Pesti Napló, 1868. június (19. évfolyam, 5431–5452. szám)
1868-06-01 / 5431. szám
gunk megőrzésére, pénzügyeink, iparunk és kereske* * *díjank előmozdítására, úgy nem különben az úrbéri s ehhez hasonló egyébb viszonyokból még megoldatlanul maradt kérdéseknek , minden érdek kíméletben tartása mellett méltányos után leendő elintézésére, népnevelésünk nagyobb mérvbeni elősegélésére, honvédelmi rendszerünk kifejtésére van szükségünk, az ellenzéki túlhajtások által, melyeknek szomorú következése rendbontás, fejetlenség, s ezekből természetszerűen folyólag az előbbi önkényes kormányzat felülkerekedése lenne, veszélyes örvénybe ne sodortassunk, elérkezettnek tartjuk az időt, hogy a népképviseleti kormány elengedhetsen követelményének engedve, szint valljunk és önzéstelen politikai jelleménél fogva az, egész miveit világ által tisztelt nagy hazánkfia Deák Ferencznek és az országgyűlés többségének üdvös közjogi elveit magunkévá téve e dicső zászló alatt sorakozzunk. Mert hisz szülő és valljuk, hogy e párt alkotmányos törvényeinkből semmit fel nem adott és hogy e párt az újabban hozott közjogi törvények által hazánkat közös fejedelme többi országaival és tartományaival nem csak össze nem olvasztó, hanem törvényhozásunk már negyedfél százada. i. a szerencsétlen mohácsi katastrófa óta tényleg soha sem gyakorolt oly állami logókat, mint jelenleg. E meggyőződésünktől vezéreltetve, kimondjuk, hogy mi elvekért és nem személyekért egyesülünk és felhívjuk megyénkbe's minden polgártársainkat, kik a fentebb kimondott elvekben velünk osztoznak, miszerint ezeket ható ági gyűléseinken s a társas élet minden viszonyai közt pártolják és polgártársaikat is a helyzet felvilágosítása által ezen egyletnek megnyerni igyekezzenek. Mert pártunk oly szabadelvű s a népjogokat szívén és lelkén hordozó egyesület, hogy semmi más pártárnyalat által e tekintetben magát felül haladni nem engedi. De midőn pártot alakítunk, ne felejtsük, hogy hazánk mindannyiszor, midőn szerencsétlen catastrófák érték, az átkos pártoskodásnak jön áldozata. Ugyanazért mérséklettel és csak az elvek fegyverével harczoljunk , de ellenben ne feledjük az ellenzéknek erélyes működését is, melynek szélső oldala a maga elfajult izgatásaival több megyében már oly rohamokban tört ki, hogy félő, miként állami és nemzeti tételünk veszélyeztetik és hazánk külellenségeinek martalékjává tétetik, ha ezen izgatásoknak erkölcsi erőnkkel s üdvhozó egyesülésünkkel útját nem álljuk. Egyesüljünk tehát nagy hazánkfia Deák Ferencznek magasan tartott lobogója alatt, Isten nevében és édes hazánk boldogságának gondolata szentelje meg annak javára intézendő hazafiéi törekvéseinket. Sopron, 1868-ki május 22-én. Emlékirat a nemzeti színház ügyében.* A nemzeti színház igazgatását ezelőtt hat évvel, 1862. évi junius végén vettem át. Eddigi működésem több mozzanatait felsorolni kötelességemnek tartom, részint mivel reá több lap felszólított, részint mivel a nemzeti színház közintézet lévén, a közönség is méltán várhatja tőlem, hogy a színház legközelebbi múltját illető Jég, felvilágosítással és biztos adatokkal szol-gáljak. Alidőn a 8 idás vezetését az említett időszakban átvettem, az azon évi nyári bérletjövedelem , s az illető országos és magánsegélyezési összeígek már ki voltak merítve, s a pénztárban csupán 60 forint készpénz maradt rendelkezésemre, a személyzetnek fizetendő mintegy 13.000 forint havidíj terhével. Ezenfelül az intézetnek ezen félévre, azaz intendánsságom korából csak egy hóra szerződtetett első énekesnője volt, s az elődöm által írásbeli szerződéssel le nem kötött első tenorista, minden megkísértett rábeszélés és törvényes kereset daczára, augustus közepén az intézetet elhagyta. Két