Pesti Napló, 1856. április (7. évfolyam, 1824-1853. szám)
1856-04-04 / 1827. szám
KÜLFÖLD Francziaország, Páris, mart. 30. A háború épen most álgyüdörgések közt búcsúzik; a hadastyánok előterén és a Mont Valerien erődéről villámlik és dörög, s a vén katonáknak lelke örvendhet e zajos komédiára; a béke alá van írva, s annak nem volna igaza, ki ma legalább a francziát harczias nemzetnek rajzolná, mert a Caroussel-piaczon és a külügyi palota előtt százanként borultak a jó bourgeoisok egymás karjába kényes szemmel, s ujjongtak a békének. A süketekről is gondoskodott a kormány, mert az utczák szegletére falragaszokat aggattatott föl, ezek által a nagy eseményt jelentve. Minden érkezleti felhatalmazottnak nem kevesebb mint 384 lapot kellett aláírni; az aláírás tovább tartott egy óránál; a képviselő urak, hogy Lajos Napóleon neje iránt udvariasaknak látszassanak, egy okmányt ugyanazon tollal írtak alá. E tollat Feuillet de Conchesur, a Tuileriák egyik szertartásmestere, ki egyébiránt tisztelendő egyéniség, ki kötelességét érti s ízléssel bir, tépte ki a Jardin des Plantes nagy sasának jobb szárnyából ; e toll, mint mondják, gyémántokkal van ékesitve. Az értekezleti képviselők 3 órakor kocsiztak a Tuileriákba , elől ment Walewski gróf és Bourqueney báró. Manteu IFer báró és Croff gróf nagy díszruhában ment; az első igen komolynak látszott, mig Cavour gróf, a szárd képviselő, ki épen mögötte kocsizott, igen vígnak (!) látszott s a kiváncsi közönséget előzékenyül üdvözölte. Mint hallatszik, Manteuffel báró néhány napig itt fog mulatni, s erre nézve nem hiányoztak meghívások : még rövidlátók is láthatják, hogy a porosz fölhatalmazottakat mily szívélyesen fogadták s bántak velök. Csak akkor, midőn a béke biztos volt, csak néhány nap óta ismerték el Poroszország jogszerű és méltányos politikai magatartását. Tegnap ezt mondták : Le roi de Prusse a travaillé toujours pour la paix, les Anglais ont travaillé contre la paix, mais pourtant ils ont travaillé pour le Roi de Prusse. (Poroszország királya mindig a béke mellett dolgozott, az angolok a béke ellen dolgoztak, s mégis hiába dolgoztak. Travailler pour le Roi de Prusse* franczia közmondása hiába fáradni.* Parisban ezt is szokták mondani: „il y a de juges á Bornin* ( „itt nincs igazság.“) — Sokan beszélnek róla, hogy Hübner báró ausztriai követ a franczia lusionista legitimistákat, mint Guízot, De Flavigny és De Nol a 11 esig ebédre hívja. — Oroff gróf közelebbről nagyon vígan ebédelt a török követnél. — Ali pasa nagy tánczvigalma, melyen a császár is jelen leend, ápr. 10-kén fog végbemenni. A törökök, írini látszik, tánczolnak vagyis tánczoltatják őket, s úgy járják a tánczot, magyar példabeszéd szerint, amint nekik fuják. Mnthogy a béke (a „Le Nord“ szerint a világbéke biztosítva van) a franczia kormány is utána láthat a béke műveinek. Az e tekintetben történt intézkedések közt első helyen áll az a rendelet, melynélfogva a franczia révek erős czölöpzettet láttatnak el, mik háborús időben az ellenséges gőzösöket oly távolságban fogják tartani, hogy röppentyűik a franczia hajóknak s arzenáloknak mitsem árthatnak. Spanyolország, Madrid, márt. 26. A progressisták bizottmánya egy pénzügyi tervet dolgozott ki, melyet ezen párt tagjainak nagy száma egy igen számos gyülekezetben elfogadott, és amelyet Espartero, akinek átadatott, azonnal közölt a pénzügyi miniszterrel. A progressisták ezen tervet a kormány tervének módosítványául akarják előterjeszteni. Ma a pénzügyi miniszter, osztályának igazgatóit magához hivatta, s még ma este vagy holnap a minisztertanács a progressisták tervének elfogadása