Pesti Napló, 1862. július (13. évfolyam, 3715-3741. szám)
1862-07-01 / 3715. szám
alig más megyékben az uzsora dühöng? Mindezen csudákat megfejti a felelet, mert bányaiparunk van, mert a jó Isten e vidék hatalmas bérczeibe fektette le a rezet, és fökép a vasat, tehát oly anyagot, mely az emberi munkásságnak, tehát az újkor csodás anyagi haladásának egyik fős alapeszköze. Ez ipar, amint most áll Gömör, Szepes és részint Sáros megyékben vagy 6 millió lftnyi összeget hoz évenkint forgásba, melyből vagy 2 millió forint csak a dolgozó osztálynak jut. Volt alkalmam a felföldi vasipar állását, akadályait és szükségeit azon emlékiratban bővebben kifejteni, melyet a felső-magyarországi vasgyári egylet, hazánk mélyen tisztelt törvényhozásához benyújtott. Ez iratra hivatkozván, itt csak azt jegyzem meg, hogy e hazában, hol oly kevés a természetszerű, nekünk destinált iparág a bányaipar minden tekintetben első helyre érdemes. De ezen, századok óta eléngedetlen munkássággal a felföldön fenntartott ipar életgyökerén két féreg dúl — nincs olcsó és gyors közlekedése az eladási piaczczal, és szükséget kezd szenvedni tűzi anyagban. Az első hiány lehetleníti a versenyt a vasutak birtokában lévő bel- és külföldi hason iparral,a másik baj veszélyezteti fennmaradását és akadályozza kifejtését. Oly vaspálya vonal, mely az eladási piaczot és a tűzi anyagot közelebb hozza, mindkét bajon segít. A f. m. o. érez kerület feladata a nyersvasgyártás, mert itt, hol tömérdek gazdag érez kínálkozik, kár volna a tűzi anyagot finomításra pazarlani — hadd vegye a finomítást oly vidék által, melynek tűzi anyaga van, de ércze nincsen. Ilyen vidék e honban Sáros, Zemplén, Beregh, Ung, hol sok erdőség — Nógrád, Borsod, Heves, hol tömérdek barna kőszén található — ilyen vidék egész Halics,Morvaország és Szilézia, hol erdő és kőszén, de érez nem honos. Szepes-Gömör érczkincsei tehát oly megbecsülhetlen alap, melyből 7 megye és három szomszéd koronaország finomító vasipara fejlődhetik, a mint már jelenleg is a morvai és sziléziai roppant vasgyárak csak a f. m. o. nyers vas segítségével állhatnak fenn. De a nyers vasolvasztás vagy faszenet, vagy oly koaksirozható kőszenet igényel, melylyel olvasztani lehet. Ilyen kőszén pedig széles e hazában — kivévén a Bánátot, mely hozzánk felette távol — még fel nem találtatott, mert a Bódva és Zagyva völgyek hatalmas rétegei csak barna kőszenet tartalmaznak, mikkel finomítani igen, de olvasztani nem lehet. A legközelebbi olvasztásra alkalmas kőszén Mährisch-Ostrau vidékén található, és pedig roppant telepzetekben. Ezen kőszénre alapitá Morvaország vasiparát, ugyane vidékbe viszi tehát finomítandó magyar nyers vasunkat is. M.Osztrán vidéke tehát vasiparunkra nézve — addig, mig e honban nagyobb finomító vasipar fejlődik — piaczis, köszénraktár is, nyers vasunk neki, kőszene nekünk kell — a természetes csere minden feltétele meg van, s összes érdekeink kiáltólag könyörögnek egy vasútért, mely bennünket e ponttal lehetőleg rövid vonalon kössön össze. Ez megtörténvén, a nyers vastermelés nagy lendületet nyereni, és e felföldi vidék lesz hivatva, fedezni a hiányt, melyet az összes birodalom nyers vasban már most is szenved, s vagy 1—2 millió mázsányi rész külföldi vassal kénytelen pótolni, mig a mi nyers vasunk oly jeles, hogy jelenleg is Poroszhonba viszik ki 10— 20,000 mázsánként aczélkészitésre. — A ki pedig kicsinybe vizsgálta, mily jótékony haással van egyetlen egy gyár az egész körül-fekvő vidékre, az fel birja fogni azon áldást, melyet ily kétszerezett termelés árasztana el az egész országrészre, a hazára és a szomszéd koronaországokra, s az nem fog kétkedni azon, hogy oly pálya, mely mint varázs vessző, mindezen csirát életre serkentendi, mely oly nagyszerű anyagcsere közvetitője lett, bizony nem szoruland soká kamatbiztositásra. E pálya pedig nem lehet — mint fentebb megmutattam — a