Pesti Napló, 1887. április (38. évfolyam, 90-118. szám)
1887-04-01 / 90. szám
haderőre ennél kevesebbet fordít, de a hadügyminiszter költségvetésében nem foglaltatik az egész orosz katonai költség. A budgetszerb katonai békeállomány Oroszországban 850,000, helyesebben 890,000, Németországban és Ausztriában együttvéve 749,000 egyén, és bár tábori ágyukban valamivel gyengébb az orosz a másik két hadseregnél együttvéve, sokkal erősebb ezeknél lovasság tekintetében. Fenn kell tehát tartanom — így folytatja Dilke — többfelől megtámadott állításomat, hogy Oroszország oly erős, mint Németország és Ausztria-Magyarország együtt és 2—3-szor oly erős, mint Ausztria-Magyarország egymaga. Igaz, hogy serege óriási területen van elszórva, de ez többnyire olyan, melyet nem kell őrizni, áthelyezheti serege felét Ausztriába s még marad elég Lengyelország és Kaukázus megszállására. A magyar jogász-egylet tegnap este Csemegi Károly elnöklete alatt ülést tartott, amelynek tárgyát dr. Emmer Kornél táblai bíró előadása képezte »A franczia törvényszéki elnök jogszolgáltatási hatásköre és egy magyar sürgősségi eljárás tervezete« czímmel. Az értekező, aki Párisban a közvetlenséget és szóbeliséget tanulmányozta, igen érdekes képet nyújtott a párisi igazságügyi palotának »Référé« felirású terméből, amelyben a törvényszéki elnök hetenkint háromszor közvetlenül tárgyal a jogszolgáltatást kereső peres felekkel. Az elnök sokszor egyetlen rendeletével örökre véget vet olyan pörlekedéseknek, amelyek másutt talán évekig húzódnának el. Az elnök közvetlen érintkezik a feljelentő és panaszolt féllel, valóságos eszmecserét folytat velük és e közben hozott ordonance-ai rendesen mindkét fél megnyugvásával találkoznak. A tárgyalás gyors egymásutánban d. e. 11-től d. u. 3-ig folyik és ez idő alatt 50—60, de sőt 70 ügy is elintéztetik. Az előadó vázolta a »référé«-eljárás történeti fejlődését, melyről közelebbi adatokat nyomtatásban megjelenendő memorandumában fog közölni. Ismerteti továbbá az elnöki jogszolgáltatás egy másik ágát, amely egyoldalú kérelemre szükségelt határozathozatalban áll, minek a biztosítások, letiltások, zárlatok stb. elrendelése, mielőtt az ellenfél még csak tudomást is vett róla, hogy ellenében bírói segély kéretett. A fél gyakran otthon keresi fel az elnököt, aki írásbelileg rendelkezik; a fél ezzel még ugyanabban az órában felkeresi a végrehajtót és nyomban foganatosíttatja az elnök sürgős rendelkezését. Még az ülés folyama alatt elszélednek a városban a végrehajtók és szakértők, akik lehetőleg még ugyanabban az ülésben tesznek jelentést kiküldetésükről. Az előadó belebocsátkozott ez intézmény kritikai bonczolgatásába. Nálunk az írásbeliségben növekedett gyakorlati jogászok és theoretikusok talán megrémülve tekintenek ez intézményre, amely szerintük megingatja a jogbiztonság alapjait elhamarkodott eljárásával. Az előadó az ily kifogásokat csak a beteges reformiszony kifolyásainak tartja. Aki nem tud úszni, fél a víztől, de mikor megtanult úszni, csodálkozik, miért rettegett attól annak előtte. Az intézmény ellenzőivel szemben meggyőzőleg sorolja föl a »référé«intézmény sokoldalú előnyeit, mint perirtó természetét, a gyors igazságszolgáltatást. Áttér ezután a magyar igazságszolgáltatás ama hiányainak ecsetelésére, amelyek egy sürgősségi eljárás nem létében keletkeznek, milliókra menő károkat okozva. Nálunk a judikatúra semmit sem tett a »veszély« igazolására, ami a jogérzületet aláásó állapot. Nálunk a per elhúzódhatik a végtelenig. Az előadó a magyar sürgősségi eljárás tervezetét már régebben formulázta volt és azt a megboldogult Pauler miniszter elé terjesztette. Az így elszunnyadt eszmét az előadó tegnapi értekezésével új életre ébresztette, bemutatva a jogász-egylet előtt sürgősségi tervezetét, amely összevéve 18 szakaszból áll és elfogadása esetén nagy javulást volna hivatva előidézni jogszolgáltatási viszonyainkban. Az értekezést zajos éljenzéssel fogadták. Csemegi elnök a felolvasónak élvezetes, tanulmányos és alapos előadásáért köszönetet szavazott. Ő is óhajtaná, hogy a sürgősségi eljárás az előadó tervezetének alapján léptettetnék életbe. — Ezzel az ülés véget ért. A Szent István-társulat választmányának márcz. hó 31-én tartott