Pesti Napló, 1887. március (38. évfolyam, 59-89. szám)
1887-03-01 / 59. szám
A ház a választ szintén tudomásul vette. Következett a miniszterelnök válasza Apponyi Albert gr. interpellácziójára. Tisza Kálmán miniszterelnök: T. ház! (Halljuk ! Halljuk!) Gr. Apponyi Albert t. képviselő úr következő interpellácziót intézett volt hozzám: »1. Szándékozik-e a miniszterelnök úr még ezen ülésszak alatt a választás szabadságának és tisztaságának biztosítására célzó törvényhozási intézkedéseket kezdeményezni ? 2. Szándékozik-e még ezen ülésszak alatt törvényjavaslatot benyújtani a Kúria bíráskodásáról kérvény által megtámadott választások érvényessége felett?« A t. képviselő úr, midőn ezen interpellácziót előterjesztette, hivatkozott arra, hogy a múlt ülésszakban ezen két irányban ígéretet tettem. Egyikre nézve, azt hiszem, téved a t. képviselő úr, mert a Kúria bíráskodása iránti javaslatnak beadását, nem gondolnám, hogy megígértem volna, sőt akkor is a házszabályok illető részének revíziójára utaltam. A másikra nézve tökéletesen igaza van a képviselő úrnak. Annyira tudom és érzem, hogy ebben ígéretet tettem, hogy ha nem interpellálattam volna is, kötelességemnek tartottam volna a t. ház előtt ez irányban nyilatkozni. Most az interpelláczió alkalmából van szerencsém ezt megtenni. (Halljuk!) Mindenekelőtt, — hogy a kisebbel végezzek — azt, mit az igazolásokra nézve, mint pozitívumot, kilátásba helyeztem, hitem szerint megtettem, amennyiben indítványoztam, hogy a házszabályok általában, különösen rámutatva éppen az igazolási részre is, a szükséges módosításon keresztül menjenek, és e czélból a t. ház már el is határozta a bizottság megválasztását. (Helyeslés jobbfelől.) Ami a másikat illeti, én már akkor rámutattam a nehézségekre, melyek az iránt fenforognak, hogy a különféle irányú visszaélések egyaránt megtorolhatók legyenek, mert elítélendő valamennyi irányú, de egyik iránynyal szemben fejleszteni a szigort, a másikkal szemben semmit sem tenni, azt hiszem, nem volna helyeselhető eljárás. Tenni pedig azon irányban, ami illeti úgy az állam érdekét, mint a felekezetek vagy a népfajok elleni izgatási visszaéléseket — melyek, hogy előfordultak, senki tagadni nem fogja — igen nehéz a nélkül, hogy az, kivált a választási időszakban szükséges szabad mozgást és véleménynyilvánítást ne nyűgözze. Minél inkább foglalkoztam ezen nehézségekkel, mert biztosíthatom a házat, hogy hosszasan és komolyan foglalkoztam e tárgygyal, annál nagyobbaknak tűntek fel előttem és én részemről ma csak annyit vagyok bátor nyilvánítani, hogy azt hiszem, ha a házszabályoknak az igazolásokra vonatkozó része úgy, mint én célozom és a mint a ház 1. bizottságának és később a háznak módja lesz ez iránt nyilatkozni, kellőleg szabályoztatni fog és különösen ezen alkalommal gondoskodás történik arról, hogy a bármely irányban történt visszaélések kipuhatolása nagyobb biztosítékot nyerjen, mint az eddigi eljárás szerint, akkor igen sokat tettünk arra nézve, hogy sem az egyik, sem a másik visszaélés elő ne forduljon. Mert ha a házszabályok átdolgozása folytán a visszaélések útján történt választások eredménye kétségessé válik, sőt érvénytelensége bizonyossá válik, akkor azon visszaéléseknek, amennyiben léteztek, legnagyobb része okvetlenül meg fog szűnni. (Helyeslés.) Ha ez megtörténik, egy rövid pár szakaszból álló törvényjavaslatot lennék meg bátor proponálni, amely törvényjavaslat azonban nem tartalmazna, nézetem szerint, egyebet mint törvényben kimondását annak, hogy aki visszaélés útján választatta meg magát, az bizonyos számú évekig fosztassék meg azon jogtól, hogy megválasztathassék. (Helyeslés.) Továbbá, ha azok ellen, akik választók, ilyenek bebizonyultak, azok is bizonyos ideig veszítsék el választási jogukat és végül (Halljuk! Halljuk!) amely kerületekben ismételten, vagy nagy mérvben fordultak elő ilyen visszaélések, azok maguk veszítsék el a választói jogot. (Élénk helyeslés.) Ennyit a házszabályok igazolási részének kombinálásával én magam részéről ma is megtehetőnek és egyúttal azt hiszem, nagyban és egészben kielégítőnek tartok. Mert törvényeink és maga a választási törvény különben is akár a megvesztegetés ellen, akár megvesztegetési szándékból való itatás ellen, akár hivatali hatalommal való visszaélés ellen elég szigorú rendelkezéseket tartalmaznak, amelyeknek végrehajtásával, azt hiszem, annak, hogy visszaélések legalább