Pesti Napló, 1865. május (16. évfolyam, 4512–4536. szám)
1865-05-23 / 4530. szám
ütött. A ,,M. Post“ egy vezérczikkben e tárgyra nézve lényegesen következőleg nyilatkozik: „A polgárosult világ nagy része aligha örömmel fógja halleni,hogy a confederatio volt elnökének, Jefferson Davisnek fejére 100,000 dollár jutalom van hirdetve.Davis az egész múltja és jelleme annyira ellene vannak a Lincoln úr meggyilkolásábani részvét valószínűségének, miszerint a legerősb tanúbizonyságok nélkül egy elfogult ember sem fogja a vádat elhinni. Ama percztől kezdve, mikor világos jön, hogy a confederált államok nem képesek magukat tovább fenntartani, az ezentúl követendő ösvény világosan ki volt a semleges hatalmak előtt jelölve. Bármilyen volt is magánvéleményök, kötelességük volt a háború eredményét elfogadni és Éjszakát ismerni el a csatatér órának. Egyszersmind az is remélve volt, hogy a győzők illő nagylelkűséget fognak kifejteni a legyőzöttek iránt. De Johnson elnök legújabb proclamatiója szerint a dolg, úgy látszik, nem úgy fog kiütni. Ha Davis úr csakugyan vétkes, úgy az atlanti tengeren innen kevés rokona l env fog nyilvánulni iránta, de más részről túl sem lehet kártékonyabb a szövetségi kormány hitére és becsületére nézve, mint az,hogy Johnson elnök újra meg újra és minden alkalommal a legsúlyosb büntetéssel fenyegeti a pártlstó vezéreket- A polgárháború által okozott sebeket nem lehet elég gyorsan behegeszteni, és mi sem fogja azokat oly sikeresen nyitva szérző állapotban tartani, mint a boszu politikája. A „Morning Herald“ meg ekkép szól: „Ama jóslat, miszerint Amerika belbékéje csak külháború által fog megszilárdulhatni, alkalmasint teljesülésnek indul. Alig van a háborúnak vége, az utolsó confederált csapatok még le sem tették a fegyvert, s ime már is azt halljuk, hogy fabustier csapatok szereltetnek fel Mexico ellen, melyekért a washingtoni kormány nem vállal ugyan felelősséget, de siker esetében maga óhajtja az előnyöket aratni. A megtámadási hajlam nem szorítkozik roppant birodalmainak déli végére, hanem a washingtoni kormány — noha egészen más modorban — Canadával is perpatvart keres. Johnson elnök egy proclamíiliót adott ki, melyben azt erősíti, hogy tanúbizonyságokat fedezett fel arra, mikép a Canadában tartózkodó confederált menekültek Jefferson Davis elnökkel együtt bűnrészesei voltak a Lincoln elnök és Seward ur meggyilkolására szőtt iszonyatos összeesküvésnek. Azt mondják, Johnson ur forma szerint kiadatni követelte a menekülteket . . . Feltéve, hogy a canadai menekültek bűnösök, ez esetben egy valamely idegen uralkodó meggyilkolására szőtt összeesküvés saját uralkodónk elleni vétség, és angol törvények szerint büntetendő, noha ily esetben a büntetés nem oly szigorú, mint aminőt a saját uralkodóját oltalmazni akaró állam mérne ki. A bűntett, melylyel e férfiak vádoltatnak, tényleg betű szerint ugyanaz, melyért dr. Bernard az Orsini-féle ügyben törvényszék elébe volt állítva; s a fennálló törvénynek akkori felfogása, melyhez akkor Anglia oly merészen ragaszkodott, a most fenforgó esetben sem fog megtagadtatni. Mi készebbek voltunk Francziaország háború fenyegetésével daczolni, mint az angol törvény által megállapított büntetéseket idegen hatalom szóra megváltoztatni, s nem valószínű, hogy most egy külhatalom követelésére törvényünket megcsorbíttatni engedjük. A washingtoni hatóságok kétségkívül ismerik e praecedens természetét, s mi nagyon is tartunk tőle, épen azért választottuk e tért, mint legkényelmesbet arra, miszerint velünk meghasonlásra ürügyet kereshessenek.