ülése. Elnökség: Gróf Károlyi Sándor és dr. Steiner Fülöp pápai prelátus. A választmányi tagok tekintélyes számmal jelentek meg. Ott volt gróf Szapáry István főispán, dr. Hornig Károly cz. püspök, Barta Béla kúriai bíró, Gervay Mihály min. tanácsos, Huszár István, Gerlóczy Károly polgármester, Lubrich Ágoston stb. A választmány a múlt havi ülés hitelesített jegyzőkönyvét tudomásul vette. Gróf Károlyi Sándor elnök felhívja a választmány figyelmét a katholikus világ fényes ünnepére, XIII. Leó pápa áldozatrá való felszenteltetésének ötvenéves jubileumára. A pápa ünnepét méltán ülik meg az egész világ katholikusai, pápaságának éves korszakon alkotók s az ünneplők soraiban kell, hogy ott legyen a Szt.István-társulat is. Magyarország katholikusainak országos küldöttségét az ország bíbornok-herczegprímása fogja vezetni Rómába, a Szt.István-társulatnak az elnökség vezetése alatt tisztelgő küldöttsége ezen nagy bizottsághoz fog csatlakozni. Mielőtt indítványát az elnökség részéről megtenné, kívánja a választmány tagjainak esetleges nyilatkozatait. Barta Béla szólal fel azután, a pápa érdemeit fejtegetve és azt jelentvén ki, hogy szívvel-lélekkel várja az elnökség indítványát. Gr. Károlyi Sándor elnök elnöktársai nevében is indítványozza, 1. hogy a Szent István Társulat XIII. Leó pápa jubileumában részt vesz. 2. A társulat ez alkalomból a Péterfillérek kétszeres öszszegét adja át. 3. A pápához hódoló feliratot intéz, melynek szerkesztésére dr. Steiner Fülöp pápai prelátus alelnök urat kéri fel. 4. A társulati elnökség vezetése alatt egy küldöttséget meneszt Rómába, mely küldöttség lesz átadandó a társulati fővédnök s az elnökség által aláirt feliratot. 5. A társulat összes, fennállása óta megjelent műveit díszkiadásban a pápának felajánlja. A választmány az elnökség indítványait elfogadta s megbízta az elnökséget, hogy a módozatok felől a bibornok-herczegprimással érintkezzék. Gróf Károlyi Sándor elnök előadja, hogy a társulat tud. és irodaosztálya felállítása által megváltozott alapszabály-függelék a belügyminiszterhez felterjesztetett, kéri a választmányt, bízza meg az elnökséget azzal, hogy a 30-as bizottságot, mely az osztály tagjait ajánlani fogja, — a megerősített alapszabályok leérkezte után összehívhassa. — A választmány az intézkedést az elnökségre bízta. Haydn Károly, mint a gazdasági bizottság előadója, benyújtja a nyomda-ügyben jelentését. A társulat 15 nyomdát szólított fel ajánlattételre,s a bizottság az ajánlatokat megvizsgálta s legkedvezőbbnek találta az Athenaeum egységárait, miért is ezen nyomdának ajánlatát terjeszti elfogadás végett a választmánynak. A választmány a gazdasági bizottság javaslatát elfogadta. Hummer Nándor társtitkár benyújtja a társulathoz érkezett hivatalos iratokat. — Néhai Németh szatmári nagyprépost a társulatnak 100 irtot hagyományozott. — Előterjeszti a beérkezett kérvényeket, indokolására a társulat ajándék-könyveket szavazott meg: a lévai főgimnáziumnak, R.apáthi község iskolájának, a n.-szebeni katonai kórháznak. A társtitkár előterjeszti Bogisich Mihály prépost-plébános Őseink buzgósága imák és énekben czimü kéziratban levő művét, az író e mű kiadatását kéri. A választmány a tud. és irod. osztályhoz utasítja. Venczell Antal tár. pénztárnok jelenti, hogy a társulat bevétele 1887. február hóban 8317 frt 20 kr. Kiadása 7237 frt 17 kr, plusz maradék: 1079 frt 13 kr. A társ. ügynökségben elkelt 6288 frt 23 kr értékű nyomtatvány. Társtitkár jelenti, hogy február hóban, márcz. 30-ig, a társulat 1 alapító és 177 rendes taggal szaporodott. Ezzel az ülés véget ért. A közmunka- és közlekedésügyi miniszter fogad d. u. 2—3 óráig. A horvát miniszter fogad d. e. 10 — délután 2 óráig. A képviselőház ülése délelőtt 11 órakor. A természettudományi társulat népszerű felolvasó estélye 6 órakor a vegytani intézetben. Felolvasó : Dr. Csapodi István. A fővárosi középítési bizottság ülése d. u. 5 órakor az új városházán. A miskolczi ifjak budapesti körének felolvasó ülése este 7 órakor a Hársfa-vendéglő külön helyiségében. Országos képtár az akadémia palotájában d. e. 9— d. u. 1 óráig. N em z e t i m u z e u’m : régiségtár d. e. 9— d. u. 1 óráig. Örsz. tanszermúzeum a budai állami tanítóképezde helyiségében