Pesti Napló, 1886. február (37. évfolyam, 32-59. szám)
1886-02-01 / 32. szám
32. szám. Szerkesztési Iroda: Ferencziek tere, Athenäen m-é p n e t. A lap szellemi részét ilető minden közlemény a szerkesztőségk.» intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatna«sá Kéziratok nem adatnak viasza Kiadó-hivatal: Ferencziek tere, Athenäen m-é p n el. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás koral, panaszok, hirdetmények a kiadó-hivatalhoz intézendők, Egyes szám 2 kr. Budapest, 1886. Hétfő, február 1. 37. évi folyam. Előfizetési feltételek: A raggsil és esti kiadás postán egyszerre küldve, vagy Budapesten kétszer házhoz hordva. Havonként 1 írt 50 kr. — 1 hónapra 4 írt 50 kr. — S hónapra 9 frt. ira fei «si fclade postai ktUGnkfildése kivitatik, poatbólrfegr« iutvonkáni 55 fcv. évnegyed énként 1 forint felülfizetendő. fürdetések szintúgy mint előfizetések ti »(Pesti darapár kiadó-hivatalába Bigarissl, Farencziek-tere, Ashenafugi-ipület, küldendők, Egyes szám 2 kr. Előfizetési felhivás PESTI NAPLÓ* Február 1-sejétől kezdve uj előfizetést nyitunk, melyre annál inkább figyelmeztetünk, mert uj regényközleményünket, mely érdekességre vetekedik a lapunkban most folyó „Flávia“ regénynyel, február első felében kezdjük meg. Előfizetési árak : (A Pesti Napló megjelen naponkint kétszer, hétfőn reggel rendkívüli kiadásban.) Egy hóra ...................... 1 frt 50 kr. Évnegyedre ............... 4 50 „ Ha az esti kiadás postai különküldése kívántatik, postabélyegre havonkint 35 kv, évnegyedenkint 1 forint felülfizetendő. Az előfizetések Budapestre a Pesti Napló kiadóhivatalának (Ferencziek tere, Athenaeum-épület) küldendők. A Pesti Napló szerk. s kiadóhivatala. Szemle. A hatalmak, a béke érdekeinek védelmére, újabb impozáns jegyzékkel léptek fel, mely Belgrádban s alkalmasint Szófiában is, tegnap adatott át. A hatalmak e jegyzékben az eddiginél is imponálóbb hangon szoknak. A békezavaró ellenében kilátásba helyezik a fegyveres intervenciót s kijelentik azt is, hogy a békezavaró nem számíthat területnagyobbításra. A keleti népek feletti európai gyámság még sohasem nyilatkozott ily hatékonyan, mint most, s alig lehet benne kétség, hogy e föllépésnek egyelőre mind Belgrádban, mind Szófiában meg lesz a foganatja. Athénben a hatalmak bizonyára szintén erélyesen lépnek fel, bár Oroszországnak a flottatüntetésben való részvételéről eddig semmi hír sem érkezett. Midőn azonban a hatalmak így erőszakkal biztosítják a békét, egyszersmind kezességet vállalnak arra, hogy a keleti népek óhajait a lehetőleg teljesíteni fogják. S Törökországra nézve nem sok jót jelent, hogy ismét Gradstone áll az angol kormány élén s ezzel oly tényező lépett fel az európai koncertben, mely zavarólag hat az általános békére s a legkomolyabban fenyegeti a porta európai birtokait. A kiegyezési tárgyalások Bécsből a B. K.-nak következőket jávitják: Ő Felsége ma délelőtt Tisza Kálmán miniszterelnököt hosszabb kihallgatáson fogadta.— 11 órakor Tisza, gróf Szapáry, gróf Széchényi miniszterek a Bécsben időző főherczegek által fogadtattak ; a miniszterek ez alkalomra magyar díszbe öltöztek. — Matlekovics államtitkár, Ludvig miniszteri tanácsos, b. Andreánszky osztálytanácsos ma délelőtt a pénzügyminisztériumban Baumgartner osztályfőnökkel, Schuck miniszteri tanácsossal és b. Kalebberg osztálytanácsossal a petroleum-vám ügyében értekeztek, e megbeszéléseket, melyek ma nem fejeztettek be, s miután még a magyar kormány képviselői a szintén Bécsbe érkezett szakférfiakkal még egyszer tanácskoztak volt, holnap folytatják. A miniszterelnökség palotájában Taaffe miniszterelnök elnöklete mellett 1 órától délutáni fél 4-ig közös miniszteri értekezlet volt, melyben részt vettek Dunajewski, báró Pino, Tisza, gróf