“ A „Daily Telegraph“ is egy indulatos philippikát közöl Johnson úr ellen, melyben egyebek közt azt mondja, hogy az elnök „gyalázatos bűnt követett el az emberiség valamennyi becsületes érzelmei ellen“ proclamatiója által. E lármás penny lapra nézve azonban meg kell jegyezni, hogy az régebben Lincoln elnöknek, ki most a „bölcs“ és „jó“ czímekkel tisztelteik meg, még gonoszabb hírét szerette volta költeni, mint most Johnsonnak. Még az Egyesült Államokkal rokonszenvező „Daily News“ is sajnálja, hogy Johnson új proclamatiója megjelent. A „Globe“ és a „Times“ még e tárgyban nem nyilatkoztak. A vám és kikötő-hivatalokkal következő levél közöltetett, melyet Busset gróf a kincstár lordjaihoz intézett: „Külügy május 11-kén 1865. Lordjaim, szerencsém van lordságtokkal tudatni, mikép az amerikai polgárháború jelen állapotában, s ama bizonytalanság mellett, melyben annak tartamára nézve vagyunk, ő felsége kormánya elérkezettnek hiszi az időt,“ miszerint ezentúl az 1862-ki január 31-kén kelt levelem értelmében ő felsége kormányának különféle osztályai által kiadott rendeletek, amennyiben ezek ö felsége bármely kikötőjének hatóságai, akár az egyesült királyságban, akár a csatornás szigeteken, akár a gyarmatokban vagy ő felsége bármely külső birtokaiban és tartományaiban (dependencies), meghatalmaztattak, miszerint a hadviselő felek akármely hadi- vagy kalózhajójától, mely élelemszerek vagy a legénység ellátására szükséges tárgyak beszerzése, vagy javítások eszközlése végett valamely kikötőbe szállna, követeljék, hogy 24 óra lefolyta alatt megint elhagyja a kikötőt, anélkül, hogy meg volna engedve a közvetlen szükségletnél nagyobb készleteket béreznie,—és ne tudjék, hogy ilyen hajó, melynek megengedtetett a szükséges javítások végett a britt vizekben időzni, a javítások bevégezte után 24 óránál tovább maradhasson akármely kikötőben vagy révben ő felsége vizein, valamint ugyanazon rendeletek a szén mennyiségét és a határidőt illetőleg, mely a szénnek a hadviselő felek ilyes hadi- vagy kalózhajójára szállítása megengedtetik,— többé alkalmazásba ne vétessenek — Hasonló tartalmú levelet intéztem a belügyek, gyarmati ügyek, hadügy és indiai ügyek államtitkáraihoz, valamint az admiralitás lordjaihoz. Ki is stb. Russell. Az alsóházban f. hó 17-kén Monsell úr arkath. alsóházi tagok esküformájára vonatkozó törvényjavaslat (Roman Catholic Oathoill) második olvasását indítványozta. A vakbuzgó protestánsok, kik között Whiteside ur, és általában az izlandi orangisták mindig első helyen tüntetik ki magukat, megint sokat beszéltek az angol államegyházat és evvel együtt magát a monarchiát fenyegető veszélyekről, az egyházi tulajdon elleni spoliatiókról stb. A többség azonban a józan ész és a vallási türelem mellett volt, és a törvényjavaslat 190 szavazattal 134 ellen másodszor olvastatott. „Alexander Newski" orosz fregatt az orosz trónörökös hullájával, négy orosz hadihajó kíséretében a plymouti öbölbe érkezett. Egyszerre letűnt két, vezércsillagnak bár tér és gyenköz által választott, de a hazaszeretetben hasonló buzgalommal folytatott közreható életpályáját párhuzamban átgondolni. Mindketten föreidű szülők gyermekei lévén, gondosabb nevelés több kedvezményében rétesülhettek, mindketten kitűnő észtehetséggel évén megajándékozva, korábban nyert szellemi öállósággal voltak szerencsések beutazni nem ■sak hazánkat, hanem más országokat is, hol a kiveltebb külföld üdvös intézményeivel is megemerkedhettek. Mindketten számos kötetre tövedett naplót vezettek, melyekbe esténként önórásal jegyezgették fel elmélkedéseiket, tereik,, anostoli cselekedeteik igazolásául a törénelem számára. Mindketten 1825. év körül nyitva meg balitéletek elleni hadjáratukat, Albion szabadságföldjéről hozták magukkal azon nagy eszmék magvait, melyeknek meghonoltása felvirágoztatása lett életfeladatukká. — gróf