Pesti Napló, 1872. november (23. évfolyam, 253-277. szám)
1872-11-28 / 275. szám
Versailles, nov. 27. Hire jár, hogy a következő kékpont elfogadása mellett: 1) Miniszteri felelősség; 2) az alkotmányos kérdések tárgyalása, — az egyetértés elérhető. Berlin, nov. 27. Károly herczeg az orosz czár meghívása folytán a Szent-György-ünnepre Pétervárra megy. 4 B 6 cs, nov. 28. (Megnyitás.) Hitelrészvény 342.—. Északi vasp. —.— Allamvasp. —.— Lombardok 202.50. 1860 ki 105.20. 1864 ki 145.—. Magyar földhitelrészvény —.—. Napoleondor 8.72. — Magyar hitelrészvény —.— Ganczisi —.—. Angolosztrák 336.— Francosaagyar —.— Tramway —.— Magyar sorsjegyek —.— 1860-ki —. 1864-ik) —. Bács, nov. 28. (Előbörze.) Hitelrészvény 341.— Északi vaap. —.—. Allamvasp. 341.— Lombardok 201,50. 1860-ki 103.—. 1864-ki 18 Magyar Földhitelrészvény 122.—. Napoleondor ..69 Magyar hitelrészvény 136.50 Oafi,‘f.„a —.—. Angol-osztrák 339.—. Franco mag ., 708.—• Tramway 388—• Magyar sorjegy 101.75. Anglo-Hungar. 120.50 Váltóbank 326.Muniesp. 99.50. Frankfurt, nov. 27. (Zárlat.) Váltóárfolyam Bécsre 107.50. Amerikai 1882-re 96.25. 1854-ki—.— 1864-ki 165.50 Lombard 216.75. Évjáraléki papir 61—. Osztrák Bankrészvény 1051— Osztrák hitelrészvény 364.50. Osztrák államvasp. részvény 363.75 1860-ki 95.75. Ferencz József vasp. —.— Galicziai 247.— Évjáruléki ezüst 64.25. Győr-Gráczi —.—. Utóbörze 362.75. Frankfurt, nov. 27. (E&u zárlat.) Váltóárfolyam Bécsre —.—. Amerikai 1882-re 96.25, 1854-ki—.—. 1864-ki —.—. Lombard 217.—. Évjáruléki papir 61,50 Csák bank részvény 1059.—.Osztrák hitelrétavény 365,25 Osztrák államvasp. részv. 364.50. 1866-ki 96.— Ferencz Józs. vasp. —.—. Galicziai 247.—. Évjáruléki ezüst 64,50 Győr-Gráczi —.—. Paris, nov.27. (Zárlat.) 3*/1 járadék 52.75, 4 ’/1 % járad 75.75. Olasz járadék 67.70. Államvaspálya 797. Credit mobilier 417. Lombardok 470. Magyar kölcsön —. Magyar keleti vasút — 1871. kölcsön 83.12. IRODALOM, MŰVÉSZET. Gregoril Ágost tanulmányai. (Két kötet, kiadja Ráth M. 1872.) I. Ráth Mór tehát folytatja azon vállalatait, melyekről a legőszintébb elismerés nélkül nem szólhatunk. Nem, mintha a „lelkes“ kiadó „hazafias áldozatkészséget“ meg akarnék dicsérni, mert mi bizony a sallangot nem szeretjük s irodalmi, művészeti ügyekben túl akarjuk magunkat tenni a kelendő frázisokon. Elismeréssel adózunk nem a kiadó hazafiságának, hanem igenis jó ízlésének, melytől vezérelve a magyar irodalom szinét nevéhez fűzi. Vállalatai közt — ha válogathatunk — talán legörömestebb üdvözöljük az essay-gyűjteményeket, melyek valóságos koszorút képeznek: Csengery, Kemény Zsigmond, Szabó Károly, Horváth Mihály, Ipolyi s most Greguss tanulmányai, melyekhez idővel tán még Gyulay, Arany és Erdélyi is járulni fognak; oly sort képeznek, hogy a magyar ember keblét büszkeséggel töltik el. Mulatva tanulni — ez a kor jelszava; az ismereteket hozzáférhető alakban adogatni — ez a közönség kivonata s ez tette oly népszerűvé a tanulmányi alakot. Ha pedig e föltételnek nálunk szó tökéletesen megfelel, úgy kétségkívül Greguss Ágost az, ki elégséget tesz a várakozásnak, mert kellemes, szabatos modorban terjeszteni a benne vérré vált tanokat, nézeteket, oly tulajdonsága ez írónknak, melyből jó részt kívánnánk többi tudósainknak is. Nem hiába szólt föl épen Greguss egy „szózatban » tudósokhoz“ az ismeretek népszerűsítése érdekében, a felhívásra annál jogosultabbnak érezheti magát , mert élő példával — műveiben mutatta meg , miképen kell a közönségben érdeklődést kelteni a legelvontabb tanok — az aesthetika tanai iránt, miképen kell az életre alkalmazni a tudományt s szemmel láthatóvá tenni a nagy közönség előtt a kettő közötti összefüggést vagy hogy a mai kor szelleméhez képest gyakorlatilag fejezzem ki magamat, miképen kell embereinket a tudomány mindennapos hasznáról meggyőzni. Greguss Ágost, a kitűnő aesthetikus, e két kötetjében oly benyomást hagy hátra az olvasónál, mely a laikusnak is fel fog ötleni s melytől a szakember sem szabadulhat. Alig tükrözik vissza más írónk gyűjteményes munkáiban az egy kéz, egy elme munkája oly világosan, mint nála. Mintha egy huzamban irta volna, az érettségnek ugyanazon következetessége, a