Szapáry és gróf Széchényi miniszterek. A kiegyezésre vonatkozólag még függőben levő egyes kérdések tárgyaltattak és az értekezletek holnap folytattatni fognak, amelyhez Szentgyörgyi igazságügyi államtitkár is ide érkezik, hogy véleményt adjon a bankalapszabályok tervbe vett egyik módosítása ügyében. A román szerződési tárgyalások ügye aligha fog a miniszterértekezletekben ezúttal eldöntésre kerülni, mert az osztrák-magyar vámkonferenczia csak holnap veszi fel tárgyalásait az utasítások megállapítása ügyében, amely tanácskozásokhoz ma Mihalovics osztálytanácsos ide érkezik. Báró Fejérváry honvédelmi miniszter ma ide érkezett, hogy különféle szakbeli ügyben a hadügyminiszterrel értekezzék. Gladstone kabinetalakításáról a Times azt írja, hogy igaz, mit a győztes liberális vezér hívei hirdetnek, miszerint nem lesz neki nehéz kormányt összeállítania s igaz az is, hogy van sok olyan, eddig nem igen híres férfiú, akik szerénységüket a közjóért feláldozni s kipróbált liberális államférfiak helyett elfoglalni hajlandók. De nem az a kérdés, várjon talál-e Gladstone elég politikust, kik az állami főhivatalokat több-kevesebb ügyességgel betölteni készek, hanem, hogy lemondhat-e olyanoknak közreműködéséről, akiket az ország úgy szokott tekinteni, mint a szilárd s hazafias liberális politika kezeseit. Egy kormány Gladstonenal élén, de megfosztva Hartington, Golden és hasonlók támogatásától, nem fog olyan képviselőházban, mint a mostani, erős állást foglalhatni. Ha csak Gladstone a szabadelvű párt minden tagját magához nem csatolhatja, amire pedig az utóbbi beszédek és szavazások után több kiváló liberális tagot illetőleg egészen alaptalan a föltevés, akkor az ő hivatalban maradása tisztán Parnell kegyétől függ. Ha ezen kegyelem árát meg nem fizeti, akkor legyen elkészülve, hogy ugyanaz a sors fogja érni, mint most érte Salisburyt. A Standard azt mondja, hogy Gladstone győzelmét tisztán Parnellnek köszöni. Gladstone megdöntötte a kormányt, neki kell tehát új kormányt alakítani. Hogy meddig fog az általa alakítható kabinet fenmaradhatni, bajos előre mondani. Nem az emberekről, hanem a rendszabályokról van most szó. Ha a parnellistáknak nem lesz kilátásuk arra, hogy önállóságukhoz eljuthatnak, akkor nem lesz Gladstonenak többsége. Ha viszont a Parnell-pártnak kellő biztosításokat nyújt Gladstone, akkor megsérti a whigeket és elkedvetleníti a radikálisok nagy részét. De föltéve, hogy a neki általában tulajdonított terv sikerül és az írek soraiban annyit vagy többet nyert, mint ahány szavazatot a szabadelvű pártnál veszít, mi lesz akkor a helyzete ? Az, hogy óráról-órára kell minden rendszabályára nézve az irraczionalisták támogatásáért alkudnia, olyan elemektől függ tehát, akik mákszemnyit sem törődnek Nagy-Britannia sorsával, hanem csak Orbánt akarják a mostani kötelékből elszakítani. Nem képzelhető, hogy ennél megalázóbb feltételek mellett lehessen kormányalakításra vállalkozni. Nisből a következő távirati értesítést veszi a B. K.: Milán király jövő héten három napra Belgrádba szándékozik utazni, valószínűleg azon ezéiből, hogy Mijatovics delegáltnak a béketárgyalásokról beérkező első tudósítása után a miniszterekkel tanácskozzék és a katonai teendők összhangba hozassanak a béketárgyalások folyamatával. — Szakadatlanul érkeznek ide az ország minden részéből küldöttségek, hogy a király előtt a lakosság terhetlen ragaszkodásának és áldozatkészségének kifejezést adjanak. — A montenegrói fejedelem utazása Párisba itt nagy figyelmet kelt, annál is inkább, mert a fejedelmet ez után Oroszország képviselője Ozettinjében, Argyropulo kiséri. Az árvíz Szatmár megyében. Ismét szomorú napok következtek be Szatmármegye nem egy községére. Az árvíz ismét pusztítólag lépett fel. Csak