Széchenyi István az egyesülés nemzete, gróf Brunsvick Teréz a kisdedóvásé, mely közvetve a nevelés, közvetlenül az elemi anitás átalakulását következteté. Gróf Szélbeni a casinó és más társaságok létrehozásával a gazdasági egyesületet hozta életbe, mely i. mezei naptár kiadásával a hasznos ismeretek erjesztését fogantató rokonkeblü hazafiak agyában s ez szülte az Iparegyesületet. így keétkeztek a természettudományi, Kisfaludy-társaság, orvos-, mű-, védegylet, gőzhajó, kereskedelmi vasúti, tiszaszabályozási és különféle ezőokra alakult egyéb központi és vidéki társulatok casinók, takarékpénztárak és egyletek. —rró’s Brunswick Teréz nevelésügyi mozgalmai a ksenlóvó egyesületnek adtak életet, melynek estvéréül keletkezett b. Mednyánszky Alajos úr könyvvizsgáló bizottmányi elnök vezetése alatt a nevelési társaság, s ebből alakult az ol■8Ó és hasznos könyvkiadó, most Sz. István nevét viselő társulat. Gróf Széchenyi István Bentham követője lévén, anyagi érdekű vállalatait a hasznosítással hozta kapcsolatba, melynek segélyével könynyebben és nagyobb sikerrel ujonczozhatott: gróf Brunswick Teréz a legtávolabb, de legnagyobb haszontól, a közerkölcsiség eszméjétől vezérelve, csak a lelkesedés lángfegyverével harczolhatott. Mindkettő szellemi hatalom volt. A természet központi vonzerejét követve, két hatalom nem fér egymás mellett, s miként a nagy folyam özöne a patakok csörgedező vizeit magával ragadja, miként a hegy tetejéről guruló hógombolyag az apró pelyheket magára szedi, s a nagy tőkepénzek az apróbbakat elnyelhetik: úgy olvad a mindennapiság ezernyi mozzanata az összpontosult lélekerő irányműködéseinek folyami sodrába. Öntudatlanul egyesülnek az elemek egészszé, anélkül, hogy az egész saját létrészeit felismerné. Többször vitatkozott e két hatalmas lángész, órákig társalogva az országbírói özvegy grófné látogatott teremeiben, a nevelési reform és kisdedóvásról, de e kérdésben a szív sugallata az ész hideg számításait a kitűzött iránytól eltéríteni nem bírta. Gróf Széchenyi megmaradt feladata mellett: a nemzetet felülről nevelni nagygyá, szellemileg, erkölcsileg és vagyonilag, a népet a kiváltságos rendűek alkotmányos sánczaiba kebelezni, öszpontosítani az érdekeket, egyesíteni a nemzeterőt. Hitel-, kisajátítási, tagosítási törvényekre volt szüksége, hogy a békákba nyűgözött ipart és kereskedést, pénzintézetek, gyárak, vasutak, csatornák segélyével fejleszthesse, s a nemzeti vagyonosodást, ezen alapfeltételét minden erőnek és jólétnek öregbíthesse, lánczhidat kelle Buda-Pest között épitnie hogy a közös terhek együtt viselésének elvével az alkotmány védbástyáit megerősítse; körül akarta csatornázni Buda-Pestet, a párost, hogy a Honderűnek keresztelt iker fővárost, a haza szivét, oly hatalomra segítse, milyent csak világkereskedelmi helyek gyakorolhatnak. S mindezt megelőzőleg akadémiát alapított a nemzetnek, hogy a magyar ne legyen kénytelen külföldön keresni tanárokat, tanítókat és óvókat. Vannak eszmék és elvek, melyeket a classicus népek mythosa női alakban személyesítve istenitett, mint az ártatlanság és szeretet. Megváltónk édes anyjától nyerte az emberi alakot, melyben a felebaráti szeretet isteni tanát hirdetve szivünkbe ojtá Nemde ő, az Istenember volt, ki tanítás közben ekkép inté az anyákat: „Engedjétek a kisdedeket hozzám jöni, s ne tiltsátok el őket tőlem, mert ilyeneké a mennyek országa!