Pesti Napló, 1860. november (11. évfolyam, 3219-3243. szám)
1860-11-01 / 3219. szám
254—3219. d1-ik évifolyam Szerkesztési iroda: Szép-utcza 1-10 szám 1-iő emelet E lap szellemi részét illető mind a köz- Kiadó-hivatal: remény a szerkesztőséghez intézendő. . . , , Ferencziek terén 7-dik szám földszint Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. 1860. Csütörtök nov. 1. VIDÉKRE, postán Félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért. Előfizetési föltételek: rXiSiKim, naznoz norava, Félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. ill.. 6 hasábos petit-sor 1-szeri hirdetésnél 7 ujkr. Bélyegdy nirveiBenyek uljl külön 30 ujkr. Magánvita 4 hasábos petit-sor 25 ujkr. Fölhivás. A vas megyei gazdasági egylet, felsőbb helyről nyert engedélynél fogva, a jövő tavaszszal rendezendő eke-varseny tárgyában, f. évi november 22-kén reggeli 9 órakor Kis-Czellben közgyűlést tartandván, — erre az egyleti tagok tiszteletteljesen meghivatnak. Szombathely, október 26-kán 1860. Az ideiglenes választmány utasításából : . Horvát Boldizsár Szelestey László, ideiglenes titkárok. Barsmegyei gazdasági egyesület. A barsmegyei gazdasági egylet választmányig kidolgozott s fölterjesztett alapszabályai legfelsőbb helyen megerősittetvén, van szerencsém a barsmegyei t. ez. gazdaközönséget s érdekelteket folyó 1860. év november 11 ik napján reggeli 10 órakor, Léván a kaszinó-egylet teremeiben tartandó alakulási közgyűlésre — mely alkalommal a még eddig alá nem irt részt venni szándékozók számára az aláírási ivek megnyittatnak — teljes tisztelettel meghívni. Léván, október 28-án 1860. Gróf Hunyady László s. k. ideigl. választmányi elnök. BÉCSI BÖRZE október 30-án, 1860. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. Am Adott Tar-Államadósság. 4r tott ár 5%-os ostrák értékben .... 100 frt 61.50 62 . 5%-os nemzeti kölcsön .... 100 frt 75.60 75.70 5%-os metalliques...........................100 frt 64 60 64 80 47,7,18 , 100 frt 58.25 68.75 Földtehermentesítésiek. 5*/0 pa 1 magyarországi .... 100 frt 67 - 68 — 5% os bánsági, horvát és szláv . . 100 frt 65.— 65.50 5°/o OS erdélyi ....... 100 frt 64.— 66.— 1Velenczei kölcsön 1858 5% . . . 100 frt 79.76 80.25 Záloglevelek. A n. bank 6 év. 5°/0-os . . . 100 ft pp. 99.— 99.50 . „ „ 10 év. 5%-os. . . . 100 ft pp. 97.- 97.50 . . sorsolh. 5*/. .... 1O0 ft pp. 88.— 88 SO . „ 12 hó 5%.......................100 ft pp. 100 — A n. bank sors. 5% .... 100 ft a. é. 84.— 84.50 A gallicziai föld. hitelintéz. 4%%-os 100 ft pp. 88.— 85.— Adott Tatár tott ár Sorsjegyek. 1839-diki sorsolással...........................100 frt 123.- 124.— 1854-diki „ 100 frt 89.- 89.50 1860 diki „ 100 frt 88.- 88.50 Comp-rentpapirok 42 ausztriai lira. . . 16.— 16.60 A hitelintézeti darabja . . . 100 ft a.é. 103.75 104 25 Trieszti db.............................100 ft pp. 109.— 111.— Dunagőzhajóz. társ. darabja . . 100 ft pp. 93.— 94.— Budai városközség db . . . 40 ft a. é. 38.— 38.50 Eszterházy.....................................40 ft pp. 83. 84.— Salm ...........................................40 ft pp. 36.60 37.— Pálffy...........................................40 ft pp. 85.