Pesti Napló, 1865. november (16. évfolyam, 4662–4686. szám)
1865-11-29 / 4685. szám
országgyűlésünket alkotmányunk visszaállítójának, és legfeljebb fejlesztőjének tekintem , azon kérdésekre nézve, melyekről köztörvényeinkben, sem az 1794/1-iki, sem az 1847/8-iki országgyűléseink részletesen nem rendelkeztek, de amelyek, mint az 1723 ik évi I. és II. t ezeltek, az úgynevezett sanctio pragmatica valahára világosan megállapítandó követelményeinek tartatnak , s melyek némelyek által közös ügyeknek, törvényünk által közös érdekeknek, mig mások szerint külügyeknek neveztetnek. E három elnevezés közül a törvény elnevezését fogadom el. Innen. e.) Nem lehetek pártolója oly közjogi intézménynek, mely hazánk bármily közérdekét habár egy fejedelem, de külön köztörvények alatt élő országok vagy tartományok képviseletének szavazati többsége alá vesse. Egyenlő felek közt egyenlő erőveli egyezkedés, ez meggyőződésem. Miként fogunk erre formát találni, e perezben még nem tudom, de hogy fogunk, abban nem kételkedem , mert hol közös érdekek forognak fönn művelt nemzetek közt, a félreértések felderítése felett kétkedni, a józan ész szabályaival ellenkeznék. Hiszem tehát lelkem teljes erejéből, miként Galilei hitte hajdan tudományának igazságát, mely a vallás változhatlan tekintélyével támadtatok meg, úgy én is, jogunk igazságát, mely megtámadtatik a birodalom fennállhatása változhatlan érdekével; s miként e lelke szorongásában, úgy én értelmem erejével felkiáltok : „Isten megadja azon kegyelmet, hogy eloszlatja az ellenvetéseket.“ óhajtom, hogy mélyen tisztelt választópolgártársaim is ily bizalommal tekintsék e kérdést, mert a birodalom a győzelem egyik feltétele. Békére van sükségünk , mert a béke a szabadság, a szellemi és anyagi haladás anyja, s igy az emberiség czéljának kiindulási pontja. — Bölcsek voltak azon férfiak, kik egy hazánkhoz hasonló régi alkotmányu, de szerencsésebb és hatalmasabb ország kebelében, a közgazdászat, mint belreformok terén, a szabadság zászlóját midőn kitűzték, ugyan ők az örök béke társulatát is megalapították. Azonban őrizkedjünk a minden ároni békétől: inkább válaszszuk a szerencsétlenséget, mint a jogtalanságot, mert a szerencsétlen nemzeteket becsüli és megsiratja az emberiség, de a jogtalanságot elfogadókat megveti és kigúnyolja. 1. ) A hazánk területén élő külön ajkú honpolgárok nemzetiségi igényeit illetőleg, megelőző leszek minden jogos követelés határáig. Intézményeinknek önkormányzati (selfgovernement) szelleme, mely a megyék mellett, szabadjon hinnünk, az életbe léptetendő községi rendszer által még inkább fejlesztetni fog, elég tágas tért nyit a nemzetiségi követelések kielégítésére, ée e kielégítési keblem teljes meggyőződésével pártolandom. Területi kiszakítások és országgyűlési Babel alkotása, ellenkeznék honpolgári kötelességünkkel, melyet megszegni árulás volna valamint elnyomás lenne az, ha megyéinkben vagy községeinkben bármely nemzetiség is nem élvezne egyenjogot a másikkal. g. ) Erdélyt és Horvátországot illetőleg az 1861- diki országgyűlés feliratában kifejtett nézeteket pártolt",adom — a kifejthető újabb viszonyok tekintetbe vételével. — Végül: h. ) Törekvésem legfőbb czélja leend, minden oly törvények és intézkedések létrehozatalát pártolni, melyek hazafiui erkölcsi erőnket — mi ép oly tulajdona lelkünknek, mint ereinknek a vér, mely csak a halállal hal meg — ápolni, fejleszteni és biztosítani képesek. Ilyeneknek tartom, hazánk szellemi és anyagi jólétének minél nagyobb mérvbeni fejlesztését. Eszközeink lesznek pedig erre: a törvény előtti és törvényhozási jogegyenlőség, minden vallás különbség nélkül; — felsőbb mint közép tanintézeteink szabad alapokon korszerű átalakítása, és minél jobban rendezett