap óta nagyon apad. A cs. k. bécsi gazdászati egylet az összes birodalmi juhtenyésztés érdekében elhatározta 1856-dik év május első napjaiban juh-kiállitást rendezni. Miután azonban a czél: alapos ismeretek terjesztése a gyapjú finomítása körül, a nemesebb juhtenyésztés emelése, s a juheladás előmozdítása csak úgy lesz elérhető, ha a kiállítás az egyes koronaországoknak lehető legtöbb juhászataiból történik, a juhászat-tulajdonosok felszólíttattak, hogy jó előre értesítsék a gazdaegyletet, ha van-e szándékuk a kiállításban részt venni. Hazánkban a juhtenyésztés a gazdászat egyik fő ága, számos juhászaikkal bírunk, melyek mintául szolgálhatnak, reméljük, miszerint ezek a kiállításon mind képviselve lesznek.A gazdaegylet ez eszméje mindenesetre meg fogja teremni gyümölcsét, és versenyre buzdítván az illetőket a juhtenyésztés virágzásának nagyobb lendületet adand. — Mint a „Lieb. Bote“ mainzi levelezője irja, Terschak Adolf erdélyi, szebeniti, és a bécsi conservatorium növendéke, Mainzban néhány hangversenyt rendezett, és annyira elragadá fuvolájával a közönségét, hogy mindenütt „az erdélyi csalogány“, és „Paganini fuvolán“ melléknévvel üdvözöltetett. Terschak London és Párisban is igen nagy tetszőben részesült. Levelező — talán kissé igen merészen — a világ valamennyi fuvolavirtuózai közt az első helyet ítéli neki. Terschak Németországban bevégezvén körútját, hazájába utazandik, s igy nekünk is lesz alkalmunk őt hallani és megítélhetni. — Lola Montez egy színtársulat élén jun. 6-kán, San Franciscoból egy vitorlás hajón Ausztráliába utazott. Szándéka van ott előadásokat tartani, és később Chinán, és Kalkuttán keresztül Európába visszatérni, így írják legalább az angol lapok. Chappon Lajos, fővárosunk egyik legjobb hírben álló vívmestere, vívtermét papnövelde (seminarium) utczából ugyancsak papnövelde-utczában levő 7. számú házba, az egyetem átellenében tette át, s a jövő iskolai negyed kezdetével növendékeket vesz föl magához kosztra és szállásra, kik egyszersmind a vívásban, német s franczia nyelvben gyakorolhatják magukat. A vidéki szülőket addig is czélszerűnek véltük Chap p on jeles és előnyös intézetére figyelmeztetni. — Nemzeti színház. Aug. 1. Ma adatik Reina, Jekelfalusy és Bodorfi urak föllépteül, uj szereposztással : „Dom Sebastian.“ Nagy opera 5 felv. zenéjét szerzette Donizetti. Hivatalos. Az igazságügyminiszteriumnak 1855. évi julius 19- és 20-a 14,529 és 14,688 sz. a. kelt bocsátványa által, az ügyvédség ideiglenes gyakorlása a soproni orosz, főtörvényszéki kerületben Scther József volt járásbirónak megengedtetett. A nagyváradi cs. k. országos pénzügyigazgatósági osztály a keblében rendelkezésre álló Landos János fogalmazó gyakornokot I. osztályú irodasegéddé, továbbá Szumnánszky Ede szalontai adóhivatali tisztet és Freund-ich L. pénzügyőri főfelvigyázót II. osztályú számvivősegédekké; s Varga János hivatalgyakornokot a debreczeni pénzügykerületi igazgatóságnál, továbbá Rajak János, Kecskés Ferencz és Csenger János napdijnokokat III. osztályú irodasegédekké kinevezte. — Börzetudósítások. Bécs, jul. 31. A papírok iránti vételkedv igen élénk volt, leginkább külmegbízások folytán. 5%-os met. 767/8. Nemzeti kölcsön 82%-ért kerestettek. 1854—ki sorsjegyek 993/4-re emelkedtek. Államvasuti részvények 317%. 5%-os met. 77—76%. Lit. B. 92 -90. Nemz. köles. 