Pesti Napló, 1867. szeptember (18. évfolyam, 5209–5233. szám)
1867-09-01 / 5209. szám
jét mindenik letette a korona jogaira, és csak ezen eskü folytán s a formaszerű koronázás után nyerték meg az uralkodó jogot a cseh korona országaiban ... A cseh korona államjoga pedig érvényes máig is, és végre is el kell ismertetnie, ha csak nem akarják a cseh-szláv nemzetben azon gyanút felkelteni, hogy Ausztriához való jogi köteléke megszüntettetett.“ Kissé mondva csinált, s nagyon divatos és a mife, felette praecarius. A hiba a distinctióban s a fogalom átalánosságában rejlik. A „Politik“ hasonló húrokat penget, hanem „politikusabb.“ Mit sem törődik a koronázással; neki az ily formalitás semmi, ha csak meg nem előzi Csehország államjogának elismertetése, és viszonyának Ausztriához való rendezése. E kettő közt a különbséget szembeszökővé teszi a királyi eskü-minta, mely nem ismer cseh államjogot, hanem ismeri a rendek kiváltságait. A „N. L.“-nak elég, ha a király megkoronáztatja magát, mint elődei; a „P.“ tudja, hogy ez nem elég, hanem előbb Csehország viszonyát Ausztriához rendezni kell, azaz szükséges az eddigi törekvések értelmében, a moszkvai tüntetések behatása alatt, a magyar alkotmány módjára egy kis új cseh államjogot csinálni. Íme, az eskü-minta : „Mi — N. N. — esküszünk a Mindenható Istenre, hogy a katholikus valláshoz ragaszkodunk, az igazságot mindenkinek kiszolgáltatjuk, és a rendekkel a nekik ő Felségök— felsoroltatnak a királyok : II., III. Ferdinánd, VI., (III.) Károly, Mária Terézia, II. Lipót, I. Ferencz, V. Ferdinand) által adott kiváltságok értelmében fogunk elbánni, a királyságból is semmit el nem idegenítünk, de sőt tehetségünkhöz képes azt gyarapítjuk és bővitjük, mind arról, a mi hasznára lehet, gondoskodunk. Isten minket úgy segéljen.“ Előterjesztene a magyar királyi igazságügyi minisztériumnak a törvénykezési rendtartás tárgyában. (Folytatás.) 7. Van azonban egy fontos tekintet, mely veszélyt lát a felsőbb bíróság decentralisatiojában a jogszolgáltatás egységére nézve. De ez nem képez akadályt a kir. tábla felosztásában. A magyar kir. curia együtt marad Pesten, s a legfőbb bíróságot, két külön osztályban, mint semmitő és itélőszék gyakorlandja. (3. §.) Itt folynak össze, mint végpontban, minden szálai a törvénykezés rendszerének, s viszont e bírói testület működése Magyarország és Erdély egész területére ki fog terjedni. A jogszolgáltatás egységét biztosítva látom a m. kir. curia egységében. 8. A bírósági szervezetből különösen kiemelem a semmitőszék és eljárás szabályzatát. Átalában mind a fenálló, mind a javaslatba hozott eljárás egyetért abban, hogy semmiségnek csak a lényeges alakszabályok megsértése szolgál alapul, s hogy e szerint a semmiség tárgya nem a törvény alkalmazásának vizsgálata, oly hiányok orvoslása , melyek ha az járásban vagy határozatban felmerültek, újabb és szabályszerű eljárást vagy határozathozatalt tesznek szüségessé. Nem így a panaszok illetőségére és elintézésére nézve. A seremttő bíróságot az eddigi eljárásban minden feljebbviteli törvényszék fokozatosan gyakorolja; ehhez képest a panasz akár külön, akár fellebbezéssel vagy folyamodással összekötve használtathatok, a további eljárásra nézve pedig halasztó joghatállyal bir. Innen aztán annyi visszaélés, mely a semmiség olcsó utján az eljárás menetét minden lépten zsibbasztotta s a megítélt jog érvényesítését majdnem lehetetlenné tette. A javaslat e bajon segíteni akar. A semmiség minden eseteit tüzetesen kijelölvén, a magyar kir. curia semmitő osztályához utasítja, s míg egy részről minden fokozatos fórumot mellőz, más részről a semmitőszék hatásköréből minden egyéb teendőt kizár; az érintkezés fel és le egyiránt közvetlen; ezenkívül a