nagyobb mértékben ne történjenek, elejét venni lehet. (Helyeslés jobbfelől) Ez az, amit a képviselő úrnak válaszolhatok, kérve a t. házat, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék. (Helyeslés jobbfelől.) Apponyi Albert gr. T. házi (Halljuk! Halljuk) A miniszterelnök úr válasza engem ugyan tökéletesen ki nem elégít, de elismerem azt, hogy tartalmaztöbb oly pontot is, mely ha valósul, lényegesen hozzájárulhat a fennálló bajnak enyhítéséhez. Engedje meg azonban a t. ház, hogy már ez alkalommal is rámutassak arra, amit hézagosnak találok a miniszterelnök úr válaszában. (Igaz! Úgy van! balfelől) Különösen egy dolgot nélkülözök benne, amely a mi választásainknak egyik meggyökerezett és szégyenteljes betegségére vonatkozik, és ez az: a választásoknak úgy előkészítésével, mint vezetésével megbízott közegek visszaélései elleni erélyes intézkedésnek kilátásba helyezése. Azon intézkedések közé, melyek okvetlenül szükségesek, ha oly választásokat akarunk létesíteni, melyek az ország valódi többségének véleményét kifejezésre juttatják, elsősorban magának a választásnak előkészítésére és vezetésére vonatkozó eljárásnak reformja tartozik, mégpedig az egész vonalon. (Igaz ! balfelől.) A választások névjegyzékének öszszeírásánál az országnak némely megyéjében — nem mondom mindenütt, nem is mondom, hogy a megyék legnagyobb részében, de némely megyében — ezt merem saját felelősségem mellett mondani, célzatosan a választóközönség jellegének teljes megváltoztatására irányuló eljárás követtetik és ezzel szemben a felszólamlásnak, az apperácziónak a joga kellő biztosítékot nem nyújt. A felszólamlásnak joga biztosítékot nyújt egy különben nagyban és egészben korrekt eljárásnál is előfordulható egyes tévedésekkel szemben, de nem nyújthat biztosítékot azzal szemben, hogyha az egész eljárás egy bizonyos célzatossággal pártszempontoknak szolgálatába hajtatik. De még magának a felszólamlásnak nehézségei is oly nagyok — ámbár elismerem, hogy egyes előfordult esetekben a t. miniszterelnök úr azok elhárításához hivatalos tevékenysége körében hozzájárult — de mondom a bizonylatok beszerzése, mely a felszólamlások alapját képezheti, oly nehéz, e bizonylatok minéműsége iránt oly kevéssé preczíz határozatokat tartalmaz a mi törvényünk, (Úgy van! Úgy van! balfelől.) hogy egyrészt valóságos hősies küzdelem szükséges azok részéről, kik mindezen, lépten-nyomon utjukba gördülő akadályokat legyőzik és a felszólamlás megtételéig eljutnak, (Úgy van ! balfelől.) másrészről a bizonylatok minéműsége kellő meghatározásának hiányában meglepő ítéletekkel találkozunk az egyszer már megtörtént felszólalások után is. Tehát az erre vonatkozó eljárás preczizírozását szintén szükségesnek tartom. (Élénk helyeslés balfelől.) Másodszor szükségesnek tartom, hogy a választási elnököknek a választásra vonatkozólag már előzetesen tett intézkedéseiben, amennyiben organizált pártok és jelöltek már a választás napja előtt vannak, e jelöltek pártjainak éppúgy befolyás engedtessék, mint magánál a választási cselekménynél, ahol bizalmi férfiak által képviselve vannak. Mert tapasztalásból tudjuk mindnyájan, hogy a választási elnöknek a pártok elhelyezésére, felvonulására vonatkozó intézkedései már egymagukban néha elérték azon eredményt, hogy az egyik párt már a szavazás előtt agyon volt ütve. (Igaz ! Igaz! balfelől.) Harmadszor azonban — és ez a leglényegesebb, amire már az 5 éves mandátum tárgyalásakor a ház ezen oldaláról igen tüzetesen rámutattunk — kell, hogy a választással megbízott tisztviselők felelőssége szigorúan körülhassék és megállapíttassék. Mert ma ez tényleg létezik. (Úgy van balfelől.) A választási törvény ugyan azt mondja, hogy ha a választási elnöknek vagy a választás vezetésével megbízott tisztviselők bármelyikének hibája folytán a választás eredménytelenné válik vagy megsemmisíttetik, az illető tisztviselő elég súlyos pénzbírsággal sújtható. Igen, de ennek szankciója nincs. Nincsenek precíz meghatározva azon személyek, kiknek e tekintetben joguk van felfolyamodással élni. Nincs kimondva az, hogy amennyiben egyes személyek felfolyamodással nem élnek, hanem a képviselőház bíráló bizottsága konstatálná a választási elnök visszaélését, ő a megérdemlett felelősség alá vonassák. Elő is fordult két esetben, melyekre e házban már hivatkozás is történt, hogy a ház illetékes bíráló bizottsága ítéletében kimutatott, hogy a