tárczavölgyi, hanem a hernádvölgyi, mert amaz a szepesi érczkerületet mellőzi, emez minden főbb pontját érinti. Már most nézzük, mit tehet Sáros a közgazdasági szempont s a jövőnek mérlegébe, micsoda országos ipara van, melynek kedvéért tanácsos lenne az összes bányaipar életerét megmetszeni ? Sárosnak csak két jelentékenyebb iparága van :az erdőértékesítés és a sófőzés, mert műmalmokat, fonógyáracskát, czement-készítést, fazekasműhelyet csak nem fogunk egy 6 milliónyi értéket évenkint teremtő szepes-gömöri bányaiparral szembe állítani. Az erdőipar részint faszenet ad a szepesi olvasztó műhelyeknek, tehát ezeknek fennállásától és jólététől függő segédipar vagy önálló deszka, lécz, zsindely készítéssé alakul, mely azonban csak addig tart, míg az erdők ki nem pusztíttatnak, tehát a succrescentiától függő korlátolt ipart képvisel. A sófőzés Sóváron a kassa-tarnovi vasútvonal létesítésével magától megszűnik, mert a főmérnöki számítás szerint a bochniai kősóval nem fogja kiállani a versenyt Szepes, Gömör és Liptó megyékben — a sófőzésre használt gyönyörű erdőterület pedig a szepesi bányaiparnak meg fog nyílni. Vas és rézércz Sárosban nincsen, de igenis lehetne vasfinomítási ipara, sűrű,vizerőt rejtő erdeinek völgyeiben. A tárczavölgyi pálya közgazdasági előnye tehát igen kétes, másodrendű és nem állandó, de többet mondok: e pálya hatása Sáros fentebbi iparágaira nézve épen káros. Ugyanis a faszén termelés és a vasfinomítás Sárosban csak akkor fog nagyobbszerű arányban fejlődni,ha a szepesi érczkerület valamennyi pontjával a hernádvölgyi Abosról Eperjesre kiágazó pálya által leend egybekötve, mert ez után viendi ki szenét és hozandja be a finomításra szükséges nyersvasát leggyorsabban és legolcsóbban. Befejeztem a párvonalazást s reméltem, hogy a gondolkodó honfi előtt igazolva van Szepes- Gömör,ha a hernádvölgyi pálya mellett 1856 óta szót emelt. Igaz, e pálya majdnem 10 mtfölddel hosszabb és 3,700,000 fttal drágább, de ha Erdély jólétének kifejtése az ország közvéleményét a nagyvárad-brassói sokkal hosszabb vonalnak megnyerte, s az orsz. gazdasági egyesület emlékirata egyenesen kijelenti , „hogy két vasútvonal közül, nem mindig a legrövidebb, s annál fogva egészben véve kevesebb költségbe kerülő egyszersmind a legjövedelmezőbb, hogy igen sok függ ama vidékek népes,iparos és vagyonos voltától, melyeken a „gőzmozdony átrobog“; bizony ezen elvek ép úgy alkalmazhatók Szepesre s a hernádvölgyi, mint Erdélyre és a nagyváradbrassói vonalra. Hogy tisztelt barátom a legalaposabb fent előadott adatokra és közgazdasági nézetekre fektetett meggyőződésünket „provinciális érdeknek“ mondja, mely ellen bátran síkra fog szállani, az legkevésbbé sem bánt, mert mindenesetre dicsőbb egy egész provinciának , azaz országrésznek (melynek jólétével a haza jóléte is nő, mint egyes testületnek vagy személynek zászlóhordója lenni, hanem hogy a határozati párt egyik érdemes tagja még a fajbeli különbséget is egyik érvül akarja felhasználni arra, hogy a pályavárosnak, hol a „magyar faj pusztulófélben van“ vitessék, azon valóban megbotránkoztam. Hát a szepesi nép roszabb-e az 1861-ki országgyűlés egyenlőségi elvei szerint a sárosi „magyar fajnál? nem öleli-e az édes közhazát ép oly forró és nehéz időben megedzett szeretettel szivéhez, mint szomszédja ? s a vaspálya és H. András arany bullája közt valami delejes vonzódás létezik-e ? Oh! hagyjuk az efféléket igen tisztelt barátom, mert ez, Isten tudja, hova fogna vezetni, pedig ezúttal mi csak Tarnovba igyekszünk. Más érvet fogok én még befejezésül a mérlegbe tenni, mely a szepesi pályát minden egyebek felett ajánlja, s ez azon körülmény, hogy e pálya Poprádról a Vágvölgybe folytatható és Zsolnán a pest-oderbergi fővonallal egyesíthető, mely poprád-zsolnai lánczszem által, nem csak Szepes Gömör gyáripara, de az egész felső Tiszavidék kimondhatlanul nyerne. Ugyanis az ipar 292 