ily nélkülözhetlen operai tag hiányában, nagyobbszerű dalművek nem adathatván, az opera jövedelme ez évben tetemesen csökkent; lyrai operáink és az operapótlóul szinte hozott, bár újdonságuknál fogva elég vonzerővel brit operettek, a nagy operákhoz szokott közönség igényeit ki nem elégíték. Ezen év kedvezőtlen eredménye e körülményben bő magyarázatát találja. Sok meghiúsult kísérlet után sikerült végre oly drámai énekesnőt és hős-tenort szerződtetnem, s általában oly operai személyzetet állítanom össze, mely műértő közönségünk nem egy könnyen kielégíthető igényeinek lehetőségig megfelelt. Litendánsságom korát érte azon magas szerencse, hogy e császári és apostoli királyi Felsége intézetünket legmagasabb honatyai gondoskodására méltatva, azt a tudvalevő segélyezésekben részelteté. A legkegyelmesebb fejedelmi segélyezés első évi illetményéből, azaz: 50,000 forintból a régibb időkből leszármazott függő adósságok törlesztésére kegyelmesen kirendelt külön 32,572 forinton felül kerek számban még 18,000 forintot kellett fordítanom; ezenkívül a megelőző kezelési év utolsó szakában a legkegyelmesebb fejedelmi subventio rovására nyert 10,000 forint előleg is levonatván, végre az eddig már 83 szór és folytonos sikerrel adatott összesen 56,596 forintot jövedelmezett „Faust“ opera szokatlanul fényes kiállítására 12,000 forint szükségeltetvén , a napi jövedelmek pótlására a subventio első évében csak 10,000 forintot fordíthatók. A fegyelmesebb királyi segélyezés második évében, e terhektől menekülten, lehetővé vált nagyobb mérvű javítások és újítások eszközlése. Ez évben az operai és dráámai személyzet díjazásába az intézet eredeti czéljának az eddiginél inkább megfelelő arány hozatván be, a drámai személyzet a vidék jeleslegeiből szaporíttatott, némely aránytalanul roszul fizetett tagok, főleg pedig egész osztályok, mint a zene, ének és tánczkarok, s a mindennapi élelemre alig elégséges fizetéssel alkalmazott szolgaszemélyzet fizetése emeltetett, az operai rendezőség a drámaitól mindkét osztály előnyére — már az előbbi évben külön választatván,külön alkalmas egyénekkel töltetett be, az előbbi festő nyugdíjaztatása által üresedésbe jött festői állomásra egy tehetséges és szorgalmas egyén alkalmaztatott, melléje egy segédfestő s éveken át nélkülözött cachirozó adatvan. Az elődöm által 1861—62 év végén megszünt) Sürgősebb közlendőink miatt kell ekkorig ha-lasztani. Az er kötetett ballet-iskolátnjból életbe léptetem, hol a szerződött tánczkar-tagokon kívül 30-40 fiős leány-gyermek nyer rendszeres oktatást a tánczművészetben, kik közül a tehetségesebbek magántánczosokká, a nagyobb rész kartánczosokká felődvén, jutányos árakon szerződtetve, a nevelésükre fordított költséget néhány év alatt visszatérítik. Az 1863—64 kezelési év (a fejedelmi subventio első éve) végén mutatkozott 7626 forintnyi túlkiadás és az 5000 forintra menő fizetetlen árjegyzékekkel együtt összesen 12.026 forintot tevő deficit — melynek eredete mind az azon évi számadásokat kisérő iratomban, mind jelen előterjesztésemben eléggé indokolva van — az 1864—65 év folytán,a művészet hátránya nélkül eszközölhetett megtakarítások, s a napi költségek folytonos éberséggel történt ellenőrzése mellett, daczára, hogy újabb intézkedés folytán julius hóban előadások nem tartottak, s a legkegyelmesebb fejedelmi segély is csak 49.000 forintban utalványoztatott, nemcsak letisztázva lett, de, miként az annak idejében felterjesztett azon évi számadás bizonyítja, 1635 forint és 7131, kr készpénz-maradvány vizetett át a következő évre, anélkül, hogy a különböző pénztárakból régebben felvett tőkeadósságon kívül fizetetlen árjegyzékben, vagy bármily más után, csak egy fillérnyi tartozás is