megsemmisített választás érvénytelenségének oka a választási elnök eljárásában keresendő, és ott tapasztaltuk, hogy az illető elnököket nemcsak semminemű felelősség alá nem vonták, hanem az elrendelt pótválasztásról a központi választmány újra őket rendelte ki a választás vezetésére. Ez az egyik lényeges hézag a miniszterelnök úr válaszában, melyre már most rá akartam mutatni, hogy t. i. a választások előkészítésével és vezetésével megbízott közegek eljárása és felelőssége jobban körülhassék, e tekintetben a részrehajthatlanság nagyobb biztosítékai teremtessenek, és a mi fő, a felelősség szankcziója szabatosabban meghatároztassék, akként, hogy az alól kibújni ne lehessen. (Élénk helyeslés balfelől.) Ezen —és több más lényeges hézag, melyre jelenleg kiterjeszkedni nem kívánok, azonban engem nem akadályoz abban, hogy a miniszterelnök úr válaszát tudomásul ne vegyem, mert törvényjavaslat helyeztetett nekünk kilátásba, s ezen törvényjavaslat tárgyalásakor lesz mód és alkalom arra, hogy akár az a feletti általános vitánál, akár módosítványok alakjában érvényesíthessük azt, amit szükségesnek tartunk, esetleg abba a törvényjavaslatba beiktathassuk azt, aminek pótlását kívánatosnak tartjuk. (Helyeslés balfelől.) De már most kérjük a miniszterelnök urat és a többséget is, hogy midőn majd ezen törvényjavaslatnak tárgyalása a ház napirendjére ki fog tűzetni, ne méltóztassanak ezen nagy bajok kiküszöbölését, melyek tagadhatlanul megmételyezik választásainkat, párt vagy hatalmi kérdésnek tekinteni, (Úgy van balfelől) hanem méltóztassanak velünk arra kezet fogni, hogy az alkotmányunk alapjainak megszilárdítására, a választási eljárásnak hibáiból, a mennyire lehet, kigyógyítására irányzott törekvések elfogulatlanul méltányoltassanak és eredményre vezessenek. (Élénk helyeslés a bal és szélső baloldalon.) Azonban, t. hát, egy pontra nézve — a kisebb észrevételeket most mellőzve, mert ismétlem, törvényjavaslatra van kilátásunk, melynek tárgyalása alkalmával mindezeket tüzetesen előadhatjuk — ki kell emelnem azt, hogy ebben az én felfogásom a miniszterelnök úrétól tökéletesen eltér, s ez az igazolási eljárás, illetőleg a kúria bíráskodásának kérdése. (Halljuk !) Én nem emlékszem, mintha azt mondottam volna, hogy a miniszterelnök úr ígéretet tett, hogy a kúriai bíráskodásra vonatkozólag is javaslatot fog beterjeszteni. Ha mondottam, tévesen mondottam, mert erre vonatkozólag a miniszterelnök úr nem tett ígéreteket . (Közbeszólások a baloldalon : A választási törvényben van), hanem miként a közbeszólások is hivatkoznak rá, van e tekintetben valami, ami a házat és a kormányt talán még nagyobb mértékben kötelezi, mint a miniszteri ígéret. (Igaz ! Úgy van a baloldalon.) A választási törvényben egyenesen ki van mondva, hogy a kúriai bíráskodás a kérvénynyel megtámadott választásokra nézve behozandó. Én azonban nem arra a körülményre fektetem a súlyt, hogy ezen elv általában a mi törvénykönyvünkben ki van mondva, el van fogadva, hanem arra, hogy az én meggyőződésem szerint a fennálló bajok gyökeres kiirtása másként, mint elfogulatlan politikai pártszempontok által nem befolyásolt bíróságra ruházott judikatúrával egyáltalában sohasem lesz elérhető. (Élénk helyeslés. Úgy van a baloldalon. Mert, t. hát, egy dolog be van bizonyítva és e tekintetben hivatkozom oly képviselő urak nyilatkozataira, akik a kúriai bíráskodásnak elvben nem voltak barátai, sőt akik a kérdés előző stádiumában annak létesítése ellen igen erélyesen és sikeresen felszólaltak, be van bizonyítva, hogy ez a képviselőház, de nemcsak Magyarország képviselőháza, hanem a világnak bármely parlamentje a választások érvénye feletti félig-meddig megfelelő bíráskodásra is teljesen képtelen. (Élénk helyeslés a baloldalon.) És én nem hiszem, tehát, hogy a parlamenteknek, mint pántokra osztott gyülekezeteknek, mint a politikai hatalomért folytatott különben egészen jogos harczoknak színtereit képező gyülekezeteknek pszichológiájából folyó ezen képességhiány a házszabályok bármely módosítása által orvosolható volna. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Én azt hiszem, hogy némely igen kirívó visszaélésektől talán lehet a bíráló bizottságnak judikaturáját a házszabályok módosítása által megtisztítani és ha a t. ház többsége e térre lépne, mi kötelességünknek fogjuk tartani közreműködni azon kisebb eredménynek elérésére is, mely a házszabályok módosítása által elérhető, de az én intim meggyőződésem az, hogy addig, míg bármely alakban maga a parlament fog bíráskodni választások fölött, az amit a miniszterelnök úr különben igen helyesen emelt ki, hogy visszaélések, ellen a legnagyobb óvszer annak tudása, hogy a visszaélések által a mandátum érvényben nem marad, ez el nem fog érezni. (Úgy van balfelől.) És ezért én egész határozottan ragaszkodom a kúriai bíráskodásnak elvéhez és bátorkodom kilátásba helyezni a t. képviselőháznak azt is, hogy miután a kormány részéről e tekintetben törvényjavaslat beterjesztetni nem fog, mi a magunk részéről leszünk bátrak a t. háznak figyelmét törvényjavaslat beterjesztése által erre a kérdésre felhívni, a háznak határozatát e felett provokálni. (Tetszés és helyeslés balfelől. Különben, t. képviselőház, mint előbb mondom, miután egyéb óhajtásainknak, erre vonatkozó nézeteinknek kifejezésére a miniszterelnökült által a kilátásba helyezett törvényjavaslatnak tárgyalása alkalmat fog nyújtani, abban a feltevésben, hogy az a törvényjavaslat mielőbb a ház asztalára kerül, a dolgok mai stádiumban a miniszterelnök úr válaszát tudomásul veszem. (Helyeslés balfelől.) Tisza Kálmán miniszterelnök , T. képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk !) Csak egy pár igen rövid szóval kívánok Apponyi gróf t. képviselő úr válaszára reflektálni (Halljuk !) Mindenekelőtt megjegyzem, hogy az 1874. évi választási törvény — igaz — kötelességévé teszi a kormánynak, hogy a kúriának a verfikáczionális ügyekben való bíráskodása tárgyában törvényjavaslatot terjeszszen a ház elé, de a mostani kormány azon kötelezettségnek már két ízben megfelelt és a t. ház többsége két ízben nem fogadta el a törvényjavaslatot. (Úgy van jobbfelől. Derültség a szélsőbaloldalon.) Törvényes kötelezettség elmulasztásáról tehát azt hiszem, ebben az esetben szó nem lehet. Ami a dolog lényegét illeti, arra nézve, még azon kevés szót sem mondom el, amit elmondani szándékoztam, miután Apponyi gróf igen. képviselő úr kilátásba helyezte, hogy ezen ügyet törvényjavaslat alakjában a ház elé fogja hozni és fentartom magamnak a nyilatkozást akkorra, mikor ez megtörténik. (Helyeslés jobbfelől.) Ami különben Apponyi gróf képviselő úr észrevételeit illeti, azoknak elseje az összeírásokra vonatkozik. E tekintetben megjegyzem, hogy miután a legközelebbi választásoknak az 1886-ik évi összeírások alapján kell történni, ezen összeírási eljárás iránt alkotható bármely törvény a közelebbi választásokra befolyással nem lenne. (Igaz , ügy van jobbfelől.) Mert azt hiszem, azzal mindnyájunkat meggyőzött a múlt idők tapasztalata, hogy olyan módosítást hozni be, melynélfogva most közvetlenül a választások előtt kellene az összeírásoknak megtörténni, az Apponyi gróf által is követni szándékolt czélnak éppen az ellenkezőjére vezetne. (Úgy van jobbfelől.) Ez tehát oly kérdés, melyről lehet majd szólni, mikor a választási törvénynek egészben való revíziója egyszer a ház tanácskozásának tárgya lesz, de amelynek a most fenforgó tekintetből ítélve egyáltalában semminemű fontossága nincsen és amelyre éppen ezért bővebben kiterjeszkedni ma nem kívánok. A t. képviselő úr továbbá a választás előtt konszolidált pártok elnökének befolyását akarja felhasználni arra, hogy miként rendeztessenek a választások. Erről is lesz majd alkalom bővebben szólni, de azt már most vagyok kénytelen megjegyezni, hogy mindenütt, ahol a pártok élesen állanak egymással szemben, ezt megengedni annyi lenne, mint a választási elnöknek eljárását, vagy legalább is felelősségét lehetetlenné tenni. (Úgy van jobbfelől. Ellenmondások balfelől.) Ő felelős eljárásáért és azért az intézkedések megtételére is meg kell neki adni a jogot, úgy, amint azt a törvény megadja. (Helyeslés jobbfelől.) Ami az elnökök és a választásnál az eljárók felelősségét illeti, t. hát, meg fogjuk látni, ha javaslat lesz a ház asztalán, hogy mit értendenek a t. képviselő urak ez alatt. A felelősség — gróf Apponyi képviselő úr is elismerte, — ki van mondva a törvényben. Egy esetre emlékezem is, midőn a felelősség kimondatván , a pénzbüntetés ki is szabatott. Több esetet, megvallom, nem tudok. De ezeket most megjegyezve, a dolog fölött bővebben nyilatkozni fentartom magamnak azon időre, mikor, amint kilátásba helyeztetett, a ház ezen ügygyel esetleg foglalkozni fog. Most csak ismétlem kérésemet, hogy az interpelláczióra adott mai válaszomat