vagy elvetése fölött tanácskozandik. E tervben megállapíttatik a telekadó maximuma egy új iparés keresk.adó behozatala , a hivatalnokok fizetésének levonása és nemzeti adó inditványoztatik, mely az előbbi kapu- és fogyasztási adó 45 percentjét tenné ki. — Novarrában sok pap a jószágeladási törvény minden pártolóitól gyónás alkalmával az absolutiót megtagadta. A maroccoi császár, félvén az ő területe ellen irányzott spanyol expeditiotól, a Melilla környékén levő legnevezetesebb kabul főnököknek megparancsolta, hogy az ottani kormányzóhoz parlamentereket küldjenek, kik új békejavaslatokkal lépjenek föl s a Spanyolország által követelt minden garantiát megajánljanak. Madridból írják az „Ind. belge“nek, hogy í gyaad a városa, Barcellona tartományban, lázadók által nyugtalanittatott. „Éljen a köztársaság !“ gyakori kiáltások és több puskalövés hallatszott; a helyőrségnek és militiának azonban sikerült a csendet csakhamar helyre állítni. Dánország, Kopenhága, mart. 28. A birodalmi tanács tagjai fizetésének eltörlésére vonatkozó törvényjavaslat 54 szavazattal 17 ellen elvettetett. Oroszország. A „Corr. Ital.“ szerint Sándor czárnak Finlandbai utazása politikai czélok által van indokolva. A lakosság részint azon súlyos veszteségek miatt, melyeket kereskedése a háborús évek alatt szenvedett, részint a kiváltságok és szabadalmak elvonása által, mi a háború viharait nyomban követte, igen földre van sújtva. A czár jelenlétének kellene most már az elnyomott hangulatot fölemelni, s az előbbi politikai viszonyok helyreállításának reményét föléleszteni. A téli időszak alatt megerődített parti pontok, valamint a harczkészületek megtekintése, a megtörtént békekötés után, magában érthetőleg elmarad. De mégsem érdektelen dolog egy pillantást vetni azon csapatok erejére, melyek arra valának szánva, hogy egy harmadik hadjárat esetében Finnlandia partjait védelmezzék. Ezek állottak az első gránátos osztályból Reiterntlrk parancsnoksága alatt , a 22-dik hadosztály 12 zászlóaljából és a finnlandi lövészekből, megfelelő számú lovasság- és tüzérséggel. Amerika: Összeütközés Nicaraguában Washingtonból, mart. 10-kéről újak a „Newyork Herald“nak : „W h e e t e r ezredes, amerikai követ Nicaraguában hasztalanul igyekezett a minisztériumot meggyőzni a felől, hogy ő föl van jogosítva az új kormány elismerésére. Előbb azt állították, hogy Wheeler ezredes különösen oda volt utasítva, hogy az új kormányt semmi esetre se ismerje el, de ő erőre kapva saját rovására cselekedett, s ezen meggondolatlansága a kormány által igen szigorún ítéltetik meg. Újabb utasításai világosan és szigorúan a Walker-kormány ellen hangzanak. De e közben, középponti Amerika szétzilált helyzeténél fogva, functiói saját érdekeink megőrzésére szorítkozandnak, legalább mostanra, mert tudva van, hogy ő nem áll hivatalos viszonyban a nicaraguai kormánynyal. Ugyan azon lapnak írják mart. 7-dikéről Új-Yorkból : „Marcy államtitkár 48 óráig dolgozott azon részletes sürgönyök fogalmazásán, melyek „Amerika“ gőzössel Európába küldetnek s Angolországgali differenciákra vonatkoznak. Ezek közt vannak kimerítő utasítások is Mr Dallas számára Londonban A földrengés, mely San Francisco-t m. hó 15-én meglátogatta, egész Kaliforniában éreztetett. Az ingások Éjszakkeletről délnyugati irányt vettek. Az első lökés a leghevesebb volt, mely a város minden házait megingatta , erre rövid, kevésbé erős lökések következtek. Egészben véve a legerősebbek valanak, melyeket Kaliforniában, annak az amerikaiak általi megszállása óta érezek. San Francisco erődítményei gyorsan közelednek bevégiztetések isié; ezek, összeköttetésben