nemrég, január 23-án forgott veszélyben Szatmár városa a jégtorlódás folytán. Itt elmúlt ugyan a veszély, mert a Szamos a város határában három helyen partot szakítva, a pettyéni szakadáson kitóduló árviz a pettyéni, amaczi, ombodi és zsadányi határokon át, az ecsedi lápra tódult s nagy szerencse, hogy most már készen van a megye által épített uj város, mert azon rohamos lefolyást vett. Azonban előre lehetett látni, hogy a Szatmártól lefelé vonuló jégzajlás még bajt csinál valahol. És be is következett ez Sályinál egész iszonyú nagyságában. Ugyanis a Szamos folyó és ennek egyik betömött vájása közt különben is szerencsétlen, katlanszerű fekvésű Sályi községen alul, a szamos-újlaki kanyarnál kezdődött, és Ököritó alsó végéig tartó jégtorlás már jan. hó 24-én egy oly nagy és mozdulatlan tömeget képezett, hogy a lakosság előre sejtette a szerencsétlenség bekövetkeztét. Aminek legnagyobb bizonyítéka az, hogy 24-én, tehát vasárnap oly csend volt a községben, mint valami féltett beteg haldokló ágyánál. És csakugyan a község haldoklásának végső percei voltak ezek. Szerencsére, a nagy szerencsétlenségben is mindenki mintegy tudatában látszott lenni ennek, mert a lakosság zajtalanul a védtöltésekre kezdett kiköltözködni. És csakugyan este 1/29 órakor a jégtorlasz által visszatartott zajlás, a községet körülölelő belvédtöltéseken, a létért küzdő lakosság erőfeszítései daczára, két ellenkező irányú és összecsapó irányba szakadó, 80 méter széles rést ütve, benyomult a községbe, s csakhamar elöntötte az egészet, úgy hogy csak 7 magasabban fekvő ház kerülte ki az árvizet. Hogy emberélet nem esett az éjjeli vízár áldozatául, csak annak köszönhető, hogy a lakosság jó eleve a védtöltésekre menekült. De azért az árvíz pusztítása iszonyú volt. Mert a községet elborító víz hétfő délig ugyanazon egy magasságon állott s csak azután kezdett apadni, s csakis kedd estére húzódott teljesen vissza, de minő rombolással! El lehet mondani, hogy Sályit eltörölte a földszinéről! Mert ez idő alatt s ennek következtében 120 ház omlott össze, a legtöbb maga alá temetve a szegény emberek összes bútorait. Csakis 20 ház áll jelenleg, de azok közül is 13-nak összeomlása minden perczben várható. A papi lak és iskola megsérült, az Isten háza pedig megrepedt. Domanidy István országgyűlési képviselő összes melléképületei összedültek, s a főlakás, amelyben egy pár éve dr. Kemény minisztert fogadta, jelentékenyen megrongáltatott. El lehet azért róla mondani, hogy a nagyobb birtokosok között, mert domahidai birtokát is árvíz sújtotta, ő szenvedett az idén legnagyobb csapást az árvíz folytán. De ezenkívül elpusztult a vizárban a községi lakosság 15 drb szarvasmarhája, sertése körülbelül 50—60 darab s ami fő, a községi lakosság majdnem összes élelmiszere és állattakarmánya. Pedig, hogy mindent elkövettek az állatok megmentésére, tragikomikusan a legjobban illusztrálja azon egyetlen egy eset, hogy Domahidy István képviselőnek még szalonja is tele volt megmentett állatokkal. El lehet azért mondani, hogy Sályi elpusztult a föld színéről, mert megmaradt hét háza nem képezhet községet. Ha nem látná az ember a 120 ház szomorú romjait, eléggé regélnének az iszonyú jégzajlás erejéről a védtöltésen álló, s egészen fehérre lehámozott fűzfák puszta alakjai. A vizi kormánybiztos, a főispán, mindjárt az esőzések kezdete alkalmával tett ,körútjában előre intézkedett arról, hogy minden szamosmenti községben karók, deszkák, rőzsék és gerendák készletben álljanak a netalán bekövetkezhető szerencsétlenség lehető meggátlására, s egyben a vízhez közel fekvő községek lakosai is kirendeltettek a védtöltésekre a folyammérnökök vezetése alatt. Csakhogy jégtorlódás ellen nincs lehetőség a védelemre! Mihelyt főispán úr a