Pesti Napló, 1862. október (13. évfolyam, 3791-3817. szám)
1862-10-01 / 3791. szám
225-3791 13-ik évi folyam. Szerda, oct. 1.1862. Szerkesztési íródó.: Farencssijk teref-ik sírja , i-sö emelet. 5u, Kiadó-hivatal: Előfizeti. föltételek: [ Bérmentetlen ismert kezektől fo- I 4 lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz , kiadása körüli I Félévre . . . . 10 irt 50 kr. a. é. I panaszok , hirdetmények) a kiadó hivatalhoz intézendők, I Évnegyedre . # 6 írt 25 kr. a. 6, I Ferencziek terén 7-dik szám földszint. I Vidékre, postán: Helyben, házhoz hordve. Hirdetmények dija: 7 hasábos petit-sor egyszeri hirdetésnél 7 njkr. Bélyegdij külön 30 njkr. Magánvita 5 hasábos petit-sor 25 njkr. Előfizetési fölhívás „PESTI NAPLÓ“ 1862-ik évi IV-ik évnegyedevfolyamára. Előfizetési ár : october-decemberi 14 évre 5 ft 25 kr. A „Pesti Napló“ kiadóhivatala. PEST, September 30. 1862. A „Donau Zeitung“ cselekvési pártról és forradalmárokról beszél, kik Magyarországon az osztrák centralisták útjában állanak, és semmitől sem félnek inkább, mint a minisztérium határozott eljárásától az alkotmányos intézmények keresztülvitelében. Ily diatrik sem új, sem meglepő. Más helyt is szokták használni az erély fölfrissítésére, midőn valami terv jelentékeny akadályokra talál, s valamely váratlan szabály a kegyes óhajok közé vétetik föl, és az illetők attól reméllik a helyzet nehézségeiből kibontakozást. Poroszországban a „Keresztes lap“ lovagjai rég mondják, hogy a közelebbi választások alkalmával a cselekvési párt és a forradalom győzedelmeskedett,s hogy a képviselőház roppant többsége, eredetéhez híven, mindent föl akar forgatni. S miért csodálkoznánk, ha most a „Donau Zetung”-ba egy buzgó centralista oly czikke tévedt be, mely hasonló kifejezéseket használ? Minden pártnak eszébe juthat gyanúsítani, midőn a helyzet nehézségeitől megdöbben, s vannak viszonyok , melyeksözt a minden oldalról használt és elviselt szavaknak több értelmük nincs, mint szokott lenni annak, a mit nálunk a nép czikornyás szitkozódásnak nevez. De a „Donau Zeitung“ nem elégszik meg a bécsi centralistáktól eltérő pártnézetűek ledorongolásával. Ő a magyar kormányt támadja meg: a magyar kormány eljárását szellemi összeköttetésbe hozza azokéval, kiket forradalmároknak czímez. A „Donau Zeitung“ így szól : „Ez a párt semmitől sem tart inkább, mint a minisztérium határozott eljárásától az alkotmányos intézmények keresztülvitelében. Azért kellemes neki, ha Magyarországon a kormányzati ügyek élén oly emberek állanak, kik (t. i. a minisztériummal) szembe tett irányt követnek, s ha egyebet nem tehetnek, a nézeteikkel ellenkező felső rendeleteket esetről esetre ha egészen meg nem hiúsítják is, de legalább kitelhetőleg gátolják és meggyengitik. Ily negativ segítség is a cselekvési párt szemében bir érdemmel és az ultranemzetiségnek s a forradalmárok elismerésében részesül.