825/16—%. Urbér kárp. köt. a. ausztr. 75%—75%. A többi kor. orsz. kibocs. 74—69. 48 %-es met. 67%—67.4 %-es 61—60%. 1834-iki sorsjegy 226—225. 1839-ki 120—119%. 1854-ki 99% —99%. Eszterházy sorsjegy 74%—74. Keglevich 10% — 10%. Waldstein 25%—25%. Bankrészvény 962— 960. Éjszaki vasutr. 203%—203%. Dunagözh. 12-dik kibocs. 535—534. Augsburg usa 120%. London 11.38. Páris 140. Napoleond’or 9. 24—923. Orosz imperiál. 9. 41 —9.40. Arany 24%—24%. Ezüst 20%—20. •Táviratilag. Páris, jul. 30. 3 %-tes rente 66. 80. 4% %-es 93. 25. Ausztr. államvasuti részv. 655. London, jul. 30. 3%-es consolok 91. Gabonaárak. Baja, jul.. 26. Búza : 4 frt 16—32 kr. Kétszeres és rozs : 2 ft 56 kr — 3 frt 12 kr. Árpa : 1 ft 44 kr — 2 ft. Zab: 1 ft 12—20 kr. pozs. m. Nagy-Becskerek, jul. 28. Búza : 4—5 ft. Vegyes : 3 ft — 3 ft 36 kr. Árpa : 1 ft 36—42 kr. Zab : 1 ft 36 kr; mind uj termés. Ó búza : 5 frt 30 kr. Kukoricza: 2 frt 36—48 kr pozs.m. Repcze : 6 frt 30 kr — 7 ft 15 krajczár. Dunavizállás. Aug. 1-jén: 8' 3' 6"' 0. fölött. Semmi ismeretes hang nem fog szólítani. Csak a harmat fogja nedvesítni a füvet, mely tetemim fölött zöldelend. Ki is hullatna reá könyeket ? „Aludni fogok. Anyám, ha egy hónap múlva el találnál jönni, ne kérdezd, hova temettek. Senki sem fogja már azt tudni. Kinevetnének téged, szegény, gyászba öltözött asszony. El ne jöj. „Lelkem oda fog menni, ahol te vagy, ezt ígérem neked, anyám........ „ .... Emlékszem, hogy voltam ott. A Père-Lachaise temetőben történt, tavaszi reggelen. Ott állt egy fehér márvány sírkő , arany könyökkel. Körülötte csupa ibolya , szegfű és rózsa. A rácsozat előtt egy fiatal ember térdelt. Sirt, midőn lassaban egy virágot széttépdelt. „Társnőm azt mondá: „— Páris még itt is a nők paradicsoma.......... „Én, anyám, én Isten paradicsomába fogok menni. „Nemde többet szenvednek a szerencsések, ha meg kell halniok ? A halál jól esik azoknak, a kik szenvednek. Azon fiatal leánykát, ki az arany könyükkel díszített fehér márvány alatt nyugodott, azon leánykát szerették, mert a sírjára szórt virágok mind frisek valónak. Bizonyosan ő is szeretett. Nagy gyász ez, anyám! Azon leányka gazdag, szép, vidor volt..........Mit sajnálhatok én? . . . könyeimet? „Kis Klárámnak szívére fogod kötni, hogy okos legyen , onnan felülről látni fogom őt. Kis Henriknek meg fogod mondani, gondoljon reám, midőn először járuland az úr szent asztalához. Szép angyal! Megvannak-e még hosszú szőke fürtjei ? Látod, anyám, nevetek, ha eszembe jut, hogy még kérdezősködöm. „Én gyakran nevetek. Nehéz sírnom. Szemem kiszáradt, fejem ég. Te rám nem ismernél ... „Még ezt az egyet elfeledem neked megmondani. Tegnap volt nálam ügyvédem. Ez bűnösnek hisz engem. És szépnek tart. „Most, anyám, megmondtam mindent. Isten veled még egyszer, isten veled örökre! Ha elolvastad e hosszú levelet, mely fogságom óráit enyhité, fogd kézen Henrit és Klárát, s vezesd őket egykori szobámba, hol a kis arczkép függ. Midőn e képet festették, tizenkét esztendős valék : a kép mindig atyám ágyafeje felett függött. Boruljatok le mind a hárman a boldogságos szűz képe előtt s könyörögjetek Istenhez az elhunytért. Akkor én már nem fogok szenvedni . . . . “ (Folytatjuk.) U szonyok alatt, a legdurvább nomád népek tőszomszédságában, melyek évezredek óta jellemöket nem változtatták, történetünk különböző