sályii katasztrófa bekövetkeztéről értesítést vett, intézkedett az iránt, hogy úgy Szatmárról, mint a közelben eső községekből minden nagyobb hajó Sályiba küldessék a mentés eszközlése végett s egyszersmind az iránt is, hogy úgy Szatmárról, mint a szomszéd községekből élelmiszerek küldessenek, s felhatalmazta a szolgabirót arra, hogy a töltésjavításokra szánt összegből a szolgabiró kezei közt levő részletet mindaddig a szerencsétlenek élelmezésére fordítsa, míg azok sorsáról egyébként intézkedve nem lesz. Egyben a m. kir. belügyminiszterhez is felirt az iránt, hogy az ínséges alapból a szerencsétlenek élelmezésére 3000 forint azonnal utalványoztassék s a szolgabirákat és polgármestereket pedig felhívta könyöradományok gyűjtésére. Továbbá minthogy a jelenben családi körében előfordult súlyos megbetegedés folytán személyesen nem mehetett ki a vész színhelyére, az alispán úrral történt közös megállapodás folytán ez ment ki oda a szükséges pénzzel ellátva, Ruttkay főmérnökkel. Ujfalussy alispán úr, az előző nap Szatmár város polgármestere útján megrendelt 500 kenyér, 4 mmázsa szalonna és 50 db pokrócz együttes kiszállítása mellett, mint valami mentő angyal jelent meg az éhségtől sokat szenvedett sályiak között. Menteni már mit se lehetett, de legalább megérkezett az első nagyobb élelmezési segély. A 900, lakás nélkül maradt sályi lakos keresztyéni megadással tűri nehéz helyzetét, s most már teljesen megbarátkoztak azzal az eszmével, hogy a régi, szerencsétlen fekvésű helyen nincs mit keresniük többé, s készek a váráson túlra kitelepülni. Fel kell azért használni a hatóságnak ezen a kitelepülésre kedvező hangulatot, s azt addig szorgalmazni, mig le nem lohad, mert akkor Sályi uj helyén, az Isten és a könyöradományok segélyével, ismét feltámadhat halottaiból. A belügyminisztérium jan. 29-én a főispán és az alispán urat helyettesítő főjegyző felterjesztése folytán máris 1500 írt segélyt utalványozott a főispán úr kezéhez a sályiak segélyezésére, sőt a további segélyt is kilátásba helyezte. De a jéglezajlás folytán előállt árvíz nemcsak Sályit sújtotta. Ugyanis hasonló jégtorlódás folytán Gyügye és Sz.-Újlak között a töltést két helyen kiszakítva, elöntötte a közel fekvő községek határait. Sőt Rápoltnál , kiszakítást téve, a községbe is behatolt. Ott is nagy pusztításokat vitt végbe a vizár. Ugyanis már január első napjaiban az úgynevezett mácsai tagnál képződött jégtorlasz idézte elő itt is azt, hogy január 24-én d. u. 3 órakor, minden erőfeszítés daczára, az alulról jövő jégtorlasz által felduzzadt víz, átcsapva a védtöltéseken, iszonyú erővel rohant le az alant fekvő Rápoltra. Félóra alatt a házak vizben állottak s a sebes víz árja által elsodort gazdasági eszközök és az úszva menekülő állatok látása megdöbbentő látványt nyújtott. A kétségbeesett lakosság a dombosabb helyeken virrasztotta át az éjszakát. Január 25-én reggel a víz apadni kezdett, s így mindenki sietett megnézni elhagyott otthonát. Siralmas látvány tárult az érkezők elé. A község 70 háza közül 55 volt a víz által elborítva akként, hogy a hullámok az ablakon nyomultak be. Minden melléképületet elsodort a féktelen ár. A többnyire vályogból épült házak közül már több omlott össze, úgy hogy a szenvedett kár nagyságát még ezúttal meghatározni nem lehet. Tehát nem csak Sályi, de Rápolt is rá fog szorulni a könyöradományok filléreire. * * * Ujfalussy Sándor alispán, az árvíz által sújtottak fölsegélyezésére lelkes felhívást bocsátott ki. E felhívás a többi között ezt tartalmazza: »Sályi község nincs többé! Nem a könyörülő ember szivét befolyásolni vágyó hatásvadászat, de a szomorú valóságnak megfelelő helyzet igaz ecsetelése adta tollunk alá e szavakat. Mert a vész színhelyéről még most nagy nehezen kiszivárgó