“ A magyar kormány tudtunkkal az octoberi diploma és a februári octrogrozás által fönntartott ügyekbe nem elegyedik, s csak a magyar autonómia számára megóvott hatáskörben mozog. Ahelyett tehát, hogy vádaskodnék, czélszerű volna a „Donau Zeitungénak adatokkal állani elő, s bebizonyítani,hogy a kanczellár, a helytartó vagy maga a helytartótanács az octoberi és februári okmányok által a minisztérium illetékessége alá sorozott jogokat csorbítja, s nem hajt végre, vagy kijátszani törekszik olyanordnungokat, melyek az állam-, a fináncz- vagy a hadügyminiszter tárczájához tartoznak. Szeretnénk e részben egyes tényeket hallani, hogy okulhassunk, hogy tájékozhassuk magunkat azon nagy vád hordereje iránt, melyet a „Donau Zeitung“, mint a tolllabdát oly könynyen dobja a magyar főhivatalnokokra. Ha azonban a „Donauftung“ ily adatokat nem tud felhozni, ha azért támadja meg a magyar kormány élén állókat, mert azok az októberi és februári okmányokban számukra kijelölt hatáskörben oly jogokat gyakorolnak, melyek illetőségükhöz tartoznak , akkor gondolja meg azt a „Donauftung“, hogy tulajdonkép az ő vezérczikk írója azon téren agitál, mely kívül esik az octoberi diplomán és februári alkotmányon, s mely ezek fölforgatásával akar egy új állapotot előidézni. Megengedjük, hogy lehetnek Bécsben centralisták, kik, miután a szűkebb rendszabban az adó kérdésével némi nyomást lehetne gyakorolni ti kormányra, még magát a februári alkotmányt is észrevétlenül egységesebbé szeretnék átalakítani, mint a minő, de figyelmeztetnünk kell őket arra, hogy midőn a bécsi minisztériumnak csak a Lajthán túlra engedményezett felelősségét a magyar kormány illetőségéhez tartozó kérdésekre is kiterjesztenék: akkor a martiusi alkotmányt surrogálnák a februári helyébe, pedig, ha Ő Felsége azt akarta volna visszaállítani, azt közvetlenül maga megtette volna, s nem volt semmi szüksége a „Donau Zeitung“ czikkírójának térkészítéseire. Figyelmeztetjük a „Donau Zeitung“-ot, hogy az alkotmányosságra oly nép van megérve, mely a törvények betűihez ragaszkodik, s nem arra törekszik, hogy alkotmányát kormányszabályok által tágíthassa ; mert jól tudja, hogy mihelyt egy irány kedvéért a törvényesség teréről lelépett, hamar fogja elérni azon időt, midőn egy más, de szembetett irány, a példától fölbuzdítva, még nagyobb eltéréseket fog követelni és létesíteni, a cynosurák erejére támaszkodva. Figyelmeztetjük végre a „D. Zig“-ot, hogy ha csakugyan volna nálunk cselekvési párt, az nem félne leginkább az ily túlterjeszkedési kísérletektől, sőt ellenkezőleg épen azokért örülne. KEMÉNY ZSIGMOND: Bécsi dolgok Míg a „Donau Zig“ mindenütt összeesküvést lát hazánkban a kormány ellen : egy másik bécsi lap, mely szintén közel áll a központi kormányhoz, a „Rothschafter“, ugyanaznap tele torokkal hirdeti, hogy most az ideje Magyarországgal a kiegyezést megkísérteni, s nem győzi dicsérni az itt uralkodó jó hangulatot. „Possierlich !“ jegyzi meg és egybeállításra a Vaterland. Hosszasabb észrevételekkel kíséri a „Donau Zig“ czikke a „Morgen Post.“ Azon nevetséges állításra, mintha oly párt volna Magyarországon, mely — a hochjunker porosz minisztériumra támaszkodva — az absolutizmust Ausztriában visszaállítani törekednék, jól jegyzi meg az idéztük lap, hogy alig hihető, hogy ilyőre tervvel valaki komolyan foglalkoznék. „Hiszen, — úgymond a „Morgen Post“ — mindenki tudja, hogy a magyarok alkotmányos jogaik legjobb biztosítékát abban találják, ha az alkotmányos jogok a nem-magyar országokban is kifejlődnek. A magyar kérdésnek az absolutismus viszont behozatala által leendő megoldása ez okból a lehetetlenségek közé tartozik s az őrültséggel határos képtelenség.