korszakaiban, sajátságos miveltségi állapotokat találtunk kifejlődve, melyekről számtalan, nagyrészben máig is fennmaradt kisebb és nagyobb emlékek tanúskodnak. Kevés pont van a földön , hol a miveltség és annak művei a barbárok általi megsemmisítésnek ugyszólva folytonosan s annyira ki lettek volna téve, mint itt. Ahol az valóban, mint tudjuk, több ízben a seythák, alánok, góthok, hunnok, hazarok, pecsenyegek, tatárok és törökök által, meg is történt. De úgy látszik csak azért, hogy kedvező körülmények alatt csakhamar azután új erővel felvirágozzék. Azonban bármily gazdag emlékeit bírja is a krími félsziget még most is a hajdani virágzó miveltségnek, mindazáltal azok csak egy igen kicsiny részét teszik az ezelőtt 70—80 évvel ott találhatottaknak. Azon pillanattól, hogy a muszkák 1783- ban lábukat a félszigetre állandóan betették, folytonosan és páratlan kíméletlenséggel pusztították a nagybecsű történeti emlékeket. Daczára annak, hogy Sándor czár ezek megtartását kívánván, pusztításukat kemény büntetés alatt megtiltotta. Sőt még az sem használt e tekintetben semmit, hogy a krimi muszka főkormányzók sok éven keresztül a legmiveltebb és tudományos képzettséggel bíró emberek voltak, mint például Richelieu és Woronzoff herczegek, kik közöl ez utolsónak magának is szélesen kiterjedő birtokai vannak a félszigeten, s azt igen jól ismerte, így tettetett jelesen, Potemkin herczegnek .seregévek bevonulása után azonnal semmivé Krímnek két legvirágzóbb városa : Kerts és Theodozia. Clarke igen hiteles angol utazó előadása szerint, ki azután 20 évvel járta meg Krímet, egyedül Kertsben 5000 házat rombolt szét egy csoport féktelen muszka katona. A muszka bevonuláskor Theodoziában a genuaiak idejéből még a legszebb épületek álltak fenn , mint a keleti építészet meg annyi remekművei. De a muszkák nemcsak hogy ezeket széthányták, hanem még a közvíztartókat is, melyek ily meleg éghajlat alatt annyira fontosak, összerombolták, sőt azon kevés fejérmárvány görög szoborműveket is, melyek még a moslim tatárok 300 éves uralkodását túlélték, összedarabolták, úgy hogy midőn 1793-ban a konstantinápolyi muszka követségnek egy tagja Theodoziát meglátogatta, ott már csak szomorú maradványait találta a város hajdani fényének. A későbbi idők sem voltak a történeti emlékekre nézve kedvezőbbek, s jelesen Szebasztopol építése alatt pusztult el legtöbb az érdekes, főként mészkőből készült emlékekből. Mert valamint ezen század kezdetén a miveletlen törökök Egyptusban, nem vették maguknak azon fáradságot, hogy úgy szólva lábuk elöl a mészkő-rétegeket feltörjék, hanem a régi emlékoszlopokat szedték szét, hogy azokból meszet égessenek: épen ez történt, fájdalom, az újabb időben Krímben is, és pedig oly kormányzat alatt, mely magát a miveitek közé számítja. Sőt ezen rombolás itt még tovább tartott mint Egyptusban, hol Mehemed-Ali vas keze, szigorú parancsa annak hamar véget vetett. A leghitelesebb íróknak, mint egy Karamsins, a muszka kormánytól segélyzett híres neufschaleli tudós utazó Dubois de Montpéreux, s igen sok másoknak, még muszkáknak is, tudósításai nem hagynak fájdalom , az említett krimi tény valódisága felől kételkednünk, így például Chersonezusnak egy a görögök és byzantiak korában még igen szépen virágzó kereskedő városnak két tornya egy pompás kapuja s keritésfalainak nagyobb része még