“ Tehát Magyarországban is nő feladatáválön meghonosítani a kisdedóvás eszméjét, általa kellett az igének testté tenni, hogy a parányi magból az elemek egyesülése által nagggyá nőjjön a fa, s terjeszsze gyümölcseit, az ártatlanságot, munkásságot, józanságot, törvények tiszteletét, engedelmességet, felebaráti szeretetet, egyszerűséget, megelégedést és boldogságot, s ezek terjedtével és öregbedtével gyökerében fojtsa el a bűnt, a polgári társaság legnagyobb ellenét, melynek kiirtása után nem volna értelme a büntetésnek, feleslegessé válnának a börtönök. Ámde Isten szöllőkertjében a jó mag veteményezése nem egyedüli feladat. Ojtani, nyesni kell a nagyobb csemetéket is, irtani gyomot, öntözni a kikelt növényeket, kutakat ásni, patakokat szabályozni, vízvezetékeket rendezni, hogy a nap melegítő sugarai mellett a víz ki ne fogyjon, hogy a gyomnak szerteágazó gyökerei el ne szívják a gyönge növedékek tápnedveit. Íme, a nemzet nagy kertészének és angyali kertésznőjének párhuzamos életpályájuk, melyen a teremtőleg hidegen számitó ész a lángoló szív felett uralkodva, egyenkezűleg hatott a hazafi és bonleányi kötelmek magasztos szellembeni teljesítésével. S a nemzet géniuszának egyszerre megindult ezen két küldötte végre mégis találkozott 1860. évben, midőn e földi pályafutásukat befejezték, mindketten megsiratván a közösen imádott hazát, mindketten megelőzve, illetőleg kisérve az egyenközön kimúlt jelesebb pályatársak, névszerint Antal Mihály, Bezerédj István és dicsőült neje, Csapó Dániel és lelkes leánya, b. Wesselényi Miklós, Fuchs Keresztély, Hajnik Pál, Márton József, Rosty Albert, dr. Szabó János, b. Jósika Miklós, özvegy gr. Brunswick Józsefné, b. Mednyánszky Alajos, B.Mészáros Johanna, gr. Telekyné, Pázmándy Dénes, Schedius Lajos, Szalay László, Tasner Antal, gr. Teleki László és a magyarok Wilbertorsa, Fáy András, mindannyi felejthetetlen tagtársunk által. Széchenyi nem érhette meg annak teljesedését, miszerint Magyarország még csak lesz. Halála előtt még egyszer visszapillantott a jégvertmezőre, melynek felvirulásához minden óhajtása, reménye és élete kötve volt. Utolsó viszszapillantása keserűen gunyoros lehet e nagy tetteinek, és ezek eredményeinek gázolóira. Gr. Brunswick Teréz nem láthatta teljesülve azon óhajtását, mely szerint vajha minden megyének lenne elemi képezdéje, s mellette kisdedóvó példány intézete, s vajha minden helységnek volna elemi iskolája mellett óvodája. És ámbár ezeknek száma egyesületünk első évtizedében 1847-ik évig 70 re, 1850-ik évben pedig 80-ra szaporodott,mégis fájlalta a törbetlen lelkületű honleány ezen számnak évenkénti apadását. Ő sem menekülhetett azon vészfelleg elől, melynek jégzápora műveinek virágbimbóit elroncsolá. És miként Galilei a máglya előtt is ki meré mondani meggyőződését, úgy üdvözöltünk szintén lelkesedéssel jóslá , hogy a magyart e földről kiirtani nem lehet. Tekintetes egyesület, tisztelt közönség ! Jobban ismerem tehetségeim korlátait, hogysem gr. Brunswick Teréz érdemeit az elsoroltakban kellőleg kitüntetve lenni, vagy azokat általam méltó fényben felderíthetőknek képzelném. Azért felhagyok beszédem folytatásával, melynek gondolatvirágaiból szerény koszorú telnék a dicsőült halántékaira. Legméltóbb koszorúval diszitélt nagy hazánkfia Deák Ferencz, midőn egyesületünk alapitó tagjává lön, mondván: „Az egymásra keletkező egyletek és intézetek sorában egy sincs oly nemes és szent czélu vállalat, mely a közrészvétet úgy megérdemelné, mint ez, mely az alapnevelést terjeszti.