perfolyam alatt semmiségi panaszt alig egypár esetben enged, de ennek használata a per folytatását ott sem akadályozza. (231. §.) Ez intézménytől a legjobb eredményt várom. A közvetlenség, a tiszta alakiság, és ami ezekből önként következik: a gyors eljárás a semmiséget visszaadandja eredeti czéljánakk és rendeltetésének ; megszünteti az okot, mi kecsegtető ingerül szolgált annyi panaszra; a panasz vagy kizárva marad, vagy a per késleltetése nélkül végzi rövid útját, s elejét veszi az időt rabló visszaéléseknek. De, bár a semmiségi eljárásra nézveaz eddigi rendszabályok és a javaslat közt ily eltérés elenkezik , fog e merész újítást látni az utóbbiján, aki ismeri a régibb eljárás szellemét ? Én a semmiségi jogorvoslatnak eme rendszerében a bírói parancsot látom feltűnni, minden előnyeivel és minden hiányai nélkül. Az esetek nagy része eddig is, habár más czim alatt, semmiséget vont maga után. Az eljárás közvetlen volt, egyenesen az ország nagy biráihoz, vagy a kir. felséghez; közvetlen ismét a mandátum az első bírósághoz, — fel és le, a feljebbviteli fórumok érintése nélkül. Ez előnyt a javaslat ismét felélesztette. De egyoldalú a kérvény és feltételes a parancs, a visszaélésekre tág tért engedő mindenik. E hiányt a javaslat nélkülözi. 9. Az egyházi törvényszékek szervezése nem tartozik ugyan a jelen törvrendtartás feladatához ; mind a mellett időszerűnek láttam a polgári törvényhatóság jogkörét e részben is kiterjeszteni. Ennélfogva minden, a házassági viszonyból származható peres kérdések, melyekre nézve eddig az egyházi törvényszékek ítéltek — jelesül a születés törvényességének kérdése a perlekedő házastársak közt a gyermekek tartása, és a házassági elvárásból felmerülhető vagyoni követelések iránti keresetek , úgyszintén a végrendeletek külkellékeit illető perek s a hamis eskü tényálladékának megállapítása az illetőségi szabályokban kijelölt törvényszékekhez utasítvák (12. §.) Legkevésbé sincsenek ezáltal a hallás intézményei érintve; többet pedig, mint rendeltetése amaz intézményekhez képest igényel — a házassági törvényszék bírói hatáskörébe nem vonhat. Egyébiránt a házassági, illetőleg vegyes házassági perekre nézve — amennyiben a házassági kötelék érvényességét, és akár az ideiglenes elvállást, akár a végképi felbontást tárgyazzák, az egyházi bíráskodás érintetlenül hagyatott. 10. Ugyanazon intenzio, mely a vásári biróságokat „a kereskedésnek az igazság gyors kiszolgáltatása által eszközlendő könnyebbitése e lé léte hozta, —javaslá,hogy ez üdvös intézmény az országos és heti vásárok idején kívül, a napi piaczi forgalomból származó adásvevési üzletek és alkukra nézve is állandósittassék. A mennyiben pedig az 1836: XVIII. tcz. a sz. kir. városokban egy elölülőből, négy bíróból és egy jegyzőből alakítja a vásári bíróságot, és ily szerkezet mellett több munkaerő vonatnék el atörvényszéktől,mint a mennyit ez folyvást nélkülözhetne, vagy a tennivalók kívánnának: sz. kir. városokban az elnökön kivül csupán két szavazó bíróból s egy jegyzőből álló vásári bíróság hozatok javaslatba. (14. §.) 11. Addig is, mig kimerítő ügyviteli szabályok léphetnének életbe, szükségesnek láttam a szavazó birák számát s az előadás kötelezettségét megállapitani. Az egyszerűség és egyformaság volt itt is irányadó. A helyhatósági törvényszékek a szokást, éspedig, hogy a bizonytalanság még zavaróbb legyen, nem ugyanazon szokást követik. A királyi ítélő tábla tanácsai, az ügyek szerint, több vagy kevesebb szavazóból alakulnak; a hétszemélyes tábla bírái távol tartják magukat az előadástól, s helyettök e munkát nemcsak hogy más bírói testület tagjai, de épen azok teljesítik, kik az alantabb fórumon ugyanazon ügynek előadásában és eldöntésében tényezőkkél