reál és népiskolák; — pénzintézeteink czélszerű szaporítása; közgazdászatunknak, mint kereskedelmünknek, a lehető szabad irány iráni fejlesztése; — száraz, valamint vízi közlekedési eszközeinknek okszerű kiterjesztése; — a földnek és iparnak szabadsága; — önkormányzati rendszerünknek a megyékben mielőbbi visszaállítása és rendezése ; — nyomasztó adórendszerünk czélhoz vezető javítása, a közjövedelmekkeli takarékos gazdálkodás és oly kormányzati rendszer, mely adózási képességünket ne csak igénybe vegye, de egyszersmind kímélje is ; egyéni szabadságunk biztosítására korunk műveltségének megfelelő büntető törvények alkotása; — és magán vagyonunk, jogaink és forgalmunk biztosítására polgári törvényeink czélszerű átalakítása. Félek, tisztelt polgártársaim, hogy czélomtól eltérve, talán sokat és mégis keveset mondtam el. A sokat tekintsék úgy, mint lelkem teljéből kitörő fénysugarakat, s ha mi részletek talán kimaradtak volna, szíveskedjenek ezekre, átalánosan nyilvánított elveimből következtetést hozni. Ezek tán ajánlom magam honpolgári nagybecsű hajlamukba. Nagy Szöllős, 1865. october hó 30-án. Eger, nov. 24. Városunkban a csonka képviselő választás véghez ment. — De alig van gondolkozó fő, a ki kétségben volna a felett, hogy e választás az országgyűlés által meg fog semmisíttetni. Mert nem hiszszük, hogy az 1848-iki választási törvények érvénye óta választás hasonló hiányossággal történt volna valahol az országban. A központi választmányban a Varvik párt alig hét, a Csiky párt pedig 39 tag által volt képviselve, s miután az öszszeíró küldöttségek— szám szerint 12-te — a közpnti választmány kebeléből küldetnek,kicsoda-e, a a központi választmányhoz a Yavrik pártbeliektől jelentékeny számú reclamatiók jelentettek be? Ámde mit tesz a központi választmány ? Kijelenti,hogy azon reclamatiókat, melyekben két vagy több teljes hitelességű tanuk által erősíttetik, hogy a választók lajstromába bevett nem bír a törvények által megkívánt ingatlan értékével — azokat tekintetbe sem véve, egyszerűen félre teszi, s csak azokat tárgyalja, melyekben a reclamáló birói becsű által (természetesen saját költségén) bizonyítja azt be, hogy az ingatlan 300 ft értékkel nem bir. —■ A központi választmány továbbá elhatározta azt,hogy a szavazás ne nyilván, mint azt az 1848. V .t. ez. 32. § a parancsolja,hanem titokban történjék, Indokul hozván fel, hogy az a megvesztegetések ellen óvszerül szolgálna. Legalább ezen indok vétetett jegyzőkönyvbe. E felett jelentés létetvén a magas helytartótanácsnak, az egy rendeletében a titkos választást elrendelő határozatát a központi választmánynak megsemmisíti, és azt a nyilvános szavazásra utasítja. Azonkívül egy körülbelül ötszáz szavazó által aláírt óvás és tiltakozás nyújtatik be a központi választmánynál a titkos szavazást elrendelő határozat ellen, melyben a választók azt törvényellenesnek nyilvánítván, kijelentik, hogy ők a nyilvános szavazást követelik. — Mit tesz a központi választmány ? A helytartótanács rendeletét tisztelettel félre teszi, a több száz aláíróval ellátott óvástos tiltakozást pedig tekintetbe nem veendőnek nyilatkoztatja. Erről a magas helytartótanács ismét értesíttetvén, az egy újabb, a titkos szavazást letiltó utasítást bocsát a központi választmányhoz, melyet ez azonban ismét tisztelettel félre tesz. Azonban e kormányszéknek egy másik utasítását czélszerűnek tartja elfogadni. E másik utasítás ugyanis azt rendeli, hogy miután az összeíró küldöttség előtt mindenki személyesen tartozik magát a beírát végett jelenteni, ha netalán a beirottak lajstromában olyanok találtatnának, akik felhatalmazás alapján vetettek be, a szavazók lajstromából kitörlendők. Csakugyan találkozott is két ilyen egyén, mindkettő