“ Gr. Brunswick Teréz jobb létre költözött. Itt hagyta tanítványait, hogy az igét hirdetve, a jót terjeszteni ne szűnjenek. Íme arczképe a kisdedek országába költözöttnek. Legyen ez az ügy bajnokainak ereklyéje, melynek birtoka az akadályok leküzdésében bátoritandja és tevékenységre buzdítandja a jó hazafiakat, hogy azon téren, mely annyi ideig ismeretlen volt hazánkban, egyesült erővel valósitsák az eszmét, melyet nagy hazánkfia egyesületünkbe léptével helyesle, mely iránt ő cs. kir. Felsége, dicsően uralkodott V. Ferdinánd királyunk kegyelmes pártolása mellett az egyházi és világi főméltóságok, különösen bibornok herczeg prímásunk, s a haza jobbjai vallás és nemzetiségi különbség nélkül oly szívélyes részvétet tanúsítanak, és hogy minél előbb teljesüljön egyesületünk alapítójának legbuzgóbb óhajtása, miszerint minden megyében legyen példádumm?Zeit’ 8 minden helységben az elemi isklát óvoda díszítse, s Magyarországban, más nemzeteket megelőzve, minden honpolgár tudjon magyarul olvasi? Krij Mamolnis 6la Amerika. Johnson elnök proclamatiója következőleg hangzik: „Miután a hadügyminisztérium előtt fekvő okmányokból kiviláglik, hogy Lincoln úr meggyilkoltatása és Seward úr elleni gyilkos kísérlet Jefferson Davis, James Thompson, Clement C. Clay, Beverley Tucker, George N. Saunders, W. C. Cleary és más az Egyesült Államok kormánya ellen pártot ütött árulók által, kik Canadában találtak menedéket, voltak meglendítve, tervezve és végrehajtva, annálfogva a nevezett személyeknek az Egyesült Államok határai közt leendő elfogatására következő jutalmak hirdettetnek ki: Jefferson Davisra 100,000 dollár, Clearyra 10,000, és a többire fejenként 25,000. Ami Clearyt illeti, ő ama csapathoz tartozik, mely Vermont államban, St. Albansban tavaly elkövetett rablás és gyilkosság következtében már két ízben állott a canadai törvényszékek előtt, s mindkét esetben a vád alól felmentetett. Most e martalóczok a „semlegesség megszegése“ miatt állanak a torontói törvényszék előtt, s Cleary kénytelen volt 8000 dollár kezességet állítani, hogy az októberi törvényszak alatt meg fog jelenni. Washingtoni sürgönyök szerint az amerikai kormány formaszerűleg felszólította a canadai kormányt, miszerint Lincoln úr meggyilkoltatásának bűntársait, amennyiben Canada területén léteznének, szolgáltassa ki, sőt a „New- York Herald“ tovább megy s azt követeli a szövetségi kormánytól, hogy Jefferson Davis kiadatását bármely hatalomtól is, melynek területére Davis netalán menekülne, erélyesen sürgesse, akár van az Egyesült Államoknak a kérdéses hatalommal kiszolgáltatási szerződvénye, akár nincs. A confederált főnökökről jelenleg csak annyit tudhatni, hogy Jefferson Davis 2000 lovas katona fedezete alatt ápril 28-án Yorkvilleben volt Dél-Carolinában, s tizenegy pénzzel és egyéb értékkel megrakott szekeret hordott magával. Breckinridge és Benjamin vele voltak. Stoneman lovassága csak másnap érkezett Yorkvillebe, s ekkor Davis 24 órával előzte meg üldözőit. Ewell tábornok és más confederált főnökök levelet intéztek Grant tábornokhoz, melyben iszonyodásukat fejezik ki Lincoln úr meggyilkoltatása következtében, s kijelentik, mikép ők orgyilkosokkal sem Éjszakán, sem Délben nem állanak szövetségben. Lincoln elnök hullája Springfieldben, Illinois államban, május 4-én ünnepélyesen eltemettetett. Tennessee hatóságai Isham G. Harris elfogatására 5000 dollár jutalmat hirdettek. Harris államkormányzó volt akkor, mikor Tennessee a szövetségtől elszakadt és a confoederatiohoz csatlakozott. New Yorkból május 6-káról jelentik, mikép a Bermuda-szigeteken egy bírói vizsgálatból kisült volna, hogy bizonyos dr. Blackburn nevű confoederált ügynök a nevezett szigeteken nagy mennyiségű ruhanemüeket, telve a sárgaláz kóranyagával, vásárolt össze, s küldött New- Yorkba, miszerint ott a ragályos nyavalyát terjeszsze. A galád terv még jókor jutott a hatóságok tudomására, s a ruhanemüeket megégették. Távirati Jelentések. — Prága, máj. 21. Tegnap az igazságügy miniszter meghagyásából hármotozást tartottak a „Politik“ szerkesztőségében, a „Narodni Listy“ ellen hozott, de még a lappal nem közlött ítélet közzétételéért, de a kéziratot nem találták meg. — Pária, máj. 21. A törvényhozó