mfdel rövidebb összekötő vonallal bírna M. Osztrauba, tehát a tarnovi kerülésre nem szorulna nyers valaki- és kőszene bevitelében, a f. Tiszavidék pedig egyenes uton vinné ki termékeit egész Poroszországig, Kassától kezdve oly vidékeken keresztül, melyek mind fogyasztók, s nem volna kénytelen a pest-zsolnai kerülést tenni, míg másrészt a felső Garan s a Vágvölgy vidékei egyenes közlekedésbe lépnének a Tisza áldott zónáival. E jövő pályakép, mely szerint a zsolna-oderbergi fővonal két sugárban terjedne ki Pest felé a Duna, és Kassa felé a Tisza mellékére, útbaejtvén amott a régi bányavárosok, itt Szepes-Gömör bányaiparát; mindenesetre bájosabb és határozottabb czélu és kivitelű eszme, mint tisztelt barátom azon előttem érthetlen ködfátyol-vonala,mely az olaszi szárnyvonalból eredve, felső Gömörön által Szeredre igyekszik s e két végpont közt égbekiáltó őshegyeket oly könnyűséggel hatolja át,mintha Blumauer szerint sajt vagy vajból volnának faragva. S ezen hernád-vágvölgyi eszme — hozzájárulásunk nélkül — már nagy elismerést vívott ki magának, mert nemcsak hogy a főmérnöki jelentés egyenesen kinyilatkoztatja, hogy felső Magyarország forgalmának nyugati főiránya e vonalt igényli legsürgősebben,hanem Bécsben már vállalkozó is akadt, aki az előleges felmérésekre megkapta az engedelmet. Tisztelt barátom ugyan parforce-vonalnak nevezi ezen kassa-oderbergi vasutat, de ha fontolóra veszi, hogy ez a kassa-tarnovi vonalnak kezdetét Poprádig és a pest-oderbergi vonal végét Zsolnától Oderbergig magában foglalja, s hogy csak Poprádról Tarnovig és Garan Nánától Zsolnáig kell kiegészítőleg építkezni , hogy két országos fővonalunk meglegyen — bizony országos pártolásra méltó vonal fontosságát nem fogja tőle megtagadni. Hosszúra terjedt válaszomat azon kéréssel és óhajtással zárom be, hogy e téren vitánk be legyen rekesztve, fenntartván folytatását, ha kell azon időre, midőn Magyarhon közgyűlésén a kamatbiztositásról leend szó! Fest Imre: Tárcza. A fürdésnek a falában, és különösen a tiszta vízfürdőnek orvostudományi értéke. A budapesti kir. orvosegylet f. é. május 17. tartott rendes ülésében felolvasta Pete Zsigmond tr. pesti gy. orvos. (Folytatás.) A hidegnek élettani hatása. A hév-elvonás első hatása a tapintat-érzékre történik, melynek, mint említem, természetes ingerét képezi, azért izgatókép hat, mit igen hideg tárgyak, például jégnek érintésekor világosan érzünk. A hidegnek egyedüli érintésére a hatás is csak az igazgatásra szorítkozik, bármily nagy legyen is a hideg, azért nagy hideg érintése a bőrön ugyanazt eredményezi, mit egyéb erős izgatószer, például légköneg (ammónia) okoz, így, ha folyó szénsavat csöppentünk a bőrre, a nagy hideg miatt azonnal hólyag támad. A hidegnek ezen túl izgató hatása hozza létre egyrészt a közönségesen fagyásnak nevezett tüneményeket a végtagokon. Második hatását a hideg akkor gyakorolja, ha a szervezet rétegeibe megy át, azaz ha ezen rétegek hérvesztést szenvednek, ami nagyobb hideg érintése után rögtön történik, ekkor physikai törvények szerint a szövet összehúzódását, s a nedvek sérülését, s olvadását okozza, vagy végeredményében a megmerevülést. Tartós, de csekélyebb hideg az idegműködést, érzést és mozgást a behatás helyén az első izgatás után azonnal lehangolja, a rostok összehúzódnak, a keringés lassul, az edények szűkülnek. Nagyobb hideg tartós behatásánál az idegek bénulnak, az izomrostok megfásulnak, a véredények szűkebbek, a keringés még lassúbb lesz, s a hajszál edények annyira szűkülnek, hogy a vértekecseknek az átmenetet nem engedik, innen a szövetnek halaványsága. Végre, ha a hideg tartósan és oly mérvben hat be, hogy azt a szervezet melegfejlesztése ellen nem súlyozhatja, akkor megfagyás következik, ami nem egyéb, mint a szövetnek és nedvnek rögülése. Ezen változásokat a hideg hozza létre, behatása helyén és tartása alatt, de mindenesetre azon