a part más pontjain alapítandó erődökkel nem több, mint 34 löveggel lesznek ellátva, aelyek közöl a legtöbb mint mondják, 64 — 120 fontos. — Yeddo városának földrengés általi pusztulásáról eddig a közelebbi részletes adatok ismerősek. Ez alkalommal 30,00 ember veszett el; 54 templom és 100,00 ház romokba dőlt. A város 30 különböző részén tűz ütött ki. A föld megnyiltott és ezerenkint nyelte el a lakosokat lakházaikkal együtt A házak igen könnyen valának építve, többnyire csak egyemeletesek. Ellenben a templomok, nagy darab tömör kövekből építtettek. A „New York Courrier“ Nicaraguából, mint biztos tudósítást jelenti , hogy Guatemala, San Salvador és Costa Rica kormányai egyesültek, hogy Walkert amerikai pártjával együtt Nicaraguából kikergessék. Guatemalában már 3000 ember talpon áll, San Salvador 2000-et, Costa Rica, 1500-at fog állítni. Mondják, hogy Walkert még a lakosok is gyűlölik, úgy hogy méltán tarthat tőle, hogy ők is a szövetségesekhez csatlakozandnak. Igen valószínű, hogy a szabad martalócz dráma vége felé siet. Annyi bizonyos, hogy Costa Rica vonakodott Nicaragua mostani kormányának követét elismerni, más helyre bolyongván , a nélkül , hogy tudták volna, hol üssék fel maradandólag sátrukat, végre azon gondolatra jöttek, hogy a rómaiakhoz forduljanak, kiknek gazdagsága annyi barbár nép vágyát fölingetné, s a kiktől földet és pénzt reméltek zsarolhatni. Kagának Sároshoz, az alán királyhoz fordult ez ügyben, ki büszke volt rá, hogy a byzanti udvarban szívesen látják. Sáros szabadulni kívánván a félelmes szomszédságtól, megígérte, hogy az avarokat ismeretségbe és baráti viszonyba hozza a rómaiak nagy császárával. Justinian rendelést tön, hogy az avarok követeit szabadon engedjék jöni és menni, s e biztosításra a kagán tisztei egyikét, Kandikhot, küldte Konstantinápolyba fényes kísérettel. Az avarok nevét, régi dalaimat és balsorsát jól ismerők a keleti rómaiak , s közérdeket szült Konstantinápolyban a hir, hogy e vitéz nép, a török járom alól menekülvén, a Kaukázus síkjára érkezett s követeket küld a fővárosba. Tódult a népaz utakra , az érkező követek elé, s mikor a fővárosba bevonultak, az ablakok és háztetők is tele voltak kiváncsi nézőkkel. A követek viselete és nyelve hun vala , s a rendes hűn fordítók voltak tolmácsaik; de újdonság volt a bámulok előtt a két lelógó hajcsik, melyeket a római költők kígyókhoz hasonlítottak. A várkunok végig akarván játszani az egyszer fölvett „avar” szerepet. Kandikh, miután oly állásba helyeze magát, melyet személyéhez illőnek tartott, igy beszélt a császári kihallgatáson : „Császár, számos és vitéz nemzet, a legszámosabb és vitézebb e földön, fordul tehozzád. Az avarok ezek; legyőzetlen és legyőzhetetlen törzs, mely minden ellenét meg tudja semmisíteni s pajzsul szolgálhat e birodalomnak. Ha tenjavad hozza magával, hogy ily néppel fegyveres szövetséget köss, részünkről fölajánljuk szövetségünket, s csak két dolgot kötünk ki : hogy az avaroknak illő ajándékok mellett évi segélypénzt fizess, s jó földeket adj, a hova békésen letelepüljenek.“ Justinián még ifjabb s 557-ben, a pestis és földrngás évében — a balsorstól még nem lévén annyira megtörve, mint utóbb, csak azt felelte, hogy megfontolja a dolgot. Aztán keleti módon megajándékozván a követeket, tudtukra adta, hogy üzenetét rövid időn egy Valentin nevű római tiszt viszi meg a kagánhoz. Valentin utasítva volt évi segélypénzt ajánlani a kagánnak, ha ez kötelezi magát, hogy a Kaukáz felől minden ellenségtől védi a birodalmat, illő ajándékokat is ígérhetett, de a tartományok átengedéséről hallgatnia kelle, vagy akkér