tudomásul venni méltóztassék (Helyeslés jobbfelől). A ház a választ tudomásul vette. A holnapi ülésben az appropriáció iránti törvényjavaslat fog tárgyaltatni. A holnaputáni ülés napirendjén lesz a közigazgatási és a házszabályok revíziója iránti javaslattételre hivatott bizottság megválasztása. Továbbá teendőjét fogják képezni a háznak az 1885-ik évi budapesti országos általános kiállítás pénzhiányának fedezéséről és a vasúti és gőzhajózási szállítás használatának megadóztatásáról szóló 1875. XX. t. sz. némely határozmányainak módosításáról szóló törvényjavaslatok. Az ülés d. u. 12/4 órakor ért véget. KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, márczius I. Naptár: Kedd, márczius 1. — Római kath.: Albin püspök hitvalló. — Prot.: Albin. — Görög-orosz : (február 17.) Tódor pápa. — Zsidó : (adar 5.) — Nap kél 6 óra 42 perczkor reggel, nyugszik 5 óra 44 perczkor délután. —■ Hold kel 9 óra 46 perczkor reggel, nyugszik éjfélkor. A miniszterelnök mint pénzügyminiszter fogad d. u. 5—6 óráig. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter fogad d. u. 3—4 óráig. A közmunka- és közlekedésügyi miniszter fogad délután 2—3 óráig. Horvát miniszter fogad délelőtt 10— délután 2 óráig. A képviselőház ülése délelőtt 10 órakor. A budapesti józsefvárosi jótékonynőegylet választmányi ülése d. u. 5 órakor a józsefvárosi kör helyiségében. Nemzeti múzeum: régiségtár d. e. 9— d. után utasította az elnökséget, hogy mihamarabb béreljen új lakást az olvasókör számára egy az egyetemhez közel eső épületben. E czélra úgyis föl van véve az egyetemi költségvetésben az illető összeg. A beható szemle teljes egy órán át tartott s végeztével a miniszter kijelentette, hogy a látottak alapján is minél előbb orvosolni fogja a tényleg létező bajokat. — Munkácsy Mihály itthon. Fényesen sikerült tánczestélyt rendeztek tegnap a művészek az Istvánfőherczeg szállóban Munkácsy tiszteletére. Az estélyt megelőzőleg Munkácsy nejével együtt az operaházban volt s egy földszinti páholyból nézte végig az Exczeszior első és második felvonását. Az első felvonás végén Munkácsy átment Andrássy Gyula gróf páholyába s ott élénk beszélgetésbe elegyedett vele. A művész azt a tervét körvonalazta, mely szerint a bécsi udvari múzeum freskóit megfesteni szándékozik. A második felvonás után a Munkácsy-pár az Istvánfőherczeg szállóba hajtatott, hol az idős é s ifjabb festői nemzedék majdnem teljes számmal gyűlt össze, hogy a Munkácsy tiszteletére rendezett bankettet minél ünnepélyesebbé tegye. Hölgyek is szép számmal jelentek meg, főleg festőnők. Ezek közül ott voltak: Reöck Erzsike, Telepy Margit, Jakobey Irma, Szabó Anna, Paczka Anna, Molnár Adél, Meyerffy Ilona, Bruck Hermin, Csányi Gizella, továbbá: Reöck Istvánná, Koós Ödönné, Telepy Károlyné, Jakobeyné, Szabó, Józsefné Tölgyessy Arthurné, Reinitzné. A művészek közül az estélyen részt vettek: Lotz Károly, Telepy Károly, Ligeti Antal, Roskovics Ignácz, Greguss Imre Tölgyessy Arthur, Aggházy Gyula, Molnár József, Morelli Gusztáv, Zala György, Ábrányi Lajos, Bezerédy Gyula, Strobl Alajos, Mészöly Géza, Kardos Gyula, Mesterházy Kálmán, Szandház Ferencz, Tolnay Ákos, Vajda Zsigmond, Tahi Antal, Száríts Imre stb., a banketten azonkívül megjelentek Dóczy Lajos , Zsilinszky Mihály, Odry Lehel, Dumba báró, Kauser József, Hausmann Alajos, Schikedanz Albert, Lechner Lajos, Szirmay Antal és Petsacher Lajos. Az első felköszöntőt Dóczy Lajos mondotta Munkácsyra. Majd Telepy és Zsilinszky Mihály éltették a művészt. Roskovics Ignácz Munkácsynéra s a hölgyekre ürítette poharát. Ezután fölállott Munkácsy Mihály s megköszönvén a rendkívüli jóindulatot a magyar művészekre emelte poharát. Nagy hatást keltett dr. Takács Lajos élet és toasztja, melyben az előtte szólókat czáfolgatta s nemcsak Munkácsyt éltette, hanem az ő tanítványait is, kiket valósággal Munkácsy fiainak lehet nevezni. Még Zala György mondott egy toasztot s ezután a tánczmulatság vette kezdetét. Bunkó zenekara húzta nagy tűzzel s Munkácsy éjfélen túl is járta még a csárdást. — A művész ma este elmegy a népszínházba, hogy ígéretéhez híven megnézze Serly Lajos új operettjét, Marcziát. A magyar tudományos akadémia Trefort Ágoston elnöklete alatt tegnap délután összes ülést tartott. Az első felolvasó György Endre volt, aki Beöthy Leo feletti emlékbeszédét olvasta fel. A szépen írt emlékbeszéd után Hunfalvy János olvasta fel jelentését a