“ Valóban, mi sem tartjuk az ily megoldást se lehetőnek, se — ha lehetséges volna is — kivánatosnak. S ha ilyen terv mégis merülne föl, csak annak tulajdonítnák, hogy egyik szélsőség előidézi a másikat. Az alkotmányosság ügye, innen és túlnan a Lajthán, csak párhuzamosan, nem szembeállítva, fejlődhetik. Többször megjegyeztük már, hogy rosz szolgálatot tesznek az alkotmányosság ügyének túl a Lajthán azok a publicisták és államférfiak, kik az alkotmányosságot nem czélnak önmagában, hanem csupán eszköznek tekintik a központosításra. Azonban menjünk tovább az ismertetésben. A „Donau Zig“ végsoraira, melyben a kormányt biztatja, lásson hozzá erélyesen a magyar kérdésnek nem-magyar felfogás szerinti megoldásához s a februári alkotmány végrehajtásához, e sorokra — mondjuk — a következő megjegyzéseket teszi a „Morgen Post“ : „A hivatalos lap nyilvánoss alkotmánynak Magyarországban inkább vagy kevésbbé erőszakos végrehajtását akarja, s az eddigiek után még egy új kísérletet kíván. Nagyon félünk, hogy ez után a magyar kérdés még inkább megoldhatlanná válhatnék. Csak a kölcsönös kiegyenlítés, engedékenység és engedmények útján, innen és tubnan, juthatni, nézeüm£ szerint, tartós, kielégítő eredményhez. Attól tartunk, hogy a „Donau Zig“ közelebbi czikke a bizonyára általa is igen óhajtott czél elérését aligha mozdította elő.“ Mennyivel több államférfi veszélyesség és higgadtság szól e sorokból, mint a „Donau Ztung“ hasábjaiból! A magyar írók segélyegylete folytonosan a legnagyobb pártfogás és rokonszenv tárgya. Mint értesülve vagyunk, az alapító és évdíjas tagok száma is igen szép sikerrel szaporodik, melynek kimutatását legközelebb adandjuk. Ez alkalommal szolgáljon igazolásul ez utóbbi adományok sorozata, melyet biztos forrásból merítve, juttatunk a t. közönség elé ; nevezetesen : Osztrovszky József, a Szegedy Hírnök szerkesztősége útján, 2 db arany; Sztanisicsról, a Magyar Sajtó utján : Nagy Károlyné 2 ft. Nagy Karolina 1 ft. Schneiderbauer Józsefné 1 ft. Schneiderbauer Zsófia 1 ft. Bolla Ágnes 1 ft. Lederer Terézia 2 ft. Offenheimer Vilmosné 2 ft. Offenheimer Rita 2 ft. Tury Mátyásné 2 ft. Dr. Lederer 5 ft. Nagy Károly 5 ft. Kerék József 2 ft. Molnár Lajos 5 ft. Schneiderbauer József 5 ft. Tury Mátyás 5 ft. Dr. Offenheimer Vilmos 5 ft. Klein Sándor 3 ft. Milasse- i vita gyógyszerész 2 ft. Sámuel Alajosné, Neszmi-j rák Teréfia, Szabó Klára, Tury Borosa, Kassa * Emma, Fülöp Kálmánné, Fülöp Rózsa, Hoffmann ■ Lencsi, özv. Bergerné, Groszbauer Ferenczné, Antal Károlyné, Mály, Rácz József, Rády Mi- Khály, Csopor Gyula, Géczy Sándor, Mittermann Dani, Sámuel Alajos, Vidakovics György, Nagy László, Rohrbach, Groszbauer Ferencz, Szerencsy Ferencz, Mészáros Ferencz, Kastély Károly, Halász Ferencz, Milassevits Márton, Géczy Kálmán, Ivánkovics István, Körmendy Bertalan, Bogár Géza, Burján Béni, Láng Ignácz, Gyalokay, Antal Károly, Schmausz Ferencz, Fülöpp Kálmán, Kanyó Iván, Fejes István, Molnár Antal, Sinkó Károly, Fülöpp Mariska egyenkint egy- egy ft. Rozemann Frida 50 kr. Fiala testvérek 30 kr. Sinkó Emma 40 kr. Összesen 94 ft 20 kr. — Nt. Püspöky Alajos plébános úr gyüjtötvén Sarkadon. Márki János számtartó 10 ft. Aladár 1 ft. Püspöky Bertalan 1 ft. Báró Barnstein cs. k. kapitány 5 ft. Simonides István 50 kr. Rupplin cs. k. főhadnagy 1 ft. Püspöky Alajos plébános 2 ft 50 kr. Tóth Sándor 50 kr. Osváth Imre ref. lelkész, esperes 1 ft. Fonyad László főbiró 1 ft. Bor Áron tanár 50 kr. Dr. Spitzer Antal 40 kr. Bognár András kasznár 1 ft. Lacsai János 2 ft. Összesen 27 ft 40 kr. Az egri műkedvelő társaság a M. S. utján 50 ft. Kun Károly zsibói lelkész a V. U. utján 1 ft. Steiszel Lajos Pfeiffer F. könyvárus által 10 ft. Kunszt Mária k. a. a pesti Hölgyd. 