Pesti Napló, 1856. november (7. évfolyam, 2032-2060. szám)
1856-11-01 / 2032. szám
gári alkalmazásba lépését illető külön utasítások szemmel tartása mellett — fogadtatnak föl. A számvevő dijnok a számvizsgáló által, továbbá az irodai dijnok- és minden osztályhivatalnál a szolgasegéd, a vezető mérnöktől vételik föl, és belátása szerint bocsáttatik el. 15. §. A magyarországi főkormányzóság a központi igazgatóság és a hat osztályhivatal tekintetbevételével, föl van hatalmazva, a központi igazgatóságtól kimutatott elkerülhetlen szükség esetre, mindaddig, mig e szükség tart, kivételesen és idközileg, segéddijnokoknak illő napidő mellett alkalmazását jóváhagyni, ha e költség fedezése, a tisza-szabályozási hatóságoknak, hvatal és irodaszükségleteire szánt alaptőkéjéből kitelik; ennek hiányában a szükség illő előterjesztése mellett, az alkalmazások jóváhagyása, a kereskipar és közmunka-minisztériumnál javaslatba hozandó jóváhagyás esetére, az egyéni megválasztása a központi igazgatóságnál ennek elnökén, az osztályhivataloknál a vezető mérnökökön áll. 16. §. Minden szolgálat-betöltési eset, melyre nézve a kereskedőipar és közmunka-minisztérium az újbólkinevezést föntartja, ugyanennek, a központi igazgatóság által a magyarországi fökormányzóság útján, bejelentetik, 17. §. A központi vízépítési igazgató és számvizsgáló megesketése, a magyarországi fökormányzóság által történik; a mérnökök, mérnöksegédek, vízépítési gyakornokok, lajstromzó, írnok és hivatalszolga, a központi igazgató által esketetnek fel. Ha az eskü letevése végett, az osztályhivataloknál találtató, vagy azokhoz kinevezett hivatalnokoknak utazást kellene tenni, a központi igazgatóság, ha mérnökről van szó, a legközelebb fekvő megyefőnököt, vagy szolgabírót keresi meg az eskületétel elfogadása végett, és ha mérnök-segéd megesketéséről van szó, megbízza az illető osztálymérnököt. Az eskületételérőli okmány mindkét esetben a központi igazgatósághoz átküldendő. 18. §. A mérnökök- és mérnök-segédeknek, a középponti igazgatóság és az osztályhivatalokházi beosztására, és azoknak, alapos okokból mindenkori áttételére, a magyarországi főkormányzóság hatalmaztatik fel. Szolgálati áttételeknek oly esetekben, melyek költözködési illeték igényre jogosítanak, csak túlnyomó szolgálati tekintetekből lehet helye. 19. §. A központi vízépítési igazgató fölhatalmaztatik, alárendeltjeinek a központi igazgatóság úgyszintén az osztályhivataloknál, annálfogva a számvizsgáló kivételével, legfölebb nyolc napra szabadságidőt engedni. 20. §. Hivatalcsere, szolgálatról-lemondás, nyugdíj, leköszönés, szabadságidő, jutalmazások, kisegítés, illeték előlegezések, helyettesítési és áttelepedési díjak, útiköltség-pótlékok tekintetében továbbá a fegyelmi hatalom gyakorlatát, ideértve a hivatalától felfüggesztést is, úgyszintén a pénzhiány megtéríthetlen számadási hiá-Függelék. Személyzeti és fizetés-állománnyok, valamint be nem hajtható hátralékok törlesztése iránt mutatott elnézést illetőleg, hivatalos szerelvények előállítása, végre előforduló fizetésmegbízások alkalmából — a magyarországi főkormányzóság, továbbá a politikai országos hatóságok és azok főnökei a központi igazgatóság s a hat osztályhivatal irányában azon jogosultságot gyakorolják, melyek azoknak, a kijelölt vonatkozásokban, az egyetemes vízépítészeti szolgálatot illetőleg a fenálló utasításokban tulajdonítják. 