megszorítással, melyet a szervezet edzettsége és hévfejlesztő képessége ellene gördíthet, mert tapasztalás szerint, maga a hidegnek behatása a testet nagyobb hő kifejlesztésre ébreszti. Liebermeister és Curie kísérleteiből az tűnt ki, hogy a testnek hérfejlesztése 16—24. fokú fürdőben háromszoros, 4—5 fokúban pedig tízszerte nagyobb, mint közönséges körülmények között, így a testnek azon részeiben, hová a hideg még el nem hatott, a hőkifejlesztés fokozva van, és pedig némi arányban a beható hideg fokával, azért látjuk gyakran, hogy a hidegedzett bőr és bőridegzet jégpont alatti 10—15. foknyi hideget is elszivel ártalom nélkül, míg gyönge nőknél, különösen leánykáknál már 10 tevőleges fok körül is létrejönnek úgynevezett elfagyási tünemények, de amelyek, mint említem, nem egyebek, mint a hideg, vagy a meleg túlizgatásának eredményei. Azon ponttól kezdve, hol a hideg megszűnt hatni, ismét az izgató hatása kerül érvényre. Valamint az idegek központi részének csak izgatás jut, úgy a hévvesztő részekben is, ha a hévelvonás megszűnik,s a test melegfejlesztése a veszteséget pótolhatja, az idegek minden működése, a keringés és a hőfejlesztés fokozott erélylyel tér vissza és pedig annál nagyobb mérvben, minél nagyobb volt a hideg behatása roncsoló fokán innen, és minél nagyobb a szervezet erélye a szenvedett hérvesztést pótolhatni. Az idegzet ezen működését visszahatásnak (reactio) nevezzük. A hidegnek ezen itt leírt hatását Spiess Jr. górcső vizsgálatai szemlátomást mutatták meg. Ő ugyanis egy denevér szárnyát a górcső alá helyező és reá a fagyponttól 18. fokig különböző hideget alkalmazott. Ekkor a hajszáledények szűkülni és halaványulni, a keringés lassabbodni, a hideg fokához képest, 1—20 p. múlva kezdett, utána fennakadásokat és ingadozást tapasztalt a keringésen, de a vastagabb erek verése gyorsabb lett, színük sötétebb, mint a hideg alkalmazása előtt. További percekben a nedvkeringés a hajszáledényekben lassan kint megszűnt, utána ingadozások között a vastagabb erekben is, és teljes értetlenség állt be. Eltávolítván a hideget, a keringés lassan ingadozva megújult, először a vastagabb, utána a hajszáledényekben, s csakhamar gyorsabb, nagyobb, s az edények pirossága szinezettebb lett, mint a kísérlet előtt. Spiess. Balneolog. Zeit. 9. 18. sz. C. 860. 185. 5. B. A hidegnek ezen itt körvonalazott élettani hatását a hideg vízfürdőknél annál inkább látjuk érvényesülni, minthogy a viz sürűebb test lévén, a hideget behatóbban közli. Első hatása az izgatás. Hidegebb 5—10 fokú víz metsző fájdalmas érzést gerjeszt, s különösen a légző szerveket görcsös belégzésre készteti. Ezen a fokon a hideg második hatását a lehűlést is nagy gyorsasággal gyakorolja, a szövetek összehúzódnak,a felbört az ismeretes borsódzás,lúdbőr lepi el, az idegek elvesztik érző és mozgató tehetségüket, az izmok megfásulnak, az edények szűkülnek, s a keringés, különösen a hajszáledényekben, nagyon megszoríttatik, a bőr vértelen lesz, s miután a hideg fürdőben a vérkeringés az egész test felületén megszorítást szenved, a vér s egyéb nedvek a belső szervekre lesznek visszanyomva, ahol következőleg ideiglenes torlódás támad. Mindezen tüneményeknél fogva a szervezet ilyen fokú fürdőket sokáig ki nem állhat, s ha utána a testnek fölmelegedésre alkalom lesz adva , visszahatás következik, mely annál nagyobb fokú teend, minél nagyobb volt aránylag a hideg, és minél több erélylyel bír a szervezet a visszahatás gyakorlására. Ezen visszahatásnak élettani magyarázatát egyrészt a hideg izgató minőségében, másrészt azon körülményben találjuk, hogy a hideg által a test belsejébe öszpontosuló vér a központi idegszerveket nagyobb munkásságra ösztönzi, ennek közvetlen eredménye azután a búvárok által tapasztalt fokozott hértermelés is, amely működések visszahatási tüneteket hoznak létre. A fagyos fürdők az idegrendszerre mintegy megrázkódtató hatást