d. e. 9—12 és d. u. 3 — 6 óráig. Technológiai múzeum a Kerepesi-úton (Beleznay-kert) nyitva van d. e. 9— d. u. 1 és d. u. 3—5 óráig. Múzeumi könyvtár d. e. 9 — d. u. 1 óráig. Grand Café-Restaurant de l’Opera Andrássy-ut, a kir. operaháznak átellenében, az összes helyiségek villamos világítással. Az idegenek találkozási helye. — Az uj országház építése tulajdonkép a jelen évben kezdődik meg. Tavaly már hozzáfogtak a földmunkákhoz s az idén úgy ezeket, mint az alapozást teljesen el fogják végezni. Erre vonatkozólag az öszszes részletes terveket kidolgozta már Steindl Imre tanár, az új országház építője s jóváhagyás végett beterjesztette az orsz. végrehajtó bizottság elé. Az alapozást a legnagyobb óvatossággal viszik keresztül. Az új országház alapterülete 19 ezer négyszögmétert foglal el s ezt minden ponton hét méter mélységre ássák le, mindaddig, mig szilárd kavicsrétegre nem akadnak. Eddig a leásott talaj igen kitűnőnek bizonyult, amennyiben a kavicsréteg oly tömör, hogy bár a dunai vízállás semmi pontjánál egy méterrel mélyebbre ástak, a keskeny rakpart alatt vízátszivárgás nem történt. Iszapos talajra alig elvétve bukkantak. A földkiemelést több száz munkás végzi. Ezenkívül most bontják a régi vízvezetéknek az országház területére eső épületeit, továbbá a négy régi vízvezetéki kutat, melyeknek lebontása és betömése sok nehézséggel jár. Közelebb a rakpart egyes részeit is lebontják, de e helyekben a bekövetkezhető árvizek ellen ideiglenes védgátakat emelnek. Az egész területet pedig, hogy a talajvíz teljesen el legyen zárva, betonírozni fogják. Csak ezután kezdik meg az alapfalak lerakását, melyek közé, ahol esetleg feltöltésre van szükség, tiszta kavicsot tesznek. Ez az alapozási munkálat programmja, melyhez hasonlót csak az elevátorok építésénél hajtottak végre. S ez alapozás költsége 600 ezer—1 millió forintba fog kerülni. — Heves város s vidékének takarékpénztára, az erdélyi közművelődési egyesület javára 25 (huszonöt) forintot küldött hozzánk, mit köszönetünk kifejezése mellett nyugtázunk. A hadsereg rendeleti lapjának tegnap megjelent száma jelenti, hogy Woinovich vezérőrnagy a 3. hegyi dandár parancsnoka és Nemech József vezérőrnagy, az 1. sz. hegyidandár parancsnoka, mostani szolgálattételükben kölcsönösen helyet cserélnek ; jelenti továbbá, hogy Wenz József ezredes, a 76. sz. gyalogezredben és Milkowski Emil alezredes, az 57. sz. gyalogezredben a nyugállományba vétettek át. — Porosz katonai küldöttség Bécsben. Beaulieu és Noel kapitányok, továbbá Dorff, Schmid és Nather testőrök, tegnap Bylandt-Rheidt hadügyminiszternél tisztelegtek. Ezután Bauer báró hadtestparancsnok fogadta őket. Mind Bylandt-Rheidt, mind Bauer az uj felszerelést behatón szemügyre vették s igen előnyösen nyilatkoztak praktikus értéke fölött. — A pesti magyar kereskedelmi bank elnöke, Rózsa Lajos, kir. tanácsos, tegnap ünnepelte meg nyolczvanadik születésnapját s ez alkalomból az igazgatóság és felügyelő tanács, továbbá az egész hivatalnoki kar egybegyült, hogy elnökét üdvözölje. Az ünnepély a jubiláns sikerült arczképének leleplezésével vette kezdetét, melyet Vastagh György festett s melyet a gyűlésteremben helyeztek el. A leleplezés után Ráth Károly főpolgármester és igazgatósági tag tartott üdvözlő beszédet, megemlékezvén az ünnepelt érdemeiről s arról a 10000 frtos alapítványról, melyet Rózsa nyolczvanadik születésnapja alkalmából szegény tanulók segélyezése czéljából tett; majd Kohner Zsigmond alelnök nyújtott át neki egy gyönyörű albumot, mely az igazgatóság és felügyelő bizottság tagjainak arczképeit tartalmazza. A hivatalnoki kar üdvözlő feliratának felolvasása után a jubiláns meghatva mondott köszönetet az ovácziókért, melyekben részesítették. Számos intézetnek küldöttsége is megjelent ez alkalomból Rózsánál, hogy szerencsekivánataikat előtte kifejezzék. — A bolgár iparról. A fővárosi iparoskor nagytermében tegnap este nagyszámú hallgatóság előtt Strausz Adolf, a balkán államok viszonyainak jeles ismerője. A bolgár iparról érdekes felolvasást tartott. Ismertette a bolgár állam jelenlegi válságos politikai helyzetét s áttért felolvasásának tárgyára, a bolgár iparra, mely az utóbbi időben rohamos hanyatlásnak indult. Ennek oka főkép