a Vavrik pártból. S íme, mindkettő azonnal kitöröltetik a szavazók sorából. — Bekövetkezett a választás napja, 22-ike. Annak reggelén a Vavrik párt egy küldöttséget nevez ki kebeléből, s azt a szavazatszedő küldöttség elnökéhez azon megbízással küldi, jelentené ki még egyszer óvását a titkos szavazás, mint törvényellenes ellen, s kérné, követelné a törvények alapján a nyilvános szavazást, s az erre való jogot magának az összes párt fenntartván. Egyszersmind kéri ezen nyilatkozatnak jegyzőkönyvbe vételét. Az elnök azonban megtagadja a jegyzőkönyvbe vételt, s kijelenti, hogy a nyilvános szavazást meg nem engedheti. —Ezt a küldöttség a pártnak kijelentvén, a helyszinén azonnal egy nyilatkozat szerkesztetik, s az a Vavrik pártból együttlevő választóknak azonnal két ízben felolvastatván, elfogadtatik, s pár óra alatt 900 aláírónál több borítja el az íveket. Ezen nyilatkozatban a választók újólag óvást tesznek a törvényellenes szavazásmód ellen, s azt érvénytelennek nyilatkoztatván, jogaikat a törvény értelmébeni választásnál fenntartják. A Csiky és Kormos párt azonban titkosan szavazván, az első 1145, a második pedig 188 szavazatot nyert. Ily módon tehát Csiky úrnak szép számmal jutott szavazópálcza, mert a titkos szavazás nem golyók, hanem öt lábnyi magas pálctának ládákba dobása által ment véghez. Ha levelem már eddig is nem nyúlt volna ily hosszúra, szólnék még azon égbekiáltó botrányokról is, melyeket itt naponként elkövetve látunk, s melyek a valódi hazafi keblét a legmélyebb szomorúsággal töltik el. Tegnap pl. több száz kofa zászlókkal és pálinkás üvegekkel gazdagon ellátva, ordítozva, trágár énekeket dalolva ment Csiky úr üdvözletére, mely scena bennünket a franczia forradalom jeleneteire emlékeztetett. M i s k o lcz , nov. 24. Borsod megye hat választókestületében a képviselők választása tegnap megkezdettén, a mai nap már mindenütt tökéletesen befejeztetett. A szenvedélyesség miatt, melylyel az előkészületek nem egy helyen folytak, attól kell tartanunk, hogy a választásoknál majd, elkeseredett összeütközésre kerül a dolog. Örömmel jegyezzük fel, hogy ez nem úgy történt, s a választás mindenütt a legjobb renddel, vagy legalább kárhoztatásra méltó izgalom és kihágások nélkül ment véghez. Közfelkiáltással és minden ellenző szó nélkül választattak el képviselőkül a mezőcsábi kerületben : báró Vay Lajos, a mezőkeresztesiben Prónay József, a szirma-besenyőiben báró Vay Béla. Küzdelmes és huzamosan tartó szavazásra volt szükség a kövesdi, dédesi és edelényi kerületekben. A kövesdi kerületben Szegbeő József 940 szavazata ellenében Mocsáry Lajos 1394 szavazattal, a dédesiben Benefi Soma plébános 1026 szavazata ellenében Zsoldos Imre 1451 szóval, az edelényiben Szatmáry Király Gyógy 754 szavazata ellenében Jekelfalusi Lajos 988 szavazattal választottak meg országyűlési képviselőknek. Ez utóbbi három kerületben a kellő rend fenntartása végett katonaság volt ugyan kiküldve a választásokhoz, de annak beavatkozására sehol szükség nem mutatkozott, s a választás mindenütt rendesen és zavargás nélkül folyt le. A dédesi kerületből a kisebbségben maradt rész a választási eljárás ellen reclamatiót nyújtott be. Később közöljük báró Vay Lajos és báró Vay Béla beszédeit, melyeket a választás befejeztével a közönséghez intéztek Isten adjon megválasztott képviselőinknek erőt, szilárd kitartást felvállalt szép tisztek teljesítésében, s kisérje a szerencse nemzetünk javára célzó törekvéseiket. Miskolcz város holnap fog választani. Vadnay Lajos és Horváth Lajos bizonyos képviselőknek tatlhatók. Léva, nov. 25-Bars megye újbányai választókerületében f. hó 23-án megtartatott követválasztás lefolytát és eredményét van szerencsém a t. szerkesztőséggel tudatni, mely