— 35.50 Clary...........................................40 ft pp. 85.50 36 — St. Genois . 40 ft pp. 85.60 86.— WindischgrBtz................................20 ft pp. 23.— 23 50 Waldstein.....................................20 ft pp. 25.50 26.— Keglevich......................................10 ft pp. 18.50 14.— Adott iar- Elsőbbségi kötvények. tott & Államvasp..................................... 500 frank 134.— 134.5( Lombard-velenczei .... 500 frank 131.50 132.— Duna-gőzhajózási társulat 100 ft pp. 92.— 93.— Osztrák Llgod............................100 ft pp. Részvények. Nemzeti bank (ex div.)..................................718.— 751.— Hitelintézet 200 frt .... ... 168 -80 169.— Alsó-ausztriai esc. bank 500 frt ... 540.— 642.— Duna-gőzhajózási társulat 500 ft pp. . . 400.— 401.— Trieszti Lloyd 2-ik kibocsátás 500 ft pp. . . 160.— 180.— Budapesti lánczhid 500 ft pp.......................... 360.— 870.— Éjszaki vasút............................................ 1832— 1834— Ausztráliam vaspálya................................. 256.50 257.— Nyugati vasút................................. . 178.179 — Pardubitzi vasút .......................................Hl.— 112.— Tiszai vasút.................................................. 147.— 147.— Déli vaspálya 60*, (ex div.)......................144.— 145.— Károly Lajos vaspálya (ex div.) .... 149.— 149 50 Graz-Köflachi............................................ 100.105.Adott Tatár tott ár II. Szombati 1-ik kibocsátás..................... 20.— 22.— N. Szombati 2-ik kibocsátás..................... 60.— 65.— Váltók (devisek). Három hónapra. Amsterdam 100 holl. frt (86 ft 52 kr a. é.) 8*/. —.— —.— Augsburg 100 d. német firt (85 ft 90 */, kr) 3 */. „ 113 25 113.40 Berlin 100 tallér (150 frt ausztr. értékb.) 4 „ —.— —.— M. Frankfurt 100 d. ném. frt (85ft 90'/, kr) 3 „ 113.40 113.60 Hamburg 100márk-bankófrt(75ft85kr)2V, » ICO. - 1()0 10 London 10 font sterling. (100 ft 23 V, kr) 4% „ 132.35 132.45 Páris 100frank(40 ft 50 kr ausztriai ért) 3‘/, „ 52.60 62.70 Pénznemek. Korona...................................... 18.80 —.— Császári arany...........................................6.33 — .— Reczés arany ...........................................6.32 —.— Napoleons d’or................................................10.60 —.— Orosz imperiale........................................... 10 90 —.— Ezüst............................................................ 82 90 —.— A nemzeti kölcsön papír szelvényei . 82.90 —.— Gazdasági és kereskedelmi szemle. A pesti gabonacsarnok jegyzőkönyvi árjegyzéke: a bánsági búza (83—85 fontos) 5 frt — kr — 5 ft 20 kr; uj (---------) — ft — kr-------ft — kr; tiszai ó (83—85) 5 frt — kr — 5 ft 20 kr; tiszai ui (---------) — ft — kr-------ft — kr; bácskai ó (---------) — frt — kr —ft — kr; uj (82—83) 4 frt 75 kr — 4 frt 90 kr; fehérmegyei uj (83—85) 5 ft 25 kr — 5 ft 50 kr; fehérmó (----------) — ft — kr — — frt — kr; kétszeres ó (77—79) 3 ft 60 kr — 8 frt 80 kr; rozsó (75-78) 3 frt 50 kr — 3 frt 80 kr; uj (75 — 77) 3 frt 60 kr — 3 frt 85 kr ; uj árpa (67 - 70) 3 frt — kr - 3 ft 30 kr; 6 zab (46—47) 1 frt 85 kr — 1 frt 90 kr; uj zab (45—46) 