gyakorolnak, később pedig nagy visszahatást idéznek elő. Életrendi czélból azért az ily fürdők testerősítésre és a légviszontagságok elleni edzésre igen hatályosak, de épen hősi hatásuknál fogva könnyen árthatnak. Egykor Salzman testedző nevelési rendszerének követői sokat gyakorolták azokat nem mindenkor ártalom nélkül. Gyógyhatása az ily fürdőknek óvatos szakértő kezében igen nagy lehet, mindazáltal ritkán veszszük igénybe, talán a hősi szerek iránti túlságos némi irtózatunk miatt. Kivételt tesznek a hidegvíz gyógyászok, a kik ezen fürdőket egyik hősi gyógyhatányuknak ismerik, s kik azzal az utólagos visszahatással egybekötve, a betegségek hosszú sorát gyógyítják, u. m. görvélykórt, angolkórt, csúzt és köszvényt, jászkórt és méhszenvet, stb. sikerrel leginkább ott, hol a beidegzés megmásítása, a bőrre történő izgatás, vagy kiválasztás által gyógyulás, vagy javulás eredményezhető, különösen általános gyengeség, vagy a bőr tétlenségén alapuló bajokban. Ilyen fürdők hazánkban is léteznek, hol hidegebb, leginkább bérczi vagy havasi források fakadnak, mint például Tátra Füreden. 6. 7. fokú ritka hidegségü vízzel továbbá Homorodon és Farkasmezőn Erdélyben, hol 7—8 fokú tágas mederfürdők léteznek, melyeknek hatását alkalmam volt magamon és másokon észlelni. A hűvös fürdők kb. 15 foktól 20 ig élettani hatása lassú lehűtésre, csekély izgatásra, és a lehűtés fokához mért visszahatásra szorítkozik, azonban mindazon élettani változatokat képes a szervezeten előidézni, melyeket a hidegebb fürdő előhoz, csakhogy gyengébb mértékben, azért is gyógyhatásuk csak bizonyos mérvben történt használatuk után juthat érvényre. Életrendileg használatban vannak folyamok és tavakban, vagy nagyobb medrekben, hol a fürdéssel úszás is egybe van kötve, és a fürdés társaságban történik. Gyógyászatunkban, ha hideg fürdőt rendelünk, rendesen ilyen fokút értünk. Ezen fürdők hosszabb használat mellett általában nagy gyógyerővel bírnak, történjenek a fürdések folyam-, vagy tóvizben, azonban folyamvizben e gyógyerőt senki sem szokta keresni, csak hírneves tóvizekben, melyek mégis folyamvizeknél minden tekintetben alább állanak, és sem a folyamok tisztaságával, sem a víz mozgásával, sem egyenletes hévfokkal nem birnak, mindazáltal fényes gyógyeredményeket képesek kellő számban tett használatuk után felmutatni. Az ily gyógyeredményeket leginkább nagy tavak mellett lakozók között lehet tapasztalni; így például a Balaton mellett, hová orvosi utasítás nélkül is népies javaslatok következtében nyaranta számtalan beteg zarándokol, akiknek megfigyeléséből az orvos a Balaton vizének, ha úgy tetszik, vagy ha nézetem szerint egyszerűen a hideg, vagy hűvös fürdésnek nem sejtett hatását gyakran bámulhatja. Arról egyébként alkalmilag meggyőződést szereztem, hogy Balaton-Füred gyógyeredményének és így hírnevének is több mint felét a balatoni hűvös fürdőknek köszönheti. A melegnek élettani hatása. A tapintás szervén a melegnek sajátlagos érzete akkor támad, ha a szervezetbe hévanyag tolul be, ami csak akkor történik, ha a szervezet a magáénál magasabb hévfokkal jő érintkezésbe. A melegérzés annál hevesebb, minél magasabb a beható hévfok, s a tapintás szervét foka szerint izgatja. Ez izgatás a melegnek kisebb fokán szelíd és kellemetes, magasabb fokain pedig az ismert égető érzést okozza, úgy, hogy a forrpont körül a szervezetre túlizgató edző hatást gyakorol, így a nagy hideg és a nagy meleg hatása ugyan egy, hozzá számítva azt, hogy a hideg végletén mindent megrögzít, a meleg pedig izzó fokán éget. A szervezet belső melege 26 és 29. fok közt változik. A melegnek izgatása addig tart, míg a testrész a beható melegnek fokát el nem sajátította, ekkor az izgatás vagyis a melegnek érzete megszűnik, és csak nagyobb fokú hév érintésére áll ismét elő. Hastings Jr. a melegnek izgató hatását górcső alatt ekkép észlelte. Miután a békának a lábát