test kölcsönbizottmánya elnökül és titkárul az államerdőségek eladásának legnagyobb ellenzőit választotta meg. — Pária, máj. 21. Az esti „Moniteur“ az újabb amerikai híreket közölve azt mondja: „Az aggályok, melyekre a mexikói ügynököknek az Egyesült Államokbani mesterkedései alkalmat szolgáltattak, kétségen kívül el fognak oszlani a mi washingtoni új képviselőnk közbenjárására. A „Patrie“ úgy hiszi, hogy a kormány szükség esetében a legerélyesebb rendszabályokat fogja megtagadni a Mexikóba menő önkénytesek ellen. Francziaország nem engedi meg, hogy kalandorok megtámadjanak egy Francziaország védelme alatt álló országot. Amerika nyugati partjain állomásozó parancsnok, ki a császár megérkezése után utazand el, utasításokat viend magával, hogy a népjog és a tengeri jog szabályai szerint akadályozza meg oly vállalatokat, melyeket Lopez és Evalker utódai megkísérlenének. Napóleon császár e hó végén érkezik vissza Toulonba. — Brüssel, máj. 21. Párisi tudósítások jelentik : A hír, hogy a mexicói császárt két gyilokszúrással megsebesítették, valószínűtlen. A császárné Napóleon herczeg beszédjéről azt mondja, hogy az szerencsétlenség a dynastiára nézve. A miniszterek azt kívánják, hogy a beszéd defavouáltassék a „Moniteur“-ben. A császárné nem merte ezt tenni. Néhány ezred indul Mexicóba sereg erősítésül. — Hamburg, máj. 21. A császári corvette Friedrich főherczeg elhagyta a keleti tengert. Franke ur az Augustenburg herczeg tanácsadója, tegnapelőtt Schleswigben a polgári biztosokkal tanácskozott, azután egy ebéden volt jelen, hogy hivatalosak voltak a schleswigi hivatalnokok is. Esti posta, Pest, május 22. — A Rómávali tárgyalásokban szünet állott be Vegezzi magatartása folytán, ki határozottan vonakodott azokat a szószék által kijelölt irányban folytatni. Victor Emanuel személyes parancsára most Reves Albriano gróf indult Rómába, hogy a Vegezzi által visszautasított értekezletet tovább fűzze. Későbbi tudósítások azonban tagadják, hogy Reveinek ilyen küldetése lenne. — Rómából jelentik, hogy Revei gróf, ki V e g e z z i helyett a tárgyalások folytatásával van megbízva, oda megérkezett. — Az ausztráliai utolsó postával érkezett fairek szerint Port Elisabethben, a gyarmati pamut árának csökkenése miatt kilencz kereskedelmi cég mondott csődöt, összesen 306,000 font sterling passivákkal. — A persa sakh tanulmányozási utat készül tenni Európába, s előbb Pétervárt, utána pedig a többi fővárosokat fogja meglátogatni. — Qua ade dán követ Berlinbe érkezett, s azonnal értekezletet tartott Bismark miniszterelnökkel. — Algírból Párisba érkezett hivatalos jelentések semmi tekintetben sem erősítik meg azon Londonban elterjedt hírt,hogy Oranban a császár élete ellen merényt követtetett volna el. A császár ellenkezőleg a legjobb egészségnek örvend. — A párisi börzén nagy rémülést okozott azon merően költött hir, hogy Miksa császár megöletett. A mexicoi papírok ennélfogva 3 frankkal szálltak alá. — A dunafejedelemségi pénzügyminiszter jelentésében, melyet ez a minisztertanácshoz intézett, a múlt évi deficit 28 millióra, az idei pedig 21 millióra tétezik. — Florenczből jelentik, hogy azon ellenzés következtében, melyet a miniszterek a rómaolaszországi kiegyenlítési terv ellen tanúsítanak, igen kétségesnek mutatkozik : várjon a megakadt alkudozások, az eddigi alap szerint, folytattatni fognak-e ? A kopenhágai legújabb tudósítások szerint a dán minister residens a spanyol udvarnál, Fabe, ideiglenes miniszter residenssé neveztetett Bécsbe. A svéd király találkozni szándékozván Napóleonnal a Rajna mellett, Észak-Schleswig visszaadását szorgalmazandja, Dánia javára. — A brabanti ág közzéteendi keleti utazásainak rajzát. A Chaza-párbaj ügyében