1. utján 2 ft. Tordai műkedvelő társaság 93 ft. báró Mednyánszky Dénes öniga harmadik gyűjteménye : egy vágvölyi jószágbirtokos 10 ft. Egy verbói birtokos 3 ft. Egy vágvölgyi honleány 2 ft. Egy másik vágvölgyi honleány 2 ft. A vágvölgyi r. k. lelkész 1 ft. Ifj. Ocskay Rudolf tanuló 1 ft. Ifj. Jeszenszky Sándor 1 ft. Boróczy Péter Verbón 5 ft. Összesen : 25 ft. — Zechmeister- vendéglős kertjében Déki és Döme zene társasága által rendezett zeneestély jövedelme, a Mosonyvárosi bíró által 15 ft. — Beszedies Ferencz gyűjteménye Püspök-Ladányról: Beszedics Ferencz 5 ft. Orosz László 5 ft. Berger Móricz 2 ft. Lukács Ignácz 10 ft. Kálmán Lajos 2 ft. Csathó Dániel 1 ft. Szövegjártó József 1 ft. Csathó György 1 ft. Összesen : 28 ft. — Erdészeti Lapok szerkesztősége adománya 10 ft. — Futó János színigazgató által Türke vb ö többen, a M. S. utján 8 ft. — A M. S. utján Bocsor István tanodai igazgató által a pápai ref. főtanoda néhány műkedvelő ifja által rendezett szinielőadás jövedelméből 100 ft. Sárköz - Ujlakról V. M. a M. S. utján 20 ft. Makóról R. R. a M. S. utján 3 ft. — Egy komáromi emberbarát a V. U. utján 70 ft. Szentgyörgyi Imre Kolozsvárról 1 db arany, Vajgeth Miklós esperes Ipolyságh 2 ft. — Hettlényi Ferencz gyűjteménye Érsek-Újvárról a 755. ivén: Érsek-Ujvár városa 10 forint, gróf Pongrácz 3 ft. Kertész Ignácz , Sebestény Lajos , nt. Rendek József esperes-plebános , Köszeghy József, Hertlényi Ferencz egyenkint két-két ft. Balázsy Gergely, Gyurics Lőrincz, Köszeghy Ferencz, Kapisztóry Ferencz, Spiszár János, Fogd Sándor, Velzer István egy-egy ft. Öszszesen 30 ft. — A sümeghi dalárda a M. O. utján 50 ft. — Rácz Almáson rendezett műkedvelői színi előadás jövedelme a P. N. által 70 ft. — Szombathelyi polgárok által Egressy Gábor színművész hazánkfiának tiszteletére rendezendett fáklyászene jövedelmében : Horváth Boldizsár 10 ft. Csesznek Lajos 6 ft. Weisz József, Szegedy Pál, Szabadffy János, Ussay, Tarafás József, Gotthard István, Eissy János öt - öt ft. Horváth István, Schneider János, Hölcz N. A., Ritter Miklós, Teszáry József, dr. Feigelstock, Horváth János, Eggenberger Károly, Győry Lajos, Ritter Ferencz, Hetyey István, Hollán Gusztáv, Dobrovics Ferencz egyenkint két-két ft. Zombory 1 ft 50 kr. N. N. 50 kr. Vidos László 1 ft. N. N. 1 ft. Ajkos V. 1 ft. R. Ferencz 1 ft. Kenessey József 50 kr. Koller Sándor 50 kr. Összesen 82 ft 92 kr. Ugyancsak Horváth Boldizsár által Szombathelyről, m. gróf Festetics György vasvármegyei főispáni helytartó ur tiszteletére a megyei bizottmány és tisztikar részéről készített album költségének fedezésére gyűjtött összeg maradéka 29 ft 10 kr. — Vermes Illés gyűjteménye a 893. sz. ivén, Veszprémből: ft. Boda Ferencz kanonok, Vermes Illés ügyvéd, Pápai Miklós kétk .t ft. Willax István bíró, Willax Mihály, Gál Lajos, Kupricz Sándor, Rock János orvostr. Lampek József egy-egy ft. összesen 12 ft. Bonyhai Benjámin ur a 996. sz. gyüjtösvén összesen 10 db császári arany és 102 ft, és ugyan : Mező-Berényben: Mezey Tessedik Terézia Erdélyből 2 ft; Láposi-Tessedik Louise 2 ft, Winter András 2 ft, Mezö-Berény községe 2 ft, Megele Bertalan, Gozmány Ferencz, Pecz Gyula, Jeszenszky Károly, Pusztai Ádám, Haty Károly, Ubrinyi Károly, Narczisz János, Túry Dániel, Lux Jakab, Walberty József egy-egy ft, Papp Gergely 20 kr, Szentandrássy Pál 20 kr, Szentandrássy látván 20 kr, Józsa Mózes 20 kr, Gecser József 10 kr, Bán Imre 10 kr, Popovics György 40 kr, Majerik Dániel 50 kr , a m.