Pesti Napló, 1868. november (19. évfolyam, 5466–5490. szám)
1868-11-01 / 5466. szám
Pest városa rendkívüli közgyűlése. A pestvárosi képviselőtestület oct. 31 dikén tartott rendkívüli közgyűlése Agorasztó főbíró elnöklete alatt megnyittatván, Fabiny úr, mint azon küldöttség elnöke, melyet a múlt közgyűlés a végből küldött ki, hogy Szentkirályi főpolgármestert kérje fel, mikép lemondási szándékával felhagyva, hivatalát tovább is folytassa, sajnálattal jelenti, miszerint Szentkirályi M. megmaradt előbb kijelentett szándéka mellett. Utóbb Seregi tartott egy hosszabb beszédet, melyben azt igyekszik kimutatni, hogy ily körülmények között a városi képviselőségnek le kell mondania, s indítványt ad be, mely szerént 1-er fejezze ki a választmány fájdalmát a főpolgármester lemondásáért s nyilvánítsa elismerését iránta. 2. A közgyűlés nem érzi magát jogosultnak a főpolgármesteri állomás ideiglenes betöltésére, hanem ajánlja az általános választás elrendelését. Végre, hogy mondjon le a képviselőtestület, Ráth Károly jeles beszédét azzal kezdi meg, hogy a hatóságnak nemcsak jogai, hanem kötelezettségei is vannak, s ha egy tisztviselő vádoltatik, de a törvényes ítéletet igazolja akkor nemes kötelessége ezen tagját rehabilitálni. Ilyen a jelen eset s és ezért sajnálja hogy és most történik Sz. M. lemondása, mikor egy tisztviselő igazoltatik. Ezután kiemeli Sz. M. jeles tulajdonait, fájlalja visszaléptét, de miután az már megtörtént, gondoskodni kell helyének betöltése felől, mi azonban a törvények és házszabályok szerint nem választás, hanem helyettesítés által eszközölhető, minek folytán indítványozza , hogy jelentse ki a főpolgármester lemondása miatti sajnálatát a képviselő testület mondassék ki, hogy helye helyettesütés útján töltessék be, továbbá tűzessék ki ide a helyettesités foganatba vételére kitűzendő közgyűlésre végre addig is a főbíró vagy alpolgármester végezze a főpolgármesteri teendőket. Aul, Matollay Fabinyi, Busbach, Nyiri Józsa, Harizs Sándor melegen szólanak fel az utóbbi indítvány mellett. Ellene Sztupa, Tavaszy. A hosszabb ideig folyt vitatkozás után, melynek folytán Nyiri Józsa humorral polemizált Sztupa és Tavaszy ellen. Végre Agorasztó elnök a közgyűlés helyeslő nézetével vél találkozni, midőn annak nevében Szentkirályi Mór lemondása feletti Bajnánálata fejezi ki. (Közhelyesléssel elfogadtatok." Ezután tekintettel a tett indítványokra, ekként tűzi ki szavazásra a kérdést. A főpolgármesteri hivatal köz választás útján töltessék-e be. Igen, vagy nem. Tizenkét tag névszerinti szavazást kívánt minek eredménye lett hogy 81 szavazó igennel, 84 nemmel szavazott s e szerént a többség a helyettesítés mellett nyilatkozott. Ráth Károly szükségesnek tartja ez ügy miatt rendkívüli közgyölést összehívni mához egy hétre. Miután a modalitásokat illetőleg még Gerlóczy, Fabiny, Tavaszy felszólaltak, a rendkívüli közgyűlés tartása szombatra kitüzetett , az ülés 7 órakor szétoszlott. [____________________ Vidéki tudósítás. Somogyból. Ha Juhász Andrisnak már a tavaszszal megkezdett viselt dolgai fel nem rázzák a kedélyelyeket, lármát nem ütnek, Somogyról szépen hallgat úgy a journalistika, mint az a sok dobvere, kik a rablókalandokat a megyeház lépcsőite, az országház küszöbéig vitték. Volt mit hallgatnunk Somogy vármegyéről, s volt mit hallgatni