fennmaradt volna. * Az 186%. kezelési évre már csak 40,000 forintra csökkentett legkegyelmesebb fejedelmi subventióból ezen év folyama alatt csupán 30,000 forint fizettetvén ki, ezen év 4911 forint 57 krtuskiadással végződött, míg ha a később utalványoztatott negyedik részlet, 10.000 forint annak idején bevételbe vehető lett volna, a fentirt hiány helyett 5088 ft 43 kr készpénz maradvány leendett a jövő év javára átvihető, 1868. évben a megelőzött évről hátramaradt 10.000 forinttal együtt a legkegyelmesebb fejedelmi subventió 50.000 ftot tett, s ezen évről, a mellett, hogy a pesti takarékpénztárnál levő 12.000 ftos tőkeadósságból 6000 ft lefizettetett, 3965 ft készpénz maradvány vitetett át 1867 gdik évre. A legkegyelmesebb királyi segélynek évnegyedenként és pedig a kezelési év negyedei szerinti előleges kiadatása a legmagasabb kormányszék által engedélyeztetvén, az 1867. évi áprils 1-től 1868. vi mártius végéig esedékes 40 ezer forintból az április hóra eső járandóság, azaz 3333 forint és 33% ki —mely összeg az előbbi utólagos fizetési rendszer szerint május haváig már kifizetve volt — levonatván, abból ez évben csak 36,666 ft 66 és a kv vézetett be, mindamellett is — bár az ez évre esett koronázási ünnepélyre a nagyméltóságú bizottmány rendelete folytán tett előkészületek 9000 forintba kerültek, ezen év eredménye 155 ft 8 kr pénztári maradvány lett. A beruházásokra legkegyelmesebben kirendelt 20,000 forintból mai napig 17,370 forint fordíttatott ruha-, díszlet és fegyvertár beszerzésekre, számadásaim az egész összeg felhasználása után fognak a nagyméltóságú bizottmány elé terjesztetni. Az intézet összes tőkeadóssága, mely azon korban, melyben a színház vezetését átvettem, még 103,484 forint 66 kr volt, a rendes évi törlesztések, s különösen az 1866—67. évben a pesti takarékpénztárnál tett 6000 frt törlesztés által 71,611 ft 5 krra csökkent, tehát 31,873 ft 61 krral keresbedett. Az ügykezelésben többrendbeli újítások történtek intendánsságom korszaka alatt. Többek közt: Tapasztalván, hogy a szabadságidővel bíró tagok, a műsorkészítés és az előadások kimondhatni hátrányára, az egész év folyama alatt, különböző évszakban élvezik szabadságidejüket, elhatározom, hogy a színház évenként június 28-tól július 27-ig, tehát 30 napig szüneteljen, mely időn kívül a tagok csupán a szerződés meghatározott rendkívüli eseteiben nyervén rövidebb tartamú szbadságidőket, az év többi 11 hónapja alatt az egész előadószemélyzet rendelkezésre álljon. Ezen határozatom a nagyméltóságú bizottmány meghagyása következtében általa és gróf Festetich Leourd méltósága által kidolgozott,a nagy méltóságú bizottmányhoz, onnan pedig az akkori legfelsőbb kormányszék elé terjesztett s 228—186%. szám alatt helyben hagyott. 8 a nagyméltóságú bizottmányhoz ahhoz alkalmazkodás végett leküldött: „Színházi szervezet“ II. szakasza 7 pontja alatt helyben hagyatott. A pénztár- és jegykezelés és ellenőrzés az e tárgyban fensőbb helyről nyert régi utasítás szerint eszközöltetik, azon kivétellel, hogy az azon utasításban napi és bérletjegyekül, sőt még szabad jegyek gyanánt is használni rendelt szelvényeket, mint a kezelésben sok nehézséggel járó, s azon körülménynél fogva, hogy az egyszer leszakított szelvényt még felülfizetés mellett sem volt szabad más, magasabb áru jegyért visszacserélni, mind a pénztárra nézve károst, mind a színház pártoló közönségre nézve boszantót, megszűnteténi, újra használatba vévén a régi alakú kemény jegyeket. A szelvény a csempészetet különben sem tette lehetlenné, sőt könnyebbé, miután a szelvényeket könnyebb akár a pénztárhoz visszavinni, akár jegyszedés közben elsikkasztani. A kemény jegyek visszaállítása által lehetővé vált