kiküldött bizottmány jelentése csekély tetszésben részesül. A közvélemény követeli, hogy közönséges bűntények esetében egy miniszter ellenében is igazság szolgáltassák. A franczia kamara elé terjesztett budgetjelentés erélyesen szól Mexico megszállása ellen. A császárné pompás palotát ajándékozott anyjának a rue des Champs Elyséesn. A mexicói tudósítások kedvezőtlenek, több tábornok elállott a császár ügyétől. Diplomatiai körökben beszélik, hogy Juarez követe Ortega tábornok Johnson elnöktől azon biztosítást vette, hogy az amerikai kormány nem avatkozik ugyan hivatalosan a mexikói dolgokba, de a magáninterventiót nem írátolandja. Ennek következtében Ortega Ús Orleansba ment és szabad csapatokat szervez. — Páris, máj. 19. A „Constitutionnel“közli Napoleon hű beszédét Ajaccioban, azonban a fontosabb helyeket elhagyja. A „Patrie“ tagadja, hogy a kormány és ezen beszéd között nézetegység uralkodik. Ugyan a lap megerősíti, hogy az éjszakamerikai városokban toborzó hivatalok állítottak a mexikói menekültek által. E lap szerint Johnson nyilvánító, hogy az emigránsokat defavoyálja, ha katonákká öltöznének át. — Turinból jelentik, hogy Ratazzinak biztos kilátása van a miniszterségre. A költségvetési bizottmány jövő hétfőn kezdi munkálatait, a jelentés 800 oldalra terjed. Mihály fejedelem egyik hadsegéde tegnap Bukarestbe indult, 8 hazához intézett levelet visz magával, melyben öt Mihály herczeg a Topshiderben tartandó ötven éves jubileumra meghívja. E pillanatban tétetik közzé a fejedelem rendelete, mely 60,000 főre menő rendes tartományi katonaságot parancsol Topshiderbe, hol ősi szláv szokás szerint nagy földdomb fog a vendégek önkénytes részvéte mellett felhányatni. Varsói hírek szerint Simbirksben, melynek lakossága alig üdült fel némileg az utolsó égés ijedelmeiből, a múlt hónapokban keletkezett ideiglenes épületek ismét teljesen leégtek. A tűz a trónörökösért tartott gyászisteni tisztelet közben ütött ki. A „Köln. Zig“ elemezését tartalmazza azon emlékiratnak, melyet az augustenburgi herczeg Bismark ministerelnöknek átnyujtatott. Az emlékirat mart. 31-től kelt. A porosz követelések, a mennyiben Rendsburgnak szövetségi várrá leendő átalakítását, az északi s keleti tengert egybekötő csatorna körüli terület átengedéseket, a a vámegyletbe lépést illetik, elfogadhatóknak nyilváníttatnak; a posta s távirda egybeolvasztására vonatkozó követelések ellenben mint el nem fogadhatók, visszautasíttatnak. A tartomány nem tud kibékülni a csapatoknak külföldön leendő elhelyeztetésével, s a porosz királynak leteendő zászlóesküvel , bizonyos körülmények közt azonban a Poroszország és Koburg közt létrejött katonai szerződés a herczegségekre is alkalmaztathatók. A tengeri haderő egybeolvasztását a Wezeg mindkét félre nézve hasznosnak tekinti. A vám egyletet s közlekedési eszközöket illetőleg háritassék el minden pénzbeli károsítás, a hadiköltségek pedig szállitassanak le. A hercegségek kérdésének végleges rendezése, a kormánynak az örökös herczeg részéről leendő átvétele által, magától érthető alapfeltétel, mert a provisoriumot jelen phasisában semmiféle népképviselet nem fogja elismerni. Az emlékirat végre sajnálkozik, hogy a nagyhatalmak közt eddig egyetértés nem jöhetett létre. A herczeg egyébiránt kész Poroszország érdekeit őszintén garantírozni. I . a svéd király megérkezését várják Párizsban. — Azállamerdők eladására vonatkozó törvényjavaslatot a kormány visszavonta — Több franczia város s kereskedelmi kamara folyamodványt nyújtottak be a senatushoz, melyben az octroys eltöröltetését kérik. — Hírlik, hogy egy a mexicói császár élete ellen tervezett merény szerencsésen meghiúsittatott. (A távirat igy hangzik: Bruit attentat