B. Wenkheim belügyéren kezdve Csépán Anti első alispánunkon folytatva a szolgabirókig, a utolsó pandúr káplárig a közbiztonság középnek. Mintha egyedül e megye volna a „bai földje“, s Zalavármegye Markó Adámjával, az a föld számtalan utonállóival, haramiáival kiveti Volna. Fájdalommal ismerjük el népünknek erkölcben sülyedését a bűnösei hajlamát, de e téré nem Somogy áll egyedül, s e bűnökért, sülyedésért felelőssé tenni akár az illető minisztert, aki a megyei hatóságokat, az ellenzéki pártszenvedélynek netovábbja. A bűnöknek, sülyedésnek okai egy nagy múltán gyökereznek, melyet sem b. Wenkheim, sem Tisza Kálmán nem gyógyítanak a hatalom a szabad institutiók pár évig tartó balzsamával, hanem meg fog gyógyítani egy hosszu jövő, nemes törekvésekkel, iskolázássá példaadásuk és a jó utcai ösztönzésekkel, A „fene“, az „ördög“ benne van a társadalombal s ezeket egy miniszter, vagy alispán ki nem üz hanem milióknak karöltve működése, a nevek ügyének hozott áldozatai, írtam volt utóbbi bizottmányi gyűlésünkből a éles vitát, melyet a k. biztos el, vagy el nem fogadása keltett. Paiss B. a k. biztos elfogadása mellett, Tallian ellene küzdött s a nemes vármegyére akarta továbbra is ruházni rablók üldözését. Írtam, hogy ha Kund Vincz közvetítő javaslatával elő nem áll, melyben három éles szó volt foglalva: „felelőség, név szerinti szavazás“, — Paiss jó akaratú inditványával elesik. E gyűlés az élesebben látók előtt intő péld volt arra, hogy bizony még számosan vannak pedig azok közt is, kik hangosan kiáltották egy koron : éljen a m. kir. felelős minisztériumt,— a megyét régi hatáskörével, jogaival fenntartan vágyók sokan vannak, kik a megye jogkörénél leszáltásával saját befolyásokat látják romb dőlni s éráik, hogy ez esetben vége lesz az arai juezi napoknak. Pedig az új korszaknak, törvény, rend s hitálért küzdő napjaiban, a kormánynak felelősség mellett, a régi megye „opponálásaival“ tarthatatlanná vált. laten mentsen azon időszaktól, midőn a megyében a megyeházak nem az értelem, a tudomány által kiszolgáltatott igazságnak palotái voltak, közjó számára, hanem egy—egy nagy kórház hova a megyének szellemi rokkantjait szállásolta be az atyafiság és befolyás!.. A haza érdeke, közügyeink sebes folyama megkívánják, hogy többé nemcsak a megyeház kapuja alatt égjenek a lámpák, hanem a koponyában is. Az ész és értelem előtt meghódoltak a múltat eléggé bélyegző restség, tehetetlenség; kell, hogy azok, mint győzők szolgálják a haza és nemzet érdekeit. A rablóegybeni vitának azonban csak nyitánya volt a múlt 14-iki nagy bizottmányi gyűlésen, maga a nagy opera ékes hangszelésével a jövő november hó 2-iki gyűlésen adatik elő; minden azon rég várt tapasztalásnak is birtokában leendünk talán: kik azok, kik a megyét, s kik a felelős kormányt védték ? Hogy gyűléstermünk a múlthoz hasonló elveket nyújtaná — tanulmányilag — nem hiszszük. Könnyű rá felelni, miért ? Záborszki eltemetve; Somssich Miklós, a derék „veterán“ Pesten nyugszik babérjain ; Somssich Pál, Zichy Antal, Bittó stb. az országgyűlésen vannak elfoglalva, a régi „harczedzettek“ sorából egyedül áll körünkben az ősz Paiss, ki elmésen sokszor szert is opponál maga-magának, mert ellenében úgy sincs opositio. Az új nemzedék et még nem tanulta meg a közügyekért „szentelt fájdalommal“ , az „önfeláldozással“ küzdeni. A zöld asztal körül csak egyetlen egy sarjadékot sem látunk, kiről feltenni jogosítva volnánk: ez a jövőé , ez a megyéé, még annyi fáradságot sem vesznek, hogy a gyűlés menete alatt, trónnal közökben, az asztal körül jegyezgetnének ? ! Tudjuk mi, hogy a genieket, a szónokokat nem úgy termi az idő, mint a gombát. De lelkesültségnek tettre kész akaratnak a közügyek iránt legalább kellene lenni, s mit látunk gyűléseink alatt, hogy a régiekből egy pár egyén meg is kezdi, be is végzi a csatát anélkül, hogy a harczvonalban ott látnánk az új nemzedéket képviselve. Jól van ez így ? Sehogy sincs jól! Bárha legközelebbi gyűlésünk alatt megczáfoltatnánk, mily örömmel mondanék el az ellenkezőt. Hát kint, hogy áll a megye? mit csinálnak s pártok ? ezekről is felvilágosítást kívánna ön, nemde ? Legközelebb szolgálunk vele egész őszinteséggel, s a vidékekről részrehajlatlan egyénektől nyert értesüléseink után. A papió“ távsürgönyfe. Bécs, oct. 31. A védrendszeri bizott-ság az elébe terjesztett javaslatban a 66-ik . §-ig haladt. A 27-ik §-ból e tétel „az öröklött jószág“ kihagyatott. Bécs, oct. 31. Az urak háza mai ülésében Schmerling delegáti fogságáról lemondott. A belügyminiszter fölkérte a házat, hogy az ujonczozási törvényt az előrehaladt idő miatt mielőbb elintézze. A ház e szerint fog eljárni. Végül elfogadtatott az ügyleti rend. Bécs, oct. 31. Búzaforgalom 35.000 mérő. Cnekély kelet mellett az árak 5—10 krral alább szálltak. Az árpa]5 krral szállt alább, zab változatlan. Bécs, oct. 31. (Be.ibörze.)Hitelrészv. 212.50, államvasp. 263.10, 1864-ki 98.40, magy. hitelrészv. 87.80, Tramway 101, bankrészvény 1860-iki 86.10, Napoleond'or 92.24, lombard — angl.—hang. 112, angl.—austr. 168, Bank 8061/a, Galiczia 2101 /4, Erzsébet 164/4. Berlin, oct 31. Buza 71, 65, 62, rozs 55%, 53 ‘1, 50% , zab 35, 32%, árpa változatlan olaj 9%, táv. 9%, szesz 16%, táv. 16‘15. B or osz 1ó, oct 31. Búza 84, rozs 69, zab 42, repere 190, olaj oct. 9*fa, táv. 9% szesz 15%, 16, 15814. Liverpol, oct. 30. Búzas liszt olcsóbb tengeri 3—6 penni. Szt.-Pétervár, oct. 30. Rozs oct. 8314. Berlin, oct 31. Csehnyugati vasp. 68%, Galicziai 92 %, Allamvas. 153%, Önk. köles. 110%, metalliques 49%, nemzeti kölcsön — Hitesorsj. 81 %, 1860-ki 74%, 18641ki 58 . Ez. kölcsön 60. hitelrészvény 92%. Bécs 87 %. — Hangulat Szilárd. Pária oct. 31. (Délben.) 3%-kos jár.70.654,13010 jár. —, olasz jár. 53.30, államvasp. 578, credit-mob , lombard 420, osztr. napra —, osztr. időre —, consol —, magy.kölcsön —. Hangulat szilárd. Frankfurt, oct.31. Hitelrészvény 102%, államvasp. 269, amerikai 78%, lombard 189. Hangulat élénk. H I vin ta I o 8. Rendelet A görög keleti szerb metropolia egyházi, iskolai és ezekre vonatkozó alapítványi ügyeinek szabályozása tárgyában. (Folytatása.) D) A zárda-papság személyzete. 28. §. Egyes zárdáknak archimandriából hegumeniává leszállítását, vagy hegumeniából archimandriává emelését, továbbá egyik zárdának a másikhoz való leányosítását, valamint minden egyes zárdát, illetőleg szerzetesek számát a patriarcha a zsinattal együtt határozza meg. A nemzeti alapítványok főigazgatósága fog a zárda-elöljárók és szerzetesek ellátása módjairól ideiglenesen intézkedni, a e viszonyok végleges rendezésére vonatkozó javaslatot készítend a legközelebbi congressusra. E) Átmeneti határozványok. 