meggyőződésnek ugyanazon szívóssága, az elveknek átgondoltságon alapuló változhatlansága — majdnem kérlelhetlen szigorral mutatkozik mindenik lapon. Ennek kimondásával korántsem állítom azt, mintha következetlenségnek s pedig korholandónak találnám azt, ha a gyűjteményes munkák egy egy írónak több alakját — fejlődési korszakain végig — mutatják meg. A mivel Gregusot jellemezni óhajtottam, legkevesebb korholást sem tartalmaz más írók ellenében. Annyiban mégis ki akarom s pedig előnyül emelni e jelenséget, amennyiben a közönség a szorosabb értelemben vett „észből dolgozó“ írók (tán ügyetlen körülírása is ez a tudós kutatóknak) műveiben szívesen látja a megállapodottságot, mert már pusztán ebben is a hirdetett tanok igazságának kezességét véli leírni. Ez csak mellékes megjegyzés s ránk nézve persze nem mérvadó. Azonban egy alkalommal mégis oly helyütt ötlik fel e tulajonsága, hol mi is megelégedéssel fogadjuk t. i. a 2-ik kötet szinbirálataiban. E kritikák elszórva, mint napi munka eredményei jelentek meg itt-ott a lapokban, hosszabb időközökben s természetesen fölötte változékony behatások alatt. Ily körülmények közt jobb s megüllepedett trón is meg-megesik, hogy az elütő benyomások elütő vélemény-nyilvánításra is ragadják, s a hírlapírói napi élet harcsaiban pillanatra kiejti kezéből az alapelv vezénylő iránytűjét. Greguss itt is, e szétszórva napvilágot látott lapokon, (melyek közbevetőleg mondva, a színészet története egykori megírójának becses anyagul fognak szolgálni) oly íróul jelenik meg, aki álláspontját sohasem változtatja, egy szemüvegen néz mindig és mindent, s ez az álláspont sohasem más, mint az aesthetikáé, ez a szemüveg sohasem más, mint a hideg tárgyilagosságé. Ami Gregusst még jellemzi, ez az alaki gond, a formai bevégzettség, az irály tisztasága, és tudósnál oly ritkán meglelhető — olvashatósága. Tanulmányai — mint mondani szokás — nagyon olvastatják magukat. Ez a göndör sajtó termékeiben (p. u. színbírálatok) is úgy megtalálható, mint akadémiai székfoglalójában. S most lássuk — az általánosságok után — mily nézetekkel találkozunk műveiben. Mindjárt első czikkében „a materialismus hatásáról“ kellemeen hat az olvasóra a józan középúton látni az Ítészt, menten azon makacs egyoldalúságtól, melyet rendszerint olyjkritikusoknál tapasztalunk, akik minden természeti szikra nélkül szűkölködvén, hálásb térre érdemes fáradsággal néhány könyvet bevágnak, pár nekik felfogható nézetet elsajátítanak s aztán ezekre, mint egyetlen talapzatukra állva, nagy komoran bírálják onnan az élet jelenségeit, azon életét, mely iránt semmiféle értelemmel s érzékkel nem bírnak. Ily kritikusok rendesen igen konokok, az elsajátított alapról nem mernek lemozdulni, mert mihelyt lelépnek — nincs többé a lábuk alatt semmi és ők Mahomed koporsója sorsára jutnak azon egyetlen kivétellel, hogy a magasból — lepotyognak. Bocsánat a kitérésért! Hogy is emlékezhettem meg ily irodalmi parányokról Gregussról szóltamban? Mindegy, be akartam a d oculot bizonyítani, mily különbséget tesz a vak egyoldalúság kritikus és kritikus között. Greguss tehát nem egyoldalú s midőn az anyagelviség pusztító hatását élénk tollal magyarázza, még akkor sem ragadtatja magát odáig, hogy azt magában véve — ha túlzástól mentes — máglyára ítélje. Mindent a maga helyén — az ő jelszava s harmónia, öszhang az ő tana. Az anyagelviség hatását a társadalomra, művészetre, nevelésre oly élesen rajzolja, hogy végül felkiált: „Az emberiségről is csak annyit mondhatni, hogy majdan el fog tűnni a föld szinéről, anélkül, hogy az időt, a körülményeket, s elveszése közvetlen okát meg lehetne határozni; arról azonban meg vagyok győződve, hogy biztosabb halálok alig képzelhető, mint az anyagelvi felfogás : mihelyt ez egyetemessé lesz, mihelyt az egész nemet elragadja, elpusztulása — tán idő előtt bekövetkező elpusztulása — bizonyosnak mondható. Mert mi tartja fenn és össze az egész emberiséget? Hit, erkölcs, kegyelet, szeretet, eszmék tisztelete, meggyőződések, egyéni önérzet. De épen mindezt semmisíti meg az anyagelvi felfogás.