szerepeltek. A szavazók számát világosan meg kellett határozni: a különbeni semmiség elhárítása czéljából; a bírákat — amennyiben valamely fontos tekintet miatt felmentést nem nyertek, előadásra kötelezni, az eljárás és ügyrend szellemében; végre a kit tábla bíráit a hétszemélyes táblánál eddig gyakorolt előadás alól felmenteni: a felek megnyugtatása s az elfogulatlanság tekintetéből (4. §.) Ezért rendeli egyik régi törvényünk : „Vicecomes vero, judices nobilium et jurati assessorem, de quorum praesentia, ex facie loci, in sedem judiciariam est causa per viam appellationis provocata, in sedibus comitatuum judiciariis, post peractam relationem sub juramento iporum factam, nullam vocem habere possint, sed reliqui judices nobilium, juratique assessores, praesente notario, revideant.“ (1613: XXIII. tcz. 17. §.) Ezért a biró kizárása a jelen törvényjavaslat szerint a felsőbb bíróságoknál oly ügyekből , melyeknek alsóbb bírósági előadásában vagy eldöntésében részt vett. (41. §. d.) Hogy a szavazók száma a feljebbviteli bíróságoknál kevesebb lett az eddiginél, ez által szakok szerint elkülönzött több tanács alakítását akartam lehetővé tenni. 12. Különös figyelmet fordítottam a bírói illetőség szabatos meghatározására. A tévedező bizonytalanság mindenütt a törvénykezés hitelének , a felek érdekeinek rovására esik, de sehol inkább, mint az illetőségnél, azon első kérdésben , hogy ki legyen az ügynek bírája. Ha történnek hibák az eljárásban; ha a biró elvetette vagy helytelenül alkalmazta a törvényt; ha a fél sérelmet érez és orvoslást keres, időbe kerül ugyan, mig a felsőbb biró segíthet; azonban csak egyes tény jöhet kérdés alá, minden, mi addig az ügyben történt, érintetlenül maradván. De ha a bíró illetéktelen volt, és a semmiségnek e körülmény szolgált jogos alapul , romba dől minden, mi addig az ügynek áldozatul hozatott, a költség, az idő és munka! A javaslat minden kételyt el akar bántani, tehát különböztet és részletet kijelöli a birói hatáskört, a személyek és javak, valamint az eljárás módjai szerint (6. és köv. §§.); meghatározza az illetőséget a hatáskörnek ugyanazon vonalán álló birák között, a felek lakhelyéhez, a birtok fekvéséhez , az ügyek természetéhez képest (17. és köv. §§.); több egyenlően illetékes bíróság között a felperesnek szabad választást enged (19., 28., 34. §§.); a bíróságok között felmerülhető illetőségi összeütközések elintézését pedig az igazságügyi minisztériumhoz utasítja (35. §.); és ezek után méltán állítja fel szabályul , hogy a bíróságok kötelesek az illetőségekhez nem tartozó ügyeket és beadványokat hivatalból visszautasítani. (36. §.) Annyival szükségesebb volt pedig a bírói illetőség pontos meghatározása, mert a javaslat mind a kerületi táblákat átalában, mind a kbr. Ítélő tábla elsőbíróságát megszünteti; ezen ügyeknek tehát, melyek eddig az érintett táblák által láttatnak el, szabályszerű elhelyezése iránt intézkednie kellett. Egyébiránt a felek szabad akaratának tág tér nyittatok az eltérésre- A felek valamely nem illetékes bíróságnak magukat a kifogás elmulasztása által hallgatag alávethetik (36. §.), vagy szerződésileg más bíróságot, mint a törvényben kijelölve van — köthetnek ki, vagy a perkérdés eldöntését választott bíróságra ruházhatják (37. §.), — az eltérés csak annyiban korlátoztatván , amennyiben némely ügyek, mint az úrbéri, elékkönyvi, hitbizományi és házassági viszonyok, speciális ügyilletőséggel bírnak, vagy mások, mint az öröködési csőd és egyéb perek, távollevő vagy gyámság és gondnokság alatti személyeket is érdekelnek. (38. §) (Folytatása következik.) TÁRCZA: Parisból Londonba. ii. Ha már Párisban vagyok, átmegyek Londonba is, így okoskodik az utasok nagy része, és igen helyesen, mert