zágrábi Boskovicz-ünnepélyről. Trefort Ágoston akadémiai elnök megbízásából Hunfalvy képviselte a magyar tudományos akadémiát a Boskovicz halálának századik évfordulója alkalmából Zágrábban tartott ünnepélyén. A felolvasások után Gyulay Pál h. titkár olvasta fel Szász Károly t. tagnak az akadémiához intézett levelét, melyben kijelenti, hogy az akadémiai tiszteleti tagságot el nem fogadhatja. Az akadémia 1886. évi nagygyűlésén — úgymond melyben hivatalos elfoglaltságom miatt részt nem vehettem, tiszteleti taggá választattam. Hosszas habozás után arra határoztam el magam, hogy a megtisztelő tagságot nem fogadom el s arra kérem az akadémiát, hagyjon meg engem rendes tagsági helyemen s a tiszteleti tagsággal tiszteljen meg más érdemesebbet, a kitől az akadémia alapszabályainak 14-ik szakasza értelmében »dísze és java öregbedését inkább várhatja«. E levél kapcsán viszszaküldi az akadémia oklevelét. A levelet véleményadás végett az I. osztályhoz teendik át. Néhány lényegtelen ügy elintézése után az ülés véget ért. — Püspöky Gráczián, ki a tegnapi párbaj alkalmával homlokán megsebesült, még mindig kórházban fekszik s állapota kétes. Gerber Béla dr., Kovács egyetemi tanár meztőgyakornoka, szüntelen mellette van s felgyógyulását valószinünek mondja. Tegnapi esti lapunk tudósításába hiba csúszott be, amennyiben a megsebesült Püspökyről mondatott az, a mi tulajdonképen atyjáról szól. Ő volt t. i. 1848-ban honvéd s első, ki Budavár ostromakor behatolt a várba. — Szerelmi tragédia. Dzbanski János huszonnyolcz éves tartalékos hadnagy és vasúti tisztviselő Lembergben agyonlőtte menyasszonyát, egy ottani orvos leányát s azután önmagát ölte meg. A tettnek az szolgált indokul, hogy Dzbanskinak pénzügyi okokból nem igen nyílt kilátása óráját egyhamar nőül is vehetni. — Egy bécsi zálogüzlet tulajdonos szökése. Vogel Emánuel bécsi zálogközvetitő üzlettulajdonos február 10-én azon ürügy alatt, hogy rövid üzleti utat tesz, eltávozott Bécsből s azóta nem tért vissza. Kétségkívül megszökött s mint a vizsgálat kiderítő, különböző egyéneket negyven ezer forint erejéig károsított meg. 1 óráig. Technológiai múzeum (a Kerepesi-uton Beleznay-kert) nyitva van : d. e. 9—d. u. 1 és d. u. 3—5 óráig. Akadémiai könyvtár d. u. 3—7. Egyetemi könyvtár d. e. 10—12 és d. u. 4—8 óráig. Múzeumi könyvtár d. e. 9— d. u. 1 óráig. Grand Café-Restaurant de l’opera Andrássy-ut, a kir. operaháznak átellenében, az összes helyiségek villamos világítással. Az idegenek találkozási helye. — A király őfelsége az eddigi rendelkezések szerint — amint értesülünk — ezúttal legalább három hétig szándékozik Budapesten maradni, miután a javult külügyi politikai viszonyok az uralkodónak Bécsből való huzamosabb távolmaradását lehetővé teszik. — Márczius 7-én, hétfőn, esti 8 órakor a budai váriakban udvari estély lesz, amelyre 800-nál több meghívó fog szétküldetni; tekintettel a böjtre, táncz és zene az estélyen nem lesz. — Szombaton délután érkezik meg a királyné ő Felsége, valószínűleg Mária Valéria főherczegnővel Budapestre és résztvesz az udvari estélyen . Rudolf trónörökös is meg fog jelenni ez udvari ünnepélyen. — Ő Felsége itt tartózkodása alatt több nagy udvari ebéd lesz. — A tegnapi udvari ebéden Kálnoky gr. és Szögyény osztályfőnök résztvettek. — Trefort Ágoston az egyetemen. A minap a rektor vezetése alatt egy héttagú küldöttség járt Tisza miniszterelnöknél és Trefort közoktatásügyi miniszternél, kérve az egyetem régi szárnyának újjáépítését. Trefort miniszter ennek következtében tegnap d. e. 11 órakor Markusovszky mint tanácsos és Weber műépítész kíséretében megjelent a központi egyetemen, hol Korányi Frigyes rektor és az összes karok dékánjai fogadták s vezették körül az épületben. A miniszter elsősorban a szerb-utczai új szárnyat tekintette meg, sorba járva mindhárom emeleten az összes előadási, szigorlati és hivatali helyiségeket. A tantermek nagy részében épp folyt az előadás s a hallgatóság éljenzéssel üdvözölte a magas vendéget. Ezután a régi pusztulófélben levő épületet szemlélte meg. Itt betért az egyetemi olvasókör sötét, földszintes helyiségében látva a czélszerűtlen helyzetet, rög Helyi hírek. A köztisztasági bizottság tegnap Kun Gyula tanácsos elnöklete alatt tartott ülésén mindenekelőtt azzal a mérnöki javaslattal foglalkozott, hogy a jövőre nézve a főváros területének különböző pontjain állandó hólerakó helyek jelöltessenek