meleg vízbe mártotta, hártyájában a keringést gyorsulni, az edényeket szűkülni tapasztalta; később, miután ezt néhányszor ismételte, az edények kitágultak, s a vér lassabban folyt. A meleg által intézett helybeli behatás tehát, változatlanul maradt szívverés mellett, a hajszáledényeket először összehúzódásra, s a keringést gyorsulásra késztette, azaz, izgató hatást gyakorolt. A melegnek ezen első behatásától különbözik az, melyet a szervezetben physikai minőségénél fogva gyakorol, ha átható képessége szerint a szövetbe hatolt. Ekkor a szervi szövetek és nedvek terülnek, az idegek erényöket vesztik, az edények tágulnak, s a keringés passiv állapotba jut, ami az érvelés sebességét,a vérbőségét, de mellette a keringő nedvek kisebb, nagyobb pangását eredményezi. Megjegyzendő e helyen,hogy amikor kül meleg hatol a szervezetbe, a hévnek ezen lankasztó hatása két oldalról áll elő : egyrészt a betoluló hév, másrészt a kiküszöböltetésében meggátolt fölösleges szervezeti meleg által. Említem már, hogy a szervezet minden pillanatban több hévanyagot fejleszt ki, mint mennyire kitartásában szüksége van, azért annak, egy részét hidegebb közegébe bocsátgatja. Ha tehát a külső magas hévfok a fölösleges belmeleg kiküszöbölését meggátolja, akkor ez összetorlik és szinte azon tüneményeket hozza létre, mint a külső meleg, csak hogy mind nagyobb mérvben, minthogy e belső hértorlódás legelőször is a kiválólag hérképző, vagy vérbőséges szervekben, a tüdőben, szív és nagy véredényekben történik , hol szaporább légzést, gyorsított szív és érvelést, továbbra különféle légzési nehézségeket, légrekedést, fuldoklást, vértorlódást okoz. Ez oknál fogva magasabb fokú fürdőben, minden a test részéről történő mozgás légzési nehézségeket hoz elő, vagy azokat öregbíti, minthogy tudomás szerint minden mozgás a belhév kifejlődését nagyobbítja. Tartós hévnek behatási helyén az idegek eltompulnak, az érzés általában csökken, de különösen a hideg iránti érzés is elvész. így, ha 40. fokú vízbe egy ideig ujjunkat tartjuk, ujjunk a hideg iránt érzéketlen lesz. Ez oknál fogva különféle fájások a melegtől meg szoktak szűnni. Továbbá, a hév lankadást idéz elő, mely fokonkint ájulásba megy át. Az izmok hasonlókép vesztik erejüket, s az általános bágyadtsággal együtt elgyengülésbe esnek. Az edényeket a meleg kitágítja, vérbőséget, duzzadtságot okoz, az érvelés, valamint a légzés is szaporább lesz, de a vérnek élenyülése tetemesen alább száll. S e g v i n kísérletei azt mutatták, hogy 12 foknál 1 óra alatt a belégzett éleny 1344 köbhüvelyket tett, 25, 5 foknál pedig már csak 1210-et, és így a meleg minden nagyobb fokával az előny felvétele aránylag kevesbül. M a g e n d i e továbbá meleg levegőbe zárt állatok vérét feketének, kevéssé olvadékonynak és rostonya-szegénynek találta , vérdús szerveikben fekete vérbeszürménkedést, a takhártyákon és a belekben vérömlenyt lelt a miből kétségtelenül következik, hogy a túlságos meleg a vérben sülyvegyet (diser. scorb.) hoz létre. Azon körülménynél fogva, hogy meleg légben kevesebb elenyt nyer a szervezet, de más oldalt, a melegnek lehangoló tulajdonainál fogva, a külső melegnek behatása alatt a szervezetben a hévtermelés csökkenik , mit Hoppe kisérletei is tanúsítanak , aki a melegnek behatása után nyomban belső hércsökkenést következni tapasztalt. A szervezet háztartására nézve legfontosb változás az, melyet a meleg a bőrben fészkelő nagy számú verítékmirigyekben eszközöl. Ezeket a meleg, s az ez által okozott torlódás , duzzadtság, bő elválasztásra készteti, melyek váladékukat a lyukacsokon át a bőr felszínére öntik. A verítéknek fő feladata az, hogy a szervezeti meleget mérsékelje. Az által, hogy a veríték vize, mely 99 százlokját teszi, a test felszínén gőz vagy pára alakba megy át, nagy mennyiségű hévanyagot köt meg, s ekként a szervezetben torladozó meleget magával viszi. Csak ezen