21. §: A központi igazgatóság számára állítandó hivatalhelyiségek bérlésének jóváhagyása, amennyiben azok valamely középületben el nem helyezhetők és ha a bérszerződés három évet, vagy az évi bérlet 600 frtot meg nem halad — a budai helytartósági osztályra ruháztatik. 22 § A magyarországi főkormányzóság és politikai országos hatóságok őrködnek a felett, hogy a Tisza szabályozását illető évi költségvetés, időszaki pénzkövetelési utalások, számadási kimutatások és egyéb pénzkezelésre vonatkozó beadványok az ez idő szerint fennálló rendeletekhez képest, a központi igazgatóság s máskülönben ezzel megbízott hatóságok által, idejekorán s annak rendje szerint szerkesztessenek és megvizsgáltassanak. A főkormányzóság aztán ezeket, megjegyzéseivel együtt, a kereskipar, és közmunka - minisztériumhoz benyújtja. Átalános határozatok. 23. §. A vízépítési tervek szerkesztését, a vízépítészeti munkálatok árlejtését és kibérlését, a vízépítés vezetés körüli eljárást bérbeadás és saját költségen felállítás esetében, különösen pedig a vízépítészeti naplókat, továbbá úri költségeket stb. illetőleg, az egyetemes építészetre nézve érvényes rendszabályok, a Tisza-szabályozási szolgálatra is alkalmazandók. 24. §. Minden a jelen szolgálati és ügyszabályzatban érintett tárgyak, amennyiben ezek, a magyarországi főkormányzóság és politikai országos hatóságok vagy ezek főnökeinek, a fennálló határozványok által szabályozott hatáskörén túlmennek, felebbvitel útján, a kereskedelem, ipar- és közmunka-minisztérium jogkörébe tartoznak. 25. §. A keresk., ipar és közmunka-minisztérium Határoz, továbbá hivatalos felebbvitel útján, vagy az érdekeltek felhívására, a jelen szolgálati és ügyszabályzat azon körülményeiben, melyekről a magyarországi főkormányzóság, vagy a politikai országos hatóságok, vagy ezek főnökei hatáskörüknél fogva intézkedtek. A kereskipar és közmunka-minisztériumnak ezenkívül meg van engedve, oly esetekben, melyek arra alkalmasaknak találtatnak, a Tiszaszabályozási hatóságok oly ügyeit is, melyek különben, a jelen szolgálati és ügy-szabályzatban valamelyik politikai országos hatóság, vagy azok főnökei hatáskörébe tartoznának, saját határozata és intézkedése alá venni. 26. §. Jelen szolgálati és ügy-szabályzat a későbben kijelölendő naptól fogva, érvénybe lép a a Tiszaszabályozás vizépitészeti hatóságainak. a s Fizetés és különdijak n "2 1 11 1 11 .■ r 1 . Egyenkint összesen T . 'S Szolgálati rangfokozat. —!LI------------|-----------------Jegyzés. Forint. £ -a H A Közp.-igazgatóság. Főnök és műtani személyzet. 4 Közp. vizépitési igazgató . . 1800 1800 VIII. 1 Első osztálybeli mérnök . . . 1000 1000 IX. 1 „ „ mérnöksegéd 700 700 X. 1 Gyakornok ................................... 400 400 XII. Számvevői ügyek: 1 Számvizsgáló ............................. 800 800 X. 1 Számvevő dijnok............................. naponkint 1 ft. 365 — Iroda : 4 Lajstromzó .................................. 800 800 X. 1 írnok....................... 500 500 XI. felesküszik és hivatal-4 Hivatalszolga.................................. 300 6OO — Ij ruhát visel. 1 Szolgasegéd................ 