“ Így szól meggyőző philippikája végén, de azért még som oly elfogult, hogy az anyagelviséget a maga helyén (péld. az exacttudományokban) mint sok idealista egyenesen kárhoztassa. Sőt ellenkezőleg: „hogy az u. n. exact tudományokban szintén van igazán mivelő, az emberben az emberit tápláló, ápoló, nevelő elem, hogy ennélfogva ezeknek is a szó teljes értelmében nemeső hatásuk lehet,azon nem kételkedem!“ Határt akar Greguss szabni az anyagelviség és eszményiség között, maradjon mindenik örökében, hasson ugyan jó szomszédságképen egymásra, segítse egymást, hanem egyik se bitorolja a másik igazait. „A népköltészetről Írott egy kis értekezés után következik néhány jeles szónoklata. Greguss nem un- akadémikus szónok, ha ezen elnevezés alatt szabadabb, egyénibb mozgástól ment feszességet értünk megállapított szabályok köntösében. Gregus otthoniasabb, kevésbé ünnepélyes, fesztelenebb szónok, mi alatt azonban senki se értsen a legkisebb pongyolaságot vagy hanyagságot. A gondos, lelkiismeretes Greguss hogyan lehetne szónoklataiban hanyagabb, mint egyéb műveiben, hogyan állana ő személyesen, egyéniségével felelősen a közönség elé gondozatlanabbá, mint elmondásra nem szánt műveiben, a hol tehát a szerző távollétében, a. . felelősség súlya sem oly nyomasztó, mint a szónoknál ? Az otthoniasság alatt csak a szónoki kúlpolipa kerülését értettük, melytől a szerző tudósi szerénysége irtóznék s melyet csillogó pathosz helyett megkapó melegséggel,nagy szavak helyett eszmékkel előnyösen tud pótolni. Greguss szónoklatai megragadják, behálózzák az olvasót azzal, hogy szerzőjükről látszik, mily kevéssé tekinti a szónoklatot öcczélnak. E beszédek szóval azt mutatják, hogy Greguss nem a maga csillogásáért beszél, nem azért hogy beszéljen, hanem mert az ő kedves tárgyairól Sok-sok elmondani való nyomja a szivét. A szivét ? — a kritikusnak a szivét ? kiálthat fel az az ember, aki azt hiszi, hogy a bírálathoz, a megítélendő mű átérzéséhez s felfogásához nem kívántatik meg szintúgy melegség s érzelem, mint megteremtéséhez kivántatott.Igen, a szivét nyomja. Greguss oly érzelmesnek seholsem mutatkozik,mert nem is mutatkozhatik,mint p. Kölcsey vagy testvére fölött mondott beszédeiben. Az előbbiről szólok, mert távol állt tőle „mit neki Hekuba?“ Vagy mégsem állt távol ! — Csakugyan elhiteti az olvasóval, hogy közel állt hozzá, oly húrokat tud megpendíteni e szónoklatában. Lehet, hogy Kölcseynek, a nagy gondolkozónak s értőnek egész eszmeiránya ragadta meg, annyi mindenesetre tagadhatlan, hogy e műve azon melegséget árasztja, melyet mindig kapunk, mikor hivatott iró tárgyával el volt telve. És ... . Íme a hírlap példabeszédes „szűk tere“ nő továbbat kiált felém, pedig még csak az értekezőt, s a szónokot láttuk, a gyakorlati kritikust „a nő Madách tragédiájában“ vagy a „Szondi két apródjá“-ról itt jeles ismertetéssel akartuk .... bemutatni-e? Ez a szó — jó szerencse hogy tollamra kerül — kiment a zavarból, hiszen Gregusst nem kell ismertetni, mert ismerik; bemutatni újdonságképen fölösleges azt, akinek elhintett eszméi két évtized óta termékenyítik irodalmunk talaját, s e szerint elégséget tettünk azzal, hogy műveiről, mint könyvárusi s nem irodalmi újdonságról pár vonással jól roszszul hirdetni siettünk,hogy—megjelentek. A hírlapírókhoz. Egy szép magyar szó érdekében szólalunk fel, mely méltatlan mellőzésben részesül. Átvettük a szlávból a legkevésbé sem hangzatos „druszát“ s mert végre sérteni kezdi fülünket, faragtuk helyébe a névrokont, holott sem átvette, sem faragottra nem szorulunk. Van rá mai, gyár szavunk és pedig tájszóképen még élő. Ez a „lát“. Nem egy írónk használja főleg kötött formában, s ennyiben az irodalmi nyelvben sem idegen. Nem idegen, de nem is az, a minek lennie kellene— közkeletűnek. A nép ismeri Magyarországon is több helyütt, s Erdélyben általánosan dívik, magam is hallottam a székely földön. Minden szótárunk ismeri, Kriza a „Vadrózsák” életből ellesett, szóhű beszélgetésekben használja, s szótár-függelékében még származékban is, mint „játor“ (druszáz) is említi. Ily szó megérdemli, hogy forgalomba hozzuk, mert szükséget pótol, s egy idegen vagy hosszú öszszetett szó helyébe rövid, eredeti gyököt tesz. Szót pedig a sajtó utján hozhatunk leghamarább divatba, elejénte zárjelbe hozzá teszszük jelentését, s egyszeri kétszeri használat után megszokta mindenki, egy év múlva meg országossá vált, így hozta új életre Csokonai péld. „Tavaszával a czölöp, csermely, duez,ocsúdni, hullám, hölgy, kaján, kör, lomb, nő, robaj, rügy szavakat, melyek az ő korában a nagy közönség előtt feledve voltak,s melyeket ő még kénytelen volt megmagyarázni. Ma mér a közbeszéd nem élhet nélkülök, s ma már alig értjük, hogyan nélkülözhették valaha. Azért ne vonakodjunk a szükséges régi jó vagy táj-szavak felmelegítésétől, s ne féljünk, hogy a közönség „nem ért meg.