az, hogy a nyugati verseny útja a török kivándorlás óta Bulgáriára nézve is megnyílott. A legnemzetibb ipar, a gaitandzsik, (zsinór) is hanyatlik, mely iparág Boszniából, hol leginkább volt piacra, a vámsorompó következtében kiszorult. Ezután a felolvasó az egyes iparágakat ismertette részletesen s különösen a szőnyeggyártással s a rózsaolaj készítéssel foglalkozott behatóan. Végül kifejtette, hogy a magyar ipar milyen eszközökkel hódíthatna tért Bulgáriában. A felolvasót mindvégig figyelemmel hallgatták. — A budapesti kereskedő ifjak társulatában ifj. Jankó János: Magyar utazók Afrikában czimmel felolvasást tartott. Időrendbelileg tárgyalta azon magyar utasokat, kik Afrikát tudományos kutatások czéljából keresték fel, majd áttért az egyes nevezetesebb utazók élet- és útleírására, miközben a térképen magyarázta a hallgatóságnak azon tájakat, melyeket Észak- és Dél-Afrikában, valamint e világrész még eddigelé is csak hiányosan ismert belsejében magyar utasok érintettek. A hallgatóság a szakszerű, de a mellett élénk tónusban tartott előadást lekötött figyelemmel kisérte. A felolvasó tapsvihar között fejezte be ismeretterjesztő előadását. — Kiss József ápril hó 2-dikán Baján, az ottani fiatalság meghívására, felolvasást tart. — Az országos központi mintapincze igazgatósága a németországi üzlet vezetőségével a magy. kir. kereskedelmi minisztérium jóváhagyásával Schindler Sajó boroszlói kereskedőt bízta meg. — A gyorsíró-versenyek eredménye. A budapesti magyar gyorsíró-egyesület márcz. 25-én és 27-én a képviselőház helyiségében rendezett irásversenyen számos budapesti és vidéki gyorsíró vett részt. Az egylet elnöke, Markovics Iván, örömmel üdvözölte a résztvevőket és vendégeket s elsősorban az országgyűlési gyorsírók élén megjelent Fenyvessy Adolfot, az orsz.gy. gyorsiroda főnökét. A versenyirást Antalik Károly, Jankovich István, Kállay Bertalan, Rónay Károly és Vikár Béla vezették. A kétrendbeli irásverseny eredménye a következő: Márcz. 27-én az első díjat, 4 drb arany (percenkint 220 szótag) Rajcs Dusán joghallgató nyerte; a másodikat, 3 drb arany (180 szótag) Lefkovics Áron joghallgató, a harmadikat pedig, 1 drb arany (150 szótag) Edviklés Zoltán. Elismerő okmányokat kaptak az első díjnál: Grünhut Sándor, Berzsenyi Jenő és Őszi Samu, a második díjnál: Flesch Sándor, Kecskeméti Emil, Reisinger Sándor és Admeto Géza, a harmadik díjnál: Csermák Ernő, Neumann Gyula,Buda Győző, Sas Béla, Kis József és Becsey Károly. — Márczius 25-én: I. dij, 4 arany (220 szótag percenkint): Grünhut Sándor. II.dij,3 arany (180 szótag): Rákos Adolf. III. dij, 1 arany (150 szótag): Schulhof Zsigmond. Elismerő okmányt: I. díjnál: Lefkovics Áron, Pallai Ernő és Flesch Sándor; II.díjnál: Murányi Ernő, Mandl Sándor, Buda Győző, Schlesinger Lajos és Reisinger Sándor; III. díjnál: Neumann Gyula, Kohn Dávid, Komor Gyula, Incze József és Murin István. Vidéki díjak: Visontai- Kovách László alapítványából: Flesch Sándor a szegedi, Tetétleni Ármin a nagyváradi, Sass Béla a soproni, és Nyulászy János a kassai gyorsíró körök tagjai. A díjak s elismerő okmányok szombaton, este 6 órakor, a képviselőházban tartandó ünnepélyes közgyűlésen fognak szétoszlatni. — Mikor ebédeljünk ? Ezt a kérdést vitatta tegnapelőtt azon bécsi egylet, mely az idegenek Bécsbe vonzása érdekében alakult. A vitából kitűnt, hogy arra indokot a magyar képviselőházban fölmerült azon indítvány szolgáltatott, hogy az ülések d. u. 1-től 5-ig tartsanak. Dr. Passauer volt az első szónok, ki azon visszásságra utalt, hogy Bécsben 12-től esti 7-ig tart a különböző háztartásokban az ebédelési idő, ami igen czélszerűtlen sok mindenféle tekintetből. Őszintúgy, mint az utána következő szónokok — mind az estebéd mellett szólaltak fel, mi czélszerűbb munkabeosztást vonna maga után s a délutáni kávézást is fölöslegessé tenné. Ez persze a jelenvolt hölgyeknek nem igen tetszett. Megrótták a bécsi urak azon szokását is, hogy a déli ebéd után a tarokkpartiéhoz sietnek, mi által szintén sok munkaidő vesz el. Végül éppen úgy, mint a mi bizottsági tárgyalásaink alkalmával történni szokott, albizottságra bízták, hogy ez fundáljon ki egységes ebédelési időt, amit könnyű indítványozni, de szerfelett nehéz