az út nem nagy levél, a költség pedig aránylag csekély, ezúttal könnyen megtekintheti a világvárost. A vasutak aránylag csekély jövedelme arra bízta az élelmes angolt, hogy a rendes utazók számára bérletet nyisson, az oda és vissza közlekedés árát tetemesen alábbszállítsa, s ezáltal jövedelmét megszaporítsa. Mint a levél-bélyeg árának leszállítása a levél-forgalmat, úgy emelé a személy-forgalmat, s ezzel a bevételt az árleszállítás. E példát követték a francziák is, s így állott elő a párisi úti költség leszállítása, miáltal az utasok száma igen jelentékenyen szaporodott, s a kiállítást bizonynyal jó nagy része az ott járt közönségnek meg nem látogatja vala az előbbi rendes áron. Az árcsökkenés könnyebben rábírja az útra készülőt, hamarább vezet elhatározáshoz, s ha nálunk is követnék e példát, a tiszai pályákon bizonynyal nem kellene csak egyszeri vonatot járatni naponként. E helyett azonban, mint épen nem régen a tiszain is történt nálunk az árakat az agró czime alatt emelni szokták, nem véve tekintetbe, hogy tisztán kebli vaspályának az agióval nem sok köze van, mert a bankó pénz Czeglédtől Aradig, Debreczenig, Nagy-Váradig vagy Kassáig csak egyképen angol vaspálya és gőzhajó-társulat tehát egyességre lépett a francziával, s bizonyos árszabályozásban állapodott meg, mely lehetővé teszi hogy az utas Párisból Londonba es vissza, de et csak oda is, leszállított áron mehessen. Az egyenes közlekedési rendes kapcsola így lehetővé teszi azt, hogy tisztán utazásra számítva 10—11, vagy 12 óra alatt Londonba érjünk, s ki éjjeli 12 órakor Párisból elindul, az átrakodási és a tenger-dagály megvárására kivántató, s egyéb készülődési időket belevéve, másnap délután 3 órakor, s illetőleg 2-kor is Londonban lehet. Az út, melyen én menék Páriától Boulogneig, onnan tengeren Folkestoneig, innen vasúton Londonig, összesen 37 frank és 50 centimébe került. Oda és vissza 50 és 60 frankért is lehet menni, a szerint, amint első helyi hajót és rövidebb tengeri utat választ valaki, sőt hosszabb tengeri úttal, mely 5—7 óra hosszat tart, még olcsóbban mehet, kinek ideje és bátorsága van szembe nézni a tengeri betegséggel. Az említettem vonat utazási rendje következő: Párisból a vonat az éjszaki pályától a Chemin de fer du Nordtól éjjeli 12 órakor indult, s második helyen tűrhető kényelemmel, reggel 6 órakor Boulogneba ér. Itt társaskocsik vannak, melyek 50 centimért a hajóhoz szállítják az utasokat. A mi hajónk „Queen of the Belgians“ Belgák királynéja — volt, s első helye körülbelöl egy sorban állt a díszesebb hajók második helyével. Azonban kényelem tekintetében nem voló hiány, ha tisztaságra nézve egy kis óhajtani való még maradt is. A tenger apályban lévén, várni kelle, míg a kikötő vízzel megtelt, s felemelé az iszapos fenékről a hajót. Ez hamar megtörtént, s mire jól körültekintünk, hajót és embereket szemügyre veszünk, már ing a hajó, szóval, háromnegyed óra múlva már csengették az elsőt, 18-kor már kiindultunk a kikötőből, búcsút mondva a continensnek, s a csatorna mindig nyugtalan vizén, a hajó meglehetősen hintáló táncza mellett, elhagyók a tenger fürdővendégeit, kik már korán beleültek, nyakig érő úszóruhákban, férfiak és nők együtt, a vízbe, lesve a dagály hullám rétegét, hogy nyakukba seperje habját. Háromnegyed óra múlva már fehér lettek Albion partjai. Nagy fokú hintázó játéka a hajónak többeket beteggé tett, férfiak, nők, sőt kis 7—8 éves gyermekek is áldozataivá lettek ezen, állítólag igen kínzó betegségnek. Engem e baj nem ért utol sehol, sem a hánykódó Adria, sem a nyugtalan Balti, sem a középtengeren, sem itt a csatornán. Figyelmesen észlelve a hiitálást, úgy találtam egyébiránt, hogy némi kis különbséget, illetőleg változást az