“ Egyszer megmagyarázzuk, másodszor füle már hozzá szokott, harmadszor utána mondja, így keletkezett azon szókincs nagy része, melylyel ma élünk, pedig apáink még nem rendelkeztek oly kényelmes eszközzel a forgalomba hozásra, mint a mai sajtó, s azért hosszasabb és nehezebb munkába került a nyelv régi kincseit a közönség közé juttatni. Hány egészen új szót tanult meg a sajtó útján, (indóház, sürgöny, távirda, gyorsíró, vigadó stb.)— hogyne szoknék hozzá a még élő régiekhez ? Figyelmeztetem tehát a sajtót az igen szükséges „ját“szóra, s kérem, ne mellőzze felszólításomat. A Könyvesház. (La femme de feu, Adolfe Belot.)Belot új regénye két hét alatt nyolcz kiadást ért , egész Páris róla beszél. Beletered ragyogó kék szemmel. Jól megtermett, de alacsony férfi, ki csak munkában talál pihenést. A dologtevő időn kívül — ismét munkát keres és küzdelmez, amaz vorzza, emez elragadja. — Látni akar és lát, tudni akar és hall és megtud mindent s ha megtelt anyaggal, visszavonul magába s ir regényt és színműveket. Belot tehetségénél fogva a realistikus iskolához tartozik. Ő Balzacot keresi — mondá róla egy franczia bírálója — néha Flauberttel találkozik s mindig magának marad. Mi a „femmé de feu?“ Oly nő-e ki, maga ég, vagy aki másokat gyújt? Mindkettő. Nevét két jóbarától kapta, akik egyszer — mondjuk „hajadon testtel“ — fürödni látták a tengerben éji tíz órakor. Ily idő tájban rendesen sötét szokott lenni, hanem történetből épen akkor, mikor Bérard Diane k. a. fürdenek, az ég boltját egyszerre ellepte a legszemtelenebb villafény s a hölgy kivilágításban ragyogott. Amít a két jó barát látott, azon benyomást egyikök egy ifjú és komoly hivatalnoknak Lucien d‘ Aubiernek elmondja. A regény terve az, hogy a tüzes nőbe ez a hideg férfi szerelmes addig, amig a férfi hidegségétől lángra nem gyuladt nőt — teljesen megismeri. E naptól fogva meggyűlöli s gyűlöletét még a nő szerelme is növeli, sőt növeli még azon gondolat is, hogy erkölcsi értelemben véve bűntársak, amiért e nő neki átadta magát. E nő — ki (s ez Belottól nyert vonás!) még egy második kedvessel bir, kétségbeesésében magát vele megöleti hogy a szeretett férfinak szabadságát visszaadja. A regény érdekes, megoldása gyors, hanem a személyek közül épen a másodrangúak érdekesebbek, az elsők nem eléggé rokonszenvesek, nem rezdítik meg az olvasóban az érzelem húrjait. A regényt sokan a sikamlósság hírébe hozták, ami a „Mademoiselle Giraud ma femme “ szerzőjétől félig-meddig várható volt. —c. Színház. Egyhangú drámai játékrend! kiált föl a közönség. Vagy egy hó alatt a legérdekesebb idényben két ízben kapni „Fény árnyait,“ a „Mátrai vadászatot!“ Akkor ne csodálja senki, hogy még novemberben nem telik meg esténként a főváros egyetlen tisztességes színháza. Eddig a közönség szólt. A színház felel: Lendvay még gyöngélkedik, Szerdahelyi — a pótolhatatlan — váratlanul kimúlt, bánatos özvegye Prielle Cornélia egy ideig pihenni kénytelen s ez megzavarta összes téli hadjáratunk tervét Nem akarjuk vizsgálni, volt-e hadjárati terv, mert a színház tervekben nem szegény, hanem tervben rendszerint az, mondom ne vizsgáljuk mindezt s foglaljunk állást a két nézet között. A közönség panasza nem alaptalan, mert a színház mentségeit méltányolva , megengedve is, hogy az új kezekre került egész játékrend betanulása nem rögtönözhető, kérdjük: vájjon nem hibája-e a Színháznak, hogy a közbejött gyászos csapások meglephették, sodrából kiragadhatták ? Nézetünk szerint, bizonyos eshetőségekre a magánembernek úgy, mint egyes intézeteknek (ha csak erejüktől kitelik) el kell készülve lenniök; a