nyilatkoznia, hogy szavait se ígéretre, se megtagadásra ne magyarázhassák. Mindegy volt Justiniannak, mond Menander, akár győznek, akár nem az avarok, csak harczoljanak a birodalom elleneivel. S a várkunok főnöke derekasan hozzálátott a dologhoz; először is a hunnigurokat, majd a hunno-eftalitákat támadta meg s végkép kiirta a sabirokat. A kaspi tenger partjairól, hol e népségek tanyáztak, a Feketetenger mellékére vonult, az utrigurokra ütött, kik akkor még háborút folytattak a kutrigurokkal, s keveset törődve azzal, melyik ellensége, melyik szövetségese a rómaiaknak, egyképen bánt vala mindkettővel. Mind a két hordát elgyöngiték az elkeseredett harczok ; majdnem ellenállás nélkül meghódoltak, s maradványaik a várkunok hordáit szaporiták. Meghódítván a kagán a Deneper partjait, az antokba ütközött, a kik ellenállást kísértettek, de csatát vesztettek. Egy közbejött esemény mutatja a háború folyama alatt, mmi kevéssé törődtek olykor az avarok a népjogokkal- A szlávok foglyaik kiváltása iránt alkudozni s az ellenség hangulatát a békére nézve kipuhatolni bizonyos Mesamir nevű embert küldtek a hordák fejéhez, s Mesamir fölfuvalkodott hiú ember volt, de jó szónok is nagyhírű nevű az övéi közt. Fennen és fenyegető hangon szólt e követ, úgy hogy beszéde inkább hadüzenetnek tetszett életre, halálra, mint békeajánlatnak. A kagán nem tudta, hányadán van, midőn bizalmasa tanácsadóinak egyike, alkalmasint valamelyik kutrigur főnök, Kutragher, félrevonta őt s igy szólt : „ez embernek mindenható tekintete van fecsegése miatt országában. Ha azt akarja, hogy ellened szegüljenek a szlávok, tömegestől kelnek föl az utolsó emberig. Ölesd meg, aztán üsszeálok, nem tehetsz jobbat!“ A kagán helyeslé e tanácsot, s úgy cselekvők. A várkunok ekkér megkerülvén a Feketetengert, s a pontusi síkon leszállva , 562-ben lassanként a Dunához érkeztek, öt évig harczoltak immár állítólag romai szolgálatban. Előhadult most, átkelvén a folyam deltáján, Kis-Scythiába nyomult; de a kagán, seregének zömével, a bal parton von megállapodást, holott fölütötte sátorát s fölállította szekérvárát. Fölhivá egyszersmind a romai lisztet, a ki a túlparton parancsnokolt, mutatná ki azon földeket, melyeket Justinian jelölt valaki az ő számunkra. A római tiszt kérte a kagánt, fordulna közvetlen a császárhoz követsége által. A kagán ráállott. Követei közt volt egy Oekunimos nevű görög, akalmasint a pontusi városokból, kit az avarok tolmácsul használtak. Ezen Oekunimos hálából a jófogadtatásért, megsúgta a romai tisztnek , hogy résen kell állnia, mert az avarok valamit forralnak. Nem tudván az avarok, mily ellenállásra találnak a rómaiak részéről, harcz nélkül akart átkelni a Dunán; ha egyszer a túlparton lesznek, nem könnyen hagyják azt el. A római tiszt azonnal tudósitá a byzanti udvart, mely már különben is értesülve volt az álavarok eredetéről. A törökök ugyanis, alig tudták meg a várkunok szökését, s nagy kagának, kinyújtván kezeit, igy kiálta föl : „nem madarak, hogy a jégben repülhessenek; nem is halak, hogy a tenger fenekére rejtőzhessenek; a föld szinén nincs számukra menekvés, elérik őket kezeim.