1 forint 80 kr — 1 ft 85 kr; tengeri ó 3 ft 10 kr—3 ft 35 kr; uj — ft — kr — — ft — kr; köles 2 frt 70 kr — 3 ft 20 kr. Bab 4 ft 25 kr —• 4 ft 50 kr. Repcze 6 frt 30 kr — 6 frt 60 kr. Mind bécsi mérőnkint és ausztriai értékben. Piaczi árak Pesten, okt. 27. Alsó-ausztriai mérő ausztr. ért. Legjobb búza 5 frt 32 kr, közép 5 frt 4 kr, legalsóbb 4 frt 76 kr, legjobb rozs 3 frt 64 kr, közép 3 frt 50 kr, legalsóbb 3 frt 36 kr, legjobb árpa 2 ft 52 kr, közép 2 ft 38 kr, legalsóbb 2 ft 24 kr, legjobb zab 1 frt 82 kr, közép 1 frt 75 kr, legalsóbb 1 frt 68 kr, legjobb kukorica 2 frt 80 kr, közép frt 52 kr, legalsóbb 2 frt 3 kr. — Faépület-gyár Pesten. (Neuschloss testvérek vállalata.) Csak mint a főváros egyik érdekes látnivalója is, említést érdemel e gyár. Annál inkább figyelemre méltó, mint olyan, mely gazdaközönségünket anyagilag is érdekli. — Nem akarjuk közönségünket minden áron rábeszélni, hogy igénybe vegye , jól tudván, hogy a gyakorlat mezején nagyon óvatosaknak kell lennünk. Mi csak figyelmet akarunk ébreszteni iránta, a gazda majd saját szemeivel győződhetik meg, mennyiben felel meg e gyár szükségeinek. E szempontból igtatunk ide a „Budapesti Hírlapból egy ismertető czikket. Ezen gyár legtöbbnyire faépületi tárgyakat állít elő mezőgazdasági czélokra s miután a nyilvánságig kitűnt, hogy a fa mindenekelőtt a földmivelés faanyagszerének tekintendő, ennélfogva ezen gyár vezetése az ilynemű szükségletek pontos ismeretével és annyi tervet mint tökéletes plasztikai mintákat dolgozott ki, melyek e téren minden követelménynek megfelelnek. S valóban ezen törmelékek mindegyikén meglátszik, hogy e gyár ügyvezetése megismerkedni igyekezett ez országgal s lakóival. A különböző gazdasági épületek ennek folytán előterjesztett, vagy létező vázlatok szerint ácsoltatnak s építtetnek föl, milyenek: családi lakók, mindennemű istállók, fészerek és csűrök. Bármily sajátságosak is ezen épületek (a minták mutatják ezt), mégis az egyszerű ész is képes magának azok után helyes fogalmat az ily épületekről képezni, valamint hogy a legkülönbözőbb terveken, melyek fönnforognak, a homlokzaton kívül az oldal és átmetszeti képletek is láthatók s ezen egyszerű épületeket minden körülmény és halogatás nélkül a szükséges mérvnagyság megnevezése után még posta útján is megrendelhetni, mi mellett a helyszínen leendő fölállíttatásukhoz épen nem kell valamely Archimedes, hanem közönséges munkások elégségesek. A Neuschloss féle faműgyár oly higgadt erőkkel rendelkezik a faépítészet dolgában, hogy némely ily építményeinek szépségéről még távolról megközelítő fogalmat sem képezhetünk magunknak, s gyakran a 14 és 16-ik századi éjszaknémetországi úgynevezett német farenaissance-aival hasonlíthatnók azokat össze. Ez áll épen úgy a nagyobb és fényesebb faépítkezésekről, mint villák, svájczi házakról stb. mint a közönséges épületekről, vagy darabszám szerinti egyes tárgyakról : ajtók, ablakok stb. Ami ezeken, hasonlítva a régi kor érzetteljesen dolgozott faépületeivel, könnyedség és különféleség, valamint díszfaragványok tekintetében hiányzik, azt itt pótolják a gépekkel előállított oszlopzatok s párkányzatok, melyek kézzel nem