heureusement déjoué Maximilien.) — A porosz válasz legközelebb küldetik el. Ez constatirozza Poroszország készségét a herczegségek kérdésének czélszerű megoldására közreműködni, de egyszersmind határozottan ragaszkodik azon szándékához, hogy önállólag fog a rendekkel alkudozni. ___ — Drezda, máj. 21. A középállamok a szövetségnél teendő indtvány felett alkudozásokba bocsátkoztak Ausztriával. Ha Ausztria beegyezik, ezen indítvány közvetlenül pünkösd után rendkívüli szövetségi ülésben fog benyújtatni. A Róma és Olaszország közt tervezett egyezmény két részből s nyolc pontból áll. Az első rész hat pontja egyházi kérdésekre vonatkozik, a második rész a septemberi conventióra. Az utóbbi felett még folynak a tárgyalások. — Ha eredménytelenek maradnának, valószínűleg miniszterválság következik be. — Sürgönyök intéztettek az összes franczia követségekhez, melyekben a császár ellen Oranban elkövetett merényletről szóló hír teljesen alaptalannak nyilvánittatik. — Ratazzi ma fogadtatáson volt Victor Emanuelnél. Belépése a kabinetbe bizonyosnak tekintetik. Serra és Lanza beadták lemondásukat. Hir gyanánt említik, hogy Ausztria és Olaszország közt nem sokára tárgyalások fognak megnyittatni. — Brüsselből írják, hogy a király szívtágulásban szenved. Itt legközelebb családi tanács fog tartatni, melyben az Orleans s Koburg család tagjai is részt vesznek. — Brüsselből máj. 20-ról Írják: Orts képviselő indítványa, hogy C haza és vádlott társai a semmit a törvényszéknek adassanak át és a törvény megvitatása felfüggesztessék, az előkérdés által 47 szavazattal 38 ellen elintéztetett. — Dr. Manning, kit a pápa az elhunyt Wisemann bibornok helyett westmünsteri érsekké nevezett ki, a múlt héten Rómába készült, miszerint ott püspökké szenteltessék és az érseki palástot ő szentsége kezéből vegye át. — Griffith úr az alsóházban f. bó 19 -én kérdést intézett: van-e szándéka a britt kormánynak a déli pártütés főnökeiveli bánásra nézve az Egyesült Államok kormányánál közbenjárni? Mire lord Palmerston azt válaszolá, hogy a kormánynak legkisebb szándéka sincsen ez ügybe avatkozni. Egyébiránt a kormány utasítást küldött a kanadai kormánynak, miszerint a Lincoln úr meggyilkoltatásában bűnrészesség gyanújával terhelt egyének kinyomozását ne gátolja, a törvényes keresetnek szabad folyamatot adjon, és az elmarasztaltak kiszolgáltatását megengedje. — Május 11-ig terjedő new-yorki hírek szerint Johnson elnök proclamatiot adott ki, miszerint mindazon nemzetek hajói kizáratnak az Egyesült Államok kikötőiből, melyek a confederált lobogót viselő hajók iránt még ezentúl is vendégszeretetet mutatnak. — A Lincoln úr meggyilkolásával vádolt egyének elleni per zárt ajtóknál tárgyaltatik. — Houstonban (Texasban) egy népgyűlés határozatilag a szövetség elleni bábom folytatása mellett nyilatkozott. — A szövetségi államokban mindenfelé toborzó hivatalok nyittattak azok számára, kik Mexicóba ki akarnak vándorolni, más szavakkal, Juarez seregéhez csatlakozni. — A „N. Frankf. Ztg.* szerint Jefferson Davis már elfogatott A szövetségi hadügyminiszter, Stanton ur, a fegyverek, lőszer, lovak és marhák kivitele ellen eddig fennállott tilalmat megszüntette. Seward úr már annyira helyre állott, hogy néhány nap alatt megint elfoglalhatja ülését a kabinetben. 7. Koppenhágából f. bó 16. írják: „A „FlyTépost“ arról értesül, hogy Dagmar királyhölgy (az elhunyt orosz trónörökös jegyese) Rupenheim kastélyban Sz. Pétervárra látogatásra hivatott meg Sándor czár által, s hogy ő fensége a meghívást elfogadta. A királyhölgy nem sokára útnak fog indulni. (Dagmar Ágnő köztudatul jegyese elhunyta után a mostani trónörökösnek lön nőül kiszemelve.) Felelős szerkesztő: B. Kemény Zsigmondi