Pesti Napló, 1857. június (8. évfolyam, 2213-2234. szám)
1857-06-03 / 2213. szám
125-2213. 8-dik évffolyam. Szerkesztő szállása : Szerkesztési iroda: Egyetem-utcza 2-dik szám, 1-ső emelet, Uri-utcza 3-dik szám. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadóhivatal, Egyetem-utcza, 2-dik szám, földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körülti panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. Tj- i , r I j. • 6 hasíkos párti sor háromszori hirdetésnél 4 p. i. Bémraetmenyek llljcl • lyeg.dij kúton Ipkr.Magánvira fihasábon petit soröpki Vidékre, postán Évnegyedre . . . . 4 frt p. p. Félévre.....................8 frt p. p. 1857. Szerda, jun. 3. Előfizetési feltételek , resten, házhoz hordva: Évnegyedre . . . . 3 frt p. p. Félévre....................6 frt p. p. PEST, junius 3 .cs. k. Apostoli Felsége a váczi siketnémák intézete pénzalapjának az ezen intézet évi javadalma emelése czéljából leendő növelése végett f. é. máj. 27-ki legfelsőbb kézirata által husz ezer pengő forintnyi kamatozó pénzösszeget az ugyancsak Ő Felsége által országos czélokra szentelt várlaképitési pénzalapból legkegyelmesebben jóváhagyni méltóztatott. Ő cs. k. Apostoli Felségei, é. máj. 23-n Budán kelt legfelsőbb határozata által gattájai Gorove István magyar fölkelés! menekültnek a büntetlen visszatérést legmagasb kegyelemből megengedni s neki egyszersmind a haditörvényszékileg ítélt vagyonelkobzás elengedését legkegyelmesebben megadni méltóztatott. Öcs. k. Apostoli Felsége Debreczenben három kevesbbé terhelt bündöncznek a büntetést egészen és egynek részben, legmagasabb kegyelemből elengedni méltóztatott. 0 cs. kir. Felségeik utazása Magyarországban. (A „Budapesti Hírlap“ után.) „ Nagyvárad, május 27. 0 cs. k. Felségeik a f. május 26-án reggeli 8 órakor történt elutazást Gyuláról a Közös szabályozási munkálatok részletes megszemlélésével méltóztattak összekötni, mely czélra legmagasb utjukat az oláh városon át a nagyváradi útra egész azon pontig verék, hol a csatorna a csaba-dobozi utat átvágja. Elutazáskor a tanodai ifjúság, a czéhek és testületek, továbbá a lakosság a kastélytól egész az oláh város végéig sorfalat képeztek, hol egy diadalív volt felállítva. A csatornának Ő cs. k. Felségeik által legkegyelmesebben megszemlélt része zászlókkal volt díszítve, s különösen a csatornának hoszsza és iránya megfelelő magasságban elhelyezett több zászlók által volt jelölve. Azon pontig, hol a csatorna a nagyváradi utat átmetszi, az azelőtti napon Ö Felségeiknek Gyulára bevonulásakor előlovaglott nemes bandérium, valamint a számos népbandériumok részletenként egymást fölváltva kisérék Ó Felségeiket a csabadobozi útig. A közös szabályozási munkálatoknál résztvevő vagy foglalkodó községek a nekik kijelölt helyeken a rendes munkaszerszámokkal jelentek meg. Minden egyes község munkaterének kezdetpontja annak névjegyével volt jelölve. A megszemlélt csatorna rész elején, közepén és végén zenekarok voltak felállítva. Egy külön állított emelvényről a csatornának egész vonalát teljesen át lehete nézni. Öcs. k. Apostoli Felsége ezen az egész vidékre nézve fölötte fontos munkálatokat legmagasb figyelmére és pontos megszemlélésre méltatni s legmagasb megelégedését kifejezni méltóztatott. A fönt emlitett emelvény közelében a hatodik bandérium volt fölállítva, mely a legmagasb menetet Doboz helységig , hol egy ünnepileg díszített diadalív mellett ezen község, valamint a békési járás helységei mutaták be hódolatukat, s történt leváltás után Dél-Bihar megye határáig kiséré. Itt az utazó