okozott, midőn ahajó orra, mélyen valók, a magasból lefelé sülyedt, a felfelé lebbenés kellemes, a lefelé menés kissé kellemetlen érzést keltett. Alkalmasint ez a pillanat szokta megragadni a gyengébbeket, sokan hányat feküsznek e baj elejét veendők, s állítólag kívánt sikerrel menekülnek meg a kellemetlenségtől. Öt negyed óra múlva, kevéssel 10 óra után, kikötőnk Folkestoneban. Itt a reggelizés, készülődés eltartott két óra hosszat, 12 órakor beültettek a kocsikba, s indultunk London felé. Jöttek az idegenek, s jöttek az angolok tömérdek podgyászszal, pl. egy három tagból, apa, nő és fiúból álló családnál öt kézi táskát, nagyszámú pleadet, s megszámlálhatlan esernyő és botcsomagot láttam, a fiatal úr nagy diadallal bordá kezében a fehér botot, melynek az élet megközelítő hosszán besütve díszelgett Helvetzia és Tirol nevezetesebb helyeinek neve. Rosz nyelvek azt mondák, hogy csak emlékezetbiztosító lajstrom, én pedig azt hiszem, hogy csak egy kis nyugta volt, melylyel az utazók clubjában a tagsági igazolványt kiszerzé. A vonat villámsebesen szállított a gyönyörű zöldségü rétek, téglából épült és részben megfeketült emeletes parasztházak, s ilyenekből álló falvakon át, nem sök és igen rövid szünetű megállapodásokkal London felé, s már háromnegyed háromra a sydenhami kristálypalota alatt repültünk, mert e haladás a mi vasúti meneteinkhez képest tökéletes repülés. Most egyszerre egy óriási téglatömegben vagyunk, körülöttünk kémények, egymáshoz közel álló vörös téglafedélzet, itt-ott magasba nyúló templomok, tornyok sötéteinek, s a távol ködében, a meddig csak a szem befogá, e látvány terült előttünk. Londonban valánk, s a két emeletes házak tetejével egy magasságban jártunk. Londonban a hatóság bölcs gondoskodása folytán általában két emeletesek a házak, ám terjedjen a város a meddig tetszik, de egy épület terére nem engednek az utolsó téglából is erőszakos nagy jövedelmet csikaró 4—5, sőt 6—7 emeletes házakat építeni. Itt a közegészségre lehetőleg gondot fordítanak. E vasút, mint mondom, a házak tetejével egy vonalban jár, roppant boltozatos hidutakon, s itt-ott utczáról utczára nagy vashidakon haladva. Másik vasútja az úgynevezett földalatti, a Metropolitan railway (fővárosi vasút, mely az utczasor alatt jár, s ahol nagy bemetszések engedék, szabadon, igen sűrűn pedig a házak, utczák alatt alagutakon járva. E kocsikat folytonosan égő gázlámpák világítják. Délután 3 órakor berobogott a vonat a Charing Cross pályaudvarba, s onnan vendéglőbe hajtaték. A vendéglő czíme „Wedde’s hotel“ igen jó helyen fekszik, a Soho square mellett Greek Street 12. sz. a. A vendéglős porosz, s vendéglője igen olcsó mind szállás, mind élelmezés tekintetében. Egy szoba ára pl. 2 shilling, azaz agró nélkül írt naponként. A reggeli, hússal, theával másfél shilling, ebéd 2 shilling vagy több is, az erő igényei szerint. Innen nincs messze a Trafalgar Square, Londonnak legszebb tere, a nemzeti képcsarnokkal, a Nationalgalleryval. E téren van Nelson, Napier (Charles James), továbbá IV. György király, s odább a szomszéd Charing Cross téren I. Károly érczszobrával. Közel van ide a Green park, a James park, s a királyi palota, a Buckingham Palace. Ugyancsak közel van a parlament nagyszerű óriási épülete is, melyet szombat napon, mikor nyitva áll, megtekinteni senki el ne mulaszsza. Ugyancsak közel van a Charing Crosson, az omnibuszok fővonala is, és így egyike a legjobb helyeknek e vendéglő. Magyarok számára a Great Portland Stree 125. szám alatt, Bárány Miklós hazánkfia házá ajánljuk. Itt mindennel ellátják, s olcsón, de ez egy kissé félre esik. Megszemlélendő nevezetességek,mindenekelőt a főutczák, a belváros, a City. Ezt legjobb első napokban vagy bérkocsin,vagy