29. §. Ott hol jelenleg egy egyháznál több lelkész van, s közöttök nincs esperes, e szabály kibocsátása után azonnal, a lelkészek közül az, ki legrégebben szenteltetett föl, elsővé lesz a többiek közt; mig a fiatalabbak közül azok, akik a kevesbetés számát meghaladják, számfelettiek lesznek. Ily számfeletti papok a helységekben megürülendő állomásokra fognak alkalmaztatni, ha számfelettiek nem találtatnak, minden megürült állomásra pályázat hirdettetik. 30. §. Mindaddig, míg a papok száma a kevesbítés által meghatározott számig leszállítva nem lesz, az ürességbejövő állomások csupán csak a meglevő lelkészek-, káplánok és diakonokból fognak pályázat útján betöltetni; s csak ha ezek közül egyik sem akarna ezen állomásokra pályázni, lehet az egyházközségekben végzett papnövendékeket ajánlani választás végett. 31. §. Azon helyeken, hol egy vagy több, de csak annyi lelkész van, mennyi a kevesbités szerint megállapittatott, a kevesbitésre és javadalmazásra vonatkozó szabványok 1869. jan. 1-vel életbe lépnek; és pedig ott, hol több lelkész van, de egyenlő fizetési osztályban, feltétlenül , ahol pedig többen vannak, de nem egyenlő fizetési osztályban, a meghatározott fizetési összegeket mindaddig egyenlően kell maguk közt felosztaniok, míg csak egy is a jelenleg hivataloskodó lelkészek közül azon községben marad , s csak azután lép életbe az osztályon kinti fizetés, a felszenteltetés sorrendjére való tekintettel. Ellenben ott, hol több lelkész van, mint amennyinek a kevesbítés után lenni kellene, a község tartozik minden számfeletti lelkésznek az összes rendszerezett papi fizetések 20%-át, esperesi káplánnak 10°/o-át mindaddig fizetni, mig a lelkészek száma a kevesbetés által megszabott számig leszállítva nem lesz. Ezen összes fizetéseket a lelkészek a fölebb megjelölt módon egyenlően osztandják fel maguk között, mig az esperesi káplánt a lelkészi illetőség felerésze illeti. 32. §. Ott, hol a lelkészek fizetéseiket, vagy egyéb haszonélvezeteiket azért húzzák a politikai község pénztáraiból vagy különös forrásaiból, mert más felekezetek lelkészei is azokban részesülnek , ebbeli fizetéseiket és haszonélvezeteiket ezután is a politikai községtől fogják húzni, az eddigi, habár nagyobb mérvben is, mindaddig, míg a község ily terheket más felekezetek irányában viselene, amire nézve a járandóság kellő arányára kell törekednie a más felekezetekkel szemben; s az egyházközség csakis a rendszerezett fizetési összegnek hiánylatát köteles pótolni. 33. §. Minden, a lelkészek és az egyházközségek közt fennálló és a lecticale- és szolailletékeket tárgyazó szerződések, lett legyen fentartva bennök vagy nem, hogy csak a nemzeti congressusig érvényesek, a jelen szabály életbelépése napjától kezdve, elvesztik minden kötelező erejöket. 34. §. A jelenlegi esperesek, életök hosszáig a rendszerezett 3u/0 hivatali illetéken túl még l'/o ot és igy összesen 4°J0 át kapják a kerületekben levő összes egyházközségek parochiáléjának. Az 'lg lelkészi telekből az esperes '1. telket, vagy az ezért járó pénzkárpótlást káplánjának tartozik adni. 35. §. Mindaddig, míg az esperesek száma a megállapított kevesbítési számig le nem szállittatik, a consistorium minden ürességbe jövendő számfeletti kerületet a szomszédos esperesek között osztsnd fel. K ü I ú d felék. Pest, od 31. — A mint Brassóból értesülünk, a N. F. P.