Felségeket délbihar-megyei főnök Gerzon helytart. tanácsos a szolgabirákkal együtt, Fogarassy fölszentelt püspök Dél-Bihar megye küldöttségével együtt s több községi elöljárók a szalontai szolgabirói járás egy részének a vörösgyörösi földbirtokos Sántha László vezérlete alatt álló avas bandériumával együtt ünnepileg díszített diadalív alatt legalázatosabban fogadák, mely alkalom- nál Fogarassy fölszentelt püspök a fölötte boldogító , legmagasb megérkezéshez illő, Dél-Bihar megye örömérzelmeit kifejező beszédet tartott. Midőn erre a lovagias Császár ugyanazon nyelven legkegyelmesebben elismerő szavakat méltóztatott az üdvözletre megjelentekhez intézni, az éljenek, vivatok s más kiáltások valódi örömvihara szállt föl az egybesereglett hit alattvalók részéről a Felséges Pár jólétéért a levegőbe. Sarkadon a hely végén a nagyváradi után a hid mellett diadalív volt állítva, mely előtt a község a tanodai ifjúsággal s a helyi papsággal várta a legmagasb utazókat, kiket az ottani r. k. lelkész magyar nyelven röviden és alázatteljesen üdvözle. A szél-tarcsai pusztától a kötegyáni földbirtokos Heranus Kajetán vezérlete alatt készen álló lovas bandérium kiséré a legmagasb Utazókat Szalontáig. Itt a cs. k. Felségeik az ünnepileg díszített házak, a czéhek és tanodái ifjúság sorai közt s a Dulovics sír s Kiss Imre szalontai lakos vezetése alatti bandérium kíséretében a városházig hajtattak , hol egy nagyszerű diadalív mellett az ott létező cs. k. szolgabirói hivatal hivatalnokai, a reformált papság, a tiszthatóság és az egybegyülekezett község a legmagasbár óhajtott megérkezését várta. A reformált esperes és ideiglenes superintendens Balogh Péter üdvözli a legmagasb vendégeket rövid de szívélyes magtár beszéddel, melyre Császár Ő Felsége kegy teljesen ugyanazon nyelven válaszolni méltóztatott. Erre Ő Felségeik a történt leváltás után utjukat Nagyváradra tovább folytatták. Az inándi pusztától kezdve a tenkei bandériumtól kísérve a legmagasb menet Gyalut, hol a nagyváradi szolgabirói járás részéről történt az elfogadás, és a nagyváradi és belényesi bandériumtól kisérve Ürögdöt érinté, hol az éesdi bandérium Boros földbirtokos vezetése alatt a menethez csatlakozott. Déli 2 órakor Nagyvárad város területének határához érve, Felségeik egy gazdagon ékített diadalívnél a II.-Ürögd felé vezető országút magaslatán beláthatlan néptömeg által fogadtatattak. A város minden korú és állású lakosai, valamint a közelebbi és távolabbi helyekről a legmagasb vár megérkezésére ide sietett falusi nép tolongott azon helyhez, hol a legmagasb menet a város területét érinté, és a hivatalos elfogadásra hivatottak össze voltak gyűlve. A városi közönség nevében, mely a községi és városi tanács és a papság által volt képviselve. Toperczer Jenő polgármester ur volt szerencsés a Felséges Császárnak Nagy-Várad városa legalázatosabb hű hódolatát lábaihoz tehetni, melyet Ő cs. k. Apostoli Felsége lejkegyelmesebben fogadott. Nagy-Várad, Arad és Szathmár városok részéről lovas polgárok a legmagasb vendégek kíséretét képezve követték a menetet a r. kath. püspök Szaniszló ur palotájában elkészített legmagasb szállásig. Mindenek felett kitűnt Szathmár megyének nagyszámú, felette ízlésteljes és költséges — tökéletesen egyforma egyenruházatban—kitünő lovakon megjelent nemes bandériuma, mely Ő Felségeiket Nagyváradom mulatásuk alatt is szerencsés volt folyvást kisérhetni. Az egész vonal, melyen keresztül Ő Felségeik bevonulásukat tették, a nagy német utcza, nagyszerű diadalkapu által díszítve, a szt. László piacz