utánozható correct tisztasággal készíttetnek. Ezen gyár a gazdasági épületek előállításán kívül még mindennemű berendezési-s hásiszerek készítésével, s főleg az ácsok, épület- és bútoros asztalosok, aranyozók stb. számára szükséges élőmunkákkal foglalkozik, mi a kisebb iparokra nézve bizonyosan nem csekély előny. Nem csak azok, kik a magyarországi falvakkal, pusztákkal és tanyákkal s azok szokásai, szükségei és gyámoltalanságával ismeretesek, fogják ezen gyár készítményeit üdvözölni, hanem azok is, akik az építészetek egyedáruságát, ennek körülményességét s részben méltánytalanságát ismerik. Ezen telep oly szabatosan van berendezve, hogy a fölnevezett tárgyakhoz maguk az alkatrések is mind elkészíthetők a gyárban. A gyár nagyszerű helyiségeiben egy gőzgépet s három mozdonyt találtunk, melyek 3 kör-, egy kanyarós és 3 törzsvágó fűrészt, 2 gyalu- és 2 léczgyalu gőzgépet jó haszonnal foglalkoztatnak. Továbbá találtunk itt jeles rajzolókat és gépészeket és több mint száz munkást. A legnagyobb s legnagyszerűbb munkásságot egy nem rég megindított rács- vagy törzsökvágó fűrész 16 lemezzel fejt ki. Ezen jeles készület, melyet a gyár mérnöke talált föl s Ganz A. budai gépműhelyében készíttetek , egymagára képes egy egész erdőt deszkává változtatni. A gyárhelyiség és a faragó hely Pesten (felső-dunasor 51. és 52-ik bz.) a Duna és vasút közvetlen közelsége által igen kedvezőleg fekksznek, s különösen dicséretes említést érdemel az ügylet jó vezetése a szerződtetett hazai mérnök Petrován úr által, aki kitűnő gyakorlati ismeretekkel bír e téren és igen ügyes. Az eddigi üzlet nevezett ágai azonban még sokkal nagyobb kiterjedést fognak nyerni, miután a gazdasági épületek számára a megkivántató elek szerint: tetőket, padlatokat, valamint a megkivántató számhoz képest ajtókat, ablakokat, kerítéseket és karfákat mindjárt készen lehetene kapni valamelyik áruhelyen. Egy e gyártmányokkal rokon tárgyat képez a Fellaerm ayer-féle telep gazdasági épületek befedésére. A gazdasági és földmiveléshez tartozó épületek tetői, melyekben nyerstermény, gabna vagy gőböly s több efféle érte elhelyeztetik, ma már sem olcsó szalmafedéllel, de még sem drága cserép, pala vagy érczfedéllel láttatnak el Sokszorosan be van bizonyítva, hogy Felbermayer Ágoston szabadalmazott gyárának (sörházutcza Pesteo) vízmentes szövetei és ponyvái oly anyagot szolgáltatnak tetőkre, mely ép oly előnyös mint czélszerű. Népgazdasági érdekben a kevesbbé jártasokat figyelmeztetnünk kell, hogy az említett ponyvákkal a tetőzés légmentes vastagsága által oly jól záródik, hogy ha idő ven a padlásablakok , egyéb nyílások bezárására, a netalán támadt tüzet tökéletesen el lehet fojtani. Továbbá az ilyen lészfedési modor mindenféle fatetők közt csak könnyű s így olcsóbb faszerkezetet kíván, miután a tető igen lapos lehet és az említett előnyökön kívül még igen csinos kinézést is ad az egésznek. Miután e jeles és különösen Angliában használatban levő anyagszer tökéletesen vízhatlan, még nagy ponyvák alakjában is akár ideiglenes, akár állandó használatra igen jó oltalmat nyújt, például: gabnabegyűjtéskor a szabadban, mint pedig főképen a gazdasági eszközök és