felülfizetés a tett feljegyzések szerint az intézkedés első három hónapja alatt 490 forint hasznot hajtott a pénztárnak, nem is említve azon 720 forintnyi évi kiadást,amennyibe a szelvények nyomatása került. A katonai helyhatóság iránti elismerésből, azon szívességének viszonzásául, hogy a közlegénységnek a színi előadásoknál néma személyenkénti használatát engedélyezd, úgy intézkedtem, hogy a pest-budai cs. kir. helyőrség tisztikara számára, az eddigi gyakorlattól eltérőleg, a szokásos garniton jegyek, a rendes bérletszünetek alkalmával is kiszolgáltassanak. A katonai hatóság újabb időben ugyan visszavonó ezen engedélyét, én azonban továbbra is fenntartom, s jövőre is fenntartatni javulnám ez intézkedést, mint eredményében a pénztárra nézve előnyöst. Ugyanis a pénztári kimutatások szerint azóta a bérletfolyamos előadásoknál is számosabban látogatja előadásainkat a tiszti kar, mert míg az előbbi rendszer mellett három hónap alatt 570 — addig az újabb intézkedés óta ugyancsak három hónap alatt 1579 katonajegy adatott el, mi évenként 800 forint tiszta hasznot hoz. Az európai elsőrendű színházak példájára, életbe léptetem a párisi diapason szerinti hangolást, mi valamennyi fúvó hangszer újonnani beszerzését téve szükségessé. Az e czélra kivontatott és 2000 forintot meghaladó összeget, az intézet pénztárának legkisebb terheltetése nélkül tisztán magán-adakozás útján sikerült megszereznem(Vége következik.) A J*. Napló" társürgényei Bécs, jun. 2. Az urakháza bizottsága az alsóháznak az előterjesztett uzsoratörvénytől eltérő határzatait elfogadta. Továbbá elfogadta csekély változtatásokkal az ügyvédkedés szabályozását. Az alsóház bizottsága elhatározta, hogy az angol hajózáti szerződés változatlan elfogadásra ajánltassék. A „W. Abendpost“ berni táviratába olvassuk: A távszerv irányzatos hírei ellenében erősíti a szövetség, hogy a császári követség a lengyeleknek galiczia útleveleket sem nem adott, sem nem látamozta azokat. Pária, jun. 1. Egy a lapokban közzétett nyilatkozat meghazudtolja azon hireket, hogy a déli vaspálya társaság (Lombardiára) junius 10 — 25 kéig 121 millió kölcsönt fog Rotschildnél kibocsátani. Vidéki tudósítások, N.-Várad, május 30. 1868. A „M. U.“ legutóbbi számainak egyikéb in. XI. hihetőteg álnév,minden előleges bevezetés vagy felvilágosítás nélkül nekirohan a kebelünkben alakult Deák-párt vezérférfiainak s valami nagy politikai talentumot játszani akarva, azokat desertőröknek nevezi. S miért? — Azért mert a megyegyülésen a democrata kőröl betiltására vonatkozó rendeletét védelmezni merészelték. Hohó nem jól van ez D. L. úr! Tanulja meg ön a vélemény kimondásának szabadságát. Politikai desertőrök hatalmasan nevetséges argumetummal ugyan ugyan, nem tanulta ön még meg, hogy a „politika az exigeniták“ tudománya, hiszen ezt az önök által nagymesternek ismert Kossuth Lajos mondotta. És valóban nem tudja az ember, mit tartson azon álnevű íróról, ki álarcz alatt épen leghajthatlanabb vezérférfiainkat támadja meg, s vádolja oly gyalázatosan, hogy annak méltó czímét kénytelen vagyok tollamban hagyni, és még ő merészel rágalomról és gyanúsításról szólni ott, hol maga rágalmaz és gyanúsít. Én a nyilvánosság ítélő széke elé hívom önt, le az álarcczal, hadd tudjuk meg, kivel van ügyünk, ítélte-e, hogy síkra szálljunk megmérkőzni vele, mondja el ön, ha meri, minő gyanúsítást, minő rágalmat mondott bármelyik is pártvezéreink közül, mondja meg ön, ha meri, hogy törhetlen jellemű pártfökeinket mikor és miben találta ön vagy bárki más a kerek ég alatt ingadozóknak?! Újdonságul írhatom, hogy az alig megindult „NI váradi Lapokénak eddigelé 3000 előfizetője van , magából N.