Pesti Napló, 1869. október (20. évfolyam, 225–251. szám)
1869-10-01 / 225. szám
225 szám Péntek, october 1.1869. Szerkesztési iroda: »■•»■««jektow 7. »im. L kg »Itt. fc 1*0 Mailtől rétéit illető aiadto kdSrétoéay » «erkwcttMgbM laMstodB. **•*5801« ti *n lerrJok etek imtrt kwktu foftdtituk tL Ferencii»k t*Te 7. «in ftUbcfatt Kiadó-hivatal: A lap tayifi tényét illeti kStimn&nyek (*106xstéai péae, kiadit kírftli p*ni**ok, hird»t»ény»k) a kiadd hiTkUÜMe latéieoddkPESTI maraniikaiB Előfizetési föltételek: Vidékre, ponton: TM7 fcelyben, hiibo* borára t Epét* érre ... 2S frt. Félévrt. . . ■ , 11 fÜ Nepyol érrt ... 1 , 50 kr. Két hóra. • • • • 8 ügy hóra .... 1 »Vkr. .85 kr. Hirdetmények díja: 1 haté boa petitor ejyjwci Mrttetóon« 7 aj kr. Bélyagdí külSn »0 ajkr. NyiH-tér *6 katábo* potitaor Sí nj kr. Előfizetési felhívás PESTI 1869-ki julius-NAPLÓ deczemberi folyamára. Elózetési feltételek : Patten bárhon hordva, vidékre poétán küldve A julius—deczemberi fél évre . . . .11 frt. — A julius septemberi negyedévre .... 5 frt 50 kr. Egy hónapra............................. . . . . 1 frt 85 kr Az „Athenaeum“, Irodalmi da nyomdai részvénytársulat, mint tulajdonos és kiadó. Pest, sept. 29. 1869. Állambiróság. n. Norvégia. A Lagthing (felső ház) a főitélőszékkel egyesülten képezi a rigst retet, a mely első s véginstantiában ítél azon keresetekről, a miket az Odelsthing (képviselőház) terjeszt elő — akár az államtanács, vagy főitélőszék tagjai ellen eljárásukban elkövetett kihágásokért, akár a Storthing (országgyűlés) tagjai ellen „országgyűléstagi minőségben“ elkövetett kihágásért (infractio.) A Lagthing elnöke elnököl a rigszetben. A vádlott minden indokolás nélkül recusálhatja a rigszet harmadrészét, úgy azonban hogy a rigszet ne álljon kevesebb mint tizenöt tagból. S v e c i a. A király kinevezi a maga közügyészét (procurator generalis, füstit tiekansler) a kinek birói functiókban már azelőtt alkalmazott egyénnek kell lennie,, a ki, segédügyészeivel, közvádló oly ügyekben, amelyek a közbátorságot vagy az ország jogait illetik, s ezen fölül gyakorolja a király nevében a felügyeletet az igazságszolgáltatásra, és e minőségben eljár a bírák és functionáriusok ellen az általuk elkövetett hibákért. Az országgyűlés is választ tisztes törvénytudó embert közügyészéül (generalis procurátorául) és ennek utódát azon esetre, ha a következő rendes országgyűlés előtt meghal, vagy akadályoztatik eljárásában. (A képviselőház választ 24 tagot, a fels ház ugyanannyit. E 48 választja a hongyűlés közügyészét). Ha az országgyűlésnek a közügyész leköszön vagy meghal, az országgyűlés azonnal helyébe teszi utódát. Az országgyűlési közügyész jelen lehet a főítélőszék és minden törvényszék valamint a közigazgatási testületek (collegium administrativumok) üléseiben, de nem vehet részt a tanácskozásokban, sem véleményét nem nyilváníthatja. Felügyel az országgyűlés utasításai szerint a törvények alkalmazására a bírák által, és kereset alá helyezi az illető bíróságok előtt azokat, akik functióik gyakorlatában kedvezés, részrehajlás, vagy más indoknál fogva törvénytelenséget követnek el, vagy elmulasztják tisztükben kellően járni el. Az országgyűlés közügyésze minden országgyűlésnek előterjeszti, miképen járt el, előadja az állapotot, melyben van az ország igazságszolgáltatása, kijelöli a törvényekben s rendeletekben létező hiányokat, és ajánlatokat tesz javításukra. Ha a főtörvényszék egy vagy több tagja érdekből, roszhiszemből, vagy hanyagságból a törvény ellen ítél annyira, hogy a törvény helyes magyarázata s a tények