megvalósítani. — Rákospalotán tegnapelőtt délután nagy feltűnést keltett egy udvari fogat, melyben egy hölgy ült. A község lakói összefutottak, villámsebességgel terjedt el a hir, hogy a királyné van Rákospalotán. De nem a királyné volt, hanem udvarhölgye, Festetich Mária grófnő, ki meglátogatá a dr. Szabó Alajos úr kitűnő rákospalotai nevelőintézetében levő unokaöcscsét, Festetich Sándor grófot. — Ötven csángó család indult ismét útra Bukovinából, hogy a magyar kormány engedelmével, itthon, a hazában telepedjék le. — Zsidó-magyar kulturegyesület. Hazafias ügy megbeszélése tárgyában gyűlt tegnap egybe a siputczai szr. iskola tornatermében 3—400 zsidó egyetemi hallgató. A szervező bizottság — amelynek meghívása folytán összejöttek, — egy zsidó-magyar közművelődési egyesület megalakítását czélozza, melynek működése az egész országra kiterjedne. Az értekezletet Hajdú László s. h. nyitotta meg. Ismertetvén az összejövetel czélját, a szervező bizottság eddigi működéséről tett jelentést, majd Vajda Emil joghallgató nagyobb szabású beszédben fejtegette a létesítendő közművelődési egyesület magasztos czélját. Felszólítottak — úgymond, — hogy alakítsunk egy az »Alliance Israbete«-hoz hasonló egyesületet, de mi — mint zsidó egyetemi polgárok — a leghatározottabban elutasítottuk magunktól ez ajánlatot és kijelentettük, hogy abban a pillanatban, midőn a mozgalom ilyen irányt venne, végkép szakítanánk azzal. Mert mi nem ismerünk sem felekezeti, sem faji külön érdeket, hanem ismerünk és tisztelünk egy általános, mindnyájunkat egybefűző összfogalmat: a hazát s a magyar nemzeti kultúrát. A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után a következő határozati javaslatot terjesztette elő: A testvéregyetemek zsidó polgársága kijelenti, hogy üdvösnek és szükségesnek tartja, hogy a magyar zsidóság a magyar nemzeti közművelődés iránti lelkesedésnek fényes bizonyságát adja és e végből a magyar zsidóság körében nagy mozgalmat indít meg egy Zsidó-magyar kulturegylet alapítása érdekében. — Az értekezlet e határozati javaslatot többek hozzászólása után elfogadta és a további intézkedések megtételére egy 50 tagú bizottságot küldött ki. — Húsvéti kirándulás. A húsvéti ünnepek alkalmával Fiuméban a bécsi dalegyesület közreműködésével nagy hangversenynyel egybekötött ünnepélyességek fognak tartatni, melyre a városi hatóság fényes előkészületeket tesz. A m. kir. államvasutak városi menetjegy irodája által (Budapest, Mária-Valéria utcza, Hungária szálló) ugyanezen alkalommal április hó 9-én Budapestről társas kirándulás rendeztetik külön vonattal Fiuméba s onnét külön gőzhajón Abbáziába és Buccariba. A kirándulással egybekötött programmszerű ellátás, elszállásolás és hajózásért járó költségeket magában foglaló árak : I. oszt. 89 frt, II. oszt. 31 frt és III. oszt. 24 srt. A vidéki résztvevők számára a különvonathoz való csatlakozás végett a m. kir. államvasutak vonalain Budapestre és vissza történő utazásra 50 százalékkal mérsékelt 14 napig érvényes menettérti jegyek fognak kiadatni. Előjegyzések az említett irodában, továbbá az aradi, kolozsvári, brassói, miskolczi, debreczeni és szegedi városi menetjegy irodákban bezárólag április hó 6-ig elfogadtatnak, hol külön részletes programmok is díjmentesen kaphatók. — Szegeden tegnapelőtt — egy napon — három öngyilkosság és egy gyilkosság történt. Szeged egész nagy város! — Botrány a franczia képviselőházban. A tegnapi esti lapunkban ily címmel megjelent közleményre vonatkozólag Párisból még a következőket jelentik : A kamara elnöke a Douville-Maillefeu és Sans- Leroy közt történt inczidens tényálladékát egyszerűen közölte a főprokurátorral. Mihályt ez befejezi a törvényszéki vizsgálatot, a kamarához kérvényt ad be a támadó Douville-Maillefeu gróf kiadatása iránt. E kiadatás valószínűleg minden vita nélkül engedélyeztetni fog. Douville-Maillefeu, minthogy az ügy a törvény útjára tereltetett, segédeket nem küldött. Floquet elnök a botrányt eleinte csak mint két képviselő magánügyét akarta tárgyalni, melynek egyszerű elintézése a párbaj . Freppel püspök azonban kijelentette, hogy ez a szabályzat ellen van, s ily módon a képviselő biztonsága veszélyeztetve volna; egyszersmind kijelentette, hogy interpellálni fogja az elnököt, ha az ügyet nem hozza nyilvánosságra. Különben erre már preczedens is létezik. 