-Váradról 500, ezek közül 120 héber. Gellei Sándor: Iatósági élet. Barsmegye, május 30. , Évnegyedes megyei közgyűlésünk e hó 26— , 27 napjaiban Ar. Maróth, megyei székhelyünkön s Bajner Pál főispán elnöklete alatt, megtartatott. Mindenek előtt az utolsó közgyűlés óta érkezett kormányrendeletek olvastattak fel azután a múlt közgyűlések által kiküldött különféle bizottságok jelentései, majd a megyék átiratai s megkeresései, végre a magánfolyamodások vétettek discussio alá. A kormány rendeletei a kívánsághoz képest rendeltettek végrehajtatni, a törvények kihirdetésére vonatkozólag azon Nedeczky Kálmán bizottsági tag által ajánlott észrevétellel, hogy a községekben, mivel kevesen tudnak írni , és olvasni, a főbírák a törvényeket személyesen olvassák fel járási községükben, e mellett a községek a szükséges törvénycikkek birtokába juttassanak, mi végből megkéretni,határoztatott a kormány, hogy a különféle nálunk divatozó nyelvekben ha máskép nem, saját költségünkre , a mintegy 200 példány szükségletet számunkra kiszolgáltassa. | A vallás és közoktatási minisztérium azon intézménye, melyben megyénk a néptanítók dijai és illetményei behajtására s kiszolgáltatására , felszólittatik : a járási főbiráknak mihez tartás és szigorú teljesítés végett kiadatni határoztatott. Felszólittatván megyénk a belügyminisztérium által a himlő oltás költségei, nevezetesen fuvari bér megalapítása s mikénti megtérítése tárgyában véleményének előterjesztésére, kimondatott elvül, hogy ez az illető községek által viseltessék, akint, hogy ott, hol a községek kellő marhával ellátva vannak, természetben szolgáltassék ki a szükséges előjogat, hol pedig ez nem létezik, ott a községek pénzzel váltsák meg azt, vagy pedig, ha ez a kormány által kevésbé elfogadhatónak találtatnék, az országos pénzalapból, honnan az oltási dijak eddig is kiszolgáltattak — minden himlő oltási költség — beleértve az előfogatokért járó, bizonyos átalányban megalapítandó összeg is, fedeztessék s fizettessék. Kérelmeztetven megyénk részéről egy törvényszéki ülnök, telekkönyvi tisztviselők s pandúrok szaporítása, a minisztérium részéről várakozásra utaltattunk, mindezeknek életbeléptethetése a megalapítandó ország költségvetéstől létetett függővé. Ez és más miniszteri rendeletek részint tudomásul vétettek, részint köszönettel fogadtattak. A belügyminisztérium rendelete a demokrata körök feloszlatása tárgyában minden vita nélkül tudomásul vétetettt, s adandó esetben alkalmaztatása elhatározhatott. Legélénkebb eszmecserét s vitát fejtett ki a marciusi közgyűlés által egy miniszteri rendelet folytán a száraz-híd- és utvári tariftának megalapítása tárgyában kiküldött bizottság jelentése. A benyújtott jelentés egy alapos működésnek s eljárásnak következménye, s ment minden előítéletes czafrangoktól , mennyiben ez viszonyaink között, különösen nálunk, hol a privilégionoknak annyi csökönös barátja létezik, tehetségese vagyonának) vagyis a hajdani korból származott különféle tőkéinek mgmására s tisztába hozatalára kiküldött válasz - benyújtván munkálatát: ez felolvastatvá igadtatott, s határoztatok, hogy mennyiben ezen pénzek az állam által más, idegen czélokra használtattak, s rendeltetésöktől elvonattak, állam által téríttessenek meg, s a megyének adassanak vissza, hogy az eredeti czélokra fordíthassa, mi végből felirás intéztessék a m. kir. kormányhoz jogos igényeink teljesítése végett; mennyiben továbbá e nemű pénzek a volt s még élő, s egykor a reactio szolgálatában álló személyek közreműködésével fordittattak idegen czélokra, azok bővebb kikutatására utasittatott jelentést tevő választmány, hogy annak folytán a megye további sikeres lépéseit megtehesse, azon cs. kir. biztosok ellen, kik megyei zövéinket oly depravált módon