evidentiája ellen valaki életétől, becsületétől, szabadságától, vagyonától fosztatott volna meg, az országgyűlés közügyésze köteles, s a király közügyésze felhatalmazott az ily főtörvényszéki bírákat az ország bírósága elé állítani. E bíróság áll a stockholmi második instantiáju bíróság elnökéből (aki elnököl), az ország minden közigazgatási testületének elnökeiből, az államtanács legidősebb négy tagjából, a főváros őrsége hadiparancsnokából, a fővárosban lévő flotta vezéréből, a stockholmi második instantiáju bíróság két legidősebb tagjából és az ország minden közigazgatási testületének legidősebb tagjaiból. E bíróság ítéletét senki meg nem semmisítheti. A király adhat kegyelmet, de ez annyira nem terjedhet, hogy az elitélt az ország szolgálatába visszahelyeztethessék. Minden rendes országgyűlés választ három évenkint bizottmányt, amely ítél a felett, váljon a főítélőszék minden tagja érdemes-e megmaradni hivatalában, vagy nem kell-e néhányat megfosztani helyétől, noha nem lehet ellenük hibákat és bűntetteket bizonyítani, amely utóbbi esetről az előző rendelkezés gondoskodott. Ha a bizottmány egy vagy több feítélőszéki tagról azt határozza, hogy az országgyűlésnek bizodalmát elvesztette, ez közlendő a királylyal, a ki elmozdítja az ily tagokat, de fizetéseik felét nyugdíjul adja nekik. Németalföld, 1815-ben kihirdetett, 1840-ben és 1848-ban módositott alapitörvénye 157. §-a. Van az egész ország számára egy főitélőszék, a melynek tgjai a király által választatnak a jelöltek ama lajstromából, amely a következő 158. szerint készíttetik. — 158. §. A főitélőszék tudósitja a statusok második kamaráját azon vacantiákról, a melyek a főitélőszék kebelében támadnak. A király nevet ezen helyekre öt jelöltnek lajstromából, a me-lyet e kamara —elébe terjeszt. A király nevezi a főitélőszék tagjai közül az elnököt. — 159. §. A főitélőszék ítéli a statusok tagjait, az ügyéri osztályok (depantement) főnökeit, a gyarmatok főtiszteit, az államtanács tagjait, a király által a provinciákba küldött biztosokat, midőn akár a király akár a második kamara által vádoltatnak olyan büntethető tettekről, a melyeket functióik gyakorlatában követnek el. — 160. §. A törvény kijelöli ama más functionariusokat, a kik functióik gyakorlatában elkövetett tettekért a főitélőszék által büntetendők. — 161. §. A király s a királyi ház tagjai mint alperesek ellen a kereset (actio) a főitélőszék elé vitetik, kivéve a reális actiókat, a melyek a közbiró elé viendők. — 162. §. A főitélőszék felügyel az eljárások (procedúrák) menetére és elitélésére, s a törvények megtartására a bírói testületek által megsemmisítheti, a törvény rendelete szerint, rendeleteiket és ítéleteiket, amelyek törvénybe ütköznek. 163. §. A főitélőszék tagjai és közügyészei (generalis procuratorai) élethoszra neveztetnek. Würtemberg. 1819-iki alkotmány 195. §. Az alkotmány judiciarius biztosítására a statusok itélőszéke állitatik föl. Ez ítél oly tettekről, a melyek az alkotmány felforgatására vagy egyes pontja megtámadására czélzaknak tartatnak. 196. §. Ezen itélőszék áll elnökből,akit a király nevez a felebbviteli bíróságok elnökei közül, és tizenkét bíróból, akiknek felét nevezi a király a felebbviteli bíróságok tagjai közül, és felét (három póttaggal) választja a statusok két kamarája vegyes ülésben saját tagjai közül. A statusok által választottak közül kettőnek legalább törvénytudónak kell lennie. (Ezeket a király megegyeztével a közfunctionariusokból lehet venni. A kanczellária személyzete a főitélőszékből veendő.) 