1850-ben Bonaparte Péter herczeg tettlegbántalmazott egy képviselőt s ennek következtében vissza kellett vonulnia; továbbá följelentették a főprokurátornak, ki kiadatását követelte, mire a herczeget elítélték. Floquet tehát Douville-Maillefeu támadásáról jelentést tett a háznak. Douville-Maillefeu visszavonult, de az elnök haza bocsátotta, ahelyett, hogy mint a szabályzat előírja, a parlament fogházába kisértette volna. Különben Douville-Maillefeut már egyizben egy alprefektuson elkövetett hasonló bántalmazás miatt két havi fogságra ítélték. — Elárverezett királyi háztartás. A párisi Hotel Domosban e hó 26-án gazdag bútorzatot s teljes berendezést árvereztek el, melynek minden egyes tárgya a franczia liliomokkal s az arany gyapjas-rend lánczával volt ellátva; a berendezés tehát valamelyik spanyol Bourbon tulajdona lehetett. A megjelentek sokat vitatkoztak a fölött, hogy váljon a kalandos életéről híres Donna Josefa infánsnőé vagy pedig Don Karlosé, kinek tudvalevőleg hirtelen kellett elhagynia pessyi házát. Beavatottak állítása szerint a legutóbbi időig az ő tulajdona volt az egész berendezés, melyet törvény szerint elárvereztek. Ez volt itt az első eset, hogy egy királyi család tagjának háztartását nyilvánosan elkótyavetyélték. Tulajdonképen egy udvaron kellett volna végbemennie az árverezésnek, de a végrehajtási meghatalmazott kieszközölte, hogy a rendkívül szép és díszes tárgyak egy nagy teremben tetszetősen kirakva árvereztessenek el. Egyébként a berendezés nagyon csekély árakon kelt el s az egész végrehajtásból nem jött be több, mint 4000 frank; a szalonberendezés 1100 frankon kelt el s egy gyönyörű khinai vázát, melyen rajta volt a liliomczimer, az arany gyapjas-rend és korona, mindössze 21 frankért tudtak eladni. — Két fiú öngyilkossága. Ily címen jelentettük tegnapi lapunkban, hogy Bécsben két fiú öngyilkosságot követett el. A megindított vizsgálat azonban oly részleteket hozott napvilágra, melyek sötét bűntényre látszanak mutatni. Először is a bonczolás alkalmával kiderült, hogy az egyik fiú nem önmaga oltotta ki életét, mert pisztolyából egyetlen golyó sem hiányzott, a másikéból pedig kettő is. Legfőbb ok azonban arra, hogy itt bűntényről van szó, az a tény, hogy a két finn haláluk előtt oly brutális erkölcstelenséget követtek el, melyet néven nevezni nem lehet. A piegejtett helyszíni szemle alkalmával különben egy felnőtt ember kalapját és egy nagy kést is találtak, ami szintén egy harmadik emberre látszik utalni, kinek a két szerencsétlen gyermek áldozatául esett. A vizsgálatot most ez irányban erélyesen folytatják. — Hofer András utolsó unokája, Hofer Ferenc József, mint Bécsből jelentik, lappangó idegbaj következtében tegnap meghalt. A boldogult nyugalmazott levéltári igazgató volt. — Kellemetlen meglepetés. Egy párisi hölgy két napi távollét után hazajővén Párisba, midőn lakására benyitott, hálószobájában egy férfi holttestére akadt. Rémülten felsikoltott s az odaérkező rendőröknek elsősorban az ő fölélesztésén kellett fáradniok, mert a szegény asszony ijedtében elájult. A megtett vizsgálat kiderítette, hogy az illető férfi lopási szándékkal (erre mutatnak a nála talált álkulcsok és egyéb szerszámok) tört be a lakásba s betörői munkája közben hirtelen szélhüdés érte. Ez is hivatásának esett áldozatául. Van, lassan követtem őt, mig jó messze bementünk a sűrü erdőbe. Fáradt lehetett Ferencz, mert egyszerre csak megállott az erdőn keresztül folyó pataknál, jó helyet keresett ki magának, kiterítette a subáját, leült, elővette tarisznyáját, kiszedte az elemózsiáját és elkezdett szép lassacskán falatozni. »Egészségedre váljék!