-ben először felmerült s onnan az itteni lapokba is átvett azon hír, hogy Trauschenfels képviselő a Földvárra általa összehívott érkezletben a szászföldi hatósságok uj beosztását hozta volna javaslatba — vagy szándékos ferdítésen vagy a történtek nem tudásán alapszik. A nevezett ér-tekezleten jelen volt levelezőnk anól értesít, hogy Trauschenfels képviselő úr igenis jelenvolt. Választói figyelmét az önkormányzati hatóságok legközelebb történhető miképpi alakítá-sára irányozta, minthogy törvényhozásunk jelenleg belkérdéseink rendezésével foglalkozik. Ez alkalommal a helyzet helyes felismerése czéljából T. úr azon kérdést tette fel : ha váljon Brassó vidékére előnyösebb a municipális igényeinek és kötelezettségeinek önálló közigazgatási hatóság, avagy előnyösebb-e a szász székek és vidékek municipális jogait is a szász nemzeti egyetemre compromittálni ? — Ezen kérdésre nézve azon nézet nyilvánult, hogy részint az okból, mert oly távol eső vidékek igényei, mint Besztercze, Brassó, Szászváros és ami köztük van — egy munip. testület által alig lennének kielégíthetők, — s mert a nép nagy többségének élénkebb részére ily távol fekvő központ .‘Ital ki lenne zárva; részint azért, mert azon érdekek, melyek — valószinüleg — a muncipiumok hatáskörébe fognak jövőben tartozni, egészen más elintézési iránynyal s más helyi igénynyel bírnak Szászvárosa például mint Brassóban s ennek érdekei ismét, mások mint a Beszterczéé, mely az ország északi határán fekszik, mig a más kettő a déli és délkeleti határon feküsznek. Brassó vidékének egy szebeni központi municipiumba leendő közvetett vagy közvetlen beolvasztása részint czéltalan, részint czélellenes lenne, — s azokból Brassó vidékének municipális önkormányzata a czélszerűség és szükségesség kívánalmaként ismertetett fel. A fennebbiek szerint — folytatja levelezőnk — a „N. F. P.“ tudósítása alaptalan, mert ha átalakítások szükségesek, minthogy a kisebb szász székek csoportosítása oly czélból, hogy a közigazgatásnak nagy költségek nélkül eleget tehessenek, nagyon óhajtható,még sem jutott eszébe sem Trauschenfelsnek Sem az értekezlet bármelyik tagjának a többi szász székek miképpi felosztásáról egy csupán Brassó vidéki értekezleten tanácskozni s annál kevésbé határozni, —■ s levelezőnk hivatkozik az értekezlet összes tagjaira az iránt, hogy a fennemlitett szászföldi felosztás szóba sem hozatott. — Múltkor közöltük az államvaspályatársulat egy nyilatkozatát a „M. Ujság“-ból, mely az egyenruha kérdésről szólt. A „Magyar Újság“ megütközik azon, hogy ezt „érdekes czáfolatnak“ mondtuk. Bárki nézze meg, úgy hiszszük lehet nézetkülönbség érdekessége felett, de abban, hogy e z á f olat, senki sem fog kétkedni, miután a „M. Újság“ egy hírét egészen ellenkezőnek csáfolja. Ha a „M. Újság“ mégis azt hiszi, hogy különösen ellenében szeretünk kételkedni, illuziókban ringatja magát, sőt azt kell hinnünk, hogy ő keres velünk polémiát. Részünkről rég nem foglalkozunk már a „M. Ujság“-gal, nem, mert röstelnek, nem, mert lenéznek, hanem mi- I vei, hála istennek, immár feleslegessé vált polemizálni a „Magyar Ujság“-gt. Ha a „M. U.