216 216 — B. Hat oszt. vizépitési hivatal. 2 Első osztálybeli mérnök . . 1000 2000 IX. 4 Második osztálybeli mérnök . . 900 3600 IX. 5 Első osztálybeli mérnöksegédek . 700 3500 X. 7 Második oszt. mérnöksegédek . 600 4200 X. ( Napoli) 48 Ur. / _ 6 Iroda dijnokok ........................... ! !' l 17°2 Jévonbmt 292 frl \ 6 Szolgasegédek............................ 216 — I ________________________________•23.229_______________________________ 13S-£»8I szivü irányodban, de mivel most már elszakadunk egymástól, legalább ne táplálj ellenem tartós gyülölséget. . . hisz már magában is elég átkos állapot egyedül írni ily gonosz hajózható vízben.“ A nő megilletődöttnek látszik s Pettersson már attól tartott, hogy őt megszállja a bánat és ott marad , mert annyi igaz, ámbár nemünknek nem nagy becsületére válik, hogy a nő soha sem táplál több részvétet irántunk, mint midőn szenvedünk, vagy szenvedni láttatunk. „De tán legjobb igy, amint van,“ folytata a férj, „legalább reád nézve, szegény asszony ! . . Azonban sohasem fogom fedni, hogy te jó és engedékeny voltál, mint bárány.. . ígérd meg, hogy néha néha te is rám emlékszel nagy bánatomban!“smert téve hozzá, mialatt látható megindulással érintette meg karját kezével !De ugyanezen pillanatban a nő szivhasitő kiáltást tön, egyik kezével egysz rsmitid azon karjához kapván, melyet a férj imint megilletett, hányát a legközelebbi székre dőlt s ott gördeszkedett, mint egy féreg. A fiatal óriás szeme körül most vörös karika támadt : ez vért jelentett; homlokán mély redő képződött : ez halált jelentett. Megyszer fektette oroszlántalpát e férfira, ki még az elválás végperczében nem szűnhetett meg nejét kínozni. De e pillanatban a nő keze érinte meg karját s az Óriás szeme annak esdeklő pillanatával találkozott. Eléggé tehát, a tengeri hőst egy pamlagra csapni, melynek ódon lábai e műtét áldozatául estek. Azután kezénél fogta barátjának szerencsétlen kedvesét, s vele a lakot elhagyta örökre. Estve későn, miután a szegény nőnek egy nyugalmas szállást szerzett, szerencsésen s e stockholmi utazásával megelégülten tért Belgába vissza. (Vége követk.) TUDOMÁNY , IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. „Mezei gazdaság könyve. Stephens Henry ,,The Book of the Farm“ czímű munkája nyomán hazai körülményekhez alkalmazva kiadják Korizmics László, Benkő Dániel, Móricz István. Harmadik kötet. Pest, 1856. úgy hisszük, azon módszer előnyeit, melyet az előtttünk fekvő munka követ, eléggé kiemeltük az előbbi kötetek ismertetésében. A gazda, ha beállanak munkái, nem ér rá, hogy egy több kötetes gazdasági művet újra meg újra végig forgasson, valahányszor valami tenni valója van, mely körül, tudni akarja a művelt világ tapasztalatait. Stephens módszere, melyet a „Mezei Gazdaság könyve“ követ, időszakonkint kijelöli a teendőket, s mindig csak annyit mond, amire a gazdának épen szüksége van. Ha azt mondjuk ehhez, hogy Stephens az angol, s a mi könyvünk a magyar gazdát tartotta szem előtt, s ha megjegyezzük, hogy a magyar kézikönyv mindazt elmondja, amire a magyar gazdának szüksége van : ugyanazon módszer követése mellett egyszersmind a különbségeket is kijelöltük az angol és magyar munka közt, melyeknél fogva , a derék szerzők szerénysége daczára, egészen