gazdasági gépek betakarására használva. A sokfélekép használható Felbermayer-féle gyártmányt tehát ezúttal nem mellőzhettük, sőt ismételve ajánlanunk kell. K. F. ----------------, PEST, október 31. (Fk.) Akik azt állítják, miszerint Magyarországnak oka van „teljesen megelégedve“ lenni és hogy a „hálátlanság“ szemrehányását vonná magára, ha még többet várna vagy — horribile dictu! — még kivárna is, azok elé egy kérdést bátorkodnánk terjeszteni. Honnan van az, hogy a hazai sajtóban, mely a politikai életnek hévmérője, még nyoma sem látszik a megváltozott helyzetnek, hogy még árnyéka sem tért vissza azon elevenségnek, mely hajdan e téren uralkodott, hogy még mindig csak hárman négyen vagyunk, kik fölszólalunk, míg kiki tudja, hogy hazánkban egy kis ármádiát lehetne összeállítani azokból, akik ügyesen forgatják a tollat és a kellő ismeretekkel is bírnak közügyeink vitatására? Honnan van az, hogy még az a kevés szó is, ki a letelt évtized alatt sem riadt vissza a hirlapírás sisyphusi munkájától , hogy ezek még most is a régi óvatosságot folytatják, a tojástánczot, és tíz szó közöl kilenczet visszafojtanak, a tizediket pedig csakis oly halkan merik kimondani, mintha azt akarnák, hogy mennél kevesebben hallják ?! Az ok igen egyszerűen az, hogy a sajtó még mindig a régi tövény alatt vagy helyesebben a törvényen kívül áll. Ezen mostani sajtótörvényt, nevezetesen annak famájus 22. czikkét már a minap volt szerencsénk jellemezni és ezen Damoceskard még most is úgy lóg fejünk fölött, mint néhány héttel ezelőtt. Az igaz, hogy ennek a sajtótörvénynek is volt a maga jó oldala, t. i., hogy mind az író, mind az olvasó ügyességét fokoztatta. Az író megtanulta azt a mesterséget : ángyomasszonyomról szólni akként, hogy kiki megértette,miszerint tulajdonképen hugomaszszonyomról volt szó; az olvasó pedig megtanulta a sorok közt olvasni és a látszólag legártatlanabb megjegyzésre mosolyra nyíltak ajkai, az ajkak közt pedig — előbb óvatosan körülpillantva — azt mormogta: aha, értem, értem! A legközelebb fekvő ügyekről egyenesen soha nem szólni, azonban — távolabbak fölötti vita ürügye alatt — közvetve mindig amazokat is bolygatni, ez azon mesterség, melyet tíz év óta gyakorolnunk kellett. Hanem ennek a mesterségnek is vannak ám határai. Ezen mesterséggel valamely ügyet népszerűtleníthetni, ezzel le lehet rontani, de építeni és egy új rendszert népszerűsíteni — nem l Hypositio hatásra, az alkotásra és népszerűsítésre mindenek előtt szabadság kell, tökéletes szabadság, mely legfölebb egy szabatos világos törvény által korlátoltatik. A kérdés mármost az: kívánják-e azon férfiak, kik most az ügyek élére álltak, a sajtó pozitív gyámolítását vagy azt hiszik-e, hogy e nélkül is ellehetni? Az utóbbi esetben nincs mit mondanunk . — ez esetben újra el fogunk némulni, vagy ismét azon félszavakra szorítkozni, mikkel báró Bach e excellentiájának kormányát kísértük. Ha pedig tettleges gyámolításunkról van szó, ebbeli működésünkre szilárd alapot, szabatos törvényt kívánunk, oly törvényt, mely nem csak azt teszi lehetségessé, hogy a kormány minden intézkedését diadali himnuszokkal fogadjuk és a bölcseség ne továbbjának hirdessük, hanem