és a főutcza ünnepi díszben pompáztak, és az iskolai ifjúság czéhek s testületek soraival voltak szegélyezve. Az irgalmas barátok zárdája és az olaszi plébániatemplom közt egy ünnepileg díszített diadalkapunál az izraelita vallásközség állt, hogy Ő cs. k. Felségeiknek tiszteletteljesen hódoljon. A püspöki residentia mint Ő Felségeik legmagasb szállása előtt a főtisztelendő papság s a polgári és katonai tekintélyek várták a szeretett Császári Pár érkezését, s ugyanott egy tisztelgő század is föl volt állítva. Közvetlenül a legmagasb megérkezés után a cs. k. Apostoli Felségeik a róm. kath. székesegyházba mentek, s a bevégzett ünnepélyességek után termeikbe vonultak vissza. 3 órakor az összes hatóságok és testületek, továbbá a számosan jelen volt magas és földbirtokos nemesség tagjai, a róm. kath. görög kath., valamint evang. papság, városi tanács stb. lőnek bemutatva. Szaniszló püspöke cs. k. Felségeiket a nagyváradi közigazgatási terület összes lakossága nevében a tántorithatlan hűség és engedelmesség kifejezésével üdvözölte. Ő Felsége e hódolatot legkegyelmesebben elfogadni méltóztatott. A szomszéd Erdély Nagyfejedelemség nagyszámmal képviselt küldöttsége, mely a legmagasb Vendégek óhajtott érkezését Nagyváradon várta, hogy e koronaország összes lakossága legöszintébb lojalitásának érzelmeit . Felségeik lábaihoz tegye, Erdélyország kormányzója herczeg Schwarzenberg Károly altb. ur által jön bemutatva. Császár Ő Felsége a kormányzó ur szónoklatára kegyteljes szavakban fejezte ki e tántoríthatlan loyalitás nyilatkozata feletti legmagasb megelégedését és bemutattatá magának a küldöttség tagjait. A magas és földbirtokos nemesség urhölgyei szerencsések voltak Császárné Ő Felségének hódolatukat személyesen bemutatni. 6 órakor nagy udvari ebéd vot, melyre a hatóságok, a főtiszt, papság, és a méltóságok főbbjein kívül számos tisztesbek és urhölgyek is hivatalosak voltak. Estre a város ünnepélyesen ki volt világítva. Eleinte fájdalom a bekövetkezett eső és az erősebb légmozgás nem kedvezett a világításnak. Midőn azonban Ő csa k. Felségeik legmagasb kíséretükkel a városon keresztül körjáratukra indultak, a szél elállt és az ünnepélyes világítás késő éjjelig tartott, s az utczákon tolongó néptömeg örömdús látványt nyújtott. Azon pillanatban, midőn Ő Felségeik a püspöki residentiából a világítás megszemlélésére indultak, innen a megyei kórházig terjedő tér az egyes fák közt felállított világítási tárgyakkal együtt bengáli tűzfényben égett. A Kálvária hegyén ez óriási betűk ragyogtak F. J. E. — A legmagasb Pár által a lakosság roppant tolongása s viharszerű riadala közt meglátogatott utczák és terek, valamint minden többi városrész ünnepi díszben pompázott. Számos transparentek, léggömbök s más ilynemű világítási tárgyak túlragyogták az ezer meg ezer kivilágított ablakokat. Számos más közs. magánépületek mellett, különösen a városi tanácsház, Erdélyi görög-katholikus püspök palotája, a casino, a Körös hídja stb. tűntek ki. Máj. 27-kén reggel a nagyváradi helyőrség fölött tartatni szándéklott szemlének a közbejött eső miatt el kelle maradnia. 