megvoltak a muszkák bevonulásakor; de Karamsins idejében már szét voltak azok bontva, s köveit egy sebasztopoli veszteglőintézet építésére fordították , jóllehet maga ezen épület igen könnyen feltörhető és feldolgozható mészkő-telepre épült, s ami végre még ezen rombolást is túlélte, azt teljesen semmivé tette 1830-ban Kruse muszka mérnöktesti hadnagy, kinek nevéhez a történeti régiség-búvárra nézve átalában a legkellemetlenebb emlékek vannak kötve. Ez vállalta volt ugyanis kötvényileg magára Szebasztopol építésekor, a sok kormányi épületek, kirakó helyek és vízvezetések elkészítésére szükséges anyagok kiszolgáltatását, s elég lelkiismeretlen volt a maga hasznáért, a legérdekesebb történeti emlékeket minden kímélés nélkül szétromboltatni. És ez,fájdalom,a szebasztopoli főhivatalok, sőt maga Woronzorság szeme láttára történt meg, így romboltatta e szét az inkermani szép sírboltokat, az őskori miveltség ezen becses maradványait, s köveiből meszet égettetett. Sőt még magasabb katonai hivatalnokok is követték ezen időben Kruse példáját. Rosenberg vezérőrnagy megkisérlette a bosporusi királyok évezredeken keresztül bántatlan maradt sírdombjaikat, az azokban elrejtve gondolt kincsek végett, lőporral széthányatni s csak a kőfalak sziklakeménysége gátló czélja végrehajtásában. Egy más muszka főhivatalnok a tudományos műveltség nélküli kormányzó Karnatsoff 1833-ban hányatta szét a tatárok korából fennmaradt legszebb keleti építészeti emlékeket, a theodoziai török fürdőket, melyek a Potemkin alatti pusztításokból még fennmaradtak volt, csak azért, hogy katonái számára a városnak ezen épületek által díszített részében, nagyobb gyakorlati tért nyerjen. Végre ugyanezen időben történt, mégpedig ez alkalommal a kormánytól megrendelt legnagyobb elővigyázati szabályok daczára, erőszakos szétrombolása, mondhatni semmivé tétele, a hajdankor azon legdrágább egyszersmind legnevezetesebb emlékmaradványainak, melyeket Kertsben a Kouloba-dombon akkor felnyitott királyi sírboltban találtak , s melyek aranyból készülve eredetileg mintegy 140 fontot nyomhattak, de ezekből is csa mintegy 15 fontot lehetett megmenteni. A Krímben talált nagyobb és kisebb érdekes történeti emlékek 3 különböző korból származnak; u. m. tör az ókorból, mikor ott évszázadokon keresztül gazdag és virágzó görög telepek voltak; 2-szor a közép vagy genuaiak alatti, és 3- ot végre az újabb vagy tatár korból. A két utolsó korból mondhatni inkább csak nagyobb építészeti emlékek maradtak fenn, míg az ásások által a földből folytonosan napfényre kerülő tárgyak csaknem kirekesztőig az ott megtelepülve volt görögöktől származnak. Ezek közül innét igen sokat szétvittek, másokat összeromboltak, sőt az érerből állókat össze is olvasztották. A rombolásoknak véget vetendő elhatározta végre 1825-ben a muszka kormány egy középponti Múzeum felállíttatását. S így jött létre Kerts mellett az úgynevezett Mithridates - halmon, mely egy elláthatlan tér közepében, úgyszólva csak földdel kevert összehányt cserépdarabokból származott emelkedett hely, azon nagyszerű és igen szép múzeumi épület, melyet Theseus athenei temploma hű másának mondhatunk. Ebbe összegyűjtöttek számos márványszobrokat, fából nagyon mesterségesen faragott sarkophagokat, úgynevezett etruriai modorban készült agyag vázákat, számtalan nyak- és karpereczeket, gyűrűket, melyek