-berényi kovács és kerékgyártó czéh 2 ft, az asztalos, lakatos és esztergályos czéh 2 ft, a csizmadia czéh 2 ft, a Népkör 6 ft, Bonyhai Benjámin 2 ft 50 kr, összesen: 35 ft 40 kr. — Körös-Ladányban: m. báró Wenkheim László 10 ft, Körös Ladány községe 2 ft, Tessedik Károly 2 ft, Márton Mihály, dr. Diegelmann Antal, Steszer Ferencz, Körösi János, Papp Károly egy-egy ft, Fazekas János 20 kr, Balla Endre 20 kr, Gál Mihály 50 kr, összesen 19 ft 90 kr. — Szeghalomban: Horgosi Kárász Imre 10 db cs. arany, Igaz Károly, Simay János, Szeghalom községe, Augusz János, Tatár János kétkét ft; Kiss, Soós József, Bede József, Csathó és Kurzovics egyegy ft. összesen 10 db cs. arany és 15 ft. — V é s z t ö n : Reissner, Sipos Antal, Petrovics Demeter, Csák János, Kiss Mihály egy-egy ft, Csüllög Ferencz 20 kr, Bottyár Ferencz 40 kr, Peics János 50 kr, Putits Mihály 50 kr, Kiss Lajos 30 kr, Hincz János 30 kr, Pánics János 50 kr, Osváth János 50 kr, Hegedűs Lajos 50 kr, összesen : 8 ft 70 kr. — Gyomá n : Gyoma váróé* 2 ft, Grün Soma 2 ft. Csörgei Lajos, Franka Lajos, Mikó Miklós egy-egy ft; összesen : 7 ft. — KörösTarcsán:egyegy ftot. Lippe Ignácz, Fábián Gábor, Kiss Sándor, Szakáll, Victor K.-Tarcsa községe, Papp Károly, Szabó Mihály ; összesen : 7 ft. — Füszes-Gyarmaton Blankenstein 5 ft. Seidl Ernő 2 ft. Biszterszky Gyula 1 ft, összesen : 150 ft. Faás pusztán: Fejér Imre 1 ft. A franczia császár valahára megszólalt. A „Moniteur“i okmányok közzététele a franczia olaszországi politikának konstatírozását foglalja magában. Az„Ind.belge“ párisi tudósításai szerint „rendkívül nagy s kielégítő benyomást tettek a közlemények nemcsak a politikai,de egyébb körökben is.“ A „Const.“, „Patrie“ buzgó hozsánnáin kívül más franczia lapok is felismerték a császár eme megszólalásának fontosságát. „Megmutatta a császár, mondja az egyik párisi lap, hogy se a kamarilla, se a családi tűzhely iránti ragaszkodás nem változtatott politikáján.“ Az „Opin. Nat.“ ugyan még nem bírja felfedezni azon szilárd álláspontot s kifejezett akarato, hogy hova előbb meg fog oldatni a római kérdés, bárha a válságos körülmények közt közzétett eme nyilatkozványokban a leghatározottabb de mentiját látja, a „La France“ ultramontán törekvéseinek. — Összevetve a párisi lapok nyilatkozatait a legközelebben történt diplomatiai evoluziókkal — azon meggyőződésre jutunk, hogy ezen okmányok közzétételében Thouvenel gyözedelme rejlik, s meghazudtolása mindazon híreknek, melyek már reactionárius minisztérium kezeibe látták a külügyi politika intéző szálait átjátszva. Csak az okmányok közrebocsáttatásának körülményeit kell tekintetbe venni, hogy biztosan következtethessünk. A belga lap szerint ugyanis a császár a legnagyobb titokban tartotta elhatározását az okmányok közzétételére vonatkozólag, úgy annyira, hogy Thouvenel maga csak a múlt szerdán késő estre