hivatalos és magán értesülések szerint ma már kétségtelen az, hogy a Szamos bőszárja nem hagyott fent 9 lakóháznál többet abból a községből, amelyet 900 magyar ember mondott még nemrég otthonának, s ma már csak reményei és bánatainak szomorú romhalmaza jelöli meg sírkőként a szülőotthon egykori létezését. Elszorul a könyörülő felebarát szíve annak tudatára, hogy 900 magyar embernek télvíz idején nincs hová lehajtani fejét, mert a hajléktalanság keserű kenyerére jutott. De vájjon van-e még kenyerük is ? De ha van is, mert erről gondoskodott a gyors hatósági intézkedés, mennyi szenvedés, nélkülözésnek lesznek még ezután kitéve, amelynek sebei csak a társadalom jótékonyságától, a könyöradományok filléreitől várhatják enyhítésüket!« (A magunk részéről is melegen ajánljuk az emberbarátok figyelmébe az árviz által okozott e nagy pusztításokat. Adományokat köszönettel átveszünk s azokat azonnal Ujfalussy alispánhoz küldjük. A szerk.) KÜLFÖLD. A lengyel vita a porosz képviselőházban. (Harmadik nap.) A porosz képviselőházban f. hó 30-án befejeztetett a lengyel vita, melynek lefolyásáról saját távirati tudósításunk kiegészítéséül közöljük a N. Fr. Pr. következő táviratát: Tiedemann konzervatív képviselő hosszú és unalmas beszédben kel ki Stablewski és Windthorst állításai ellen. Az előbbi érveit frázisoknak, az utóbbiét a nemzeti érzület meghamisításának mondja. Szónok helyesli a kiutasításokat, s egyedül ebben találja a leghathatósabb eszközt a lengyelek ellen. Rickert Enneccerusnak a birodalmi kanczellár nemzeti politikája tárgyában hangoztatott bizalmi szavazatára vonatkozólag a következőket mondja: Sohasem éltek jobban vissza a »nemzeti« eszme fogalmával, mint mostanában. Nem elég, hogy a birodalmi kanczellár, de más is, mint például Enneccerus vagy Eynem elég nagy arra, hogy valamire rámondják ez vagy az, ilyen vagy olyan »nemzeti« dolog, s mindenkit, aki az ő eszméiket bírálni bátorkodik, már valóságos hazaárulónak tüntetik fel. (Helyeslés a baloldalon.) A kanczellár és a többség úgy tüntetik fel az ellenzéket, mintha ennek nem is volna más czélja, mint a keleti tartományok ellengyelesítése. A kanczellár nem tűri el, hogy előbbi szavait, még azokat sem, amelyeket az utóbbi időkben, 1875-ben mondott, felhozzák előtte. Hogy vesz akkor ő magának bátorságot arra, hogy a liberálisoknak felhozza a háború idejében mondott beszédeiket ? Vagy elfelejtette talán, hogy az ellenzék akkor az ő alkotmánysértéseit elítélte, amiért ő maga 1867. után indemnitást kért és kapott ? Elfelejtette, hogy csak néhány év előtt jelentette ki, hogy az akkori ellenzék magatartását, melyhez Gneist is tartozott, nem rosszalja, mert az ellenzék akkor még nem tudta, hogy politikája hova fog vezetni, s ő maga (a kanczellár) sem volt biztos a sikerben ? Ha a kanczellár az akkori ellenzéknek azt veti szemére, hogy Francziaországgal titkos összeköttetésben állott, anélkül, hogy állítását bizonyítékokkal támogatná, úgy ez hallatlan gyanúsítás, mely ellen a liberálisok védtelenek. (Tetszés a baloldalon.) A szabadelvűek hazafisága épp oly jó, mint amilyen a birodalmi kanczelláré. A konzervatívoktől óriási öntúlbecslés az, hogy egyedül magukat tüntetik föl a nemzeti érzület kifejezői gyanánt. Rauchhaupt úgy beszél, mintha itt az 1772-diki lengyel birodalom helyreállításáról volna szó. De erről nem lehet beszélni. Ez ellen a többség túlsúlya erősen tiltakoznék. A baloldal is azt akarja, hogy a keleti tartományok germanizáltassanak ; nem vitatja el a kormánytól, hogy joga van a lengyeleket kiutasítani, de igenis küzd a Putzkammer által is népszerűnek nevezett nyomasztó rendszabályok és a tömeges kiutasítások ellen. És czélszerű-e ez az eljárás? Önök 30.000 idegen lengyelt utasítanak ki s két milliót