197. §. A statusok itélőszékének tagjai csak ezen szék ítélete folytán mozdittathatnak el. Azon tagjai,,a kik közhivatalt kapnak,ez által maga által megszűnnek az itélőszéknek tagjai lenni, de a statusok által újra beleválasztathatnak. Hasonlag a király által nevezett tag kilép ez itélőszékből, midőn megszün birói functióit gyakorolni. 198. E szék összeül az elnök meghívására, a minek helye van, midőn a királynak az igazságügyér által ellenjegyzett rendeletét, vagy valamelyik (törvényhozási) kamarának felhívását, a tárgy közlésével veszi. 199. §. Vád indítható e szék előtt — a 195. §-ban jelzett esetekben — a kormány által a statusok valamely tagja ellen, vagy a statusok által valamely ügyér és osztályfőnök, vagy az országgyűlés valamely tagja és főfunctionáriusa ellen. Más functionáriusok mint a miniszterek és osztályfőnökök, nem állíthatók ezen ítélőszék elé, kivéve ha az 53. §. rendeleteit sértik meg.Az 52. §. szerint minden ügyér felelős minden rendeletéért és minden ügyről, amely szakához tartozik. Az 53. §. pedig így szól: „Más tisztviselők és hatóságok szintén felelősek attributióik körében. Tartoznak saját különös felelősségük alatt, azon utasításokat, amelyek az illető hatóság által törvényes formában hozzájuk küldetnek, követni. Ha kétkednek, váljon a hatóság, melytől a rendelet származott, illetékese, a felsőbb hatósághoz kötelesek fordulni; úgyszintén ha valamely rendelet tartalma felől kétségük van, kötelesek tiszteletteljesen azon hatósághoz haladéktalanul fordulni, az esetre, ha az utasítással megegyező rendeletet vesznek, ezt végrehajtani.) A vád és védelem nyilvános. A jelentések, szavazások s határozatok sajtó útján közzététetnek. 200. §. Midőn vizsgálati biztosokra van szükség, a szék azokat a fenyítő bíróság vizsgáló biztosai (commissarius) közül választja. A vizsgálatnál mindenkor jelen kell lennie egy tagnak, akit a király nevez, és egynek akit a statusok választanak. 201. §. Minden alkalommal két előadónak (rapporteur) kell lennie. Ha az első a király által nevezett, a másiknak a státusok által választottnak kell lennie, s viszont: 202. §. Minden ítéletre kell, hogy egyenlő számmal legyenek a király által nevezettek és a státusok által választottak. Ha e szám nem egyenlő, és ha nem lehet e különbséget megszüntetni nevezés vagy választott póttag meghívása által, akkor azon tag lép ki, aki a nagyobbszámú oldalon legifjabb a tisztségben. De a bírák száma soha se lehet kisebb tíznél. Ha az elnök akadályoztatva van, helyét a király által nevezett első tag foglalja el. Az elnöknek nincs döntő szava. Ha a szavazatok egyenlő részekre oszlanak, akkor azon vélemény dönt, amíg a vádlottnak kedvezőbb. 203. §. A büntetések, amelyeket e bíróság szabhat, a következők: feddés, pénzbírság, felfüggesztés, elmozdítás a hivataltól, ideiglenes vagy örökös kizárás a követségből. Midőn ezen biróság kimondta a legnagyobb büntetést amely illetékességéhez tartozik anélkül, hogy nagyobb büntetést világosan kizárt volna, a biróságok hivatalból kezdhetnek bővebb instructiót az elitélt ellen. 204. §. Az itélőszék határozatai ellen semminemű felebbvitelnek nincs helye (nincs appelláta), de lehet procedálni revisióra, és visszahelyezni az ügyet előbbeni állapotába. 