magánembernek ha háza laég, azt mondjuk: ott a biztosító társaság, mért nem használtad föl ? Az intézetnek azt feleljük : idejekorán kell arról gondoskodni, amiről lehet és oly első rendű szakmák, mint a fennebb nevezettek, csak akkor mondhatók egy színháznál betöltötteknek, ha két egyénnél vannak betanulva. A sajtó már régóta hangoztatja több szerződtetésnek szükségességét s egyet-kettőt az eddigi pénzviszonyok szerint is meg lehetett volna tenni, a szerződötteket pedig folyton kell legalább tanulással foglalkoztatni, hogy véletlen esetekre készen álljanak. Hanem ez nálunk nem divatos. Egypár tagot agyonhajszolnak, másokat ok nélkül pihentetnek, amire nézve szolgálunk példával a „Mátrai vadászat“ utolsó előadásáról. A kis Dulka Saroltát „A jó hazafiakban“ mi is megdicsértük, van benne gyermetegség, egypár ép kedély-hang olyan, amilyet nálunk okvetlenül föl kell használni, hanem értelmi tekintetben a kisasszony nem bír a szellem azon erejével, hogy ahol inspiratiójánál fogva valamit el nem talál, magyarázni tudjon egy-egy alakot, egy-egy helyzetet, egy-egy lélektani vonást. Eszerint kell a kisasszonynak szerepeket osztani, hanem olyakat, melyek úgyszólván rászabvák, melyek alaphangját leírja, s ezeket ő magától fogja játszani. E helyett kap ő egy magasrangú, bizonyos fensőséget igénylő, értelmi képességet föltételező szerepet. S mi az eredmény ? Az, hogy ön a szobaleánynyal szemben, egészen ez alá sülyedt, a czicza nálánál finomabb választékosabb, okosabb volt, s inkább tetszett mágnás aszszonynak, mint ő , a közönség meg kimereti azt morogta: mit erőtetnek ránk ilyen tehetségtelen tagokat, mint a kis Dulka ? Pedig Dulka nem tehetségtelen s ha a maga helyén alkalmazzák,tetszeni fogy rosz helyen lejárja magát. Ezalatt pedig Niczkyné, Molnárné, Helvey Laura, akiket e szerep megilletett volna — pihennek , mert most Dulka S. van divatban. Ez a kis dolog nem cause célébre, s nem is akarjuk felfújni, hanem szükségesnek tartottuk végre egy élő példával megmutatni, mily félszegen járnak el a kerepesi utón a szereposztással és ráutalni, mert nem látunk még oly előadásokat sem, aminőket a meglevő erők helyes alkalmazásával láthatnánk. Ha az eset jelentéktelennek tetszik, gondoljuk meg,hogy a színházi vezetés majdnem csupa ily apróságból áll, melyek csak akkor válnak fontosakká, ha a színpadra kerülve a nézőt megboszantják. Színházi levél. (Uj orosz dalmű. — Az Alexandra színház.) Sz. Pétervár, nov. 23. Egy uj orosz opera — egy „reális opera“ — Jó r ow-tól nagy zajt ütött itt. Czime : „Gonosz Befolyás.“ Wagneri modorban tartott zenemű, mely a régi iskola híveit igen felboszantó végtelen recitatiój fiival és dallamtalanságával. A XVIII-dik században vagyunk és pedig Moszkva környékén. Farsang van, orosz nevén „maslinitsa.“ Ebben a korban családi nevek még nem léteztek, csak keresztnevek, s az orosz kereskedőt is csupán ruhája és gazdagsága különbözteti meg a paraszttól. Péter, Ilia nevű gazdag kalmárnak heves, kalandos természetű fia hajdan szegény szüleitől elrabolta volt lányukat Dasát, hanem aztán el is vette. A darab első jelenete az ő háztartásukba vezet, melyet a nő nagy keservére a férfi elhanyagol. Ilia megérkezik s fiát korholja: „Nem úgy kell élni, a mint az embernek kedve tartja, hanem isten parancsa szerint.“ A házastársak is keserű szavakat váltanak s kiejtik az elválás szót. Dasa történetből megtudja férje hűtlenségét. Vaesia, Péternek pajtása s hasonlóképen egy kalmárnak fia, eljön Dasához „boldog farsangot kiváni“ és egy ital borra. Dasa felhasználja az alkalmat, hogy az igen komor Vassia bajának okát kitudja, mert gyanítja, hogy abban férjének is valami része van. A mámoros Vassia enged Dasa dédelgetéseinek, s megvallja, hogy Péter kidobta őt a szép korcsmároslány Gruniánál a nyeregből., Dasát a harag s féltés elűzi a háztól s atyjához menekül, mialatt Vassia az asztalon elalszik. Nyomatik a kiadótulajdonos „Atha*i»»ume irodalmi ér» nyomdai részvény társulat nyomdájában. Barátok Ura 7. se. 1872. A 2. és 3-ik felvonás a szép Grunia lakásán, az útszéli korcsmában történik és az itteni képek némi érdeket nyújtanak azoknak, akik az oroszországi téli utazásokat