ellenére többi kerületeinkben e napon sajnosan tapasztalt kihágásoknak, a legpéldásabb rendben, Rudnyánszky Flórián úr, e megye sok érdemekben megőszült fiának, érdemlett megválasztásával ment végbe. Ezen kerületben is három jelölt volt: Rudnyánszky Flórián, Kaldrovits János és Mátsay Mihály, ámde itt is, mint sok helyen, győzött az igazi érdem, s a nép józan gondolkozása; főképen, miután Kaldrovits János, alkotmányos szolgabiró, az őszült bajnok érdemei előtt meghajolván, és okát belátván annak, miért jelöltetett ki ez a megyei értelmiség tanácskozásában az újbányai kerületben követnek — a jelöltségtől viszszalépett.• Az ok pedig Rudnyánszky kijelölésére az volt, hogy e kerület három nyelvű, u. m. magyar, tót és német lakossága bizalma abban leginkább központosult, minden nemzetiség közti gyűlölködést eleve eltávolított, és ezek után az eredmény az lett, hogy Rudnyánszky Flórián 781 szavazattal, Mátsay Mihály 17 szavazata ellenében követnek kijelentetett. Meg kell még említenem, mi itt köztudomású dolog, hogy az elválasztott követ azon ritkaságok közé tartozik, ki választására egy fillért sem költött s még választói zászlóikat is ön filléreiken állították ki, és mégis az elválasztás után azon lelkesedést látni, melyet tisztelt és szeretett követjük iránt tanusítottak, lélekemelő volt. V.J. Biztos kiforrásokból értesültem, miszerint ma történt meg Pétervásárán a követválasztás, melyen ifjabb Keglevich György gróf választatott meg a mátrai járás képviselőjének egyhangúlag. Zena, nov. 24. Követválasztásunk tegnap késő este fejeztetett be. Az összeírt 1302 választó közül szavazott 1180, melyből Opicz Sándor adorjáni lelkész 752, Jankovich Gyula helybeli földbirtokos és ügyvéd pedig 428 szavazatot kapott. A kisebbségben maradt párt törvénytelen választás iránti megsemmisítésért folyamodik. 1. 1. Nyilatkozat A „Pesti Napló“ 265, a „Hon“ 265 számaiban közhírül hozott érsekújvár kerületi négy képviselőjelölt egyesülése folytán késztetve érezzük magunkat mi alulírottak az azóta felmerült körülmények és vonatkozó azon jelenségnél fogva is, hogy a választás napján nem igen lehetne az egyesültek viszonylagos többségét kinézni, habár jelenleg még annál kevésbé volna tudva; mindazonáltal egyesülésünk czélját tartván egyedül szemünk előtt, annak érdekében, a minket bizalommal megtisztelő választóinkat felkérjük, szíveskednének a nekünk igen becses bizalmukkal egyesült társunk Conlegner Károly úr megválasztásához járulni; — nem lehetvén a negyedik egyesült társnak, Rendek József urnak ezen elhatározásunk ellen méltó kifogása, mivel az egyesülés alapeszméjétől eltérőleg folyvást önkezére az egyesülés kisebbítésével is működik. — Kelt Érsekújvárt 1865-dik évi november 26-án. Buzna Lajos, Markóth János. Német Albert a tiszanánai kerület választó közönségéhez a következő felszólítást intézte. Szeretett kedves barátim! Tudva van előttetek, hogy én múlt október hó 9-én Egerben tartott megyebizottmányi gyűlés alkalmával a követjelöltségtől visszaléptem. Az idő és alkalom nem engedi, hogy arra vezérlett okaimat előadjam. De annyit mindenesetre kénytelen vagyok nyilvánítani, hogy megválasztásomban egy perczig sem kételkedtem , mert erősen élt bennem ama hit, hogy ama hit ragaszkodás és bizalom, amelylyel az 1848-ik és 1861-iki évben elárasztottatok, ez alkalommal is győzelemre vezérlette volna, nem az én személyemet, de az elvet, melyet vallani soha meg nem szünök. Fényes tanúságot adtok nekem jelenleg is hű ragaszkodástokról, a midőn törhetlen bizalommal mai napig is felém fordultok; majd a megyei összeró küldöttség előtt tömegesen és mellettem nyilatkoztok, sőt amint mai nap értesültem, több községben nevemmel ellátott zászlóitokat is kitűztétek , holott 