“ Fürkészvén a menekültek nyomdokait, rendre fölfedezte nevök elváltoztatását, s hogy Európába vonultak és a rómaiak szövetségeseivé lettek. A törökök haragja most a császár ellen fordult, aki menhelyet adott a szökevényeknek, s a „világ hét égövének ura” követeket küldött Konstantinápolyba, visszakövetelni nem az avarokat, akik Ázsia belsejében török uralom alatt élnek, hanem az avarok egykori hűbérnökeit, a rabszolgák rabszolgáit, a várkunokat, így lön föllebbentve a titok. A török követeket ígértekkel és ajándékokkal halmozta el Justinian, s ekkor jön megvetve ama szövetség alapja, mely utóbb csakugyan létre jött a két nemzet közt a perzsák ellen. E pillanattól fogva csökkent a vár kunok tekintélye az udvar elött, de a barbárok állása a Dunánál még kímélést igényelt. Későbbre jön feltartva „hazugoknak és álavaroknak” nevezni őket. Az udvari költők azonban már készítették a verseket, melyekben fenyegetőztek, hogy majd levágják azokat a piszkos bajcsikokat, melyeket ,hun életökre nem átallanak avar-török módra viselni. Ily körülmények közt érkeztek Konstantinápolyba a várkunok követei. CSENGERY ANTAL. (Folytatjuk.) UJ POSTA. Ö cs. kir. Apóst. Fölsége f. évi martius 31 -kei legmagasb kéziratával Lukinich Pál vasmegyei és Mallowetz Lajos báró ungvári megyefőnöknek behívását a magyarországi helytartósági osztály kebelébe, helytartótanácsosi minőségben leendő hivataloskodásukra legkegyelmesebben jóváhagyni, egyszersmind megengedni méltóztatott, hogy Kapy Eduárd helytartósági tanácsos s eddigi Pest-Pilis megyei főnök, továbbá Bonyhády Gyula helytartósági tanácsos és eddigi Békés-Csanádi megyefőnök hasonló tiszti minőségben a megyehatóság vezetésére , az első Nógrád, a másik Vas megyébe helyeztessék át. Ö cs. k. Ap. Fölsége Pest-Pilis megye főnökévé Péchy Ferencz helytartósági tanácsost, továbbá helytartósági tanácsosokká és megyefőnökökké a Pest-zsolti megyében Rózsahegyi István szabolcsi első megyebiztost, Ung megyében Máder Gusztáv lovag pesti első megyebiztost, Fehérmegyében Tóth József pápai szolgabirót, Veszprém megyében Pichler Adolf helytartósági titkárt Budán, s Békés-Csanád megyében Torkos Emil szinte budai helytartósági titkárt méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. Ő Felsége egyszersmind Prybil Antal Károly helytartósági tanácsosnak a temesvári helytartóságtól a magyarországi helytartósági osztályok egyikébe áthelyeztetését kegyelmetlen megengedni, és Pfefferkorn Ferdinand marmarosi első megyebiztost, úgy szinte Gálffy György első megyebiztost s az úrbéri törvényszék ülnökét Lőcsén magyarországi helytartósági tanácsosokká kinevezni méltóztatott. Azon szerződés, mely egy részről a Porta és a nyugati hatalmak, más részről a Porta és Ausztria között köttetett, még teljes három évig érvényes marad, mint ezt Bécsben tudni akarják. Ennek erejénél fogva bizonyos tengeri és szárazi stratégiai pontok 10,006 főnyi franczia, angol és ausztriai hadcsapatok által megszállva maradnak. Franczia- és Angolország Trapezunt-, Sinope-, Várna-, Burgas-, Konstantinápoly és Gallipoliban helyőrséget fognak tartani; a Krimiában és Görögországban megszállott pontokat ellenben kiürítik. — Ausztria a dunai fejedelemségeket mindaddig megszállva tartja, míg egyetlen angol-franczia katona lesz török területen Mi Karsnak az oroszok általi kiürítését illeti, ez Krimiának a szövetségesek általi kiürítésével egyszerre fog történni. Berlinben, márt.31-ken,Angolország , Francziaország, Szardinia és a Porta követei Budberg báró orosz követnek látogatásaikat jelentették be. Az orosz követ a három első hatalom követét elfogadta , de a Portáét nem. — A „Nord“-nak Berlinből táviratozzék . Eszterházy gróf, ausztriai követ veszélyes tüdőlokban szenved. — Az orosz anyacsászárnénak májusban külföldre utazása megvalósul. A porosz király Manteuffel bárót a béke aláírása alkalmával a fekete sas renddel diszesitette föl. Génua, mart. 21. Nagy figyelemmel kisérik itt az ausztriai tengerészet lendületes emelkedését Nem maradtak titokban azon tervek, melyek szerint a legszebb kikötőkkel bíró, hadügyi s kereskedelmi tekintetben fontos