ismerik, az alakokat, a szokásokat, melyeket ily útszéli korcsmákban — hol rendesen lovakat váltanak — találunk. A locális szin, a képlet élénksége megkapja a nézőt. A korcsmárosné, a vén, ravasz Spiridonova az utazó kalmárokat egy dallal mulattatja,melyben önmagát árvának vallja. A dalnak megvan a maga orosz jellege, hanem stylja igen alanti buffo-operákra emlékeztet. Itt megismerkedünk Eremka kovácscsal, övé a cíímszerep. Ez a gonosz vagy ellenséges befolyás, aki Pétert a roszra csábítja. Ez a rut, pokoli lelkű és némileg hóbortos (s ép azért közkegyelemben álló) kovács csak azért fondorkodik, hogy Pétert nyuzogassa, belőle pénzeljen. A cselekvény itt locális színénél fogva érdekes. Dasa megérkezik, szemrehányásokat tesz Péternek s Grunia is rátámad a csalfára, akit ő nőtlennek gondolt. A negyedik felvonásban a monkvai farsangon vagyunk. Ünnepi menet, a hagyományos medvevezető, jéghegyek — minden megvan. Grunia Vassia karján a maslinisára érkezik. Péter dühbe jön, s a heves szavak egymást érik. — Eremka megsúgja Péternek, hogyan szabadulhat meg Dasától, Vassia — aki el volt rejtve — mindent meghall. Az ötödik felvonásban Péter egy félreeső vityillóba a hó közé csalja nejét, s ott megöli. Vassia a rokonokkal későn érkezik. A boldogtalan nőt már nem menthette meg. Az operáról — mint már jeleztem — két különböző nézet uralkodik, a wágneristák dicsőítik, a Wágner-ellenesek pedig rámondják, hogy nem ihlet szüleménye, hogy egy eszme sincs benne, hogy hidegen hagy és csak nehezen kigondolt, bár kétségtelen ügyességgel szerkesztett a zene. A zajos hangszerelés,főleg a farsangi jelenetben (hol több zenekar egyszerre játszik) megrengeti az olasz zene barátainak fülét. A közönség azonban tetszéssel fogadta. A főszereplők Korsow (Péter), Petrow (Ilia), Sariotti (Eremka), Platonowné (Dasa), Krutikow k. a. Grunia) igen jók voltak. Az Alexandra színházban Burdini kedvencz színésznek jutalomtéka ment végbe e napokban. A Sheridan-féle „Rágalom iskoláját“ átdolgozták orosz viszonyokra, hanem a próba nem sikerült. Ami a jelenlegi orosz színirodalmat illeti, az különben jó úton halad. Az író minden erejét a jellemrajzra fordítja, s úgy látszik a jellemfestést nemcsak az elbeszélésben vitték magas polczra az oroszok. Az orosz színész is csak ily darabokban és szerepekben érzi magát jól; a cselekvény szövését emellett meglehetősen, néha kárukra nagyon is elhanyagolják. „Helyzeti“ műveket nem tudnak írni. Az orosz színház legkitűnőbb tagjai, kik Burdini jutalomjátékán is közreműködtek,Nilszky, Sazonov, Vasziliev és mindenek felett az intézet gyöngye Samoilow,akinek komikai alkotásai valóban ritkítják párjukat. — p — 1. KÖZGAZDASÁG. Pest, nov. 28. A pesti gaboa- és értéktőzsdéről. A gabnaüzletben semmi változás sem állott be, a forgalom általában csekély. A börzén eleinte élénk hangulat uralkodott, mely azonban később ellanyhult. Magyar hitelbank 139, franco-magyar bank 109.75, anglomagyar bank 123, municipális bank 101.50, fizetve, osztrák hitelintézet 342.50, takarék- és hitelegylet 130-ig emelkedett és 127.50 — 128-on záródott; pesti közúti vaspálya 378 zárva, őrsi. közp. takarékpénztár 122, pesti népbank 112.50 adva, egyleti bank 88, Gschwindt-féle szeszgyár 264, Haza 171 véve. Valuták változatlanok. Napoleond’or 8.72, cs. arany 5.16, tallér 1.63. Főszerkesztő : B. Kemény Zsigmond. Felelős szerkesztő: Urváry Ealo&. mnmn/rTER. Jelentés: A galgavidéki agarász egylet f. é. deczember hó 1-én 100 forintos dij mellett minden agár számára dijagarászatot rendez, mely Hatvan környékén fog megtartatni. Tét öt forint fuss vagy fizess. Előjegyezni levél utján f. hó 30-ig, d. u. 6 óráig lehet az egyl. jegyzőnél Hatvanban. Összejövetel a hatvani nagy vendéglőben d. u. 5 órakor. Kelt Hatvanban 1872. nov. 24. Koppély Géza. 1960 _______ egyleti jegyző. j ^ Adva Tartva Adva JTarty* || TI f! S T V O !Z S TI "R Erznébet-pálya 200 frt p. ............................................ *49 U* bö Déli-pálya 500 frank.................................................. 108.— 10«Av# M* ^ -■* ” MJ KJ AJ JU» Ferdinánd-caaakl pálya 1000 frt p. p......................... »116 - 1126.