“ irodalmi illemről és irodalmi tisztsség- ről beszél, ha a „czáfolat“ szó ellen trpiszke- adik, csak nevetnünk lehet. Teszi ezt egy lap, s mely ma is szó szerint vesz át tegnapi Számunkból egy hírt és hozzá teszi, hogy „magát levélből értesült“, egy lap, mely csak múltkor a P8- s csővics-perben“ a „P. Lloydsnak egy névtelen “ czikkére rá mondja, hogy „Ludassy“ egész határozottsággal. Az „U. Loyd“-ot pedig regtámadja, mert benne „Dux Adolf a press- 7ureau tagja “ az esküdtszék ellen ir; és mindez is elég nem a legfurcsább, hanem az, hogy sem i u d a s s i azt a czikket nem irta, a mint hogy ii is megnevezhetjük a szerzőt magán-utón, sem z „Ung. LI.“ nem irt az esküdtszék ellen, hnem épen verdictumát védte, védte pedig Duxdorf, az ismert műfordító, a Kisfaludy-Társaág tagja, aki bizonynyal pressbureauról soha nem is álmodod. A „M. U.“tehát meg se nézi a nairfilmt és a gyanúsítást minden ok, minden alap fi nélkül, igen természetes dolognak tartja. — Nyilatkozat. A m. k. t. egyetemi joghallgatókat segélyző egylet f. hó 29 én tartott választó közgyűléséről a hazai lapok különféle elkeket terjesztvén, szükségesnek tartom mind magam, mind a szavazatszedő bizottmány igazzolása, mind a valódi tényállás , tudomásul Hozatala végett kinyilatkoztatni, hogy a IV. éves joghallgatók szavazati névsora háromszor felolvastatott, s ismételt kérdésemre : „Van-e aki még szavazási jogával élni akar ?“ senkit sem jelentkezett; a szavazást az összes negyed- évi szavazók kifejezett akaratára befejezettnek nyilvánítottuk, hozzá tévén szinte közakaratilag, hogy utólagos szavazás el nem fogadtatik. — Nem erőszak tehát, mint a „Hazánk“ és utánaam több lap újdondásra írja, hanem saját késődélg mek tartotta vissza az illetőket szavazási joguk a gyakorlatától. A szavazás helyiségébe való jöv vetel a szavazás tartama alatt szabad volt. Az eljárás helyességét kétségtelenné teszi azon körülmény is, hogy a választási jegyzőkönyvet a szavazatszedők s jegyzők, kiknek többsége a szegedűs párthoz tartozott, minden megjegyzés nélkül hitelesítették, és a szavazás eredménye a dékán jelenlétében szokott módon hirdettetett ki. Ezután a pártok tagjai megtették elnöki cannidatiójukat, Csávossy Béla és Halász Orbánra, s elkezdették a szavazást, mely azonban a nagyítáj miatt tovább nem folytatta hatvan, a dékán 5 közgyűlést feloszlatta. Zombory László ideigl. j ilnök. — Hibaigazítás. Tegnapi számunk ki- 1 mutatásában a svájcziak számára begyült összo- ' jekril hibásan van 25 fr. ck 250 helyett. — Fi ó Lajos, nagykőrösi lelkész 2 itotüldött a vizkárosult svájcziak számára. Szintén íatot küldött J. F. a szegény család számára. — A pesti börze választmánya emlékiratot nyújtott a kéziminiszternek a vasúti szállí- tás nehézségei iránt: a minizter ígérte, hogy teljes figyelemben részesítendi a kereskedelmi világ panaszait. — A „Szék“ úgy hallja, hogy a székely haárokon romániai részről elkövetett határsértések dolgában királyi biztos fog kiküldetni. ” Palánkán a kamarába pénztárból fesikkasztott értékpapírokat, melyekre már 2000 sdij tűzetett ki, a feltört szekrénynyel együtt megtalálták a közeli erdőben. — Bukarestben a „Kronstadt. Zig szerint nemrég megtörtént, hogy a ca. kir. ügyérég nem ismert el érvényesnek egy, a magyar kormány által hitelesített magánokmányt, mintegy az a bécsi osztr. kormány által hitelesítve nem volt. Hiszszük, hogy ez ügyben legközelebb első felvilágosítást nyerünk. 