eredetinek kell tartanunk az előttünk fekvő művet. Az angol keret itt szükségkép több tartalmat nyert, új részletekkel, új szempontokkal bővült mind elméleti, mind gyakorlati tekintetben. A jelen kötet a tavaszi munkákról szól. Az égalji viszonyok és időjárás nagy befolyással vannak a növényi és állati életre. Minden évszak kezdetén mindenek előtt meg kell ez okból ismerkednünk a meteorológiai viszonyokkal. Régi közmondás : „az idő a gazda“, s hogy „gazda nélkül számít, aki az időt nem veszi számba.“ E szükséges és tanulságos bevezetés után nagy érdekű fejezet következik azon hasznokról, ha előre vagyunk a munkákkal. Jobb tanácscsal alig kezdhetik könyvüket a jeles szerzők. S most majd egyik, majd másik írója e nagybecsű könyvnek karon fogja mintegy a magyar gazdát, s meghordozza egy példány gazdaságban, napról napra megismertetvén a teendőkkel. Az elmélet fejti meg a gyakorlat okait. S a magyar kalauz okszerű gazdákat kiván nevelni. Ez okból minden gazdasági növénynél előre bocsátja könyvünk a növénytani ismertetést, kijelöli a geogr. vonalokat, melyeken belül tenyész. S a növénytani ismertetést vegytani vizsgálatok követik, újabb és teljesebb adatok a Stephenséinél. A francziák e részben előbbre vannak az angoloknál s közelebb hozzánk , vizsgálataik eredményeinek is inkább vehetjük hasznát. Ígérik egyszersmind szerzők, hogy a magyar gabonafajok stb. vegybontásával is megismertetnek, mire nézve már lépéseket tettek. Fontosabb dolog, mint egy némely úgynevezett praktikus magyar gazda vélné. A vegytudós határozza meg a növény tápanyagai mennyiségét, minőségét. Mi fontos eredményeket von könyvünk, takarmányozási tekintetben, csak a czekla vegybontásából! S a növényi alkatrészek vizsgálata nyújt legbiztosabb útmutatást a talaj elkészítésére is. Könyvünk fölhasználja ez útmutatásokat; elmondja, mily földet kíván mindenik növény, mint kell azt elkészíteni az egyes növények alá stb. Ismerteti végre kézikönyvünk a növények betegségeit és elleneit. Hasonló eljárást követ a gazdasági állatok ismertetésében. Előrebocsátja a természetrajzi leirást, s terményeik, mint a tej és méz stb. vegybontását. S midőn az elméleti előzményekből és a tudomány adataiból előttünk vonják ki a gyakorlati eredményeket, s ekkép alapját vetik meg az okszerű gyakorlatnak, a tudomány tekintélyének megalapítását is előmozdítják. De menjünk tovább! Jó, ha a gazda előre van a munkákkal, így hangzik, amint mondtuk, az első gyakorlati tanács. Midőn ez okból a tavaszi munkákról szólnak szerzők, mindig kijelölik azon előzményeket is, melyek a későbbi munkákra nézve, előkészítésül, szükségesek. Egyszersmind az előretekintés mellett a számításhoz is szoktatják a magyar gazdát. Kijelölik például a kereskedési szempontokat, melyek a magok megítélésében vezérelhetik a gazdát; megismertetik az egyes növények nemzetgazdasági fontosságával. Megtanulja például a gazda, hogy a festő czikkszár, pirosiló buzér stb. nem bír még nálunk ily nemzetgazdasági fontossággal; hogy a takács máponya posztógyáraink szaporodásával jövedelmező lehet; s hogy jelenleg még a komló mivelése sem fizeti kínálunk azon tömérdek pepecselést, melylyel mivelése jár. S mennyi körülmény merül föl különösen a marhatartás körül, a mi mind számítás