~ „ „ 200 fr* 5«/0.............................................. 98.10 9$ 3b Ferencz József pálya 200 frt ezüst ...... 218 60 219&0 Tiszai „ 100 n . . .................................. . —.- —- — | XT 0- Pécs-barcsi pálya 200 frt ezüst v . % . . ■ . 18*). - . Hagy. gal. 200 frt. e. 5% ........................................ 88.6 86 7& ■NOV. ti. Lajos-Károly p^lya 200 frt p. p.................................. 229 280.- Magy.-északkeleti 300 frt. 5%............................... 85 d0 &*../ Kassa-oderbergi pálya 200 frt ............................... 188 60 189.60 Magyar keJ®tb pálya 800 frt. ezüst........................... 76 T6 76.-*1 ■ 1 —-------- 1 Lembergi-czemovitzi pálya 200 frt . ... W8-- 149- Magyar nyugati 200 frt 5%..................................... 88— 8350 115 frt. Adva Tartva Osztrák Llyod 600 frt p. p. . ............................... 582— 5*4. - | Az Atka # ■■ ■ ■■ ■■■■ Első erdélyi pálya 200 frt ezüst...............................^1/9 60 160 50 I. Ma^áHSOl'Sje^yek« } egység s Járadék, jegyekben máj.—nov. 5% • • 66.— 61f 9 Állampálya 200 frt p. p. . ............................... 840 50 341.50 „ „ „ febr.—aug. 5% . . 66 - 64 29 Székesfehérvár-gyor-gráp pálya 200 frt . . jjjt» 171 • - Hitelintézet 100 frt. ............................. 190— 191" „ * ezüstben jan.—jul. 5% * ■ 764(i 70.*10 Delyi pálya 200 frt . . .................................... 202 rr5 208.85 Clary 40 frt. p. p..............................88. 39.— „ - „ ápril—okt 5*/. . 70.41 10.40 AiöZ^,i pálya 200 frt..................................................... 243 IC 249.60 Dunagőzhajózási 100 frt p. p..................................... 98. 99. -j Osztrák értékben visszafizetendő: —*" Bécsi l’r am way 200 frt ........ .SfrafO 891 Keglevich 10 frt.............................................................. 17.60 18.60 Sorsolással 1889-ből egész sorsj. p. p..................... 838 60 839 50 Magyar-gácsországi pálya.......................................... Buda város köles. 40 frt......................................... 89- 80.—é 1839-ből ötöd „ n „..................... 336 50 389 60 # észak-keleti „ frt esőst..................... frt VálSfi - Pálffy 40 frt. p. p........................................................... 26.75 2716 1854-ből 250 frtOB 4e/o „ n..................... 96 25 96.7& „ keleti pálya 200 frt........................................... ig.* r 13 7 59 Rudolf-alapitvány 10 frt ........................................ 14 53 15.7 0 1860-ból 600 „ 5% n ................... 102.80 1G3.2U ^*Im 40 frt. p. p............................................................ 40 - 41. -! 1880-ból 100 , 5%«»..................... 116.- 126- £*• IparváU&I&tok részvényei* 31. Genois 40 frt. p. p.................................................. 89 50 80X0i » ,A86A1?1 T Au.......................... ' ‘ *£• 64 Donau, osztrák bUtorító S00 frt........................... ......... _____ Triest váró. 10CI frt. „ p. . . .......................... W 118.00 Comojáradék 42 Ura darabja ....... 25. 26. »inia/Staiiáni vfisv.en mo frt _ _ » » 50 frt p. e...................................« 57.50 68.50 állami domeniul jolsiloglevel i20 frt...................... ^ A K . . .'I. ^ T £ £ ....................................... * **B. Földtehermentes. 100 frt p. p. « Záloglevel* wtadi.c^»«. so fru.................................................. *».* «Alig,%.ír ............. ivw yámk (bérom “»)• Temesi bánság 5°/0................................................... 79 •' 79 51 » 33 éves visszafizetendő 5% .... s8.~ 088.V' Amsterdamra 100 frt. hollandi 5*/o. ... 9o 51 8065 Temesi 186T-diki sorsolási záradékkal ... 78. W.bC Nemzeti bank p. p. 6% sorsolás.......................... .. —Augsburgra 100 frt délnémet 5°/0...................... 91.80 91.91 186T-dikt afrikai ziradékkal . ' I ! 78. K «iUUWiilieKt 6'/i'/o ....... lu0 |’JS Bor0^**1 OO*frt url«V 5% I . "(l. MAS köskölcsönök. a kereskedelmi bank S3 és trailer». . . X. —(i rTMSkmrt/W frt díjkém.j «»/,’ Jfir Magyar vasúti kölcsön 120 frt darabja 100 50 101.— • jelzálogbank 55/t /o Bors................................... 82.50 8S.51 Hamburgra 100 márk. b. 8"/o ... .... *9 g 80,20 . sorsjegy-kölcsön 100 frt ....... 