legnagyobb részt aranyból, s ami igen különös, teljesen azon alakra voltak készítve, mint az Europa legéjszakibb vidékein a sírboltokból ásottak, s amint azokat a koppenhágai és stockholmi múzeumokban találjuk. Több utazó összhangzó leírása szerint, ezen pompás és nagyszerű épületnek csak kikötője is már messziről kedves hatást tesz a vizsgálóra, belsője azonban még sokkal érdekesebb volt, a benne foglalt tárgyakon ugyanis, majdnem minden kivétel nélkül más jellem volt kinyomva, mint a heten-fajta görög műveken, s az ország égalja, viszonyai és szokásai befolyásának kétségtelen nyomait hordozták magukon. Ezen tárgyak nem voltak még elég részletesen megvizsgálva, s úgy a historikus mint a művész, még csak ezután élvezhette volna azok részletes tanulmányozásának kedves gyümölcseit. De ezen szép reményeket a legújabb kerti események tán máris véglegesen megsemmisítették. Csak egy pár nappal is azelőtt alig lett volna képes az ember elhinni, hogy egy háborúban, s melyben Nyugat-Európa legmiveltebb népei a győztes elfoglalók, oly pusztítások történhessenek, melyek a durva középkori hunnok, gothok és mongolokéi mellett méltán megállhatnak. Alig mertük volna még csak sejteni is, hogy a minden európai műveit ember előtt ismeretes kertsi múzeum, épen a franczia és angol hadi parancsnokok előtt lehet annyira ismeretlen, hogy ritka és nevezetes drágaságainak pusztílástóli megóvására legkisebb rendszabályról sem gondoskodtak. A szomorító esemény sajnos, de megtörtént, s ez által a tudomány és művészet számtalan sok oly emlékektől fosztatott meg, melyeknek elvesztése, fájdalom, örök időkre kipótolhatatlan. TAKÁCS JÁNOS: TUDOMÁNY, IRODALOM ÉS MŰVÉSZET Történeti emlékek a Krímben, és a Kertsi múzeum , Gumprecht után. Krímnek déli része a történetbuvárra nézve egyik a föld legérdekesb pontjai közöl.Itt kedvező természetivi LEVELEZÉSEK. Gömör megyéből, jul. 30. (Ered. lev.) A nagy hirü jolsvai időjós Ferjencsik Sámuel jólsvai ev. lelkész, a gömöri evang. egyházak főesperese, theologia tudora, és több külföldi tudós társulatok tagja nincs többé! Bár gondos ápolás, és rögtöni orvosi segély nem hiányzott , mégis ezen becses életnek áldozatul kellett esnie a megyénkben folytonosan növekedő epemirigynek. f. hó 27-kén reggeli isteni tisztelet után — hol a buzgó lelkész több beteg embertársaiért még buzgón könyörgött a mindenhatónak — roszul lett, és már a következő nap első sugaras gyászravatalát világíták meg a még huszonnégy óra előtt ép erejű alig 60 éves köztiszteletben álló lelkésznek, a legjobb apának, és nemes, és feláldozó emberbarátnak. Gyöngéden szeretett családján kívül gyászolja őt a jolsvai evang. egyház, melynek 30 éven keresztül buzgó lelki pásztora volt, mint jó lelki atya felkereste e lakjaikban is gyászoló és szűkölködő híveit, hogy hű barátként vigasztalja, és segítse azokat. Méltó gyászt öltenek a gömöri ágost. hitv. egyházak, és iskolák, melyeknek felvirágzását bölcs tanácsa és közbenjárása által vajmi sokszor elősegité, s áldást mondanak poraira az összes magyar prot. egyházak, melyeknek a Gusztáv-Adolf egyesületnél nagyobbszerű segélyezéseket eszközlött. A bécsi cs. k. meteorológiai intézet is benne egyik jeles munkatársát veszité. Hült tetemei a boldogultnak ma tétettek örök nyugalmuk helyére. Hátra hagyott érdekes jegyzetei, melyek a természetbúvár