Pesti Napló, 1865. november (16. évfolyam, 4662–4686. szám)

1865-11-29 / 4685. szám

országgyűlésünket alkotmányunk visszaállítójá­­nak, és legfeljebb fejlesztőjének tekintem , azon kérdésekre nézve, melyekről köztörvényeinkben, sem az 1794/1-iki, sem az 1847/8-iki országgyűlé­seink részletesen nem rendelkeztek, de a­melyek, mint az 1723 ik évi I. és II. t­ ez­eltek, az úgynevezett sanctio pragmatica valahára vilá­gosan megállapítandó követelményeinek tartat­nak , s melyek némelyek által közös ügyek­nek, törvényünk által közös érdekeknek, mig mások szerint külügyeknek neveztetnek. E há­rom elnevezés közül a törvény elnevezését foga­dom el. Innen. e.) Nem lehetek pártolója oly közjogi intéz­ménynek, mely hazánk bármily közérdekét ha­bár egy fejedelem, de külön köztörvények alatt élő országok vagy tartományok képviseletének szavazati többsége alá vesse. Egyenlő felek közt egyenlő erőveli egyezkedés, ez meggyőződésem. Miként fogunk erre formát találni, e perezben még nem tudom, de hogy fogunk, abban nem kételkedem , mert hol közös érdekek forognak fönn művelt nemzetek közt, a félreértések felderí­tése felett kétkedni, a józan ész szabályaival el­lenkeznék. Hiszem tehát lelkem teljes erejéből, miként Galilei hitte hajdan tudományának igazságát, mely a vallás változhatlan tekintélyével támad­tatok meg, úgy én is, jogunk igazságát, mely megtámadtatik a birodalom fennállhatása vál­­tozhatlan érdekével; s miként e lelke szorongá­sában, úgy én értelmem erejével felkiáltok : „Is­ten megadja azon kegyelmet, hogy eloszlatja az ellenvetéseket.“ óhajtom, hogy mélyen tisztelt választó­pol­gártársaim is ily bizalommal tekintsék e kér­dést, mert a birodalom a győzelem egyik felté­tele. Békére van s­ükségünk , mert a béke a szabadság, a szellemi és anyagi haladás anyja, s igy az emberiség czéljának kiindulási pontja. — Bölcsek voltak azon férfiak, kik egy hazánkhoz hasonló régi alkotmányu, de szerencsésebb és hatalmasabb ország kebelében, a közgazdászat, mint belreformok terén, a szabadság zászlóját midőn kitűzték, ugyan ők az örök béke társula­tát is megalapították. Azonban őrizkedjünk a minden ároni békétől: inkább válaszszuk a sze­rencsétlenséget, mint a jogtalanságot, mert a szerencsétlen nemzeteket becsüli és megsiratja az emberiség, de a jogtalanságot elfogadókat megveti és kigúnyolja. 1. ) A hazánk területén élő külön ajkú honpol­gárok nemzetiségi igényeit illetőleg, megelőző leszek minden jogos követelés határáig. Intéz­ményeinknek önkormányzati (selfgovernement) szelleme, mely a megyék mellett, szabadjon hin­nünk, az életbe léptetendő községi rendszer által még inkább fejlesztetni fog, elég tágas tért nyit a nemzetiségi követelések kielégítésére, ée e ki­elégítési keblem teljes meggyőződésével párto­­landom. Területi kiszakítások és országgyűlési Babel alkotása, ellenkeznék honpolgári köteles­ségünkkel, melyet megszegni árulás volna vala­mint elnyomás lenne az, ha megyéinkben vagy községeinkben bármely nemzetiség is nem él­vezne egyenjogot a másikkal. g. ) Erdélyt és Horvátországot illetőleg az 1861- diki országgyűlés feliratában kifejtett nézeteket pártolt",adom — a kifejthető újabb viszonyok te­kintetbe vételével. — Végül: h. ) Törekvésem legfőbb czélja leend, minden oly törvények és intézkedések létrehozatalát pártolni, melyek hazafiui erkölcsi erőnket — mi ép oly tulajdona lelkünknek, mint ereinknek a vér, mely csak a halállal hal meg — ápolni, fej­leszteni és biztosítani képesek. Ilyeneknek tar­tom, hazánk szellemi és anyagi jólétének minél nagyobb mérvbeni fejlesztését. Eszközeink lesz­nek pedig erre: a törvény előtti és törvényho­zási jogegyenlőség, minden vallás kü­lönbség nélkül; — felsőbb mint közép tanintézeteink szabad alapokon­ korszerű átala­kítása, és minél jobban rendezett reál és