9 órakor a tiszai vaspálya udvarának ünnepélyes alapkőletétele s fölszentelése . Felségeik legmagasabb jelenlétében s ezen pálya számos alapitói s részesei s számos meghívott vendégek jelenlétében Szaniszló r.kath. püspök ur által végrehajtatott. Később Ő Felségeik az itteni hatóságokat s hivatalokat, valamint egyéb intézeteket is megszemlélni méltóztattak. Először 10 órakor Ő Felsége a Császár a görög-kath. székestemplomot látogatá meg, hol ő Felsége a görög-kath. érsek ur Sterka- Szulutz által, a n. váradi görög-kath. püspök Erdélyi s több mások segédlete mellett fogadtatott s beszéddel Üdvözöltetett. Erre Ő cs. k. Apostoli Felsége a várkastélyt s az összes hatóságokat s hivatalokat , a helytartósági osztályt, az országos főtörvényszéket, az országos pénzügyigazgatóságot, az országos törvényszéket a fogházakkal, a megyei kórházat a katonai kórházat s Orosz tudor szemgyógyintézetét látogatta meg. Ő Felsége a Császárné az Orsolya-szüzek zárdáját, a bölcsödét s a kisdedóvodát szerencsésité látogatásával. Déli 2 órakor Ő Felsége audientiákat adni, s a nagy számmal összegyűlt kérvényezőket szokott kegy- s leereszkedéssel fogadni méltóztatott. Erre délutáni 4 óra felé Ő cs. k. A p os toi Felségeik, a Fenséges Főherczeg Főkormányzó ur kíséretében, s fényes környezet által követve, a város által egy mezőn rendezett, s több ezrek által megkeresett népünnepet látogatták meg. Magas emelvényekről hordókból folyó bor, a nyárson sülő ökör, mely még kevéssel előbb aranyozott szarvakkal, s szalagokkal diszitve közszemlélés végett körülvezettetett, közelről s távolról jött számtalan czigány-bandák, táncz s zene, — semmi sem hiányzott, mi ezen vidékeken egy népünnepet élénkké tehet. A nép, a közigazgatás minden részeiben lakó legkülönbözőbb nemzetiségekből összeállítva, a legmagasabb udvar, s az előkelőbb rangú számos vendégek s nézők számára felállított, zászlókkal ünnepiesen díszített s födött páholy előtt csoportozott össze, s ott különböző nemzeti tánczait adá elő. Ha a tolongás már előbb is roppant, s az öröm Ő cs. k. Apostoli Felségeik üdvözlésekor meleg s szives volt, mindkettő a lelkesülésnek oly fokára emelkedett, mit csak megélni, de leírni nem lehet, — midőn Ő cs. k. Felségeik a páholyokból leszállani, s a kedvre derült nép közé menni méltóztattak. Valódi örömvihar tört ki.—Azon it, melyre Ő Felségeik léptek, a boldog alattvalók által virágokkal hintetett be; a kinek nem volt virága , s ki nem volt képes azon perczben, a gyermeki önkénytes hódolatnak ezen adományát az Uralkodópárnak átnyújtani a buján benőtt mezőről gyepet tépett föl, s azt Ő Felségeik lábai alá hinté. Ő Felségeik hoszszasabb ideig, méltóztattak az ünnepélyen mulatni; s miután mindent megszemléltek, a nép Üdvkiáltásai köztél városon át legmagasabb szállásukra menni méltóztatttai,hol 6 órakor nagy udvari ebéd volt. Este a városi község által, a városház helyiségeiben, fényes halász-tánczvigalom rendeztetett, melyre több mint 3.000 jegy osztatott ki, s melyet Ő Felségeik a Fenséges Főherczeg Főkormányzóval együtt, jelenlétükkel megtisztelni, s ott félóráig mulatni méltóztattak. A legmagasb vendégeknek Nagyváradon mulatása alatt, a Császárné Ő Felségének, a közigazgatási terület különböző városai által készített diszajándékok legalázatosabban átnyujtottak, s legkegyelmesebben elfogadtattak; még pedig Arad városa által egy szépen kidolgozott szenteltviztartó, lapis lazuliból; — Nagyvárad községe által egy imazsámoly-szönyeg, — s a szathmári bányavárosok által egy nagybecsű érczkőgyüjtemény stb. Debreczen és a tiszai vasat. II. Hol keresheti e város jövendő el ömenetelének eszközeit, G. K. Ugyanezen lapok hasábjain egykor azon eszmét pengettük, miszerint a debreczen-nagyváradi TUDOMÁNY, IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. TÖRVÉNYKEZÉSI TÁRCZA. Párviadali vádeset. A pesti orsz. törvényszék előtt. E párviadali vádesetben, mely Ny. Józsa helybeli ügyvédre s mint segédekre U. I. s gróf R. Pálra vonatkozván máj. 30-án