ki s ilyeneküt el is fogadta a következő helyeket : a pesti oldalon a felső rakodóparti Margithíd fölött, a régi váczi temető Bulcsu-utcza és Váczi-ut közti sarka, a Hermina-ut felé eső városligeti irtás, az Istvánmező, a Kerepesi-ut mellett a vasúti nyugdíjépületekkel szemben levő terület (hol most az állatsereglet van) a IX. ker. sertéstó, a közvágóhíd környéke, a soroksári Dunaág s a fővámház előtti Duna , a budai oldalon pedig a Gellérthegy alatti Duna, a Margit rakpart, a Margithíd melletti mélyedések s a Lángféle telek. A hó eltakarítása iránt ajánltatik újabb kisérlettétel a sóval is, a mi ajánlatos különösen 4° hidegig s ha közel csatornanyilások vannak, hol a viz lefolyhat. Ezután a mostani utczai szemetes ládák helyett oly utczákra nézve, a hol széles járdák vannak, uj módszerű szemétgyűjtő szekrényeket ajánlt a mérnöki hivatal s e szekrények a földbe vannak helyezve, vizemelő géppel emeltetnek ki, egy fuvarnyi szemét fér el bennök s Aszfaloja a rendszer szerint járnak. A bizottság javasolja, hogy próbakép egy ily szekrény állíttassék föl alkalmas ponton. Most a tűzoltó főparancsnokság előterjesztését tárgyalták a géppel való söprésnek az egész város területére való kiterjesztése iránt. E söprési mód 1885. áprilistól van alkalmazva a bel- és Lipótvárosban és az Andrássy- és Kerepesiutakon. Az érdekelt elöljáróságok közül senki se nyilatkozott ellene elvi okból; a IV. és VI. kerületiek ugyan a fölvert por miatt, utóbbi az Andrássy-utat illetőleg a színházi közönség érdekében is az utasítás ellen hozott föl panaszokat, hanem a tűzoltófőparancsnokság nevében Szczerbovszky úr az ülésen kijelentette, hogy a fölhozható nehézségek megszüntetése teljes folyamatban van; nevezetesen a rendőrség szigorú bírságolási eljárása által már el van érve, hogy a házmesterek a járdát nem söprik a színházi előadás befejezte előtt; a kocsik nem járnak 11 előtt soha, különösen az Andrássy úton csak reggel 4 órakor fordulnak meg; a porzás ellen pedig most dolgozik a főparancsnokság egy terven, amely szerint közvetlenül a seprőgépek előtt locsoló szerkezetek lesznek alkalmazva. A bizottság a javaslat pénzügyi részére nézve a főparancsnokság s a számvevőség számításaira volt utalva. Hanem ezek nagyon eltérők, a főparancsnok szerint egy □ méter terület söprése géppel 9 krba, emberi erővel l1/2 krba jön; a számvevőség pedig a rendelkezése alatti adatok alapján azt mutatta ki, hogy a géppel söprés az azelőttinél 71°0-kal drágább. Ily eltérő eredmények mellett a bizottság, hogy helyes számítás tehető legyen, a mérnöki hivatalt kérte föl, hogy mutassa be a géppel s az emberi erővel sepört területek nagyságát, tekintettel arra, hogy a napszámosok által söpört utczák közül melyek tisztogattatnak egy, két, három naponkint, vagy hetenkint ? A bizottság egyébiránt már tegnap kimondta, hogy a géppel söptetést az egész balparti fővárosra kiterjeszteni kívánja s javasolja, hogy 1888-ban már a Terézvárosnak a körúton belül eső egész területe gépekkel söpörtessék. Végül a rendőrség átiratát olvasták föl, hogy a város bizonyos órákat tűzzön ki a belső területen levő gabonaraktárakban a forgatásra, mert a járókelőknek ez igen alkalmatlan. A bizottság szabályrendeleti terv alkotását hozza javaslatba a tanácsnál. A magánépítési bizottság tegnapi ülésén a következő építési engedélyek kiadását hozta javaslatba, u. m.: Holub Józsefinek Teréz-körút 3421. sz. a. négyemeletes házra, Zicher Józsefnek a II. ker. Ország-ut és Horvát-utcza sarkán kétemeletes házra, Tilly Károlynak a Rókus-hegyen nyaralóra, Scharnbach Károlynak a Rózsa- és Amazon-utcza sarkán kétemeletes házra, Knotz Sándornak Eötvös-utcza 43. sz. a. kétemeletes toldalékra, Schüller Jakabnak a Lipótmezőn földszintes nyaralóra, a m. kir. államrendőrségnek az Európa-szálloda átalakítására, Meixner F.