Pesti Napló, esti kiadás, 1868. október (19. évfolyam, 1-27. szám)
1868-10-01 / 1. szám
A Pesti Napló magántávirata. Páris, oct. 1-én. A spanyol királyné, teljesen megbízható hír szerint, tegnap angol hajón elhagyta országát. A madridi pronunciamento minden vérontás és erőszakos összeütközés nélkül sikerült. Páris sept. 30. A „Journal des Débats“ némi tartózkodással egy távsürgönyről tesz említést, mely szerint Novalides hadteste feloszlott, s Serano Madrid felé nyomul, a nélkül, hogy bármi akadályra találna. A „Siécle“ jelenti: A spanyol követség 48 óra óta semmi hírt nem kapott. Linz, sept. 30. A praeli minorék véglegesen letárgyaltattak, s ezek után a reáltanodai törvényterv megoldásához fogtak. Gratz, sept. 30. (Országgyűlési tudósítás.) A helytartó felel tüstént a mai napon hozzá intézett interpellátióra, melyben a Luttenbergi kerületi főnökség ellen a nyelvkérdést illetőleg panasz emeltetik. Az eljárás az emlitett luttenbergi tanoda irányában törvényes, s a község kivonatainak megfelelő, a német nyelven tett határozatokat a szláv szerkezetű beadványokra meg fogja szüntetni. Öt polgári és egy reálgymnasium felállítására az engedély megadatik s a polg.iskolákra nézve határozott alapszabályok fognak életbe lépni. Czernovitz, sept. 30. Dr. Pompe indítványa, hogy a Czernovitzban felállítandó jogakadémia szüksége mielőbb tekintetbe vétessék, az első ülés alkalmával elvettetett. Köln, sept. 30. Búza 710—715. 7,66, 67V2, rozs 6—65, 58, 58'/2, 58; olaj 10%, 10%, borszesz jelenleg 23 V*. A londoni, párisi és svájczi vásári hírek a külföldi vasúti zavarok miatt, hiányzanak. Hamburg, sept. 30. Búza hiányzik, 125, 122, rozs hiányzik, 94, 92. Olaj aug. 20, őszre 20, tavaszra 20 Vs. Borszesz ajánlva 25'A. Bécs, oct. 1. Hit. részv. 206 30, államvaspálya 253,80, 1864-ki 9240 északi vasút. 8230, 1860-ki 923'A, lombard 184,30. ________ _ A magyar kormány — mint értesülünk — az Egyesült Államok kormányával már korábbi miniszteri tanácsbeli határozat alapján olynemű összeköttetésbe lépett, hogy a törvényhozásra vonatkozó minden javaslatokat, s az országgyűlés által alkotott törvényeket kölcsönösen kicserélik. Újabban hasonnemű alkudozások itndultak meg a belsza kormánynyal is. Több vármegye elhatározta, hogy a bünfenyítő eljárásban a nyilvános tárgyalásokat azonnal megkezdi. Az igazságügyminisztériumban az iránt folynak jelenleg tanácskozások, hogy a törvényhozás legközelebbi intézkedéséig ezen üdvös gyakorlat minő korlátok közt tartassák fenn. D e p er i sur, az osztrák nemzeti bank titkára a következő levelet intézte hozzánk, melyet szórül szóra közlünk: Tisztelt szerkesztőség! „Az „Esti Lap“ és utána több lap azon téves közleményt hozta, hogy a magyar nyelven kiállított váltók az osztrák nemzeti bank főnökének egy közvetlen hozzá intézett kérdésre tett nyilatkozata szerint, az osztrák nemzeti banknál Bécsben semmi szín alatt nem fogadtatnak el. Ezn közlemény teljesen valótlan, minthogy az osztrák nemzeti banknál Bécsben valamint angol, franczia, olasz stb. úgy magyar nyelven kiállított váltók is mindenkor akadálytalanul elfogadtattak és folyton elfogadtatnak, mint azt a bank váltó-tárczája (Porte-feuille) igazolja, feltéve természetesen, hogy azok egyébként, t. i. a törvényes kellékek és egyéb formák tekintetéből, kellőleg ki vannak állítva. Ha tehát azon, az érintett közleményben említett egyes váltó el nem fogadtatott, oka bizonyosan nem az, hogy magyarul volt kiállítva, hanem az, hogy forma tekintetéből hiányos volt.“ Különböztetett tisztelettel stb. Bécs, 1868. oct. 1. Dr. D e p e r i s, a nemzeti bank titkára. Pest, oct. 1. (Hazai lapok.) A „Hazánk“ „Ősmagyar melancholia“ czim alatt még egyszer rátér a köztünk folyt hosszú polémiára, s „Postscriptum“ czimű czikkünkre válaszol. — Azt mondja többek közt, hogy „a baloldal igyekszik a közös ügyeket leszállítani,“ s nem tudja, hogy ezáltal csak bizonyítékot szolgáltat egyik főbb vádunkra, mely szerint soha sem volt biztos programra] , hanem csak esetről esetre tákolta össze programomat csúfolt okmányait. Első elaborátumában ép annyi közös ügyet ismert, mint a Deák-párt; a másodikban már tetemesen „igyekezett alább szállítani“ a lajszomot; mai napság már nyíltan hirdeti, hogy a balközép csak átmenet a szélsőbalra, oly vallomás, melyről csak azt sajnáljuk,hogy korábban nem jött,mert feleslegessé teszi reánk nézve azt az egész hosszú vitát. Ajánljuk a baloldali programm történelmi fejlődésének tanulmányozása végett Szumok kitán a baloldal legifjabb journalistája (nem koráról beszélünk), „a választások előtt“ Czim alatt megjelent röpiratot. Még csak arra az egyre, hogy a „Hazánk“ erényt csinál abból, hogy „argumentumainak és pártérdekeinek háttérbe tolásával a kibékülés művét lehetségessé tette.