tárgya. Gazdáink még a marhanövelés hasznai felöl sincsenek tisztában, szükséges rosznak tartják, a mi Angliában egyik fő jövedelmi forrás. Könyvünk kimutatja, hogy a marhatenyésztés nálunk is ily forrássá válhatik, s elveket állít föl és adatokat nyújt, melyeknek alapján elhatározhatjuk : a tejhaszon-e fő marhatenyésztésünkben, vagy a hús, a borját szopós vagy növelt korában hasznosabb-e eladni stb. Megannyi fontos kérdés, melyekre költségvetésekkel, a tapasztalás adataival felel kézikönyvünk. A hazai tapasztalást értjük. Stephensben sok dologra nézve hiában keresnénk útmutatást, amire a magyar gazdának szüksége van. Már a téli gyakorlat ismertetésekor kiemeltünk némely lényeges különbségeket az angol és magyar gyakorlat közt. A jelen kötetek által folytathatnék ez eltérések ismertetését. Feltűnik e különbség már az első eseménynél, mely tavaszszal előfordul a gazdaságban, tud mit- PESTI NAPLÓ. Pest, Bpv. 1. Az „Pest. Zig“ban olvassuk, miként Biedermmann, Königswarter, Stametz-Mayer, Todesco és a többi urak tetemes jószágot vásárolták Magyarországban. Mely magyar birtokos nevek helyébe lépnek e nevek? A magyar főnemesség, reméljük erélyesen fog munkálni, igyekezni a magyar földhielbank létesítésén. — A nemzeti színház páholy- és zártszékbérlői s rendes látogatói, úgy hisszük, megütközéssel fogadják a hírt, hogy épen november és decemberben fognák egyszerre használni szabadságidejüket Kaiser Ernstné as Ellingerné a. Mi úgy értesültünk, miként Ellingerné a. csak 4 heti szabadággal utazott el, s hogy Kaiser Ernstné a. csak visszatértével fogna színtén 4 hétre elutazni, miután Gutmann Johannát mely oly sok ezer írtba került, az igazgatóság 8 hétig vagyis a színházi téli Saison legjobb része alatt nem tétetheti nyugalomba. A helyes és czélszerű arrangement az igazgatóság feladata, s mi a közönség megnyugtatására tartottuk szükségesnek e sorokat. —Temesvárról Írják a P. Lloydnafe, miként a Hoffmann és Maderspachtól megvásárolt ruszka- és Ferdinandhegyi sunkányi bányák vételi ára 1,600,000 frt; a kőszénbánya 400,000 pfrlért vetetett meg A hitelintézet a mostani 5 tulajdonosnak őket egyenkint illető 1,500,000 frt után 5% kamatot mindaddig fizeti, míg a tőkét fel nem veendik; ezenkívül a tulajdonosokat a bányamivelés 5/20-ad része illeti. A hitelintézet a 220,000 óta menő készlet átvétele mellett a tulajdonosok adósságait átvállalja. A Heckenast által megindítandó újabb vállalat , a „híres magyar írók arczképei és életírásai“ czímű képcsarnok első folyamára előfizetés hirdettetik. Az első folyam áll 5 füzetből, minden füzet 8 negyedr. lapra 8 arczképet hozand, 16 lapra terjedendő étetírással. A fametszvényű arczképek nem lesznek a szöveget tartalmazó ívhez csatolva. Öt füzet előfizetési ála 1 pír. Az egész gyűjtemény 1oknál több izó arczképét tartalmazandja. E csarnokban bizandjuk legrégibb pályatörőnk arczképét is s kiknek arczképei hiányzanak, azok életirásait. Az első füzet decemberben adatik ki. — A „Gazd. Lapok“-ban olvassuk : „Ma oct. 27-kén tartott a derék Entz Ferencz a gazdasági egyesület bizottmánya számos tagjainak jelenlétében ünnepélyes vizsgálatot ama négy ifjú fölött, kik három év előtt, kertészeti intézetének megnyíltával, és ők léptének abba. — Ezen ifjak névszerint : Krajnyik András Zemplénmegyéböl, Lónyay Gábor ur részéről; Mádi András ugyanonnan s ugyanattól; Kirschner András Kalocsa városa részéről és Rimay János Biharmegyéből Kóiból saját költségén. A derék ifjak elmélet- és gyakorlatból alaposan feleltek, a rajzolásban szép ügyességet tanúsítottak, s ezenkívül a gyümölcskészítést gipszből szintén ajánlatos ügyességgel elsajátították. A napokban szétmennek ők, származásuk helyén a hasznos és nemes kertészetet terjeszteni, s mindenike évről évre híven be fogja tanítójának jelenteni az általa teendő eszközléseket Kisérje őket mind végig szerencse és siker, s legyenek mind végig derék mesterüknek méltó tanítványai!“ — Továbbá ,,a gazd. egyesület bizottmánya“ a napokban alapította meg azon szőlőfajokat, számszerint hetvenet, melylyekkel az egyesület ttj szőlője Budán — azon czélból, hogy a hazai legjelesebb borfajok constatiroztassanak, beültettetni fog. A szép vállalathoz még ez őszön hozzá fognak, s ha a körülmények kedveznek , pár év múlva, ezen vállalatban, Európa egyik legnevezetesebbjét kirondja a haza!“ Nemzeti színház Oct. 30. B Ú g y a Róza k. a. javára bérletszünettel : „É s z a it c s i 11 a g a.u A színház egészen megtart. A közönség a jutalmazottat megjelenésekor tapssal üdvözlé, mely taps az aradal után, mit a k. a. igen szépen énekelt, megújult. 2011 és g Lené a. éneke ma is oly művészi, oly bajló, oly elragadó volt, mint mindig; az első felvonás bucsudala után többször írhivatott. Jskelfalusy úr gyengélkedése mellett is jól énekelt. Meg kell dicsérnünk Köszeghyt is. A karok s a fegyvergyakorlatok tetszést nyertek. Azonban meg kell rónunk a sik felvonásban a tábori szemle alkalmával tapasztalt zavart, rendell e n ség et. A gránátosok még csak egyenesen sem sorakoztak, a kozákok a tábornok jelenlétében szállingóztak a színfalak mögül. Bratka úr (tiszta kozák század élén, kit Griczenko a tizedes tegez s megénekeltet), azon pillanatban rántja ki, tisztelgésre kardját, midőn a tábornok már előtte áll. Meglehet a tábornok sietett , hogy meglepje a tábort, de e sietsége majd szemébe került, mert a kard hegye igen közel járt ahhoz. Miért nem rázta meg a tábornok a jelenlétében szállinkozó s két lándzsát is markoló kozákokat, miért nem bünteté meg az elmaradókat, vagy azt, kinek kötelessége volna a pontos megjelenés feletti őrködés? Az ily zavarok a közönség egy részét felderítik ugyan, de bennünket mindig a provinczia színpadaira emlékeztetnek, hol nincs fizetett rendezőség Bizony nem szívesen szólunk ily csekélységekről, nem szívesen bíbelődünk ily misérekkel, de ha már az ilyeket az illetők észre nem veszik, csak kell, hogy a lapok közöl egyik vagy a másik mindaddig figyelmeztesse a rendezőséget az ilyekre is, mig e bajok elhárításával is ki nem emelkedünk a primitiv állapotból. Börzetudósítások Bécs, oct. 30. 5%met.81 — 81 Vs 4%% 701|4 —70'|a.4°|o 63%63% 3%49% —50. 22 °|0 40114—40%. Nemz. köles. 83— 83%6. urbérkárp. kotv. a. a. 85y2—853/4. magyar és galleziai 74%—743/4 a többi 74- -74*12- 4834 ki sorsj. 254— 256. 1839—ki sorsj. 122%-123. 1854-diki sorsját. 1053/4—106. Comorentsch. 13%—14 Eszterházy 72— 72y2. Salm 38-38%. Genois 39—39y2. Páffy 37%— 112. Clary 38112 — 38%. Windischgrütz 24% — 25. Waldstein 23%-23%. Keglevich 14%--%. Bankrészv. 