előtt becseset bízhatnak — úgy hiszszük — hogy ügyszerető tudományos férfiak által meg fognak mentetni a feledéstől. Sár-Bogárd, jul. 29. (Ered. lev.) Az aratás jobbára bevégződött. Kévékbe kötve, csomókba rakva az áldás, mit a munkás földmivelő osztály egész évi fáradozása jutalmául csendes megelégedéssel takarít csűrébe, hogy kenyérrel táplálja övéit, és polgár feleit a hosszú éven keresztül. A túlságos bizakodás , az alap nélkül szűkölködő nagy remények, miket a hírlapok csaknem mindannyian a jelen aratás roppant gazdagsága felől tápláltak, nem kis mértékben hazudtoltattak meg a tarlón, igazoltatván a tapasztaltabb gazdák nézetei, miket gyakorta lehetett hallani a hírlapok nagy lármája ellenében. Az igaz, szépen mutatták magukat az ősziek az ősszel és tavasszal, de minden reménynek e részben az aratás adja meg értékét, s ezért a tapasztalt gazdák, bizony sok esztendők alatt gyűjtött tapasztalásból az íróval tartanak, ki azt mondja : „parce gaudere oportet et sensim queri.“ A gazda megelégszik azzal, mit a barázdában talál, nem kecsegteti magát magas reményekkel, mert meg tudja becsülni egy látásból, hogy mi lesz az eredmény munkája után. Azért minthogy nem feszítette ki nagyon várakozása húrjait, az idei aratás ezen középszerűsége sem találja őt meglepetve. S ha a próbanyomtatás után a legtöbb gazda csak szűken mérhet be rozsföldjeiről négy annyit, mint elvetett, s búza földjei nem adnak öt magot, ez által bár sújtva van, de elégtételül szolgál neki e körülmény, hogy ő jobban látott és kevesebbre számított, mint mások, s szép álmok helyett józanon szemlélődött . Valóban e vidéken , melynek gabonája pedig minden piaczon a legkeresettebb, az utóbbi évek termését nem haladta meg az aratás eredménye, sőt tavasziakban az idén is, mint már néhány években meglehetős hiányt tapasztalunk, mihez hozzá számítván a rétek meddőségét, baromtartásunkra átalában véve ez évet nem mondhatjuk kedvezőnek, annyival is inkább , minthogy a száraz időjárás miatt a legeltetés is csupán kénytelenségből, s a barmok sanyarúságával történhetik. A kukorica még eddig szépnek mutatkozik, de minthogy a csövedzés általában megkésett, gazdag aratásra e részben sem lehet még számítani, valamint a burgonyára is kedvezőbb időjárás kivántatnék. A repczetermés sem elégítette ki a gazdákat, a kender pedig átalánosan igen rosszul sikerült, Babh igen kevés, köles tűrhetően mutatkozik. A legfigyelemfeszítőbb napi tárgy nálunk a cholera , mely e megye alsó részének már több helységeiben pusztított az idén, jelenben pedig helységünkben aratja áldozatait. De minthogy—dicséretére legyen mondva a helybeli elöljáróságnak és helységünk értelmesbejeinek, különösen pedig Dr. Kenessey Elek urnak — e helységben elővigyázólag mind az orvosi segély rögtöni kiszolgáltathatására, mind a gyógyszerek tüsténti kézhez vehetésére nézve az előintézkedések még jó előre megtétettek, a betegedések számához képest aránylag csekély a halottak száma, s kik az orvosi segélyt rögtön használhatták, s az orvos utasítása szerint cselekedtek, még eddig csaknem minden egyes esetben meggyógyultak. E betegség e helységben június 15-kén mutatkozott először, s azóta kisebb megszakadásokkal folytonosan tart. Elismerésre méltó dr Kenesseynek azon nemes tette, hogy ő a helységben és vidékén minden cholerabeteget rögtöni és