omnibusz tetején járni be. Azután a Kensington museum, British museum, a képtárak,a parkok, az állatkert, a Pál templom és Westminster Abbey,a Dock-ok,Barclay és Perkins óriási sörfözője, hol Haynaut oly barátságosan maraszalák, a kiállítások, névszerinti Sydenhami óriási kristálypalota, a színházak Cremonne garden mulató kert, Alhambra casi chantant, mely a párisi Eldoradónak felel meg s megtekintendők mindenek felett és folytonosai a zsebek és tárczák, mert figyelmetlenség esetén mások nemcsak bele tekintenek, hanem bele is markolnak. Továbbá az alagút, estve Tussiantin asszony viaszk terme, mely igen érdekes látványt nyújt - s a délelőtti 10-kor a Tower fegyvertára és történelmi emlékei. Kirándulások: Hampton court, továbbá egy vonalban egyszerre, egy napon Windsor, visszafele Kiew garden és Richmond, királyi paloták és pompás kertek. Gyorsan áttekintő szemlélésnek egy heti idő elég Londonra, de ekkor minden perczetlen szemnt előre megállapítva fel kell használni. Figyelmes szemlélet és tanulmány azonban egy ‘lT°n 1fgkevesebbet e'g^yel, s aránylag nen leberélni56^ Párishoz képest is olcsór ^olga Parisban már végezve van, az útját hajón Ostende felé vegye, a hajóki kedden réggé és pénteken éjfélkor indulnak, s a vitel bér Ostendéig csak 15 shilling, tehát 710 forint Ti136!! Swerpen, Brüsselen, Kölnön át s Rajnán felfele Mainzig, onnan kirándulás Wiesbadenbe, azután Frankfurt, onnan kirándulás Hamburgba, s Frankfurtból Münchenbe vagy egyenesen Bécsbe jőve, igen szép úton,,s élményekben, tapasztalokban gazdagon térhet haza Maszák Hugó. Pár ezó az alaktan érdekében. Az elemi oktatás ügyének hasznos szolgálatot vélek tenni, midőn egy nevezetes tényezőnek emlékét felelevenítem. A debreczeni superintendentia 1845-ki tantervében az alaktant az elemi rendes tantárgyak közé sorozván, Szőnyi Pálnak e czélra írott munkáját egyszerre száz iskolába állította be. A munka a czélnak annyira megfelelt, s eredetiségben a tankönyvek nehézkes modorától annyira különbözött, hogy a magyar tudós társaság mindjárt a következő évben Marczibányi féle 50 aranyos díjjal jutalmazta meg; a magyar minsztérium a budapesti közintézetek mindenikének küldött egy-egy példányt azon utasítás kíséretében, hogy igyekezzenek azt minél szélesebb körben terjeszteni. Az erdélyi helyhitűek iskoláiban húsz événél több, mióta meghonosodott e tan, hol a mellett, hogy a gyermekek beszéd- és gondolkozásbeli szabatosságára és következetességére való hatásával még az úgynevezett „értelemfejtő nyelvtani gyakorlatok“ felett is előnyt vívott ki magának — még az a ritka szerencse is megvan vele, hogy középszerű előadás mellett is egész elragadtatással s kitartó lelkesedéssel csüngnek rajta a gyermekek. Épen ezért, kiválóan szemléleti tulajdonságánál fogva, számtalan ismétléssel is képes a legfogékonyabb elméket elevenen érdekelni, s ügyes tanító kezében legbiztosabb eszköz gyöngébb tanítványaikat tehetségesebb társaik színvonalára emelni, s a tudományos pályának megmenteni sokat még azon korban, midőn a tudvágy egyedül a verseny érdekéből táplálkozik. Ezekhez véve még azt, hogy a természettől ékesszólással különben oly gazdagon megáldott nők, épen azért, mivel annyira szeretik tárgyaikat minden oldalról jellemezni, hányszor fennakadnak, ha leírásaikban az életben ismeretesebb alakok hasonlatossága nem elég, s kedves elbeszéléseik kerekdedségének ez a körülmény menynyit árt: nem lehet eléggé sajnálkoznunk szert szerénysége felett, hogy művét magánkörben és főleg leányintézetek figyelmébe ajánlani még akkor is tartózkodott, midőn tanügyünk az Entwurf nyűgétől megszabadult. Több szülő- és nevelőnek jelentkezése most már az alaktár jutányos kiállítására nélkülözhetetlen második tömeges