tudta meg a császári akarat új fordulatát, s Nigrának is azon percében üzente meg ezen új fordulatot, midőn az olasz diplomata már az indóházhoz ment ki, hogy Párisból távozzék. — Az előző körülmények közül emlékezetbe kell hoznunk, hogy Thouvenel ezen okmányok közzétételéhez kötötte tárczáját, midőn a császár azt üzente Thouvenelnek mint azt a „Nat. Zeit“ párisi levelezője f. hó 2- ről írta, hogy várjon October végéig, míg viszszatér . Thouvenel írásba foglalt lemondássá felelt, megjegyezvén, hogy ezen okmányok közzétételének esetében marad meg csupán állomásán, mivel „Olaszországnak joga van Francziaországtól ezen okmányok közzétételét elvárni.“ — Erre a császár a közzétételt elrendelő határozatával felelt, megjegyezvén egyszersmind, amint az „Ind. belge“ párisi levelezője sept. 25-re írja, hogy „Biarritzból visszatérése után bővebben fog a fennforgó kérdésekben nyilatkozni.“ Az „Ind.belge“,„Patrie“ és „Const.“ ezen okmányok közzétételéből azt következtetik, hogy a Rattazzi minisztérium fennállására nézve is újabb biztosíték rejlik azokban, mivel alkalma leend Rattazzinak a türelmetlen olasz hazafiaságtól újabban egy kevés respiriumot kérni. Az angol lapok közül „Morning Star“ szól tüzetesebben, a következő megjegyzéssel zárva be elmélkedését: „Az egyedüli következtetés, melyhez eljutottunk, abban áll, hogy a császár megvonja védelmét s pártfogását azon kormánytól, melynek mozdulatlansági elmélete épen nincs összefüggésben a korszellemi század igényeivel.“ A „Times“ még semmi positív véleménynyel sem állott elő. A „Morning Post“ e közlemények közrebocsátásában nem lát egyéb célt az evacuatio előkészítésénél. Csupán a „Morning Herald“ látja a császár azon előbbi határozatának részletesebb ismétlését, hogy a satus quot fenntartsa. A „Patrie“ — bármennyire feleslegesnek is tűnjék fel a félhivatalos communique a császári okmányok után, befejezésül egy hosszú czikket szentel a pápaság világi hatalmas Francziaországgal való viszonyai kérdésének. Bevezetésében említi a „Patrie“, hogy főleg két párt működik ellene Francziaország olasz politikájának. A vallási párt, mely azt hányja a franczia politika szemére, hogy a pápaságot elerőtlenítette, s a forradalmi párt, mely az olasz monarchia kifejlődésének fő akadályát látja a franczia politikában. „A moniteuri okmányok lerontják mindkét vádat“, mondja a Patrie. Kijelenti azután a félhivatalos lap, hogy most különösen a vallási párt vádjára akar kiterjeszkedni, megvizsgálandó főleg azon viszony, melyben a római udvar a franczia politikával szemben állott. „Tizenhárom éve, hogy Rómában a franczia hadsereg,mely a pápának újra kinyitotta a Vatican kapuit,folyvást védi s támogatja a pápát, tizenhárom éve, hogy ezen hadsereg a római nép minden tiltakozása s felszólalása daczára istápolja a szent széket, elnyomja a népmozgalmakat, egy egész népet szigetel el a Franczia- s Olaszországban győzedelmeskedő mozgalomtól. Íme,ezen hivatást töltötte be 13 év leforgása alatt az egyház legidősebb fia, s íme, 13 éve, hogy a pápai kormány süket maradt a közvélemény figyelmeztetéseire. Rómát, melynek az egyház fiai találkozó helyévé kelle vala válna, az uj eszmék ellenségeinek gyálpontjává alakította át, minisztereit s tábornokait a franczia császárság ellenségeinek sorából toborzotta ; megvonta a néptől a szükségszereknek bizonyult engedményeket, hogy kárhoztatott rendszer romjával kárpótolja őket ; a vallás hallhatatlan törvényeihez fűzte a földi hatalom múlékony eszközeit; antagonismust idézett elő a bit s politika közt, a megfeledkezve fennállásának ingatag feltételéről, ellensége lett azon elveknek, amelyeknek nevében bálaköszönetet kelle vala szavaznia a fegyveres oltalomért.