mely arra is képesít, hogy eltérő nézeteinket teljesen, őszintén és a lap tételének kockáztatása nélkül mondhassuk ki, hogy ne legyünk kénytelenek mindig sordinákat föltenni, valahányszor a kormány valamely intézkedését megtámadjuk, míg fortissimót játszhatunk, ha dicsérjük. Milyen legyen ezen törvény ? erről alig lehet kétség. A magyar szó, ha általában valamit kívánnia szabad, ha nem kell némán megnyugodnia a lett dolgokban, csak azt kívánhatja, ami az anyatejjel beszivott alkotmányos gondolkozásmóddal megfér, tehát csak oly törvényt, mely a koronás fejedelem jóváhagyásával országgyűlés útján hozatott. A sajtó azon szerencsés helyzetben van, hogy ily törvény máris készen létezik — az 1847/iki sajtótörvény. Ennek visszaállítása az, amit az összes magyar irodalom egyhangúlag sürget, ez az, melynek új országgyűlés életbeléptéig, illetőleg az alkotmányos utáni revisioig hatályba kell lépnie. Nem hiszszük, hogy ezen törvény helyreállítása valami nehézséggel járhatna vagy sok időt igényelne, miután a cautio rendszerét a magyar törvény is elfogadta. De ha szintén előttünk ismeretlen nehézség akadályozná ama törvény tüsténti jogana- A mai szent ünnep miatt lapunk közelebbi száma szombaton jelenik meg, Pénzügyi szemle. (Távirati tudósítás a bécsi börzéről, okt 31-én.) PÁRIS, okt. 30. Zárlat: 3 petes rente 69 (emelk. 15 cent.); 401 petes rente 95,50 (csökk. 30 cent.); crédit mobilier 710 (emelk. 8 frank); osztr. államv. 486 (emelk. 1 frank); lomb. vasút 482 (nem vált.). — Hamis 100 frtos bankjegyek. A Tirolban közelebbről forgalomba jött s az ottani helytartóság által kihirdetett hamis százasok így hatnak le. A két alak rajza meglehetős durva; a szellemektől a néző balkeze felől eső arabs szám 0 és a jobbra eső latin currens betű D. Series-jegyei Ff, Fj, FJ, series számai pedig 18760, 327877, 3273, számjegyük 44 vagy 22 D betű, Q vagy U stb. A D betű egészen bal felé hajlik, az V betű jobb felé esik, a mérleg fölötti apró sorok alig olvashatók és ily onchographtiai hibák fordulnak elő bennük : „Nachnachung, österrächischen, lebenlangliche Karker.“ Az „Oest. Waehr.“ vörös betűk egyenetlen állásúak, az utóbbi betűk sokkal nagyobbak az elsőnél, s különösen az aránytalanul kicsiny, és magasra van taszítva. A balfelöli alak alatt a bankjegy alsó szöglete fele a papír vízirányosan menő vörös és függőlegesen menő fekete csikókkal van bepiszkolva. Hasonlókép azon dátum alatt és fölött: „Wien den 1. März 1858“ vizirányos fekete csikókkal van piszkolva. Az „Oest. Waebr.“ betűk vörös színét nyilván kézzel festették oda. Néhány példány vizjegyei nem világosak, különösen a középen álló „100“-as számjegyből a hátulsó lapon semmit sem lehet látni. Több példányon úgy látszik, az alsó részen levő szám- és betüjegy is kézzel van odarajzolva. Dunavizállás. Pesten, okt. 31. 6' 6 " 0'" 0 felül. Okt. 30. Okt. 31. Emelked. Csekk. Nemzeti köles. 75.70 75.70 — ft — kr — ft — kr 5% metalliques 64.70 64.80 — „ 10 „ — „ — „ Bankrészvény 751.— 751.----------„ — „ — „ — „ Hitelintézet 168.50 168.60 — „ 10 „ - „ — „ Augsb, váltó 113 25 113.65 —„ 40 „ — „ — „ London, váltó 132 40 132.75 — „ 35 „ — „ „ Arany 6.34 6.35 — „ „