körülménynél fogva képes a test 80 és magas hévfokú levegőben, habár csak rövid ideig is, sértetlenül maradni, miként Duhamel és Tillet kísérleteinél a 108°-nyi meleget néhányan egész 10 perczig kiállották. A meleg tehát általánosan az idegzetre először, mint igazgató hat, de mit idegműködés lehangolása követ. A tendeletre nézve pedig egy bizonyos fokig, mint a szervi folyamatok szükséglete az áthasonlitást elősegíti, magasabb fokán pedig a kiválasztást nagy mérvben eszközli, s a szervi anyag bomlásának kedvez. (Folytatása következik.) Pest, június ÜSS. 1862. Kovács’t Sebestyén Endre tudor shirneves műtő ur, ki, mint városi közkórházunk elsődorvosa, annak 2-ik sebészi osztályát már számos évek óta jelesen vezényli, működése ideje alatt végrehajtott jelentékeny s nevezetes műtételeinek képleteit fáradságosan s költségesen kidolgoztatván összegyűjté, s igy egy kórtani múzeumot alapított, melyet a nevezett kórháznak becses ajándékul fölajánlott. — E muzeum ünnepélyes s nyilvános átadására a tudomány számos tekintélyes s képviselői gyülekezének ma délelőtt a Rókus-közkórház igazgató hivatalában. — Megjelent ugyanis e szertartásra a nemzeti muzeum tudós igazgatója, Kubinyi Ágoston ő méltósága, — az egyetem Stokinger, Lenhossék és Arányi tanár urak által jön képviselve, — az országos főorvost dr. Hartl helytartótanácsi fogalmazó helyettesítő, — a vár. tanács küldöttjei Feszi Ágoston tanácsnok és kórház-bizottsági elnök, s egy más vár. hivatalnok urak valának, — azonkívül a vár. ker. főorvosok — a kórházi elsőd, nemkülönben az intézet al- s segédorvosai és városunk gyakorló orvosainak jelentékeny száma gyűlt össze ez ünnepélyben résztveendő. Minekutána a kórház igazgatója s városi tiszti főorvos dr. Tormay Károly tudor ur a gyülekezetét néhány szívélyes szavakkal üdvözlő, röviden előadá az összejövetel czélját, Kovács tudor urnak az intézet körül kifejtett érdemeit kiemelő, s áttérve legújabban hozott nagylelkű áldozatára és az intézet s a tudomány érdekeit előmozdító nemes tettére, — az intézet nevében a tisztelt adakozó urnák forró háláját kifejező, — a jelenlevőknek pedig köszönetet mondva, hogy az intézet , a tudomány iránti részvétüket tanúsitván, ez alkalommal kórházunkat személyeikkel szerencséltetni szívesek valának. Erre Kovács tudor úr következően válaszolt. „Tisztelt gyülekezet! Tartozásom és hálám csak parányi részét akarom ma leróni azon intézet iránt, melynek falai között orvosi pályám kezdete óta, kevés évek kivételével, egész a jelen napig tapasztalati ismeretek után vágyó lelkem oly sok tudományos élvekre talált.“ Beszéde folytában a tudor ur kórtani gyűjteményének keletkeztét s történelmét adá, s végre a gyülekezetet annak megtekintésére tiszteletteljesen meghivá. Az igazgatótól vezérelve, a vendégek most Kovács tudor ur osztályára indulának, melynek egy helyiségében az átadandó gyűjtemény ideiglenesen fölállítva van. Áll pedig e gyűjtemény 220 különféle, nevezetes és veszélyes műtételekből származó képletekből, melyek részint csont s borlés-készitmények, részint gyász-öntvények, részint pedig festmények, rajzok és fényképekben ábrázolják a végrehajtott műtéteket, s örökítik a műtő ritka ügyességét. Meggyőződvén a jelenlevők e gyűjtemény tudományos becséről s kórtani jelentőségéről, Kovács tudor urnak elismerésüket, s tiszteletüket élénken nyilvániták, és még az intézet több korosztályait is megtekintvén, az igazgató urnak a mindenütt uralkodó szép rend s tisztaság fölött hasonlóan dicsérő elismerésüket kifejezők. Feszi tanácsnok ur pedig a városi tanács s polgárság nevében átvevé s megköszönő a becses gyűjteményt, melyet az adományozó elsedorvos ur még jövőben is gazdagitni s gyarapítót ígért. Különfélék. Pest, junius 30. *Hg Eszterházy Pál a karlsbadi fürdő terme egyikében elesvén, lábát kitörte. Fia Miklós hg a szerencsétlen esetről értesülvén, két hires bécsi orvos kíséretében azonnal Karlsbadba utazott Az agg herczeg állapotát igen aggodalomteljesnek mondják. A hazai vizkárosultak fölsegélésére a magy. kir. helytartótanács elnökségéhez a legutóbbi közlés óta hivatalos kimutatás szerint ismét 2620 ft 30 kr. küldetett be. * A „K. K.