népis­kolák; — pénzintézeteink czélszerű szaporítása; közgazdászatunknak, mint kereskedelmünknek, a lehető szabad irány iráni fejlesztése; — száraz, valamint vízi közlekedési eszközeinknek oksze­rű kiterjesztése; — a földnek és iparnak sza­badsága; — önkormányzati rendszerünknek a megyékben mielőbbi visszaállítása és rendezé­se ; — nyomasztó adórendszerünk czélhoz ve­zető javítása, a közjövedelmekkeli takarékos gazdálkodás és oly kormányzati rendszer, mely adózási képességünket ne csak igénybe vegye, de egyszersmind kímélje is ; egyéni szabadsá­gunk biztosítására korunk műveltségének meg­felelő büntető törvények alkotása; — és magán vagyonunk, jogaink és forgalmunk biztosítására polgári törvényeink czélszerű átalakítása. Félek, tisztelt polgártársaim, hogy czélomtól eltérve, talán sokat és még­is keveset mondtam el. A sokat tekintsék úgy, mint lelkem teljéből kitörő fénysugarakat, s ha mi részletek talán ki­maradtak volna, szíveskedjenek ezekre, átaláno­­san nyilvánított elveimből következtetést hozni. Ezek tán ajánlom magam honpolgári nagy­becsű hajlamukba. Nagy Szöllős, 1865. october hó 30-án. Eger, nov. 24. Városunkban a csonka képviselő választás véghez ment. — De alig van gondolkozó fő, a ki kétségben volna a felett, hogy e választás az or­­szággyűlés által meg fog semmisíttetni. Mert nem hiszszük, hogy az 1848-iki választási törvények érvénye óta választás hasonló hiányossággal tör­tént volna valahol az országban. A központi vá­lasztmányban a Varvik párt alig hét, a Csiky párt pedig 39 tag által volt képviselve, s miután az ösz­­szeíró küldöttségek— szám szerint 12-te — a köz­­pnti választmány kebeléből küldetnek,ki­csoda-e, a a központi választmányhoz a Yavrik pártbe­­liektől jelentékeny számú reclamatiók jelentettek be? Ámde mit tesz a központi választmány ? Kijelenti,hogy azon reclamatiókat, melyekben két vagy több teljes hitelességű tanuk által erősítte­­tik, hogy a választók lajstromába bevett nem bír a törvények által megkívánt ingatlan értékével — azokat tekintetbe sem véve, egyszerűen félre te­szi, s csak azokat tárgyalja, melyekben a recla­­máló birói becsű által (természetesen saját költ­ségén) bizonyítja azt be, hogy az ingatlan 300 ft értékkel nem bir. —■ A központi választmány to­vábbá el­határozta azt,hogy a szavazás ne nyilván, mint azt az 1848. V .t. ez. 32. § a parancsolja,ha­nem titokban történjék, Indokul hozván fel, hogy az a megvesztegetések ellen óvszerül szolgálna. Legalább ezen indok vétetett jegyzőkönyvbe. E felett jelentés létetvén a magas helytartótanács­nak, az egy rendeletében a titkos választást el­rendelő határozatát a központi választmánynak megsemmisíti, és azt a nyilvános szavazásra uta­sítja. Azonkívül egy körülbelül ötszáz szavazó által­­ aláírt óvás és tiltakozás nyújtatik be a központi­­ választmánynál a titkos szavazást elrendelő hatá­rozat ellen, melyben a választók azt törvényelle­nesnek nyilvánítván, kijelentik, hogy ők a nyil­vános szavazást követelik. — Mit tesz a központi választmány ? A helytartótanács rendeletét tisz­telettel félre teszi, a több száz aláíróval ellátott óvástos tiltakozást pedig tekintetbe nem veendő­nek nyilatkoztatja. Erről a magas helytartótanács ismét értesíttet­­vén, az egy újabb, a titkos szavazást letiltó uta­sítást bocsát a központi választmányhoz, melyet ez azonban ismét tisztelettel félre tesz. Azonban e kormányszéknek egy másik utasítását czélszerű­­nek tartja elfogadni.