4 keserves év elfolyta óta szavam sem hallhattátok. Bármennyire becsülöm ama féltékeny hűséget, melylyel a választási jog szentségét eddig függetlenül megőriztétek, s bár mennyire vérzik szívem, midőn a harmadik országgyűlés alkalmával tőletek elválni kényszerülök, mind a mellett is kénytelen vagyok ezúttal is kinyilatkoztatni, hogy visszalépésem, mely nyílt, határozott, és lovagiás után történt, változhatatlan. Fogadjátok ennyi példátlan hűségtekért őrölt és hálámat! Vegyétek vissza független lelketek becses ajándékát, a nekem szánt szavazatot, melyet ezeknel tiszta kezeitekbe leteszek. És engedjétek meg végre, hogy utódomnak Dobóczky Ignácz barátomat bizalmatokba ajánljam. Hírnevét, jellemét, hazafiságát említenem felesleges, tudományos képzettsége az enyimet meszsze felülmúlja —• ő fogná e kerületet képviselve a haza ügyét és a ti érdekeiteket védeni. Őt ajánlom figyelmetekbe, magamat már csak becses emlékezetetekbe, írtam Puszta-Császon november 19-én 1865. Németh Albert. Nyilatkozat/) A „Pesti Napló“ a mohácsi követválasztás előkészítéséről, és magáról a választásról egy közleményt hozott, mely pártoskodásból elhallgatva az igazságot, a választási előkészületeket úgy igyekezett feltüntetni, mintha én abban a korteskedés minden aljas és törvénytelen eszközét felhasználtam, s felhasználtattam volna, s e mellett nevemet annyi, s olynemű mocsokkal illeti s oly gonosz szándékot tulajdonit irányomban, hogy kénytelen vagyok a törvény védelméhez folyamodni. Azonban addig is, míg a törvénytől a visszatolást és védelmet megnyerném, rosz akaratú rágalomnak nyilatkoztatom ki azt, hogy általam vagy nevemben megvesztegetés, itatás, etetés, s túlságos ígéretek által szereztetett volna meg bár egyetlen egy szavazat is. — A kerület tizennyolcz választó községéből eddigelé tizenhárom küldte be hozzám bizonyítványát, melyek egyhangúlag tanúskodnak e nyilatkozatom igazsága mellett. Ha törvénytelen eszközök használtattak fel, azokban nem én, és nem az én választóim, hanem épen azok, kik engem vádolnak, az én ellenfeleim vétkesek. Ők ijesztették a népet azzal, hogyha Scytovszkyra nem szavaznak, majd megérzik rész következését, ha ismét főispán lesz Scitovszky; kapnak katonát, executiót, s a szabadságos katonákat mind visszaküldi az ezredekhez. És midőn ennek daczára is az én lobogómat tűzték ki, az elöljáróság tizenhat embert elfogatott, s Mohácson börtönben tartatott, mindaddig, míg Szekcső nagy része be nem ment, és azt nem kérte, hogy az elfogottakat szabadon bocsássák, vagy őket is zárják el. A somberek kiek közül szintén többeket elfogattak és Mohácsra vitettek ; innét pedig Pécsre vitték őket börtönbe, hol mai napig is elzárva vannak. De ez még nem volt elég, hanem a midőn a választás megtörtént, és Boly mezőváros választói hazatérve, pártomat jelvényző tollaikat gyermekeiknek átadták, — a miért ezek gyermekei ezen *) *) Miután a „Pesti Napló“-ban jelent meg azon tudósítás, melyre a „Nyilatkozat“ vonatkozik, kénytelenek voltunk annak lapunkban helyt engedni, noha nem képzelhetjük, hogy az elősorolt tények kifogás alá ne jöhetnének, sőt bizonyosan contestatio tárgyai leendőnek, miknek hasábjainkat szintén megnyitni kötelesek vagyunk. Csak arra kérjük a Nyilatkozatban felhozott tények ellen tiltakozókat, hogy előadásaikban terjedelmesek ne legyenek, és a kifejezésekben a mérsékletet — amennyire csak lehet — tartsák szem előtt. Szerk. tollakkal az iskolában megjelentek, őket Boly mezőváros altanítója sorba vérig verte. Egyik ártatlan gyermeknek pedig egy Scitovszkypárti választó, mivel az utczán „éljen Siklósy“-t kiáltott, csákányával fejét beverte, s fülét félig beloasitotta. Ez e tényállást a maga valóságában írtam meg, s választóim érdekében a