viryen-Fegylyel ellátni még a kór kiütése perezében megígérte, és azóta szavát a leghívebben megtartva, orvosi kötelességét a legbuzgóbban teljesíti. Vasárnapi iskolánk szorgalmas oktatónk s buzgó lelkészeink fáradozása folytán kezd népesülni, s reméljük, hogy jó akarat és kitartás mellett kívánt sikerre is fog vezetni! Egyházunk közterheinek a hívek által vagyonossági arányban, s igy mindenkinek ereje szerinti viselhetésének eszközlésében most fáradozik egy az egyházi közgyűlés által e végre megbizott választmány. Majd ha a választmány munkálatával készen leend, e munkálat eredményéről nem mulasztandóm el e lapokban is említést tenni. Levelem írásánál itt letettem a tollat, de mondhatom nem minden megilletődés nélkül, s némi bosszankodással vettem azt fel ismét, hogy szóljak röviden oly tárgyról, mely kivált ily veszedelmes időben kétszeresen megérdemli az illetők figyelmét, s az e részbeni lelkiismeretes utánlátást nagy mértékben igényli. És ez a bormérés ügye, mely a héber haszonbérlők által oly lelkiismeretlenül kezeltetik, hogy e kezelést nem lehet eléggé megróni, mert itt a közegészség forog szóban, mi okból kiszámíthatlanok a következmények, mik az ily kezelés folytán a közönségre háromolhatnak, s ennek rovására be is következnek. De most e tárgyat nem érintvén több szóval, fentartom magamnak az alkalmat erről bővebben értekezni. AUSZTRIA, Bécs , jul. 31. , cs. k. Apóst. Fölsége f. évi jul. 10- kéröl kelt legmagasb elhatározásával Kübeck Alajos bárót , eddig regatioi tanácsost és ügyvivőt Sveiczban, a schweiczi szövetségnél miniszterresidenssé méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. Az uj jegyzőségi rendtartás holnap lépéne hatályba. Az ausztriai-német postaegylet tanácskozmányai szinte holnap veendik kezdeteket, és pedig a kereskedelmi minisztérium ülésteremében. A cs. k. hadsereget illető új nyugdíj-szabályzat szerint — mikép halljuk — a magas tábornokságra nézve 50 betöltött szolgálati év, minden többi katonatisztre nézve pedig 40 szolgálati év van határozva, az egész fizetésnek nyugdíjus nyerhetése végett. Egy hadjárat, melyben valaki 1849. óta részt vett, kettős szolgálat-évnek számíttatik be. Az ellenség előtt nyert sebek is különös kedvezményekre jogosíthatnak. KÜLFÖLD. Angolország, London, júl. 25. A „Times“ a „Journal de St. Petersbourg“-nak legközelebbi Hangóczikke fölött nem nyilatkozik oly megvetőleg, mint a „Globe.“ A fővádat nem lehet ugyan sem szépítni sem gyöngíteni, de a „Journ. de St. Petersbourg“ nyilatkozatai mégis egészen más szellemei lehetnek, mint „Berg tábornoknak Dundas admirálhoz intézett brutális sürgönye“ , — és a rendelkezések, melyeket az orosz hadügyminiszter javaslatba hoz, hogy hasonló katasztrófák visszatérése meggátoltassák, teljes méltánylást érdemelnek. A fővádból, mint mondva volt, egy szót sem vesz vissza, úgy látszik, hogy az orosz kormányt legérzékenyebben sérti a „mészárlás“ (massacre) szó, melylyel egész Európa, akarata ellen is jellemzi a hangos esetet; de hát hogy lehetett fegyvertelen személyek a katonák többsége általi lekonczolását máskép nevezni, mint a barát és ellenség minden tekintet nélküli lemészárlásának? Ha a parliament lobogóval csak legkisebb viszaélés történt volna is, hiszen hatalmában állott az oroszoknak G e n e s te hadnagyot s egy pár emberét foglyokul ejteni. A „Journ. de