­­ E másik utasítás ugyanis azt rendeli, hogy miután az összeíró küldöttség előtt mindenki személyesen tartozik magát a beírát végett jelenteni, ha netalán a beirottak lajstromában olyanok találtatnának, a­kik felha­talmazás alapján vetettek be, a szavazók lajstro­mából kitörlendők. Csakugyan találkozott is két ilyen egyén, mindkettő a Vavrik pártból. S íme, mindkettő azonnal kitöröltetik a szavazók sorá­ból. — Bekövetkezett a választás napja, 22-ike. Annak reggelén a Vavrik párt egy küldöttséget nevez ki kebeléből, s azt a szavazatszedő kül­döttség elnökéhez azon megbízással küldi, jelen­tené ki még egyszer óvását a titkos szavazás, mint törvényellenes ellen, s kérné, követelné a törvények alapján a nyilvános szavazást, s az erre való jogot magának az összes párt fenntart­ván. Egyszersmind kéri ezen nyilatkozatnak jegyzőkönyvbe vételét. Az elnök azonban meg­tagadja a jegyzőkönyvbe vételt, s kijelenti, hogy a nyilvános szavazást meg nem engedheti. —Ezt a küldöttség a pártnak kijelentvén, a hely­szinén azonnal egy nyilatkozat szerkesztetik, s az a Vavrik pártból együttlevő választóknak azonnal két ízben felolvastatván, elfogadtatik, s pár óra alatt 900 aláírónál több borítja el az íveket. Ezen nyilatkozatban a választók újólag óvást tesznek a törvényellenes szavazásmód ellen, s azt érvénytelennek nyilatkoztatván, jogaikat a törvény értelmébeni választásnál fenntartják. A Csiky és Kormos­ párt azonban titkosan szavaz­ván, az első 1145, a második pedig 188 szavaza­tot nyert. Ily módon tehát Csiky úrnak szép számmal jutott szavazópálcza, mert a titkos szavazás nem golyók, hanem öt lábnyi magas pálctának ládákba dobása által ment véghez. Ha levelem már eddig is nem nyúlt volna ily hosszúra, szólnék még azon égbekiáltó botrá­nyokról is, melyeket itt naponként elkövetve látunk, s melyek a valódi hazafi keblét a legmé­lyebb szomorúsággal töltik el. Tegnap pl. több száz kofa zászlókkal és pálinkás üvegekkel gaz­dagon ellátva, ordítozva, trágár énekeket dalol­va ment Csiky úr üdvözletére, mely scena ben­nünket a franczia forradalom jeleneteire emlékez­tetett. M i s k o l­c­z , nov. 24. Borsod megye hat választó­kestületében a kép­viselők választása tegnap megkezdettén, a mai nap már mindenütt tökéletesen befejeztetett. A szenvedélyesség miatt, melylyel az előkészületek nem egy helyen folytak, attól kell­ tartanunk, hogy a választásoknál majd, elkeseredett össze­ütközésre kerül a dolog. Örömmel jegyezzük fel, hogy ez nem úgy történt, s a választás min­denütt a legjobb renddel, vagy legalább kárhoz­­tatásra méltó izgalom és kihágások nélkül ment véghez. Közfelkiáltással és minden ellenző szó nélkül választattak el képviselőkül a mező­csáb­i kerü­letben : báró V­a­y Lajos, a mező­keresztesi­ben P­r­ó­n­a­y József, a szirma-besenyőiben báró V­a­y Béla. Küzdelmes és huzamosan tartó szavazásra volt szükség a kövesdi, dédesi és edelényi kerületek­ben. A kövesdi kerületben S­z­e­g­b­e­ő József 940 szavazata ellenében M­o­c­s­á­r­y Lajos 1394 szavazattal, a dédesiben B­e­n­e­f­i So­ma plébános 1026 szavazata ellenében Zsol­dos Imre 1451 szóval, az edelényiben S­z­a­t­­máry Király Gyógy 754 szavazata elle­nében Jekelfalusi Lajos 988 szavazat­tal választottak meg országyűlési képviselőknek. Ez utóbbi három kerületben a kellő rend fenn­tartása végett katonaság volt ugyan kiküldve a választásokhoz, de annak beavatkozására sehol szükség nem mutatkozott, s a választás minde­nütt rendesen­ és zavargás nélkül folyt le. A dédesi kerületből a kisebbségben ma­radt rész a választási eljárás ellen reclamatiót nyújtott be. Később közöljük báró V­a­y Lajos és báró V­a­y Béla beszédeit, melyeket a vá­lasztás befejeztével a közönséghez intéztek Isten adjon megválasztott képviselőinknek erőt, szi­lárd kitartást felvállalt szép tisztek teljesítésé­ben, s kisérje a szerencse nemzetünk javára c­élzó törekvéseiket. Miskolcz város holnap fog választani. Vadnay Lajos és Horváth Lajos bizonyos képviselőknek tat­lhatók. Léva, nov. 25-Bars megye új­bányai választókerületében f. hó 23-án megtartatott követválasztás lefolytát és eredményét van szerencsém a t. szerkesztőség­gel tudatni, mely­­ ellenére többi kerületeinkben e napon sajnosan tapasztalt kihágásoknak, a leg­­példásabb rendben, Rudnyánszky Flórián úr, e megye sok érdemekben megőszült fiának, érdem­lett megválasztásával ment végbe. Ezen kerületben is három jelölt volt: Rud­nyánszky Flórián, Kaldrovits János és Mátsay Mihály, ámde itt is, mint sok helyen, győzött az igazi érdem, s a nép józan gondolkozása; főké­­pen, miután Kaldrovits János, alkotmányos szol­­gabiró, az őszült bajnok érdemei előtt meghajol­ván, és okát belátván annak, miért jelöltetett ki ez a megyei értelmiség tanácskozásában az új­bányai kerületben követnek — a jelöltségtől visz­­szalépett.­­• Az ok pedig Rudnyánszky kijelölé­sére az volt, hogy e kerület három nyelvű, u. m. magyar, tót és német lakossága bizalma abban leginkább központosult, minden nemzetiség közti gyűlölködést eleve eltávolított, és ezek után az eredmény az lett, hogy Rudnyánszky Flórián 781 szavazattal, Mátsay Mihály 17 szavazata el­lenében követnek kijelentetett. Meg kell még említenem, mi itt köztudomású dolog, hogy az elválasztott követ azon ritkasá­gok közé tartozik, ki választására egy fillért sem költött s még választói zászlóikat is ön fillérei­ken állították ki, és mégis az elválasztás után azon lelkesedést látni, melyet tisztelt és szere­tett követjük iránt tanusítottak, lélekemelő volt. V.J. Biztos kiforrásokból értesültem, miszerint ma történt meg Pétervásárán a követválasztás, me­lyen ifjabb Keglevich György gróf választatott meg a mátrai járás képviselőjének egyhangúlag. Z­e­n­­­a, nov. 24. Követválasztásunk tegnap késő este fejeztetett be. Az összeírt 1302 választó közül szavazott 1180, melyből Opicz Sándor adorjáni lelkész 752, Jankovich Gyula helybeli földbirtokos és ügyvéd pedig 428 szavazatot kapott. A kisebb­ségben maradt párt törvénytelen választás iránti megsemmisítésért folyamodik. 1. 1. Nyilatkozat A „Pesti Napló“ 265, a „Hon“ 265 számai­ban közhírül hozott érsekújvár kerületi négy képviselőjelölt egyesülése folytán késztetve érez­zük magunkat mi alulírottak az azóta felmerült körülmények és vonatkozó azon jelenségnél fog­va is, hogy a választás napján nem igen lehetne az egyesültek viszonylagos többségét kinézni, habár jelenleg még annál kevésbé volna tudva; mindazonáltal egyesülésünk czélját tartván egye­dül szemünk előtt, annak érdekében, a minket bizalommal megtisztelő választóinkat felkérjük, szíveskednének a nekünk igen becses bizal­mukkal egyesült társunk Conlegner Károly úr megválasztásához járulni; — nem lehetvén a negyedik egyesült társnak, Rendek József ur­nak ezen elhatározásunk ellen méltó kifogása, mivel az egyesülés alapeszméjétől eltérőleg foly­vást önkezére az egyesülés kisebbítésével is mű­ködik. — Kelt Érsekújvárt 1865-dik évi no­vember 26-án. Buzna Lajos, Markóth János. Német Albert a tisza­nánai kerület választó közönségéhez a következő felszó­lítást intézte. Szeretett kedves barátim! Tudva van előttetek, hogy én múlt október hó 9-én Egerben tartott megye­bizottmányi gyű­lés alkalmával a követjelöltségtől visszaléptem. Az idő és alkalom nem engedi, hogy arra ve­zérlett okaimat előadjam. De annyit mindeneset­re kénytelen vagyok nyilvánítani, hogy megvá­lasztásomban egy perczig sem kételkedtem , mert erősen élt bennem ama hit, hogy ama hit ragaszkodás és bizalom, a­melylyel az 1848-ik és 1861-iki évben elárasztottatok, ez alkalom­mal is győzelemre vezérlette volna, nem az én személyemet, de az elvet, melyet vallani soha meg nem szünök. Fényes tanúságot adtok nekem jelenleg is hű ragaszkodástokról, a midőn törhetlen bizalommal mai napig is felém fordultok; majd a megyei össze­ró küldöttség előtt tömegesen és mellettem nyilatkoztok, sőt a­mint mai nap értesültem, több községben nevemmel ellátott zászlóitokat is ki­tűztétek ,­­ holott 4 