tengeri állomásokon — Velenczétől kezdve az isztriai és dalmát part hosszában Cattaróig — nagyszerű telepek fognak fölállittatni. Előre látjuk, hogy a főligadiprál néhány év múlva már hatalmas hajóhad fölött fog parancsnokolni s Ausztria kereskedelmi érdekeit mindazon tengereken , melyeket ausztriai lobogóju hajók láthatnak , elő:uo. ditandja. — Most már Piemont is több figyelmet kezd fordítani saját tengerészetére. Főleg említendő e tekintetben Szardínia szigete (mert a piemonti tengerparton valóságos hadi kikötő nincs is). E szigetnek sziklás partjai, való, hogy meredekek és nagyon szaggatottak, de mégis a leggyönyörűbb öblöket képezik, minek p. o. Cagliari, Palma, Daristano, Porto Cone és Porto Rosa. De a világ egyik legszebb kikötője a Santa Maddalena melletti öböl. A történelemből tudni , hogy Nelson ez öbölben egész hajóhaddal telelt ki , s indítványt is terjesztett a brit parliament elé , „hogy Szardinia — akár pénzzel akár erőszakkal — de minden áron Anglia kezébe kerittessék.“ „Mert — úgymond e nagy tengerész maga — e sziget többet ér száz Máltánál, s a santa-maddalenai állomás a Földközi tengernek őrszeme, kulcsa és tengeri vára.“ Páris,mart. 29. A bekövetkezett békekötés után Bud grófnak Bécsbei visszatérése még nem oly hamar fog megtörténni, mint ahogy azt az ausztriai külügyminiszter óhajtani látszott. A francziák császára, ki indirect után a congressus munkálatait W aewsk i gr. közbenjárása által vezeti, czélszerűnek találja, hogy a congressus tagjai együtt maradjanak, míg a békeszerződés kivitelének minden részletei szabályoztatni fognának. III Napóleoné mellett azon igen helyes nézetből indul ki, hogy a számos és bonyolódott részletes kérdések fölötti egyetértés sokkal könnyebben érhető el, ha a fölhatalmazottak együtt maradandnak , semmint ha a szerződő hatalmak írásban értekeznének kölcsönösen fölöttük. Úgy hiszem, nem csalódom, ha Bud grófnak Bécsbei visszatérését május hó elseje előtt nem helyezem kilátásba. Clarendon lordot egyedül parliament állásának szükségessége indítja arra, hogy még mielőtt a congressus forma szerint feloszlatnék, rövid kirándulást tegyen Londonba. — Francziaország és Anglia már kölcsönös féltékenységgel tekintik a készületeket, melyeket egyik és másik ország tesz, — a csatorna egyik oldalán szinleg Amerika ellen, a másik oldalon pedig a kabylok és Madagaskar ellen. Igyir a toulousei lap : „Kikötőinken szakadatlan tevékenységgel foly a muka. Hajóhadunk egy része Krímbe ment, betegeket szállítni vissza; a másik rész szintén parancsot kapott elindulásra seregszállítás végett. A keleti hadseregből 38,000 embert visznek Algírba, hol nagy hadjárat van készülőben a kabulok ellen. Csak 30,000 franczia marad Konstantinápolyban. Hírlik, hogy Bosquet lesz Algír főkormányzója; a mostani kormányzót, Randon tábornagyot, hadügyminiszterré léptetik. Canrobertet pedig a császári gárda parancsnokává nevezik. A békeszerződmény tartalmáról következő adatokat írják a D. A. Zgnak : „Az olasz ügyekről csak annyiban lesz szó ezen okiratban, amennyiben Szardinia, annálfogva megmarad a nyugati hatalmakkal azon viszonyban, mely az utóbbi események alatt kifejlett. De azt hiszik, hogy ezen viszonyt utólagos tárgyalás alá veendik. Arról sincs szó, hogy az idegen seregeket viszszavonják az egyházi állam területéről, fensőbb körökben fejedelmek congressusáról beszélnek, némely európai differenciák kiegyenlítése fölötti, Sz. Péter cárról érkezett levelek szerint az ország törvényeiben igen lényeges változások fognak történni. Mint hallatszik, az orosz nemességnek megengedtetett, hogy fiait tökéletes kiképeztetés