-nek Atilla-utcza 14. sz. a. emeletráépítésre, Zachár Istvánnak Felsőváspálya-utcza 2. sz. a. földszintes házra, Fehér Károlynak Bánya-utcza földszintes házra, Mautz Anisettenek a Szondy-utczában földszintes házra, Mitterer Francziskának Vörösmarty-utcza 4742. sz. a. ugyanerre, Feketeházi Jánosnak az Aréna- és Délibáb-utczák sarkán földszintes házra, Blitz Mórnak Rottenbiller-utcza 1. sz. a. földszintes toldalékra, Menich Erzsébetnek Madáchutcza 36. sz. a. toldalékra, Szuszky Annának István út 3. sz. a. földszintes házra, Hirsch Manónak Izabellautcza 4573. sz. a. egyemeletes házra, Maros Mátyás és Istvánnak az Orczy-kert mögött családi házra, Czier Andrásnak Kövér Lajos-utcza földszintes házra, Kapetz Károlynak Almássy-utcza 4. sz. a. egyemeletes házra, Fantó Mihálynak az Angyalföldön toldalékra, Pick Lipótnak Madách utcza 14. sz. a. egy emelet ráépítésére, Wellisch Alfrédnak Losonczyutcza 22. sz. a. egyemeletes házra, Tóth Andrásnak a Rákoson földszintes házra, Rudolf Lajosnak a Mátyás-hegyen földszintes házra, Neugebauer Viktóriának Csepel-rakpart 5. sz. a. kétemeletes házra, Bogdán Józsefnek Páva-utcza 7. sz. a. toldalékra és Deák Imrének Prater-utcza 84. sz. a. toldalékra. A verseczi magyar nyelvterjesztő egyesülethez már leérkezett az a 100 frt, melylyel Budapest főváros az egylet örökös tagjai közé lépett. A főváros erre vonatkozó határozatát a belügyminisztérium jóváhagyta. Az új épület lerombolása ügyében kiküldött bizottság bemutatta jelentését a tanácsnak, mely szerint feloszlik s a beszerzett összes adatokat a Podmaniczky Frigyes báró elnöklete alatt a pénzügyminiszter által összehívott bizottságnak kéri átadni. A VI. kerületi Bobula-párt tegnap Komócsy József egybehívása folytán a régi polgári lövőházban pártértekezletet tartott, amelynek czélja előleges szervezkedés volt. Az értekezleten közel 300 választó jelent meg, akiket Komócsy József üdvözölt az értekezletet megnyitó szavaiban. Dr. Révai Lajos indítványára az értekezlet ideiglenes elnökül egyhangúlag Komócsy Józsefet, jegyzőül Adler Mihályt választotta meg. A szervezkedés formalitásain átesvén, Komócsy József emelt szót, kifejtve a tegnapi összejövetel czélját és kifejtvén Bobula János érdemeit, melynek folytán a választók nagy része őt tűzi ki képviselőjelöltnek. Az éljenzéssel fogadott beszéd után az értekezlet 120 tagú szervező bizottságot választott. — Csőd. Burger Adolf budapesti bejegyzett aranyműveszég ellen a csőd megnyittatott. Csődbiztos : Antos Károly törvényszéki bíró. Tömeggondnok : dr. Darvas Fülöp ügyvéd. Helyettes tömeggondnok : dr. Dömötör Béla ügyvéd. Bejelentési határidő márczius hó 31. Felszámolási határidő április hó 16. Csődválasztmány megválasztása április hó 19. Eljegyzések és esküvők. Horváth Bertalan, fülekjárási szolgabirósegéd, febr. hó 20-án tartó esküvőjét Megyerben Várady Mariska kisasszonynyal, Bugáth Ferencz földbirtokos gyámleányával, Halálozások. Özv. Erdőss Simonné, görög kath. kanonok özvegye, szül. Fenyvessy Jozefa 70 éves korában Ráksán meghalt. A boldogult nagynénje Fenyvessy Ferencz orsz. képviselőnek. Temetése márcz. 3-án lesz Ráksán. Anderle József földbirtokos, Bars vármegye bizottsági tagja, febr. 23-án 59 éves korában meghalt Bars-Szt-Kereszten. Színház és művészet. — Hangverseny. A nemzeti zenede az ő felsőbb és kiművelési osztálybeli növendékeivel tegnap este a Vigadó kistemében Gobbi Alajos zenedei karnagy vezetése alatt szépen sikerült hangversenyt adott. A mióta a zenede a fúvóhangszereket is kultiválja és teljes zenekart szervezett, azóta hangversenyei jóval magasabb színvonalra emelkedtek. A növendékek zenei értelmiségének fejlesztéséhez sokat szolgáltatnak ezek a zenekari előadások, pompás alkalmat a zenei jártasság kifejtésére és fegyelmezésére. A fiatal zenészek igazi szeretettel, nagy lelkesedéssel játszanak, minek fölkeltésében Gobbi zenedei tanár fáradhatatlanul buzgólkodik, becses művek lehető gondos előadására törekedve. A tegnapi hangverseny műsorozatán Weber, Bach, Beethoven és Liszt is képviselve voltak egy-egy szerzeménynyel, melyek előadásában a zenekar részint önállóan, részint zongora-versenyművek kíséreteként szerepelt. Bemutatták Baray Ede, a zenede igazgatójának két vonószenekari újabb művét is, egy elégiát és scherzot, melyek közül főleg utóbbi kiváló tetszést keltett. A hregedűkiművelési osztályok hét növendéke, Hubai Jenő tanítványai, külön is produkálták magukat; előadták tanáruk larghettóját és egy Rode-féle caprice-t, kifejezően és jól begyakorolva. A hangversenyt a növendékek énekosztálya egy karénekkel fejezte be. A magyar gazdasszonyok országos egylete a múlt év nyarán felhívást intézett hazai festőművészeinkhez, hogy ajándékozzák az egyletnek egy-egy művüket oly czélból, hogy e festmények kiállítási és kisorsolási tiszta jövedelméből sikerüljön a hazai festők javára az egylet árvaházában oly alapítványi helyeket felállítani, melyekre elárvult vagy elszegényedett leányait bármikor díjmentesen elhelyezhessék.