keserves év elfolyta óta szavam sem hallhattátok. Bármennyire becsülöm ama féltékeny hűsé­get, melylyel a választási jog szentségét eddig függetlenül megőriztétek, s bár mennyire vérzik szívem, midőn a harmadik országgyűlés alkal­mával tőletek elválni kényszerülök, mind a mel­lett is kénytelen vagyok ezúttal is kinyilatkoz­tatni, hogy visszalépésem, mely nyílt, határozott, és lovagiás után történt, változhatatlan. Fogadjátok ennyi példátlan hűségtekért őrö­lt és hálámat! Vegyétek vissza független lelketek becses ajándékát, a nekem szánt szavazatot, melyet ezeknel tiszta kezeitekbe leteszek. És engedjétek meg végre, hogy utódom­nak Dobóczky Ignácz barátomat bizalmatokba ajánljam. Hírnevét, jellemét, hazafiságát említenem feles­leges, tudományos képzettsége az enyimet mesz­­sze felülmúlja —• ő fogná e kerületet képviselve a haza ügyét és a ti érdekeiteket védeni. Őt ajánlom figyelmetekbe, magamat már csak becses emlékezetetekbe, írtam Puszta-Császon november 19-én 1865. Németh Albert. Nyilatkoza­t/) A „Pesti Napló“ a mohácsi követválasztás előkészítéséről, és magáról a választásról egy közleményt hozott, mely pártoskodásból elhall­gatva az igazságot, a választási előkészületeket úgy igyekezett feltüntetni, mintha én abban a korteskedés minden aljas és törvénytelen eszkö­zét felhasználtam, s felhasználtattam volna, s e mellett nevemet annyi, s olynemű mocsokkal il­leti s oly gonosz szándékot tulajdonit irányom­ban, hogy kénytelen vagyok a törvény védelmé­hez folyamodni. Azonban addig is, míg a törvénytől a vissza­tolást és védelmet megnyerném, rosz akaratú rágalomnak nyilatkoztatom ki azt, hogy ál­talam vagy nevemben megvesztegetés, itatás, etetés, s túlságos ígéretek által szereztetett volna meg bár egyetlen egy szavazat is. — A kerület tizennyolcz választó községéből eddigelé tizen­három küldte be hozzám bizonyítványát, melyek egyhangúlag tanúskodnak e nyilatkozatom igaz­sága mellett. Ha törvénytelen eszközök használtattak fel, azokban nem én, és nem az én választóim, ha­nem épen azok, kik engem vádolnak, az én el­lenfeleim vétkesek. Ők ijesztették a népet azzal, hogyha Scytovszkyra nem szavaznak, majd megérzik rész következését, ha ismét főispán lesz Scitovszky;­­ kapnak katonát, executiót, s a szabadságos katonákat mind visszaküldi az ezredekhez. És midőn ennek daczára is az én lobogómat tűzték ki, az elöljáróság tizenhat em­bert elfogatott, s Mohácson börtönben tartatott, mindaddig, míg Szekcső nagy része be nem ment, és azt nem kérte, hogy az elfogottakat szabadon bocsássák, vagy őket is zárják el. A somberek kiek közül szintén többeket elfogattak és Mo­hácsra vitettek ; innét pedig Pécsre vitték őket börtönbe, hol mai napig is elzárva vannak. De ez még nem volt elég, hanem a midőn a válasz­tás megtörtént, és Boly mezőváros választói haza­térve, pártomat jelvényző tollaikat gyermekeik­nek átadták, — a miért ezek gyermekei ezen *) *) Miután a „Pesti Napló“-ban jelent meg azon tudósí­tás, melyre a „Nyilatkozat“ vonatkozik, kénytelenek voltunk annak lapunkban helyt engedni, noha nem képzelhetjük, hogy az elősorolt tények kifogás alá ne jöhetnének, sőt bizonyosan contestatio tárgyai leendőnek, miknek hasábjainkat szintén megnyitni kötelesek vagyunk. Csak arra kérjük a Nyilatko­zatban felhozott tények ellen tiltakozókat, hogy előadásaikban terjedelmesek ne legyenek, és a kife­jezésekben a mérsékletet — a­mennyire csak lehet — tartsák szem előtt. S­z­e­r­k. tollakkal az iskolában megjelentek, őket Boly mezőváros altanítója sorba vérig verte. Egyik ártatlan gyermeknek pedig egy Scitovszky­­párti választó, mivel az utczán „éljen Siklósy“-t kiáltott, csákányával fejét beverte, s fülét félig belo­asitotta. Ez e tényállást a maga valóságában írtam meg, s választóim érdekében a szükséges lépé­seket meg is