« — ezzel léptem hozzá. Megijedt, amint meglátott. Kérdezte, mit csinálok itt, mikor hitte,A°gy rég túl vagyok már a határon. Megmondtam neki szaporán, mit akarok! Az életét akarom! Rávetettem magamat, — könnyű volt elbánni vele, — bántam is én a könyörgését, hagyjam meg neki az életét! Nem én! Nem láttam, nem hallottam semmit, dühös voltam, csak úgy keringett velem a világ, ha mint vége volt mindennek, ráterítettem a subáját, emlékül még fölvettem a kést, melylyel falatozott és nyugodtan indultam ki az erdőből. Meg voltam elégedve magammal. Sötét volt már, mikor kiértem az erdőből, de azért rátaláltam a kőkeresztre. Jó lesz egy pár óráig pihenni, gondoltam. Éjfél után kel fel a hold, azt akartam ott bevárni, hadd világítson utamon. El akartam menni messzire, fél év múlva aztán visszatérek. Fél év alatt az asszonyok még a jó urukat is elfelejtik, hát ilyen tedd ide, tedd oda haszontalant ! Akkor már nem fog tőlem idegenkedni a szép Maris, hisz olyan nagyon szerettem őt! Nemsokára, ott ülve elnyomott az álom. Soha életemben olyan jószót nem aludtam, mint azon az éjszakán ott a kőkereszt lépcsőjén; jól vigyázott rám, az a tudom is én, miféle kőszent! Amint feljött a hold, útnak indultam. Másnap délig gyalogoltam. De egyszerre nógatott valami, hogy jöjjek vissza, nézzem meg, megtalálták-e már Ferenczet. Nem tudom miért, de eszembe se jutott, hogy rám foghassák a gyilkosságot. Még ha megismernek sem. Hisz jó barátok voltunk, mikor megjöttünk és mint jó barátok váltunk el! Senki sem tudja, miért kellett nekem a Ferencz élete! Maris, tudtam, nem szól, régen volt, hogy szerelemről szóltam neki. Mit bizonyíthatnak reám ? Semmit. Nyugodtan mentem az erdőn keresztül. Ferenczet már nem találtam ott, ahol volt. Mentem hát tovább. Nem sokára találkoztam két hajdúval. Ezek elfogtak, ide hoztak. Tagadni akartam mindvégig, de most már minek tagadjam ? Ha nincs többé Maris, nincs többé boldogság a világon! Itt vagyok, tegyenek velem amit akarnak! Bánom is én az életemet ! A törvényszék szándékos emberölés bűnéért halálra ítélte Jánost. De ez kijátszotta az emberi igazságszolgáltatás végrehajtását; az ítélet kihirdetése napján, zsebkendőjére felakasztva találták börtönében. Szegény Maris nem halt meg. Három hétig volt élet és halál közt, de aztán győzött egészséges fiatalsága. Amint csak lehetett, házunkhoz szállíttattam és egy félreeső szobában ápoltam. Megható volt, mikor megismert, mikor öntudatára ébredt szerencsétlenségének. De ezt nem írom le. Nagyon lassan nyerte vissza testi erejét, a lelkit még lassabban, de végre kiküzdte magát a bánatos lélek és újból hozzálátott házi teendői végzéséhez. Könyörögve kért, tartsam meg házunknál, nem tudna többé elmenni tőlünk, nem tudná itt hagyni a sírt, melybe boldogságát temették. És valóban nem bántam meg, hogy megtartottam Marist. Nincsen nálánál szorgalmasabb, becsületesebb, használhatóbb cseléd. Szeretjük, mintha családunk tagja lenne. Csak a daloló jó kedve nem tért vissza többé soha. Nem csuda. Öt év múlva a történtek után lakhelyet változtattunk és messze vagyunk a felejthetetlen kis várostól, ahol akkor éltünk. De Maris ide is követett bennünket, csak azt kötötte ki magának, hogy minden évben meglátogathassa kedves sírját, és tegye le reá nagy búbánatát és sírhassa ki fájdalmát — egy egész évre! Ötször tette már meg Maris a nagy utat és Isten segítségével még többször is megteszi, mert testi ereje nem tört meg és nyugodt megadással viseli el az egyszerű, jó asszony nagy szerencsétlenségét. — Ki hitte volna, hogy jóravaló asszony az a te Marisod! — mondta egyszer Korányiné, aki úgy óvott, ne fogadjam fel a cselédnek Marist. Nem néztem ki belőle semmi jót! És hidd el, van is valami a szemében, ami nekem nem tetszik. — Tudod, mi az, édes Herminem ? — válaszoltam neki. A nagy boldogtalanság, mely szó nélkül helyet foglalt a lelkében. Hang nem árulja el, de a szembe téved belőle egy sugár; ez az. És látod, engem éppen ez a sugár ragadott meg és vonzott. Nem is bántam meg. Hátha szeretetem nélkül, elhagyatva, közönséges emberek közt élve, ez a szegény asszony eltévelyedett volna! Olyan szép volt, olyan kedves volt! — Meglehet, igazad van, de nekem nem volna bátorságom, meg kedvem sem, az ilyen eltévedhető lelkek gondviselésének lenni! — felesé barátnőm ellenmondást nem tűrő hangon. Én nem bántam meg soha! Az én szivemben mások boldogtalanságának is jut elég hely! (Vége.) KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, ápril 1. Naptár: Péntek, ápril 1. — Róm. kath.: Hugó püspök. — Prot.: Tivadarka. — Görög-orosz: (márcz. 