“ A bálaadatlanság megérdemelt vádja után kifejti a „Patrie,“ amit különben annyiszor kifejtett már, hogy a Romagnát, Márkákat sohasem kaphatja vissza a pápa, s nincs földi hatalom, mely a „népek akaratának eltiprása nélkül ezt tehetné. A franczia császár sohasem fogja a pápát földi elvesztett birtokaiba visszaültetni s ültethetni. A pápának, mint világi fejedelemnek, alá kell magát vetni a politikai souverainitás viszályainak. A nap nincs messze, zárja be czikkét a„Patrie“, melyen ezen egyenetlen helyzet végszava is meg fog csendülni. Meg vagyunk győződve, hogy e napon, bárminő esemény s fájdalmas emotiók jöjjenek is közbe, Francziaországot semminemű felelősség sem fogja terhelni. A politikai képességek előtt továbbra is azon nemzetnek fog tekintetni, mely kötelességét teljesítette, s a katholikus lelkiismeretű hívek őt tartandják a pápaság utolsó védelmezőjének, maga a pápaság ellen is.“ Permopsz — Lagueronniére az is érzi az ütést, melynél határozottabbat még eddig a „Patrie“ sem mert ellenfeleire kimérni. A „Patrie“ írja, hogy az angol királynő Németországba leendő utazásának alkalmából családi értekezlet tartatott Londonban, melynek igen fontos megállapodás jön következménye. Ezen értekezletben ugyanis elhatároztatott volna, hogy a királynő a gallesi herczeg javára lemond a trónról. Ezen elhatározás azonban csak a gallesi herczeg összekelése után fog foganatba menni. — Turini táviratok alapján írják a párisi lapok, hogy Napoleon herczeget nagy ovatiókkal fogadták Turinban. Gazdasági keresked, tudósítóé. Pest, sept. 29. Napfényes, kellemes idő. A vízállás oly sekély, hogy a feldunai gőrösök főkép Pozsony és Komárom között minduntalan fennakadnak. — Helyi piaczunkon a gabnaüzlet a múlt héten az izraelita ünnepek következtében meglehetős félbenszakadásnak volt alávetve, azonban árváltozások nem állottak be, minthogy a félbenszakadás oka sem gyökerezék forgalmi változásban. Búza vagy 25.000 m. kelt el,részben kivitelre. A többi gabnanemüből csak fogyasztási kelendőség vala. A gyapjuüzlet folytonosan élénk vola, és összesen vagy 2000 mázsa vásároltatott be 75—122 ftig, minőséghez képest. Repczéből nem volt jelentékeny üzlet. Az angol piaczokon a búza ára 2 shillinget csökkent. Triesztben összesen 30,000 st. magyar búza adatott el. Neszmélyen és vidékén a szüretek már nagyobbrészt megvoltak , s átalában igen kitűnő minőségű és nagy mennyiségű bortermés örvendezteti meg a szőlősgazdákat. Győr, f. hó 27-én szombaton megtartott hetivásárunk a középszerűek közé sorozható ; eleinte úgy látszott, hogy a gabna kelendőségnek örvendett, s az árak valami keveset emelkedtek is, azonban utóbb megállt a vásárlás, minek következtében az előbbi hetivásárhoz képest az árakban is mintegy 10 kmnyi csökkenés volt észrevehető ; oka az lehet, hogy az izraelitáknak ünnepeik voltak, s emiatt a vásárlásban a buzgóbb hitűek nem vettek részt; nemkülönben, hogy már amúgy is tetemes mennyiségű gabona