itt hagynak. Nem fogja-e ez a mi lengyeleinket, akik — mint a kanczellár mondta — nagyon is sokan vannak, még jobban elkeseríteni ? A rendszabály eredménye semmi arányban sincs a rendszabály gyűlöletes voltával. A baloldalnak nem lenne kifogása oly egyének kiutasítása ellen, akik Németországnak ellenségei, de hallatlan kegyetlenség kiutasítani ezreket, akár bűnösök, akár nem, oly embereket, akiknek évtizedeken át megengedték, hogy bevándoroljanak ,és családot alapítsanak. Miért éppen most ez a nagy sietség ? A kiutasítások a legszorosabb kapcsolatban állanak az évek óta folytatott gazdasági politikával, mely tulajdonkép oka annak, hogy a keleti tartományokban a lakosság száma annyira leapadt. Nemcsak a lengyel, de a német lakosság körében is nagy a felháborodás amiatt, hogy családok, ártatlan kereskedők tétetnek tönkre. Ez az a kímélet, melyben a gyengébbek részesülnek a hatalmas német birodalom részéről ? S ha csak egy ily eset fordulna elő, azt is fel kellene itt hozni. Nem emlékeznek már, hogy a Reichsanzeiger 1870-ben mennyire elitélte a francziákat a németek kikergetése miatt ? Mi nem ártunk a nemzeti tekintélynek, csak dicséretünkre válik, ha találkoznak oly férfiak, kikben meg van a bátorság az ily intézkedéseket elitélni. (Zajos helyeslés balról.) Mi semmi esetre sem bánjuk meg a birodalmi gyűlés határozatát. Büszkék vagyunk arra, hogy a nemzet általános választási joga még megőrizte a szabad szólás helyét. De váljon a kanczellár maga nem hökkent-e meg fenyegetéseinek következményeitől ? Nem láttuk, hogy még annyi bátorsága sincs, hogy feloszlassa a birodalmi gyűlést ? (Tetszés balról, ellentmondás és mozgás jobbról.) A szabadelvűek támogatnának minden oly intézkedést, mely a polgárok egyenjogúsítását czélozza, ha a keleti tartományokban jobban akarnák dotálni a német iskolákat, ha az állami uradalmak parczellázása által akarnak gyarmatosítani, mindezt támogatni fogja a baloldal, de hogy megszavazzon 300 milliót a lengyelek kisajátítására, hogy helyeselje azt a rendeletet, mely eltiltja a lengyel nőkkel való házasságot, arról szó sem lehet. Bismarck általános megjegyzéseire vonatkozólag Rickert a következőket mondja: Ama fantazmagóriái, provokációi, hogy az ellenzék alakítson kormányt, tarthatatlanok, mert hisz nem is gondol arra, hogy helyét oda hagyja. Csak próbálja meg, mi nem fogjuk rosszabbul ellátni a beligazgatást. Egyetlen újabbkori államférfinak sem volt ennyi hatalma, egygyel szemben sem mutatkozott oly kevés ellenkezés. A birodalmi gyűlésnek szemére vetik az obstrukciót a pénzügyi politika ellen. Windthorst kollega, aki neki mindent megszavazott, megérdemli, amit kapott. Ha a birodalmi kanczellár most gyakrabban jön az országgyűlésre, annak nagy ára lesz. Legalább a német nemzet birodalmi gyűlése meg lesz óva az ilyen államszoczialisztikus kísérletek folytatásától. Nem bír-e a kanczellár érzékkel a mély politikai ellentét iránt, amelyet ezek felkeltenek ? A birodalmi kancellár ezen néprontó politikájával sohasem fogunk paktálni, sem az utóbbi esztendők egyetlen szabadságellenes terveivel sem. Nagy emberek szerencse egy nemzetre nézve, de megszűnnek az lenni, mihelyt mindenki abban hagyja a gondolkozást. Amíg a birodalmi gyűlés fennáll, őrködni fog a fölött, hogy a szövetséges államok képviselői és a birodalmi kancellár is azon korlátokon belül maradjanak, melyeket nekik Isten és a jog megszabott. (Élénk helyeslés balról. Zaj és ellentmondás jobbról.) Többek felszólalása után erre egy ügyes fogással Richter képviselő meglepő fordulatot idézett elő. Utalt ugyanis az ügyrend 27. szakaszára, mely szerint indítványok, melyek pénzmegszavazást involválnak, bizottsághoz utasítandók. Ennek kell történnie az Achenbach-féle indítvány 2 pontjával