205. §. A király nemcsak meg nem akadályoztathatja az instructiót, de kegyelmezési jogát sem terjesztheti annyira, hogy az itélőszék ítélete által hivatalától elmozdított tisztviselőt visszahelyezhesse tisztébe, vagy más akár birói, akár közigazgatási tisztségbe, kivévén, ha az elitélés világos záradékot foglal orászt magában az elitélt részére. Az ausztriai Reichsgericht, és a magyarországi 1842-iki javaslat a felségsértési és hűtlenségi perekben ítélendő bíróságról már közölve jön a „Pesti Napló“ által. Pest, sept. 30. A cseh pótválasztások befejeztettek, s a képviselői állásukról lemondott declaransok egy hiján ismét megválasztattak, igaz, hogy nem oly egyhangúlag, mint még mielőtt jónak látták az alkotmányos küzdtér helyett a passiv ellentállás fegyveréhez nyúlni. A csehek azon nap óta, hogy országgyűlésük termét odahagyták, igen hosszú utat tettek , de csalódnék, aki ez utat másnak vélné egy terjedelmes körnél, melynek a pótválasztások alkalmával ismét azon pontjára értek a moszkvai zarándokok, ahonnan kiindultak. És csinálhatnak még nagyobb zajt, és creálhatnak még néhány nemzeti szentet, és találhatnak fel még néhány régi kéziratot Libussáról, a pálya melyen annyi vehemencziával törtetnek előre, nem egyéb körnél, melynek peripheriáján a centrumban nyugvó czélt hiába kergetik. Ez a viszonyokban rejlik. Csehország viszonyai olyanok, hogy a mostani választási törvény mellett a cseh tartománygyűlésbe az ország küld száz egynéhány német követet és 80 egynéhány csehet; ha a választási törvényt megmásítják, akkor a differenczia kisebb lesz s a többség 20 —30 ember helyett 5—10 ember kezébe kerül. Lehet, hogy e többség akkor is a németeké lesz, lehet, hogy a csehek kezébe kerül; de bármint legyen is, a két nemzetiség oly arányban osztozik az országban, hogy egyik sem ignorálható ; egyik oly fontos, mint a másik. Ez ezen ország sajátságos helyzete; ha valaki viszonyait gyökeresen rendezni akarja, akkor nem szent Venczel koronájával, hanem a viszonynyal kell számolnia. A csehek, kik 1848-ban követeink orra előtt becsapták az ajtót s engedelmes eszközeivé lettek a hatalomnak akkor, mikor vesztünket kellett decretálni, valamint akkor is, mikor hivatalnoki sáskajárást küldtek hazánkra, újabban nem tarják méltóságuk alattinak Magyarország eljárását majmolni. Magyarországnak a passiv ellentállás kivívta a sikert •S miért ne helyezhetné szent Venczel koronáját is vissza a régi fénybe? E számításnál csak azt felejtik el az illetők, hogy a viszonyok jelentékenyen különböznek egymástól. Nem is említve azon tényeket, melyek által a magyarok jogos követelményeihez hasonló praetentiók formálhatásától rég megfosztották magukat a Nagy Ottokár utódai, nem említve azon külön-külön alkalmakat melyeken a csehek Bécsben a közös törvényhozásban résztvettek, kérdjük : hol mutathatnak fel Magyarországon egy, a magyar elemnek opponáló oly pártot, minő mellett a cseh elem Csehországban minoritásba szorult ? A cseh nép követeléseit meg kell hallgatni, kívánalmainak eleget kell tenni; de nem a cseh vezérekéinek , kiknek követelései egyébként sem számíthatók ki, mert mióta vezetik a cseh — inkább kortességet, mint politikát, azóta egyébre sem mutattak tehetséget, mint ezen követelések licitálására. Ausztria újabb történelmének minden lapjára fel van írva azon tanulság, hogy a cseh vezéreket csak egy elégíti ki: az uralkodás, a hangadlás. Ha ettől elüttetnek, akkor semmi sem kell iá nekik. Ők politikai vabanque-ot játszanak,a nép a kártya, az uralkodás a tétel. Ő nekik mindegy: absolutismus, constitutionalismus, reichsrath vagy landtag, csak a „nagy harang” kötele adassék az ő körökbe. Ilyenek voltak 1848-ban, ilyenek az absolutismus idejében, ilyenek 60-ban, ilyenek mindig, mígnem 1867-ben ostentatióval visszahúzódtak, mivel kisebbségben maradtak. Hogy pedig ép az ő helyzetük, azon körülmény, hogy egy számra nézve hasonerejű ellenféllel állnak szembe, legkevésbbé