“ A kiegyezést vagy parancsolta a haza szent érdeke, vagy nem. Ha parancsolta, akkor a „Hazánk“ elismerést követel oly tettért (?) mit, ha hatalmában állt volna nem tennie, s nem is tett volna, árulást követ el a haza ügyén. Az alternatíva másik tételét nem bolygatjuk. Azonban tévedne, ki a látszatból azt következtetné, hogy a baloldal jószántából tolta háttérbe argumentumait és pártja érdekét. Lehet, hogy ezt tette programja hiábavalóságának tudatában, de a látszat nincs e mellett, mert a baloldal még eddig mindig körömszakadtig küzdött mindenik programmja mellett, míg csak maga el nem vetette, kétségkívül pártjának jól felfogott érdekében. Ami pedig az akadékoskodást illeti, kérjük szépen, emlékezzék meg a „Hazánk“ a hevesi, majdnem két hétig, s az adótörvények alkalmával ugyanazon tárgyról szintén majd egy hétnél tovább tartó vitákról. Hát még a többi, miről a „Hazánk“ — bizonyára pártja érdekében — megméltóztatott felejtkezniAkadékoskodnak bizony, pedig eleget, uraim ! A „Hon“ hasábjain Mocsárytól olvasható egy czikk, melynek czíme tévesen szól a „megyék, táblabirák s a többi“-ről, mert voltaképen czime ez: „ha a hegy nem megy Mohamedhez, Mohamed megy a hegyhez.“ Mocsáry constatálja, hogy bármily hevesen támadta légyen is őt meg Toldy István a „P. N.“ hasábjain, azért nem nagy köztük az eltérés. Ezt kimutatni persze csak az által lehet, hogy Mocsáry ur commentálja korábbi czikkét, s T. I. meg lehet elégedve csikkének hatása által , mert tetemes concessiók mellett Mocsáry ur felfogásának kulcsát is kezünkbe szolgáltatja. — Volna ő teljesen szabadelvű, teljesen democrata, csak nemzeti ügyünk valóban nyert volna diadalt ! — De ő úgy van meggyőződve, hogy az Andrássy, Horváth, Boldizsár stb.-féle minisztérium ugyanazt az oppositiót kívánja, mint a Bac , és Schmerlinrr féle minisztériumok. — És ebben— örvend Mocsári úr — hogy a népből még nem halt ki egészen a jobbágyi alias szolgai — gondolkozás, hogy respectálja még a régi nemeseket. Úgy látszik, a régi nemesség egy része még rászorult az ilyen respectusra. — (Szláv lapok.)A zágrábi „Hrvatske Novine“ 26-ki száma „Hazám“ föliratu vezérczikkében a kiegyezkedési munkálatnak en bloc való elfogadtatása alkalmából, e szép sorokra fakad: „Most tehát, drága hazám, a midőn már a veszély elhárittatott, tedd mérlegbe physicai és morális erődet, testvéri egyetértés és bizalommal viseltessél a szomszéd vitéz nemzet iránt, melylyel oly sok jóakarattal és kész örömmel kötéd meg a szövetséget; bizalmadat a legmagasb trónba, felséges királyodba vesd, s így várd be a jövőnek szerencséjét! Ti pedig, a hazának nemes fiai, mondjatok le nagylelkűleg a bossú legtávolabbi gondolatáról is.“ (Fájdalom, saját szűkebb hazánk példája mutatja, hogy a múlt idők gyűlöletét sokakban nem képes egyszerre elaltatni az örvendetes jelen, de reméljük, hogy mint nálunk, úgy horvát testvéreinknél is a belátással és honszeretettel egyaránt megáldott honfiak befolyása nagyobb és állandóbb lesz, mint az érzelgők és ábrándozók vakbuzgósága.) A zágrábi „Narodne Novine“-ben Felső-Karlovacz polgármestere megcáfolja azon elterjesztett hírt, mintha a felsői-karlovaczi képviselő-testület protestált volna a regnicolaris küldöttségek kiegyezkedési munkálata ellen. A „Pester Lloyd“ a hevesen és több oldalról megtámadott interconfessionális törvényjavaslat védelmére „egy kitűnő és minden párt férfiaitól egyaránt tisztelt patrióta“ tollából hoszszas vezérczikket közöl mai számában, melyet közelebb folytatni igér. A leglényegesebb argumentum, melyet a czikkíró felhoz, abban áll, hogy a szóban levőjavaslat nem célzott mást, mint a keresztény felekezetek viszonyának rendezését. Valamennyi interconfessionális viszony végleges rendezése csak akkor fog lehetővé tétetni, ha minden egyház, beleszámítva a zsidót is, az autonómia alapján szervezkedni fog. Feltűnő, hogy a jeles Csütörtök, October 1. 1868. 1. szám. 19. évi folyam. Kiadó-hivatal: Ferencziek tere 7. sz. földszint. Előfizetési dij: Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra . ..........................2 frt. 3 hónapra ..............................6 , 6 hónapra..............................12 „ Az esti kiadás különküldéséért felülfizetés havonkint...................................30 kr. ESTI KIADÁS. Szerkesztési iroda: Uri utcza 6. sz. N. em. Az előfizatási- és hirdetmény-díj a lap kiadó-hivatalába küldendő. Ej lap szellemi részét illető minden közlegény a Szerkesztőséghez intézendő, , Bérmentetlen levelek , csak ismert kezektől fogadtatnak el/ "