is. (Nagy mozgás. Ellentmondás jobbról.) E határozat annak idején Lasker indítványára azért vétetett fel az ügyrendbe, hogy az ország a könnyelmű pénzmegszavazásoktól megóvassék. A konzervatívok Richter e nézetét tagadták és az ügyrend értelmezése körül hosszú, heves vita fejlődött. A szabadelvű szónokok intettek az ügyrend értelmének korlátozásától, mert ez a többség tekintélyének árthat. Hobrecht és Berger nemzeti szabadelvűek is elismerték Richter felfogásának helyességét. Schorlemer indítványára a ház név szerinti szavaz Richter azon indítványa fölött, hogy az Achenbachféle indítvány 2. pontja a bizottsághoz utasíttassék. 234 szavazattal 134 szavazat ellen Richter indítványát elvetették. Az indítvány mellett szavaztak a szabadelvűek, a czentrum, a lengyelek, néhány pártonkívüli, sőt néhány konzervatív is. E szavazás után Schorlemer-Alst, Kantak és Virchov oda nyilatkoztak, hogy miután ekként az ügyrend hatályon kívül van helyezve, a további szavazásban, mely semmis, részt sem fognak venni és pártjuk által követve, elhagyták a termet. Erre az Achenbach-féle indítványt 244 szavazattal 245 szavazat közül elfogadták. KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, február 1. Naptár: Hétfő, február 1. — Rom. kath.: Ignácz püspök vértanú. — Prot.: Brigitta. — Görög-orosz : (január 21.) Jenő és Valéri. — Zsidó: (sebat 26.) — Napkel 7 óra 30 perczkor reggel, nyugszik 4 óra 50 percz d. u. — Hold kel 5 óra 29 p. reggel, nyugszik 2 óra 46 p. d. u.Horvát miniszter fogad délelőtt 10—délután 2 óráig. Képviselőház ülése d. e. 10 órakor. A magyar tudományos akadémia I. (nyelv- és széptudományi) osztályának ülése délután 5 órakor. Értekeznek: Beöthy Zsolt, Volf György, Pesty Frigyes.A magyar jogászifjuság egyesületének közgyűlése este 7 órakor a „Szidon“ külön helyiségében. A budapesti kereskedelmi és iparkamara közös ülése délután 4 órakor. A fővárosi gazdasági és pénzügyi bizottság ülése d. e. 10 órakor a régi városháza tanácstermében. A terézvárosi kaszinó felolvasó estélye 7 órakor. Felolvasó : dr. Herczegh Mihály. A józsefvárosi kisdedóvó egylet bálja a ferenczvárosi kör dísztermében. A kőbányai kisdedóvó egylet zártkörű tánczestélye a részvényszálló nagytermében. A fővárosi iparoskor szinielőadása és tánczmulatsága este V8 órakor. Verescsagin képkiállítása műcsarnokban reggel 9— d. u. 4 és este 6—9. Belépti dij 30 kr. Nemzeti múzeum: term, rajz- és népismetár d. e. 9— d. u. 1 óráig. Gazdasági és tanszermúzeum a Köztelken d. e. 10 -12 és d. u. 2—4 óráig. Technológiai múzeum a Kerepesi-úton(Beleznay-kert) nyitva van : vasárnap és ünnepnapokon d. e. 9—12, hétfőn, kedden d. e. 9—d. u. 1, és 3—5, szerdán d. e. 9—d. u. 1 és 3—5, este 7—9, csütörtökön, pénteken d. e. 9—d. u. 1 és 3—5, szombaton zárva. Technológiai múzeumi könyvtár nyitva (szombat és vasárnap este kivételével) egész nap. Egyetemi füvészkert az Üllői-úton d. e. 8— 12 és d. u. 2—6. Akadémiai könyvtár nyitva d. u. 3—7. Egyetemi könyvtár d. u. 4—8. Múzeumi könyvtár d. e. 9—d. u. 1. Mezey János magyar daltársulata kezdete este 8 órakor a Páris szálló földszinti helyiségében.Grand Café-Restaurant de l’Opera Andrássy-út, a kir. operaháznak átellenében, az összes helyiségek villamos világítással. Az idegenek találkozási helye.Állatkert nyitva egész nap. Belépti dij 30 kr. — A hir. lapból. A magyar királyi igazságügyminiszter, jegyzőkké : a budapesti kir. törvényszékhez Puscariu Gyula, dr. Kürthy Gábor és dr. Bakó Gyula ottani aljegyzőt; aljegyzővé : a bpesti kir. tvszékhez : dr. Dezső Izor ottani joggyakornokot; segédtelekkönyvvezetővé: a mármaros-szigeti kir. törvényszékhez: Hauser Antal ugyanottani írnokot: Írnokká , a hevesi kir. járásbírósághoz : Mészáros Alajos egri, a brassói kir. törvényszékhez : Perényi Kálmán ottani törvényszéki birnokokat nevezte, ki. A magyar királyi igazságügyminiszter, Erny Venczel gödöllői kir. járásbirósági aljegyzőt a nagykátai kir. járásbírósághoz, és Werne Gyula váczi kir. járásbirósági írnokot a pestvidéki kir. törvényszékhez helyezte át. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter, Mersits Árpád segélydijas gyakornokot bányahatósági fogalmazó-gyakornokká nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter, Koncs Sándor kismártoni állami polgári iskolai rendes tanítót, jelen állásában végleg megerősítette. A fiumei m. kir. tengerészeti hatóság, a kereskedelmi tengerészethez , Caponni Mihályt Fiuméból, Grabre Péter Izsákot Voloscából, Luczanovich Győzőt Buccariból, Kisi Jánost Viganjból, Tuchtán Józsefet Fiuméból hajókapitányokká, Carina Józsefet Costrena S. B.-ból, és Rödling Tamást Völkermarktból pedig hadnagyokká nevezte ki. A kaposvári kir. törvényszék elnöke Vrutyák János pécsi kir. törvényszéki díjtalan joggyakornokot a kaposvári kir. törvényszékhez díjas joggyakornokká nevezte ki. Kö Felsége, a Maros legutóbbi áradása által leginkább károsodott lakosok segélyezésére, ötszáz forintot ; a Szatmár megyében a Szamos áradása által sújtott lakosok segélyezésére pedig ezer frtnyi összeget magánpénztárából adományozott. — Lévay Henrik. A mai hivatalos lap a következő kir. kéziratot közli, a közérdekek előmozdítása körül oly nagy érdemeket szerzett Lévay Henriket illetőleg: Személyem körüli magyar miniszterem előterjesztése folytán, az 1868. évi augusztus hó 25-én kelt elhatározásommal Lévay Henrik, az I. magyar általános biztosítótársaság vezérigazgatójának adományozott magyar nemességet és a »kisteleki« előnevet Lévay Ignáczra, az említett intézet szegedi főügynökségének titkárára, valamint törvényes utódaira kegyelemből átruházom. Kelt Bécsben, 1886. évi jan. hó 20-án. Ferencz József, s. k. B. Orczy Béla, s. k. — A nemzeti kaszinó közgyűlése tegnap délelőtt 11 órakor tartatott meg Szlávy József elnöklete alatt. Jelen volt 150 tag. Olvastatott a számvizsgáló bizottság jelentése, melynek tudomásul vétele után a felmentvény az igazgatóság részére megadatott. A jövő évi költségvetési előirányzat, mely szerint a bevétel és kiadás körülbelül 97.000 írtra vétetett fel, jóváhagyatott. A Széchényi lakoma f. hó 14-én,d.u. 5 órakor tartatik meg, ünnepi szónokul gróf Széchenyi Béla választatott. A szavazás az ujonan megválasztandó tisztviselőségre egész napon át tartott; az eredmény f. hó 7-én, vasárnap, a hitelesítő közgyűlésen fog kihirdettetni. — Margit főherczegnőt tudvalevőleg a napokban a bécsi Práterben egy őrült megtámadta. Károly Lajos főherczeg Krausz rendőrigazgató által köszönetét fejeztette ki Völki rendőrbiztosnak, ki az őrültet a főherczegnőtől eltávolította s ezenkívül a kötelességtudó biztosnak értékes arany órát ajándékozott. Danzer rendőrnek és Raschke bérkocsisnak, kik szintén közbevetették magukat, a főherczeg 10—10 aranyat adatott. — Debreczenben a képviselőválasztás ma, hétfőn fog végbe menni. A függetlenségi párt képv. jelöltje, Vályi Árpád, tegnap tartotta meg programmbeszédét a városháza nagy tanácstermében. A technológiai iparmúzeumban február hóban a következő szakipari előadásokat fogják tartani: 5-én, pénteken és 9-én, kedden Táborsky Ottó igazgató az országos kiállításon volt kisipari motorokat ismerteti. A faipar köréből 12-én, pénteken Gaul Károly tanár A fának páczolása és kikészítése, 19-én, pénteken Táborsky Ottó igazgató Újítások faipari szerszámokon és gépeken szakfolyóiratok közleményei után, 26-án, pénteken Gaul Károly tanár Szakfolyóiratok közleményeinek ismertetése. A fémipar köréből: 16-án, kedden Illés Aladár tanár A lakatos iparczikkek az országos kiállításon, 23-án.