“ irja. Éppen most veszszük Galaczból azon tudósítást, hogy Marosszék ismert követe, s székelyföldi egykori kormánybiztos, Berzenczey László, ki mint kibujdosott a világ legnagyobb részét beutazta, folyó junius hó 17-kén magát a galaczi cs. kir. ausztriai consulságnak föltétlenül feladván, ugyanazon napon estve fogolyképen „Albrecht“ osztrák gőzösre vitetett , hogy Orsován a cs. kir. katonai hatóságnak átadassák.“ * Egy lelkes magyar nő, ki Ipolyi, Henszlmann és Kubinyi honfitársainkat Nicomediába és Rodostóba elkiséré, a „K. K.“-ben igy irja le Rákóczi rodostói palotájának jelen állapotát : „Az egész fa, s már minden omlófélben van, görög család lakja, egy nagyszerű teremmel és mellékszobákkal. A szobák padlózata veres és fekete koczkával van kirakva, s minden koczkában egy nemzeti szinti csillag, de most az egészet nem lehet jól kivenni, hanem mivel mi levettünk egynéhány csillagot, takarítás után rájöttünk a színekre, miből mindnyájan bírunk egy kis darabot. A kertet is megnéztük, csakhogy akkor más forma lehetett. Azután elmentünk a városon kívül levő kúthoz, amelyet fejedelmünk csináltatott, és mostis fontainemagyarnak hívják, ezt is lerajzoltuk a felirattal együtt. A kútból mindnyájan ittunk, legjobb víznek tartják, méltán is; ez is kedvencz helyük volt a bujdosó magyaroknak. * A Bach rendszer által megsemmisített magyar iparegylet 30,000 ftnyi tőkéjét a nemzeti múzeumnak hagyta. Bach kormánya vonakodott a tőkét nemzeti múzeumunknak kiadni, sőt a kamatokat is megvonta tőle. A magyar kormány kieszközölte jelenleg a kamatok kiadását, melyekből egy részt a múzeum már meg is kapott. Remény van, hogy a tőke is nemsokára a múzeum birtokába jut. Szükség van rá sok mindenfélére, különösen egyrészt a múzeum oldal és hátrészein nagy mennyiségben lerakott gazdasági czélokra hasznosabban fordítható tárgyak eltávolítására kérünk utalványoztatni. * A pest-losonczi vasútvonal elvileg már engedményeztetett a kormány által. Havas tanácsos felszólitá Pest főváros hatóságát, hogy a pályaudvarul szolgálandó terület kijelöléséről jó eleve gondoskodjék. * Pest város törvényszéke f. hó 26-kán egy csehországi garázda természetű szabólegényt, ki jámbor, munkás feleségét megölte , pallos általi halálra ítélt. A vádlott a magyar. kir. kúriához fölebbezé az ítéletet.’ — A több lapban elterjesztett azon hirt illetőleg, mintha Hartleben K. Adolf pesti könyvárusnak Magyarország herczegprímása Rómából ő szentségétől érdemkeresztet hozott volna a Szent-István-társulat körül szerzett érdemeiért, a nevezett társulat ez ügyben hivatalos felvilágosítással tartozik a t. ez. közönségnek.Ugyanis: ő eminentiája országunk herczegprímása fenttisztelt könyvárust a Szent István-társulat körüli szolgálatai- s fáradalmainak méltánylásául, saját részéről tisztelte meg egy ezüst feszülettel. még Eszterházy Pál híres pályalova „Lady of the Lake“, amely a pesti gyep 1000 aranyos császárdiját az idén elnyerő , legközelebb a lembergi pályatéren is diadalt aratott három Angliából hozott versenytárs ellenében. A 600 aranyos császárdíj „Lady of the Lake“-élön. * Balaton-Füreden nyomdát állítottak az ottani fürdői lap számára, amely eddigelé a közeli Veszprémben nyomatott. Ugyancsak Füreden a Doppler testvérpár látogatott hangversenyt adott, s a Molnárféle színtársulat fele is megkezdé meglehetős pártolásban részesülő előadásait. A városi hatóság legújabb rendelete szerint a városligetbe járó minden társaskocsi köteles a nap bármely részében személyenkint 10 kmnyi vitelbérért az Orczy kertbe is hajtani, mihelyt üléseit a megkívántató mennyiségű tagokkal bíró társaság elfoglalja.