lévén kezükön, a kereskedőknek sincs kedvük a vásárláshoz. — Uj kukoricza 2 ft 60 —80 kmg lett eladva. — Beszállittatott : búza 3632 mérő, rozs 1046 mérő, árpa 1393 mérő, zab 1044 mérő, kukoricza 153 mérő, köles 241 mérő, bab 114 mérő, burgonya 329 zsákkal. Az árak következők : Egy auszt. m. tiszta búza 4 ft 10—40 kr, közönséges 3 ft 80 kr—4 ft, kétszeres 3 ft—3 ft 20 kr, rozs 2 ft 80 kr 3 ft, árpa 2 ft—2 ft 40 kr, zab 1 ft 55—70 kr, kukoricza 3 ft 60—80 kr, köles 2 ft 10—30 kr, bab 3 ft 40—60 kr, széna egy mázsa 1 ft 10—30 kr, bor egy akó 6 ft 50 kr—8 ft, burgonya zsákja 90 kr—1 ft 10 kr. Arad, sept. 27. A tegnapi hetivásárra kevés gabona hozatott, s igen lanyha vásár volt. Vevő az izraelita ünnep miatt igen kevés mutatkozott. Búza mintegy 2000 m. jött, s 3 ft 60 —70 krön vásároltatott magtárak számára. Rozs nehány 100 mérő jött csak, s 2 ft 40 kron kelt. Árpa és zab figyelmet nem gerjesztett. Kukoricza mintegy 1000 mérő szállíttatott, s a mult heti árát, megtartá. Szeszből körülbelül 1000 akó kelt el fokonként 50—50 kron. Erdőrendű szilva pálinka 12 és fél ftért kelt akónként. Szeged, sept. 26. A gabnaüzlet e héten sem élénkült meg, a búza, rozs és zab ára alább száll. A külföldi tudósítások is hasonló állapotról értesülnek, alig van remény, hogy az őszi idény folytán ezen üzlet kedvezőbb fordulatot vegyen. Ha valósul, hogy több szeszgyár felhagyott üzletével, úgy a kukoricza ára is csökkenni fog. Szál símán, e hét folytán jócskán érkezett, kiválólag kukoricza ; a búza nem igen kelendő, a kukoriczát azonban a sertéshizalók gyorsan megvásárolják, s igy az ára is tartja magát. Árpa, köles, zab igen kevés érkezik, s áruk is állandó ; új babot is keveset hoznak, s igy piaczunkon drágább, mint más vidékeken. A gabnaár következő : búza 86—88 fontos 3 ft 75 kr—4 ft, rozs 76—78 fontos 2 ft 65—70 kr, árpa 2 ft 35 —55 kr, zab 44—45 fontos 1 ft 80—85 kr, uj kukoricza csövestül 2 ft 55—60 kr, köles 2 ft 65—80 kr, bab 4 ft 50 kr—5 ft, egy zsák burgonya 80—90 kr, 100 fej káposzta 4 ft 10— 30 kr. Debreczen, sept. 23. Tiszta búza közép ár 3 ft 90 kr. Kétszeres 3 ft 40 kr. Rozs 2 ft 30 kr. Árpa 1 ft 95 kr. Zab 1 ft 42 kr. Tengeri 3 ft 50 kr. Köles 2 ft 70 kr. 1 mázsa szalonna 38—41 ft. Kása 6 ft. 1 mázsa háj 38—42 ft. 1 font marhahús 17 kr o. é. Kolozsvárit, sept. 25-kén, bécsi mérete o. é. Középár. Tiszta búza 3 ft 60 kr, elegybuza 3 ft, rozs 2 ft, zab 1 ft 10 kr, árpa 1 ft 40 kr, törökbuza 2 ft, pityóka 70 kr, marhahúsnak fontja 11 kr. Vegyes tudósítások. — Veszprémmegye, sept. 26 áp. Épen most értem haza a zalamegyei gazd. egyesületi ok borászati szakosztálya által B.-Füreden rendezett szőlőkiállításról, melyre Balaton felvidékének veszprémmegyei hegylánczolatáról egyedül én vittem mutatványul pár szőlőfajt. Nem vádolom részvétlenséggel veszprémmegyei szőlőbirtokos társaimat, nem is vádolhatom, mert Zalamegye őket meg nem hívhatván, e kiállításról nem volt tudomásuk, s ha lett volna is — a megjelenésben gátolta őket a szüret, mely Veszprém vidékén folyó hó 22-én átalánosan megkezdődött. De vádolhatni nemcsak vidékünket — hanem egész megyénket is azért, hogy mig más megyék mozognak legalább azon téren, melyen mozogniok lehet.... mi összedugott kezekkel, tétlenül nézzük, mily áldást árasztólag működnek más megyék lakosai önmaguk és a közös haza javára.