11 — A magyar kir. északi vas-út indóházi helyiségében tegnap délután 3 órakor Langer Oszt. tanácsos elnöklete alatt , a Stempf lovag üzletigazgató jelenlétében tartogott a második kísérlet Hamar tanár villa- olyos fékkészülékével, melyet a kormány hallomás szerint elfogadott, s egyelőre az éiszaki vaspályán alkalmazni is fog. ti ---- ■— ö Egyletek és intézetek. ii A m. kir. gazdászati és kerté- zeti muzeum egylet f. é. novb.l-ső nap- ján az első pestmegyei takarékpénztár helyisebeiben Hajós József kir. tan ur elnöklete mellett 1« alakitó ülést tart, melyre a kertészetbarátok, alapító és részvényes tagok tisztelettel meghi , ratlan» . — Az országgyűlési gyakornokok testülete c . é. november hó 1 én d. előtt 11 órakor köz-gyűlést tart az országházában, melyre a testület tagjai tisztelettel meghivatnak. Pest,1868. oct. 10-án. Csávosy Béla, e. i. alelnök. „ A magyar orvosok és természetvizsgálók dögerben tartott XIII -k nagygyűlésének azon agjai, kiknek a közüléseken, vagy a szakosztáayokban tartott értekezéseik az évkönyv szármára elfogadtattak, hivatalos tisztelettel felszólítatnak, miszerint értekezéseiknek egész szövegét 1868-ki november 30-ig bezárólag alul- Úthoz (Karczagra) beküldeni szíveskedjenek. Az esten lakó tagok dr. Rózsay József urnák a Deák-tér Gyertyánffyház 1 ső emelet adhatják hí“ KTMg’, 1868ki october 24-émDr.Kátai Gábor a XlII-ik nagygyűlés egyik titkára. A budapesti magy. erorsiró- 4 T 8 p / at foci- 25 én tartá meg avi gyűlését.Elnök Bennett Gyula, a J.S/E- 1, Weben örömmel üdvözli a gyűlésen megjelent barkovi Istvánt, a gabelsbergeri Jagyar vorsírás megalapítóját és e társulat tiszteletbeli ágját. Markovits ez alkalmat arra használja fel 8 l°gy ,ogy a fzülékezetbeMiénk figyelmet gerjesztett beszédben visszapillantást tegyen rála Eu.a megalapított és az egylet által alapul elfőadott rendszernek eddigi fejlődésére. Szóló előer,észt, egyszersmind az ez irányban követendő 8 eit’■ melyeket külömösen arra is «. Oltották miszerint működési körét Bécsből hazárai ugye az’ és személyesen is működjék ezt a hol eddig csak irodalmiig lehetett hatnia Er’ Akiül “ Sffití a iaulat neve alatt kész a müvíf b*- h°gJ 6 a .ára gyorsírás! tanfolyamot nvf0*0"8^' 8»a‘ s •dvözöltetett. A gyűlés több: yit®.1 ’ ^r°mmel 8/ részint a rendszer gyaranitá». a a , ozatoki részint a Dl («Val. mi. °^ich tort., , JEL?1i? .'aS«a J * a hevelezö tagja jeleni««» addigi temesvári 1, ,he en társulattá való feli f ,rnek levekek miatt függőben higyi^t ** ‘log Andor, társulati jegyei ’ 68‘ °Ct 26' ■tok«», »ég*,, gr*» szálloda termében való tartásári ^ *• ®. nov. az Közgazdaság A földmivelős , ipar- és kereskedelmi kir. miniszter 17,374. sz. alatt a következő hívást intézi az összes törvényhatóságokhoz . A marhavész az országot újra fenyeti. — E vész Erdélynek több megyéje. m már nem kis mértékben pusztit, Mirarországnak is némely pontjain mutat A vész elháritása, az országnak e felégető csapástól való megmentése úgy 11 szigaratás minden e czélra hivatott gjának, valamint minden egyes polgárnak legkomolyabb kötelessége. Erdély határszélein meg vannak téve azézkedések, hogy a vész a szomszéd 0r- águkból uj táplálékot ne nyerjen: maiban Erdélyben gondoskodva van, hogy csapás azon pontokra szoruttassék, amekben fejét felütötte. E feladat teljesisére az állategészségi rendszabály fennítására