végtárgyalása után eldöntetett s melynek lényegesb átnézetét s történetét legutóbbi számunkban közlöttük, a részletek mind a bizonyításra, mind a védelemre s ítéletre nézve következőkben állanak. Jelen esetben sem a tény elkövetése , sem az alanyi tényálladék nem igényelt mélyebb kutatást vagy nehéz bebizonyítást, mert a vádlottak nyíltan s férfiasan bevalták a párviadali ténynek általuki elkövetését. És ez tudniillik a tény elkövetésének bizonyossága itt eldöntő szempont volt a bűnösség kimondására s az ítélethozatalra törvényeink értelmében. Némely törvényhozások a párviadalt csak akkor vonják a büntető törvények alá , ha abból valamely sérelem következett, magát a párviadal létesítését nem kívánván fenyítetni. Ellenben mások már magát a párviadal tényét is büntetik, habár épen semmi testi sértés sem volt is azzal összekötve. Ez a régi jogiskola nézete, mely szerint, daczára az átalános erkölcsi érzületnek a párviadali életvesztések a közönséges gyilkossági bűnesetek közé voltak sorolandók és a segédek mint bűnrészesek szinte szigorúan fenyítendők. És törvényünk a főelvben az utóbbi nézetet szentesítette, a párviadalt büntetés alá vonván habár megsebzés nem történt is. Azért jelen esetben a vizsgálati bizonyítás fő fontossága azon kérdésekre szorítkozott, hogy a párviadal mily következményeket vont maga után, hogy az egyik vívónak az elhúnyt N-nek halála s a párviadal között mily ok- szerű összeköttetés volt s másrészt hogy a vádolt Ny. J. és a segédek mily beszámítás alá jöttek. És e kérdések eldöntésére nézve a szakértők s tanúknak vallomásai voltak eldöntők. Az első szakértő Tormai városi főorvos véleménye az volt, hogy azon sebek, melyeket a boldogult NI. a párviadalban kapott, oly csekélyek voltak, hogy azok semmi tekintetben sem idézhették elő bekövetkezett halálát; hogy azon sebek oly könnyük valának, hogy orvosi segély mellett néhány kevés nap alatt begyógyíthatók voltak, mit a következés igazolt, mert negyed napra sebei már behegedtek. Hanem bekövetkezett halálának egyedüli oka s forrása az orbáncz (Rothlauf) volt, mely azon időtájban Pesten járványos bajt képezett s mely a párviadal után nehány napra N. testén is kiütödött. Azonban ezen orbáncz előidézésére szinte semmi befolyással sem voltak a sebek, mert az orbáncz ezektől egészen távol helyen ütött ki és mert az orbáncz egyiránt uralkodott a nem sebesültek közt úgy mint a sebesültek közt. E szerint véleménye az, hogy a bekövetkezett halál s a kapott sebek között semmi okszerű összeköttetés sem létezett, és másrészt az orbáncz, mely halálát előidéző, és a sebek között szinte semmi összeköttetés sem volt. Kimondá a hozzá tett kérdésre azt is, hogy N.nek sebei nem voltak oly súlyosak, hogy azokból örökös sintődés, gyógyíthatlan betegség, helyreállithatlan elmerongálás, hivatásával örökös tehetetlenség s a b. törv. 156. §.ban elősorolt más súlyosító körülmények eredhettek volna, melyek a 160. §. szerint 5 — 10 évi börtönsulyosbitást vonhatának magok után. — Az államügyészség, mely ez ügynek nemcsak jogi, hanem szakértői nem csekély fáradsággal s búvárkodással párosult tanulmányozásának is világos jeleit adá, az orbáncznak egy különös, szakértőktől megkülönböztetett nemére hivatkozván, még azon kérdést tevő,hogy az orbáncz a sebekből nem származhatott-e úgy, hogy azoktól távolabb helyen fjződhetett ki, mint némely orvosok állítják. Erre a kihallgatott szakértő határozottan s egész bizonyossággal állítá, hogy különösen az eddigi szerzett tapasztalatok nyomán az orbáncz a sebektől távoli helyen nem