végett külföldi egyetemekre is küldhesse. Továbbá mindenki, 50 ezüst rubel letétele mellett az útlevélért, azon szabadságban részesülend , miszerint külföldre szabadon s minden feltartóztatás nélkül utazhatik. Egy másik, nem kevésbé fontos módosítványon fogna a gárda is keresztül menni. E hírek mindenütt nagy sensatiót gerjesztettek, s ezen változtatások következményei beláthatlanok volnának. A lengyel határokról, mártius 26. A „C z a s‘‘ egyik utóbbi száma érdekes czikket közöl Orosz- és Angolországnak fenyegető összeütközéséről Közép- Ázsiában. Perzsia és Afghanistán között e pillanatban háború fejlődik ki, minek fontossága nemsokára elég világosan fog kitűnni. Oroszország ugyan,— mondja a ,,Czas“ e pillanatban délen Törökország ellenében, s a pontusi partokon növekedésében föl van tartóztatva, de e helyett tekintetét, s hatalmi kifejlődését a kaspi tenger melleti határra, Közép-Ázsiára, Perzsiára véli. A jelenlegi állapot egész Közép-Ázsiában, Iránban, Turanban, Afghanistánban elég világosan mutat arra, hogy nem sokára, miután az európai harcrtéren —után csak rövid időre — szünet állt be, s Janusz temploma bezáratott, Közép-Ázsiában új harczi jelenetek nyílnak meg. — Perzsia kizárólag Oroszország befolyása alatt áll, s most fegyvert ragadott, hogy az Angolország által fölbujtogatott afghánok és beludzsok támadását, kik a vitéz Dosz- Mohammed vezetése alatt Irán határait átlépéssel fenyegetik, visszaverje. Dost-Mohammed, Angolország ösztönzésére Kandahart elfoglalta és Heratot fenyegeti; a perzsák azon közben, hogy őt megelőzzék , határaik biztosítása végett Heratot elfoglalták. (Az indo britt sajtó az eseményt, tudomás szerint nagyon veszélytelennek tünteti föl). Az angolok most, Heratnak a perzsa sereg általi megszállása miatt, melyet ők az orosz sereg előhadául tekintenek, egész erejükből bujtogatják az afghánokat. E vitéz hegyi nép minden pillanatban átlépéssel fenyegeti a perzsa határokat, egyszersmind több angol hadgőzös kiszálló csapatokkal indult el Indiából, s valószínülg már a perzsa tengeröbölbe érkezett, állítólag azért, hogy a Perzsiában lakó angol alattvalókat védelmezze. A perzsa sah minden erejét talpra állította, azokat részint Heratnak indította az afghanok ellen, részint a perzsa tengeröböl partjainak, hogy az angolok részéről a kiszállást megakadályozza.A perzsák és afghanok ezen harczát Közép-Ázsia magaslatain Orosz- és Angolország előhada összeütközéséül tekinthetni. Valóban most sem Orosz- sem Angolország nincs azon helyzetben, hogy ezen előhadak mögött nagy sereget öszpontosítsanak, de már mindketten öszpontosítják tartalékaikat. Az angolok jelentékeny haderőt húznak össze az Indus mellett, minek támogatásására az említett gőzflotilla már előresietett; az oroszok e pillanatban az orenburgi hadtestet szervezik és szaporítják, s a Turantól nem messze lakó baskírokat szervezik. Az igy nyert 30,000 főnyi jeles lovasság, mely ugyszólva teremtve van a sivatagokoni és hegyi háborúra, s mely egy hadosztály gyalogság és egy dandár gyalog tüzérség mellett a Perovskijlok alatt álló orenburgi hadtestet képzi, minden órában kész Oroszország közép-ázsiai expeditiójára, míg ugyan ez időben, ha a béke létrejő, a kaukázusi seregnek egy részét a perzsák segítségére küldhetni. Legyen bár hogy Orosz- és Angolországnak Közép-Ázsia magaslatain leendő összeütközése a közel jövőben nem fog megtörténni, mindamellett is kétséget Magyar könyvvészet. 89. Jézus az én szerelmem. Imádságot könyv keresztény katholikusok számára. Pesten 1856. Bucsánszky Alajos költségén. Több képpel. 16-rét. 224. lap. Ára kötve 1 pfrt, kötetlen 133 pkr.