szükséges lépéseket meg is fogom tenni, hogy a hivatalos állással visszaélők elveszítsék kedvöket a népet szabad választási jogában törvénytelen eszközökkel és erőszakosan korlátolni. Mert az 1848-as törvények V. czikkelye melyik szakaszában áll az, hogy az összeíró bizottmány egy-egy tagja az összeírásra jelentkezőket előbb politikai hitvallásra, vagy a választandó követ iránt meggyóntassa, és korteskedéssel Scitovszky részére terelni iparkodjék ? Hogy hány beírandó fosztatott meg legszebb polgári jogától amiatt, hogy felém hajlott, maga idejében ki fog tűnni. A visszavetettek protokolluma alig jegyez néhányat, pedig bizony számosan vannak. Épen most jelent meg itt Pesten a szekcsői választók megbízottja, a hallatlan zsarnokoskodás ellen a maga helyén panaszt emelendő. Ebből ítélje meg az olvasóközönség, hogy melyik fél használt fel törvénytelen eszközöket? És igazat adand nekem, midőn rágalmazóknak nyilatkoztatom mindazokat, akik ezzel ellenkező tudósításaikkal nevemet bemocskolni törekedtek. A választás eredménye már tudva van; akár tetszik, akár nem annak a pártnak, mely magát intelligentiának nevezi; de azért törvénytelen eszközökhöz folyamodni is jónak látta; a követk 10-ed többség által megválasztva én vagyok, s nem tetszésük kifejezése, a tiltakozás hírlapi tudósításban zajt csinálhat, de az országgyűlési igazolás után majd illő jelentéktelenségére le fog szállíttatni. Különben addig is igazolásomul itt közlöm a választó községek elöljáróitól részemre kiállított bizonyítványt. Kelt Budán, nov. 24. 1865. Dr. Sikósy, a mohácsi ker. megválasztott országgy. képviselője. Másolat. Mi alól irt elöljárói és esküdtjei, valamint választói, polgárai a Baranya megye mohácsi választókerület egyes községeinek, adjuk tudtára mindenkinek, szabadon és függetlenül, önkénytes jó szándékunkból, lélekismeretes öntudattal és becsületes nyíltsággal, hogy sem mi alólkottak, sem tudtunkkal bárki is ismerőseink vagy községünkbeliek közül Dr. Siklósy Károly követjelölttől sem egy fillért, sem egy ital bort nem kaptunk, de el nem is fogadtunk volna, ki azt állítani meri, hogy akár ő, akár meghatalmazottja bennünket pénzzel megvesztegetett vagy leitatott, az becsületünknek aljas rágalmazója. Mi Siklósy Károly urat, mint választókerületünk szülöttjét, becsülete jelleme, független állási, kinyilatkoztatott politikai elvei következtében bárki előtt is megválasztották volna. — Kelt Mohács, nov. 16-án, a választás napján 1865. Kölked község elöljárói. Szabar község bírája és esküdtjei. Dalyoki biró és esküdt. (L. S.) Izsépi község birája és esküdtei. Babarczi község elöljárói. Mays község elöljárói. Töttös község elöljárói. Baar község elöljárói. Landschuk község elöljárói. Rácz-Görzsöny község elöljárói. Somberek mezőváros elöljárói. Boly mezőváros elöljárói. Duna-Szekcse mezőváros választó polgárai, szám szerint 339. „Figyelmeztetve lévén, hogy Balogh Imre urnak a „P. N.“ 268. számában megjelent nyilatkozatának némely rejtett czélzásai azon gyanúra látszanak mutatni, mintha a t. ur a „P. Napló“ m. k. jegyű k.sz.-miklósi levelét Sz. K.-nak tulajdonítaná : kijelentjük , hogy azon levelet nem Sz. K. ra. Hol tétetett a levél postára , az a dologra nem tartozik.