fogom tenni, hogy a hivatalos ál­lással visszaélők elveszítsék kedvöket a népet szabad választási jogában törvénytelen eszkö­zökkel és erőszakosan korlátolni. Mert az 1848-as törvények V. czikkelye me­lyik szakaszában áll az, hogy az összeíró bizott­mány egy-egy tagja az összeírásra jelentkezőket előbb politikai hitvallásr­a, vagy a választandó követ iránt meggyóntassa, és korteskedéssel Scitovszky részére terelni iparkodjék ? Hogy hány beírandó fosztatott meg legszebb polgári jogától a­miatt, hogy felém hajlott, maga idejé­ben ki fog tűnni. A visszavetettek protokolluma alig jegyez né­hányat, pedig bizony számosan vannak. Épen most jelent meg itt Pesten a szekcsői választók megbízottja, a hallatlan zsarnokosko­­­­dás ellen a maga helyén panaszt emelendő. Ebből ítélje meg az olvasó­közönség, hogy melyik fél használt fel törvénytelen eszközöket? É­s igazat adand nekem, midőn rágalmazóknak nyilatkoztatom mindazokat, a­kik ezzel ellen­kező tudósításaikkal nevemet bemocskolni töre­kedtek. A választás eredménye már tudva van; akár tetszik, akár nem annak a pártnak, mely magát intelligentiának nevezi; de azért törvény­telen eszközökhöz folyamodni is jónak látta; a követ­k­ 10-ed többség által megválasztva én vagyok, s nem tetszésük kifejezése, a tiltakozás hírlapi tudósításban zajt csinálhat, de az ország­gyűlési igazolás után majd illő jelentéktelensé­gére le fog szállíttatni. Különben addig is igazolásomul itt közlöm a választó községek elöljáróitól részemre kiállított bizonyítványt. Kelt Budán, nov. 24. 1865. Dr. S­i­k­­­ó­s­y, a mohácsi ker. megválasztott országgy. képviselője. Másolat. Mi alól irt elöljárói és esküdtjei, valamint vá­lasztói, polgárai a Baranya megye mohácsi vá­lasztókerület egyes községeinek, adjuk tudtára mindenkinek, szabadon és függetlenül, önkénytes jó szándékunkból, lélekismeretes öntudattal é­s becsületes nyíltsággal, hogy sem mi alólk­ottak, sem tudtunkkal bárki is ismerőseink vagy köz­­ségünkbeliek közül Dr. Siklósy Károly követ­­jelölttől sem egy fillért, sem egy ital bort nem kaptunk, de el nem is fogadtunk volna, ki azt állítani meri, hogy akár ő, akár meghatalma­zottja bennünket pénzzel megvesztegetett vagy leitatott, az becsületünknek aljas rágalmazója. Mi Siklósy Károly urat, mint választókerületünk szülöttjét, becsülete jelleme, független állási, kinyilatkoztatott politikai elvei következtében bárki előtt is megválasztották volna. — Kelt Mohács, nov. 16-án, a választás napján 1865. K­ö­l­k­e­d község elöljárói. S­z­a­b­a­r község bírája és esküdtjei. D­a­l­y­o­k­i biró és esküdt. (L. S.) I­z­s­é­p­i község birája és esküdtei. B­a­b­a­r­c­z­i község elöljárói. M­a­y­s község elöljárói. T­ö­tt­ö­s község elöljárói. B­a­a­r község elöljárói. Landschuk község elöljárói. Rác­z-G­ö­r­z­s­ö­n­y község elöljárói. Somberek mezőváros elöljárói. Boly mezőváros elöljárói. Duna-Szekcse mezőv­áros választó pol­gárai, szám szerint 339. „Figyelmeztetve lévén, hogy Balogh Imre ur­nak a „P. N.“ 268. számában megjelent nyilat­kozatának némely rejtett czélzásai azon gyanúra látszanak mutatni, mintha a t. ur a „P. Napló“ m. k. jegyű k.­sz.-miklósi levelét Sz. K.-nak tulajdonítaná : kijelentjük , hogy azon levelet nem Sz. K.­­ r­­­a. Hol tétetett a levél postára , az a dologra nem tartozik.