confiscáltatták. A különféle megyei átiratok s levelezések, minthogy többnyire oly tárgyakról disserátuk, melyek fölött Barsmegye régen intézkedett, tudomásul vétetni határoztalak. Következtek a magán kérvények. Ezek valónak főbb tárgyai bizottmányi tanácskozásainknak; jövő közgyűlésünk augusztus 26 kára tűzetett ki. E hó 27-én Lévai, és vidékén nagy zápor és és dió negyságú jéghullás a vetésekben és szölökben, kertekben nagy károkat okozott. Biztosítva majdnem semmi sem volt. Sokan állítják most, „ha tudtuk volna mi pedig azt mondjuk : „ne akkor ne biztosítsanak.“ Hivatalon. — Felhívás ingás órák szállítására. A magyar távirdai kormány számára szükségeltetik mintegy 50 darab ingás óra, ütőkészülék nélküliek 8 napi járásúak, középszerű nagyságúak és simlott szekrénynyel ellátották, Po- re leendő szállítás mellett. Az ilyen ajánlatok, melyeken az egységi ár, a szállítás határnapja és a jótállási idő tartama megemlitendők, f. junius 14 ig beküldendők a földmvelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium távirdai szakosztályához Pestre. — A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi rv. kir. misztérium a „Hunnia“ viszontbiztositó bank alapszabályait a bemutatási záradékkal ellátta. — Behrenbeck Sylvester ó-gallai lakos saját, úgy Ilona, Adolf, Lajos, Gyula, Árpád, Gizella és István gyermekei vezetéknevüknek „Feszti“re kért átváltoztatása folyó évi május hó 10-kén 10227. sz. alatt kelt belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. — Döbler József pesti lakos, vezetéknevének „Dobó“-ra kért átváltoztatása 1. évi május 10 én 10,131. szám alatt kelt belügyminiszteri rendelettel megengedtetek. — Kesztner György, magyar királyi száratiszt saját, úgy Zoltán és András gyermekei vezetéknevüknek „Keszthelyre kért átváltoztatása 1. évi máj. 10 év 10.122. sz. alatt kelt belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. — Zemplénmegyei Megyaszó város három országos vásár tartására, nevezetesen: január 15 én, május 10. és September 29 én engedélyt nyervén, az ezennel közhirré tétetik. Pesten, 1868-ik évi május 22 én. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. minisztériumtól. — A m. kir. pénzügyminiszter Schmidt Nándor számtisztet diósgyőri igazgatósági írnokká nevezte ki. — A földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter Csobán Esztimér távirászjelöltet a mohácsi m. kir. távirdai állomáshoz, Virágh Ferencz távirászjelöltet a pesti m. kir. távirdai főállomáshoz, és Nyíri Károly távirászjelöltet az ujvidéki m. kir. távirdai állomáshoz ideiglenes minőségű harmadosztályú távirászokká nevezte ki. — Rosen Ferencz budai lakos saját, úgy István, János, Teréz és Mathild gyermekei vezetéknevüknek „Rózsa“-ra kért átváltoztatása i. é. május hó 10 én 10241. sz. a. kelt belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. A pénzügyminisztérium részéről intézkedés történt, hogy a só árának legközelebb kilátásba helyezett leszállítása okából az ország egyes vidékein bekövetkezhető sóhiány meggátlására minden pénzügyi kerületben jó hitelű kereskedőkkel egyezkedés jöjjön létre, melynélfogva ezen kereskedők a só ára leszállításáig is raktárukban annyi sót fognak tartani, hogy azáltal a közönség szüksége fedezve legyen ; ezen kereskedőknek, az olcsóbb sóár beálltakor raktárukban készletben találandó sóért a miniszterium ármegtéritést biztosítván. Szolgáljon ezen közlemény a közönség megnyugtatására. — A magyar királyi igazságügyminiszter Kun Sádor ,Veszprém megye volt első alispánját és Kiss Ágoston temesvári ügyvédet, a kir. ítélő tábla segédelőadóivá nevezte ki. — Klein Armin aradi lakos vezetéknevének „Kis“-re kért átváltoztatása 1. évi május 24-kén 11,175 sz. alatt kelt belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. — Békésmegyebeli Gyoma városában a folyó évi junius 1 jére eső országos vásár jelen évben a pünkösdi ünnepek miatt ugyanazon hó 8 dik napján fog megtartatni, mi ezennel kö hírré tétetik. Pesten, 1867. évi május 23-kán. A földmivelés-, ipar-és kereskedelmi m. kir. minisztériumtól. K . i ö a f . i . k. Junius 2-kán. — Több Deák-párti vasmegyei honpolgár felszólitása következtében kellemes kötelességemnek tartom mind azon vasmegyei választókat, kik ó hatva vannak azon meggyőződéstől, hogy a Deák Ferencz nagy hazánkfia vezérlete alatt az országgyűlés túlnyomó többsége által elfogadott 1867 -i kiegyezés, csak is az egyedüli kóros állami viszonyainknak jelenleg a lehetőségig megfelelő , nemzeti érdekeinket kellőleg biztosító, és további szabadelvű fejlődésre képes alap, és kik a fentebbi alapon a társadalmi rendnek, és csak is az által biztosított alkotmányos szabadságnak őszinte baráti, tisztelettel felkérni, hogy egy junius 8-án délutáni 4 órakor Szombathelyen a szarvashoz czimzett nagy vendéglőben tartandó pártértekezletre megjelenni szíveskedjenek. Kelt Szombathelyen 1868-ik évi már 30. Gróf Erdődy Sándor. Személyi hírek. Királyné ő Felsége ünnepélyes avatása tegnap történt meg a budai királyi palota kápolnájában, mely szertartást sI. Flayer L. udvari főkáplán végezte. Az eddigi rendelkezéseknek megfelelőleg, szeretett királynénk jun. 1-én távozik el fővárosunkból. — Király ő Felsége a tegnap esti vonattal Bécsbe utazott. _Türrelk tegnap délben hosszabb látogatáson volt Andrássynál. — A belügyminisztériumtól névváltoztatásra engedélyt nyertek: Hoffstáder Frigyes trencsénmegyei esküdt „Földi“-re; Fiók Antal és János medvei lakosok „Vég“-re; Schnell Ede pesti lakos „Se bes“-re; Hertzl, igazabban Markovics József bácsmegyei írnok „Hőgyészi“-re. — Than Károly jeles vegytanárunkat azon kitüntetés érte, hogy a bécsi cs. tud. akadémia által 1862-67 időközben megjelent legjobb vegytani munkára kitűzött díj felét neki irélta oda. A másik felét dr. Liedemau lembergi tanár nyerte el. — Midőn azon honvédtisztek, kik ő Felsége legkegyelmesebb határozata folytán ismét nyugdijuk élvezetibe fognak lépni, szolgálati kimutatásuk kiállításáért folyamodtak ; az illetők azt írták bele : „1848-ban a magyar forradalmi seregbe (Rebeltenheer) lépett.“ Andrássy interventiója folytán oda javíttatott ez, hogy 1848- ban a magy. kir. honvédelmi seregbe lépett. — A szabadelvű kor alakulása Szegeden valóságos ünnepélylyé vált , a haza igaz boldogságán fáradozó honpolgárok ünnepévé. Az ünnepélyes hangulatot felkelteni legelőször is Osztrovszky Józsefnek sikerült, kinek elnöki megnyitó beszéde, mint az igaz hazafiaság eszmedús nyilatkozata, a hallgatóság osztatlan tetszésével találkozott. A henye „democrata népit“ a szabadelvűeknek, a szónak meggyőző szavai szerint, a fáradhatlan, kitartó munkálkodás átál kell meggyőzniök. Az alakulást este lakoma követte, mely Szeged összes intelligentiájának találkozója volt. A felköszöntések sorát Osztrovszky nyitotta meg: szónoklata most tömör, egyszerű, megható vola, mint a szív mélyéből a menyekbe szálló fohászkodásé. Midőn a koronás királyt, a királynőt és a királyi gyermekeket éltete az összes vendégkoszorú szűnni nem akaró lelkesedésben tört ki, mely százszoros éljenekbm talált kifejezést. De O. nemcsak a nedély embere, hanem kiválólag az értelemén, s azért bölcsen elemezé az 1867 ki közjogi alakulást, mely azon áldást hozta. s a nemzetre, hogy ismét „a legelső magyar em- bér a király.