“ Szerk. Pest, nov. 28. — A „P. Hirnök“-ben olvassuk : Ő Felsége közelebb kelt legf. határozataival végleg legk. elrendelni méltóztatott, hogy a magyarországi alapítványi javak tökéi és jószágai a magyar kir. helytartótanács kizárólagos kezelése alá azonnal visszaadassanak, s hogy e czélra a korábbi királyi közalapítványi ügy igazgatóság — Causarum politico-fundationalium Directoratus — is újra felállittassék. — A levélbélyeg árának leszállítása. Egy november 21-ikén kelt császári rendelet , mely az összes birodalomra szól, s a „Wiener Zeitung“ nov. 28-iki számában jelent meg, valósítja azt, amit hírképen nem régen közöltünk, hogy i. i. a postabélyeg ára leszállíttatik. A rendelet a birodalom határain belül bármely távolságra egy egyszerű levél bélyegét 5 krra szállítja le. A feladási postaállomás kerületének határain belül ugyanaz a krajczár. Továbbá a súly meghatározásánál, (hogy a német posta egylet szabályaival egyenlőség hozassák be), a vám font hozatik be a levelek megméréséhez. Egyszerű levél az, mely egy vámlatnál kevesebbet nyom (egy vámlat„ része a vámpontnak). 1—2 latig a levél bélyegdij két annyi, 2—3-ig háromannyi, és igy tovább, mint az egyszerű levélnél. A keresztkötés alatti küldeményekért megmarad az előbbi árleszállítás, 1 latig 2 kr, az árumustrákért pedig 2 latig az egyszerű levélvitelbér fizetendő. Ugyanezeknél a súly arányában oly módon növekedik a vitelbér, mint a leveleknél (pl. 4 lat mustráért kétannyi fizetendő, mint 2 ig valóért.) A bélyeggel előre el nem látott levelekre nézve megmarad az 5 kr ráfizetés. Ezen rendelet 1866. január 1-jén lép életbe. — Mint a „P. C.“ értesül, Bécsben egy társulat van alakulóban, melynek tagjaiként Königawart, Todesco, Schey és többeket említenek, s mely a pest-losonczai vas pályát akarná átvenni. A társulat számít rá, hogy a 12,000,000 frt építési tőke biztosítását ki fogja nyerni az államtól. E tőkének fele elsőségi kötvények, fele pedig részvényekből szereztetnék be, s ezenkívül 2 000,000 frzig bányarészények bocsáttatnának ki állambiztosíték nélkül. A társulat a részvényeseknek és hitelezőknek következő ajánlatot tesz : a vállalkozók követeléseik 60% át megkapják készpénzben, a földkisajátítási és egyéb apróbb követelések teljesen kifizettetnek, s a részvényesek öt részvényért kapnak két új vasúti részvényt. Az egyesség a Schuller-féle tömeggel, mint mondják, már meg is lenne állapítva. — Schrecker Ignácz fényképész , az akadémiai album kiadója, midőn előfizetést hirdetett, albumának minden eladandó példányától bizonyos meghatározott részt ígért az írói segélyegylet javára. Az albumok megrendelése úgy szólva csak most kezdetett meg, mindamellett Schrecker az e hó 28-ig begyűlt előfizetők névsorát beküldötte az írói segélyegylethez 110 forint 50 krajcrár kíséretében, amennyi összeg esik az egylet részre az eddigi befolyt előfizetési pénzekből. Egyszersmind a szintén általa kiadandó országgyűlési albumból is bizonyos összeget ajánlott fel, mégpedig oly formán, hogy nem csak minden eladandó albumtól fizet az irói segélyegyletnek bizonyos illetéket, hanem minden külön eladott egyes képtől is. — A „Pesti Hirnök,“ mint értesülünk, december elején kezdve reggeli lappá lesz. — Ő cs. és apostoli királyi Felsége fogadtatása ügyében alakult pesti polgári nagyválasztmány f. é. dec. 2-kán délutáni 5 órakor, a városházi tanácsteremben ülést tartand; miről e választmány összes tagjai szives megjelenés végett ezennel értesittetnek. Pest, nov. 28-án 1865. Havas Ignácz, elnök. — Azon dicséretes régi szokást, mely szerint a megyék és városok az országgyűlések alkalmára tapasztalatszerzés végett néhány fiatal embert küldöttek a megválasztott követ oldala mellé; mint a „Felvidék“ Írja, Kassa város hatósága ez alkalommal is megtartó, s a f. év nov. 23 iki közgyűlésében egy ily fiatal ember felküldését határozta el. — Az országgyűlés megnyitására, írja a „Szeg híradó“, Szegedről két vonat indul Pestre. — Keglevich Gyula gróf hűlt tetemei tegnapelőtt délután szenteltettek be uri utczai lakásán. Az egyházi szertartáson nagy számmal voltak jelen képviselőtársai, közöttük Deák Ferencz is, megadván ez utolsó tiszteletet a hűt hazafinak. E szertartás után tetemei a Heves megyében, Pétervásáron létező családi