részint ministériumom, részint erdélyi főkormányszék által kinézett biztosok működnek, és egyes hazágok erélyes intézkedéseinek sikerült is már a részt elnyomni. Az Erdélylyel szomszédos megyék vitatva lettek, hogy magokat Erdélytől elírják s a marhával s attól származó nyers rmékekkel való közlekedés, Csák tbr/bpos vontokon s 10 napi vesztegeltetésán engedjék meg. A hivatalos jelentések szerint ez utasi,s már foganatba vétetett, s folyton fenurtatik. Azon magyarországi megyékben,elyekbe a vész előbb már behurczoltatt, eddig elé sikerült azt a meglepett hetekre szoritani s a továbbterjedésnek élét venni. Mindezek mellett a baj komoly s a koránynak kötelessége, valamint a törvényadóságot, úgy az érdeklett közönséget iyedneztetni a legéberebb óvakodásra, fennálló rendszabályok lélekiismerete, Ijesitésére s megtartására. Ezek folytán, miként az ország minden r vény hatóságát, úgy e közönséget is kö tkezőkre hívom föl: !■ Nyomban a rendelet vétele után egy rlevelet bocsátand ki, melyben figyelíztetni fogja a közönségeket a veszélyezésére s emlékezetükbe hozandja az az-egészségügyi rendszabályokat. Igyekezni fog meggyőzni a közönséget, hogy ország állategészségi ügyének legbizsabb s leghívebb őre első vonalon mint egyes polgár önmaga, és hogy a vészt való óvakodás mindenkinek nemcsak maga, de egyszersmind az ország iráni szigorú polgári kötelessége, melynek elriasztásáért ismét az államiak nemcsak kártérítéseket megtagadni, de a kisaatt büntetéseket is alkalmazni mellőzhet -1 kötelessége. 2 szót. Eleve megteend minden intézdést, hogyha hatósága területét a rész meglátogatja, alispánja a járás vagy kerüetbeli tisztviselők, vagy állatorvosoktól rögtön értesíttessék, s az viszont a sdmivelési minisztériumot táviratilag is Előre intézkedendik, hogy ez esetben első zárlati s egyéb állategészségügyi adszabályok a kerületbeli tisztviselői egy községi előjárók által rögtön alkalmvétessenek, hogy a szabályoknál felállittatni rendelt vészbizottságokatön és oly férfiakból alakíttassanak, knek különösen erélyessége e tekintetű biztosítékot nyújt. 3-szor Ezen általános intézkedésekei tül a közönséget a többször említett ál ií egészségügyi rendszabály pontjai közülválólag a következőkre figyelmeztetem . 1 a. Minden, bárhonnan szerzett s egész -gi bizonyitványnyal s rendes útlevéllé ellátott marha, egy külön helyen 1,*ipi zárlat alá veendő. Minden vásárra hajtott de el nem adó , haza hozott marha ugyanezen szabály k vetendő alá. J E szabályok meg nem tartása szig. .an büntetendő, s ha ez esetben az il virhán kiüt a vész, ezen s a vele érint -e!“v°lí Illarhák Ur‘ndeil kártéritékul lebunkózandók. b. A mészárosok vágó s házi marbá? , községi marhától elkülönítve tartand . V Marhával való fuvarozás csak rövi vészbizottmány által kijelölendő távra s bizonyos irányban engedem . 3 * id . A vészbizottmiány tagja , vagy épszínére rendelt állat-u-~és kötelesekbeli marhák egészségi állapotáról gy 1 szemle által magoknak tudomást i .. 11* ), m Inden marhás gazdának köteles« avnekadtá b°fykár a vazatagnak, akár hol ez még meg nem uiatalt minden egészségi változást ki" Sök mely hethntéa ^mulasztásáét 4 illetők nemcsak megfenyítendő^ , m délelőtti 11 óráját tűzi s a tez. nő közönét buzgó részvétre tisztelettel felkéri s Veres Beniczky Hermin nőképző egyleti elnök.