fér meg e természettel, az világos. Mentül makacsabbnak mutatkoznak, annál tömörebbé teszik a német elem ellenállását, ma tényleg ott vagyunk,hogy a harcz a két elem közt in optima forma kitörhetne. Hova vezet ez ? — Négy millió kiabál szent Venczel koronája után, négy millió azt kiabálja hogy nem kell. Kiirtassék-e az egyik négy millió ? — Hajolni nem fog. Ez Csehország állapotának viszássága, ez a cseh vezérek őrült politikája. A német elem támogatást keres és talál a többi tartomány német lakosságánál,a cseheket támogatja a többi tartományok s a magyar birodalom nemzetiségeinek egy része és a magyar oppositió. Azonban e támogatásban nincsen köszönet. Soha sem láttam még, hogy két veszekedő ügye elintéztetett volna az által , hogy a szemlélők egyeztetés helyett uszították őket. És mi más uszításnál azon oktalan taps, melylyel p. o. a „Hon“ kiséri a moldvaparti eseményeket ? Igaz, hogy ezen tapsoknak feneke valószínűleg csak az, hogy ezen laptársunk illető munkatársainak összes journalistikai tudománya ezen dogmatikus szavakra reducálható, hogy „rajxrat“, „népjog“, elnyomatás“ és „czentralizáczió“ , mind a melítt a kinek szüksége van reá, s a kinek tenyere iszket, mást is olvashat ki belőle. Hetek óta olvasunk egyrészt a cseh párt tizedeiről, másrészt a német párt Isten tudja mijéől, de sem a bécsi lapok, sem a pestiek egy megfontolásra érdemes tanácsot nem adtak meg. Nehogy pedig minket is azzal vádoljanak, hogy recriminálunk tanács nélkül, azon megegyzéssel zárjuk be sorainkat, hogy ez elkese■edett két fél harczának mindaddig vége nem esz, míg Eris almáját ki nem veszik kezökből: inter ditos litigantes örüljön a harmadik: a vezérek harczából nyerjen a nép. Eris almája elsősorban a landtag ; ha egyenes reichsrathválasztások lesznek, akkor kétségkívül arányos számban jelenendnek meg a közös képviselő-testületben a szlávok és a németek képviselői. Ellenkező esetben soha sem fog nyugodni a farcz, ha csak a német elem kötött kezekkel ,ha nem adja magát a csehnek. Községi autonómiát, szükség esetén nemzetiségi törvényt és központosított törvényhozást 20. évi folyam. Ez igénytelen, egyéni nézet, de hiszszük, hogy ez lesz a mostani conflictusok egyetlen megoldó kulcsa. Belföld, Pest, September 30. Pest, sept. 30. (A statistikai osztály jelentése a népszámlálást megelőző munkálatokról). A statistikai osztály, utasítva a minisztérium által, időnként a népszámlási törvény végrehajtása előtt, a szükséges előmunkálatok állásáról, hivatalos jelentéseket tesz közzé. A f. hó 24-én kelt kimutatás szerint a népszámlálás, valamennyi törvényhatóságnál, igen meleg fogadtatásban részesült. A rendes évnegyedes, vagy rendkívüli közgyűléseken a törvény végrehajtása iránt, a miniszteri utasítások értelmében, a szükséges intézkedések megtétettek, az előmunkálatok megkezdettek. A törvényhatóságoktól beérkezett jelentések értelmében nemcsak megalakultak a számláló bizottságok, hanem azoknak számláló csoportokra való felosztása, s a számláló ügynökök kirendelése is megtörtént. A népszámlálás keresztülvitelének technikai része iránt is intézkedve van. A 4,300,000 rovatolt ívnyi papírkészlet a fővárosi, 3 nagyobb nyomdánál 34,513 ft 39 kr kötbér mellett szerződésileg kialkudva van, mely készletnek a meghatározott időben való előállítása , nagy mennyiségű bánatpénzek kikötése mellett, biztosítva van. Ehhez képest a papírkészletek nemcsak a kellő időre jutnak rendeltetésük helyére, hanem máris tekintélyes részletek szolgáltatnak a törvényhatóságok kezei közé, hogy az illető bizottmányok a kellő tájékozást már előre megmegszerezhessék. Pesten a népszámlálás keresztülvitelével megbízott statistikai osztály számára egy 9 szobából álló hivatali helyiség rendeztetik be. Az irodai személyzet részint a pénzügyminisztérium számvevőségi osztályából áthelyezett, részint más vállalkozó egyénekből fog kikerülni, mely utóbbiak félfogadásánál különös tekintet lesz azokra, kik a múlt évben a statistikai tanfolyamot bevégezték. Pest, szept. 