10l4u lek. „ pig«!»!»«**! UMnnk Londonra 100 font sterling »/,'%.......................... 1,9 U. t'.sííS , szílídízMna-viltság 10« frt.................................... ..— JUSCUUSegí JtOITtíHyes. Lyonia 100 frank 5"/c............................................. ........ ........ Alföld-fiumei pálya 200 frt .füst.......................... 19.61 89.90 Milano 100 frank 5“/c.................................................... D. Díszilfjv Bátraszék-Dombovíti 200 frt. 5%..................... . . 90. Marseille 100 frank 6%.............................................. .. — Antepl-CBítrik bank SCO frt. 75% bofizatéa . . 835 50 dftf. Egyes, magyar guahajóssási 100 és 200 frtoa »% Pária 100 frank «'/%.................................................. 12.75 40.80 Angol-magyar bank 200 frt, 40% . . . 111.60 1IS - Osztrák dunagőzhajózási társulat 100 frt p. p . Osztrák földhiteintézet 200 frt, 40% befizetéssel.. . . — Erzsébet-pálya 200 frt p. p.......................................... - FOfiSOS erKklTSm». hitlinteset 100 frt .................................... »24- 28». . . ezüst 100 frl..................................... 87 75 87.8" Magyar „ 200 „..................................... 122.50 1*0.. . . 1862-diki............................... 99.15 100 n Arany............................................................................ 6.15 5.17 Pesti kereskedelmi bank 600 frt............................... —. . 1889-diki.............................. —.- ioo- Napoleondor ...»............................................ 88 R 65 Alsó*ausztriai leszámítoló bank 500 frl . . . . aQj._ U'/O. - „ p 200 frtos . ..................................... .. Orosz Imperiale............................................................. Osztrák-franciír. bank 200 frt ezüst ..... 141.V) 142. Perdmnind északi pálya 200 frt. p. p........................ 8fa«' 89.— Maria-Terézia-tallér................................................... —— J..J Magyar , r *00 „ 40% befizetéssel . 108 al 109 » » » *00 „ p. o........................ 87.— 88.— Egyleti tallér..................................................» . . ».. Általános fank Bécsben 200 frt. 50% befizetés . —... —„ 2 . 000 „ ezüst 5% . . . K/z.— 102.50 Ezüst . . . ............................................................ . 101. 101./5. Nemzeti bank .... .................................... 98*.984.— Perencz József » 200 „ ...................... 99.25 99.:0 Váltó leszámítolás....................................................... —. —.- I B.-yleti bank 200 frt, 40% befizetés ... *08 207.-- Pepa-barsi ■100 • ezfiat . . . . . —, Forgalmi bank 280 fr 160%.................................... tol.iM 3531, Károly Lajos. „ 300 ..................................... 100 50 101.— ftf.fiU Bécsi váltóbank *00 frt 40%............................... 881 51 88*1 — ^«musig-ozeráj „sejt pálya 800 frt ezüst . . 3».— — Tártiüzleti társaság 00 frt 40% . . . . 8* 0 — *H — „ » . » L kb. 1865. . . —. 78.— Arany al marka............................................................ ...»—4 bank 200 frt 40% befizetés...............................................—.— „ „ „ „ II. „ 1887. . ■ —.— —Priedrich er................................................................... I , bankegylet *00 frt 40% befizetés ... 318 — 875. „ s „ C OL . 1868. . . 80 toulsdo or............................................. j .a.I Osztrik-Lloyd 100 frt..................................................-I------Angol sovereigns ..................................................... 10.85 10.9 Közlekedési Vanallatok részvényei és erdélyi pálya 200 frt ezüst . . ... . . Sz.401 87.60 Porosz pénztári utalvány......................................... 1st- 1.891 Alföld-fiuméi pálya 200 frt ezüst...................... I 17*76 174 20 Állampálya 500 frank ................................ . I —Ezüst szelvény . . .................................. 107.66 10P.— Osztrák Dunagazlugazási társulat ......................| 641,— fb3.~ , 1807-diki..................................... -1 — lOrtsz papie legtu- I.r9 1- -| ----------- --^^-----------. ....... V