“ S­z­e­r­k. Pest, nov. 28. — A „P. Hirnök“-ben olvassuk : Ő Felsége közelebb kelt legf. határozataival végleg legk. elrendelni méltóztatott, hogy a magyarországi alapítványi javak tökéi és jószágai a magyar kir. helytartótanács kizárólagos kezelése alá azonnal visszaadassanak, s hogy e czélra a ko­rábbi királyi közalapítványi ügy igazgatóság — Causarum politico-fundationalium Directoratus — is újra felállittassék. — A levélbélyeg­ árának leszállí­tása. Egy november 21-ikén kelt császári ren­delet , mely az összes birodalomra szól, s a „Wie­ner Zeitung“ nov. 28-iki számában jelent meg, valósítja azt, a­mit hírképen nem régen közöl­tünk, hogy i. i. a postabélyeg ára leszállíttatik. A rendelet a birodalom határain belül bármely távolságra egy egyszerű levél bélyegét 5 krra szállítja le. A feladási pos­taállomás kerületének határain belül ugyanaz a krajczár. Továbbá a súly meghatározásánál, (hogy a német posta­ egylet szabályaival egyenlőség ho­zassák be), a vám font hozatik be a levelek megméréséhez. Egyszerű levél az, mely egy vám­latnál ke­vesebbet nyom (egy vámlat­­„ része a vám­pontnak). 1—2 latig a levél bélyegdij két annyi, 2—3-ig háromannyi, és igy tovább, mint az egyszerű levélnél. A keresztkötés alatti küldeményekért meg­marad az előbbi árleszállítás, 1 latig 2 kr, az áru­mustrákért pedig 2 latig az egyszerű levélvitel­­bér fizetendő. Ugyanezeknél a súly arányában oly módon növekedik a vitelbér, mint a levelek­nél (pl. 4 lat mustráért kétannyi fizetendő, mint 2 ig valóért.) A bélyeggel előre el nem látott levelekre nézve megmarad az 5 kr ráfizetés. Ezen rendelet 1866. január 1-jén lép életbe. — Mint a „P. C.“ értesül, Bécsben egy társu­lat van alakulóban, melynek tagjaiként Königa­­wart, Todesco, Schey és többeket említenek, s mely a pest-losonczai vas pályát akarná átvenni. A társulat számít rá, hogy a 12,000,000 frt építési tőke biztosítását ki fogja nyerni az ál­lamtól. E tőkének fele elsőségi kötvények, fele pedig részvényekből szereztetnék be, s ezenkívül 2 000,000 frzig bánya­részények bocsáttatnának ki állambiztosíték nélkül. A társulat a részvé­nyeseknek és hitelezőknek következő ajánlatot tesz : a vállalkozók követeléseik 60% át meg­kapják készpénzben, a földkisajátítási és egyéb apróbb követelések teljesen kifizettetnek, s a részvényesek öt részvényért kapnak két új vas­úti részvényt. Az egyesség a Schuller-féle tömeg­gel, mint mondják, már meg is lenne állapítva. — Schrecker Ignácz fényképész , az akadémiai album kiadója, midőn előfizetést hir­detett, albumának minden eladandó példányától bizonyos meghatározott részt ígért az írói se­gélyegylet javára. Az albumok megrendelése úgy szólva csak most kezdetett meg, mindamel­lett Schrecker az e hó 28-ig begyűlt előfize­tők névsorát beküldötte az írói segélyegy­lethez 110 forint 50 krajcrár kíséretében, a­mennyi összeg esik az egylet rész­re az eddi­gi befolyt előfizetési pénzekből. Egyszersmind a szintén általa kiadandó országgyűlési albumból is bizonyos összeget ajánlott fel, még­pedig oly formán, hogy nem csak minden eladandó album­tól fizet az irói segélyegyletnek bizonyos illeté­ket, hanem minden külön eladott egyes kép­től is. — A „Pesti Hirnök,“ mint értesülünk, decem­ber elején kezdve reggeli lappá lesz. — Ő cs. és apostoli királyi Felsége fogadtatá­sa ügyében alakult pesti polgári nagyválaszt­mány f. é. dec. 2-kán délutáni 5 órakor, a város­házi tanácsteremben ülést tartand; miről e vá­lasztmány összes tagjai szives megjelenés végett ezennel értesittetnek. Pest, nov. 28-án 1865. Havas Ignácz, elnök. — Azon dicséretes régi szokást, mely szerint a megyék és városok az országgyűlések alkal­mára tapasztalatszerzés végett néhány fiatal em­bert küldöttek a megválasztott követ oldala mellé; mint a „Felvidék“ Írja, Kassa város hatósága ez alkalommal is megtartó, s a f. év nov. 23 iki közgyűlésében egy ily fiatal ember felküldését határozta el. — Az országgyűlés megnyitására, írja a „Szeg­ híradó“, Szegedről két vonat indul Pestre. — Keglevich Gyula gróf hűlt tetemei tegnapelőtt délután szenteltettek be uri­ utczai lakásán. Az egyházi szertartáson nagy számmal voltak jelen képviselő­társai, közöttük Deák Ferencz is, megadván ez utolsó tiszteletet a hűt hazafinak. E szertartás után tetemei a Heves me­gyében, Pétervásáron