megrendelést is lehetővé tette, minélfogva azon kellemes helyzetben vagyok, hogy az érdekletteket a t. szerzőnél (Pesten, czukor-utcza 6-ik sz.) közel 60 példánynak rendelkezhetési állapotáról értesíthetem. A két kötetes munka oly világos és egyszerű modorban van írva, hogy belőle a tárgyat akármily egyszerű ember tökéletesen magáévá teheti. Az alak (minta ) tár fenyőfa szekrényben két egymáson fekvő telepbe van helyezve úgy, hogy az alsóban 30 összetett alak 160 darabból, a felsőben kilencz 31 darabból s a 15 egyszerű alak foglalnak helyet, így az egész gyűjtemény 54 alakja 260 darabból áll s keményfából oly szabatosan és szépen van elkészítve, hogy a könyvvel együtt 10 o. é. fton valóságos ajándéknak tekinthető. Megrendelések közvetítésére, vagy szives kérdeződésekre felelni az ügy iránti érdekből magam is ajánlkozom. Budán, Sz.György-tér 9. Szeremley Lajos: Hivatalos A földmivelés-, ipar és kereskedelmügyi magy kir. miniszter Ofner Nép. János postaigazgatósági fogalmazót a soproni postahivatalhoz ellenőrző, Sohár Géza fogalmazó-gyakornokot pedig a soproni postaigazgatósághoz fogalmazóvá nevezte ki. Lehoczki János esztergommegyei illetőségű, jelenleg Komárom városi tanácsnok vezetéknevének „Lehóczki“-ra kért átváltoztatása a f. évi augustus 26-án 16735. sz. a kelt belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. A földmivelés- ipar- és kereskedelemügyi magyar királyi miniszter Müller Jánost a nevezett minisztérium kebelében fenálló postajárati irodához segéddé nevezte ki. Pesten, 1867. augustus hó 28 án. Különfélék. Pest, aug. 31. — Andrássy Gyula gróf, Mikó Imre gróf és Gorove István miniszter urak ma a reggeli vonattal Bécsből Pestre érkeztek. Az irói segélyegylet javára az újpesti kikötőben adott zenély jövedelme 173 ft 60 kr volt. A kiadási összes költségeket a kikötő-sziget bérlői fedezték. Felülfizettek : Jelinek Mór 5 ft, Wolfner Lajos 5 ft, Rosenzweig Jakab 5 ft, Reinitz és Rosenzweig 5 ft, Weis Adolf 5 ft, Salamon Ferencz 3 ft, Poór Imre 3 ft, Löwy Dávid 2 ft, Weiszenkorn Bódog 2 ft, Rosenzweig 1 ft, Löw Lipót 1 ft, Leitner Henrik 1 ft, Kron Hugó 60 kr, Blau Adolf 30 kr. Két névtelen 30 kr. — Báró Luzsenszky E. aláírási ivén a Józsefvárosban építendő fiók bölcsőde javára adakoztak: Luzsenszky Francziska 5 ft, valaki 1 ft, valaki 1 ft, gróf Szirmay Ottoné 2 ft, Bukovszky Ervin 1 ft, Füleky Lászlóné 1 ft, Soós Amália 1 ft, Szirmay Gabriela 2 ft, Nagy Béla 1 ft, Gömöry Oszkár 1 ft, szentmiklósi b. Luzsenszky Emília 40 ft, összesen 56 ft o. é. Továbbá Szabó János szebeni lakos a pesti első bölcsőde javára hagyományozott 618 ft 89 krt. — Ismét merényletet követtek el Sándor czár élete ellen. Hir szerint Nikolajevben két orosz nő ruhába öltözve támadta meg a czárt, ki azonban csak meg sem sérült. — A budai lóvasut alapitói Rechtnitz Henrik urat, ki, mint a pesti közúti lóvasut titkára, ennek építésénél és megindításánál kiváló érdemeket szerzett magának, nevezték ki vezénylő igazgatónak. — Az alakulóban levő egyenlőségi kör szakosztályokra fogja magát osztani , a szakosztályok egyikét a művészek társulata képezendi Ez ügyben vagy húszan tartottak is tegnap gyűlést Szerdahelyi Kálmán felhívása folytán a nemzeti színház irodájában. Itt az egyenlőségi kör alapszabályai felolvastatván, a gyülekezet azon észrevételt tette, hogy épen a művészetekre nem reflectálnak az alapszabályok s ennek folytán azon indítvány létetett, hogy ez iránt tegye magát Szerdahelyi K. az egyenlőségi kor eszméjének képviselőivel érintkezésbe, szerkesztessék egy uj aláírást iv, mely az alapszabályokna ez értelemben leendő megváltoztatását helyezze ** látásba, mely ivre aztán feltételesen kötelezőleg a művészek, mint az egyenlőségi kör felállítandó