1018—1050. Bankcertif. 258—260. Hitelintéz. 316% — 316%. Escompt bank 93%— 113%. Dunagözh. 578 —580. d. g. 13. kib. 572—574. Pesti lánczhid 79—.80 Tiszai vasút 103 —103%. Nyugoti vasút 1038 —103%. Keleti vasút 105 -106. Lombard 105%. Északvasut 2553/4—256%. Államvasut 304—305. Államvasut certif. 208%—209%. Sopronyi 93—%. budweisi 260—262. pardubitzi 108%—18%. galeziai 104v2. Augsburg 106%. London 10. 19. Paris 123V2. Arany 9% — 9%. Ezüst 7%—7%. Napoleon d’or 8. 15. Louv. d’or 14.20, orosz imperial 8.30. Táviratilag: Páris, oct. 27. 4% % 90.90. 3% 66. 90. Ausztr. köles. 87. Államvasút 787. ered. mob. 1337. Lombard. 605. London, 3% consolok 92%. Gabonaár. Györ, oct 29. Búza bácskai: 80 — 84 font. 3 frt 36 kr. — 4 frt magyar 84—88 font. 3 f. 48 kr. — 4 f. 36 kr. Kétszeres 74—78 font 2 f. 24—42 kr. Rozs : 78—80 font. 2 frt 36—48 kr. Kukoricza : 81 — 84 font. 2—2 frt 10 kr. Köles 1 frt 48 kr. — 2 frt 6 kr. Árpa : 67—70 font. 2 f. 12—30 kr. Zab: 44—48 font. 1 frt 24—29 kr. Pozsony, oct. 29. Búza 85 font. 4 frt 24 kr. 84 font. 4 frt 12 kr. Rozs 80 font. 3 frt 78 font. 2 fr. 54 kr. 77 font. 2 frt 24 kv. Árpa : 69 font. 2 fr. 33 kr. 67 font. 2 fr. 24 kr. Zab : 1 frt 36—40 kr. Kukoricza uj : 2—2 frt 12 hr. p. m. Duna vízállás. Budán, oct. 31. 3' 5" 9"' 0. fölött. KHVIeSLEZÉSKi. Belgrad, oct. 25. (Ered. lev.) Az uj minisztérium alkotásakor támadt zaj annyira lecsillapult, hogy azóta a törvényhozó tanács működéséről semmi hírt sem hallani. Ezen beállott csend annak is legfőbb oka, hogy már több ideje nem írtam, s ha az új miniszterekről vagy a törvényhozó tanácsról kellene szólani, még most sem volna mit írnom. Az újdon kinevezett miniszterek legnagyobb csendben végzi is teendőiket, a tanács mindennapi dolgokról folytatja tanácskozásait, s a dolgok úgy folynak, mintha semmi sem történt volna. Abbahagyván tehát az uj minisztereket s a törvényhozó tanácsot, mig valami fontosabb híreket közölhetendők felölök , jelen levelemben egyéb érdekesebb újságokat írok meg. Rendszerint jólértesülni szokott tisztviselőtől hallam, hogy a tyupinai kerületben a Morava folyótól két óra távolra új kőszéntelepeket találtak, melyek azért bírnak jelentőséggel, mert Kragujeváczhoz, hol már ágyúöntöde is van, s hol jelenleg puskagyárt alkotni szándékoznak, sokkal közelebb esnek, mint azon kőszéntelepek, amelyekből eddig vitték a szükséges kőszént Kragujeváczra. Azon körülmény, hogy a talált új telepek a Morava közelében feküsznek, emeli ezen telepek jelentőségét, kivált ha egykor a Moraván gőzhajóállomások lesznek, vagy a Moravavölgyön keresztül vasút fog húzódni. Vasutat említvén , érdekesnek találom jelenteni, hogy jelenleg körünkben mulat gróf Zichy, kinek ittmulatása kapcsolatban áll azon ajánlatokkal, melyeket a gróf ur kormányunknak tett az építendő vasút tekintetében. Gróf Zichy társaságában van két mérnök is, kikkel a gróf gyakori látogatásokat tesz egyes minisztereknél, olykor az itteni ausztriai főkonzul Rradosavljevics kíséretében. A mint eléggé biztos kútfőből értesültem, gróf Zichy ajánlatai következőkben foglaltatnak : A kormány a vasútra szükséges földet ingyen szolgálatja az illető vasúttársaságnak, biztosit neki 7% jövedelmet, s ellátja szükséges fával, elöleg meghatá-