30. (A legújabb muszkavezető.) Miután becsületes ellenzékünknek sikerült az olyan czimezéseket, melyekkel másfelé és más körülmények közt okvetlen a kötél, és golyó jár, úgy elkoptatv., hogy most már csak legvadabb demokratára sem teszik meg advánt hatást,s igy ezen oktalan bőkezűség miatt, immár a „minősített hazaárulókat“ kell opposicziónknak énekelnie; valóságos hajtóvadászat van ellenök, s fölzendül a diadalének, ha valamelyik baloldali Brutusnak sikerül egy egy „muszkavezetőt“ fölfedeznie. Az ember szinte látja, hogy mentik meg lépésről lépésre a hazát. A legújabb muszkavezető pedig senki más, mint Péchy Manó, erdélyi királyi biztos. Őt— a többiek nagy bosszúságára a M. U. „szerezte.“Az „E. Lap“ tegnapi száma pedig a következőkben hitelesíti a baloldali közleményeket: „1. Péchy Manó gróf, ki a „Magyar Uíg“ szept. 18-iki száma szerint „egyike azon főrendieknek, kik 1849-ben Badenben elhatározták, hogy a muszkák Magyarországba behívassanak,“ —z egész életében csak egyszer volt Badenben, még pedig tiz éves korában, édes anyja társaságában, azóta pedig soha. 2-or. „A muszkabehivó Péchy, ki Schmerlinget oly híven szolgálta“ szintén a „Magyar Újság“ fantasiájának köszöni lételét. Péchy Manó gróf 1848-tól 1861-ig nem viselt hivatalt, nem vett részt semmi tanácskozmányban vagy értekezletben. 1861- ben Vay alatt Abauj főispánja lett, de 1862-ben a mint Schmerling lovag kormányra lépett azonnal leköszönt és csak Sennyei alatt vállalt ismét főispánságot.“ Mi a magunk részéről más megjegyzést nem teszünk hozzá, mint hogy a baloldali lapok, melyek a M. Újság közleményét sorba átvették ezen helyreigazítást hallgatással mellőzik. Kérdjük tisztelettel akkor tartották-e eljárásukat becsületesebbnek, mikor írtak Péchy Manóról vagy most, midőn hallgatnak róla ? (a.b.) Nagy-Szőllős, szept. 27. [Ered .] (Ujonczozás; az iskolaszék első üléses intézkedései, vasúti munkálatok.) Városunk 15 nap óta nagy sürgés-forgásnak szemtanúja; az ujonczozás a megyének fiatalságát, úgy a megye összes tisztviselőit csődité össze s folytonos működésbe tartá. Az ujonczozás ma már befejeztetett, a rendes sorkatonasághoz 200, a honvédekhez 290 legény állíttatott ki. Nevelési ügyünk is lendületet nyert. — Tanfelügyelőnk B.S. ezelőtt egy pár héttel megérkezvén megyénkbe, a szervezési tanácsgyűlést 22-én tarta meg számos hallgatóság, s több iskolai tanácsos jelenlétében. A tanfelügyelő egy igen tudományos, szakavattságot tanúsító beszéddel nyitá meg az ülést hiven ecsetelve elhanyagolt népnevelésünk állapotát ; állításait számokkal és ha statistikai adatokkal bizonyító, párhuzamot vont a többi civilizált európai országok s hazánk népnevelése között. A megnyitó beszédre Girczák András g. e. főesperes felelt, ígérvén a tantanács részéről erélyes közreműködést. Határozatba ment egy szakbizottmány kinevezése, melynek kötelessége a jövő gyűlésig kipurtolt helységenkint a\ipLelf, MfavVak okait, úgyszintén megnevezni mindazon kiforrásokat, melyek által a népnevelés ügyét előehetne segíteni. Határozatba ment továbbá, i % P°,litkai közegek felszólitassanak egy erélyes körlevél kibocsátására, melynél fogva a