művészek szakosztályának tagjai magukat alá_ Az esztergomi alreáltanoda igazgatósága azon részakaratúlag terjesztett hírrel szemben, mintha a nevezett intézet cassáltatott volna, kinyilatkoztatja, hogy ellenkezőleg, az intézet fennáll, jóllehet több mostoha, főkép helyi nehézségekkel kell küzdeni, fenn is fog állani._ — Figyelmeztetjük a közönséget az írói segélyegylet javára ma az Orczy-kertben tartandó ünnepélyre. — Az országos magyar gazdasági egyesület igazgató rendes havi ülését fi. september 11-én d. u. 5 órakor fogja megtartani a köztelken. — Lenzu Miklós a magyar születésű német költő, kinek műveiben a magyarnak sajátságos elegikus hangulat az uralkodó, mit egyik ily magyar német költőben sem találunk, Csatádon születvén, a „Temesvarer Zig“ indítványa folytán születő helyén szobrot fog kapni. Sok hasonlatosság van közte s a mi Vachot Sándorunk közt, mind műveikben, mind életökben, mind halálukban. — Rése Ensel Sándor, az ellene a „Magyar Újság“ 121-ik számában irt rágalmazó czikkért Seregi Józsát, Pestmegye alügyészét az 1848. XVIII. tvez. 12. §. értelmében sajtóperbe fogta. — Báznán (szász helység és meleg fürdőhely az erdélyi részekben) nagy ünnepélyességgel ülték meg szt. István napját. A fürdővendégek részéről Földváry Ferencz Küküllőmegyei főbíró volt az ünnep rendezője; az összes vendégsereg nemzeti lobogókkal vonult a helység egyházába, hol a szász pap szép alkalmi beszédet tartott, aztán a „Szózat“ot énekelték, mit társas ebéd s este fényes bál követett. — Nagy Rőcze szláv ajkú, de magyar érzelmű közönsége nagy számmal jelent meg a f. hó 21-én a honvédsegély alap részére rendezett műkedvelői előadáson. A tiszta haszon 71 ft 21 kr., a gömöri honvédegylet pénztárába már be is szállíttatott.A nemzeti múzeumnak Deák és Horváth pesti szűcsök egy kitömött szép oroszlánt és egy szintén kitömött mosómedvét ajándékoztak. A minapi újdonságunkat az 5 ftos takarékpénztári könyvnek 5000 ftosra való hamisításáról oda egészíthetjük ki, hogy a csalónak nyomára akadtak. Ez ugyanis nem más, mint a csalás miatt bűnvádi kereset alá vont volt megyei hivatalnok Ferencsics, kinek a vizsgáló biró gyakrabban megengedte, hogy a városba biztos kíséretében kilátogathasson. Egy ily kirándulás alkalmával vitte véghez a csalást, s a fenyitőtörvényszék valóságos menhely volt reá nézve. Még — a veszett fejszének nyele — 1700 ftot találtak nála. — Jelentés: A moldva-oláh-törökországi missióban lévő brailai, szászkuti, galaczi ref. szabad magyar egyházak iskoláiban az évi vizsgálatok legközelebb folytak le. Brailában tanult 41 fis leánygyermek, tanított Kelemen Ferencz tanító s hittanjelölt. Szászkuton 23 növendék, tanitott Márk Mózes lelkész. Galaczon 80 növendék tanitott Czelder missionarius, pár hónapig segédkedett Láng Károly kecskeméti tanuló, missionariusi növendék. Összesen volt 144 fis leánynövendék, kik közül 97 magyar, a többi külön nemzetiségű s hitfelekezetü. Ingyen tanításban részesültek 68-an. Melyeket midőn tisztelettel jelentek, nevezett iskoláinkat , melyek közül kettő drága városban, Galaczon és Brailán bérelt helyiségben szállásol, szabadjon a hazai közfigyelem és pártfogásba ajánlanom. Galacz, aug. 20. 1867. Czelder Márton. — Bethlen József gróf felkéri azon urakat, kik az alakulóban levő „Torontálmegyei gazdasági egyletre“ vonatkozó aláirási iveket vettek át, hogy ezen aláirási iveket, akár gyűjtöttek aláírókat, akár nem, minél előbb, de legkésőbb 1. évi september 15-dikig Török-Becsére hozzá beküldeni szíveskedjenek. — Nagy-Szent-Miklóson, mint a „Lt.“ értesül, a napokban temették el Töttössy ügyvéd ifjú nejét, kinek ruhája meggyuladván, a szerencsétlen nő is a lángok áldozatául esett. — Beküldetett : „Naplómból,“ regék.