sírboltba szállíttattak. — Az Eszterházy herczegi ház gránátos testőrségét — mint a „Lloyd“ hallja — Eszterházy Pál lg takarékossági szempontból feloszlatta. E testőrség kezdetben egy zászlóaljból állott, később egy századra szállt le, most a legutóbbi időben pedig 24 főből állott. — A pesti ügyvédi kar — mint a Jogt. b. 1. írja — testületileg akar tisztelkedni ő Felségénél. — A nemzeti színháznál, mint beszélik, decemberben csak azok bérelhetnek, kik addig is bérlők voltak. Hogy ezeknek előnyük van, az természetes. — A józsefvárosi polgárok azt a helyiséget, hál a követválasztási mozgalmak idején össze szoktak gyűlni, továbbra is megtartják társalgási és olvasási helyiségül. — A pesti bölcsöde pénzalapjának gyarapítására rendes évi 5’ftnyi tagsággal t. Matyasovszky Gábor ur, özv. Reményi Jánosné, özvegy Guthy Elekné, Apáthy Császár Antonia, Nemeshegyi Julia, Brachfeld Jolánta, Czompó Boris asszonyságok; —továbbá Ganger Irma 2, Gabányi és társa 3, Unger Alajos 5, Monaszterfy István 5, Bachruch A. 5, F. Lajos ur 5 fiát szíveskedtek a fentebbi czélra szentelni, mely kegyes adakozásokért a bölcsődei igazgatóság bő köszönetet mond. * Hint a „Freradenblatt“ ifja, Masimevics patriarcha nov. 27 kén már Bécsben volt, s értekezett gróf Belcredivel és a horvátkanczel- Ária vezetőjével, Kussevics altábornagygyal. Feleégénél is kihallgatáson fog megjelenni. © Andrásy Manó gr. és társainak az Al- Dunasoron tervezett kettős bazár ügyében beadott folyamodványa a tervekkel együtt a vállalatnak szépítészeti és közforgalmi szempontbóli megbirálása végett Ybl Miklós, Zsigmondy Vilmos, Skalniczky Antal, Schnedár János, Hild József és Szumrák Pál szakértőknek adatván ki, általuk a fentebbi irányban következő vélemény terjesztetett elő : Alólírottak szépítészeti szempontból mindenek előtt megjegyzendőnek tartják, miszerint a két bazár hosszú homlokzata ily nagyszerű épületek arányaival szemközt egyforma és monoton, miért is a homlokzaton közben-közben vagy 3 emeletes épületek, vagy pedig szökellékek alkalmazandók volnának, miáltal a kívánatos változatosság úgy a külső, mint a belső alakra nézve elérhető volna. Kívánatosnak mutatkozik továbbá, miszerint a bazár alsó szárnya csak a régi postautczáig, és nem tovább terjedjen, hogy egyrészt a közlekedés a Duna felé elegendő tért nyerjen, másrészt pedig a két bazárépület szárnyrészei közel egyforma hoszúak legyenek, miáltal a szépség nem keveset nyerene. A Wurm-utczának a Dunáig tervezett folytatása okvetetlen szükségesnek épen nem mutatkozik, mely tekintetben a tervezet változatlan maradhatna. A redoute épület előtt tervezett, és egészen az alsó rakpart falhoz vezető fönsik (Plateau) azonban a bizottmány nézete szerint azért nem lenne engedélyezhető, mivel az alsó és felső rakpart fensíkjai közt csak kilencz lábnyi magasság különbség létezik, a rakparton terv szerint előállítandó közlekedési tér el nem foglalható, s a közlekedés félbe nem szakasztható. E mellett még megjegyzendő, miszerint az esetben, ha a felső fensik egészen a vízvonalig kierjesztetik, a gőzhajózási társulat személyszállítási és állomási helye, közlekedési szempontból nemcsak mit sem nyerend, hanem ellenkezőleg a közlekedő közönség hajóra szállása sokkal kisebb kényelem voknaTehetségbe’ kiáltképen kisebb vizállá-A számos alagutak melyek az épület piszéiből az alsó fensikra kitorkolnak, azt kívánják miszerint az egész rakpart hosszában a szabad nyilvános közlekedésre legalább 5 öt széles kő vezett át s az alagút birtokosai számára ezen alagutak kapui előtt különös és annak idejében részletesen meghatározandó tér szabadon és STS«'££&'* **'”*«* írható illetőeg azon utczaterületet, mely az újonnan épült Duna soron (Ferencz József rakparton) 10