létező családi sírboltba szállíttattak. — Az Eszterházy herczegi ház gránátos test­­őrségét — mint a „Lloyd“ hallja — Eszterházy Pál lg takarékossági szempontból feloszlatta. E testőrség kezdetben egy zászlóaljból állott, ké­sőbb egy századra szállt le, most a legutóbbi időben pedig 24 főből állott. — A pesti ügyvédi kar — mint a Jogt. b. 1. írja — testületileg akar tisztelkedni ő Felsé­génél. — A nemzeti színháznál, mint beszélik, de­cemberben csak azok bérelhetnek, kik addig is bérlők voltak. Hogy ezeknek előnyük van, az természetes. — A józsefvárosi polgárok azt a helyiséget, hál a követválasztási mozgalmak idején össze szoktak gyűlni, továbbra is megtartják társalgási és olvasási helyiségül. — A pesti bölcsöd­e pénzalapjának gyarapítá­sára rendes évi 5’ftnyi tagsággal t. Matyasov­­szky Gábor ur, özv. Reményi Jánosné, özvegy Guthy Elekné, Apáthy Császár Antonia, Nemes­hegyi Julia, Brachfeld Jolánta, Czompó Boris asszonyságok; —továbbá Ganger Irma 2, Ga­­bányi és társa 3, Unger Alajos 5, Monaszterfy István 5, Bachruch A. 5, F. Lajos ur 5 fiát szí­veskedtek a fentebbi czélra szentelni, mely ke­gyes adakozásokért a bölcsődei igazgatóság bő köszönetet mond. * Hint a „Freradenblatt“ ifja, Masim­evics patriarcha nov. 27 kén már Bécsben volt, s érte­kezett gróf Belcredivel és a horvátkanczel-­­ Ária vezetőjével, Kussevics altábornagygyal.­­ Feleégénél is kihallgatáson fog megjelenni. © Andrásy Manó gr. és társainak az Al- Dunasoron tervezett kettős bazár ügyében beadott folyamodványa a tervekkel együtt a vállalatnak szépítészeti és közforgalmi szempontbóli megbi­­rálása végett Ybl Miklós, Zsigmondy Vilmos, Skalniczky Antal, Schnedár János, Hild József és Szumrák Pál szakértőknek adatván ki, általuk a fentebbi irányban következő vélemény terjesz­tetett elő : Alólírottak szépítészeti szempontból mindenek előtt megjegyzendőnek tartják, miszerint a két bazár hosszú homlokzata ily nagyszerű épületek arányaival szemközt egyforma és monoton, miért is a homlokzaton közben-közben vagy 3 emeletes épületek, vagy pedig szökellékek alkalmazandók volnának, mi­által a kívánatos változatosság úgy a külső, mint a belső alakra nézve elérhető volna. Kívánatosnak mutatkozik továbbá, miszerint a bazár alsó szárnya csak a régi postautczáig, és nem tovább terjedjen, hogy egyrészt a közleke­dés a Duna felé elegendő tért nyerjen, másrészt pedig a két bazárépület szárnyrészei közel egy­forma hoszúak legyenek, mi­által a szépség nem keveset nyerene. A Wurm-utczának a Dunáig tervezett folyta­tása okvetetlen szükségesnek épen nem mutat­kozik, mely tekintetben a tervezet változatlan maradhatna. A redoute épület előtt tervezett, és egészen az alsó rakpart­ falhoz vezető fönsik (Plateau) azon­ban a bizottmány nézete szerint azért nem lenne engedélyezhető, mivel az alsó és felső rakpart fensíkjai közt csak kilencz lábnyi magasság kü­lönbség létezik, a rakparton terv szerint előállí­tandó közlekedési tér el nem foglalható, s a köz­lekedés félbe nem szakasztható. E mellett még megjegyzendő, miszerint­ az esetben, ha a felső fensik egészen a vízvonalig kierjesztetik, a gőz­­hajózási társulat­­ személy­szállítási és állomási helye, közlekedési szempontból nemcsak mit sem nyerend, hanem ellenkezőleg a közlekedő kö­zönség hajóra szállása sokkal kisebb kényelem voknaTehet­ségbe’ ki­áltképen kisebb vizállá-A számos alagutak melyek az épület piszéi­ből az alsó fensikra kitorkolnak, azt kívánják miszerint az egész rakpart hosszában a szabad nyilvános közlekedésre legalább 5 öt széles kő vezett át s az alagút birtokosai számára ezen alagutak kapui előtt különös és annak idejében részletesen meghatározandó tér szabadon és STS«'££&'* **'”*«* írható illetőeg azon utczaterületet, mely az újonnan épült Duna soron (Ferencz József rakparton) 10

Next