“ — Takács mondotta a második felköszöntést, került minden ékesszóló segédeszközt, s midőn kiejtte a nevet, a kiért poharat emelt, mégis oly hatást szült, mint kevés szónok képes felkölteni. Deák Ferenczet éltetés Molnár fényes toasija a miniszteri ura tagjait élteté, kik és oly tántoríthat an hazafiak valának a harcz, mint most a munkaidején. Szavai roppant hatást keltettek, mert az igaz és őszinte meggyőződés hangján adattak elő. A negyedik pohár Horvát Mihály püspököt, a történetírót, az ismeretes szegedi levél szerzőjét illető. A köztiszteletnek és lelkesedésnek Löw Lipót főrabbi meghatóan adott kifejezést. Szónok az élet fegyverét és a legmagasztosabb igazságok meggyőző érveit egyaránt könnyedén alkalmazza, épen úgy tud az elméhez szólni, mint a szívek tiszta szenvedélyeit hatalmasan felgerjeszteni. A tömeitók mindenütt a szabadság és alkotmányosság szószólói, Magyarországon is azok: Szalay, Mikó, Horváth példái mutatják. Magyarország történetírói mind helyeslik a többség jelen politikáját: ezen körülmény minden kételyt teljesen eloszlat ezen politika helyességére nézve és sokat mondó mozzanat, hogy az ellenpárt eddig nem tudott történetíróra szert tenni. Szónok fejtegetését többször félbeszakították a kikitörő zajos tetszésnyilatkozatok. Az ünnepély későn ért véget, kedves emléket hagyván mindazokban, kik tanúi valának. -i Pünkösd hétfőjén, a rózsák virulását jelző , napok egyik legszebbikén, volt ifjú gróf Nárdasdy Ferencz, Komárommegye örökös főispán esküvője Zichy grófnővel. Nagy részvét kisérte ez ünnepélyt nemcsak ama ritka nagy pompa miatt, mely azt tündériesen ragyogásuvá tette, hanem hazafiai rokonszenvből és közérdekeltségből Nádasdy Lipót családja iránt is, melynek egyetlen egy sarja, házassága által egyik legősibb nemzetiségünk fennmaradásához nyújt reményt. Az eskotea óráját megelőzőleg már tömérdek néző töltötte el az egyetemi templom őrségét, hová a leginkább rokonokból álló násznép fényes fogatokon megérkezett. A fény s a ritka szép magyar jelmezek, mikben a nászvendégek megjelentek, őseink ily ünnepélyeire emlékeztettek. Nem a diplomába hideg szabású pompája volt az, hanem kifejezése a magyar őskor daliás alakjának. A templom zsúfolásig volt megtelve a társadalom minden osztályát képviselő mindkét nemű közönséggel, melynek megyei huszárok által alakított sorfalában legelsőbben a vőlegény jelent meg a nyoszolyó hölgyek Wenkheim Krisztina, Inkey B .thyányi, Károlyi Palma és Károlyi Georgina grófnők társaságában. Utának jött a bájdús menny azaszoly, Zichy János gróf és Kay Irma grófnő lánya, karján két daliás vőfélynek, s kísérve et fiatal gróftól, kik a menyasszony hosszan elnyúló drága uszályát kézen emelve vitték. Az ékszerek, mik a kedélyes kifejezésü vőlegényen és a hódító külsejű menyasszonyon csodás fényű vegyülékben és nagy mennyiségben ragyogtak, a Nádasdy nemzetiség majorátusának legősibb eredetű családkincseit képviselték. Követték ezeket a vőlegény édesatyja, gróf Nádasdy Lipót karján a menyasszony édesanyjára J. zichy Kray grófnővel. Láthatók valakit hasonló fényes magyar öltözékben báró WenokzXBK?’ s ' SenUyer Pál’ gr- Mikó Imre* «r., / Zichy Károly, a menyasszony nagyatyja, gr Károlyi István, gr. Waldstein János, d ^ ’,gr.«KegleVIch Béla, gr-Zichy József gr. Károlyi Gyula Metternich Mea,fia herczegnő, Sennyei bárónő, Kray bárónő, Zichy grófnő Festetics grófnő, s több más főrangu hölgyek és fámmal, kiket feles számú arany és szertartást3 Mgéh 182ár0k Az esketőrBi szertartást Méhes pozsonyi kanonok végezte, e8kettensam70^ atyját keresztette» "«vette éne, s magát a menyasszonyt is ő látta el a « 7r‘1gg91 M^jeL.IV.U.,1.1 aggott főpapot e szent működésében szemlélni ihez » Zichy családot méltó tisztelet és kém lételt ír 8 ki h°íalTnk is tisztelettel ad- A vő levél* 10 párt boldogít* 8Zent oltár előtt szívé Sz menyasszony a közönség részéről E Ss&Sr mi