20.) Sabbat vértanuk. — Zsidó : (nisan 7.) — Nap kél 5 óra 39 perczkor reggel, nyugszik 6 óra 30 perczkor délután. — Hold kél 10 óra 29 perczkor délelőtt, nyugszik 1 óra 12 perczkor éjfél után. — Első negyed délután 3 óra 9 perczkor. Belügyminiszter fogad déli 12 — d. u. 1 óráig. ■ % 1 MBjBB B ■ —, ... Helyi hírek. — Ismeretlen öngyilkos. Tegnap délután 2 órakor az Angyalföldön egy ismeretlen, 55—60 évesnek látszó férfi revolverrel szájába lőtt s szörnyet halt. Holttestét estefelé beszállították a Rókus halottas házába. — Öngyilkossági kísérlet. Mankójára akasztotta fel magát Magos György, a központi személypályaudvar portása, ki már 15 hónap óta feküdt betegen Százház utcza 19. számú lakásában. A szerencsétlen ember tegnap este akarta végrehajtani az öngyilkosságot a fölött való elkeseredésében, hogy betegség folytán ágyhoz van szegezve. Idejekorán azonban észrevették s levágták mankójáról. Saját lakásán ápolják. Színház és művészet. — A filharmonikusok hétfőn, ápril hs 4-én, tartják meg hatodik bérlet-hangversenyüket a következő műsorral: 1. Weber nyitánya »Euryanthe« operához. 2. Stocker István hegedűversenye (D. moll, kézirat, először) zenekarkisérettel, előadja Hubay Jenő 3. Magándarabok Vieuxtemps és Wieniawszkytól, előadja Hubay Jenő. 4. Bruckner Antal VII. szinfóniája (E. dur.) először. Ezen kívül ápril havában lesz még egy rendkívüli filharmóniai hangverseny, melyben kiválólag ifjabb hazai zeneszerzők műveiből lesz összeállítva a műsor. A bécsi vivólányok utolsónak hirdetett föllépte Az udvari bolond tegnapi előadása iránt nagy érdeklődést keltett; ez arra indította az igazgatóságot, hogy velük még egy előadásra szerződést kössön. Ez a búcsúfellépése a vivólányoknak szombaton (2-án) lesz, amidőn A mikádó helyett Az udvari bolond kerül színre. — Dubez Péter, az operaház zenekarának egyik legkiválóbb tagja, ma ünnepli huszonötödik évfordulóját annak, hogy a magyar opera szolgálatába lépett. Nyéky intendánssága alatt 1862-ben szerződtették a zenekarba, hol mint első hárfás huszonöt év óta szakadatlanul működik. Hogy költői hangszerét mily bevégzett művészettel kezeli, arról a budapesti közönség sokszor meggyőződhetett az egyes operai előadások alatt is — például a Lammermoori Luciaféle magán hárfarészletben, mely után mindig zajos tapsok hangzanak föl; — de a 60-as években Dubez működése nemcsak a zenekarra szorítkozott, hanem több hangversenyt is adott a fővárosban, fényes sikerrel. Utóbb maga nem hangversenyzett többé, de annál nagyobb buzgalmat fejtett ki mint tanár és mint a filharmóniai hangversenyek rendezője. A filharmonikusoknak ma is vezértagja, akit pályatársai osztatlan szeretettel és bizalommal vesznek körül. Úgy halljuk, hogy a derék művész tiszteletére az operaház zenekari tagjai és a fővárosi zenekedvelők jubiláris lakomát rendeznek. Törvényszéki csarnok. — Reform a törvényszéknél. A m. kir. kúria a budapesti büntető törvényszéknek hatvannál több ítéletét semmisítette meg rövid idő alatt, abból az okból, hogy az ügyet előadó bírák egyúttal elnöklő bírákként szerepeltek, ami egy igazságügyminiszteri rendelet értelmében az eljárás szabályaiba ütközik. A törvényszéknél, ahol ez a tömeges megsemmisítés nagy zavart idézett elő — mint halljuk — úgy fognak segíteni a dolgon, hogy Papp József törvényszéki biró elnöklete alatt egy külön vádtanácsot fognak életbe léptetni, amely tárgyalásokkal nem, hanem csupán vád alá helyezésekkel fog foglalkozni. — Az egri gyilkossági ügy tárgyalását tegnap délelőtt folytatta a kir. kúria II. büntető tanácsa. A kir. törvényszék tudvalevőleg Bota Ferencz és Légrádi Mátyás vádlottakat a gyilkosság bűntettének vádja alól fölmentette, ellenben szándékos emberölés büntette miatt Botát 12 évi, Légrádit 8 évi fegyházra, Bota Ferencznét bűnrészesség miatt 3 évi fegyházra ítélte. A kir. tábla megváltoztatta ez ítéletet, a mennyiben úgy Bota Ferenczet mint nejét gyilkosság bűntettében mondta ki bűnösnek s ezért Botát életfogytiglani, nejét pedig hat évi fegyházra ítélte. A kir. kúria ez ügyben ma hoz ítéletet. A Pesti Napló táviratai. Magyar pénzügyek. (Ered. sürg.) Bécs, márcz. 31. Budapestről jelentik a Pol. Korr.-nek: Tisza miniszterelnök, mint pénzügyminiszter közvetlenül húsvét után egy javaslatot fog a képviselőház elé terjeszteni, melyben teljes meghatalmazást kér a mintegy 32 millióra rugó hátralékos állami szükséglet fedezésére.