fejlődhet ki, ha azokból veszi eredetét. A másik szakértő orvos ezzel teljesen öszhangzó véleményt nyilvánított, hogy t. i. a vett sebek s bekövetkezett halál között semmi okszerű eszköztetés sem volt; hogy a halál okát az orbán ezképezé; és hogy ez orbánt és a sebek között szinte legkisebb összeköttetés sem létezett. Az államügyészség fentebbi kérdésére szinte azon feleletet ad, hogy a sebből eredt orbáncz a sebtől távoli helyen nem fejlődhet ki. E vélemények súlyát s fontosságát még jobban emelé az, hogy a megkérdezett pesti egyetem orvosi kara azokkal szinte tökéletesen öszhangzó véleményt adott, a halál okát egyedül a párviadali sebektől teljesen független orbánczban, s reá bekövetkezett üszöködésben találván, előmozdítóul az elhunyt vérvegyülete is járulván. — Ezeken kívül még egy orvos hallgattatott ki, t. i. L. , ki az elhunytat betegségében gyógyitá. Ennek véleménye is az előbbieken alapult, kiemelvén az orbáncz kifejlődésére nézve azon körülményt, miképp rendesen hideg fürdőt szokván használni, ezt az orvos világos tilalmának ellenére is téve akkor, midőn sebei behegedésének kezdetén testén vörösfolt ütödött ki, s neki nyugtalan lázas ést okozott, e hideg vízmosás folytán a legerősb orbánct fejlesztetvén ki. Mindezekből világosan jön bebizonyulva, hogy a párviadalból csak igen csekély — néhány nap alatt könnyen begyógyítható s valóban behegedni is kezdett sebek eredtek, s hogy a bekövetkezett halál a párviadalból legtávolabbról sem eredeti. A beszámítás fokozatára, minőségére nézve nagyfontosságuak voltak a többi vallomások. Nevezetesen az egyik segédé U. I.-re, ki a boldogult N.-nek sógora, annak nővérét bírván nőül. Ez határozottan valló, mikép az Európa szállodában az összeütközésre Ny. Józsa semmi alkalmat sem adott; hogy N. volt a sértegető s Ny. a sértett fél; hogy Ny. Józsa mégis különösen mérsékelten viselé magát; hogy N. igen ingerült volt s csakugyan felpofozással fenyegeté Ny. Józsát, míg ez többel nem viszonzá, mint azon szavaival, hogy pofozza fel kocsiját, s nem engem ; továbbá hogy N. hívta ki Ny. Józsát, tehát hogy utóbbi volt a kihívott; hogy ez ügyben másnap személyesen meglátogatván Ny. Józsát, ez világosan úgy nyilatkozott, hogy kész a kibékülésre s a párviadallal felhagyásra , hogy ő mint sógora, kinek köztudomásilag legtöbb erkölcsi befolyása volt az elhunytra, mindent elkövetett, hogy N.-t lebeszélje a párviadali szándékról, elébe adván annak alaptalanságát, s kibivó sértegető szavait stb. Ez okból U. I. saját vallomása szerint a párviadali fegyvereket sem akarta előszerezni s nem is szerzé elő, úgy hogy azokat sógora az elhunyt N. maga szerzé meg, csak a segédek kardjainak előállítását bízván ellenfelére Ny. Józsára, ki azokat W. pesti iparostól ki is bérelte. N. azonban e kibékitési tanácsokra semmit sem hallgatott s azért a párviadal helyén csakugyan meg is jelentek. Itt mind ő, mind segédtársa gr. R. Pál meguyiták kibékitési kisérteteket, Ny. Józsa a kibékülésre határozottan késznek nyilatkozván. Azonban N. a helyszínen is következetes maradt, sőt azt mondá, hogy ha Ny. J. térdre esik is előtte s úgy kéri is, mégsem enged meg neki. A párviadal lefolyására nézve pedig U. I. azt vallá, hogy Ny. J. megengedé, hogy ellenfele N. szemüveggel vívhasson, mi köztudomás szerint a másik fél helyzetét felette nehézzé teszi, s hogy bár ők mint segédek ellenzék, Ny. Józsának túlságos engedékenysége folytán N. csakugyan szemüveggel vívott. Vallá továbbá, hogy először Ny. Józsa kapván mellén sebet, erre ők mint segédek megálljt kiáltottak .